Esküszöm, ​hogy hű leszek

Dolinay Gyula - Magyar ​királyok és hősök arczképcsarnoka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemere István - Horthy ​István élete és halála
A ​mai olvasó hallott már Horthy Miklósról, Magyarország kormányzójáról, aki negyedszázadon át állt az ország élén. De vajon mennyit tudunk a fiáról, Istvánról? Tudjuk-e, hogy rengeteg dologhoz értett, sok nyelven beszélt, hogy a műszaki dolgok vonzották, nem a politika? És hogy élete vége felé, mint apja helyettese, mégis a politika vonzáskörébe került?

Péter Katalin - Esterházy ​Miklós
A ​tizenhetedik század egyik legtragikusabb korszaka nemzetünk történetének. A három részre szakított országban szüntelenül folyt a harc, s e század magyarjainak bonyolult kérdésekre kellett választ adniuk az élet minden területén. Az első ötven év vitathatatlanul kiemelkedő egyénisége Esterházy Miklós. Kortársa Bocskai Istvánnak, Bethlen Gábornak és Pázmány Péternek. Politikáját meghatározta a Habsburg-dinasztia abszolutisztikus uralomra törekvése, a törökök elleni védekezés és a virágkorát élő Erdély fejedelmeinek fegyveres fellépése. Péter Katalin, a Történettudományi Intézet főmunkatársa elsősorban hősének egyéniségét mutatja be. Stílusa színes és könnyed, a képek pedig jól egészítik ki a mű mondanivalóját.

Szántó Konrád - Boldog ​Gizella első magyar királyné élete
Ez ​a könyv első szent királyunk halálának 950. évfordulójára emlékező 1988-as jubileumi Szent István-év ünnepi kiadványainak egyik kiváló darabja. Természetes, hogy az egyházi és világi történészek - és nemzeti öntudatának gyarapodásában is szilárd tájékozódási pontokat kívánó magyar népünk - érdeklődése elsősorban az államalapító személye felé fordul. De éppen életművének elemzése vezette a szerzőt - jelenkori egyháztörténetírásunk kiválóságát - arra a felismerésre, hogy nem lehet Szent Istvánra úgy emlékezni, hogy ne beszéljünk közben feleségéről, Boldog Gizelláról (Regensburg, 985-Passau, 1060), a nagy király életének, egyház- és államszervező munkájának, sikereinek és kudarcainak, boldogságának és őrlő gondjainak osztályos társáról. Az a szerep, amit Gizella Szent István - és rajta keresztül az egész magyar nép - életében játszott, határozott vonalakkal megrajzolható, markáns egyéniségként mutatja őt be, aki a Gondviselés által neki juttatott valamennyi, sokszor fájdalmas és drámai élethelyzetben nemcsak példamutató emberi nagyságával, hanem a sorsukat teljesen Isten kezébe helyező szentek alázatával állt helyt. Nem véletlen, hogy emlékének kegyeletes tiszteletét kilenc évszázadon keresztül töretlenül fenntartotta a Passau-Niedernburg-i helyi, és a magyar és bajor egyházi és népi hagyomány. A kitűnő tollú Szántó Konrád művében nyomát sem találjuk a szentek életrajzában sajnos gyakran előforduló jámbor sztereotípiáknak: az igényes történész széles alapokon nyugvó tárgyi tudásával és a források - szükség szerint kritikus - felhasználásával állította össze ezt az első szent királyunk hitveséhez méltó monográfiát. Még annak is megtalálta a módját, hogy a történelemmé merevedett adatok feloldásával a királyné alakjában bemutassa a sors kerekei között őrlődő, hol boldog és dicsőséges, hol megalázott és minden földi halandóhoz hasonló szenvedő embert. A szerző - mint minden adathiánnyal küzdő tudós - helyenként feltételezésekhez kénytelen folyamodni. De feltételezéseit mindenkor az összes figyelembe veendő körülmény tárgyilagos mérlegelésével fogalmazza meg, s így azok szervesen illeszkednek bele a forrásokkal és tárgyi bizonyítékokkal is dokumentálható események menetébe. A korábbi Gizella-irodalomból már ismert adatokon túl a könyv igazi újdonságokkal is szolgál: először ismerteti a legújabb kutatások megállapításait az ún. "Gizella-kereszt"-tel és a királyné passaui sírjával kapcsolatban, mely utóbbiak perdöntő fontosságúak a tényleges temetkezési hely azonosítása szempontjából. Újszerű módon motiválja az özvegy királyné és az udvarának szolgálatában álló népes bajor csoport Magyarországról történt végleges távozását. Szolgálja ez a könyv az ECCLESIA Kiadó szándékai szerint Gizella királyné magyarországi kultuszának elmélyülését, akit az Istentiszteleti Kongregációnak a német egyházmegyék részére 1975-ben jóváhagyott miseszövege "Sancta Gizella"-nak nevez, és akit ezért immár jogosan szólíthatunk meg közbenjárását kérő imáinkban "Szent Gizella"-ként.

Berzeviczy Albert - Beatrix ​királyné
A ​Históriantik reprint sorozatának legújabb kötete az MTA egykori elnöke, Berzeviczy Albert eredetileg 1908-ban megjelent, meghatározó történeti munkáját (Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1908.) tartalmazza, a megszokott módon az eredeti kiadás reprodukcióival együtt. A mű annak idején a Nápolyban született Aragoniai Beatrix, Hunyadi Mátyás király özvegye halálának négyszázadik évfordulójára született. Mint ahogy a szerző írja: "Magyarországi szereplése őt nemzetünk szemében egyikévé tette történelmünk leggyűlöltebb alakjainak; Mátyás birodalmán kívül töltött életidejét pedig úgy a magyar mint az olasz történetírás majdnem teljes homályban hagyta. (...) E mű czélja az ő életét és korát nagyrészben kiadatlan okmányok s egykorú forrásművek felhasználásával a lehetőségig teljesen állítani az olvasó elé". A némi megszakítással több évi kutatómunkával született mű - mely során a szerző hazai és külföldi levéltárakban is kutatott, s csak magának Beatrixnak százhatvannégy eddig kiadatlan levelét vagy oklevelét használta föl - részletesen mesél Beatrix gyermek- és leányéveiről, majd a szerző külön fejezetben foglalkozik az 1476-os esküvővel, melynek köszönhetően - természetesen dinasztikus okokból - hazánk társuralkodójává vált. Berzeviczy az uralkodás évein belül 1485-ben húzza meg a cezúrát, innentől kezdve az uralkodó-pár közti "lappangó ellentétekről" írva. A kötet ötödik része a férje halála utáni időszakot vizsgálja, egészen 1497-ig, kikor is "magtalansága" okán ő maga vált az ármányok áldozatává, külön kitérve a királyné és Ulászló színlelt házasságára, és az ebből fakadó megalázó házassági pörre. A kötet utolsó része (A hajótörött) Beatrix életének tragédiáját mutatja be: hogyan veszíti el hazatérve rokonait, családja pedig a nápolyi hatalmat, s végül "a nemzetségét trónjától megfosztott rokonok védelme alatt, kegyelemkenyéren tengődve hanyatlik korai sírja felé". Széles körben ajánlható kötet.

Lesznai Anna - Kezdetben ​volt a kert
A ​szerző monumentális regénye, a Kezdetben volt a kert a magyar sors szempontjából döntő korszakot fog át: a múlt század hatvanas éveitől az első háborút követő szomorú és nyomasztó évekig. Magyar dzsentri és asszimilálódó zsidóság, magyar és nemzetiségi parasztság - az egyetemes magyar élet vonul fel a mély humánummal telített s az ember jövőjébe vetett hittel írott regényben.

Vas Zoltán - Kossuth ​Lajos élete I-II.
Az ​európai történelem dicső forradalmi korszaka, a "népek tavasza", az 1848-as szabadságmozgalmak s a század második felének élénk, sőt nemegyszer szinte áttekinthetetlenül szövevényes politikai harcai elevenednek meg e könyv lapjain, amelynek központi hőse a magyar történelem egyik legnépszerűbb vezetője: Kossuth Lajos, Élete és munkássága ma is élő, mert olyan események gyújtópontjában állt, amelyek meghatározták és alakították a történelmet. Kossuth sikerekben és bukásokban, beteljesülő és megvalósulatlan reményekben gazdag közéleti tevékenysége során a szerző megjeleníti a kor szinte valamennyi jelentős politikusát, sőt az események menetének megfelelően nemegyszer főszerephez is juttatja őket. Garibaldi és Klapka, Teleki és Cavour, Mazzini és Marx, III. Napóleon, Szemere, Széchenyi és Deák pályafutásának jelentős állomásait csakúgy, mint Kossuth egész életútját dokumentumszerű hitelességgel mutatja be a könyv.

Simor András - Danyi Gábor - Kovács Andrásné - Táncsics ​Mihály képviselő úr
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pusztay László - Trianon ​1920. június 4.
Vitéz ​Pusztay László honv.őrgy. tanár, közlekedési szakemberként ment nyugdíjba. A II. világháború idején bejárta egész Európát, fiatal katonaként, illetve fogolyként, – Bécstől Berlinig, Berlintől Párizsig, Párizstól Ukrajnáig. A magyar nemzetet sokszor kifosztották, a földdel egyenlővé tették, lakóit lemészárolták, elhurcolták, börtönbe vetették. De mindig magára talált, felemelte fejét, megacélozta erejét, mélyebbé és termőbbé vált a nemzeti érzés. A nép ősi tehetségei izmosították a nemzeti kultúrhagyományokkal rendelkező magyar nemzetet, nem tudták népét kiirtani. Sokszor éltek vissza a történelem folyamén a vendégszeretetükkel ugyanannyira, hogy végül kitúrtak minket saját országunkból, okozva ezzel a jelenben is meglévő tragédiák egész sorát. A legsúlyosabb amit tettek nemzetünk ellen az a Trianoni szerződés, melyet a magyar nép soha, de soha nem tud elfelejteni, mert igazságtalan volt. Jó volna, ha Strasburg felfigyelne, hogy ma is embertelen magyarverések vannak szlovákiában, kárpátalján, erdélyben, s délvidéken, (szerbiában) csak azért mert magyarok. A háborús bűnök nem évülnek el.

Nagy László - A ​rossz hírű Báthoryak
Báthory ​István híre-neve sem képes feledtetni a család „rossz hírű" tagjainak emlékét, amely a szerző szerint - torzkép. Négy szereplője van a könyvnek, s az első mindjárt a csejtei vár úrnője, Báthory Erzsébet, aki asszonyi szörnyként él az utókor emlékezetében. De mi történik akkor, ha a korabeli dokumentumokkal szembesítjük a legendákat? Mi más oka lehetett, hogy a holdsarlóvá fogyott királyi Magyarországon a nádor parancsára elevenen falazták be Nádasdy Ferenc, „az erős fekete bég" özvegyét ? És Báthory Zsigmond meg Gábor is fejedelmi zsarnokok, továbbá aberrált személyiségek? Ismét a szálkás betűkkel rótt eredeti okmányokban keressük a választ. Végül az „ecsedi boszorkány", Anna is másként jelenik meg előttünk, mint akár a „Tündérkert", akár az „Ördögszekér" lapjain. A korabeli Magyarország és Erdély erkölcstörténetébe ágyazott négy portré vitairat. Vita a köztudattal.

Fekete Sándor - Széchenyi ​István
A ​magyar történelem egyik legjelentősebb alakjának életrajzát veszi kezébe az olvasó. Ez a regényes életrajz egy nagy tehetségű ember szellemi kibontakozását és történelemformáló tevékenységét mutatja be. A tiszti pályán katonai babérokra törekvő tizennyolc éves mágnásfiúval ismerkedünk meg 1809 júniusában, a győri szégyennap éjszakáján, és a haza legsúlyosabb gondjait magáénak valló, miattuk szenvedő férfitól búcsúzunk 1860 áprilisában, Döblingben. A szerző méltó emléket állít a nagy magyar hazafinak. Könyvében a leglényegesebbet mutatta meg: Széchenyi emberi és politikai fejlődését, a főúri világból magával hozott szemlélet hullámzásait, a felemelő törekvéseket és lesújtó csalódásokat. A könyv külön értéke, hogy a szerző felhasználta Széchenyi naplójának kevéssé ismert vallomásait. Ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a maga valóságában álljon az olvasó előtt a katona, a politikus, a társadalmi reformer és végül a döblingi mártír nagyszerű alakja.

Vámos Miklós - Sánta ​kutya
Nők ​mozgatják a világot, kétlem, hogy ők a gyöngébb nem, inkább a szebb és jobb igen. A rossz általában férfiak műve, a jót majdnem mindig nőknek köszönhetjük. Ők szülnek valamennyiünket, ám amilyen balszerencsések, rendszerint ők is temetnek el. Asszonyi sors Magyarországon a múlt (XX.) században - hit, hazugság, hála, tisztelet, bizalom, remény, igazság, szerelem, derű. Göröngyös út az Én-től az Ő-ig.Úgy érzem, egyebek közt azért érdemes élni, hogy másokat megörökíthessünk, regényben, szoborban, képeken, vagy akár élőszóban. Magunk is megörökíttetünk, többszöröződik a ránk mért idő, ha továbbadjuk életünk hazugságait és igazságait. E könyvvel azt szeretném továbbadni, amit nőkről és nőktől tudok, térdet s fejet nékik hajtván, szívből, igazán.

Kovács István - Így ​élt Bem József
Az ​1848-49-es magyar szabadságharc hősének, az erdélyi hadjárat fővezérének állít emléket fiatal költőnk első nagyobb prózai írásában. A szerző részletesen bemutatja Bem "előéletét", elsősorban a harcoláshoz értő és ezért lelkesedő katonát. "Bemről elmondható – írja –, hogy született katona, de hogy született forradalmár lett volna, az távolról sem." De jó hazafi volt, úgy érezte, hogy hazája ügyét szolgálja, amikor az elnyomott jobbágyokért emel szót. Kovács István sokoldalúan és szeretettel állítja elénk Bem Józsefet, az 1848-49-es magyar szabadságharc egyik vezéralakját. Az életrajzot sok, eddig ismeretlen fénykép díszíti.

Kiss Enikő - Híres ​magyarok arcképcsarnoka
-Ki ​lehet a magyar történelem legfontosabb figurája? -Mely államférfi milyen módon volt hatással a magyar történelem életére?# -Kik voltak a legfontosabb Árpád-házi királyok? -Mely idegen uralkodók voltak leginkább hatással a magyar történelemre? -Mely magyar uralkodók befolyásolták az európai történelmet is? A könyv elsősorban a magyar történelem legfontosabb szereplőit igyekezett egybegyűjteni, nem feltétlenül magyar nemzetiségük, hanem a magyar történelemre gyakorolt, vegyesen megítélt hatásuk miatt.

Wass Albert - Adjátok ​vissza a hegyeimet!
A ​második világégés poklát követően nem csak mozdítható kincsek, de hazák is gazdát cseréltek. A szerző megkísérli bemutatni, hogyan lehet ezt az elviselhetetlenség kínzó helyzetét emberien, méltósággal megélni, túlélni.

Kosáry Domokos - A ​Görgey-kérdés története I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - Akit ​vörös grófnak neveztek
Az ​egyik leggazdagabb arisztokrata család tagjaként született és nevelkedett Károlyi Mihály, aki túllépve osztályán forradalmárrá lett, és nemzetének világtörténelmi nagy alakjává emelkedett. mint a magyar polgári forradalom vezéralakja törvénybe iktatta a földosztást; rokonszenvvel állt a Magyar Tanácsköztársaság mellett; az összeomlás után negyedszázadon keresztül hazátlan bujdosóként lankadatlan szószólója volt a magyar nép igazának. Életének, küzdelmeinek eseményei bontakoznak ki előttünk Hegedüs Géza érdekes, regényes életrajzában, olyan embernek a portréja, akinek helye ott van a magyar történelem legnagyobbjai mellett.

Nagymihályi Géza - Árpád-házi ​Szent Piroska
Az ​Árpád-ház nagy egyénisége Szent László magyar király lánya, 1118-1134 között Eiréné néven II. Ióannész Komnészosz bizánci császár felesége volt. Megépíttette a Pankrátor-Métér Eleusza-Szent Mihály hármas templomegyüttest, monostort, elmebetegek és aggok menhelyét, kórházat. A szegények, nyomorultak példamutató védelmezője volt. Nyolc gyermeke született. Korai halála előtt Xené néven felvette a szerzetesnők fátylát. Az ortodox egyház szentként tiszteli, kultuszát elvileg átvette a római és a görög katolikus egyház. Magyarországon emléke, személye és műve méltatlanul elhanyagolt. E könyv célja, hogy jelenlegi ismereteink alapján emlékét újra felidézzük, ünnepét (augusztus 13.) megünnepeljük, ikonjait megfestessük és tiszteletre kihelyezzük, a legfontosabb, hiányzó liturgikus szövegeket megírjuk.

Pusztay László - Horthy ​Miklós kormányzó
Vitéz ​Pusztay László honv.őrgy. tanár, közlekedési szakemberként ment nyugdíjba. A II. világháború idején bejárta egész Európát, fiatal katonaként, illetve fogolyként, – Bécstől Berlinig, Berlintől Párizsig, Párizstól Ukrajnáig. Részt vett a Puchberg-Szidingi harcokban, majd Straskirchenben amerikai fogságba került. Itt besorozták a Francia idegenlégióba, ahonnan sikerült megszabadulnia. Az ötödik Magyarországra induló fogolyszállítmánnyal hazatért. Egyhetes otthon tartózkodás után, az államvédelmi hatóságok elfogták, és malinki robot címén Munkács melletti Sojván keresztül, Oroszországba hurcolták. Verhovina előtt másodmagával megszökött. Nehéz körülmények között Rahon keresztül, csont és bőrre lesoványodva hazatért német társával Magyarországra. Horthy Miklós országlása alatt, az ország meggyarapodott. A nemzet megerősödött. Az igazság elindult, s éppen ott, ahol a honfoglaló Árpád hadai bejöttek hazánkba, s ott lobogott az ősi határon a magyar nemzet diadalmas zászlója. 1920-ban még azt a jogunkat is elvették tőlünk, hogy hadseregünk legyen. Országlása alatt a honvédség a nagyhatalmak seregei mellett Európa legkitűnőbb, pompásan felszerelt, irigyelt és tisztelt hadserege volt. Ez alatt a huszonöt év alatt a nemzet talpra állt, felemelte fejét, megacélozta erejét. Ismét méltó lett önmagához. Ezért jelentős ez a huszonöt év még az ezredévek mellett is. Mert ez, az újjászületés időszaka volt.

Görgey Artúr - Életem ​és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években I-II.
"A ​Görgey elleni vádoló hadjárat meghamisította a históriát..... A tündérmese gyermekeknek való, de egy országnak nem mese kell, hanem történelem." - írja Jászi Oszkár. Szívleljük meg és olvassuk el ezt a példa nélküli könyvet mely 1852-ben jelent meg, de azóta is friss, olvasható, élvezhető.