Kapcsolódó könyvek
Tamás Attila - Weöres Sándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Fülöp László - Élő költészet
Egy nagyobb lélegzetű - az elmúlt harminc év magyar költészetét áttekintő- tanulmányt és tizenegy kisebb-nagyobb költőportrét tartalmaz a kötet. A fiatal debreceni irodalomtörténész és kritikus abból az alaptételből indul el, hogy a magyar líra sohasem volt egyhangú, mindig sokszínű volt és gazdag, a felszabadulás azonban "távlatnyitó lehetőséget" teremtett továbbgazdagodásához. Ezt bizonyítva elemzi a különböző lírai irányzatokat és törekvéseket.
Nem mindent átfogó líratörténetet írt; könyve inkább műhelytanulmány, kísérlet. Nemcsak vagy nem a legnagyobb költői teljesítmények foglalkoztatják, hanem tegnapi és mai költészetünk problémái, olyan problémák, amelyek vitát kavartak; viták, értékelések, amelyek szerinte helyreigazítást igényelnek. Szerényen és rokonszenvesen vitatkozik, nem dönt, nem ítélkezik, csak hozzájárul véleményével a vitatott kérdések megoldásához. Roppant anyagismeret s tárgya odaadó szeretete jellemzi. Tiszteletet ébreszt benne minden nagy teljesítmény, azok is, amelyek nem állanak közel szívéhez-ízléséhez, de mindig őszintén megvallja, kik és miért kedvesek neki a mai magyar lírából. És ez a tárgyilagossággal párosult elfogultság teszi élvezetessé, rokonszenvessé írásait.
Levendel Júlia - Horgas Béla - Nyomolvasás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bojtár Endre - Egy kelet-européer az irodalomelméletben
Tartalom
Irodalomtörténet
Az irodalmi mű értéke és értékelése
Az irodalomtudomány újabb feladatairól
Strukturalizmus és "metafizika" között
Az irodalmi mű jelentése és értéke
Művek
Értékelés és értelmezés (Tandori Dezső: Hommage)
A mű-szubjektum metamorfózisai (Tandori Dezső: Godogra várva: 11 aero-mobil)
Az irodalmi mű jelentése (Konrád György: A látogató)
Az irodalom gépezete (Puskin és Esterházy)
József Attila és a kelet-európai költészet
Kelet-Európa
A katasztrofizmus mennyországában (Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita)
Költő - magaslesen (Cyprian Norwid)
A kelet-européer pontossága
Jegyzetek
A kötet írásainak megjelenési helye
Kabdebó Lóránt - Versek között
"Másfél évtized alatt készített kritikáimból válogattam össze ezt a gyűjteményt. Az egyik tanulmányom alcíme: _Töredékes nyomozás_. Ez a kötet egészére is érvényes: azokat a jellegzetességeket keresem, amelyek líránk mai arculatát meghatározzák, és amelyekre jelentkezésükkor kritikusként felfigyelhettem. Formálisan retrospektív gyűjtemény - valójában helyzetjelentésnek szánom líránk alakulásáról és jelen állapotáról. Éppen ezért a válogatást is eszerint végeztem. Öt évvel ezelőtt biztosan más kötetet állítottam volna össze, és öt év múlva talán megint másokat emelnék ki írásaim közül. Bár majdnem minden kortárs költőnkről írtam ez idő alatt, az összeállítás mégis szűkmarkú: sok esetben úgy éreztem, még nem sikerült a magam számára érvényesen megragadnom egy-egy jellegzetes költői teljesítményt. Ebből is következik a töredékesség.
Elsősorban nem a kritikus múltját akartam dokumentálni. Bár egy ilyen válogatás menthetetlenül azzal is szembesít. Éppen ezért a tájékozódás kedvéért írásaim keletkezésének dátumát is jelzem, megjegyezve, hogy ezen évszámok mellé odaértendő az 1975-78-as dátum, a kötet összeállításának és végső megfogalmazásának az időszaka is. Ha korábbi kritikáimnak mondandóját meg nem is változtattam, de pontosítottam, sok esetben módszertanilag átalakítottam. Több rövidebb írást egy-egy terjedelmesebb tanulmányban foglaltam össze. Ezáltal ebben a kötetben a régebbi szövegek egy újabb számvetés részeivé is válnak. Egy kritikus, aki másfél évtizeden keresztül követte a kortárs költők útját, most ezt a körképet tartja érvényesnek a maga szemszögéből a mai magyar költészetről. Úgy vélem, költészetünk jelen pillanata olyan vizsgálódási pontot kínál, amelyben szükséges az ilyen szembesítés: a benne kifejeződő folyamat, a kimutatható jellegzetes alakulás nyomon kísérése és a pillanatnyi állapot megrajzolása."
Tüskés Tibor - Versről versre
„Tüskés Tibor újabb könyvében Ady Endrével kezdődően tizenhárom századunkbeli költő verseiben mutat irányt a magyar költészet fejlődési vonalának követésére. Az irodalomtörténet által már meghatározott értékű lírikusok: Juhász Gyula, Tóth Árpád, Babits Mihály, Füst Milán, József Attila, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc mellett öt ma is élő költő: Illyés Gyula, Pilinszky János, Csorba Győző, Nagy László és Fodor András alkotásairól is szól. . . A Versről versre biztos fogódzót ad a költemények szépségének megértéséhez. S még valamit: ténylegesen megosztja az olvasóval annak a küzdelemnek a „szépségét", amivel a szerző a líra titkainak közelébe férkőzött."
Roman Jakobson - A költészet grammatikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kabdebó Lóránt - Szabó Lőrinc
A szerző mondja könyvéről:
"Szabó Lőrinc a 20. századi magyar líra klasszikus nagysága. A kétségbeejtő és a feloldó végletek állandó küzdelme alakítja életművét. Ellentmondásos és lenyűgöző egyénisége évtizedeken át foglalkoztatott. Háromkötetes monográfiában, az életrajzát megmutató két forráskiadásban igyekeztem pályáját szinte napról napra követve megrajzolni. A részletes feltárás után szükségét éreztem, hogy egy, az irodalom iránt érdeklődő közönség számára készített pályaképben összegezzem eddigi írásaim eredményeit. Az eddig véglegesnek érzett szövegek átvétele is ez a könyv, és természetesen korrekció is: alkalom arra, hogy egyetlen könyvben újítsam meg és véglegesítsem azt a képet, amelyet két évtized kutatásai alapján eddig rajzoltam a költőről."
Gergely Ágnes - Tigrisláz
Gergely Ágnes eredeti foglalkozása szerint tanár. A katedrát 1963-ban szerkesztői íróasztalra cserélte, dolgozott a Magyar Rádiónál, az Élet és Irodalom-nál, a Szépirodalmi Könyvkiadónál, végül a Nagyvilág-nál. Közben megalkotta azt a költői-prózaírói-műfordítói életművet, amelyet 2000-ben Kossuth-díjjal ismertek el.
1991-ben jött a felkérés, hogy műfordítás-elemző szemináriumot vezessen az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol tanszékén. Ennek a szemináriumnak a gyümölcse ez a könyv, kiegészítve Az idegen vers megközelítése című székfoglaló előadással, amelyet 2000-ben tartott a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián.
"A szemesztert a korai angol romantikával kezdjük, a kései modernekkel fejezzük be, a fordítók a Nyugat költői, azután a követőik, néhányan nemrég haltak meg, néhányuk él, és én sem menekülök a fordítói felelősség elől. Az indexbe írandó tárgy: "A vers műfordítói megközelítése"." Nem könnyű szívvel vág bele. "Újra és újra megcsap, hogy idegen a vers, a nyelv, az ember, aki a verset írta, a kultúra, amely mögötte áll. Rémületem, hogy talán nem bírok velük azonosulni, elveszi a maradék biztonságérzetemet is. Nincs közöttünk "hinta", nincs "porond". Álarcot sincs módom ölteni: műszavakat, idegen szavakat, a fölülemelkedés látszatát. A vers és a versfordító arca mezítelen."
Valóban: aki tudós tanulmányokra kíváncsi a műfordítás tárgyköréből, ne itt keresse. Itt műhelymunka folyik, az idegen vers szövetének fölfejtése. Tudni való, idegen verset legjobban úgy érthetünk meg, ha lefordítjuk. Lehetőleg persze úgy, mint azok a legnagyobbak, akikből Gergely Ágnes a tananyagát összeállította. Voltak az egyetemen legendás műfordító-szemináriumok. Ez itt abban kivételes, hogy magunk is részt vehetünk benne. A szerző minden mondatából a személyes jelenlét sugárzik - ezzel kínál meg bennünket, olvasókat is.
Komlós Aladár - Költészet és bírálat
Tartalom
Számadás (előszó)
A líra
A líra műhelyében
Ami a lírában változó és ami állandó
A lírai szépség kategóriái
A vers zenéje
A vers nyelve
A költői kép
A költőiség
A művészi
A lírai vers előadásmódja
A giccs
Miért nem szép?
Ösztön és értelem
Túl az esztétikán
A magyar költészet Petőfitől Adyig
Előszó
A népnemzeti iskola
Arany és köre
Arany János (részlet)
Az idill költői
Az erotika költői
A nagyváros költői
Szocialista költők
Írósors és romantika
A modern költészet felé
Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében
Klikkek kora
Ellenséges esztétikák
Összefoglaló
Táguló irodalom
Ady Endre verselése
A teremtő hamisítás
Természet, táj, lélek
A természetérzék éberedése
Természet és technika
A természetérzék determináltsága
Tájak és lelkek
Tájtípusok
Tájak és lelkek korrespondenciája
Az életnövelő táj
A pihentető táj
A kvantumelmélet és a líra
Ady
Az új líra emberideáljai
Az avantgarde estéje
A fiatal Kassák
A kritika
A kritika
Tudomány-e a kritika?
A szubjektív eredetű általánosság
A kritikusi természet
József Attila és a kritikusai
A pongyolaság művészete
Levél a tehetségről
A kívánatos és a nemkívánatos nemzeti jelleg
Irodalmi nevelés
Gyulai
Az egyéniség zászlója alatt
Ignotus
Bibliográfia
Komlós Aladár könyvei
Komlós Aladár - A magyar költészet Petőfitől Adyig
Tartalom
Előszó
AZ ELNYOMATÁS KORA (1850-1867)
A petőfieskedők
A népnemzeti iskola
Arany János
Tompa Mihály
Gyulai Pál
Lévay József
Szász Károly
Thaly Kálmán
Dalmady Győző
A befelé forduló líra
Madách Imre
Zilahy Károly
A KIEGYEZÉS KORA (1867-1880)
A meghasonlott népnemzetiek (I)
Arany László
A meghasonlott népnemzetiek (II)
Dömötör János
Tolnai Lajos
Szemere Miklós
Szabó Endre
A népnemzeti iskola (összefoglalás I.)
Írósors és romantika
Vajda János
Retorikus közösségi líra
Ábrányi Emil
Darmay Viktor
Gáspár Imre
Bartók Lajos
MEGOSZLÁS A SZÁZADVÉGEN (1880-1906)
A népies idill költői (I)
Pósa Lajos
Szabolcska Mihály
Gárdonyi Géza
A népies idill költői (II)
A népnemzeti iskola vége
A népnemzeti és a modernség közt
Kozma Andor
Bárd Miklós
Vargha Gyula
A népnemzeti iskola utolsó szakaszának tanítványai
A népnemzeti iskola (összefoglalás II.)
A modernek, az elveszett álmok siratói
Reviczky Gyula
Endrődi Sándor
Kiss József
Zempléni Árpád
Inczédy László
Telekes Béla
Szalay Fruzina
Czóbel Minka
Az erotika költői
Szilágyi Géza
Erdős René
Szász Zoltán
A nagyváros költői (I)
Rudnyánszky Gyula
Ignotus
Heltai Jenő
Szentessy Gyula
Makai Emil
A nagyváros költői (II)
Szocialista költészet (I)
Palágyi Lajos
Szocialista költészet (II)
Csizmadia Sándor
Farkas Antal
Komjáthy Jenő
A modern költészet felé
A Nyugat előtt
Bibliográfia
Komlós Aladár - Az új magyar líra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Szepes Erika - Szerdahelyi István - Verstan
A szerzők - szakirodalmunkban először - az 1970-es években egyetemes verstant dolgoztak ki, rendszerbe foglalva a legtöbb jelentős, európai és ázsiai irodalom verstani jelenségeit. A mű első fejezetében a verstan alapfogalmait elemzik, a többiben pedig a verselés fő típusait: az időmértékes, a hangsúlyos, a szótaghanglejtéses és a szótagszámláló verselést. Részletesen az első két típust tárgyalják, mivel a magyar verselés szempontjából ezek a lényegesek. Az időmértékes verselésről szólva külön ismertetik a görög mintákat, ezek latin megfelelőit, valamint esetleges szerepüket a magyar irodalomban, majd kitekintenek az arab, az indiai stb. verselésre is. A hangsúlyos verselésen belül részletesen foglalkoznak a magyar ütemhangsúlyos verselés sajátságaival és fejlődésmenetével. Egyéb irodalmak (francia, német, angol, olasz, cseh, észt, örmény, héber stb.) ütemhangsúlyos, hangsúlyváltó vagy hangsúlyszámláló verselését többnyire csak olyan mélységben tárgyalják, hogy elhelyezhessék őket ebben a rendszerben. Röviden jellemzik a szótaghanglejtéses és a kínai, török, japán szótagszámláló verselést. Végül a különféle verselési típusok kereszteződésének lehetőségeit mutatják meg a magyar és a középkori latin verselés példáin. ; A szerzők a főszövegben fejtik ki felfogásukat; a szakirodalomban szereplő más nézeteket általában a terjedelmes apró betűs betétekben ismertetik. Előadásmódjukkal, a szakkifejezések gondos magyarázataival is érzékeltetik, hogy művüket népszerű kézikönyvnek is szánták. A főszöveg nem vet fel problémákat, hanem kézikönyvbe illő határozottsággal közli a szerzők nézeteit, olyankor is, ha azok hipotézisek. Nem tűnik ki belőle pl. az, hogy Szerdahelyinek a magyar ütemhangsúlyos verselésről vallott felfogása szembekerül a magyar verstani irodalom zömével (ugyanis ő abból az axiómából indul ki, hogy ütemhatár csak szóhatárra eshet). Annál hasznosabb ez a könyv a szakembernek, illetve a verstani irodalomban elmélyedni kívánó olvasónak: átfogó összefüggéseikben mutatja be a verstani jelenségeket, a legkülönfélébb nézetek ismertetésével és hatalmas bibliográfiával segíti a további tájékozódást, a szerzők nézeteit támogató érveivel ösztönzést ad eddig természetesnek vett tételek újabb átgondolására.
Ismeretlen szerző - József Attila-versek elemzése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tüskés Tibor - Pilinszky János
Pilinszky János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel.
Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.
Ismeretlen szerző - Századvég és avantgarde
Ez az antológia a modern európai líra néhány jellegzetes sítulsirányának szemléltetésére készült.
Nem akar általában a modern költészetről átfogó képet adni: nem "világirodalmi antológia". Figyelmen kívül kellett hagynia mindazt, aminek a kiválasztott áramlatokhoz nincs vagy csak közvetett összefüggésekben van köze: azaz - ritka kivétellel - nemcak az egész Európán kívüli lírát, hanem az európainak is jelentős részét.
Szepes Erika - Szerdahelyi István - A múzsák tánca
Ellentmondásokban szűkölködő korunk egyik jelensége, hogy miközben világszerte prófétai ihletű ítészek évtizedek óta temetik a lírát, a líra ma is él, sőt hazánkban mintha kezdené visszanyerni vezető szerepét is. A mai magyar lírával foglalkozók újabb ellentmondásként tapasztalhatják, hogy míg szabályt és kötöttséget nem tűrő, lázadó korunk több mint fél évszázada a szabadverset hirdeti önmaga egyetlen megfelelő kifejezési formájának, addig az új magyar költészetbe újra meg újra visszalopódzik a forma. Magunk is meglepődtünk, amikor az 1945 utáni reprezentatív antológiákat, életműveket, egyedi köteteket átolvasva nemcsak hogy sok kötött formájú verset találtunk, hanem szinte azt a törekvést is, mintha költőink a világ csaknem minden versformáját meg akarnák honosítani. És ez nem csupán egy-egy olyan költőre jellemző, aki formaművészetéről, versfordítói bravúrjairól közismert, hanem a magyar lírikusok jelentős részére. Ennek a törekvésnek az eredményeképpen vált lehetővé, hogy verstani kisenciklopédiánk megírásakor a jellegzetesen magyar versformákon kívül a világ valamennyi közismert versformájához találtunk példát a legújabbkori magyar költészetben. Köszönet érte költőinknek, akik ily módon segítenek az egyetemes kultúra értékeit továbbmenteni és új talajba gyökereztetni.
Martin Heidegger - Magyarázatok Hölderlin költészetéhez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Miért szép? - A világirodalom modern verseiből
Rónay György
Előszó
Vas István
Konsztantinosz Kavafisz: Egy kisázsiai községben
Szabó Ede
Stefan George: Böcklin
Nemes Nagy Ágnes
Rainer Maria Rilke: Este
Dudás Kálmán
Milan Rakié: Rezgőnyárfa
Gáldi László
Tudor Arghezi: Bőség
Lengyel Balázs
Guillaume Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút
Gyergyai Albert
Jules Supervielle: Három vers
Rába György
Aldo Palazzeschi: Fehér tenger
Vajda Endre
Gottfried Benn: Negyedkor
Georg Trakl: Grodek
Nemes Nagy Ágnes
Saisnt-John Perse: A fal
Hoványi János
Blaise Cendrars: Táj
Rónay György
Pierre Jean Jouve: Egy selyem zászlóra
Szőke György
Anna Ahmatova: Folyócska ballag
Rónay György
Giuseppe Ungaretti: Reggel
Somlyó György
Fernando Pessoa: Autopszichográfia
Hankiss Elemér
T. S. Eliot: Marina
Fodor András
Borisz Paszternak: Ballada
Lator László
Oszip Mandelstam: Mosdom éjjel kinn az udvaron
Szabó Ede
Johannes Becher: A hazatérő
Görgey Gábor
Nelly Sachs: És mi, akik a távolokba
Timár György
Jorge Guillén: Vézna tavasz
Eörsi István
Vlagyimir Majakovszkij: Szergej Jeszenyinnek
Juhász Péter
Geo Milev: Szeptember
Gáldi László
Lucian Blaga: A csillagos homlokú szarvas
Fodor András
Szergej Jeszenyin: A fekete ember
Tellér Gyula
Eduard Bagrickij: TBC
Rónay György
Paul Éluard: Egy halotthoz
Lator László
Eugenio Montale: A magnólia árnya
Lengyel Balázs
Louis Aragon: Elza a tükör előtt
Garai Gábor
Bertolt Brecht: Dal a jó emberekről
András László
Federico Garcia Lorca: Alvajáró-románc
Vajda Endre
Jorgosz Szeferisz: Argonautika
Garai Gábor
Jifi Wolker: Vendég áll a házhoz
Szalatnai Rezső
Vitézslav Nezval: Huszonegyedik szonett a koldus királyról
Szabolcsi Éva
Salvatore Quasimodo: És már itt is az este
Fodor András
Nyikolaj Zabolockij: Ősz
Szalatnai Rezső
Ladislav Novomesky: Utazás
Fodor András
Wystan Hugh Auden: Erdők
Rónay György
André Frénaud: A kastély és a költemény keresése
Vajda Endre
Louis MacNeice: Kezek és szemek
Timár György
Miguel Hernández: A nép vihara
Devecseri Gábor
Nikiforosz Vrettakosz: A Tajgetosz emlékével
Geher István
Dylan Thomas: A szerző előhangja
Rónay György
Pierre Emmanuel: Ars poetica
Fodor András
Tadeusz Rózewicz: Első szerelem
Bori Imre
Vasko Popa: A kavics álma
Pályi András
Miron Bialoszewski: Vak bizalom
Elbert János
Zbigniew Herbert: Fortinbras gyászbeszéde
Elbert János
Jevgenyij Vinokurov: Antik kórus
Garai Gábor
Jevgenyij Jevtusenko: Integetők
Pomogáts Béla - Radnóti Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.