|
Ha valakinek, hát Varga Szöszinek igazán esze ágában sincs férjhez menni. Tizenhét éves, jó szakmája van, szépen keres, szereti a szép ruhákat, órák hosszat cicomázza magát a tükör előtt. A mesebeli királylány sem élhet gondtalanabbul. Körmendi Árpád sem akar megnősülni. Tanulni akar, méghozzá nem is idehaza, hanem külföldön. Megvan már az útlevele, a vízuma, holnapután indul Németországba… De nem ez történik. Két hét sem telik el, és Körmendi Árpád az anyakönyvvezető előtt áll Varga Szöszivel. Ugyan hogy sikerül ez a gyerekfejjel kötött házasság? Körmendiék csak öthetes házasok, amikor az olvasó elbúcsúzik tőlük. Házasságból: elégséges – ennél jobb osztályzatot nem érdemelnek. Legalábbis egyelőre nem. De minden remény megvan arra, hogy egyszer még jelesre vizsgáznak.
Kapcsolódó könyvek
Szabó Magda - Abigél
Ginát, az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes purintán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít.
De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja.
Gergely Márta - Szöszi
Szöszi tizennégy éves kislány, az a fajta, akiből tizenkettő megy egy tucatra. Tanácstalanul bukdácsol a serdülőkor hangulatváltozásai között. Amikor megismerkedünk vele, éppen hullámvölgybe jutott: rosszul tanul, semmihez sincs kedve, durcás. Hogyan viselkedik egy ilyen hányaveti kislány, ha saját makacssága folytán nehéz helyzetbe kerül? Hogyan találja meg a maga emberségét, életcélját a legválságosabb időkben? Erről szól Gergely Márta lebilincselően érdekes lányregénye, amely harmadik kiadásban lát napvilágot.
Jean Webster - Nyakigláb Apó
___A Hosszúlábú apu című sikeres TV-sorozat regényváltozata.
___Ez a szellemesen megírt könyv egy árvaházban felnőtt lány életét és szerelmét mutatja be. Hogyan ismerkedik az árvaházon kívüli világgal, milyen baklövéseket követ el a valódi életben, és hogyan tud beilleszkedni. Egy ismeretlen jótevő segíti sorsa alakulását, akinek Judy csak árnyképét ismeri - azért hívja "nyakigláb apó"-nak. (Sic!) Neki ír beszámolókat az iskolai életről, társairól, szerelméről. Vajon ki ez az ismeretlen?
___A titokzatos és humorral átszőt (sic!) regény biztosan kedvelt olvasmánya lesz a "könyvfalóknak".
Erich Kästner - A két Lotti
Melyik gyerek nem gondolt még arra, mennyire jó lenne egy ikertestvér, aki úgy hasonlítana rá, hogy még az édesanyjuk sem tudná megkülönböztetni őket? Nos, Kästner regényében két ilyen kislányról van szó. Ráadásul még nem is ismerik egymást, mert szüleik régóta elváltan élnek, s egyik az apjánál, másik az anyjánál nevelkedik. Az ikrek egy gyermeknyaralóban találkoznak, és rájönnek, hogy testvérek. Hasonlóságuk sok mulatságos bonyodalmat okoz, de a két kislány komolyabb dolgot tervez: ki akarják békíteni az elvált szülőket, s ezért szerepet cserélnek. Hogyan viselkedik mindegyik a megváltozott élethelyzetében, és miképp sikerül tervük végrehajtása - erről szól A két Lotti könnyes-vidám története.
Szabó Magda - Álarcosbál
A nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára... Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt
Frances Hodgson Burnett - A titkos kert
Évtizedek óta kultuszkönyv, amit nagyanyáink és apáink is változatlan érdeklődéssel olvastak, s olvassák a mai fiatalok is. A könyvnek számtalan különféle kiadása jelent meg, filmet is készítettek belőle, manapság is játsszák. Az édes-bús történet központi szereplői: egy zárkózott, árva kislány és egy betegeskedő kisfiú, akik rátalálnak az elveszett Édent felidéző, varázslatos kertre - és egy jó barátra, Colinra. A könyv most új köntösben, de változatlan szöveggel jelenik meg.
Szabó Magda - Születésnap
Mennyi mindent vár Illés Bori attól a májusi vasárnaptól, amelyen betölti tizennegyedik évét! Úgy érzi, ez a nap határkő lesz életében, ettől a naptól fogva nagylánynak tekintheti magát, s nagylánynak tekintik a felnőttek is. De a várva várt tizennegyedik születésnap csak csalódást, keserűséget tartogat Bori számára. Az igazi születésnap, amely véget vet a gyermekkornak, nem esik egybe a naptár szerinti születésnappal. Váratlanul érkezik a kislány életébe az első komoly próbatétel, amely eldönti: nagylány-e már Illés Bori, kiérdemli-e a felnőttek bizalmát. Szabó Magda kitűnő regénye az igazi születésnap történetét meséli el a fiatal lányolvasóknak.
Kertész Erzsébet - Szamóca-lányok
Kertész Erzsébetet elsősorban híres nőalakokról írott életrajzi regényei tették népszerűvé az ifjúság körében. A mai fiatal lányok jól ismerik és szeretik a Csíkos könyvek sorában megjelent műveit, de ma már kevesen juthatnak a tizenöt évvel ezelőtt megjelent Kaland a Szamócában című regényéhez, amely nem történelmi személyekről, hanem kislányokról szólt. Ennek a nagy sikerű, vidám regénynek átdolgozott kiadását nyújtjuk most át a mai tizenéves lányoknak, akik sok mindenben magukra ismerhetnek, amikor a négy nyolcadik osztályt végzett jó barátnő első munkával töltött szünidejének krónikáját olvassák. Az otthonuktól először távol került kislányok a Balaton-parti Szamóca üdülőben már nemcsak a munka örömével ismerkednek, hanem a felnőttek világával is. Itt bontakozik első kamaszszerelmük, s itt teszi próbára kislányos hiúságukat az első csalódás. Kertész Erzsébet szórakoztató lányregényét Jurida Károly illusztrációi teszik még vonzóbbá.
Kántor Zsuzsa - Csalánba nem üt a mennykő
Kántor Zsuzsa regényei népszerűek. Szeretik, szívesen olvassák őket a gyerekek. Érthető, mert ezek az érdekes és mulatságos, rövidebb-hosszabb történetek róluk szólnak, az iskoláról, az úttörőéletről, általános iskolás fiúk és lányok problémáiról. A Csalánba nem üt a mennykő című kötet két sikeres kisregényt tartalmaz. A címadó történet sok fordulattal, sok humorral számol be, hogy mennyi veszedelmet áll ki egy túl sokra vállalkozó úttörő. A másik kisregény, a Szerelmem, Csikó meghitten, finom lírával ábrázolja a jól tanuló fiú és a nehezen tanuló kislány barátságát és bontakozó szerelmét. Olyan írások ezek, amelyeken fiúk és lányok egyaránt jól szórakoznak. A kötetet Marton Magda szellemes rajzai díszítik.
Thury Zsuzsa - A tűzpiros üveggömb
A regény egyik főhőse egy édes, kicsi lány, akit elszakít szüleitől a történelem, de mindenütt mindenki szeretettel veszi körül.
A másik Kabai Erzsébet, csaknem felnőtt nő. Ellentmondásos egyéniség. Saját és társai egyhangú, csaknem szürke életét gyakran pezsdíti fel különc magatartásával. Tüskés modora részben felvett póz, részben hányatott sorsának következménye.
Amióta az eszét tudja, árva, nincsenek rokonai, nincs otthona. Mégis újra és újra elfogja a gyötrő érzés, hogy volt időszak, amikor ő boldog volt és szerették.
Hol? Mikor? Arra nem emlékszik.
Thury Zsuzsa - Mostohatestvérek
Nem könnyű dolog mostohatestvéreknek összeszokni, még akkor sem, ha hasonló környezetből származnak. Hát még két olyan különböző természetű és neveltetésű kislánynak,mint az elkényeztetett, beteges Örvös Lilla és a vidám, talpraesett Kis Teri. Vajon mi történik a visegrádi nyaralóban, ahol a két nagymama és a két kislány kényszerű közös vakációját tölti? Erre ad feleletet Thury Zsuzsa kitűnő, lélektani feszültségű regénye.
Magyar Katalin - Ének a küszöb előtt
Zódor Klári szorgalmasan rója nap mint nap a sorokat újdonatúj naplójába. A tizenhárom éves, testvér nélkül felnőtt, koraérett - és ráadásul örökké fölös kilói miatt aggódó - kislány azonban szinte észrevétlenül fölhagy az írással, s most már áradó bőbeszédűséggel, sok humorral meséli tovább élete folyását: csetlés-botlását a felnőttek titkokkal terhes világában, bimbózó érdeklődését a másik nem iránt, a zene ellenállhatatlan vonzását, rajongásból és fondorlatos bölcsességből szőtt barátkozásait. Igazi, mai csitrit rajzol meg Magyar Katalin a Pöttyös sorozat új darabjában, akárcsak korábbi, nagy sikerű leányregényében, a Hej, Krisztiná!-ban. A kötetet Görög Júlia illusztrálta.
Nagy Katalin - Szív a kerítésen
"...Aztán megtörültük a csecsemőt. Viki törülte, én adogattam a kezébe, amit kért. Nem ment hibátlanul. A babaolaj és a hintőpor megkülönböztetésében csak az segített, hogy már tudok olvasni. Végre elkészültünk. A csecsemő elégedetten szuszogott. Én is. És gondolatban bocsánatot kértem Éva nénitől. Azt mondtam neki egyszer, ilyen nincs is valóságban, amit mi a filmben játszunk! Az a fiú tiszta tökfej, aki így fut egy lány után, én ugyan nem futnék... Hát nem is! Csak fürdetek. Ha ezt Éva néni látná!"
A kamaszszerelem bonyodalmairól, meglepő fordulatairól szól ez a kedves, mulatságos történet.
Lucy Maud Montgomery - Anne válaszúton
Anne egy időre maga mögött hagyja szeretett Prince Edward-szigetét a kingsporti Redmond College kedvéért. Itt nemcsak matematikából, görögből és számos egyéb tárgyból vesz leckéket, hanem fontos dolgokat tanul az életről és a szerelemről is.
Anne barátnőjével, Priscillával beköltözik Patty Házába, befogad egy kóbor macskát, ötször megkérik a kezét (a leánykéréseket rendre visszautasítja), és ez alatt egyre azon tűnődik, miért akarja Gilbert Blythe elrontani tökéletes barátságukat azzal, hogy folyton a szerelemről szónokol neki. Hamarosan azonban gyökerestől megváltozik az élete, amikor felbukkan Roy Gardner. Roy jóképű és gazdag, egyszóval pontosan az a férfi, akit Anne megálmodott magának. Amikor azonban eljön a pillanat, hogy kimondja a boldogító igent, a lány arra kényszerül, hogy számot vessen önmagával és érzelmeivel.
Vajon mi vagy ki áll Anne boldogságának útjában? És vajon elmegy-e a lány addig a pontig, ahonnan már nincs visszaút?
A rendkívül népszerű kanadai írónő legismertebb sorozatának harmadik darabját tartja a kezében az olvasó.
Gergely Márta - A mi lányunk
A regény 1918-19-be vezeti vissza az olvasót. Színhelye egy nagy múltú, jellegzetesen dunántúli város. Itt lakik a könyv ifjú hősnője: a tizenkét éves Jakab Zsófi; nem a Belváros kosaras ablakú, előkelően zárkózott házainak egyikében, hanem kint, a város szélén, a hepehupás Ótemető utcában. De Zsófi azért gyakran megfordul a Belvárosban is, hiszen - szegény proletár kislány létére - az apácákhoz jár polgáriba. Zsófi szépre, jóra sóvárgó lelkét vonzza a gazdagok világa, mely annyival szebbnek, jobbnak tűnik a szemében, mint a magafajta szegények nyomorúságos élete. Azért tanul, hogy egyszer ő is olyan finom és művelt lehessen, mint a gazdagok, s az oltár előtt térdepelve, könnyekkel a szemében könyörög szíve alázatosságáért. Hiszen az a legnagyobb hibája - legalábbis Mater Marcella szerint -, hogy nem elég alázatos! Zsófi azonban hiába igyekszik, hiába tanul, eljön a nap, amikor Mater Marcella sátánnak bélyegzi őt, s kitiltják az iskolából. Nehéz próbatétel ez Zsófi számára. Minek éljen, ha nem tanulhat tovább, ha nem válhat különbbé, mint a többiek? A választ - sok tízezer hasonló sorsú munkásgyerekkel együtt - Jakab Zsófi is a születő Tanácsköztársaság új eszméitől kapja meg. Hogyan ismerkedik meg Jakab Zsófi a szegények igazságával? Hogyan alakul sorsa mint "munkásiskolásé"? Hogyan válik belőle a mi lányunk, aki a Tanácsköztársaság bukása után is megmarad azon a becsületes úton, melyet egy életen át követhet - erről szól Gergely Márta fordulatos, finom lélekrajzokban és erőteljes képekben gazdag új írása.
Kilényi Mária - Ilonka a fergetegben
Kilényi Mária könyve az ún. "lányregény" műfaját tágítja ki széles, nagy indulattal ábrázolt kor- és társadalomrajzzá. Időben csak egy év történetét mondja el - 1919-től, a proletárforradalom bukásától Horthyék vérrel-vassal kierőszakolt "honfoglalásáig" -, de ebben az egy évben a korszak egész történelmi és lélektani valóságát összesűríti. Főhőse, Szekeres Ilonka, ez a szellemileg és érzelmileg különösen fejlett tizenöt éves pesti kislány - egy baloldali érzelmű matematikatanár árva gyereke - három nővérével együtt végigjárja az üldözöttek Golgotha-útját: sorsuk bujkálás, rettegés, nyomor, kínvallatás, börtön. De hányattatásuk közben nemcsak az ellenforradalmi Magyarország farkastörvényeit - és jellegzetes figuráit - ismerik meg, hanem a földalatti mozgalom és az illegalitás vállalóinak erkölcsi nagyszerűségét is. Kilényi regénye csupa kalandos fordulat, izgalom, regényesség: egy gyermekszerelem zsenge és szép ábrándjaival. Fiatalságunk számára kivételesen tartalmas és érdekes olvasmány, de az igényes felnőtt olvasót is kielégíti.
Kertész Erzsébet - Vilma doktorasszony
A zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” – a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! – háborog a kultuszminiszter. Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”
G. Szabó Judit - Hárman a szekrény tetején
Az igazság az, hogy eleinte csak egy lány ül a szekrény tetején, s úgy érzi magát odafönt, mint várkisasszony a kacsalábon forgó várban. Persze, ha az embernek van egy húga, akkor csöndes magányát néha elkerülhetetlenül fel kell áldoznia a nemkívánatos társaság kedvéért. De mi történik akkor, ha egy szép napon a rég nem látott nővérke is betoppan? Elfér vajon három lány is a szekrény tetején? G. Szabó Judit ellenállhatatlan humorú regénye egy eseménydús vakáció krónikája. A szórakoztató könyvet Várnai György szellemes illusztrációi egészítik ki.
Szalay Lenke - Te már nagylány vagy, Mogyoró!
Te már nagylány vagy, Mogyoró - mondogatja a mama. Mogyoró szerint mindig olyankor hangzik el ez a mondat, amikor valami kötelességről van szó. Persze ha magassarkú cipőt szeretne, vagy a tv esti adását akarja megnézni, rögtön figyelmeztetik zsenge korára. A közkedvelt Mogyoró-sorozat harmadik kötetében az olvasó ismét találkozik Petivel, Mogyoró öccsével, Marikával, a falusi barátnővel s Karcsival, aki játszótársból majdnem udvarlóvá lép elő. Kalandjaik az olvasónak sok derűs percet szereznek.
Hárs László - Biri és Bori
Hárs László nagy sikerű regényének harmadik kiadása lányokról szól lányoknak. Illetve: különösképpen egy lányról, aki egy személyben két szerepet játszik: önmaga ikertestvére is. Boróka Biri szerény, vidám vidéki kislány, aki az egyik budapesti tér huligánjainak szemtelenkedéseiért úgy fizet, hogy maga huligánabbnak, szemtelenebbnek tetteti magát minden huligánnál... Hogyan játssza el két szerepét, és hogyan diadalmaskodik végül Biri igazi "énje" a nyegle Bori felett - erről szól a regény, melyben vidám és ábrándos, hangos és halk, jó modorú és modortalan pesti fiúk és lányok ismerhetnek magukra a kalandos történet olvasása közben.
