|
A nagy görög életútját, emberi-írói portréját a legilletékesebb, özvegye, az író-újságíró Eleni Szamiu-Kazantzaki rajzolja meg. A kötet négy kronológikus fejezetre tagolódik. Az Egy új mítosz nyomában az írónő Kazantzakisz születésétől (1883) 1924-es megismerkedésükig idézi fel az eseményeket. Az író gyermekéveivel, serdülőkorával nem foglalkozik, hanem az olvasót a Jelentés Grecónak című különös önéletrajzhoz irányítja, amelyben Kazantzakisz részletesen beszámol családjáról, s krétai éveiről. Az elbeszélést 1902-vel kezdi, amikor az ifjú Nikosz Athénba utazott tanulni. Az egyetemi éveket, az olaszországi utazásokat, első feleségével, a szintén író Galatiával kötött házasságát, a pályakezdés, politikai aktivitás, az eszmekeresés és élményszerzés korszakát, a bécsi, berlini hónapokat az író levelei, naplójegyzetei, szóbeli emlékezései alapján rekonstruálja Eleni. (A dokumentumok közül olyan érdekességeket is felhasznál mint például Zorbász, a görög levelei.) A Nagy utópia című fejezet 1924-től 1939-ig követi nyomon az író tevékenységét. Ezekben az években ismerte meg a Szovjetúniót, s vett részt a spanyol polgárháborúban. A világháború éveiről és a győzelmet követő évről (ekkor tárcanélküli minisztere volt a görög kormánynak) számol be A mítoszok lerombolása című fejezet. A görögországi polgárháború kitörésétől élete végéig önkéntes francia száműzetésben élt, ezt beszéli el a Ki a nyílt tengerre című fejezet.
A rengeteg izgalmas dokumentumot felhasználó életrajz nem a külső történésekre, hanem a roppant összetett eszmevilágú író belső portréjának hiteles mozaikokból való összerakására koncentrál.
Kapcsolódó könyvek
Bíró-Balogh Tamás - Mint aki a sínek közé esett
A Kosztolányi Dezső életművét és életrajzát közel húsz éve kutató szerző nagyobb, Kosztolányi életrajzával foglalkozó tanulmányait gyűjtötte egybe. A kötet olyan dolgozatokat foglal magába, melyek a jól ismert alkotó pályájának ismeretlen, jelentős részben szándékoltan mellőzött epizódjait tárják fel.
„Az életrajzíró ki van szolgáltatva a nyomok számának, jellegének és relevanciájának: csak abból tud következtetéseket levonni, ami nyomként megmaradt, s mint ilyenhez hozzáférünk. Az életrajzíró, vagy valaki más előzetesen már megtalálta, rögzítette és így számba vehetővé tette a nyomokat. Aminek nincs nyoma, az elveszett, fölismerhetetlenné vált” – írja Lengyel András. Ugyanakkor „az életrajzíró nemcsak a nyomoknak van kiszolgáltatva: önmagának is ki van szolgáltatva. A nyomkeresés és -olvasás ugyanis maga is a tudásnak egyik nagyon speciális, bonyolult és sok tapasztalatot, sőt invenciót is igénylő formája. Ugyanazt a nyomot egészen más hatásfokkal képes értelmezni egy tapasztalt és invenciózus »nyomolvasó«, mint egy hozzá nem értő. A nyomot igazában nem a szemünk, hanem előzetes kondicionáltságunk, tudásunk teszi láthatóvá.”
A Mint aki a sínek közé esett tanulmányai Kosztolányi Dezső életrajzának olyan fejezetei, melyek anyagát, azaz Kosztolányi életének nyomait jobbára maga a szerző kutatta fel és próbált meg olvasni belőlük.
Z. Szalai Sándor - Gárdonyi Géza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Az értelmezés szükségessége - Tanulmányok Kertész Imréről
A Dajka Gábor Társaság által 2002 tavaszán rendezett konferencia anyagára alapozó kötet a legifjabb irodalmárnemzedék Kertész-képébe nyújt bepillantást, bizonyítva, hogy az immár Nobel-díjas szerző a hivatalos elismerés előtt is népszerű kutatási téma volt a fiatalok körében - miközben a konferenciához hasonlóan a kötetben is szerepet kap egy-egy valamivel idősebb pályatárs (Margócsy István, Schein Gábor).
Pomogáts Béla - Radnóti Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Mikszáth Kálmán - Jókai Mór élete és kora
A költő-Jókai élethíven tűnik elénk ebből a regényből. Szinte kilép belőle. Nem az a konvencionális Jókai, aki a tömeg képzeletében él, s minden kirakat képes levelezőlapjain látható. Egy egészen új ember, kinek a gyengeség az erőssége. Egy hatalmas és ingadozó óriás, aki kedves és szeretetre méltó, de társaságban félszeg, és sohasem melegedik fel. Egy álomfejedelem, ki ha az ősidőkben él, bíborszőnyeget kap lábai alá., a vértes, vasas vitézek is meghódolnak neki, és királyok lesznek szolgáivá. S látjuk őt gyerekkorától fogva furcsa szeszélyeivel és derűs egyszerűségével. Beteges, leányos, álmodó s a többiek "Móric kisasszony" - nak csúfolják. Lázas fantáziájával törpékről, medúzafejekről, csodaszörnyekről álmodik. Mindenki bámulja a csodagyereket, a halhatatlanságra készülőt, s majdnem úgy nevelik, mint egy trónörököst: a magyar költészet trónjának elfoglalóját és királyát. Látjuk azután, mint ütközik be az arisztokratikus, finom lélek az élet durva gerendáiba. A csodagyerek észreveszi, hogy az életben nincs minden kipárnázva, mint otthon és az álmok puha fészkében. Jön a viszály a szülői házzal, a politikai harcok, a honfibú, a lejáró váltók s az öregedő feleség a lenmagfőztes rongyokkal, a kámforos flastrommal s azután még sok-sok más, de minden elmúlik, s Jókai marad az, aki volt, álmodó, költő, a poézis fellegein lebegő. Betekintünk továbbá az alkotó konyhába is, ahol az érdekes regények, a színpompás novellák főnek, erjednek, forronganak. A szemünk láttára nő, dagad Az új földesúr kovásza, miáltal látjuk Jókai egész alkotóművészetét is. Egyik alakot a másik után alkot, csak a mese legyen érdekes, csak az írás maradjon vonzó, töröl, ha ellentmondásba kerül önmagával, de máskülönben sohasem javít, egyszerre két regényt ír, míg a harmadiknak a levonatait nézi át, a munkakedvben, akár a fantáziában is szertelenül tobzódó, hatalmas, egyedülálló. Külön lapra tartozik Pápa, Kecskemét, a régi Komárom rajza s a magyar reneszánsz gyönyörű jellemzése. Mindenütt Carlyle történelmi levegője rezeg: egy szó, egy mondat karon ragad bennünket, és belök a történelmi hangulat kellős közepébe. Ezeket a miniatűr képeket nem lehet elfelejteni sohasem...
Borbély Sándor - Juhász Gyula
Juhász Gyula századunk egyik legalaposabban tanulmányozott költője. Az életmű egészének és számos részproblémájának beható ismerete kedvező alkalmat kínált a pályaív társadalompolitikai és irodalomtörténeti, egyben esztétikai újragondolásához. Minden ilyen vállalkozás természetesen bizonyos perújrafelvétel is, egyúttal pedig kísérlet az alkotó és a közönség kapcsolatának elmélyítésére.
Borbély Sándor kismonográfiája a költő születésének centenáriumára jelenik meg.
Zsadányi Edit - Krasznahorkai László
Krasznahorkai László (1954) az egyetemes pusztulás víziójához rendelte hozzá a pontos rajzú szociális realitást. Zsadányi szerint Krasznahorkai műveinek talán a legnagyobb erénye egy „olyan emberi mélységperspektíva-teremtés, amelyben gondolkodásunk alapkategóriái átértékelődnek”. Az olvasó a biztos fogódzók híján könnyen elveszhet Krasznahorkai szövegeiben, melyeknek beszédmódja a tudatnarráció, melybe a művek szereplői „beleszólnak”. A klasszikus történetmondás így nyer teret s így mozdul ki hagyományos pozíciójából. A monográfus Krasznahorkait a posztmodern kultúra és poétikai gondolkodásmód elkötelezettjeként mutatja be, melynek lényege saját kategóriáinak állandó újragondolása.
Németh Marcell - Hajnóczy Péter
"Hajnóczy prózája fontos ponton áll a magyar irodalomban, de ezt a pontot nem a korszakküszöb fogalma vagy a kísérlet értékvonatkozása jelöli. Röviden: életműve nem torzóban maradt 'antirealista' fordulat. Brutális valóságkeresése - kívül, és szubtilis valóságiszonya - belül: a kettő összeütközése, az összevetés és összedolgozás állandósult kínja: az ábrázolás és megformálás apóriája mégiscsak felszíni tünet.
A mélyben tudatosan elkezd feltárni, összeépíteni, barkácsolni, felidézni, felhasználni mondatokat és _nyelveket_, melyek csak _önmagukra_ hasonlítanak, s melyek így megelőzik a valóságkeresés és valóságiszony elviselhetetlen ütközéseit."
Ismeretlen szerző - Radnóti Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Sánta Ferenc
A Kossuth-díj a legmagasabb rangú állami elismerés Magyarországon. Az 1848-as szabadságharc századik évfordulóján, 1948-ban adták először, s odaítélése ma is jelentős szellemi és kultúrpolitikai esemény.
A sorozat kiadása nem csupán hiányt pótló, egyedi szemléletű könyvszakmai nagyvállalkozás, hanem kortörténeti dokumentumok gyűjteménye is. Hiszen az, hogy kik mikor kaptak díjat, és mely alkotásaikért vagy milyen életművükért, sokat elárul az adott időszak általános és kulturális politikájáról, irodalomról vallott felfogásáról és értékviszonyairól.
A sorozat az egy író egy könyv alapelvét követi, de azok az alkotók, akiknek lezárt életműve szakmailag nem igazolta a magas díj odaítélését, egy-egy kötetben összevontan kapnak helyet. Az írók munkásságát reprezentáló művek és műrészletek kiválasztását jeles szakértők végzik. Minden kötet a nagyközönség számára írt irodalomtörténeti bevezetővel és bibliográfiai jegyzékkel készült.
Az Alexandra Kiadó exkluzív sorozata 2002 könyvhetétől folyamatosan jelenik meg. (Turczi István sorozatszerkesztő)
A kötet tartalmából: Sánta Ferenc; Sokan voltunk; Emberavatás; Bíró Juli; Hold; Isten a szekéren; Kicsik és nagyok; Tyúk és kakas; Nácik; Halálnak halála; Az áruló.
Tverdota György - Zord bűnös vagyok, azt hiszem
Tverdota György irodalomtörténész, egyetemi tanár a XX. század első fele magyar irodalmának kutatója. Munkásságának középpontjában József Attila költészetének vizsgálata áll. Jelen könyve a bűn problémája szempontjából elemzi József Attila költészetét.
Kós Károly - "Kőből, fából házat... igékből várat"
A centenáriumi tisztelgésnek szánt antológia Kós Károly kevésbé ismert, főként publicisztikai és önéletrajzi írásaiból, valamint az emberi írói-egyéniségét, fáradhatatlan és sokoldalú tevékenységet megidéző kortársi emlékezésekből, interjúkból áll össze.
A fiatal kutató Sas Pétert, a kötet összeállítóját és utószavazóját méltán megilleti a Kós Károly-i örökség megtartójának és gyarapítójának büszke titulusa: "Jöhetnek utánam fiatalok, és folytathatják munkámat, járhatják az utat, amit én is segítettem törni hittel, jóakarattal népünkért, magyarságunkért, fiainkért."
A kötetbe válogatott Kós-írások különleges értéke az is, hogy ritkán publikálták őket. Sőt akad köztük olyan, amely mindmáig kéziratos formában lappangott, vagy olyan, amely nem érte meg a publicitást.
A kortársi emlékezések, tanulmányok, interjúk nagy erénye pedig az, hogy szinte a fénykép pontosságával hitelesítik a Kós-írásokból kirajzolódó szellemképet, amelyet a hálás utókor az erdélyi kisebbségi élet "mindeneseként" ismer. Azt a Jókai-hősök hevületéből táplálkozó erkölcsiséget, amelyre védőfalként rárakódott a kolozsvári református kollégium élénk, függetlenségi-ellenzéki, minden újításra érzékeny negyvennyolcas szelleme, hogy azután mindezt beérlelje a századelő polgárosodó Budapestjének forrongó, újító lendülete. A kisebbségi létforma még élesebbre véste a portért: építész volt és maradt, író lett és népművelő, grafikus, könyvkiadó, mezőgazdász, nyomdász és betűvéső, lapszerkesztő és a többi és a többi. Ember volt a változó és megújuló világban.
Gintli Tibor - "Valaki van, aki nincs" - Személyiségelbeszélés és identitás Krúdy Gyula regényeiben
Krúdy Gyula a modern magyar próza egyik legnagyobb alakja, akit irodalomtörténeti jelentőségéhez képest némiképp még ma is rangján alul kezel az irodalmi köztudat. Jóllehet nem tartozik az agyonhallgatott szerzők közé, mégis az elbeszélésmódjának jellegzetességeit tárgyaló kötetek száma viszonylag csekély. Ezen adósság törlesztéséhez járul hozzá Gintli Tibor könyve, amely a személyiség megjelenítésének Krúdy regényeiben megmutatkozó narratív eljárásait igyekszik nyomon követni. A kötet a hagyományos és a belőlük építkező radikálisan újszerű eljárások sajátos együtteseként felfogott Krúdy-prózának olyan meghatározó jellegzetességei felől közelít ehhez a kérdéskörhöz, mint az emlékezésmódok összefonódása, az irodalmi hagyomány játékos megidézése, a névadás sajátszerűsége, a történelemre vonatkoztatott reflexió, a metaforizáltság vagy az áriaként"ismert önértelmező szereplői monológ jelensége. Az értelmezés elsősorban azt a mozgást igyekszik bemutatni, melynek során a szubjektum egységének képzetét létrehívják, s ezzel egy időben meg is bontják az említett poétikai eljárások, így jelenítve meg a személyiség osztottságának tapasztalatát.
Havasréti József - Szerb Antal
Havasréti József monumentális munkája nagy műgonddal és lenyűgöző problémaérzékenységgel megírt olvasmányos pályakép és esszéisztikus életrajz. Részlet- és gondolatgazdag portré Szerb Antalról. Megismerhetjük Szerb életét és munkamódszerét, kedvenc olvasmányait és az őt foglalkoztató problémákat csakúgy, mint szerelmeit és házasságait, hétköznapi pénzgondjait és polgári foglalkozását. Havasréti a hátteret és a korszakot is bemutatja, így képet kapunk az akkori irodalmi szcénáról és szellemi közegről, valamint a század első felének társadalomtörténetéről. A könyv hőse egyszerre a szellemes regényíró (a halhatatlan Utas és holdvilág szerzője), a szenvedélyes irodalmár (esszéi, irodalomtörténetei nemzedékek számára jelentenek beavatást az olvasás delejező misztériumába) és a zsidó gyökereit sohasem tagadó, hívő katolikus magyar polgár, aki halála pillanatáig hitt a megértés elemi lehetőségében és a magyar kultúra csodálatos, megtartó erejében.
Havasréti József 1964-ben született Pécsen. Ma is ott él; a pécsi bölcsészkar Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója.
Díjai:
Artisjus-díj 2014 (Szerb Antal című monográfiájáért)
Déry Tibor-díj 2014 (irodalmi-irodalomtörténeti munkásságért)
Nyáry Krisztián - Így szerettek ők
Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.
Szijjártó István - Sipos Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tót H. Zsolt - Széttaposott ösvény
Karácsony Benő a két világháború közötti erdélyi irodalom egyik talányos alakja. Nemzedéke az első világháborútól illúzióvesztetten hazatérő "elveszett generációhoz", a "megnyugvás keresői"-hez tartozott. Szemléletének egyik legfőbb sajátsága mégis az volt, hogy kiábrándult szomorúságát kesernyésen derűs hangulat mögé tudta rejteni. Szerepjátéka nyomán olvasott, sikeres íróvá vált. Tót H. Zsolt monográfiája felmutatja a vidám álarc mögött meghúzódó igazit, a kortársak emlékeit felidézve ismerteti Karácsony életének drámai fordulatait, s az életművet elemző kritikákra és tanulmányokra kirajzolódó írói pályaképet, irodalomtörténetünk egyik feltáratlan értékére irányítva a figyelmet.
Hites Sándor - Karátson Endre
Az 1933-ban Budapesten született, 1956 óta Franciaországban élő Karátson Endre szépíróként és értekezőként is jelentékenyet alkotott. Novelláit joggal sorolhatjuk a magyar irodalom legizgalmasabb rövidprózai szövegei közé, tanulmányai és esszéi pedig mindazok figyelmére számot tarthatnak, akik a Nyugat költőivel, a szimbolizmussal vagy a hontalanság kultúrájával foglalkoznak. Az irodalmi pályafutását és életét összefoglaló kötetet képmelléklet egészíti ki.
Vahot Imre - Vahot Imre emlékiratai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Alexandra Harris - Virginia Woolf
A könyv egy eltökélt fiatal nő történetét mutatja be, aki egy jegyzetfüzet birtokában minden idők egyik legnagyobb írójává küzdötte fel magát. Ez a briliáns életrajz ideális bevezetés Virginia Woolf életébe és munkásságába; kontextusba helyezi az írónő regényeit, és bemutatja, hogy hetven évvel a halála után miért gyakorol még mindig oly nagy hatást ránk Virginia Woolf.
