A ​magyar katonai felső vezetés 1938-1945

Szakály Sándor - A ​magyar katonai elit
Memoárok ​és interjúk, könyvek és filmszalagok gyakori szeperlői voltak az utóbbi évtizedben a második világháború magyar tábornokai és tisztjei. Tárgyilagos megállapítások, szélsőséges nézetek, különböző előítéletek egyaránt kapcsolódnak e hatalmi csoport megítéléséhez. Szakály Sándor új módszerrel, a történettudomány és a szociológia határterületéről közelít a magyar katonai elit, a katonai felső vezetés kérdéseihez. A kötet az elithez számító 414 magas rangú katona eddig alig ismert életrajzi adatainak statisztikai vizsgálatával újszerű ismereteket ad a szűk körű társadalmi csoport tagjainak származásáról, mobilitásáról, összetételéről; új szempontokkal egészíti ki világháborús szerepük történeti értékelését.

Dr. Csonkaréti Károly - Benczúr László - Haditengerészek ​és folyamőrök a Dunán
Hogyan ​kerültek hadi tengerészek a Dunára? Milyen szerepük volt az első és a második világháború harccselekményeiben? Milyenek voltak a magyar folyami hadihajók? Ezekre, és még sok más, a Dunaflottillával kapcsolatos kérdésre is választ ad e mű, amely egyidejűleg hadtörténelem, haditechnikatörténet és a harcok szemtanúik által történő hiteles leírása. A szerző a Budapesti Tengerészeti Különítmény megszületésétől követi nyomon a magyar folyami hadihajósok történetét. A Dunaflottilla, és a Magyar Királyi Folyamőrség fennállása alatt két világháború rázta meg Európát. E mozgalmas, háborúkkal tarkított időszakot, a magyar tengerészek és folyamőrök hősies helytállását közreadó mű az érdeklődők számára eddig ismeretlen területet tár fel. A sok, ez idáig sehol sem látható korabeli fénykép, valamint a hadihajók felépítési rajzai pedig mindenki számára egyedi élményt nyújtanak.

Maderspach Viktor - Az ​oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig
Maderspach ​Viktor Erdély szülöttje volt, valamikor hatalmas birtokok ura, hiszen a Zsil völgyének vidéke, a Retyezát és a Páreng-havasok jó része a Maderspach-birtokhoz tartozott. Ebben az elhagyatott vadon világban nőtt fel, itt szívta magába a természet iránti szeretetet, és itt tanulta meg, mit jelent a szabadság, mit jelent imádni a szülőföldet. Az első világháború kitörésekor az elsők között jelentkezett harctéri szolgálatra, a háborúban merész és rendkívüli megbízatásokat hajtott végre. Amikor 1916 augusztusának legvégén Románia megtámadta Erdélyt, Maderspach Viktor - aki éppen odahaza volt szabadságon - kieszközölte, hogy ne kelljen visszatérnie az ezredéhez, s mint a terepet kiválóan ismerő felderítő, önkéntes katonákból szervezett vadászezredével részt vett a betolakodók ellen vívott súlyos harcokban. Az igazi gerilla harcmodort követő, mindenre elszánt csapatával végrehajtott sikeres akciói nagyban hozzásegítették a hadvezetést ahhoz, hogy gyorsan és csúfosan visszaszorítsák Erdélyből a hódítókat, majd Bukarest elfoglalása után a demoralizált ellenséget a Fekete-tengerig üldözzék. Maderspach Viktor könyve ennek az időszaknak a személyes történelmét beszéli el. Az olvasmányos írás értékes forrásanyaga az I. világháború történeti kutatásainak. A műből a háború természetrajzát a hivatalos történetírásnál jóval plasztikusabban, őszintébben ismerhetjük meg, nem csak azokra a mozzanatokra tér ki, amelyek a borzalmakat példázzák, hanem megmutatja a világháború mindennapjainak élményeit, lehetséges pozitívumait is. Nem utolsó sorban pedig a könyv felmutatja egy kiváló képességekkel rendelkező rendkívüli ember sziklakemény jellemét, izzó hazaszeretetét és roppant eredeti személyiségét.

Kállay Miklós - Magyarország ​miniszterelnöke voltam 1942-1944 I-II.
Kállay ​Miklós (Nyíregyháza, 1887–New York, 1967) egykori magyar miniszterelnök „személyes számadása” hazánk újabb kori történetének különösen súlyos két esztendejéről szól. A volt szabolcsi főispánt, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökét, aki addig soha nem foglalkozott „nagypolitikával”, Horthy Miklós 1942 elején jelölte ki a kormány élére, amikor még töretlen volt Németország támadó ereje. A szerencsétlenül háborúba sodort ország kettős félelem szorításában élt: rettegett a náci német megszállástól, amely nemcsak nemzeti függetlenségétől fosztotta volna meg, hanem ezrek és ezrek életébe is került volna (aminthogy került is 1944. március 19-e után), és rettegett a bolsevizmustól, amely a beözönlő orosz hadak nyomán óhatatlanul uralma alá hajtotta volna a magyarságot (ami később szintén bekövetkezett). E kettős veszedelmet elkerülni, a magyarság függetlenségét, az ország területi integritását megőrizni, s a háborúból az országot kivonni: ez volt az a lehetetlenséggel határos, az adott körülmények között már eleve kudarcra ítélt feladat, amire Kállay Miklós vállalkozott. Próbálkozásait az országban is csak nagyon kevesen értették meg, „hintapolitikának” csúfolták, béketapogatózásait a szövetségesek rendre elutasították, a németek viszont állandóan követelték Horthytól miniszterelnöke menesztését… Amikorra mutatkozott volna valami halvány remény a kibontakozásra, bekövetkezett a katasztrófa: az ország megszállása. Kállaynak is menekülnie kellett, nyolc hónapig a budapesti török követ rezidenciáján élt, a nyilas puccs után elhurcolták és koncentrációs táborba zárták a németek. Ezzel megszűnt számára a politikai cselekvés lehetősége. Soha többé nem térhetett haza. Emigrációban halt meg az Egyesült Államokban.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Szakály Sándor - Trianon, ​honvédség, háború, sport
Több ​mint ötesztendős kutatómunka eredményeit mutatják be Szakály Sándor írásai. A Kárpát-medence egyik legismertebb történésze kiemelkedő alapossággal járja körül a témául választott eseményeket, személyeket; amelyeket, illetve akiket górcső alá véve tisztábban láthatóvá válik a nagy kép, Magyarország XX. századi vérzivataros históriája is. A kötetet olvasva szembesülhetünk Szakály Sándor szakmai hitvallásának helytállóságával: történelmet írni csak harag és részrehajlás nélkül érdemes.

Pataky Iván - Rozsos László - Sárhidai Gyula - Légi háború Magyarország felett II.
A Légiháború Magyarország felett 2. kötete az ország elleni hadászati légiháború eseményeit tárgyalja, az 1944. május 1-jétől 1945. március 30-ig terjedő időszakban. Gyakorlatilag ekkor szűnt meg a brit és az amerikai légierő tevékenysége magyar terület ellen. A szerzők törekedtek a teljességre és a több évtizedes kutatómunka eredményeként megszületett mű az első kötethez hasonló módon ismerteti a magyar és német vadászrepülők és a légvédelem tevékenységét a brit és amerikai légierők ellen a II. világháború végéig. Az anyag több mint 120 fotót és mintegy 50 térképet tartalmaz, amelyeket még sehol sem publikáltak, a magyar városok elleni bombázásokról és a légiharcok lezajlásáról. A szövegrészt 5 nagy fejezetre oszlik: az olajháború a magyar finomítók ellen 1944 májusától augusztusig, a pályaudvarok elleni nagy támadássorozat, a hadiipar üzemei elleni csapások, kísérlet az ország „kibombázására” a háborúból 1944 szeptemberében, és a repülőterek és a közlekedési központok elleni támadások 1945 tavaszáig. A leíró rész az ország iparát ért károk összegzésével és a lakosság háborús veszteségeinek ismertetésével zárul. Mivel számos anyag nem volt illeszthető a szövegszerű leírásba, ezeket a mellékletben foglaltuk össze. A melléklet tartalmazza a 101. honi vadászrepülő-osztály, majd -ezred századainak ismertetését, a pilóták ma ismert névsorát, a honi légvédelemben elért lelövéseket és a nyilvántartott veszteségeket. A csehszlovák és a magyar terület felett lezuhant brit és amerikai repülőgépek és részben a személyzetük adatait. A magyar városok és helységek bombázási listáját, az országra dobott bombasúly összegzését helységek szerint is. Itt szerepelnek a 15. AAF vadász- és bombázóalakulatainak színjelzései, a magyar légierők felségjelzéseinek változásai 1939–1945 időszakában rajzos ábrákon, és az alkalmazott főbb géptípusok műszaki adatai. Megemlítésre kerülnek a brit légierők által a Dunába telepített aknák, és az ellenük folytatott harc is. A szerzők a krónikás részletekre törekvő igényéve és a tudományos kutató alaposságával adják közre az eseményeket.

Szakály Sándor - A ​magyar tábori csendőrség története
„Tanulmányomban ​a magyar királyi honvédség tábori csendőrsége megszervezésének, felállításának a körülményeit és a második világháború időszakában kifejtett tevékenységét igyekeztem feltárni. Az általam vizsgált, közel nyolc esztendőt felölelő időszak – 1938–1945 – az, amikor a magyar tábori csendőrség szervezetének megléte, illetve tevékenysége a források alapján kimutatható, nyomon követhető. [...] Úgy vélem, a kutatási nehézségek és a források töredékes volta ellenére is sikerült a magyar tábori csendőrség történetéről reális és a lehetőségekhez mérten teljes képet felvázolnom." A tíz évvel ezelőtti, nagy vitákat kiváltott és jelentős sikert aratott könyv új, javított kiadása.

Hardy Kálmán - Az ​Adriától Amerikáig
Hardy ​Kálmán altábornagy a Horthy-korszak hadseregének kiemelkedő személyisége volt. Polában végzett tengerésztisztként már az I. világháborúban tanúságot tett kiváló kvalitásairól, a háború végén már egy tengeralattjáró parancsnokságát bízták rá. Az összeomlás és a forradalmak után 1928-ig Horthy egyik szárnysegéde volt. Apponyi mellett részt vett Genfben a leszerelési értekezleten, majd csapatszolgálati tapasztalatok után vezérkari tanfolyamot végzett. 1936 és 1940 között Berlinben volt katonai attasé. Annak ellenére, hogy rendkívül kritikusan viszonyult a nemzeti szocializmushoz, nagy tekintélyt vívott ki mind a Wehrmacht, mind katonadiplomata kollégái körében. Növekvő aggodalommal figyelte a hazai nyilas mozgalom erősödését, és kapcsolatai révén megpróbált annak gátat szabni. 1942 májusában kinevezték a folyami erők parancsnokává. Noha ő volt az első jelölt a moszkvai fegyverszüneti tárgyalások vezetésére, október 15-e előkészítésébe csak korlátozott mértékben vonta be Horthy. Ez, valamint példamutató helytállása is elég volt azonban ahhoz, hogy a nyilas vezetés letartóztassa és hazaárulásért halálra ítélje. Fellebbezése elhúzódott, más foglyokkal együtt Sopronkőhidáról Ausztriába szállították, s 1945 májusában ott szabadították fel az amerikai csapatok. Emlékirata, mint maga az egész életpálya, a megpróbáltatások sorozata. Részletesen vezetett naplóját 1944. október 15-én maga volt kénytelen megsemmisíteni. Az első megírt fejezetek egy hadifogoly-táborban maradtak, amikor onnan hirtelen Amerikába szállították. Ezeket újraírta, de Európába visszaszállítása során Párizsban összes poggyászával együtt ellopták, így a jelen kézirat már a harmadik nekifutás eredménye.

Thomas Sakmyster - Admirális ​fehér lovon
„Horthy ​Miklós rendkívül változatos életutat járt be: ifjúkorában még Ferenc József portréját festette meg, és James Joyce-tól vett nyelvórákat. Utóbb Európa egyik leghírhedtebb antiszemitájának tartották. Károly két restaurációs kísérletét is megakadályozta, szovjetellenes keresztes hadjáratot szervezett, párbajozni szeretett volna Tomas Masarykkal. Egyszerre kollaborált és szállt szembe Hitlerrel, meghiúsította Adolf Eichmann terveit, majd Joszif Sztálin jóindulatát kérte a maga és nemzete számára.” Ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasók figyelmébe a kiadó a részben magyar származású szerző Horthy-életrajzát.

Szmetana György - „...talán ​még öt perc az élet...”
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ungváry Krisztián - A ​magyar honvédség a második világháborúban
Ungváry ​Krisztián munkája a magyar királyi honvédség hadműveleteit dolgozza fel, különös hangsúlyt fektetve a harcászati szempontok ismertetésére. A monográfia a nagy sikert aratott Budapest ostroma stílusában és ahhoz hasonló részletességgel tárgyalja a honvédség harcait külföldön, valamint magyar területen. Ezt egészíti ki az általános helyzet, a tágabb hadműveleti összefüggések, valamint a Magyarországon harcoló nem magyar csapatok tevékenységének bemutatása. A katonai eseménytörténet mellett a szerző fontosnak tartja a polgári lakosság sorsának ábrázolását, a háborús bűncselekmények kérdésének taglalását is. A magyar hadtörténetírásban első alkalommal tárgyalja részletesen az ukrajnai magyar megszállást, valamint az 1. hadsereg harcainak történetét. Előbbi kapcsán elemzi a német megszállási politikát, és a "mozgástér-kényszerpálya" szempontjából mutatja be a magyar megszállás és az ezzel kapcsolatos háborús bűncselekmények kérdését. Magyarország 1944 végétől 1945 áprilisáig a II. világháború fő hadszínterévé vált. A Wehrmacht nem kevesebb mint öt nagyszabású hadműveletet indított magyar területen annak érdekében, hogy visszaszerezze a stratégiai kezdeményezést. Itt vetették be a legnagyobb tömegben a háború legmodernebb fegyvereit. A munkát a honvédség zászlóalj-ezred-dandár-hadosztály szintű alakulatainak regisztere egészíti ki. Külön figyelmet kap az 1944-1945-ös harcok kapcsán a német-magyar erőviszony és a magyar részvétel arányainak tárgyalása, amelyet kéthetes bontásban a bevethető harckocsik, nehéz páncéltörő ágyúk, gyalogzászlóaljak és tüzérütegek adatai illusztrálnak.

Ungváry Krisztián - Budapest ​ostroma
Ungváry ​Krisztián hadtörténész munkája a megjelenésekor, 1998-ban, hatalmas űrt töltött be. Több mint fél évszázaddal a drámai események után ez volt az első átfogó, ideológiai felhangok nélküli, hiteles és olvasmányos monográfia e mindmáig sokakat érdeklő és foglalkoztató témáról. A kötet a korabeli levéltári források mellett számos, eddig ismeretlen visszaemlékezést idéz és hasznosít. A műben szerencsésen ötvöződik a mikrotörténetírás célkitűzése és a háború nagyobb összefüggéseinek mélyebb bemutatása, plasztikus képet kap az olvasó a hadműveletek napi változásairól, a lakosság életéről, szenvedéseiről, a kegyetlenkedésekről és az élet újraindulásáról. Az olvasó utcáról-utcára, sőt olykor szinte házról-házra követheti végig a főváros ostromának menetét. Hetvenöt, nagyobb részben eddig még nem publikált korabeli fotó, tizennégy szöveg közti és egy kihajtható, színes áttekintő térkép illusztrálja az elmondottakat és magyarázza a hadi eseményeket.

Stephen E. Ambrose - Civil ​katonák
A ​történész Stephen Ambrose ebben az újabb izgalmas kötetében ott folytatja, ahol D nap című legsikeresebb művében abbahagyta. A szerző ismét a brutális, tragikus és időnként nemes küzdelem résztvevőinek nyomába szegődik a hadvezérektől a közkatonákig, és sok száz interjúra támaszkodva döbbenetes élességgel és közvetlenséggel rekonstruálja a háborút mint emberi tapasztalatot. A Civil katonák a második világháború valódi történetét meséli el - a normandiai partraszállásról Németország lerohanásáig - azoknak a férfiaknak és nőknek a szemszögéből, akik a győzelmet megvívták. A könyvet korabeli fotók teszik még érdekesebbé.

Horváth Jenő - Paragi Beáta - Csicsmann László - Nemzetközi ​kapcsolatok története
Ezt ​a könyvet elsősorban a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán BA-szinten tanuló diákjainknak szánjuk. Természetesen nagy örömmel vennénk, ha más egyetemeken is használnák a hasonló tanulmányokat folytató egyetemi hallgatók. Tartalmát és műfaját tekintve könyvünk valahol félúton jár az egyetemi jegyzet és az egyetemi tankönyv között. Terjedelmét tekintve jóval rövidebb és tömörebb a mai egyetemi tankönyveknél, a régi egyetemi jegyzeteknél viszont hosszabb és részletesebb. A könyv tartalmát tekintve összefoglalja A nemzetközi kapcsolatok története 1941–1991 című kurzus előadásainak és szemináriumainak anyagát; természetesen nem fedi le teljesen azt, inkább összefoglalja a vizsgára való felkészüléshez a legfontosabb ismereteket.

Tamási Miklós - Ungváry Krisztián - Budapest ​1945
Az ​újjáépítés első pillanatai 1945 tavasza óta egyetlen jelentős, komoly fényképanyagot közreadó album sem született az 1944/45 fordulóján rendkívül súlyos háborús sérüléseket szenvedett fővárosról. A hivatásos és amatőr fotósok hagyatékaiból, köz- és magángyűjteményekből válogatott, többségében először publikált fényképekből összeállított könyv ezt a hiányt szeretné pótolni. Emléket akar állítani, és emlékeztetni akarja az olvasót a háború pusztításaira, a romeltakarítás és újjáépítés első pillanataira.

Sebő Ödön - A ​halálra ítélt zászlóalj
Gyimesi-szoros, ​1944 Sebő Ödönt 1942 decemberében avatták hadnaggyá a Ludovika Akadémián. Katonai pályafutását az erdélyi hadszíntéren kezde a 32. határvadászzászlóaljnál. 1944. augusztus 28-án német parancsnokság alá akarták rendelni, hogy visszavonulásukat fedezze. Ezzel a paranccsal szembeszegülve az ezeréves magyar határon rendezkedett be védelemre a gyimesbükki helyőrség parancsnokaként. Az ozorai huszárok példájára emlékeztető hősies helytállás megállította a könnyű átvonulásra számító szovjet hadsereget és egy lovas hadosztályt. A kitörés és a visszavonulás után katonáit - mint az Erdélyben harcoló magyar és német hadseregek utóvédzászlóalját - továbbvezette a Székelyföldön, majd Szlovákián keresztül egészen Németországig, az amerikai fogságba kerülésig.

Dr. Bernáth Zoltán - Horthy ​Miklós
Dr. ​Bernáth Zoltán 2006-ban töltötte be 90. életévét. A bírói ítélkezés jóformán minden területén dolgozott. Tanácsvezető bíróként ment nyugdíjba. A II. világháború alatt bejárta Európát - többnyire gyalogmenetben mint katona vagy hadifogoly - Ukrajnától a Párizsi-medencéig. Eddig megjelent nagysikerű könyveiben jogi szemszögből vizsgálja a XX. sz. történéseit, különösen a békediktátumok hatását Magyarországra. "Vallom, hogy Horthy Miklós volt az utolsó lovaguralkodó. Vallom, mert kortársa voltam - legalábbis egy ideig - és mint tanú én is belekerültem abba a kavarodásba, forgószélbe, amelyik a XX. században végigsepert a világon, és Európában annyi tragédiát okozott. Nem véletlen, hogy Horthy Miklóst ez a korszak tette naggyá, és egy idő elteltével a világtörténelemben is jelentős szerepet fognak neki tulajdonítani." - Dr. Bernáth Zoltán

Stephen E. Ambrose - Az ​elit alakulat
A ​101. légideszant-hadosztály 506. ejtőernyős ezredének Easy százada a világ legjobb gyalogszázadai közé tartozott. Ambrose ennek a roppant figyelemre méltó alegységnek a második világháborús történetét mondja el,az 1942-ben Georgia államban végzett embert próbáló alapkiképzéstől a D napon át a végső győzelemig. Az Easy század mindent végigcsinált. Ejtőernyővel szállt le a D nap hajnalán, és Hitler berchtesgadeni Sasfészkének elfoglalásával fejezte be a háborút. E könyv annak a gyalogszázadnak állít emléket,amely 150 százalékos veszteséget szenvedett a háború végéig,ahol a Bíborszív-kitüntetés egyszerű szolgálati jelvény volt csak,ahol valóban "egy falka testvér" módjára koplaltak, fáztak, éltek és haltak együtt a katonák. Stephen Ambrose ezeknek az amerikai hősöknek a történetét gyakran a saját szavaikkal mondatja el. Műve sok órányi interjú,eredeti naplók és levelek alapján készült. "Hihetetlen harci út, Ambrose pedig fantasztikus érzékkel mutatja meg minden egyes mérföldjét". - The Tampa Tribune -

Lengyel Ferenc - Horváth Csaba - A ​délvidéki hadművelet
Még ​alá sem írták a magyar megbízottak az első világháborút lezáró, ránk erőltetett békediktátumot, amikor az országban már megjelentek a revíziós követelések első csírái. Nem volt ez véletlen, hiszen mindenki érezte, a döntés ellehetetlenítheti Magyarországot. A határainkat állandóan fenyegető kisantant, és a csak alakulgató honvédségünk arra kényszerítette a politikai vezetést, hogy szövetségest keressen, és annak segítségével valósítsa meg revíziós elképzeléseit, ami valójában soha nem került le a napirendről. A Németországgal kötött megállapodások aztán egy olyan kényszerpályára vezették az országot, ahonnan már nem volt visszakozz. Igaz, az eredmények mindenkit elkápráztattak. 1938-ban a felvidéki területek, majd 1939-ben a Kárpátalja visszatérése után már mámorban úszott az ország. Az 1940-es „második bécsi döntés”, amelynek eredményeként visszatért Észak-Erdély és a Székelyföld, még ennél is eufórikusabb hangulatot eredményezett és talán a Horthy-rendszer legnagyobb eredménye volt az eltelt 20 évben. Ezzel azonban be is fejeződött a békés területszerzések időszaka. A honvédség már 1938-tól intenzívebb fejlesztésbe kezdett, de a reálisan gondolkodók tisztában voltak vele, hogy az elpazarolt közel húsz évet nehéz lesz pótolni. Lassan érkeztek az országba a modernebb technikai eszközök, hadiiparunk gyerekcipőben járt, és a tervezett szervezi fejlesztéseket is több év alatt akarták megvalósítani. Erre azonban már nagyon kevés idő jutott. Hiszen Európában ekkor már egy éve dúlt a háború, és egyre többen érezhették, előbb-utóbb közvetlenül is részesei lehetünk ennek a napról napra több áldozatot követelő csatározásnak. A Teleki vezette magyar politika, amely azonnal felismerte a német befolyás veszélyes voltát, minden erejét latba vetve őrizte a jó viszonyt Jugoszláviával, hiszen úgy gondolták, hogy a nyugattal már csak ezen a „kis ablakon” keresztül tudja tartani a kapcsolatot, pedig ez Magyarország szempontjából létfontosságú. 1941. április 11-én azután a magyar királyi honvédség átlépte a déli határt. Igaz, az ország ismét gyarapodott közel 12 000 km2 területtel és több mint 1 millió lakossal, de visszavonhatalanul belesodródott a második világháborúba.