Az ​álom valósága

Sylvia Plath - Az ​ötvenkilencedik medve
Sylvia ​Plath verseivel (Zúzódás) és Az üvegbúra című regényével vált világhírűvé, kritikusai azonban kezdettől novelláit ítélték a legjobbnak. Ezek a novellák, amelyekből csaknem húszat tartalmaz a válogatás, látszólag teljesen jelentéktelen írások: egy fiú és egy lány buszon utaznak, s arról beszélgetnek, vajon be kellene-e csukni a jármű ablakát; egy házaspár az amerikai nemzeti parkok egyikében medvéket figyel és számol össze; egy kisebb társaság egy tetováló mesterember munkáját tanulmányozza; néhány kislány belép gimnáziumuk Lányegyletébe, s ehhez egy kis tréfás próbát kell kiállniuk; egy londoni házban bizonyos kellemetlenségeket okoz a szokatlanul csapadékdús tél; egy fiatal párnak parkírozási díjat kell fizetnie, és ezt igazságtalannak érzik stb. Ilyen és hasonló történeteket mond el az írónő, és a gyanútlan olvasó esetleg nem is jön rá, hogy mi értelme lehet mindennek. Hisz nem történik szinte semmi, nem "derül fény" semmire, nincs poén, nincs csattanó, nincs magyarázat. Ám éppen ebben áll Sylvia Plath prózaművészete: a banális, mindennapi, látszólag minden jelentőség nélkül való életdarabkákból bontja ki az írónő azt a világképet, amely semmilyen tanítást nem tartalmaz, amelyből nem következik semmi, "csak" az, hogy a világ végtelenül törékeny és esendő; hogy az emberi gesztusok nem vezetnek sehová, hogy az érzelmeknek mindegy, milyen tárgyra vagy személyre, lényegesre vagy lényegtelenre irányulnak; hogy a vízcseppben benne van a tenger; hogy egy férfi vagy egy nő, egy élethelyzet, egy sors teljessége megmutatkozhat (és Plathnál meg is mutatkozik) minden egyes tettben, szóban, látszólag teljesen közömbös gesztusban. Csodás, legfeljebb is csak Csehovhoz vagy Mansfieldhez hasonlító írásművészettel kápráztat el az írónő - elbeszélései minden érett, igazi olvasónak maradandó élményt nyújtanak.

Ray Bradbury - Gyógyír ​búskomorságra
NEM ​MINDEN PIRULA KESERŰ... ...ha van egy csodálatos fagylaltszínű öltönyünk, amely megváltoztatja viselőjét. ...ha egy eldugott, sivatagi hotelban várjuk az enyhet adó esőt, amely különös alakban érkezik. ...ha telepesek vagyunk a Marson, és szörnyen hiányzik a Föld. Alkonyatkor a tenger kisodor elénk egy csodálatos lényt, kinek puszta léte is varázslat. ...ha... Ray Bradbury 1959-ben megjelent "Gyógyír búskomorságra" című kötetének klasszikus novellái ma is éppen olyan frissek és újszerűek, mint régen, ma is ugyanúgy hatnak, mint fél évszázaddal ezelőtt - akár az űr távoli zugát, akár szívünk mélyét célozzák meg.

Ljudmila Ulickaja - Elsők ​és utolsók
Aki ​ismeri és szereti Ljudmila Ulickaja regényeit, válogatott elbeszélései kötetében is megtalálja mindazt, ami a világhírű orosz írónő művészi világát jellemzi: a fordulatos, helyenként bizarr cselekményt, a meghökkentő egyéni sorsokat, a szövevényes családi viszonyokat, a csipkeszerűen míves környezetábrázolást, a finom irodalmi és kultúratörténeti párhuzamokat. Az elbeszélések hősei átfogják az egész orosz társadalmat a félkegyelmű koldustól a társadalmi kiváltságokat élvező, magasan kvalifikált értelmiségiig, a világra eszmélő kisgyerektől a haldokló aggastyánig, az apácalelkületű elvált nőtől a szenvedélyes szerelemre vágyó, magányos homoszexuálisig. A történetek együttérzést váltanak ki vagy ironikusak, könnyeket fakasztanak vagy nevetésre ingerelnek, de sosem akarják megmondani az ,,igazságot": a szerző az értelmezést az olvasóra bízza. Ljudmila Ulickaja, a ,,szoknyás Csehov", a csak rá jellemző stílusával, egyéni látásmódjával egyetemessége mellett a kisprózájában is a legnemesebb orosz irodalmi hagyományok folytatója.

Yann Martel - A ​helsinki Roccamatio család a tények tükrében
A ​helsinki Roccamatio család a tények tükrében a saját hangját nyughatatlanul kereső, a hagyományos elbeszélésmód és az újító szenvedély közti ideális arányt próbálgató fiatal szerző műve - a kötet négy elbeszélése így mind újabb oldalát villantja fel tehetségének és írói személyiségének. A címadó mű egy AIDS-ben haldokló fiatalember és barátja történetét meséli el: hogy elüssék a halál közeledtével látszólag értelmetlenül múló időt, kitalálják a helsinki Roccamatio család életének fordulatait, éspedig úgy, hogy azok alapjául a huszadik század egy-egy esztendejének eseményei szolgálnak. Az _Amikor először hallottam John Morton amerikai zeneszerző "Donald J. Rankin közlegény concerto hamis hegedűre" című művét_ varázslatos elbeszélés a zene különös lelki hatásáról: a kanadai egyetemista egy ismeretlen zeneszerző sok-sok hibával előadott, de épp a tökéletlensége folytán felkavaró concertóját hallva érzi át, mit jelentett a vietnami háború, s milyen rettegés szoríthatja össze az ember szívét, ha rádöbben életének értelmetlenségére. Az _Egy halál változataiban_ egy börtönigazgató írja le különböző változatokban egy kivégzett utolsó óráit az anyának - s a halállal való szembenézés e módjait látva az ember óhatatlanul mélyebben tekint önmagába... És végül _A Vita AEterna Tükörtársaság_ fiatal elbeszélője megtanulja nagyanyjától a házi tükörkészítés fortélyait, de ami még fontosabb: az emlékek megőrzésének és a jelen pillanat teljes átélésének fontosságát.

Ismeretlen szerző - Karácsonyi ​történet
A ​kötet szerzői: Jókai Mór, Tamási Áron, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Tersánszky Józsi Jenő, Karinthy Frigyes, Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Bródy Sándor, Füst Milán, Juhász Gyula, Hunyady Sándor, Nagy Lajos, Déry Tibor, Örkény István, Pilinszky János és még sokan mások.

Tóth Krisztina - Pixel
Egymással ​ütköző emberek és sorsok kavarognak térben és időben, véletlenszerűen találkoznak, ám mégis olyan érzésünk van, mintha egy közös testhez tartoztak volna egykor, csak ezt a testet szétszakította volna valami, ahogyan a könyvben fel-feltűnő párokat is. Fej, szív és kéz: minden testrészhez egy történet tartozik. Humor és keserűség regiszterei váltogatják egymást, hol a közelítés fájdalmas pontossága, hol a távolítás iróniája jellemzi az egymásra épülő történeteket. Tóth Krisztina új könyvében a fejezetek önálló pixelkockákként működnek: önmagukban is egyedi színűek és izgalmasak, de ha észrevesszük közöttük a kapcsolatok összetett rendszerét, vagyis, ha hátrább lépünk egy lépéssel, valami új és lenyűgöző, nagy történetté állnak össze. Állandó közelítés és távolítás, kicsinyítés és nagyítás váltakozása rajzolja meg szemünk előtt ezt a sajátos és időközben nagyon is élővé váló szövegtestet. "Este kiültek a kis ház tornácára, és a doktornő elégedetten nyugtázta, hogy a férfinak egész nap nem szólt a mobilja, mert kikapcsolta. Kortyolgatták a vörösbort, néztek bele az ereszkedő sötétbe. A férfi egyszer csak váratlanul a távolba meredt, és meglepődve mutatta, hogy jé, emelkedik a víz, hogy egyre szélesebb hullámok jönnek a tornác felé, és hogy nem érti. Mikor itt nincs is tó a közelben. A nő azt felelte, hogy tényleg, és milyen szép ez a nagy víz, ahogy tükröződik rajta a hold. A férfi jól látta, hogy a hömpölygő víztömegen semmiféle hold nem tükröződik, és túlságosan romantikusnak is találta volna ezt a képet, de nem akart vitatkozni. Egyrészt piszokul fájt a feje, nyilván a vezetéstől, másrészt érezte, hogy beleszeretett ebbe a kék szemű, ismeretlen doktornőbe."

Javier Marías - Amikor ​halandó voltam
"Szentkuthy ​cipőtalpával néhány centit előretolta a labdát, és amikor az átért a gólvonalon, ismét megállította." Egy tucat elbeszélés: egy tucat különleges, sejtelmes, a megtörtént és a meg nem történt dolgok közti bizonytalan határvidéken játszódó történet – csupa merész írói vállalkozás, csupa írói remeklés. Javier Marías, a mai spanyol irodalom egyik legtöbbet fordított szerzője elbeszéléseiben megidézi a példaképnek tekintett nagy elődöket, Borgest, Cortázart, Fitzgeraldot, s ugyanakkor minden írását áthatja egészen egyéni szemléletmódja, az élet minden apró részletét már-már mániákus aggályossággal értelmező, fölfejtő, fölboncoló íróanatómus hangja. Az éjszakás orvos-ban, miközben erotikus végkifejletet várnánk, éppen csak fölsejlik egy kegyetlen bűnügyi történet; a Nászúton című elbeszélésben a szerző Borges nyomdokait követve azzal kísérletezik, hogy egy szövegnek – a magyarul is megjelent A szívem fehér első fejezetének – kis változtatásokkal valami egészen más jelentést adjon. Az Amikor halandó voltam egyes szám első személyű tudósítás a túlvilágról. A Csak semmi aggály egy pornófilmforgatás előkészületeinek története, a Véres lándzsa egy brutális és titokzatos gyilkosságot mesél el, A bizonytalan időben pedig egy Szentkuthy nevű magyar focista tündöklését és eltűnését – ez utóbbiban a futballrajongó Marías a magyar Aranycsapatnak is emléket állít –, és így tovább: meghökkentő sztorik és különleges elbeszélői fogások sorakoznak a kötetben, mely folyamatos aktív részvételt követel az olvasótól: a narrátor mindent elmond, ami a történetekről megtudható, de a többi már a mi dolgunk – hogy elgondolkozzunk azon például, miért nem teljesedhetett ki Szentkuthy karrierje, vagy épp egy nyomozó indítékain, aki nem juttatja börtönbe a brutális gyilkosság elkövetőjét...

Primo Levi - Angyali ​pillangó
A ​20. század egyik legismertebb olasz írója _Primo Levi_ 1919-ben született Torinóban, és egész életében szülővárosában élt, kivéve a II. világháború éveit. 1987-ben öngyilkos lett. Auschwitzról írt két világhírű visszaemlékezése magyarul is megjelent _Ember ez?_, _Fegyvernyugvás_ címmel. Hivatása szerint kémikus és író - írt regényt, novellát, esszét, visszaemlékezést és verset. Miután túlélőként Auschwitzból visszatért Torinóba, rendszeresen jelentek meg írásai először szülőhazájában, majd világszerte számos nyelven. Az _Angyali pillangó_ című novelláskötet harminchárom írást foglal magába, négy kitűnő fordító tolmácsolásában, _Székács Vera_ a szerzővel folytatott interjújával kiegészítve. "Nem hiszek a csodákban, csak a véletlenekben; az én sorsomban is nagy szerepet játszottak. Hiszek a statisztikai szabályban: a leggyakrabban azok az események történnek meg, amelyeknek nagy a valószínűsége (a lágerben a halál), de néha olyasmi is történik, ami teljességgel valószínűtlen, és az ilyen eseményeket a >>kis okok<< közrejátszása idézi elő. (...) Vannak optimista és vannak pesszimista napjaim, de amikor pesszimista vagyok, akkor inkább nem írok; nemcsak azért, mert nincs kedvem írni, hanem azért sem, mert nem akarom megfertőzni az olvasóimat a pesszimizmusával. Igyekszem optimista lenni, és elég gyakran sikerül is: hiszen azt sem felejtettem el, hogy magam is milyen >>csodának<< köszönhetem a megmenekülésemet, és hajlamos vagyok azt hinni, hogy a legnehezebb helyzetből is lehet kiutat találni." _Primo Levi_

Ray Bradbury - Szép ​arany almáit a nap
Ray ​Bradbury egy modern kulturális kincs, tekintélyes munkásságának metaforikus ereje felér bármely amerikai mesemondóéval. Elsöprő erejű és titokzatos költészetének tökéletes példája ez az 1953-ban megjelent kötet, benne csupa időtlen történettel. A magányos világítótoronytól a hatvanmillió éves szafariig, a naphoz közelítő űrhajótól egy gyilkosság mániákus utóhatásáig Bradbury biztos kézzel vezet minket nem csupán a meglepő és felkavaró jövőbe, de a jelen csodáihoz is, amelyeket mi magunk talán el sem tudtunk volna képzelni.

Ray Bradbury - Éjfél ​is elmúlt
A ​történet akár a gyóntatószékben játszódik, ahol egy pap gyógyítja ki egy hívét különös függőségéből, akár a Mars zord dombjai között, ahol véres hajsza folyik egy sokat ígérő kék palackért, Bradbury állandóan valami újjal lep meg minket, bármikor képes megmutatni bizarr helyzetbe keveredett különös emberek szívét-lelkét. Az eredmény pedig egy olyan kötet, amely megcáfolja a mondást, miszerint a valóság furcsább a fikciónál.

Katherine Mansfield - Egy ​csésze tea
Elbeszélései ​látszólag apróságokról, jelentéktelen dolgokról beszél: egy idős hölgy derűsen üldögél egy parkban, egy fiatal pár kineveti régimódi rókaprémjét, és ezzel elrontja hangulatát - még szokásos vasárnapi süteményét sem veszi meg. Az írónő érzékenysége, finoman szatirikus látásmódja ezekben a felvillanásokban is az emberi sorsok mélységét, az élet teljességét ragadja meg.

Charles Bukowski - Forró ​vízi zene
Charles ​Bukowski (1920-1994) egy kicsit "kilóg" a XX. század amerikai irodalmából. Versei alapján a beatköltők közé sorolták, de ő soha nem harciaskodott. Önéletrajzi ihletésű műveiben, amelynek főszereplője általában alteregója, Henry Chinaski, nagyrészt az amerikai társadalom lecsúszott figuráiról írt, nyersen, őszintén, húsba vágó humorral és sajátos bölcsességgel. Alkoholista, napról napra élő, kompromisszumok nélküli életmódja miatt sokan rajongtak - és rajonganak - érte, de ő köszönte, nem kért ebből, sőt, ha lehetett, kerülte a rajongóit (kivéve, ha azok nők voltak), az embereket, és főleg az írókat. Charles Bukowskinak mára világszerte kultusza lett, beleértve Magyarországot is. És bár - első ránézésre - felháborító(nak tűnő) stílusa és életmódja miatt sokan viszolyogtak - és viszolyognak - tőle, hogyan is ne lenne kultusza egy olyan embernek, akinek még a sírján is ez áll: "Don't try", azaz: ne próbáld, csináld. A Cartaphilus Kiadó gondozásában megjelenő Charles Bukowski-életműsorozat második novelláskötete, a "Forró vízi zene" annyiban tér el "elődjétől", "A semmitől délre" című kötettől, hogy ebben a szokásosnál is több a humor. Az a fajta humor, ami a lét elviselhetetlen nehézségeit könnyedén át- (vagy meg)hágja, és egy pillanat alatt rántja ki az embert bármilyen lelki vagy testi nyomorból. Az a fajta humor, ami nélkül élni nemhogy nem lehet, de felesleges is.

Jorge Luis Borges - A ​titokban végbement csoda
"Az ​idő szubsztancia, amelyből vagyok. Az idő folyó, amely magával ragad, de én vagyok a folyó; a tigris, amely szétmarcangol, de én vagyok a tigris; a tűz, amely elhamvaszt, de én vagyok a tűz. A világ, sajnos, reálisan létező, én, sajnos, Borges vagyok." Jorge Luis Borges

Ismeretlen szerző - A ​nő, az más
A ​kötet a huszadik századi magyar irodalom legjobbjainak a nőről szóló novelláit tartalmazza. A szenvedélyes és szerelmes, a csaló és jóságos, a hűtlen és hűséges, az anya és a társ sok színű, gazdagon árnyalt, olykor csodálatosan szép portréját kapja itt kézbe az Olvasó; olyan remekírók műveit, mint: Ady Endre, Balázs Béla, Bíró Lajos, Bródy Sándor, Csáth Géza, Déry Tibor, Gozsdu Elek, Hunyady Sándor, Harsányi Zsolt, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Lovik Károly, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tamási Áron, Thury Zoltán, Zágon István és mások.

Ismeretlen szerző - Huszadik ​századi olasz novellák
...Mint ​minden műfaj, a novella is átalakul, s a klasszikus mintaképpel talán csak a neve marad közös. Költőibb lesz és nyugtalanabb, változatosabb és megfoghatatlanabb, de amennyit veszít kötöttségben, kerekségben, architekturában, ugyanannyit, nem: százannyit nyer színben, távlatban, muzsikában... Egy mai novella-antológia egységgel nem dicsekedhet, de talán épp sokfélesége lesz egyik, nem egyetlen vonzereje. (Gyergyai Albert) A kötetben negyvenhárom szerző szerepel, többek között Aberto Moravia, Luigi Pirandello, Italo Calvino, Dino Buzatti vagy Natalia Ginzburg.

Aimee Bender - A ​citromtorta különös szomorúsága
Kilencedik ​születésnapjának előestéjén a mit sem sejtő Rose Edelstein, az iskolaudvari játékok és a zaklatott szülői figyelem perifériáján létező kislány beleharap édesanyja házi sütésű csokoládés citromtortájába, és rájön, hogy varázslatos képességgel rendelkezik: a süteményben képes megízlelni az anyja érzéseit. Legnagyobb döbbenetére fedezi fel magában ezt az adottságot, az anyjából ugyanis – az ő életvidám, ügyes kezű, tevékeny édesanyjából – a lemondás és a kétségbeesés íze árad. Az ételek egyszeriben – és életre szólóan – veszedelemmé, fenyegetéssé válnak Rose számára. Bármelyik étkezésnél bármi kiderülhet. A bátyja, Joseph pirítósát képtelen megenni; a sarki pék sütijét harag ízesíti; a szőlődzsem savanyú nehezteléssel teli. Átokkal is felérő adottsága révén a kislány olyan titkos tudás birtokába jut, amit minden család elrejt a világ szeme elől – az édesanyja családon kívüli életét, az édesapja elhidegülését, Joseph hadban állását az egész világgal. Ám Rose felcseperedvén mégis megtanulja hasznosítani ezt az adottságát, és rájön, hogy vannak olyan titkok, melyeket még az ő ízlelőbimbói sem képesek érzékelni. A citromtorta különös szomorúsága sziporkázó mese arról, hogy milyen mérhetetlenül nehéz tiszta szívből szeretni valakit, akiről túlságosan sokat tudunk. A szívszorítóan mulatságos, bölcs és szomorú történet azt bizonyítja, hogy Aimee Bender olyan író, akinek káprázatos prózája a mindennapi élet furcsaságait veszi górcső alá. Aimee Bender két ízben kapott Pushcart-díjat, 2005-ben Tiptreedíjra jelölték. Számtalan antológiában jelentek meg írásai, műveit eddig tíz nyelvre fordították le. Los Angelesben él.

Fekete István - Karácsony ​éjjel
A ​mélyen hívő Fekete István egész életében nagy jelentőséget tulajdonított a katolikus ünnepeknek. A húsvétok és a mindenszentek elsősorban az önvizsgálatra és a szeretteire emlékeztették, a karácsonyokat viszont mindenekelőtt közösségi eseményként élte meg. A készülődés már december elején elkezdődött: az adventi gyertyák lángja és a disznópörzsölések fellobbanó tüzei a karácsony közeledtét jelzik, és vele a hóesést, a nyugalmat és a szeretetet. A betlehemezés és a fenyődíszítés együttes élménye a barátok és a rokonok összetartásának várva várt alkalmai, melyek túlvilági és földi reményekkel kecsegtetnek gyereket és felnőttet. A karácsony általuk válik a Jóság és a Szeretet közösségi ünnepévé, melynek az ajándékozás fontos kifejeződése. A karácsony az egymásra figyelés ünnepe, és Fekete István példázatos elbeszélései elhitetik velünk, hogy lehet és érdemes szeretni és jónak lenni. Csaknem negyed századon át emlékeztetett minderre az Új Ember tárcáiban. A megbocsátás és a ragaszkodás, a béke- és harmóniavágy áll e jobbára visszatekintő önéletrajzi és látomásos írások középpontjában. Jelezve, hogy a karácsonyi készülődés gyermeki izgalmát idővel egyre inkább az évbúcsúztatás nosztalgikus számvetése váltja fel. Fekete István karácsonyi történetei varázserővel bírnak, hiszen saját élményeinket is megelevenítik, és olvasója hamar azon kapja magát, hogy nicsak, vele együtt én is "emlékekre emlékezem".

Arthur Schnitzler - Tágra ​zárt szemek
Arthur ​Schnitzler Traumnovelle c. műve ihlette, inspirálta a Tágra zárt szemek (Eyes Wide Shut) című Stanley Kubrick-filmet. az Álomnovella alapján készült el Kubrick "hattyúdala". A novella megfilmesítésére a rendező 30 évet várt, s röviddel a filmforgatás után meghalt. A mű látszólagos könnyed felszíne alatt ott bújkál az elmúlás: a hűtlenség és a halál. Schnitzler mesterien ábrázolja a történet főszereplőinek - Albertine-nek és Fridolinnak - a lelkivilágát: belső vívódásait, vágyait. Ők a filmben Nicole Kidman és Tom Cruise. A feleség álombéli kalandjait a férj a valós világban éli át. Az ő esetében az orgia valódi, a kísértések kézzel foghatóak, a halál, amivel szembesül igazi halál, a hűtlenség is csaknem realitás.

Neil Gaiman - Tükör ​és füst
Neil ​Gaiman kezében a mágia nem pusztán illúzió, és minden lehetséges. Ebben az első, 1998-ban megjelent és mára klasszikussá vált novelláskötetében képzelete és ügyessége a hétköznapi világot baljós csodákkal teli hellyé változtatja: ahol egy filléres boltban megvásárolható a Szent Grál, ahol a bérgyilkos hirdetésben árulja szolgáltatásait, és ahol egy fiú az életéért alkudozik egy trollal. Lépj be ebbe az új valóságba, amelyet tükrök sokszorosítanak és füst homályosít el, mégis mágikus és megragadható.

Stephen King - A ​remény rabjai
Mit ​tehet a fogoly, ha életfogytiglanra ítélik? Ha senki nem hiszi el, hogy ártatlan? Miben bízzon? A kegyelemben? A szökésben? Megannyi kérdés, amelyre King letehetetlen könyvének végén, de csakis a legvégén kapjuk meg a feleletet. Rabokról szól a második kisregény is - sorsának foglya a náci háborús bűnös, meg az újságkihordó gyerek, aki valahogy kiszagol valamit... Az _Állj ki mellettem!_-ben sem marad az olvasó borzalmak nélkül - élő gyerekek nyomoznak eltűnt társuk után... _A légzőgyakorlat_ klasszikus krimi: karácsony előestéjén öregurak hátborzongató történetekkel szórakoztatják egymást. A kisregények javát a moziból ismerheti az olvasó.