Birodalmak ​árnyékában

Zahar Prilepin - Mert ​mi jobbak vagyunk
Szányka, ​akinek az apja halálra itta magát, az Alkotók Szövetségében találja meg élete értelmét: harcolni az aljas hatalom ellen, a hazáért, az egyszerű emberekért, az orosz földért. A dühös fiatalok, akiket a nagy filozófus és író, Kosztyenko szervezett párttá, rendszeresen összecsapnak a rendőrökkel, törnek-zúznak Moszkvában és más városokban is – az igazi, nagy, férfias történelmi tettre áhítoznak, és készen állnak a börtönre és a halálra éppúgy, mint arra, hogy átvegyék a hatalmat Oroszországban. Prilepin részben a mai orosz politikai folyamatok szuggesztív krónikása, aki sokak szerint egy olyan „robbanást” jósolt meg ebben a regényében, amely előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz – s ugyanakkor bámulatos életismerettel mesél az orosz kisvárosok és falvak embereiről, akik úgy érzik, becsapták őket. És ezt a regényt olvasva talán jobban megértjük a radikális, nacionalista fiatalokat akár Magyarországon is… Prilepin maga is részt vesz a politikai küzdelmekben, s bár nézeteivel a legtöbben nem értenek egyet az orosz irodalmi életben, mégis sorra kapja a díjakat – egy nemzedék és egy irodalmi csoport, az „újrealisták” vezéralakja lett, s művei lassan a világ minden fontosabb nyelvén megjelennek. Az orosz irodalom új világsztárja ő, sőt a Newsweek magazin szerint „korunk orosz Hemingwaye”.

William S. Burroughs - Jack Kerouac - Vízilóleves
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herta Müller - Fácán ​az ember, semmi több
Úgy ​tűnik, minden rendben. A kis közösség éli a maga apró örömökkel, bánatokkal, hétköznapi csodákkal teljes életét. Mint például Windisch, aki éveken át ugyanabba a kátyúba hajt bele kerékpárjával. A falu fölött mégis ott köröz a bagoly, a kívülről érkező fenyegetés szimbóluma. Az öreg bagoly elköltözik, és másik bagoly érkezik helyette. A bánsági sváb falu lakossága is kivándorol, egymás után hagyják el őseik földjét, és az öreg bagollyal ellentétben még azt is láthatják, milyenek azok, akik elfoglalják az üresen hagyott családi fészket. Az útlevél Windisch és családja számára drágán vett belépő egy új lehetőségeket ígérő világba. De kiderül, hogy az Új Világ se sokkal jobb, mint az elhagyott, és Windisch befejezésként újra ott áll az út kezdetén. Herta Müller szikár lendülettel írt prózája a mozdulatlan bánsági sváb falu apró csodákkal teli hétköznapjait tárja elénk. A könyv 1986-ban jelent meg Németországban. A Lélegzethinta, A róka volt a vadász és a Szívjószág után a Fácán az ember, semmi több Herta Müller negyedik magyarul megjelenő könyve. „Windisch a falióra fehér foltját lesi az asztalon. A faliórában egy kakukk él. Megérzi a mutatókat. Felsikolt. A szűcs a milicistának ajándékozta a faliórát. Két hete a szűcs egy levelet mutatott Windischnek. A levél Münchenből érkezett. – Ott él a sógorom – dicsekedett. Letette a levelet az asztalra. Az ujjbegyét végighúzta a sorokon, és kikereste azt a részt, amit fel akart olvasni. – Mindenképp hozzatok magatokkal edényeket és evőeszközöket. A szemüveg méregdrága. A bundát itt senki sem engedheti meg magának. A szűcs lapozott. Windischnek a fülébe hasított a kakukkolás. A mennyezeten át is érezte a kitömött madarak szagát. A kakukk az egyetlen eleven madár az egész házban. Éles hangjával darabolja szét az időt.”

Rebecca Donovan - Visszafojtott ​lélegzet
Weslynben ​most mindenki tudja Emma titkát, de Carol már nem bánthatja. Vannak, akiket még mindig kísértenek annak az éjszakának a borzalmai, és vannak, akik kénytelenek szembenézni döntésük következményeivel. Emma csak most kezd visszatérni az igazi hétköznapokba, és ebben segítségére van életének két legfontosabb személye, szerelme, Evan és legjobb barátnője, Sara. A lány úgy dönt, hogy itt az ideje, hogy anyjával is szorosabbra fűzze a viszonyát, ennek előmozdítása érdekében hozzá költözik. De biztosan ez a legjobb döntés? Képes lesz - e szembenézni mindazzal, amit múltja rejteget?

James Grippando - Zaklatás
Sydney ​Bennettet, egy miami éjszakai klub pincérnőjét azzal vádolják, hogy megölte kétéves kislányát. Jack Swyteck védőügyvéd úgy határoz, megvédi a fiatal nőt, bár sejti, hogy ezzel karrierje legnehezebb és legellentmondásosabb ügyét vállalja. A közvéleményt sokkolja az anya felmentése, Jack pedig fenyegető telefonhívásokat kap, sőt őt magát is megtámadják. A média kenőpénzről pletykál, ezzel tovább növeli a tömeghisztériát, amelynek egy fiatal lány is áldozatul esik, akinek csupán annyi a „bűne”, hogy rendkívül hasonlít Sydney-hez. Amikor az ismeretlen férfi újabb áldozatokat szed a városban, kézjegyéül különös, fojtogatásra utaló nyomokat hagyva a szerencsétlenül járt nők nyakán, Jack és FBI-ügynök menyasszonya, Andie kétségbeesetten próbálnak a nyomára bukkanni. Nincs könnyű dolguk: Jacknek tisztáznia kell magát a korrupció vádja alól, meg kell védenie a szeretteit, szembe kell szállnia a könyörtelen médiával, és hogy elkaphassa a rafinált gyilkost, fel kell kutatnia kellemetlen védencét, Sydney-t. James Grippando legújabb regénye egyszerre akciódús krimi és izgalmas pszichothriller, a népszerű Jack Swyteck-sorozat méltó darabja.

Lionel Shriver - Születésnap ​után
A ​Beszélnünk kell Kevinről szerzője Irina McGovern, az amerikai gyermekkönyv-illusztrátor Londonban éli biztonságos, megállapodott életet értelmes, hűséges és fegyelmezett partnere, Lawrence mellett – mindaddig, amíg egy este megmagyarázhatatlan vágyat érez, hogy megcsókoljon egy másik férfit, a szenvedélyes, extravagáns, elsőrangú snookerjátékost. Két, egymással versengő, alternatív jövő függ ettől az egyetlen csóktól, hiszen Irina döntése – hogy behódol-e a kísértésnek, vagy megmarad a Lawrence-szel való, látszólag biztonságos partnerkapcsolatában – nagy horderejű változásokat fog hozni a karrierjében, a baráti körében, a családi kapcsolataiban és mindennapi életének szövedékében is. „Shriver komplex, pimasz és szellemes elmélkedése mindenkiben kíváncsiságot fog kelteni, aki valaha is eltűnődött már azon, hogyan alakultak volna a dolgai, ha követett – vagy semmibe vett – volna egy-egy sorsfordító sugallatot.” People Lionel Shriver a szerzője többek közt az Orange-díjas, nemzetközi sikert aratott Beszélnünk kell Kevinről és a National Book Award díj döntősei közé került Ennyit erről című regénynek. Londonban és a New York-i Brooklynban él.

Jodi Picoult - Sorsfordítók
Egy ​volt a végzetük, más lett a sorsuk Tizennyolc éven át egymás mellett laktak. Mindent tudtak egymás viselt dolgairól. A Hart és a Gold család élete elválaszthatatlanul összefonódott. A gyermekeik is együtt nőttek fel, nem csoda, ha Chris és Emily barátsága a középiskola évei alatt szerelemmé érett. Valódi lélektársak voltak de egy nap szörnyű hír érkezik a helyi kórházból. Emily öngyilkos lett. A halálos lövés Chris édesapjának fegyveréből származik. A fegyverben maradt még egy golyó, ezt Chris elmondása alapján neki szánták. Ugyanis a két kamasz titkos egyezséget kötött. A különös tragédia széttépi a két család közti szoros köteléket. Chris az egyetlen, aki tudja a titkot az egyezségről, de vajon az igazság megmentheti-e a barátságot, és van-e feloldozás? Megrendítő és elgondolkodtató regény a családi kötelékekről, és a legnagyobb áldozatról, amit a szerelemért hozhatunk.

Nicci French - Legdrágább ​szerelmem
Alice ​Loudon nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy egy szenvedélyes viszonyért feladja megszokott, biztonságos életét. Adam Tallis, a forróvérű és hősként ünnepelt hegymászó minden nő álma, ráadásul kalandjuk során Alice olyan dolgokat fedez fel önmagával kapcsolatban, melyekről korábban sejtelme sem volt. Csakhogy a vad vágyakhoz hasonlóan Adamnek is megvan a sötét oldala. És ez a sötét oldal hamarosan már nemcsak Alice józan eszét fenyegeti, hanem az életét is. Anglia legismertebb író házaspárjának bestsellere nemzetközi siker lett, most végre a hazai közönség is elolvashatja ezt a felejthetetlen és lebilincselően izgalmas regényt.

Gill Hornby - Méhkas
MÉHKIRÁLYNŐBŐL ​CSAK EGY LEHET A Szent Ambrusban újabb iskolaév veszi kezdetét. Miközben a gyerekek az osztálytermekben sajátítják el az ismereteket, anyáik is komoly leckékben részesülnek. Sokat tanulnak például a barátságról. Az árulásról. A közösség törvényeiről, a hatalom múlékony voltáról… és arról, hogyan érhetik el, hogy őket is meghívják a többiekkel ebédelni. BEATRICE – idén is vitathatatlanul ő a méhkirálynő, aki isteni jogon uralkodik a pénzgyűjtő akciók szervezése felett… ahogy tavaly, és nyilván az összes ezt követő évben is. HEATHER – annyira vágyik arra, hogy ő is beszállhasson a feladatokba, annyira vágyik arra, hogy felfigyeljenek rá, annyira vágyik arra, hogy tartozhasson valahová. GEORGIE – annyira vágyik egy cigarettára. És RACHEL, aki kellő távolságot tartva tanulmányozza mindannyiukat, ám hamarosan rá kell döbbennie arra, hogy milyen keskeny mezsgye választja el a másokon derülő megfigyelőt és a szerencsétlen számkivetettet. A Méhkas végtelenül jó humorral, éles szemmel megírt történet, amely női barátságokról és hatalmi játszmákról szól, valamint arról, milyen örömökkel és kockázatokkal (na jó, főleg kockázatokkal) jár az, amikor valaki igyekszik megtenni mindazt, ami csak tőle telik. „Okos és szellemes szöveg, amelynek olvasása közben végigfut a borzongás mindenkin, aki még emlékszik azokra az időkre, amikor utolsóként választották be a csapatba, vagy kihagyták a közös ebédekből.” SUNDAY TIMES Gill Hornby írással és újságírással foglalkozik. Négy gyermeke van, Angliában él férjével, Robert Harrisszel. A Méhkas az első regénye.

Odette Beane - Egyszer ​volt, hol nem volt - Ébredés
Az ​Eddy Kitsis és Adam Horowitz által írt televíziós sorozat alapján! Emma Swan élete cseppet sem hasonlít egy tündérmeséhez. Nincsen senkije, amióta kisbaba korában magára hagyták. Mindez megváltozik, amikor huszonnyolcadik születésnapjának estéjén megjelenik az ajtaja előtt Henry, egy tízéves kisfiú, akit Emma a születésekor örökbe adott. Váratlan látogatása mindent a feje tetejére állít. Henry elviszi Emmát a Maine állambeli Storybrooke-ba, ahol él, és ahol állítása szerint minden lakos mesefigura, aki nem emlékszik valódi kilétére. Márpedig ha Henrynek igaza van, akkor Mary Margaret Balnchard, a kedves és magányos tanítónő valójában Hófehérke, a híres hercegnő… és egyben Emma rég elvesztett édesanyja. Meseországban Hófehérkét rabló képében látjuk, aki gonosz mostohája, a királynő elől szökött meg, és kénytelen száműzetésben élni. Hófehérke fiatal nő, aki beletanul a hősi létbe, és bármit megtenne, hogy boldogan élhessen igaz szerelmével, a szőke herceggel, Délceggel míg meg nem hal. Minél közelebb kerül Emma Henryhez, annál nehezebb figyelmen kívül hagynia az átkot, amely Storybrooke-on ül és összeköti őt Mary Margarettel. Ha Emma képes elfogadni sorsát Storybrooke megmentőjeként, és megtöri az átkot, végül rátalálhat családjára is, amiről egész életében álmodott. Az ABC televízió Egyszer volt, hol nem volt sorozata kalandos, modern mese, némi borzongással és sok csodával fűszerezve, tele a legismertebb tündérmesék szereplőivel.

Alice Zeniter - Szomorú ​vasárnap, avagy a semmi ágán
A ​Magyarországon írott Sombre Dimanche (Szomorú vasárnap) a tehetséges fiatal írónőknek járó Closerie des Lilas-díj, a Nevers város díja és a Prix du livre Inter a francia közszolgálati rádió díja után, 2013. június 18-án megkapta az Express című folyóirat olvasóinak díját. A Seress Rezső világhírű dalával azonos című melankolikus családregény annyiban magyar regény, hogy Budapesten játszódik, és több generáció életét mutatja be a második világháborútól, majd az 1956-os forradalomtól a kádárizmuson át napjainkig. A regény tehát párhuzamosan követi végig az ország és a Mándy család történetét, tele magyar utalásokkal, szavakkal, mondatokkal, sőt népdalokkal, dalokkal. A rendszerváltozás egybeesik a főszereplő felnőtté válásával. Figyelemre méltó az író tájékozottsága, műveltsége, az utalások legtöbbje korhű. A megfigyelő (nem a narrátor) optikája egyszerre nyugat-európai és empatikus, már-már magyar (az író magyarul is tanult, az INALCO-n szerzett licenciátust). A francia szellem legjobbjaitól megszokott kritikai igényesség és finomság a rendkívül művelt Alice Zeniter írásmódjára is jellemző. Olyan mű ez, amely az interkulturális kommunikáció legkifinomultabb példái közé sorolható. Francia könnyedséggel ágyaz bele a regénybe a magyar közgondolkodásban túlterhelt történelmi és politikai témákat. A Mándy család a város peremén él (igaz, a Nyugati pályaudvarnál, a sínek mellett), a társadalom peremén, s életük jelentős eseményeit (barátság, szerelem, házasság, csalódás, válás) a regény elején legalábbis úgy tűnik a történelmi változások sem érintik. Az a benyomásunk támad, hogy úgy megy el mellettük a magyar történelem, ahogy a vonatok, anélkül, hogy valaha is felszállnának rá. A regény mégis olyan történetet mesél el, amelyben bebizonyosodik a történelem hatóereje, a családi titkok a posztkommunista ország történelmének titkaival elegyednek, s felsejlik az a belátás, hogy csak a felégetett sínek menti házból a balatoni telekre költözés hozhatja meg a boldogságtól távoli, asszony és férfi nélküli élet szelíd nyugalmát.

Alex Bellos - Alex ​Csodaországban
Lehet-e ​csalni a kaszinóban? Természetesen lehet, csak nehéz és akit rajtakapnak, azt kitiltják. De több sikeres próbálkozó volt már… A félkarú rablót olyasvalakik programozzák, akiknek nemcsak programozói végzettségük van, hanem matematikusi is. Milyen félkarú rablón játszanánk szívesebben? Van olyan, amelyikkel gyakran kis összeget lehet nyerni, és van, amivel ritkán nagyot. És ha a programozó igazán ügyes, hiába figyeljük a gépet, nem jövünk rá, melyik fajta. A vizuális szépség alapja vajon tényleg az aranymetszés? És egyáltalán, mi az az aranymetszés? Bellos egy centivel a kezében ered a nyomába és meglepő felfedezéseket tesz. A szorobán, amin golyókat kell tologatni, bizonyos számításoknál tényleg gyorsabb, mint a számológép – ezt versenyen is láthatjuk. „Amikor ezt a könyvet írtam, végig az motivált, hogy átadjam a matematikai felfedezések iránti lelkesedésemet és csodálatomat. (És hogy megmutassam, milyen viccesek is a matematikusok. A logika királyai vagyunk, ezért különösen fogékonyak vagyunk mindenre, ami nem logikus.)” Alex Bellos szenvedélyesen szereti a matematikát. Ha vele tartunk Csodaországba, mi is jól fogjuk érezni magunkat. És jó társaságban indulunk útnak: Nagy-Britanniában milliók olvasták lelkesen a könyvet. Olyanok is, akik a középiskola befejezését azzal ünnepelték: – Hurrá, nincs több matekóra!

Neil Cross - Luther ​- Vihar előtt
„Neil ​Cross nagyon izgalmas figurát teremtett.” Idris Elba, a Luther címszereplője Gyilkossági nyomozó. És már-már zseni. Éles az esze; erős a jelenléte; jók a megérzései. Megszállott. És veszélyes. John Luther főfelügyelőnek lenyűgöző a felderítési mutatója. Kivételes odaadást követel meg a barátaitól és a munkatársaitól. Senki, aki valaha mellette állt, nem mondhat egy rossz szót sem róla. Mégis lábra kapnak olyan híresztelések, hogy Luther főfelügyelővel valami baj van – nem korrupt, nem lefizethető, hanem zaklatott. Elfojtott indulat munkál benne, amelyet időnként alig bír féken tartani, és amely néha az őrület határára sodorja, és olyan tettekre készteti, amelyeket nem volna szabad elkövetnie. Amelyek túllépnek a törvényes kereteken. A Luther (Vihar előtt) a hős múltjába és gondolkodásába ad betekintést. Annak a bűnügynek a története, amely kikezdve és szétdúlva Luther személyes és szakmai kapcsolatait, a szakadékba taszítja. Ahol már az indulat, a bosszúvágy az úr. Ahonnét már a gyilkosság sincs messze... Neil Cross egy személyben kitalálója és írója a BBC nemzetközi sikerű bűnügyi sorozatának, a Luthernek. Korábban a Titkosszolgálat – MI5 vezető forgatókönyvírója volt, és azóta is több televíziós és filmes projekten dolgozik. Könyvsikereket is jegyez, köztük olyan thrillereket, mint a Burial és a Captured.

Patrick Ness - A ​daruasszony
"Te ​körülbelül hatvanöt százalék vagy, és azt hiszem, az én minimális elvárásom olyan hetven körül lehet - mondta a felesége, amikor elhagyta." George Duncan negyvennyolc éves, elvált és végtelenül magányos, mivelhogy túl jóindulatú ahhoz, hogy igazán komolyan lehessen venni. Egy éjszaka éles, fülsértő hangra riad fel, és amikor elindul, hogy felkutassa a zaj forrását, egy nyíllal átlőtt szárnyú, óriás, fehér darut talál a kertjében. Nekigyürkőzik, kihúzza a daru szárnyából a nyílvesszőt, a madár elrepül - ám George-nak attól a naptól fogva új, mesés irányt vesz az élete. Megismerkedik Kumikóval, a titokzatos, ki tudja, honnan érkezett lánnyal, aki felforgat benne mindent, amit addig a valóságról, önmagáról vagy a szerelemről gondolt. Kicsoda Kumiko? És kicsoda George? És végül, de nem utolsó sorban: miféle megváltást várhat egy daru egy tűzhányótól? A Káosz-trilógia vagy a Szólít a szörny Magyarországon is népszerű, számos díjjal kitüntetett szerzője ezúttal felnőtteknek szóló könyvet írt, amely egyszerre klasszikus komédia az életközépi válságról és misztikus mese. S mint a jó mesék általában, szép és kegyetlen...

Nick Barlay - Szellemek ​nyomában
A ​Szellemek nyomában egy csaknem letűnt világ története. 200 évet ölel fel a könyv, háborúkon és forradalmakon ível át, az Osztrák-Magyar Monarchiától két diktatúrán keresztül a mai Nagy-Britanniáig. A 20. századi történelem árja, véletlenek, szerencse és balsors - egy olyan család története, amelyet óriási erők szakítottak szét, és amelyet alkalmanként még összehoz egy tál meggyes pite." Nick Barlay 1956-os menekült zsidó család gyermekeként született Londonban. (Édesapja Stephen Barlay nálunk is ismert író volt). Négy sikeres regény, díjnyertes rádiójátékok szerzője. Novellái több antológiában megjelentek, publicisztikái számos lapban olvashatók. 2003-ban a Granta Magazin Nagy-Britannia 20 legjobb fiatal novellistája közé jelölte. Kreatív írást és újságírást tanít többek között a London Scool of Journalism, a Birbeck College és a a London South Bank University tanára.

Kukorelly Endre - Országházi ​divatok
Mit ​keres az író a Parlamentben? Mi köze hozzá, és a többieknek mi közük az íróhoz? És ha már ott van, hogyan lehetne haszna, vagy legalábbis hogyan definiálhatná magát ebben a helyzetben? Kukorelly Endre ciklusnyi politikai közszereplésének vissza-visszatérő motívuma a kultúra helye és szerepe a társadalmunkban, valamint a döntéshozók tudatában. Elsősorban a viselkedési- és beszédkultúráé, ami akaratlanul is elárulja, honnan jövünk, és mit akarunk. Az író messziről jött, és hamar távozott saját történetéből, amelynek jellegzetes fragmentumaiba most bepillantást enged. Az elbeszélés repedéseiből pedig itt-ott előtüremkedik a régebb múlt, az Országház épületében szintén gyakran megforduló Jókai, Mikszáth és még sokan, akiknek a mondataiban ott visszhangzik a mi jelenünk.

Brandon Hackett - Az ​időutazás napja
2021. ​november. Amikor az első időgép működésbe lép, kétszázmilliárd időutazó jelenik meg a Földön. Az időutazás napját ünneplik, az első pillanatot, ameddig vissza lehet utazni a jövőből. Az esemény eltörli az ismert világot: megszűnik a pénz, működésképtelenné válnak a kormányok, bárki számára hozzáférhető lesz minden jövőbeli technológia, köztük az időutazás. Tetszőleges jövőbeli évbe utazhatunk, egészen az időfolyam végéig. Ennek azonban hatalmas ára van, ugyanis az idő veszélyes játékszer. Beregi Ádám él-hal a családjáért, ám az időutazás napján valaki a jövőből elrabolja a kisfiát és a feleségét, Enikőt. Ádám a kaotikus és folyton változó időfolyamban, őrült technológiák, valamint mesterséges mikrouniverzumok birodalmában próbálja megtalálni őket. Az időgép feltalálója, Neil Jarrison különös, magának való ember. Bár 2612-ben kivégzik, mégis sokan szeretnének a nyomára bukkanni, mert olyan tudás birtokosa, amely megmentheti a világot. Vagy el is pusztíthatja. Csakhogy a feltaláló mindig egy lépéssel üldözői előtt jár, és úgy tűnik, kizárólag egyvalaki érdekli: egy Rebeca nevű titokzatos nő, aki minden rejtély kulcsa lehet. A Brandon Hackett néven író Markovics Botond sodró tempójú, eredeti ötletekkel teli regénye egészen újfajta megközelítése az időutazás témájának.

Anette E. Dumbach - Jud Newborn - Sophie ​Scholl és a Fehér Rózsa
Lélekemelő ​ez a könyv és mélységesen szomorú. Letehetetlenül izgalmas, miközben vitathatatlanul tényszerű. 1942 júniusában néhány fiatal egyetemista úgy dönt, nem fordítja félre a fejét, nem hallgat, szót emel az ellen, ami Németországban történik. Kilenc hónappal később, 1943. február 22-én, három órával az ítélethozatal után lefejezik közülük azt a három diákot, akit előtte négy nappal az egyetemi pedellus feljelentésére elfogtak. A két testvér 21 és 24 éves, a harmadik egy háromgyerekes édesapa. Goebbels maga intézkedik, hogy a kivégzés ne legyen nyilvános, mert az ellenállást szülhet, de gyors legyen, és elrettentő. A kivégzések után a Fehér Rózsa mozgalom, mely éppen behálózta volna Dél-Németországot, de eljutott az északon fekvő Hamburgba is, szinte azonnal elhal. A feljelentőt nyilvánosan megünneplik az egyetemen, további szálakat fejtenek fel, embereket tartóztatnak le, végeznek ki, ítélnek el. Azért még így is akad diák, aki az egyetemen kifüggesztett Hitler-képre olajfestékkel mázolja rá: Németország első számú ellensége.. A hatalom fél, a családtagokat is megfigyelik, bebörtönzik, faggatják. A kemény mag eredetileg három, majd öt diák, Hans Scholl, Sophie Scholl, Alex Schmorell, Willie Graf és Christoph Probst, valamint az egyik professzoruk, Kurt Huber. A könyv huszonhárom fejezete nem csak a Fehér Rózsa mozgalom kilenc hónapját tárgyalja, de az 1890-es évektől felvezeti és elhelyezi az eseményeket, bemutatja a történelmi és kulturális hátteret, az előzményeket és az utóhatást. A ZDF német tévécsatorna 2005-ben arra szólította fel a nézőit, hogy szavazzanak a valaha élt legnagyobb németekre. Hans és Sophie Scholl a negyedik helyre kerültek, megelőzve Bachot, Goethét, Albert Einsteint, Willy Brandtot, Gutenberget és Bismarckot. A fiatalok szavazatai alapján ők végeztek volna az első helyen.

Susan Mallery - Egy ​falat csokoládé
Claire ​Keyes, a csodagyerekből lett világhírű zongoraművész két dologhoz végképp nem ért: a sütéshez és a szerelemhez. Az élet azonban úgy hozza, hogy segítenie kell frissen műtött ikertestvérének a családi pékségben, holott a viszonya Nicole-lal egyáltalán nem felhőtlen... Wyatt Knight, Nicole régi jó barátja azt hiszi, ő már örökre kigyógyult a romantikus érzésekből. Egyedül neveli fogyatékkal élő kislányát, és kíváncsian várja Nicole ikertestvérét, Claire-t, akiről annyi rosszat hallott, mint még soha senkiről...

Emma Woolf - Egy ​alma per nap
32 ​éves korában Emma Woolf eltökélte, hogy szembenéz élete legnagyobb kihívásával: legyőzi éhezésfüggőségét, az evéskontrollt, azaz végleg kigyógyul az anorexiából. Miután találkozott álmai férfijával, akivel közös jövőt és gyermeket terveztek, úgy döntött, itt az idő, hogy véget vessen az éhezésnek és elkezdjen élni. És ha ez nem lett volna elég indíttatás, Emma beleegyezett, hogy a The Times hasábjain hétről hétre beszámoljon az elért haladásról. Az Egy alma/nap lenyűgöző és életigenlő emlékirat a szerelemről és a gyógyulásról, számos olyan embernek ad reményt, aki ennek az iszonyatos betegségnek a csapdájában vergődik.