Sebastian ​Knight valódi élete

Stephen King - A ​rémkoppantók
Roberta ​Andersen westernírónő a Haven kisváros peremén fekvő birtokán él visszavonultan. Egy szép napon erdejében sétálva megbotlik egy földből kiálló fémdarabban. Az objektum holmi ráncigálásra meg se moccan: Roberta ásni kezd, és lassacskán kiderül, hogy egy gigantikus, széle, hossza nincs űrhajószerű test rejtőzik a mélyben. Az ásás a szenvedélyévé válik, ami nem csoda - a hajóból áradó sugárzás különös hatással van azokra, akik a bűvkörébe jutnak. Az írónő sorra-rendre elveszti fogait, csillapíthatatlan vérzése támad, öreg kutyájának a szeméről visszahúzódik a hályog, mi több, a hűséges jószág a fiatalodás csalhatatlan jeleit mutatja. Az eleddig műszaki antitalentum Roberta fantasztikus technikai sugallatokra lesz fogékony, de nem csak ő... A fura tárgynak minél nagyobb része szabadul ki a földből, a kisváros annál több lakóján ütnek ki a vészes tünetek.

Kurt Vonnegut - Virágvasárnap
A ​második világháború annyira rettenetes volt, hogy Adolf Hitler öngyilkos lett miatta." Rajongóinak milliói szerte a bolygón idén ünneplik a Mester, Kurt Vonnegut 80. születésnapját. A Virágvasárnap különös önéletrajzi gyűjtemény. Egy bölcs gondolkodó meghökkentő, önvizsgálatra késztető tételeit és kételyeit ismerhetjük meg belőle Istenről, családról, az univerzumról, vagy éppen a pontos vessző átkairól. „Grand-slam: ez a cél - írja Vonnegut a kötet be­vezetőjében. - A többit meglátjuk." * „Nincs kizárva - véli a szerző -, hogy a mi bolygónk az Édenkert. Ha ez így volna, most is benne élünk. Az is lehet, hogy az a sok tudás megrontott ben­nünket és javában csúszunk-mászunk a kijárat felé... Az ember oly remekül ért a lakatos munkákhoz. Valahogy belülről zárjuk magunkra ezt a kaput/'

Joyce Maynard - Otthon ​a világban
Az ​amerikai írónő, a Baby Love, és más, nagy sikerű regények szerzője, ebben a kíméletlenül leleplező memoárban nemcsak a maga életének tényeit, vívódásait, kudarcait és sikereit tárja fel kendőzetlenül, „félelem és gátlás nélkül” – de első ízben osztja meg az olvasókkal élete meghatározó szakaszának, a J. D. Salingerrel töltött esztendőnek igaz történetét. A Zabhegyező világhírű írója ötvenhárom esztendősen figyelt fel a tizennyolc éves egyetemista lány egyéni hangú, fanyar írására a New York Times Magazine hasábjain, írt neki, Joyce töprengve, húzódozva, hosszas fontolgatás után válaszolt – ebből szenvedélyes levelezés alakult ki, majd az író meginvitálta a fiatal lányt otthonába, ahol a hegyek között valóságos remeteéletet élt. Ezt az életet osztotta meg – nagy csalódásba torkolló nagy szerelemben – Joyce, és amikor Salinger – Jerry – egy csúf napon kurtán-furcsán elküldte, élete további szakaszában sem tudott az író bűvköréből szabadulni. Íróvá, önálló emberré válásának, családi és szakmai élményeinek, válságainak és a bálványától történő végleges elszakadásnak megrázóan őszinte dokumentuma ez a regényíró tollára méltó önéletírás.

Richard Bach - Illúziók
Mi ​lenne, ha egy rendkívüli valakire bukkannék, mondjuk egy Sziddhártha vagy egy Jézus jelenne meg most, itt a mi időnkben, és hatalma lenne a világ összes illúziói felett, mert neki megadatott ismerni a mögöttük lapuló valóságot? És mi volna, ha találkozhatnék vele, ha ő is egy kétfedelűvel repülne, és ugyanazon a placcon szállna le, mint én? (Részlet)

Kurt Vonnegut - A ​hazátlan ember
Az ​evolúció felőlem elmehet a pokolba. Hatalmas tévedés vagyunk. Egyetlen évszázadnyi közlekedési őrjöngéssel halálos sebet ejtettünk ezen a kedves, életadó bolygón - az egyetlenen az egész Tejúton. A kormány hadat visel a drogok ellen, nem igaz? Akkor menjen neki a kőolajnak is. Beszéljen arról, milyen káros a kőolaj bódulata! Ez aztán a káros bódulat! Ha tankolunk egy keveset az autónkba, akár száz mérföldet is megtehetünk óránként, elüthetjük a szomszéd kutyáját, és cafatokra téphetjük a légkört. Hé, amíg nem lehetünk mások, mint Homo sapiensek, addig mit ugrálunk? Francba az egész szarsággal. Van valakinek egy atombombája? Kinek nincs manapság atombombája? A hazátlan ember szerzője hazája egyik legsajátosabban gondolkodó egyénisége. Kurt Vonnegut életműve nélkül az amerikai irodalom kifejezés is egészen mást jelentene. Indianapolisban született, 1922. november 11-én. Jelenleg New Yorkban és a New York állambeli Bridgehamptonban él feleségével, az író és fényképész Jill Krementz-cel. Hála Istennek, Kurt Vonnegut megszegte ígéretét, hogy nem ír több könyvet. Történetei az eddigieknél is személyesebb hangvételűek, humora immár nemcsak fekete, hanem fanyar is. Az elmúlt öt évben született írásai bepillantást nyújtanak abba, hogyan gondolkodik az egyik legnagyobb amerikai író a háborúról - a II. világháborútól az iraki háborúig -, a jóságos Semmelweis Ignácról, pusztuló környezetünkről és az 1960-as években gyártott Saabokról. "Nem igaz, hogy a jó nem győzedelmeskedhet a gonosz fölött. Csak az angyaloknak is úgy kellene szerveződniük, mint a maffiának."

Kurt Vonnegut - Áldja ​meg az Isten, Dr. Kevorkian!
Mi ​a halál? Egy minőség? Egy hely? A vég? A kezdet? Egy utazás? Lehet-e viccelni a halállal? Mint azt Kurt Vonnegut bizonyítja, lehet. Karcolatai Örkény Egyperces novelláival, Rózsakiállításával vagy Karinthy Mennyei riportjával mutatnak szellemi rokonságot. Vonnegut "kontrollált halál közeli állapotban" siklik oda-vissza a földi és a túlvilági lét között, s készít képzelt riportokat (az eutanázia gyakorlása miatt hírhedtté vált) Dr. Kevorkian segítségével különféle híres és kevésbé híres személyekkel Isaac Newtontól William Shakespeare-en át Adolf Hitlerig. Jellegzetes, filozofikus fekete humor, amely az idős író saját halálával való szemérmetlen kacérkodásán túl az örökkévalóság különféle koncepcióival kapcsolatban tesz fel elgondolkodtató kérdéseket. Kurt Vonnegut, a 20. századi amerikai irodalom egyik legnagyobb élő alakja, 1922-ben született Indianapolisban. Regényei szinte kivétel nélkül megjelentek magyarul.

Stephen King - Lisey ​története
Lisey ​Debusher Landon huszonöt év házasság után vesztette el férjét, Scottot, aki több díjjal kitüntetett, népszerű író volt. Két év telt el azóta, s most végre elég erőt érez magában, hogy rendezze az irodalmi hagyatékot. Ráadásul kutatók és egyetemi könyvtárak is sürgetik, szeretnének hozzájutni a kiadatlan kéziratokhoz. Lisey munkához lát. Egyre több minden kerül elő, nemcsak befejezetlen vagy épphogy elkezdett művek, hanem recenziók, újságcikkek, interjúk, fényképek is. Liseyben megelevenedik a múlt. Mély és nagyon bensőséges kapcsolatukat néha rémisztő elemek árnyékolták. Scott roppant bonyolult személyiség volt, s gyermekkorában rettenetes traumák érték. Ez tükröződött a műveiben is. Lisey, aki rengeteget tanult tőle a könyvekről és az olvasásról általában, megismerhette a lélek mélységeit is. Később megértette, hogy létezett egy hely, ahová Scott visszavonult, egy hely, amely férjét megbetegítette, de ugyanakkor meg is gyógyította, amely elevenen felfalhatta, ám vezérelveket is adott életéhez. Most, Scott halála után Liseynek kell szembenéznie férje démonaival, s miközben átfésüli a papírhalmot, kezdetét veszi egy majdhogynem végzetes utazás a Scott-féle sötétség birodalmába. Kingnek talán ez a legszemélyesebb és legerőteljesebb műve az alkotás gyötrelmeiről, az őrület kísértéséről és a szerelem titokzatos nyelvéről. És mint megszokhattuk, borzongató, feszült, izgalmas olvasmány a kiapadhatatlan fantáziájú író tollából.

Hunter S. Thompson - Félelem ​és reszketés Las Vegasban
Őrült ​utazás az Amerikai Álomért. Száguldó piros kabrió, Isten saját prototípusa és a Fehér Nyúl. Ha teli a fej meszkalinnal, csak lövöd a bakot sorra. Bármit teszel, ami jónak tűnik. Vegasban annyi született hülye hemzseg, hogy a drog csak a zsarukat és a heroinszindikátust érdekli. A pszichedelikus szereknek nincs különösebb jelentősége egy olyan városban, ahol bármikor besétálsz egy kaszinóba, és ott éppen egy gorillát feszítenek keresztre, méghozzá villogó neonkeresztre, amely hirtelen ringlispillé változik, és a dúvadat szédült körökben pörgeti a tömegesen fogadó szerencsejátékosok feje fölött.

Frédéric Beigbeder - Francia ​regény
Ez ​a könyv a hetvenes évek Bovarynéjának regénye, aki a válásával maga is folytatta az előző generációk hallgatását a két háború nyomorúságáról. Egy olyan férfi regénye, akit elhagytak, hát bosszúból élvhajhász lett, egy apa története, aki cinikus lett, mert összetört a szíve. Ez a regény egy báty története, aki mindent megtett, hogy ne hasonlítson a szüleire, és egy öcs története, aki mindent megtett, hogy ne hasonlítson a bátyjára... Egy mélabús kisfiú története - egy öngyilkos országban nőtt fel, olyan szülők között, akiket boldogtalanná tett zátonyra futott házasságuk... Egy olyan ország regénye, amely két háborút is elveszített, de sikerült elhitetnie magával, hogy megnyerte őket, majd egész gyarmatbirodalmát elveszítette, úgy téve, mintha ez mit sem változtatna a fontosságán. Ez egy új emberfajta története, avagy regény arról, hogyan lettek a monarchista katolikusokból kapitalista világpolgárok. Ilyen az élet, ahogy én megéltem: egy francia regény. Frédéric Beigbeder, a Franciaországban páratlan népszerűségű író, újságíró, könyvkiadó, filmrendező és televíziós személyiség díjnyertes regényének kerettörténete és apropója egy mélypont: a szerzőt kábítószer-fogyasztásért 2008-ban letartóztatták Párizsban, és csak harmadnapon engedték ki, aztán hat szeánszos kényszergyógykezelés következett. Fogságának krónikája a család és az addigi életpálya felidézésével váltakozik. Az eredmény: szellemesen komoly, sziporkázóan önkritikus, mozgalmasan őszinte mű. Igazi francia regény.

Stephen King - A ​Setét Torony - Puszta földek
Roland ​és barátai, Eddie és Susannah Dean elszántan haladnak úti céljuk, a titokzatos Setét Torony felé. A homárszörnyekkel sikeresen megküzdöttek ugyan, ám mepróbáltatásaiknak koránt sincs vége. Új ellenséggel találják szemközt magukat, a félig gép, félig állat ősöreg óriási medvével. Elhívják Jake-et, azt a kisfiút, akit a harcos annak idején kénytelen volt feláldozni. Lud, az egykor szupercivilizált-technicizált város (talán a valahai New York?) - amelyet feltehetőleg szörnyűséges nukleáris katasztrófa pusztított el - romjai között élethalálharcot vívnak a testileg-lelkileg eltorzult, vérszomjas túlélőkkel. Kimerült, ám tántoríthatatlan hőseink folytatják útjukat. Sikerül-e elérniük a Setét Tornyot, s ott vajon mi vár rájuk?

Vladimir Nabokov - Ada
Nabokov ​1969-ben megjelent regénye elragadóan romantikus s ugyanakkor zavarba ejtően különös történetet mesél el: két testvér, Van Veen és Ada szerelmét, testi és lelki lángolását gyerekkoruktól hosszú életük végéig. S az Ada egyben ágas-bogas családregény is, amellett filozófiai mű és áradó fantáziával megalkotott sci-fi. A történet ugyanis nem a mi Földünkön játszódik, hanem annak ikerbolygóján, Antiterrán (vagy Demonián), melynek lakói közül egyesek sejtik a mi Földünk - a Terra - létezését. Sőt némely beteg elmék a Terra bolygó fogalmát a "másvilággal" vagy a Valódi Világgal azonosítják. Vagy épp afféle idilli utópiának sejtik, bár Van Veen, az efféle hallucinációk pszichológus kutatója és szakértője szerint "az emberi értelem és az emberi test azon a testvérbolygón talán még keservesebb kínzásokat szenved el", mint Demonián. Mi, terralakók mindenesetre otthonosan érezhetjük magunkat Antiterra világában, jóllehet a geográfiája sok mindenben különbözik a miénktől: az amerikai, az orosz és a francia kultúra itt egyetlen nagy országban olvad össze (és Oroszország helyén Tatária nyúlik el a maga kegyetlen diktatúrájával), s bár egy katasztrófa miatt itt betiltották az elektromosságot, az emberi szenvedélyek éppúgy lángolnak, mint minálunk. Az Ada a Lolita párja merész témáját, az erotika finom ábrázolását és a próza szövetének gazdagságát tekintve, s főhősének, a zseniális filozófus, pszichológus, regényíró s korántsem mellesleg kimeríthetetlen potenciájú Van Veennek az elméjében Nabokov sok mindent összefoglalt mindabból, amit a világ természetéről - az időről, az emlékezésről, a lélekről, a nyelvről, a szavakról, Istenről, a pszichoanalízisről, a relativitáselméletről és korunk egyéb mítoszairól - gondolt.

Vladimir Nabokov - Nevetés ​a sötétben
Albert ​Albinus köztiszteletben álló művészettörténész, vonzó külsejű, jó kedélyű férfi, feleségét is, kislányát is szereti, s mégis hiányzik valami az életéből. Olyan fiatal lányokról álmodik, "akikkel sohasem ismerkedett meg; csak elsuhantak mellette, és egy-két napig a veszteség reménytelen érzését hagyták maguk után, amitől a szépség azzá válik, ami: az arany mennyországgal szemben álló távoli, magányos fa; fodrozódó fény egy híd belső ívén, olyan dolog, amit teljesen lehetetlen megragadni". A tizenhat éves Margot Peters is csak homályosan sejti, mire vágyik. A messzi távolban ott dereng előtte az ünnepelt filmszínésznő képe, "ahogy a mozivászon szépeként tündököl, fantasztikus szőrmebundát visel, és egy fantasztikus szálloda portása segíti ki egy fantasztikus autóból, óriási esernyőjét a feje fölött tartva..." De egyelőre csak szegény jegyszedőlány egy berlini moziban. Albinust talán a végzete sodorja éppen ebbe a moziba, hogy megláthassa azt az arcot, "amelynek minden részlete olyan elbűvölő". A Nevetés a sötétben különleges helyet foglal el Nabokov életművében: kifejezetten a regény megfilmesítése járt a fejében, amikor írta (végül is csak 1969-ben készült belőle film Tony Richardson rendezésében), s így talán ez a legolvasmányosabb regénye, de a varázslómester, a virtuóz stiliszta kedvelői a melodramatikus felszín alatt ezúttal is felfedezhetik a nabokovi fortélyokat és a későbbi nagy mű, a Lolita első szívdobbanásait is. A regény 1932-es első, orosz nyelvű kiadásának fordítása Camera obscura címmel már megjelent magyarul (1994-ben). Az angol nyelvű változat 1938-ban látott napvilágot Laughter in the Dark címen, s ez nem egyszerű fordítás volt: maga Nabokov alaposan átírta a könyvét. Életműsorozatunkban most ennek a változatnak a fordítását adjuk közre: Kretschmarból Albinus, Magdából Margot lett - de ami fontosabb: e későbbi, érettebb regényben még hátborzongatóbb a tragédia, amely az érzéki szenvedély vak, megalázott áldozatává váló Albinust éri.

Stephen King - Állattemető
Dr. ​Louis Creed, a fiatal orvos kitűnő állást kapott: a Maine-i Egyetem rendelőjének lett a vezetője, ezért Chicagóból az idilli New England-i tájban álló, magányos házba költözik családjával - feleségével, Rachellel, ötéves lányukkal, Ellie-vel és másfél éves kisfiukkal, Gage-dzsel. Boldogan, a szép jövő reményében veszik birtokba új otthonukat... Az első gondra az út túloldalán, velük átellenben élő öregember, Jud hívja föl a figyelmüket: a tájat kettészelő országúton éjjel-nappal olajszállító tartálykocsik dübörögnek, halálos veszélynek téve ki a háziállatokat és az apróságokat. Nem véletlenül van a közelben egy nyomasztó légkörű, ódon temető az elgázolt háziállatok számára... Az első trauma akkor éri Louist, amikor egy baleset áldozatául esett, haldokló fiú a rendelőben dadogó szavakkal óva inti az állattemetőn túli veszedelemtől. Nem sokra rá egy tartálykocsi elgázolja Ellie imádott macskáját, és az öreg Jud - jó, vagy rosszakaratból? - az állattemetőn túli, hátborzongató vidékre, a micmac indiánok egykori temetkezőhelyére viszi Louist, s ott földelteti el vele az állatot. Másnap a macska visszatér - de ocsmány jószág lett belőle: lomha, ijesztően bűzlő és gonosz. Aztán néhány békés hónap után a kis Gage elszabadul szüleitől, és szaladni kezd pici lábain az országút felé...

Stephen King - A ​boszorkánylány
Volt ​egy kislány, aki élte a diáklányok átlagos életét... Volt egy kislány, ártatlan, sebezhető, védtelen... Most azonban valami, ami idegen és rettenetesen rémítő, elszabadul és nem ismeri a kegyelmet... Ő a boszorkánylány. Lételeme: a pusztítás. A borzongás nagymesterének első könyve - a kritikák szerint - egyben a legjobb is. A Boszorkánylány első "Kinges" regények közül, melynek főszerepét olyan világsztárok játszották mint: John Travolta és Sissy Spacek.

Stephen King - A ​szem
Valamennyien ​hátrahőköltek, ahogy Flagg ökle - mely most kékes fényben izzott - ismét lecsapott az ajtóra. Ágyúdörrenésszerű robajjal, egyszerre szakadt sarokvas, zár és retesz. A repedéseken át keskeny nyalábokban áradt befelé a kékes ragyogás - aztán engedek a deszkák is; tömegével szállt a forgács. A tönkrezúzott ajtó inogott egy darabig, majd recsegve-ropogva bedőlt. Flagg ott állt a küszöbön, a csuklya ezúttal nem takarta a fejét. Krétafehér volt az arca, máj-vörös ajkai vonaglottak, látni engedték vicsorát. Szemében pokoltűz égett. S markában ott villogott a súlyos hóhérbárd...

Vladimir Nabokov - Nézd ​a Harlekint!
Nabokov ​utolsó regénye, amely halála előtt három évvel, 1974-ben jelent meg, egy orosz-amerikai író, Vagyim Vagyimovics N. önéletrajza. Szatirikus portré önmagáról, paródia, az író magánéletét fürkésző életrajzírók kigúnyolása? Sokféleképpen értelmezték már ezt a rejtélyes művet, amelynek hőse oly sok mindenben hasonlít Nabokovhoz,s ugyanakkor mégis szinte az ellentéte. Vagyim Vagyimovics megbízhatatlan narrátor, aki arra sem emlékszik pontosan, hogy hány felesége volt (mint kiderül, négy), de a magánéletében sohasem találja meg a boldogságot - jóllehet ő valójában átéli azt, amit Humbert Humbert a Lolitá-ban: egy Bel nevű kamasz lánnyal utazza be Amerikát. Mulatságos, szellemes, meghökkentő regény - egy nagyszerű életmű méltó lezárása.

Vladimir Nabokov - Camera ​obscura
Bruno ​Kretschmar köztiszteletben álló műgyűjtő, vonzó külsejű, jó kedélyű férfi, feleségét is, kislányát is szereti, s mégis hiányzik valami az életéből. Ez a valami természetesen az igazi, nagy szerelem - nem hagyja nyugodni a "titokzatos, értelmetlen vágy, hogy olyan ifjú szépségeket birtokoljon, akiket úgysem érinthet meg soha." A tizenhat éves Magda Peters is csak homályosan sejti, mire vágyik. A messzi távolban ott dereng előtte az ünnepelt filmszínésznő képe. Egy elegáns, fókaprém galléros kabátot viselő úr lakkozott autóba ülteti... De egyenlőre csak szegény jegyszedőlány egy berlini moziban. Bruno Kretschmart talán a végzete sodorja éppen ebbe a moziba, hogy megláthassa azt a "gyönyörű, félelmetesen gyönyörű arcot..."

Vladimir Nabokov - Tündöklés
Bíborszínű ​naplementék, éjszakai pisztolyos útonálló, forró, nyugodt nyár egy provanszi faluban, a svájci Alpok sziklás szirtjei - Martin, a Tündöklés romantikára éhes, örök kamasz főhőse mindezt átélheti, mégis úgy érzi, nem teljes az élete. Hiába beavató kalandja egy érett asszonnyal, hiába az örömlányok ölelése, mégis a sóvárgó és reménytelen szerelem tartja vonzásában. Oroszországból emigrál, Cambridge-ben tanul, Berlinben is él, ahogyan megalkotója, Vladimir Nabokov is, aki ennek a regényalakjának adta kölcsön legtöbb önéletrajzi vonását. És nekiadta a természetre gyönyörrel rácsodálkozó tekintetét is, hogy megmutassa a végtelen tenger tükrét, az éjszakai vonatút villódzásait, a tücsökciripeléses, tobzódó és merengő mediterrán idillt. Martin végül egy nagy tervnek, egy kockázatos, magányos akció előkészítésének szenteli életét, amelynek értelme az, hogy élete ettől értelmet nyer.

Peter David - Robin Furth - A ​Setét Torony - A hosszú hazaút
A ​harcos egy rejtélyekkel és erőszakkal teli, kegyetlen világra született. Susan Delgado halott. Clay Reynolds és a Nagy Koporsóvadászok üldözőbe vették Rolandot és társait. A gonosz térnyerésével a ka-tet egyre közelebb sodródik a széthulláshoz. Hosszú lesz az út hazáig. Roland elveszett Maerlyn Citrancsának belsejében, és a gonosz gömbben lakozó erők kikezdik a lelkét. Két társának minden bátorságát latba kell vetni, hogy kijuttassák őt Hambryból, és épségben hazatérjenek. Ám az út során olyan gonosz erővel találják szembe magukat, amelyhez foghatót soha sem láttak még, s úgy tűnik, Roland és a ka-tet útja egyenesen a halálba vezet. A Setét Torony: A hosszú hazaút alkotóinak is megvan a maguk ka-tet-je. Első közös munkájuk, A Harcos születése átütő sikere után újra összeállt a Peter David és Robin Furth szerzőpáros, hogy folytassák ezt az izgalmas és megindító történetet. Jae Lee és Richard Isanove pedig csodálatos rajzokkal és színekkel tárja elénk Belső-Világot.

Stephen King - Nem ​jön szememre álom
Ralph ​Robertsnek van egy kis problémája: újabban alvászavarokkal küszködik. Vagyishogy jóformán le se hunyja a szemét. Miközben pokoli kínokat áll ki, különös dolgokra lesz figyelmes megszokott környezetében: látomásai vannak, amelyek mégsem nevezhetők egykönnyen a képzelet szülöttének. Komoly probléma - bár talán nem is olyan ritka, mint hinnénk. De hát Ralph világéletében Maine államban, Derryben élt, márpedig Derry közismerten más, mint a többi város. Most is valami hátborzongató zajlik Derryben, a hétköznapi élet megszokott felszíne alatt lenyűgöző és rémítő erők dolgoznak. A természetes és véletlen halálok száma egyre nő, s Ralph valahogy nyakig benne van az egészben. A barátai nemkülönben. Akárcsak az idegenek, akik útjukat keresztezik.