Illyés ​Gyula

Fráter Zoltán - Mennyei ​riport Karinthy Frigyessel
Karinthy ​Frigyesről mindenki tudott valamit. Ismert és elismert volt, a legnépszerűbb magyar író - de nem torzít-e a népszerűség? Mi maradt _róla_ - a korabeli sajtóban? A hírlapokban, melyeknek munkatársa volt? Mit láttak benne, mit vártak tőle? Mire használták ezt a lángelmét? Műveit szép számmal méltatták, de a magánemberről többet beszéltek. Személyéhez téphetetlen szállal kapcsolták a _szenzációt_. Minden megnyilvánulásában a különöst, a rendkívülit keresték. Egyénisége - a rajta túlnövő _karinthyság_ bőven kínált alkalmat erre. Szerette elképeszteni az embereket. El is várták tőle. Egy idő után ki sem bújhatott az irodalmi fenegyerek szerepéből. Talán nem is akart. Szenzációt jelentettek a róla szóló kis hírek, a vele készült riportok, nyilatkozatai, körkérdésekre adott válaszai. Ma már nehezen hozzáférhető újságritkaságok, elsüllyedt bulvárlapok, elfeledett folyóiratok cikkei a Karinthy-szenzáció bizonyítékei. Ezek összegyűjtésével és értelmezésével, a kortársak megszólaltatásával készíthettem nem valódi, mégis hiteles interjút. Karinthy életét fogalmaztam újra, a róla kialakult kép ellenében. A _karinthyság_ története remélhetőleg meggyőzi az Olvasót, hogy a legérdekesebb regényt a valóság írja, a legizgalmasabb életrajzot a dokumentumok alkotják. ___ _Fráter Zoltán_

Széchenyi Zsigmond - Ahogy ​elkezdődött...
Afrikai, ​indiai, alaszkai vadászkönyvei után Széchenyi Zsigmond e könyvben hazai vadászemlékeit írta meg: vadászneveltetésének első részét, a csúzlitól a golyós puskáig, az első vérebtől az első szarvasig. Egy vadász-önéletrajz első kötete tehát ez; egy életre szóló szenvedély kezdetének és kialakulásának története, bevezetés a férfikor "igazi" nagy vadászataihoz, amelyeket a szerző emlékezéseinek más köteteiben írt meg. Széchenyi Zsigmond ezt a vállalkozást nehezebbnek érzi, mint az egzotikus tájak, ismeretlen állatok bemutatását. "A téma méretei megtorpantanak - írja bevezetőjében -, fémjelzése bizonytalanná teszi kezemben a tollat. Ilyesfélét érezhet steril fátyla alatt a gumikesztyűs sebész, mikor legkedvesebb hozzátartozója fekszik előtte a műtőasztalon. Én is olyan ingadozva, olyan megilletődve nyúlok ehhez az íráshoz, mint valami féltett, törékeny portékához; nehogy elejtsem, nehogy megsértsem, nehogy bántódása essék. Nehogy utóbb még az én erdőm, a magyar erdő csatlakozzék tollamban."

Illyés Gyula - Petőfi ​Sándor
Ez ​a könyv franciáknak készült, úgy, hogy Illyés egy korábban született Petőfi-monográfiájának fordítási munkálatai közben mindazt, ami ismeretlen vagy homályos körülmény lehet a kultúránkban és a történelmünkben járatlan olvasó számára, beépítette a szövegébe. Nemcsak a magyar forradalom és szabadságharc előzményeit és fordulatatait, hanem azt is, ami Petőfi alakja és költészete köré azóta kristályosodott ki, hogy megéreztesse e költő metaforikus jelentőségét népünk történetében és tudatában. Természetesen a magyar olvasónak van erre nagyobb szüksége. Hiszen csak hisszük, hogy tudjuk: ki volt Petőfi, hogyan zajlott le a "szabadság délelőttje", s hogy milyen versek azok, amelyeket esetleg kívülről fújunk - de sose olvastunk el figyelmesen. Illyés az irodalomtörténetírás ritka bravúrját vitte véghez - de könyve azért enciklopédiaként és regényként is forgatható.

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához. 40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Vahot Imre - Vahot ​Imre emlékiratai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fráter Zoltán - Krúdy ​Gyula
Krúdy ​Gyula élettörténete a boldog békeidők egyik nagy legendája. Akik nem olvasták műveit, azok is tudnak az író bohém tulajdonságairól, szerelmes természetéről, ínyenc szokásairól. A legenda terjedéséért ő is mindent megtett. Amikor első Szindbád-novelláit közli, már évek óta hőséhez hasonló életet él. Népszerű regénye, A vörös postakocsi egy életforma himnusza, de a mű egy különös bűnügynek is köszönheti sikerét. A modern magyar irodalom magányos lovagja vagyon helyett élményeket gyűjtött: kártyázott, lóversenyre járt, párbajozott, ivott, stb. Fráter Zoltán könyve nemcsak a gondok közt vergődő, esendő embert mutatja be, hanem a műveinek élő, divatoktól független álmodót is.

Bohuniczky Szefi - Otthonok ​és vendégek
A ​két világháború között izgalmas és jelentős írói pálya volt a Bohuniczky Szefié. A Nyugat nagy tekintélyű kritikusa, Schöpflin Aladár fedezte fel a jó mesélőben - aki gyermekkorától ismerős a somogyi táj, emberek, uradalmak és főúri kastélyok világában - a novellista tehetséget. A legendás szerkesztő, Osvát Ernő ébresztette fel benne az írói igényt és becsvágyat, s közölte legjobb novelláit a Nyugat-ban. Móricz Zsigmond volt legfőbb mestere és biztatója abban, hogy bátrabban vállalja önmagát és mondandóját. 1930-ban megjelent első köteteit, a Rigó és a Nők novelláit Németh László méltatta tanulmányában. A Szegény ember (1934) című regényeiről Illés Endre írt elragadottan a Budapesti Hírlap-ba és a Nyugat-ba. 1938-ban és 1942-ben Baumgarten-díjjal tüntették ki. Mégis - kiadók, olvasók és kritikusok - már életében elfeledkeztek róla. 1969-ben halt meg, 77 évesen, de szépírói pályája valójában 1947-ben lezárult. Ekkor jelent meg Lázas évek című regénye, amely egyetlen értő kritikusa, Czibor János szerint "teljes egy még zavartalanabb harmóniájú mű ígéretével". De a folytatásra nem került sor, szépprózát többé nem írt. Visszaemlékezéseit, íróportréit a Nyugat nagyjairól az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején sorra közölték az irodalmi folyóiratok. Ezeket az íróportrékat beépítette 1964 és 1967 között készült emlékiratába, melynek első része - a múlt század utolsó évtizedétől 1919 nyaráig - gyermek- és ifjúkora, majd fiatalasszony-évei világát: színtereit, "otthonait", szereplőit, döntő eseményeit, íróvá érlelő hatásait idézi fel. A második rész íróvá válás és a művészi beérkezés esztendeit foglalja magában 1919 őszétől 1939-ig, a második világháború kitöréséig, amely Bohuniczky életében lezárta a "nagy lázak, a merész illuziók" korszakát. Ebben a részben azonban csak másodrendű szerep jut az emberi, írói- és művésztársaságok, amelyek az írónő és férje pesti és budai "otthonaiban" szerveződtek. A kör azonban szélesebbre tágul, mivel a házaspár és barátiak életének irodalmi kávéházak, kiskocsmák, klubok, szerkesztőségek és kiadók, művészetpártoló asszonyok szalonjai, Nyugat-estek és -matinék is gyakori színterei. Így bontakozik ki Bohuniczky Szefi élettörténetéből a két világháború közötti korszak irodalmi életének története. Szereplői közül élesebb megvilágításba Babits Mihály, Szabó Dezső, Schöpflin Aladár, Osvát Ernő, Móricz Zsigmond, Németh László és Pap Károly kerül, az író náluk elidőzik, róluk portrét is készít. Őket tartja a húszas-harmincas években a magyar irodalom meghatározó alakjainak, akik saját életére, pályára is komoly befolyással voltak.

Kosztolányi Dezső - Gyémántgöröngyök
Versek, ​műfordítások, publicisztikai írások, nyilatkozatok, riportok, melyek először jelennek meg egy kötetben.

Füst Milán - Emlékezések ​és tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamás Attila - Weöres ​Sándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Illyés ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Déry ​Tibor
A ​Kossuth-díj a legmagasabb rangú állami elismerés Magyarországon. Az 1848-as szabadságharc századik évfordulóján, 1948-ban adták először, s odaítélése ma is jelentős szellemi és kultúrpolitikai esemény. A sorozat kiadása nem csupán hiányt pótló, egyedi szemléletű könyvszakmai nagyvállalkozás, hanem kortörténeti dokumentumok gyűjteménye is. Hiszen az, hogy kik mikor kaptak díjat, és mely alkotásaikért vagy milyen életművükért, sokat elárul az adott időszak általános és kulturális politikájáról, irodalomról vallott felfogásáról és értékviszonyairól. A sorozat az egy író egy könyv alapelvét követi, de azok az alkotók, akiknek lezárt életműve szakmailag nem igazolta a magas díj odaítélését, egy-egy kötetben összevontan kapnak helyet. Az írók munkásságát reprezentáló művek és műrészletek kiválasztását jeles szakértőink végzik. Minden egyes kötet a nagyközönség számára írt irodalomtörténeti bevezetővel és bibliográfiai jegyzékkel készült. Az Alexandra Kiadó exkluzív sorozata 2002 könyvhetétől folyamatosan jelenik meg. Turczi István sorozatszerkesztő

Krúdy Gyula - A ​szobrok megmozdulnak
Évtizedeken ​át volt szerves része Krúdy Gyula munkásságának újságírói tevékenysége. Színes és gazdag tartalmú cikkeinek egyik legértékesebb csoportját azok az írások jelentik, melyek a magyar irodalomról szólnak. E műveiben a neves író elsősorban saját kortársairól, Adyról, Bródy Sándorról, Molnár Ferencről, Gárdonyi Gézáról mondott el sok érdekes és jellemző mozzanatot, de másokról is, mint pl. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Reviczky Gyula. Írásaiban új életre támasztotta őket, szobrokból eleven, mozgó embereket varázsolt. De sokat írt az irodalmi élet perifériáján elhelyezkedő újságírókról, jó barátairól is, akik sok, megörökítésre érdemes emberi dokumentummal gazdagították írói fantáziáját, bár nem volt és valószínűleg nem lesz szobruk. S egyes írásaiban olyan eberekre is fénysugárt vetített, akik különc magatartásukkal, furcsa életformájukkal színezték a századforduló magyar társadalmának életét. Régi újságok, folyóiratok és rég elfeledett könyvek lapjairól Kozocsa Sándor, az ismert irodalomtörténész gyűjtötte kötetbe ezeket az írásokat. Kutató szenvedélye, melynek eredményeként 1957-ben már megjelent Krúdy Gyula Írói arcképeinek egy gazdag csokra, lehetővé teszi, hogy e könyv segítségével is jobban megismerjék az olvasók a nagy írót, és élvezetes olvasmányhoz jussanak.

Hunyady Sándor - Családi ​album
Az ​önéletrajzi regényben a szerző apja, Bródy Sándor mellett eltöltött éveiről vall. Helyszínei a századelő kávéházai, szerkesztőségi szobái, szállodái, színházak próbatermei és kártyaszalonjai. Miközben a ritka erejű elbeszélő anekdotikus történeteivel elbűvöli, elszórakoztatja az olvasót, az anya hirtelen jött halálának megrendítően őszinte ábrázolásával meghökkent, majd pedig egy apafiú viszony egyszer befogadó, máskor kirekesztő fordulatain keresztül egyszerre szembesít a legfelemelőbb apai és fiúi érzelmeinkkel.

Rába György - Babits ​Mihály
100 ​éve - 1883-ban - született Babits Mihály, a XX. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége, a polgári humanizmus kiemelkedő képviselője. Költő, regényíró, szerkesztő, műfordító volt. Erős gondolati és filozófiai töltésű verseit változatos, csiszolt formákban írta; költészete a gondolat és a cselekvés közt őrlődő és érlelődő ember vívódásait tükrözi. Regényeit, kisregényeit, novelláit - mint egész életművét - a bölcselő elme problémái hatják át. Mint műfordítót a legnagyobbak között tartjuk számon: a magyar irodalom sok-sok remekműnek a tolmácsolását köszönheti neki. Rába György e változatos és gazdag életmű egyik legjobb ismerője. A kismonográfia elsősorban a saját kutatásai alapján elemzi és értékeli Babits munkásságát.

Tarján Tamás - Nagy ​Lajos
Nagy ​Lajos (1883-1954) a XX. századi magyar irodalom egyik legérdekesebb, sokat vitatott írója. Szenvtelen, pontos, tárgyszerű novellái elevenen élnek olvasói tudatunkban, a Képtelen természetrajz epés gúnnyal megírt karcolatai egyre népszerűbbek. A Kiskunhalom című szociográfikus regénye és hatalmas ívű, torzóban maradt önéletrajzi kötetei (A lázadó ember, A menekülő ember) modern irodalmunk nagy alkotásai közé tartoznak. A kelleténél talán mégis kevesebb szó esik e "szabálytalan klasszikusunk"-ról. Tarján Tamás fiatal irodalomtörténész arra vállalkozik, hogy tárgyilagosan, az esztétikai értéket hangsúlyozva adjon képet az életműről, Nagy Lajos pályájának alakulásáról.

Krúdy Gyula - A ​király palástja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Bíráló ​álruhában - Tanulmányok Karinthy Frigyesről
Tanulmányok ​Karinthy Frigyesről

Ady Endre - Életem ​nyitott könyve
Adynak ​életében megjelent három rövid önéletrajza mellett van egy jóval terjedelmesebb, de lappangó negyedik is: elrejtve mintegy húszkötetnyi életművében. Egymás mellé kell illeszteni időrendben a személyes vonatkozású részleteket, s kibontakozik előttünk a világirodalom egyik kismagasló emberi dokumentuma. Ez a könyv teljesen újszerű az eddigiek sorában. Minden szava, a cím és fejezetcímek is - kivéve a rövid összekötő, magyarázó szövegeket - Ady Endréé, tehát a szó igazi értelmében önéletrajzot tart kezében az olvasó. Mi benne az újszerű? Az, hogy a költő írásainak vallomásainak részleteiből - versekből, novellákból, cikkekből, levelekből - az Ady-életmű egyik jeles ismerője, Kovalovszky Miklós állította-szerkesztette össze a kötetet, amely híven eleveníti meg a zsenit és minden ellentmondásosságában az embert, akinek vergődései, tragikus látomásai, mohó életszomja hatalmas életet, egyetemes életszeretetet szuggerálnak. Ady a nagy vallomástevők közé tartozik; emberi igénye, erkölcsi parancsa és költői programja a lelket lemeztelenítő őszinteség: életét, gondolatait, érzéseit, indulatait és szenvedélyeit éppúgy elénk tárja, mint emberi gyötrődéseit, írói és politikai harcait. Nemcsak eseménytörténetet kapunk tehát, hanem belső életrajzot, önjellemzést, fejlődésképet, sőt korrajzot is, barátoknak, szerelmeknek, fegyvertársaknak és ellenfeleknek portréival. A nagyszerű Ady-ismerettel és eszmei biztonsággal válogatott részletekből összeállított életrajz izgalmas, élvezetes olvasmány, és újabb ösvény a hatalmas élet megismeréséhez.

Czére Béla - Krúdy ​Gyula
Tartalom Az ​idő költője Útkeresés és rátalálás (1892-1910) TÖRTÉNELMI MÚLT ÉS LEGENDÁSÍTOTT JELEN ÁRNYÉLETEK SZÍNJÁTÉKAI AZ ÚTKERESÉS REGÉNYEI KÖZÉPKORI HALÁLTÁNC Krúdy-hasonmások: Szindbád és Rezeda Kázmér Az első nagy alkotói korszak (1911-1917) SZINDBÁD HAJÓJÁN REZEDA KÁZMÉR ROMANTIKUS SZEREPJÁTSZÁSA LEGENDÁK TÁJAIN MEGVÁLTÓ SZERELEM ESZMÉNY ÉS VALÓSÁG ÜTKÖZÉSE A NOVELLÁKBAN VILÁGHÁBORÚ ÉS FORRADALMAK A látomásos-lírai regények Másokik nagy alkotói korszaka (1918-1921) A NYÍRSÉG MITOLÓGIÁJA SZÜLETÉS ÉS HALÁL: A TEREMTÉS LÁTOMÁSA ÉLET ÉS HALÁL MEZSGYÉJÉN MAGYAR SORS, ÍRÓI SORS 1919 UTÁN BALLADAI HANGVÉTELŰ NOVELLÁK Lírai realizmus és anekdotizmus Utolsó alkotói korszaka (1922-1933) A MÚLT SZÁZADI BUDAPEST POÉZISE ADOMÁVÁ KEREKÍTETT MÚLT A MAGYAR KÖZÉPKOR SORSNOVELLÁK ÉS "GASZTRONÓMIAI" ELBESZÉLÉSEK ÖNVALLOMÁS ESSZÉKBEN AZ UTOLSÓ ÉVEK REGÉNYEINEK MÉRLEGE Krúdy helye a magyar prózában és az irodalomtörténet-írásban Életrajzi adatok Fontosabb kiadások Fontosabb könyvek, tanulmányok