Hétköznapi ​élet a fáraók korában

Ken Follett - A ​katedrális
A ​világszerte népszerű Ken Follett legsikeresebb regénye. A cselekmény a középkorban, a XII. századi Angliában játszódik. A könyv oldalain középkori világ kel életre, mely színes, mint egy festmény, és mozgalmas, mint egy jó film. Olvasása közben belemerülünk a háború borzalmaiba, átélhetjük a zsarnokok önkényeskedéseit, a hideg kőpadlókon zajló forró ölelkezéseket, kínzást, gyilkosságot és a szerzetesi élet keserveit. A cselekmény egy katedrális építése körül bonyolódik, melyért Benedek-rendi szerezetesek küzdenek szinte az egész világgal és még saját, féltékeny egyházukkal is. Mindez egy polgárháború közepén; körülöttük vér, ármány és szerelem.

Hahner Péter - 100 ​történelmi tévhit
Miért ​is kérdőjeleznénk meg egy történelmi esemény leírását, egy hadvezér vagy király jellemzését, amikor iskolában is tanultunk, filmet láttunk, olvastunk róla? Néró felgyújtotta Rómát, a Szent Koronát a pápa adta Szent Istvánnak, a mohácsi vereségért a magyar nemesség a felelős, Jaltában osztották fel a világot. – Kívülről fújjuk mindannyian. Csakhogy sok esetben a biztosnak vélt tudás cáfolható. Mégpedig nem egy másik hiedelemmel, hanem tényekkel. E könyv szerzője 100 történelmi tévhitet oszlat el, s állít velük szembe hiteles forrásokat és történészi következtetéseket. 100 állítás – 100 cáfolat – 100 talány a régmúlttól napjainkig. Hahner Péter történész a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszékének vezetője. Több francia és angol klasszikus történelmi művet és életrajzot ültetett át magyarra. Most megjelent könyve a tizenkettedik önálló kötete. Korábbi munkái Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok történelmével foglalkoztak. A történelem iránt érdeklődők a Rubicon című folyóiratban is rendszeresen találkozhatnak írásaival.

Zágoni Balázs - Visegrád
Kevés ​olyan szép és izgalmas város van Magyarországon mint Visegrád. A Várhegyet körülölelő Duna-kanyar látványa már az ókorban is sok népnek megtetszett. A rómaiak itt építették ki birodalmuk erődökkel és őrtornyokkal szegélyezett határvonalát, Szent István király vármegye-központtá tette, IV. Béla pedig várat épített ide. Károly Róbert Visegrádra költöztette királyi udvarát, Nagy Lajos palotát épített, Zsigmond pedig Közép-Európa legszebb királyi lakóhelyévé tette. A falak között és alatt sok minden történt: királytalálkozó nappal, koronalopás éjnek idején, lovagi torna és fényes vendéglátás, erővel és csellel véghezvitt várostromok. A nagy sikerű, díjazott Kincses Képeskönyv sorozat harmadik darabja az ezeréves fennállását ünneplő Visegrád város történetét mutatja be. Időutazásra hív e könyv, mely az őskortól napjainkig tart, sőt, bepillantást nyújt a közeljövő terveibe is. A könyv elsősorban tizenéves olvasók számára íródott, de örömmel forgathatják kisiskolások, felnőttek és nagyszülők is, akik meg akarnak ismerkedni a város történetével.

Wolfgang Tarnowski - Lovagok
A ​szerző arra vállalkozott, hogy közérthető és izgalmas módon mutassa be a lovagok legendás világának hétköznapjait. Megismerhetjük a kereszténységért küzdő napnyugati lovagság kifejlődésének hosszú történetét. A könyv lapjain megelevenednek a rég elmúlt csaták és a keresztes háborúk hősei, de feltárulnak a szentföldi lovagrendek titkai is.

Hahner Péter - Újabb ​100 történelmi tévhit
Ebben ​a kötetben, akárcsak a 2010-ben megjelent, 100 történelmi tévhit című könyvemben, olyan tényekre és értelmezésekre szeretném felhívni a figyelmet, amelyeket a történettudomány már régen megcáfolt, de ezek a cáfolatok mégsem terjedtek el szélesebb körben. Az egyszerűség kedvéért ezúttal is meglehetősen különböző megállapításokat foglaltam össze „tévhit” néven: akadnak itt téves adatok, felületes megállapítások, elavult kutatási eredmények, elsietett értelmezések, rosszindulatú híresztelések, megszépítő vagy befeketítő történelmi legendák, sőt, egyszerű pletykák is.

Philippa Gregory - A ​másik királynő
Stuart ​Mária, a skótok királynője, bízva unokatestvére, I. Erzsébet királynő jóindulatában, 1568-ban Angliába menekül a skótok felkelése elől. Ám a meleg fogadtatásra számító Mária hamarosan házi őrizetben találja magát a legfőbb angol lord, George Talbot, Shrewsbury grófja és annak friss arája, Bess grófné foglyaként. Az angol pár örömmel vállalja a másik királynő őrizetét, annak reményében, hogy a Tudorok királysága alatt sok hasznuk származik majd ebből. Amint azonban Mária átlépi küszöbüket, életük veszélyes fordulatot vesz. Megdöbbenve veszik észre, hogy otthonuk az Erzsébet királynő elleni összeesküvések központjává válik, ahol titkos levelek százai jönnek-mennek, kémek rejtőznek még a spanyolfalak mögött is, s hirtelen az egész keresztény világ figyelme illusztris vendégük - vagyis inkább foglyuk - felé fordul. Erzsébet tanácsadója, a saját kémhálózatára támaszkodó William Cecil ördögi elszántsággal veszi kezébe az irányítást és számol le mindazokkal, akik királynője és protestáns elvei ellen zúgolódnak, miközben Mária saját életét sem féltve küzd a szabadságért, a trónjaiért és az evilági és túlvilági rendben elfoglalt helyéért. S hogy a félelem, a bánat és a hosszú, keserű évek kinek hoznak végül hasznot, és kinek kell a vérpadon bűnhődnie valós vagy állítólagos bűneiért, arra Philippa Gregory lebilincselően izgalmas történetmeséléséből derül fény...

Ismeretlen szerző - Hétköznapi ​élet a Habsburgok korában 1740-1815
A ​Corvina Kiadó sorozata, amely a hétköznapi élet eseményein keresztül ismertet meg az emberiség történetével, a világtörténelmi témák mellett eredeti művekben dolgozza fel a magyar történelem fontos korszakait. A legújabb kötet a Habsburgok uralkodásának felvilágosodás kori periódusával, illetve annak mindennapjaival foglalkozik. A H. Balázs Éva, Krász Lilla és Kurucz György történészek szerkesztésében készült kiadvány az 1740-től, Mária Terézia uralkodásának kezdetétől 1815-ig, a Szent Szövetség megalakulásáig tartó, mintegy nyolcvanéves korszak köznapi életét tekinti át, szemléletes képet nyújtva ezen időszak családi életéről, lakókörülményeiről, öltözködéséről és divatjáról, ételeiről-italairól, társadalmi rendjéről, kultúrájáról, szórakozási szokásairól, hit-életéről, munkakörülményeiről, hadseregéről, közlekedéséről és más egyéb témákról. A szöveget korabeli idézetek és mintegy 300, nagyrészt színes illusztráció gazdagítja, a pontosabb eligazodást pedig időrendi áttekintés és irodalomjegyzék segíti.

Mark Logue - Peter Conradi - A ​király beszéde
A ​20. század első évtizedeiben valaki megmentette a brit királyi családot – nem a miniszterelnök és nem is a canterburyi érsek, hanem egy Lionel Logue nevű, szinte ismeretlen, autodidakta beszédtanár, akit a harmincas években az egyik újság elhíresült cikke úgy nevezett, hogy „a sarlatán, aki megmentett egy királyt”. Logue nem született brit arisztokratának, de még csak angolnak sem – tősgyökeres ausztrál közember volt. Mégis ennek a barátságos társasági embernek sikerült minden külső segítség nélkül az egyik legnagyszerűbb brit királyt faragnia az ideges, kevés beszédű yorki hercegből, miután annak fivére, VIII. Edward 1936-ban leköszönt a trónról, mert beleszeretett Mrs. Simpsonba. Lionel Logue és a leendő VI. György király nem mindennapi kapcsolatának mindeddig ismeretlen történetét Logue unokája írta meg, kizárólag nagyapja, Lionel naplójegyzetei és archív dokumentumok alapján. Rendkívüli megvilágításban tárul elénk a két férfi meghitt barátsága és az a kulcsszerep, melyet a király felesége, a néhai anyakirálynő, Erzsébet királyné játszott kettejük összeboronálásában, aminek az volt a célja, hogy megmentse férje hírnevét és trónját. A király beszéde – Hogyan mentette meg egyetlen ember a brit monarchiát megdöbbentő bepillantást enged egy privát világba. Soha ilyen személyes képet nem rajzoltak még a brit monarchiáról – annak legmélyebb válsága idején – egy ausztrál közember szemszögéből nézve, aki büszke volt rá, hogy szolgálhatja – és megmentheti – királyát.

Kate Morton - Felszáll ​a köd
Mélyre ​ásni? Pezsdítő veszély! 1924, nyár: Az előkelő társaság tündöklő estélyén, egy elegáns angol udvarház parkjában, a tóparton egy fiatal költő kioltja életét. A tragédiának két tanúja van: két nővér, Hannah és Emmeline Hartford, akik ettől fogva soha többet nem beszélnek egymással. 1999, tél: A 98 esztendős Grace Bradleyt, a Riverton udvarház hajdani szolgálóját felkeresi egy fiatal rendező, aki filmre akarja vinni a költő öngyilkosságát. A Grace lelkének sötét zugaiba száműzött szellemek és emlékek előbújnak a réseken. Döbbenetes titok merül fel; valami, amiről a történelem elfelejtkezett, de amit Grace nem feledhet soha. Az első világháború sebeit viselő nyáron, és az utána következő dekadens húszas években játszódó _Felszáll a köd_ borzongató rejtély és lenyűgöző szerelmi történet elegye.

Terry Deary - Rettegett ​rómaiak
A ​történelem borzalmas dolog! Rettentő töri – vágatlan, cenzúrázatlan változat! Itt mindent megtalálsz a rettegett rómaiakról és a római uralom alatt nyögő Britanniáról, Nerótól a bátor Boudiccáig, aki megpróbálta visszatessékelni a római népséget oda, ahonnan jöttek… Ha kíváncsi vagy • mit viseltek a rómaiak a harci szoknyájuk alatt • hogyan lőtték be a sérójukat az ókorban a britek • miért volt szükségük a gazdag rómaiaknak vomitoriumra („hánydára”), akkor olvasd el ezt a kis könyvecskét, amely nem csak e néhány kérdésre ad választ, de ismerteti a rettenthetetlen római hadsereg taktikáit és a kelták furfangjait, szórakoztató játékokat tanít, ízletes ókori recepteket közöl, na és persze, a hajmeresztő eseményeket is töviről hegyire elemzi. A rettentő töri még soha nem volt ilyen rettentő!!!

Mary Hooper - Édességek ​kicsiny boltja
Az ​utcákon tyúkok, malacok, kutyák, macskák szaladgálnak, árusok kínálják portékáikat, trágyadombok, eldobált hulladék, sikátorok, nyüzsgő sokaság, hintók, díszes ruhákat viselő hölgyek és urak, sár, temetést játszó gyerekek, gazemberek karóra tűzött fejei, ezt látja Hannah, aki nővéréhez érkezik a fővárosba, 1665 nyarán. Nővérének, Sarahnak kis édességboltja van, ahol elkél a segítség, azonban mire Hannah odaér, felüti fejét a rettegett betegség. Mary Hooper könyvének feszültségét ez a kettősség adja: miközben a főszereplő kamaszlány szemével figyeljük a zsibongó várost, s átéljük Hannah fiatalságának minden izgatottságát, lelkesültségét, amit az új hely, egy másfajta életmód kínál számára, aközben ott settenkedik a félelmetes ragály, és lépésről lépésre közeledik feléjük. A testvérek eleinte bizakodók, remélik, hogy a pestis távol marad az ő körzetüktől. Lefoglalja őket az édességek készítése, árusítása, apró kis gondjaik, Hannaht pedig a város fölfedezése és egy bontakozó szerelem. Azonban egyre gyakrabban hallják a lélekharang zúgását, és egyre közelebb oson hozzájuk a halál, míg egy nap már az ő utcájukat is eléri. A vesztegzár alá vont városból elmenekülni csak a nagyon gazdagok számára leheteséges, csak ők képesek megvenni a távozásukhoz szükséges méregdrága egészséglevelet. A történet végén Hannah és Sarah már-már krimibe illő módon mégis kijut Londonból, és mi bízunk benne, hogy nem vitték magukkal a gyilkos kórt.

E. Kovács Péter - Hétköznapi ​élet Mátyás király korában
A ​Hétköznapi élet Mátyás király korában című kötet nem csak Hunyadi Mátyással foglakozik, hanem számos példát vesz át Luxemburgi Zsigmond, a két Habsburg uralkodó I. Albert és V. László, a Jagelló-házi királyok, I. és II. Ulászló, valamint II. Lajos korából is. Természetesen a könyv „törzsanyagát” az 1458 és 1490 közötti események adják, de ezek a kitérők mindenképpen az olvasók javát szolgálják, hiszen így a könyv érdekesebb lesz, és az olvasók bővebb információkhoz juthatnak. A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy felelevenítse egykor volt emberek életét: mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Graham Hancock - Robert Bauval - Titkos ​jelek
A _Titkos ​jelek_ szédítő intellektuális utazásra visz minket a történelem sikátorain és mellékutcáin át, hogy feltárja előttünk egy, a világot alakító titkos vallás műemlékekbe és építészeti megoldásokba írt nyomait. A történet Héliopoliszból Luxorba, Alexandriába, Toulouse-ba, Firenzébe, Rómába, Párizsba, Londonba, Washington DC-be, New Yorkba visz minket, mígnem elérkezünk a 2001. szeptember 11-ét követő globális pokolba. Ezt a mesét átszövi a romantika és a cselszövés, a hősiesség és a hit, s tereit ókori egyiptomi csillagász-papok, keresztény gnosztikusok, hermetikus bölcsek, tanult zsidók, arab tudósok, okcitán grófok, kathar Tökéletesek, templomos lovagok, reneszánsz mágusok, rózsakeresztes láthatatlanok, bajor megvilágosodottak és szabadkőművesek népesítik be. A kutatás során előkerült - s elsőként a _Titkos jelek_ben közzétett - új bizonyítékok fényében radikálisan újraértékelődnek a történelem olyan kulcsfontosságú pillanatai és folyamatai, mint a reneszánsz, a tudományos racionalizmus születése, valamint a francia és az amerikai forradalom. Még az is kiderülhet, hogy az Egyesült Államok mára egyértelműen megnyilvánuló globális küldetéstudata nem is annyira a terrorizmus által kiváltott rövid időre szóló válaszreakció, mint inkább egy rejtett terv elkerülhetetlen napvilágra bukkanása, egy olyan tervé, melyet majd kétezer évvel ezelőtt indítottak el.

John Steinbeck - Édentől ​keletre
Steinbeck ​egyik legnagyobb és legismertebb regénye, az Édentől keletre egy család történetét mondja el az amerikai polgárháborútól az első világháborúig. A mű a Káin-Ábel-történet modern változata - két fiútestvér (Aron és Cal) kapcsolatát mutatja be egymással, az apjukkal, valamint gonosz és rosszerkölcsű anyjukkal. A regény az emberi választás jogát és felelősségét kutatja a jó és a gonosz harcában. A sokfelé ágazó és sokfelől egybefutó cselekményekből szinte határtalan körkép rajzolódik elő: a század eleji Amerika bonyolult társadalmi ellentmondásokkal zsúfolt, látványos freskója. Két család története bontakozik ki a regény lapjain, s a Trask fiúk sorsa szorosan egybefonódik az író, John Steinbeck családjának sorsával. Át- meg átszövik a regényt a szerelem szálai: a bajt hozó, sötét erő testesül meg a gyalázatosan romlott Kate alakjában, s a történet végén egy erős, igaz érzés ragyog fel, két fiatal élet megváltó, boldog ígérete. A gyakran komor színezetű eseményláncolat ellenére a mű végső kicsengése optimista: az Édenből kiűzött ember helyzete nem reménytelen, mert az akarata szabad, így győzhet a külvilág és saját lelke sötét hatalmain. A regényből Elia Kazan rendezett nagy sikerű filmet 1955-ben.

Thea Leitner - Férfiak ​árnyékban
A ​szerzőnő - több történeti munka írója - olyan férjek portréját rajzolja meg, akiknek felesége örökölte az uralkodói rangot, így ők, a férfiak az - általában - erőteljes személyiségű asszonyok mögött háttérbe szorultak. Gyakran rangban is hitvesük mögött álltak, s az udvari etikett szigorú szabályai miatt sok megaláztatásban volt részük (például nyilvános étkezéseken nem ülhettek feleségük mellett). Legtöbbjük nem tudta kibontakoztatni igazi egyéniségét, visszahúzódott a magánélet bástyái mögé, a különböző tudományoknak szentelte életét. Ezeknek az „árnyékban élő férfiaknak" az élete sokkal rövidebb volt, mint szép kort megért feleségeiké. A könyv Nagy Katalin cárnő férjéről, Péter cárról, Mária Terézia férjéről, Ferenc Istvánról és Viktória királynő férjéről, Albertről szól.

F. Scott Fitzgerald - A ​nagy Gatsby
Azt ​mondod, hogy a múltat nem lehet újra élni? Miért ne lehetne? Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”.

Philippa Gregory - A ​vörös királyné
Az ​1400-as évek második felében járunk, angol földön javában zajlik a rózsák háborúja. A trónért két család verseng: a Yorkok és a Lancasterek, vagyis - jelképeik alapján - a fehér és a vörös rózsa. Margaret Beaufort, a Lancaster-ház örököse nőként nem is álmodhat arról, hogy felkent uralkodó legyen belőle, ám nem is magának akarja megszerezni a trónt, hanem fiának, Henrynek. A Yorkok már készen állnak arra, hogy kihasználják a király betegségéből adódó bizonytalan helyzetet, csakhogy az uralkodó felesége, Anjou Margit keményen ellenáll. S ezzel megkezdődik a rózsák háborújának újabb fejezete, amelyben idővel Margaretnek is jelentős szerep jut. Nem is csoda, hiszen akár egyetlen igaz szerelmét is hajlandó kockára tenni, hogy isteninek hitt küldetését beteljesítse, és Henryt királlyá koronáztassa. _A másik Boleyn lány_ szerzőjének, a romantikus történelmi regényeiről világszerte ismert Philippa Gregorynak újabb lenyűgözően izgalmas, életteli kötete azt a szerelmekkel, halálos szenvedélyekkel és szövevényes udvari intrikákkal teli korszakot mutatja be, mely végül a Tudor-dinasztia felemelkedésével zárult.

Catherine Salles - Hétköznapi ​élet a római császárok korában
A ​Corvina kiadó "Hétköznapi élet" sorozatának része. A Hétköznapi élet a római császárok korában igyekszik bemutatni az antik Rómát, azt a képet, amely ma is bennünk él erről a különleges világról, a rómaiak habzsoló életszeretetéről, az egyszerre kegyetlen és megengedő világszemléletükről, az új iránt fogékony és a külső hatásokat befogadó gazdag kultúrájáról. A kötet szerzője, Catherine Salles a nanterre-i (Párizs X.) egyetem tanára. Az antik Rómával foglalkozó számos könyve és tanulmánya jelent meg. A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy felelevenítse egykor volt emberek életét: mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Lytton Strachey - Viktória ​királynő
Lytton ​Strachey életrajza Viktóriáról, Anglia s India királynőjéről kedves és nagyon emberi képet rajzol meg arról az asszonyról, akiről egy korszakot neveztek el. Viktória 1837-ben 18 évesen lépett trónra, s 1901 januárjában halt meg. Az uralkodása alatt vált Anglia világbirodalommá, s ebben a folyamatban olyan legendás társai voltak, mint férje, Albert herceg, Gladstone és Disraeli. Amikor élete vége felé a kormányzás gondjait egyre inkább miniszterelnökére hagyta, igazi támasza - régóta özvegy volt már - a legendás skót szolgája, John Brown volt. Lytton Strachey Viktória királynője könnyedségével, eleganciájával megújította az életrajzírás műfaját, s minden későbbi mű példájául szolgált.

Gaius Suetonius Tranquillus - A ​Caesarok élete
Suetonius ​születésének időpontja i.sz. 70 tájára tehető, halála évét sem tudjuk bizonyosan, csak annyit, hogy igen öreg korban, valószínűleg 161 körül halt meg. A "Caesarok élete" tizenkét római császár életrajzát adja a szerző személyes élményei, levéltári tanulmányai, kortársak dokumentumai és családi szájhagyományok alapján. Adatai megbízhatóak, mégsem folyamodik a száraz történetírás módszeréhez. A tudós és a jószemű riporter érzékével választja ki a legfrappánsabb dokumentumokat s rajtuk kívül felhasználja röpcédulák, gúnydalok szövegét, sőt a római házak falára, kerítésére mázolt jelmondatokat, útszéli feliratokat is. Ezért friss és ma is eleven Suetonius tizenkét császári életrajza.