Kapcsolódó könyvek
Alain Badiou - Szent Pál
Szent Pál alakjának korszerűsége az utóbbi évtizedek filozófusainak és művészeinek egyaránt kiindulópontjává vált, mai mondanivalójuk veretes hivatkozási alapjává.
Szent Pál bár apostol, de nem tanítvány, nem beszéli el a Jézus-történetet, csak egyet állít: Jézus feltámadt és megváltott minket. Amiképpen az akkorit, azonképpen a mait, amiképpen a zsidókat, azonképpen a görögöket.
„Meg kell magyaráznunk, miért tulajdonítunk ennek a távolinak filozófiai közelséget, a valós ilyen mesei megerőszakolása miért szolgál közvetítésként számunkra, amikor itt és most az egyetemes helyreállításáról van szó a maga tisztán világi mivoltában.”
„Ami minket illet, egy olyan szinguláris összefüggés ragad meg Pál művében, amely formálisan leválasztható a meséről, és igazából Pál leleménye: egy olyan összefüggés, amely átjárást nyit egy, az alanyra vonatkozó kijelentés és egy, a törvényre vonatkozó kérdés között. Mondjuk úgy, Pál azt kutatja, milyen törvény strukturálhat egy alanyt, aki minden identitástól megfosztva egy olyan eseményen függ, amelynek egyetlen »bizonyítéka« éppen az, hogy egy alany állítja.”
Alain Badiou (1937) francia filozófus, az École Normale Superieure és a European Graduate School tanára. Slavoj Žižek így jellemezte nagyságát: „Mintha Platón vagy Hegel kortársai lehetnénk.”
Valentyin Ferdinandovics Aszmusz - Immanuel Kant
Valentyin Ferdinandovics Aszmusz nevét és munkásságának legjelentősebb termékeit megismerhette mát a magyar olvasóközösség is. A közelmúltban elhunyt kiváló szovjet filozófus és filozófiatörténész több kisebb írása és néhány könyve - a Descartes, a Marx és a polgári historizmus kiadónk gondozásában - megjelent hazánkban az elmúlt években. Ez a monográfiája Kant születésének 250. évfordulójára íródott. Áttekinti Kant természettudomány - elsősorban kozmogóniai és matematikai - tevékenységét, s behatóan elemzi a kanti filozófia fő ágait: az ismeretelméletet, az etikát, a szerves természetre meg az emberre vonatkoztatott célszerűség-tanát és a sokak által sajnálatosan, indokolatlanul lebecsült, elhanyagolt esztétikát. Vizsgálódásai során Aszmusz nem ismerteti külön Kant életművének szociális és szellemi környezetetét, hanem a XVIII. századi európai és német társadalmi viszonyok, harcok, a természettudományos és a filozófiai gondolkodás addigi eredményei s a nagy német filozófus egyéniségének találkozásából bontja ki a kanti eszmerendszer értékeinek és gyengeségeinek megszületését és kifejlődését. Végeredményként jobban ismerjük és értjük Kant agnoszticizmusból fakadó ingadozását materializmus és idealizmus között, végső soron idealizmusba torkolló gondolkodásmódját, s főként: dialektikájának formalizmusát, de azt is, miképpen válhatott mégis a - Hegel által kidolgozott, majd Marxnál materialista alapokra helyezett és betetőzött - valóban tudományos, tartalmi dialektika egyik előfutárává, sőt közvetlen ösztönzőjévé.
Franz-Peter Burkard - Peter Kunzmann - Franz Wiedmann - Filozófia
A kötet végigköveti a filozófiai gondolkodás alakulását és az egyes filozófusok munkásságát a Védák korszakától a mai irányzatokig. A részletes ismertető és magyarázó szöveget szemléletes, színes ábrák és táblázatok egészítik ki, alapos név- és tárgymutató könnyíti meg a könyvben való eligazodást. A tartalomból: Keleti filozófia (Upanisádok, buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus), ókori görög filozófia (Szókratész, Platón, Arisztotelész, Epikurosz), patrisztika, skolasztika, arab filozófia, felvilágosodás (Descartes, Spinoza, Leibniz, Locke, Hume, Voltaire, Montesquieu), német idealizmus (Kant, Fichte, Hegel, Schelling), Schopenhauer, Nietzsche, Husserl, Jaspers, Sartre, Camus, Heidegger stb.
William Kneale - Martha Kneale - A logika fejlődése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Lélek és elme a kartezianizmus korában
A szöveggyűjtemény - némiképp pótolva azt a hiányt, amely a karteziánus filozófia magyarul hozzáférhető irodalmát jellemzi - lehetőséget kínál arra, hogy eredeti alakjában tanulmányozzuk az elme "karteziánus paradigmáját". Descartes, La Forge, Cordemoy, Arnauld és Malebranche írásai részletesen tárgyalják az elme és a test különbségét, a pszichofizikai kapcsolat természetét, vizsgálják az elme oksági hatása, valamint a szabadság lehetőségét egy olyan fizikai világban, amelynek eseményeit a természet törvényei határozzák meg. A karteziánus szerzőket az újabb kutatások nem epigonokként, nem a descartes-i rendszer nehézségeit ad hoc megoldásokkal orvosolni kívánó, szorgalmas rendszerezőkként, hanem olyan eredeti gondolkodókként mutatják be, akik gyakran egészen más problémákon dolgoztak, és egészen más szellemi környezetben alkottak maradandót, mint a mozgalom névadója, Descartes.
Ezzel világosan körvonalazódik egy sor olyan probléma, amelyet Searle nemrégiben egyetlen mérvadó kérdésben foglalt össze: How do we fit in? "Hogyan illeszkedünk a képbe?" Azaz hogyan illeszkedik az ember mint kognitív folyamatokkal rendelkező, cselekvő, nyelvhasználó társadalmi lény a természet folyamatai közé, amelyekről a 17. századi természetleírás mechanikai terminusokban ad számot?
Colette Sirat - A zsidó filozófia a középkorban
A skolasztika iránti megújult érdeklődés eredményezte a középkori muszlim és zsidó filozófia kutatásának reneszánszát is. Napjainkban jelentősen eltérő a keresztény skolasztika, illetve a középkori zsidó filozófia megértésének és megítélésének mélysége. Ennek végső soron az a legfőbb oka, hogy a középkori zsidó filozófiát tanulmányozók többsége csak történeti érdekességet lát ebben a kérdésben. Ám ha valaki helyesen akarja megérteni ezt a kevesek által ismert területet, akkor a megközelítésnek filozófiainak és nem csupán történetinek kell lennie. A zsidók számára a kinyilatkoztatás nem annyira hitet, mint inkább törvényt jelentett. Éppen ezért nemcsak hitvallást láttak a Szentírásban, hanem egy átfogó társadalmi rendet, amely nem csupán a cselekedeteket, de az emberek gondolkodását és nézeteit is megszabja. A filozófusok dolga volt ennek megértése és értelmezése. Azáltal, hogy a keresztény világban a filozófia hivatalos elismerést nyert, egyházi felügyelet alá is került. Viszont az iszlám és zsidó életben "kétes státusa" garantálta, hogy magánügy maradjon, s így belső szabadsága volt, mint az ókori Görögországban, ahol az egyes bölcseleti iskolákat magánemberek alapították, s a tudományág politika fölötti jellege mindvégig megmaradt. A középkori zsidó gondolkodók felismerték ezt a hasonlóságot, s ennek eredményeként sokat merítettek elsősorban Platón és Arisztotelész műveiből. Platón nyomán például arra a kérdésre is választ kerestek, hogy mi az emberi tökéletesség és boldogság lényege. Szerintük a boldogságnak két összetevője van: a minden létező esszenciájáról szóló tudománynak, vagyis a filozófiának az elsajátítása és az erkölcsös élet gyakorlása. Az előbbiekben vázolt szempontok alapján Colette Sirat célja ezzel a művel az volt, hogy valódi betekintést adjon a középkori zsidó filozófiai gondolkodásba. A nagy mennyiségű információ, melyet a kötet tartalmaz, könnyen száraz olvasmánnyá tehetné ezt a könyvet. A szerzőnek azonban sikerült mindezt elkerülnie világos, tömör stílusával. Mondanivalójának üde közvetlenséget kölcsönöz, hogy rendszeresen és terjedelmesen idéz az egyes filozófusok munkáiból. Ezeknek az idézeteknek az értékét nagymértékben növeli az a tény, hogy legtöbbjük eddig magyarul nem volt hozzáférhető. Jelentős eltérés tapasztalható a könyv két része között, hiszen az első részben ismertetett filozófusok többségét Maimonidésszel bezárólag viszonylag sokat tanulmányozták már, míg a második részben szereplő gondolkodókat alig, vagy egyáltalán kéziratos formában lehet tanulmányozni. A kötetben szereplő különböző filozófusok számára egyedül az allegorikus vagy szimbolikus értelmezés tette lehetővé, hogy a judaizmus kebelén belül maradjanak. Bölcseletük, vagyis a "zsidó filozófia" elsősorban nem egy-egy zsidó által kidolgozott filozófiát jelent, nem is olyan filozófiát, amelynek zsidó forrásai vannak, hanem azt jelenti, hogy egy bizonyos filozófiai gondolkodás közel áll a zsidó hagyományokhoz. Amíg például Maimonidész arisztotelizmusa tradicionális szövegekre hivatkozott, és azokban kereste önigazolását, addig Spinoza, bár zsidó származású filozófus volt, elvetette az ősi hagyományt, így gondolkodása nem tekinthető "zsidó filozófiá"-nak. A hazai kiadást Staller Tamás filozófiatörténeti áttekintést nyújtó utószavával, valamint Turán Tamás hungarica vonatkozású bibliográfiájával egészítettük ki.
Maimonidész - Zsidó filozófia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kiss Ernő - Tanulmányok André Gideről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bertrand Russell - A nyugati filozófia története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Michel Foucault - A tudás archeológiája
"Megértem azoknak a rossz közérzetét, akik nem képesek elviselni, hogy ezt kell hallaniuk: 'A beszéd nem az élet: ideje nem a ti időtök; nem fogtok benne kiengesztelődni a halállal; könnyen lehet, hogy megöltétek Istent mindazoknak súlyával, amit mondtatok, de ne gondoljátok, hogy mindazzal, amit mondtok, létrehozhattok egy embert, aki nála tovább él.' A tudás archeológiája Foucault filozófiai főműve."
Hans-Georg Gadamer - Igazság és módszer
Az 1960-ban megjelent Igazság és módszer a modern filozófiai hermeneutika alapvető műve, a hatvanas és hetvenes évek talán legnagyobb hatású filozófiai válallkozása. A szerző Hegelt és Heidegget követve, ugyanakkor tőlük el is határolódva dolgozza ki a maga dialogikus megértéselméletét, melynek befolyása ma a társadalomtudományok sok ágában, mindenekelőtt a megértő szociológiában, az esztétikában és az irdodalomtudományban érezhető erősen.
Hans-Georg Gadamer 1900. február 11-én született Marburgban. A breslaui, a marburgi és a müncheni egyetemen germanisztikát, művészettörténetet és filozófiát tanult. 1929-ben Martin Heideggernél habilitál. 1933-tól etikát és esztétikát tanít Marburgban. Személyes kapcsolat fűzi a filozófiatörténet több kiemelkedő alakjához: Paul Natorp és Heidegger tanítványa, Nicolai Hartmann barátja. Tagja a művészettörténész Richard Hamann körül kialakult körnek, állandó látogatója azoknak a felolvasásoknak, melyeket Rudolf Bultmanna köre tartott a görög klasszikusokból. 1939-től a lipcsei egyetem tanára, 1946-tól 1947-ig dékánja, majd rektora. 1947 és 1949 között Frankfurt am Mainban tanít, majd 1949-től Karl Jaspers utóda a heidelbergi egyetemen.
A nemzetközi elismerést a számos idegen nyelvre - angolra, franciára, olaszra, szerb-horvátra, japánra stb.- lefordított Igazság és módszer hozta meg számára, s a hatvanas évek végétől sorra jelennek meg egyéb munkái Platón dialektikus etikájáról, a hegeli dialektikáról, továbbá kisebb írásainak négykötetes gyűjteménye és Philosophische Lehrjahrae címmel 1977-ben visszaemlékezései.
Gadamer több folyóirat és könyvsorozat - Hegelstudien, Kantstudien, Archiv für Begriffsgeschichte, Neue Anthropologie - társkiadója, tagja a szász, a heidelbergi, a darmstadti, az athéni, a római és a bostoni akadémiának. 1983-tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Hársing László - Az európai etikai gondolkodás
Ez a könyv kísérlet az európai etikai gondolkodás történetének felvázolására a görögöktől a 20. század végéig. Terjedelmi korlátoknál fogva azonban főleg azokkal az erkölcsi felfogásokkal foglalkozik, amelyek valóban jelentős hatást gyakoroltak korunk erkölcsi arculatának alakulására és hatásuk napjainkig is kimutatható.
Az etika kezdetektől fogva és mindmáig filozófiai tudományág és ebből következik, hogy az etikusok többsége a filozófia más területének is művelője volt.
A legtöbb etikus gondolatvilágára erőteljesen hatott az a társadalmi környezet, amiben élt, sőt az egyéni életforma is, amit folytatott. Ezért ha szükségesnek látszott, utalás történt néhány életrajzi adatra is.
Az etikai elméletek központi problémája: mi a jó és mi a rossz, a helyes és a helytelen az ember magatartásában, amelyért felelősséggel tartozik.
E könyv megírására elsődlegesen nem a tudományosság igénye, hanem a szerző oktatói tapasztalata volt az irányadó.
A kiadvány elsődlegesen az etikát közép- és főiskolákon oktató tanárok és az említett intézménye hallgatói számára készült.
Georg Simmel - A pénz filozófiája
Georg Simmelnek A pénz filozófiája című munkája az erről a problémáról született filozófiai-szociológiai irodalom féltucatnyi klasszikus műveinek egyike. Immár több mint száz év telt el első megjelenése óta, ennek ellenére semmit sem veszített frissességéből, tárgyi és szaktudományos relevanciájából. A mából nézve utolérhetetlen erénye a filozófiai, közgazdaságtani, történelmi, szociológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai, szemiotikai stb. szempontok magától értetődő összefüggése a kifejtésben, ami jelenleg csak részlegesen, verejtékes interdiszciplináris törekvésekben valósul meg. A szociológia valamennyi fontos ágának alapvetése megtalálható benne, a rétegződéselmélettől a kultúra- és tudományszociológiáig. Simmel legjelentősebb szociológiai művéről van szó, amelyben kísérletet tett arra, hogy megalkossa a marxi gazdaságtan-kritika kognitív és pszichológiai alapját.
Umberto Eco - A szépség története
A népszerű publicista, író és irodalomtudós, Umberto Eco szerkesztésében látott napvilágot e kötet, mely több száz, nőkről és férfiakról alkotott remekművet sorakoztat fel a szépség kifejezőeszközeként vagy annak igazolására. Az olvasó mégsem elsősorban művészettörténeti albumot tart kezében, hanem olyan szemelvénygyűjteményt, mely az ókor nagyjaitól kezdve korunk gondolkodóiig közöl idézeteket arra vonatkozólag, hogy mely kornak miféle elképzelése volt a szépségről, mikor ki volt a szépségideál. Az impozáns kivitelezésű kötetet előző kiadása kapcsán a 200510012-es számon ismertettük részletesen.
Albert Camus - Sziszüphosz mítosza
Most először olvashatjuk teljes terjedelmükben magyarul a Nobel-díjas francia író, Albert Camus tanulmányait, amelyek hosszú éveken keresztül meghatározták a nyugat-európai és az amerikai szellemi életet.
Camus mint szépírói műveiben, esszéiben, tanulmányaiban is egy-egy igazságot, tanulságot próbál szívünkbe lopni, fel akar vértezni bennünket az élet meglepetései s értelmetlenségei ellen, hogy jobban lássuk és tűrjük a lét csapdáit. A Közöny filozófiai alapvetéseként számon tartott Sziszüphosz mítosza valójában arra tanít, hogy hős az ember, aki mindenre képes végzete ellen, s büszke maradhat a harcban. A Gondolatok a halálbüntetésről rendkívül meggyőző írás e büntetés ellen. A Levelek egy német baráthoz egyik darabjában először fogalmazódik meg az egyesült Európa eszméje. Az irodalmi tanulmányokból egy biztos ízlésű, nyitott, tájékozott ember szól hozzánk. A két Stockholmi beszéd a művész felelősségéről, feladatairól vall.
Szerepel kötetünkben Camus első könyve, a Színe és visszája, amely algériai élményeiből táplálkozik, valamint a lírai mediterrán hangulatú Nász és A nyár.
Umberto Eco - A rózsa neve
Az Úr 1327. esztendejében járunk. Melki Adso és mestere, Baskerville-i Vilmos egy császárbarát apátságba érkeznek. (Adso, a történet elbeszélője a később bekövetkezett szörnyűséges események miatt nem ad pontos helymeghatározást az apátságról.) Az apát úr az éles eszű és tapintatos Vilmost – akit viselkedése és előneve alapján Sherlock Holmes középkori elődjének tekinthetünk – kéri fel arra, hogy segítsen felderíteni egy, az apátságban történt különös halálesetet. Otrantói Adelmust, a fiatal kora ellenére is nagy tekintélynek örvendő miniatúrafestőt egyik reggel a kecskepásztor holtan találta az Aedificium keleti őrbástyája alatti meredély tövében. Viharos éjszakán történt a tragédia, meg sem lehetett állapítani, a szerencsétlen vajon melyik ablakból zuhant ki. Gyanúra adott okot viszont az, hogy másnap egyetlen nyitva hagyott ablakot sem találtak, ráadásul az ablakok olyan magasságban vannak, hogy azokon képtelenség véletlenül kiesni. Vilmos a tőle elvárt tapintattal és ravaszsággal lát neki a nyomozáshoz, Adso segédletével. Hamarosan újabb halálesetek történnek. A nyomok az apátság féltve őrzött könyvtárába vezetnek, ahová Vilmos és Adso is csupán titokban tudnak bejutni. A szörnyű bűntények árnyékot vetnek az apátságra, amely pedig nagy horderejű eseménynek ad otthont: itt találkoznak a ferencesek és a pápaság képviselői, hogy teológiai vitát folytassanak Jézus szegénységéről. Ebben a látszólag egyszerűnek tűnő kérdésben támadt nézeteltérések ugyanis már-már az egyházszakadás rémével fenyegetnek. A bűntények miatt az apát úr végül a Szent Inkvizíció beavatkozását kéri. A kor egyik legkönyörtelenebb inkvizítora, Bernardo Gui érkezik az apátságba. Gui alaposabb tájékozódás nélkül eretnek összeesküvésként értékeli az eseményeket, a demokrácia álcája mögött ítélkezik, máglyákat állíttat. A máglyahalálra ítéltek egyike az a fiatal parasztlány, aki a szerelmet jelenti Adso számára…
Jürgen Habermas - Megismerés és érdek
Habermas 1968-ban megjelent könyve a XX. századi filozófiai irodalom és a Frankfurti Iskola történetének egyik legjelentősebb dokumentuma. Ezt a súlyt a könyv annak köszönheti, hogy a Frankfurti Iskola tradíciójához kapcsolódva, a kritikai elmélet programjának aktualizálására és megújítására törekszik. A hatvanas években a Frankfurti Iskola legjelentősebb műveit \(elsősorban Adorno könyveire gondoljunk) alapvetően az esztétikai és a metafizikai érdeklődés uralta. Habermas e könyvének legnagyobb érdeme a Frankfurti Iskola eredeti társadalomelméleti érdeklő désének megújítása.
Henri Lefébvre - Descartes
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Immanuel Kant - Prekritikai írások
A magyar filozófiai kultúra régi adósságát törleszti a kötet, amely Immanuel Kant úgynevezett prekritikai írásainak túlnyomó részét adja közre, többségüket magyar nyelven először. E tanulmányok nem pusztán a kritikai korszak előkészítése szempontjából fontosak, hanem világosan megmutatják Kant önálló filozófiai gondolkodásának állomásait. Kant A tiszta ész kritikája megjelenésekor, 1781-ben 57 éves. Az ezt megelőzően keletkezett írások gyűjteményét foglalja magában a régen várt kötet.
Vajda Mihály - Szókratészi huzatban
Márc. 20.
Hideg van, de ragyogó napsütés.
És nyugtalanság. Ilyenkor fogalmam sincs, mihez kezdjek. Ez a napló néha jól jön; nem mindig, most sem tudok írni, de azért legtöbbször kisegít a bajból.