János ​levelei

John Stott - A ​Hegyi beszéd
Mi ​is a Hegyi beszéd? Egy idealista valóságtól elrugaszkodott ábrándja? A mennybe való bejutás feltételeit elénk táró követelményrendszer, vagy magától értetődő erkölcsi elvek gyűjteménye? Ki ez a Jézus, és honnan vette a bátorságot ahhoz, hogy áldást osszon és feltétlen engedelmességet követeljen? A szerző ezekre és más kérdésekre választ keresve elemzi végig a bibliai szöveget. (1993)

Adorjáni Zoltán - Ót ​és újat
"Készítsétek ​az Úrnak útját..." Keresztelő János ézsaiási próféciát újraélesztő igehirdetése az által vált tartalmassá, átütő erejűvé és tömegeket mozgatóvá, hogy nem a teljes újdonság erejével hatott. Így János a régi és nagyon mélyre nyúló gyökerek sarjasztásával vált az áthagyományozás kiemelkedő mesterévé. Ez pedig magának Istennek a módszere volt. Ő Isai régi törzsökéből sarjasztott új termővesszőt. Jézus szintén ugyanezzel a módszerrel hirdette meg még "mesteribb" programját: "Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." Minden erőteljesen ható és életeket alapvetően meghatározó új kincs úgy teremtődik, hogy a tradíció javaiból születik friss érték. Kétezer esztendővel ezelőtt az ószövetség és az intertestamentális kor talajából táplálkozó útkészítés, Krisztus fellépése, majd a keresztyén ősgyülekezet új értékeket teremtett a tradíció biztos és mindenki által elfogadott, becses alapjain. Az új értékek létrejötte mindig folyamat; a folyamat pedig a régi és az új kapcsolatáról beszél.

John Stott - A ​Timóteushoz írt második levél
A ​Timótheushoz írt második levél az idősödő apostol "szeretett fiára" hagyott testamentuma. A szelíd természetű, visszahúzódó, gyengélkedő Timóteushoz intézett üzenetből erőt meríthetnek mindazok a fiatal vezetők, akik hozzá hasonlóan alkalmatlannak érzik magukat feladatukra. A vértanúságra készülő, "futását elvégzett" apostol győzelmes hitvallása - szállóigévé vált mondataival - a halál gondolatától idegenkedő korunkban különös erővel szólal meg. _Ifjú Timóteusok új nemzedékére van szükség, akik eltökélten őrzik az evangélium szent kincsét, készek azt hirdetni és érette szenvedni, akik tisztán és romlatlanul adják tovább annak a nemzedéknek, amely a maga idejében az ő nyomdokukba lép majd._

John Stott - A ​Timóteushoz írt első levél és a Titushoz írt levél
John ​Stott együttérzően ecseteli e két fiatal gyülekezeti vezető helyzetét, és azonosul Pál apostollal is, akinek pásztori leveleit áthatja az aggodalom az evangélium jövőjéért és az utána következő keresztyén nemzedékekért. A levelek teológiai és etikai tanítását elemezve a szerző felveti és bölcs mérséklettel, az Ige iránt tanúsított alázattal válaszolja meg a nehéz kérdéseket is, az univerzalizmustól kezdve az egyházvezetés problematikáján át az asszonyok istentiszteleti szerepéig. (2000)

Tarjányi Béla - Újszövetségi ​alapismeretek II. – Jézus örömhíre / Az ősegyház tanítása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jacob Kremer - 2. ​Korintusi levél
A ​mű a _Stuttgarti kiskommentár_ sorozat része, mely az Újszövetség könyveit, azok szövegét és eredetét vizsgálja. A könyv strukturált és áttekinthető, a laikusok számára is könnyen érthető. Három nagy részből áll: bevezetés, írásmagyarázat és függelék. A bevezetésben Pál munkásságáról, a levél felépítésérõl és a keletkezés történetérõl ír. A felosztás vázlatos, könnyen áttekinthetõ és a tudatos olvasását segíti. Rövid kortörténeti áttekintést is tartalmaz. Az írásmagyarázatban különböző szempontok alapján vizsgálja a levelet, melyek tartalmi és teológiai részeket határolnak el. Ezek: a testvéri kiengesztelõdésre való felhívás, Jeruzsálem javára való gyűjtés, Pál apostol nagy védőbeszéde. A függelék csupán két oldalas és eltér a hagyományos függelékektõl. Nem források, segédanyagok és kutatási szempontok vannak benne, hanem a könyv olvasását elõsegítõ kérdések és szempontok. Ez is azt mutatja, hogy a kiadvány inkább a gondolkodni vágyó keresztényeknek szól, mintsem a biblikus kutatóknak. Jacob Kremer 1924-ben született. Bonnban és Rómában tanult filozófiát és teológiát. Miután végzett lelkipásztorként dolgozott 1954-1962 között és utána az Aachenben kapott tanári állást a teológiai karon, ahol az Újszövetségi Tanszék tanszékvezető professzora lett. Ez a munkája is ezen évek alatt született. Ez a könyv és a sorozat alkalmas arra, hogy a többre vágyó, igényes és érdeklõdõ, Szentírást forgató keresztények tágabb ismeretekre tehessenek szert, illetve a komolyabb tartalmú műveket könnyebben forgassanak utána. - Újházi István PPKE HTK hallgató

Ismeretlen szerző - Bibliaismereti ​kézikönyv
A ​Biblia szövege és mondanivalója olyan összetett, és nyelvezetében, kifejezőeszközeiben már oly távol áll korunk emberétől, hogy szükség van egy átfogó igényű kézikönyvre, amely képes közérthető módon, ugyanakkor megbízhatóan eligazítani az érdeklődő olvasót. A Bibliaismereti Kézikönyv elsősorban a közép- és felsőszintű oktatás igényeihez alkalmazkodik, s úgy közöl fontos tartalmi- és háttérismereteket az egyes bibliai könyvekről: Célközönsége a teológiai képzésben résztvevő egyetemisták mellett mindazok, akik bármilyen formában szembesülnek a Biblia szövegével. Bár meglehetős szabadságot kaptak saját anyaguk megírásában, a szerzők néhány közös irányelvet is szem előtt tartottak. Írásaikban megemlítik az egyes bibliai könyvekkel kapcsolatos legfontosabb bevezetéstani, hermeneutikai és hagyománytörténeti információkat; az adott ó- vagy újszövetségi könyv tartalmi és szerkezeti összefoglalását; az adott bibliai könyv főbb témáit; a könyv megértéséhez nélkülözhetetlen kortörténeti, földrajzi és természetrajzi ismereteket; a bibliai régészet felfedezéseit és hasznosítható eredményeit, valamint - amikor szükséges - a bibliai könyvek irodalmi és művészettörténeti utóéletét.

Gecse Gusztáv - Bibliai ​történetek
A ​Bibliával kapcsolatos emberi magatartást a végletesség jellemzi. Vannak, akik istennek az emberekhez intézett üzenetének tartják, és vannak, akik badarságok gyűjteményének tekintik. Pedig a Biblia maradandó hatást gyakorolt az emberiség kultúrájára. Európa vallás- ás köztörténete, irodalma, képzőművészete és zenéje érthetetlenné válnék a Biblia ismerete nélkül. Ezért ismerni, olvasni kell a Bibliát, csak az a kérdés, hogy hogyan? Nyilvánvaló, hogy a modern ember nem tudja úgy a kezébe venni e könyvet, mint tévedhetetlen és minden kérdésben perdöntő isteni alkotást. Nem tudja és nem is akarja világnézetét, erkölcsét, tudományát a Bibliához, mint abszolút zsinórmértékhez hozzáigazítani. De tanulmányozhatja úgy, mint olyan emberi alkotást, amelyben legalább egy ezredév vágyai, törekvései, fájdalmai és elképzelései olvashatók, hol egyszerű, botladozó szavakkal, hol pedig költői szárnyalással. A könyv éppen így, emberi műként akarja bemutatni a Bibliát. A közismert szerző nem azt kutatja, hogy a letűnt századok alatt vagy napjainkban ki mit tartott vagy tart erről az írásról, hanem elsősorban azt vizsgálja, hogy mit mond maga a Biblia.

Holger Finze-Michaelsen - Szeretet ​nélkül semmi vagyok
„A ​szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik.” A „szeretet himnusza”, a Biblia egyik legismertebb része, mély emberi vágyunkat szólítja meg: mindenki szeretné, ha szeretnék, és mindenki szeretne (jobban) szeretni. A sokszor ismételt szó azonban könnyen megszokottá, megkopottá, üressé válik, vagy éppen annyiféle tartalommal telik meg, hogy csak a lényeg vész el belőle. Ez a könyv abban nyújthat segítséget, hogy Pál apostol híres mondatait jobban megértsük az Első korinthusi levél összefüggésében, és ezáltal telhessen meg számunkra biblikus tartalommal a „szeretet” szó, és nyílhassanak meg a cselekvő szeretet új távlatai a mai olvasó előtt is.

Dolhai Lajos - Az ​ókeresztény egyház liturgiája
Az ​egyházban a szentségi élet kialakulását elég későn követte a teológiai reflexió. Az egyházatyák liturgikus jellegű írásai arról tanúskodnak, hogy már a kezdeti időben is tisztában voltak azzal, hogy az Egyházban nem minden liturgikus cselekmény egyformán fontos. A legfontosabbnak a kereszténységbe bevezető szentségeket tartották. A liturgikus szövegek és az egyházatyák írásai tanúsítják, hogy a többi szentség kiszolgáltatása is, -- bár másféle formában -- élő gyakorlat volt az első évezredben is. Csak a XII. században született meg az általános szentségtan és a szentségek hagyományos definíciója. Sajnálatos módon a skolasztikus teológiával kezdődően a szentségekről szóló tanítás kikerült természetes közegéből, a liturgikus összefüggésekből, s évszázadokon keresztül csak a fogalmi gondolkodás módszerével határozták meg a szentségek lényegét. A szentségek liturgikus vonatkozásait pedig csak a liturgika tárgyalta. Prof. Vanyó László és munkatársainak jóvoltából immáron magyar nyelven is hozzáférhetők azok a patrisztikus művek, amelyeknek liturgikus jelentősége is van. Lehetséges tehát, és fölöttébb hasznos is, ha az egyházatyák művei közül megismerünk részletesen néhány olyat, amely az Egyház liturgiájának tanulmányozása szempontjából nélkülözhetetlenek. Ezeket a műveket csak szentségtani-liturgikus szempontból elemezzük.

Farkasfalvy Dénes - Testté ​vált szó I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Farkasfalvy Dénes - Bevezetés ​a szentírástudományba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cserháti Sándor - Az ​Újszövetség teológiája
Nem ​könnyű útra hívja az olvasót új kötetében Cserháti Sándor, az újszövetségi exegézis és teológia professzora. Ahogy a kötet egyik fejezetének címe is megfogalmazza: keskeny az út, amelyen az újszövetségi teológia kutatójának végig kell mennie, hiszen több különböző irányban is szinte észrevétlenül letérhet róla. Ha a biblikus tudományok e két ágának, a bibliai írásmagyarázatnak és a biblikus teológiának az egymáshoz való viszonyát egy épület felépítésének folyamatához hasonlítjuk, azt kell mondanunk, hogy az Újtestamentum eredeti szövegének magyarázata húzza fel a falakat, amelyeket azután az újszövetségi teológia fed be az építkezési folyamat betetőzéseként. Amint tehát a tetőnek az alaprajzot követő falakhoz kell igazodnia, nem pedig fordítva, úgy kell az újszövetségi teológiának is az írásmagyarázat eredményeihez idomulnia. Cserháti Sándor tudományos kutatói életművének egyfajta betetőzéseként értékelhető Az Újszövetség teológiája című műve, amely számos exegetikai munka után, az újszövetségi iratok mélyreható magyarázatát követően több évtizedes kutatási eredmények leszűrt esszenciáját tárja az érdeklődő olvasók elé. Nincs könnyű helyzetben a szerző: ahogy az újszövetségi teológia kutatójának is nehéz az útja, éppúgy nehéz a szaktudományos eredményeket közérthető formában átadni a tudományos előképzettséggel nem rendelkező olvasóknak. Cserháti Sándor ezúttal is tartja magát a kommentárjaiban már megszokott írói módszerhez. A tudományos színvonal fenntartása mellett fő célja a teológiai gondolatmenetek, a kritikai elemzések és konklúziók olvasmányos és érdekfeszítő nyelvi formába öntése, azaz mindenkor a szenvedélyes és elkötelezett bibliaolvasókat tartja szem előtt, akik tudományos ismeretek nélkül is érteni kívánják a Szentírás mélyebb üzenetét.

Barry Webb - Ézsaiás ​könyve
"Ennek ​a könyvnek a megírása felejthetetlen utazás volt. Felemelkedtem a mennybe, láttam Isten dicsőségét, és azóta más szemmel tekintek erre a világra" - vallja a szerző, és erre az utazásra hívja az olvasót is, hogy Ézsaiás könyvének tanulmányozása során megismerjük Isten nagyszerű terveit ezzel a világgal. (2001)

Cserháti Sándor - A ​Filippibeliekhez írt levél (kommentár)
A ​Biblia megértése mindannyiunk számára fontos és érdekes feladat. A fülünkben cseng Fülöp kérdése, amelyet az etióp kincstárnoknak tett fel: "Érted is, amit olvasol?" "Hogyan érthetném, amíg valaki meg nem magyarázza?" Ebben a megértésben vannak segítségünkre a különböző bibliai könyvekhez írt kommentárok. Cserháti Sándor műve elengedhetetlen kézikönyv nemcsak teológusok, hanem mindazok számára, akik meg szeretnék ismerni a levél keletkezésének körülményeit, és mélyebben szeretnék érteni a Filippi levelet, mint ahogy eddig lehetséges volt.

John Stott - Az ​Efezusi levél
Napjainkban ​leginkább az egyén üdvösségéről beszélünk, elfeledkezve arról, hogy Isten célja nemcsak az egyéni megváltás, hanem a megváltottak szent közösségének elhívása. Istennek erről az "új társadalmáról" szól az Efézusi levél, amelyet Isten szándéka szerint - elidegenedés és megosztottság helyett egység és megbékélés, gyűlölet és viszály helyett szeretet és békesség jellemez". Tagjainak pedig azért kell küzdenie, hogy ez megvalósulhasson. (1994)

David Prior - Pál ​első levele a korinthusiakhoz
Hogyan ​állhat helyt Krisztus egyháza a századvég elvárosiasodott, elidegenedett társadalmában, a szabadjára engedett szexualitás és az etikai relativizmus korában? Pál apostol sorra veszi a korinthusi gyülekezet nehézségeit a pártoskodástól és a paráznaságtól kezdve egészen a keresztény szabadsággal való visszaélés, a gyülekezeti fegyelem és a lelki ajándékok kérdéséig. (1995)

Alister E. McGrath - Bevezetés ​a keresztény teológiába
A ​keresztény teológusok nem kevés öngúnnyal "kánaáni nyelvnek" nevezik a maguk szakmai és a kívülállók számára nemigen érthető nyelvezetét. AIister McGrath szinte lehetetlen feladatot old meg könyvében, olyan bevezetést ad a keresztény teológia kétezer éves hagyományába, mely a "kívülállók", de legfőképpen a "kezdők" számára érthetővé és világossá teszi a legfőbb kérdéseket. A könyv három fő része gyakorlatilag külön-külön is ugyanazokat a témákat tárgyalja, eltérő megközelítésben. Az első rész a keresztény teológia történetét, fejlődését és változásait mutatja he a legjelentősebb teológiai iskolák, irányzatok és alkotók nézetein keresztül, a kezdetektől napjainkig. A második rész a keresztény teológia szerkezetét írja Ie (módszereit, forrásait, anyagát, stb.), a harmadik rész pedig a keresztény teológia kulcsfontosságú témáit (Isten, Szentháromság, Krisztus, bűn és megváltás, üdvösség, egyház és kapcsolat a többi vallással) tárgyalja.

Rózsa Huba - Az ​Ószövetség keletkezése I-II.
A ​Biblia (Ó- és Újszövetség) különböző korokból, különböző szerzőktől vagy iskoláktól származó írások gyűjteménye, amely végérvényesen csak a Kr. u. I. század végén zárult le, de eredete visszamegy a Kr. E. I. évezred kezdetéig, az írásbeliség Izráelben való megjelenéséig. Több írás hátterében álló szájhagyomány még ősibb, és a Kr. e. II. évezredből ered. A Bibliában kifejezésre jut a szerzők egyénisége, társadalmi helyzete és változó történeti körülményeik. Ha ismerni akarjuk Isten bibliai üzenetét, keresnünk kell azokat a konkrét viszonyokat, amelyekben az egyes könyvek létrejöttek. Az Ószövetség keletkezése című munkájában a szerző - a legújabb biblikus kutatások eredményei alapján - ennek az igénynek szeretne eleget tenni. A Törvény - Próféták - Írások - deuterokanonikus könyvek sorrendjében ismerteti az Ószövetség irodalmát. A bibliai szövegek végső kánoni formájából kiindulva, a történetkritikai módszer segítségével tárja elénk a könyvek keletkezéstörténetét. Kifejti az Ószövetség minden időkre szóló vallási üzenetét, de bőséges tájékoztatást nyújt azoknak is, akik elsősorban e kiemelkedő alkotás irodalmi sajátosságai és történeti értékei iránt érdeklődnek. Könyvéért a szerző 1998-ban Scheiber Sándor-díjat kapott.

Cseri Kálmán - A ​kegyelem harmatja
Isten ​igéjének különös hatása van: az elolvasás után is munkálkodik az emberben, s amint az ételből fizikai erő, gondolat, kitartás számrazik, úgy az igéből szeretet, bölcsesség, derű, remény fakad. Akinek jó a lelki erőnléte, az másként hordja az élet terheit, és másoknak is tud segíteni. Isten igéje segít el minket igaz hitre és üdvösségre is. Az erre, valamint az ezt kísérő és követő imádkozásra szánt idő nem hiábavaló fáradozás. Sokszorosan kamatozik itt és az örökkévalóságban egyaránt. A szerző az év 365 napjára szolgál lelki elemózsiával, s nagypéntekre, a mennybemenetel napjára, valamint pünkösdre is megfogalmazta hitének és református gyakorlatának megfelelő üzenetét. Célja, hogy rövid igemagyarázataival az olvasó tekintetét Istenre, s gondolatait az örökkévalóságra irányítsa. Olyan perspektívát kínál, ahonnan nemcsak a bennünket körülvevő világ jelenségeit, hanem életünk valamennyi kérdését, kapcsolataink megannyi aspektusát újra értelmezhetjük, némelyekre pedig választ is remélhetünk.