|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Aczél Endre - Acélsodrony - Az ötvenes évek
Az ötvenes évekről ma a legtöbb ember csak néhány gyászos és tragikus dologra asszociál: a terrorra, padláslesöprésre és 1956-ra annak is inkább a leverésére. Pedig az ötvenes években is létezett a vasfüggönyön túli világ, ahol izgalmas dolgok történtek: Európa kilábalt a háborús depresszióból, megkezdődött a német gazdasági csoda és alakot öltött az, amit ma Európai Unióként ismerünk. Ázsiában háborúk dúltak, Amerikában kommunista kémeket és szovjetbarát értelmiségieket üldöztek. A világ félt az atomháborútól, de közben szólt a zene, méghozzá új hangokon és új hangszereken. Világsikerű könyveket írtak, és remek filmeket készítettek sőt effélék a vasfüggönyön innen is történtek. A magyar labdarúgó-válogatott majdnem világbajnok lett, de aztán mégse. Sztálin meghalt, elkezdődött az olvadás és nem lehetett tudni, vajon a szovjet glóbusz egész jégsapkájára kiterjed-e, vagy csak a perifériákon hasad le néhány jéghegy.
Aczél Endre könyve minderről egyszerre szól: mindenről, amit tudni érdemes az ötvenes évek világáról vasfüggönyön innen és túl.
Lovas István - Önnek nem hiányzik a válasz?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Lovas István - "Liberális" kiütések
Büszkeség tölt el, hogy a balliberálisok szemében az ország leggyűlöltebb újságírója vagyok. Mivel érveik gyengék, gátlásaik nincsenek, rágalmaztak, meghamisítva idéztek, csúsztattak, amivel népszerűségem és hitelem növeléséhez kétségtelenül hozzájárultak. Ezért köszönet is illeti őket. Az engem támadó, ismertebben hangzó nevekből listát készítettem. Remélem, az összeállítás nem meríti ki a gyűlöletkeltést és a BTK 269-ik paragrafusát.
Kardos József - Legitimizmus
A két világháború közötti magyar politikatörténet jellegzetes szereplői a legitimisták, akik gyorsabb konszolidációt, a szélsőségek elkerülését, demokratikus jogállamiságot, szociális érzékenységet, a diktatórikus törekvések visszaszorítását, a "hitleri gőzhenger" megállítását kívánták és hirdették. Annak ellenére, hogy a legitimista törekvések zátonyra futottak, mégis, puszta létükkel alakították a megvalósult történelmet. Ezért is mulasztás lenne megfeledkezni róluk. A kötet képet ad a nevesebb legitimista politikusok pályájáról is.
Hollós Ervin - Lajtai Vera - Hidegháború Magyarország ellen /1956
A “Kik voltak, mit akartak?” és a “Köztársaság tér, 1956″ című kötetek után most egy olyan, a magyarországi ellenforradalom történetével foglalkozó feldolgozást nyújtunk át az olvasónak, amely a nemzetközi imperializmusnak az eseményekben játszott szerepével, a hazánk ellen kibontakozott felforgató tevékenységével foglalkozik. Természetesen szem előtt tartjuk, hogy az imperializmus akciói önmagukban nem lettek volna képesek ellenforradalmat előidézni Magyarországon: a szocializmus építésének során felmerült ellentmondások megoldatlansága, a szektás-dogmatikus és a revizionista irányzat kialakulása, egymás elleni harca, illetve a belső reakció szervezkedése tette számukra lehetővé jóhiszemű emberek, fiatalok megtévesztését, az ellenforradalom táborába sodródását.
Eredeti dokumentumok, emlékiratok, könyvek, bírósági tárgyalások jegyzőkönyvei alapján bizonyítjuk a vezető imperialista hatalmak – egyes szerzők által tagadott – szerepét az 1956-os tragikus események előkészítésében és lefolyásában. Bemutatjuk a hazánk ellen folytatott lélektani hadviselést, a megfékezési és felszabadítási politika összefüggését, valamint azoknak a nyugati intézményeknek és hírszerző központoknak az akcióit, amelyek szerteágazó elméleti és szervező munkát vállaltak magukra. A legrészletesebben a CIA és a Szabad Európa Rádió tevékenységét ismerheti meg az olvasó.
Külön fejezet foglalkozik a jobboldali magyar emigráció szerepével, programjaival, készülődésével a hatalom átvételére, illetve az ennek érdekében tett gyakorlati lépésekkel.
Bokor Imre - Kiskirályok mundérban
Különös könyvet tart kezében az Olvasó. Ilyet még aligha olvashatott. Katonákról szól, felelős beosztású, magas rangú tisztekről éles kritikával. De nem a régmúlt hadseregben szolgált urakról, akiket a háború után az elrettentő propaganda prédájává tett a sematikus vélekedés, hanem a Magyar Néphadsereg egyes parancsnokairól.
Aktív tiszt — mérnök ezredes — írta, olyan ember, aki már négy évtizede teljesíti hűen szolgálatát a maga választotta pályán. Szereti hivatását, becsüli a sereget, melynek ifjan és önként szegődött tagjául, hogy mindmáig tudása legjavát adva megérdemelten jusson arra a posztra, amelyen — mint a Zrínyi Katonai Akadémia tanszékvezető tanára — a leendő tisztek nevelője lehet. Feljebbvalói mindig is becsülték, különösebb sérelem soha nem érte — írása mégsem a hadsereg apoteózisa.
De nem is szidalmazása.
Ez a könyv a lelkiismeret szava.
Szerzője különböző beosztásai révén gyakran nyert bepillantást a honvédelmi minisztériumban vagy más magas állásban lévő főtisztek tevékenységébe. Sokat közülük méltán becsülhet. De akadnak, számosan olyanok is, akik magatartásukkal, katonatiszthez — de egyáltalán: becsületes emberhez — nem illő viselkedésükkel megbotránkoztatták. Ezeknek a „fejeseknek” a viselt dolgai nemigen kerültek nyilvánosságra, botrányaikat legtöbbször elsimítgatták azok a feletteseik, akik a hatalmukkal való visszaélések során erkölcsi hitelüket vesztették, tehát nem vonhatták felelősségre a rossz példáik nyomán vérszemet kapott követőiket.
Szerzőnk sokat töprengett azon, vajon helyesen teszi-e, hogy akár a miniszteri székben ülőket, akár más vezérkariakat nem kímélve közrebocsátja kiskirálykodásaik, korrupciós ügyeik felháborító történeteit, dzsentroid allűrjeiket, mégpedig olyanokat, amelyek láttán maguk az egykori, valódi dzsentrik is elámultak volna. Aggasztotta, nem lesz-e árulója a seregnek, nem mondhatják-e rá, hogy bemocskolta a mundért?
Aztán úgy döntött, s ebben más, jó érzésű, egyenes gondolkodású bajtársainak biztatása is közrejátszott, hogy beszélnie kell. Le kell írnia mindazt, amiről hallgatni egyenlő a cinkossággal. Márpedig miért vállaljon cinkosságot a dőzsölő „kisistenekkel”? Hiszen ők, éppen ők azok, akik nem becsülik a mundért.
Megírta hát ezt a könyvet.
Munkája nem szépirodalmi értékű, nem az írói erényeknek köszönhető kiadása. Az őszintesége a meggyőző. Ennek a dolgozatnak minden során átsüt egy felelős, komoly gondolkodású katonaember őszinte ügyszeretete. Nem pletykálkodni kíván, amikor a hétköznapi esetektől a nemzetközi harcgyakorlatokig képet fest a fenn említett személyek ügyködéseiről, basáskodásairól, meggondolatlan parancsaik, korlátlannak vélt hatalmuk nevetséges vagy tragikus, sokszor a nemzeti vagyont megtépázó következményeiről. Nem a szenzációkeltés vezérli, hanem az a becsülendő szándék, amely manapság a közügyek dolgában oly sokakat: rendet tenni a házunk táján. E könyvben található nacionáléja rá a bizonyíték, akárcsak számos bajtársa, ő sem szerzett magának soha jogtalan előnyöket még a ranglétra felsőbb fokain sem; tehát nem szenvedheti azokat, akik a szolgálat örvén hitbizománynak tekintik a Néphadsereget.
Elképesztő, hogy egyesek mennyire a saját tulajdonuknak vélték a kincstárat, milyen szemérmetlenül vették igénybe magáncéljaikra a honvédelmi erőket, hogyan szakítottak ki maguknak vadászterületet az ország testéből, mint építtettek katonákkal és közpénzen villákat és lakásokat sőt privát utakat is, hány gépkocsit vettek igénybe személyes használatra és így tovább. Lakomák és ivászatok, nagyzási hóbortok államkasszából való kielégítése, „bundázások” és szakmai képzetlenségből származó baklövések leírásának sora követi egymást ebben a könyvben.
Mindezek feltárását, éppen azoknak az érdekében és védelmében, akik közkatonaként vagy parancsnokként becsülettel és tisztességgel szolgálnak, és eredményes munkájukkal nemzetközi elismerést szereznek a Néphadseregnek, szerzőnk, mint említettük, nem kívülállóként, még csak nem is nyugállományú tisztként végzi el, mert igaza tudatában vállalni akarja szavaiért a felelősséget. Szemtől szemben kívánja kimondani az aggasztó tényeket. Manapság, amikor a közélet tisztaságáért folynak a küzdelmek, amikor a Néphadseregben is sokféle és jelentős változás teszi nyíltabbá, igazabbá, emberibbé a légkört, amikor a parancsnokok különösképpen érzik a rájuk bízott fiatalok nevelésének felelősségét, amikor a reformok a laktanyákban is megváltoztatják az életet, ez a könyv segítségére lehet azoknak, akik a szerzőhöz hasonlóan a katonaélet becsületéért szállnak síkra.
Szakonyi Károly
Nemere István - A sors rabjai
Nemere István legújabb könyvében Magyarország és a Horthy család történetét dolgozza fel, az Adolf Hitlerrel való első találkozástól kezdve az 1930-as évek végének kül- és belpolitikai történésein, majd a II. világháború eseményein át egészen az emigráció éveiig. Főszereplői részben fiktív, részben valós történelmi alakok. A szerteágazó kutatómunkán alapuló mű áttekintést nyújt a korabeli Magyarország szinte minden társadalmi osztályának a hétköznapjairól, a kormányzati politikai jobbra tolódásának hatásairól akár a hadsereg tisztikarára, akár a zsidó származású értelmiség, közhivatalnokok és tőkések, akár a budapesti éjszaka legendás mulatóinak és mulattatóinak körében. Különös hangsúlyt kap a két Horthy fiú, István és Miklós sorsa a korszakban, egészen az előbbi vitatott körülmények között, az orosz fronton bekövetkezett haláláig.
A szerző részletesen bemutatja az 1944. március 19-i német megszállás előkészítését, a lehetséges német hírszerző és diverzáns tevékenységet, a bevonulás kulcsmozzanatait, a híres-hírhedt Otto Skorzeny budai akcióját és ifjabb Horthy Miklós elrablásának körülményeit.
A sors rabjai nem történelmi ítélkezésre vállalkozik, hanem igyekszik az írói szabadsággal élve, de a történelmi tényeket nem megmásítva úgy bemutatni az 1930-as és 1940-es évek eseményeit, hogy az olvasó saját maga formálhasson véleményt azokról.
Bihari Mihály - Magyar politika, 1944-2004
A magyar társadalom elmúlt hatvan évének meghatározó tényezője volt a politika. A külső és belső politikai és hatalmi kényszerek döntő szerepet játszottak a magyar történelem alakulásában, tízmillió ember és nemzedékek sokaságának életében, egyéni sorsok és tragédiák alakulásában, örömökben és felszabadító élményekben. A kötet politikatudományi munka, hatvan év politikai és hatalmi viszonyait és azok változásait elemzi rendszerszemléletű és funkcionalista megközelítésben. A szerző bemutatja az egymást követő politikai és hatalmi viszonyok átfogó, rendszerspecifikus ismérveit, különös súlyt helyezve a politikai rendszer és a hatalmi viszonyok intézményeinek és alrendszereinek meghatározására és funkcióik leírására. A tárgyalt történelmi korszakban Magyarországon három társadalmi rendszer épült ki, háromféle rendszerváltás, egy forradalmi rendszer-változtatási kísérlet, valamint két radikális rendszerreform zajlott le. Az egyes tárgykörök bemutatása kapcsán az olvasó olyan politikatudományi fogalmak definiálásával találkozik, mint például a szovjetizáció, a totalitarizmus, a politikai despotizmus, a koncepciós politikai perek funkciói, a bolsevik típusú kommunista pártok jellemzői, a nómenklatúra és az ideokrácia működése, a kierőszakolt rendszerváltás, a demokratikus rendszerváltás jellemzői és tartalma, a magyarországi újkapitalizmus és az új magyar demokrácia jellege.
Szabad György - Kossuth politikai pályája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Csizmadia Ervin - A magyar demokratikus ellenzék
A három kötetes mű az 1968 és 1988 közötti Magyarország politikai eseményeivel, a demokratikus ellenzéknek nevezett értelmiségi csoport történetével foglalkozik, igen nagy alapossággal. Egy kötet monográfia, egy kötet dokumentumokat közöl, egy kötet interjúkat tartalmaz. Az interjúk azok számára is érdekesek lehetnek, akik nem foglalkoznak hivatásszerűen a történelemmel. Megszólal: Márkus György, Kemény István, Kende Péter, Krassó György, Szabó Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Dalos György, Kenedi János, Iványi Gábor, Rajk László, Tamás Gáspár Miklós, Nagy Jenő, Demszky Gábor, Magyar Bálint, Bokros Péter.
Margaret Thatcher - Életem
Európa első női vezetője megingathatatlan hitei mellett kiálló politikusként nyerte el a Vaslady nevet. Margaret Thatcher volt az egyetlen brit miniszterelnök Churchillen kívül, akinek a temetésén az angol királynő is megjelent.
A belpolitika terén egy sor hosszú távú hatással bíró reform kötődik a nevéhez, melyek közül nem egy ma is megosztja az elemzőket. Nevéhez fűződik az angol piac liberalizációja, a szabadságpiaci elvek érvényesítése a gazdaságpolitikában az addigi nagyfokú állami szerepvállalás ellenében. Ebben nagyon hasonló álláspontot képviselt, mint kortársa-barátja, Ronald Reagan amerikai elnök. Külpolitikában a kelet-közép európai ellenzéki mozgalmakat erősen támogatva hozzájárult a Szovjetunió európai végelgyengüléséhez. Walesa lengyel ellenzéki mozgalma és a magyar reformtörekvések mellett is kiállt, 1984-ben járt is Magyarországon. Az 1989-90-es rendszerváltozásokat üdvözölte. Az európaiság kérdésében inkább szkeptikus volt: az Európai Közösséget, az EU elődjét elsősorban gazdasági együttműködésként ítélte hasznosnak, a föderalista álláspontot azonban elvetette.
Most kézben tartott könyvében Margaret Thatcher maga meséli el a világlátását meghatározó, konzervatív-metodista családi hátteret, politikai karrierje eseménydús történéseit, és az események külpolitikai hátterét. Teszi mindezt meglepően őszinte stílusban, melyből megalkuvást nem ismerő politikusi karaktere és egy kivételes történelmi korszak képe rajzolódik ki.
Mary Renault - The Persian Boy
The Persian Boy traces the last years of Alexander’s life through the eyes of his lover, Bagoas. Abducted and gelded as a boy, Bagoas was sold as a courtesan to King Darius of Persia, but found freedom with Alexander after the Macedon army conquered his homeland. Their relationship sustains Alexander as he weathers assassination plots, the demands of two foreign wives, a sometimes-mutinous army, and his own ferocious temper. After Alexander’s mysterious death, we are left wondering if this Persian boy understood the great warrior and his ambitions better than anyone.
Ronald Reagan - Egy amerikai élet
Minden idők egyik legnépszerűbb amerikai elnöke memoárjában szerény körülmények között telt gyerekkorától színészi karrierjén keresztül a fehér házi évek végéig húzódó hosszú és eredményes pályájára tekint vissza. Önéletrajzának maga választotta címe sokat elárul az amerikai gondolkodásmódról: Ronald Reagan az amerikai álom mítoszának megtestesítője, aki elődeit túlszárnyalva, szívós munkával vált azzá a nagy formátumú államférfivá, akinek ma ismerjük és elismerjük. Az 1981 és 1989 között két ciklust is kitöltő politikus sokak szemében ma ikon, aki aktívan alakította nemcsak az Egyesült Államok, de a világpolitika akkoriban megváltoztathatatlannak hitt sémáit is.
Személyes hangú, közvetlen stílusú visszaemlékezésében egyaránt szó esik a meglepő pályaváltás - filmszínészből közszereplő - utáni politikai felívelés állomásairól, illetve ezen történések privát életére, szemléletmódjára gyakorolt hatásáról. A memoárban bővebb szó esik a libanoni, a grenadai, az iraki és az afganisztáni konfliktusokról, majd az 1985-ben hivatalba lépő szovjet vezetővel, Gorbacsovval folytatott nehéz tárgyalássorozatról. Írásaiból kiderül, nemcsak nagy kommunikátor, hanem elvek mentén politizáló államférfi is volt, aki konzekvens külpolitikájával hozzájárult a kelet-közép-európai térség - benne Magyarország - szovjet uralom alóli felszabadulásához.
Vécsey Aurél - A radikális jobboldal és a szélsőjobb története Magyarországon
Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását nemcsak a rendkívül súlyos katonai és gazdasági következmények, hanem a mindaddig szokatlan vagy legalábbis addig nem túlzottan jellemző társadalmi-politikai jelenségek is kísérték: egyre-másra alakultak ugyanis a különböző társadalmi egyesületek, csoportosulások, bár egyenlőre politikamentes célzattal.
Társadalmi bázisukat zömmel a kispolgári-hivatalnoki, valamint a katonatiszti rétegek jelentették, amelyek jelentős része egyébként az elcsatolt területekről menekült az anyaországba. Élethelyzetüket különösen megnehezítették vagy egyenesen kilátástalanná tették a forradalmakat, majd a trianoni békediktátumot követő átszervezések, melyek következményeként közel 1,5 millió katona egzisztenciája vált bizonytalanná egyik napról a másikra. Megoldhatatlan belső problémák, a sorozatos külpolitikai kudarcok, valamint az utódállamok ellenállásba alig ütköző területi hódításai aláásták a magyar katona iránti bizalmat.
1918. november második felétől megszerveződött a bal- és jobboldali ellenzék, melyek közül a leghangosabb, legmarkánsabb és legagresszívabb radikális forradalmi csoportok, egyesületek és egyletek a gombamód szaporodó szélsőjobboldali érzelmű szervezetek közül kerültek ki.
Adolf Hitler - Harcom
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
Ismeretlen szerző - A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Szabadság, te szülj nekem rendet!
Hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulójára emlékezünk. Ez alkalomból számos írásmű, memoárok, gyűjteményes kötetek látnak napvilágot, hogy ezzel is köszöntsék a nagy évfordulót. Mi is ünnepi kiadványnak szánjuk ezt a könyvet, hogy felidézzük a 25 év számottevő politikai és gazdasági eseményeit.
Bertényi Iván - Magyarország az Anjouk korában
Az Anjouk kora hazánk történetének mozgalmas időszaka. Megítélése történetírásunkban többször változott, s különösen századunk historikusainak a tollából kapott többször egymástól igen eltérő értékelést. Ezek a méltatások - különösen az Anjou királyaink közül leghosszabban, negyven évig uralkodó Lajos esetében - gyakran szélsőségesek voltak. Előfordult, hogy a történeti forrásokból kibontható tények helyett (vagy mellett) a napi politika alakulása (is) motiválta őket. Így a különböző időszakok történelmi szakirodalmában egymástól eltérő vélemények alakultak ki, s élnek ma is egymás mellett az olvasók tudatában. E könyv célja, hogy hazánk 14. századi történetét tárgyilagosan végigkísérje az Árpád-háznak III. András király (1290-1301) elhunytával bekövetkezett kihalásától Zsigmond (1387-1437) uralmának a kezdetéig. Ugyanakkor e periódus társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai fejlődését bemutatva, a szélsőséges megközelítésük ehelyett, a korábbinál árnyaltabb képet adjon az Anjou-korról és annak főbb szereplőiről.
Gantner Péter - Gyöngyösi János
Gyöngyösi János a Kisgazdapárt baloldali beállítottságú, vidéki politikusa volt. 1944 végén felajánlotta a szolgálatait a bevonuló oroszoknak, akik hálából elősegítették politikai pályafutását. Felvette a kapcsolatot a Moszkvából hazatért kommunistákkal is. Minden külügyi tapasztalat nélkül az ideiglenes, majd a megválasztott koalíciós kormány külügyminisztere lett. Eleinte végrehajtotta az oroszok utasításait. Később emancipálódott és fenntartás nélkül védte a magyarság és a határontúli magyarok érdekeit. Politikája, főként ebben a kérdésben szembekerült a szovjet imperialista törekvésekkel. Igyekezett fenntartani a jó kapcsolatokat a nyugati szövetségesekkel, elsősorban az Egyesült Államokkal.
Belpolitikai nézeteiben is egyre mérsékeltebb lett. A kisgazdapárt ellen indított végső támadás során pálfordulást követett el.
A kommunistákkal való kollaborálás útját választotta. Érdeme, hogy a második világháború után, amikor ez bűnnek számított, kiállt a magyar érdekek mellett.
A kötet Magyarország második világháború utáni, tragikus történelmébe pillant be, érzékletes és olvasmányos stílusban.
Gulyás László - A Horthy-korszak külpolitikája 1.
A kiváló magyar történész nagyszabású vállalkozásának első része: a több kötetes munka a Horthy-korszak külpolitikájának új, korszerű feldolgozása, a legújabb kutatási eredményekre támaszkodva. Az első könyv a Tanácsköztársaság bukásától kíséri végig az eseményeket a népszövetségi kölcsön megszerzéséig - azaz a Horthy-rendszer stabilizációs időszakát ismerteti. A szöveget bőséges jegyzetapparátus kíséri.
