|
Judy és Liza, vagyis Judy Garland és Liza Minelli, anya és lánya, az amerikai film és zenés színpad két nemzedékének sztárja. A magyar közönség két halhatatlan filmalkotásból, az 1939-ben bemutatott Ózból, a Metro-Goldwyn-Mayer bűbájos produkciójából, és az 1972-ben bemutatott Oscar-díjas filmmusicalból, a Kabaréból ismeri őket. Pedig mindketten számtalan filmben, zenés játékban szerepeltek (a “one woman show”, az egyszemélyes színház műfajának elindítója Judy Garland, talán legsikeresebb folytatója Liza Minelli), s mozgásuk, hangjuk, lényük káprázatát tucatnyi hazánkban ismeretlen film, hanglemez és videokazetta őrzi. A Judy és Liza a filmélményeket persze nem pótolhatja, de kulcsot ad a két csillag életének, művészetének megértéséhez. A szerző egymás mellé állítja a két sztár pályafutását: a csodagyerekből nagy áldozatok árán felnőtt színésznővé vált Judy és a világhírű szülők gyerekeként más, de nem kisebb akadályokon át a csúcsra jutó Liza útját. A könyv lapjain felvonulnak a híres-hírhedt hollywoodi sztárok, színészek, rendezők, producerek; megismerkedünk a legnagyobb filmgyárakkal, köztük is elsősorban a Metro hatalmas gépezetével, New York-i Boradway-előadásokkal, night clubok és discók világával, gyermekzsúrokkal és 2000 személyes fogadásokkal, dollármilliomosokkal és kispénzű vállalkozókkal – az egész amerikai film- és szórakoztatóipar történetének nagyjából az Óz és a Kabaré által határolt időszakával. A nagy sikert aratott Greta Garbo-életrajz szerzőjének újabb kötete – melyet számos fénykép mellett Judy Garland és Liza Minnelli filmjeinek jegyzéke egészít ki – lebilincselő olvasmány, melyet filmeseknek és a legszélesebb olvasóközönségnek egyaránt ajánlunk.
Kapcsolódó könyvek
Szentgyörgyi Rita - Redford
Robert Redford amerikai színész-rendező rövid életrajza a 80-as évek közepéig.
CHARLES ROBERT REDFORD
Születési adatok: Kalifornia, Santa Monica, 1937 08 18.
Lakhely: Utah állam, Sundance város
Foglalkozás: színész, rendező, producer
Iskolai végzettség: 2 év Colorado Egyetem, 1 év Pratt Intézet, fél év Drámaművészeti Főiskola
Családi állapota: elvált
Különös ismertetőjele: Robert Redfordnak hívják
Óriások örökébe léphet, mint Gary Cooper, Cary Grant, Spencer Tracy. Egyikükre sem hasonlít, mégis olyan, mint ők, egyedülálló, zavarba ejtő, tökéletes egyéniség - mondta róla Sydney Pollack filmrendező.
Balogh Gyöngyi - Humphrey Bogart
Tartalom
A Broadway aranyifja 5
Az első siker 11
A beskatulyázott Bogart 20
Bogart igazi arca 34
Fekete széria 58
A függetlenség évei 68
Utolsó évek 79
A bogarti ember 93
Jegyzetek 98
Filmográfia 101
Képek jegyzéke 107
Berkes Ildikó - Marlon Brando
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Jared Cade - Agatha Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla.
Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak.
Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.
Csengery Judit - Greta Garbo
Nem egy filmcsillag vált már életében legendává. De a filmvilág összes csillagai közül csak egyről tudunk, akinek karrierje csúcsán volt ereje hátat fordítani a filmiparnak, mely naggyá tette, s akinek neve 45 évvel visszavonulása után is mindenkiből érdeklődést vált ki: GRETA GARBO. A zárkózott, kissé félszeg svéd lánynak, aki áruházi eladóból lett hihetetlen rövid idő alatt a filmtörténet egyik legnagyobb hatású egyénisége, élete csupa ellentmondás, állandó menekülés a számára terhes nyilvánosság elől. Hollywood megteremtette mítoszát, felismerte szépsége vonzerejét, de igazi színészi kvalitásait sohasem eléggé. A könyv Garbo aránylag rövid, de állandó feszültségekkel és fordulatokkal teli pályafutását eleveníti fel, mely egybeesik az amerikai film nagy felfutásának izgalmas korszakával. Szerzője Csengery Judit, rádióműsoraiból is (színész-életrajzok, zenés színházi beszámolók, külföldi kulturális tudósítások) jól ismert színész-előadóművész. Garbo életét a színházi szakember szemével látja, számos filmtörténeti érdekességgel hozva közelebb egy időszakot, melynek Garbo eszményképe volt,. Hogy a Garbo-filmek ma is sikeresek, az talán egyedülálló személyisége mágikus hatásában rejlik, arcának felejthetetlen szépségét e könyv számos fényképe idézi fel.
François Truffaut - Hitchcock
A film több, mint az élet.
A mozi száz éves történetének talán legérdekesebb könyvéből kiderül, miért lehet ez így.
A fiatal Francois Truffaut beszélget Hollywoodban az idős Alfred Hitchcockkal. Titkokat hallunk a filmcsinálás technikájáról... hogy mitől válhat maradandóvá egy szórakoztató-ipari termék. Nem egyszerű interjúsorozatot olvasunk, hanem vallomásfüzért életről és filmről. Mester és tanítvány? Mára mindkét rendező klasszikus - amikor beszélgettek, a filmkészítés robotos szakemberei. Műhelytitkok és anekdoták - és a teljes Hitchcock-pályakép áttekintése. Nagy színészek (Cary Grant, Ingrid Bergman, James Stewart) és nagy filmek (Londoni randevú, Forgószél, A gyanú árnyékában, Idegenek a vonaton, Psycho, Madarak...).
A Hitchcock-életmű a kegyetlenség és irónia, feszültség és rettegés univerzuma - humorban pácolva. Miért rémületes egy üres lépcsőház és miért rémületes egy pohár tej... Filmesztétika izgalmas, humoros, dramatikus tálalásban. Vallomás a rettegés és a mese jogáról, a félelmet elűző ijesztés ősi sámánmesterségéről. Nemcsak Hitchcock és Truffaut munkásságát ismerjük meg a könyvből, de varázsos személyiségüket is. Az olvasó belép a párbeszédbe, sőt ellentmondhat, ha akar. Mert e két mester szereti az ellentmondást, csak a képzelethiányt nem szereti. Szelídek és kérlelhetetlenül szigorúak: a filmmunka megszállottjai, az élet vászonra-tolvajlói. Se nagyképűség, se lila köd, csak a játékos értelem szabad és éles fényei. Kettős portré. Szellemi párbaj a képzelet vágóasztalánál.
Sid Colin - Ella - Ella Fitzgerald élete és kora
Ella Fitzgerald századunk talán legnépszerűbb dzsesszénekesnője volt. Ellenállhatatlan személyiség, aki kezdettől fogva magával ragadta hallgatóságát. Sid Colin könyve a kezdetektől, a fogadásból vállalt első fellépéstől követi végig Ella karrierjét, s közben élvezetes beszámolót nyújt a harmincas évek, majd a háborús idők Amerikájáról, a dzsesszzenészek faji megkülönböztetésekkel terhelt, fokozatosan emancipálódó világáról, zseniális szólistákról, változó összetételű zenekarokról, lemezcégekről és impresszáriókról. Elég feltenni egy lemezt, beleolvasni e lapokba, s ez a világ ismét megelevenedik.
Féjja Sándor - Walt Disney
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Nemes Károly - Greta Garbo
Nemes Károly
Greta Lovisa Gustafsson Stockholmban született. Szülei nem sokkal azelőtt települtek át a fővárosba. Anyja paraszti származású volt, míg apja a köztisztasági hivatal munkatársaként dolgozott. Greta az öt gyermek közül harmadiknak született. Apja hosszú betegsége és korai halála – Greta csak tizenhárom éves volt akkor – rányomta bélyegét a család életére. Mint a nyomorban élőkkel gyakran megesik, Gretában is – nyilván védekezésképpen – kialakult valamifajta büszkeség és ezzel együtt arra való törekvés, hogy ne szoruljon más segítségére. Egy fodrászüzletben talált munkát, s ottani keresetéből néha megengedhette magának, hogy hódoljon egyetlen szenvedélyének, a színházba járásnak. Ehhez valamivel több lehetőséget nyújtott, amikor elárusítónő lett egy áruházban. Azt, hogy valójában színésznő szeretne lenni, titkolta a környezete előtt. A véletlenek sorozata révén azonban hamarosan azzá vált.
Nemes Károly - Alfred Hitchcock
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Marina Vlady - Szerelmem, Viszockij
Tizenhárom év története ez a könyv, amely egy viharos szerelem és a súlyos megpróbáltatásokkal teli házasság felidézésén túl arra keres választ, miért kellett idő előtt meghalnia a kivételesen érzékeny és tehetséges művésznek.
Bányai Gábor - Sándor Pál
filmrendező, forgatókönyvíró, producer
Díjak
Balázs Béla-díj (1972)
Érdemes művész (1979)
Kiváló művész (1987)
Kossuth-díj (2009)
Kőháti Zsolt - Tolnay Klári
Tolnay Klári, eredetileg Tolnay Rózsi (Budapest, 1914. július 17. – Budapest, 1998. október 27.) Kossuth-díjas magyar színművésznő, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Liv Ullmann - Választások
Vallomás szerepekről és a legendás Bergman-szerelemről.
Akik szeretik a Bergmann filmeket, azoknak jó szívvel ajánlva.
Szabó György - Gaál István
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Karcsai Kulcsár István - Szabó István
Szabó István (teljes neve Szabó István Tamás) (Budapest, 1938. február 18.) Oscar-díjas és Kossuth-díjas magyar filmrendező, kiváló művész. A magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotója. Mephisto című filmje a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjat nyert.
Molnár Gál Péter - Latinovits
Nem született forradalmárnak, még lázadónak sem. Színésznek született, akit azonban éppen akkor nem engedtek játszani, amikor a legfontosabb lett volna... Józan volt ez őrült világban. S ha mégis őrültnek látták ellenzői, és betegnek az őt valóban féltők, csak annyira volt betegnek mondható, amennyire Hamlet királyfi, aki a szellem kitűzte célja érdekében játszotta a bolondot a királyi udvarban.
Luis Buñuel - Utolsó leheletem
Luis Bunuel önéletrajza megejtően izgalmas pályakép. Leginkább azért, mert nincs benne semmi nagyképűség. De ahogy elmondja, hogy mi történt vele, mégis mindig fontos dolgokról beszél. Arról, hogy hogy rajzolódik ki egy ember arca. Hogy lesz Párizsban a nevelés, a szokások, a vidéki erkölcs béklyóiból szabaduló spanyol fiúból korszerűen művelt, mindent befogadni kész európai szellem. Hogy találkozik a huszadik század forrongó művészetével, az azóta klasszikussá lett fenegyerekekkel, polgárriogató botránykeverőkkel, García Lorcával és Salvador Dalival, Aragonnal és Tzarával, aztán a modern filmművészet nagyjaival, René Clairrel és Eizensteinnel, Chaplinnel és Erich von Stroheimmal. És megértjük: a nagyságnak vannak gyarló pillanatai, s a hóbortos bohócmozdulatok sokszor a nagyság felé mutatnak. Mikor pedig Bunuel a maga filmjeiről beszél, belelátunk a filmcsinálás titkaiba, és egy kicsit talán megtanulunk a rendező szemével nézni.
Féjja Sándor - Illés György
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Veress József - Nyikita Mihalkov
Szülei Szergej Vlagyimirovics Mihalkov és Natalja Koncsalovszkaja.
1963-1966 között a Scsukin Színiiskolában színészetet tanult. 1971-ben szezett diplomát a moszkvai Filmművészeti Főiskola rendező szakán, Mihail Iljics Romm tanítványaként.
1958-tól filmstatiszta volt. 1961 óta filmrendező. 1968-ban rendezte első filmjét, a Hazajövőket. 1974-ben készítette el első önálló filmjét, ami az Idegenek között volt. Egy évvel később A szerelem rabja című filmje a régi filmforgatásokat mutatta be. 1977-ben az Etűdök gépzongorára című filmjével elnyerte a San Sebastian-i Filmfesztivál Nagydíját. Az 1987-ben készített Fekete szemek című filmje is nagy sikert aratott. Az 1994-es Csalóka napfény című filmjéért Oscar-díjat kapott. 1995-től duma-képviselő. 1997-től az Orosz Filmművészeti Szövetség első titkára.
Wikipédia
