Adósságot törleszt ez a kötet: a kínai irodalom lírai gyöngyeiből ezeddig nem jelent meg átfogó igényű gyűjtemény. A költő-műfordító Illyés Gyula tolmácsolásában és előszavával adjuk közre ezt a válogatást. A verseken fölmérhető a kínai költészet alakulása: a népköltési alkotásoktól, a Si King darabjaitól kezdve az élő kínai költészet legszebb értékeit is megismerheti az olvasó.
Kosztolányi Dezső kínai fordításai, a magyar Csü Jüan, Po Csüji, Tu Fu és Si King után Illyés Gyula antológiája is a kínai irodalom ismeretlen horizontjait nyitogatja a magyar olvasó előtt.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Száz vers
Cseppben a tenger - Száz versben a költészet.
Nosztalgiák és sorsok hullámoznak, éjszakák és bánatok pillanatai válnak maradandóvá, hatalmak és látomások ragadnak magukkal a kötet lapjain. Magányosok és szeretők, istenek és halandók adnak itt randevút egymásnak; angol és francia, görög és latin, német és olasz költők, versek találkoznak egymással és a magyar fordítóikkal, fordításukkal – és remélhetőleg a versek az olvasókkal, a kötet összeállítója, Szerb Antal jóvoltából.
Ismeretlen szerző - Japán és kínai költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Dobai Péter - Máté Mária - Latin Lélegzet
Latin lélegzet, Itália. Itália lüktető, lendítő, tudatunk, érzéseink befogadás-körét mindegyre új horizontokkal tágító inspirációs erőtere: Róma. Mediterrán tengerek, tengerszorosok, szigetek. Vulkánok. Hatalmas kikötők. A lovagkor romjain megszülető reneszánsz. E könyv nem turisztikai útleírás, nem egyes, a maguk nemében páratlan jelenségeket, úgynevezett "látnivalókat" felidéző útirajz Itáliáról, az ő nagyságos múltjaiból, s az ő ellenállhatatlanul odavonzóan, minden égtájak s az összes népek felé kisugárzóan szépséges városairól, egészében a "világörökség" meghatározó részét képező sokszázados, évezredes, tudjuk, örök értekeiről. Talán az sem volna elfogult túlzás, ha azt mondanánk: Róma egymagában a világörökség... Könyvünkben a versek, versciklusok és a versek mellett szárnyaló fényképek nem alkalmilag, amúgy "útközben" született alkotások, hanem magának Itáliának ajándékai. Két hív Róma-zarándok sokszor megtett útjainak latin lélegzete ez a könyv, amelyben az "eltűnt időt" keresik, remélve, hogy egyszer szembe mennek azokkal az időkkel, amelyek messze elmúltak már, s látni fogják: jövőidőkkel találkoznak. Keresik egyre azoknak az időknek életjeleit, melyek látszólag eltűntek a megmaradt romterekből is... És, ha meg nem is találhatják soha, mint egy nyomot, amelyen valaha mások jártak, mégis, egy-egy szó, egy-egy fénykép véletlenje revén: legalább másodpercig megadatik számukra, mintegy kegyelemképpen, hogy láthassák, megélhessék azokat az oly régen tovatűnt életforgásokat, amelyek miatt ma is öröm élnünk, s amelyek nélkül jelenünk csupán egy zsúfolt áruház volna. Emlékkönyv ez: lelkes, szépnek-élt ifjúságunk megvalósult legendájának és honvággyá vált valóságának emlékkönyve. Latin Lélegzet című könyvünkben két megjelenítési forma, két komplementáris nyelvi térerő - vers és fotográfia — szimultán és szervesen tör egy végül társuló és együttható kifejezés felé. A kettős megjelenítésnek kimeríthetetlen, hitvalló és világi, élő és éltető "céltárgya", eszménye egy és ugyanaz: Itália és Róma. A latin-mediterrán ősi,örökzöld, sugaras kultúra, a római civilizáció, az itáliai századok összművészete, építészete és mindenekelőtt maga az univerzális latin nyelviség volt és maradt mindig is az a köldökzsinór, amely Magyarországot a keresztényi-királysági kezdetektől Európához kötötte és köti termékeny, áldott kötéssel mindmáig. Ez a hatás működik ma is: a magvar kultúra a latin élet-tudással, a latin szépségkultusszal mindmáig mélységes, mindennapi kapcsolatban áll.
Arany János - Arany János kisebb költeményei
Előszó:
Ezelőtt egy évvel, október 22-dikén, épen ez órában haldoklott Arany János egyik szobájában e palotának, melynek dísztermében íme emléke ünneplésére gyűltünk össze. Hatvanöt év időköze választja el a szalontai kunyhó bölcsőjét az akadémiai palota koporsójától. Egy egész élet tárul elénk, látszóan csendes, nyugalmas, mégis tele ellentéttel, küzdelemmel és szenvedéssel. Ki hitte volna, hogy a düledező kunyhó méla, sápadt gyermekében lángész szunnyadjon? Ki képzelte volna, hogy a bátortalan, hallgatag diák egy új világot nyisson költészetünkben s nyelvünk alig ismert bájait tolmácsolja? Ki jósolta volna meg, hogy a vándor szinészújoncz, a ki a színpadon semmi sikert nem tudott kivívni, egykor Shakspere és Aristophanes remek fordításával ajándékozza meg nemzetét? Ki hitte volna, hogy az iskoláit sem végzett ifjú magányában többet tanúljon, mint a mennyit tanárai tudnak? Ki remélte volna, hogy az egyszerű vidéki jegyző egyszerre országos hírre emelkedjék s néhány év múlva Magyarország legkitűnőbb emberei között foglaljon helyet?...
Arany János - Arany-Zichy album
Alig fejeződött azonban be ez a díszkiadás, a Pesti Napló 1898-ban újra megjelentette a gyorsan népszerűvé váló anyagot, Arany-Zichy Album címen, mégpedig legendásan híres előfizetői ajándék-sorozatában. Itt immár egybegyűjtve szerepelt a 24 Arany-vers, s a hozzájuk készült rajzokból 40-et közölt az album.
Horváth János - A magyar vers
E tanulmányom eredetileg egyetemi előadásnak készült. Most új részletekkel kiegészítve, könyvszerű átdolgozásban teszem közzé.
Ismeretlen szerző - Ezer magyar haiku
Az _antológia_ elsőként vállalkozik arra, hogy a nálunk nemrég meghonosodott és népszerűvé vált költői műfaj, a haiku magyar alkotásaiból gazdag válogatást nyújtson. E japán eredetű költemény először csak fordításokban jelent meg magyar nyelven. A japán költészet utáni érdeklődés az impresszionizmus elterjedésével függött össze a XX. század elején. Hiszen a haiku pillanatnyi benyomást próbál meg érzékeltetni, a világról alkotott hangulatokat, érzéseket önti szavakba, arra bíztatva az olvasót, hogy tovább szője magában ezeket az impressziókat.
A magyar költők is egyre többen alkották és alkotják meg ilyen típusú sűrített verseiket. Nemcsak a négy évszakot megéneklő klasszikus műforma bűvöletében írnak, hanem a modern haikunak is vannak követői, nem is kevesen. Ebben a gyűjteményben kétszáznyolcvankét magyar költő verseit olvashatjuk: szerzők határon innen, túl, olykor messze túl.. A kötet avatott összeállítója, a tanulmány értékű előszó írója, Vihar Judit huszonöt témakörbe csoportosította a bő válogatásból merített ezer haikut. Helyet kaptak olyan halhatatlan költőink remeklései is a kötetben, akik még csak haikuszerű költeményeket írtak, így Radnóti, Jékely, Pilinszky, Petri György verseiben gyönyörködhet az olvasó. A magyar haiku azonban az idők során sajátosan magyar arculatot vett föl. Bizonyos esetekben a formája változott, máskor tartalmi jegyei alakultak át, de olyan haikukkal is találkozhatunk, melyek mind formai, mind tartalmi szempontból magyar jellegzetességekkel rendelkeznek (példa: a filozófiai töltetű epigrammaszerű haikumű).
A kötet mindezen törekvések s eredmények színes tárházát kínálja.
Simon András - Rejtjelek
Egy játékos elme rendhagyó vállalkozása arra, hogy megtalálja az eszperente nyelvnek azt a nyelvjárását, amely nem kacagtató, hanem mélyen elgondolkodtató hangon ír Istenről és a szerelemről: egyetlen egy magánhangzó, az „e” felhasználásával. Szeretettel ajánlom ez a kis versgyűjteményt a magyar nyelv szerelmeseinek, és azoknak a hívőknek, akik szeretnek elmélyülten játszani Isten jelenlétében.
Kassák Lajos - Számozott költemények
Ebben a kötetben Kassák írói életművének legfurcsább, legszokatlanabb darabjaival találkozhat az olvasó. A számozott versekként emlegetett költemények annak idején először napilapokban, folyóiratokban jelentek meg többé-kevésbé létrejöttük sorrendjében: két vers a Bécsi Magyar Újságban (1921), ötvenkettő a Mában (1921-1925), öt a 365-ben (1925), kettő a Fundamentumban (1926), hat a Népszavában (1925-1929), tizenegy a Dokumentumban (1926-1927), tizenhét a Nyugatban (1927-1929) és egy a Munkában (1929). Ezzel legtöbbször szinte egyidejűleg Kassák új verskötetei révén is az olvasók elé kerültek. E kötetek: 1-Ma (1921), Világanyám (1921), Új versek (1923), Tisztaság könyve (1925), 35 vers (1931).
Nemes Nagy Ágnes - Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
François Villon - Befogad és kitaszít a világ
Villon hihetetlenül népszerű volt. Versei szájról szájra, kézről kézre jártak, kocsmákban, lebujokban mondogatták, énekelték őket. A középkorban még sokszor fonódik össze szöveg és zene. Goromba humora, nyers szókimondása éppoly hatásos, mint pontos, olykor rikítóan színezett képei, könnyen bomló, változó tempójú mondatai, szertelen kedélyhullámzásait összefogó arányérzéke. Szeretjük vadságát és gyöngédségét, átkozódásait és áhítatát, mert minden mozdulatának fedezete van. Csakugyan úgy van, ahogy mondják ő a középkor első nagy személyes hangú költője.
Kosztolányi Dezső - Kosztolányi Dezső összegyűjtött versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
József Attila - József Attila összes versei
A jelen kiadás összeállításánál az 1984-ben megjelent kritikai kiadásra támaszkodtunk. (József Attila összes versei. Bp. 1984. 1-2. kötet. Akadémiai Kiadó.) Kötetünk hét új verset tartalmaz. A Nem! Nem! Soha! címűt Szörényi László közölte a 2000 című folyóirat 1989. novemberi számában (60. 1.); a Tanítások 15. részének hasonmása a Borda antikvárium 10. sz. Ajánlójegyzékében látható (Bp. 1987. 45.); a]ött, megfogott és áthajított hasonmásának megjelenési helye: József Attila: A legutolsó harcos. A költő kéziratos verseskönyvének hasonmása. (Sajtó alá rend. Tóth Ferenc.) 84. számozatlan lap. Bp. 1983. Helikon Kiadó. A Mivelhogy oly szépen terít a... kezdetű alkalmi vers hasonmása a Köztársaság 1993. április 9-i számában jelent meg. A Faragó Sáriról írt versike a Terézváros 1989. november 3-i számában, a Homonnai Ibinek szóló alkalmi vers a Holmi 2000. novemberi számában jelent meg.A költő utolsó, halála napján írt verse tévesen csak mint változat szerepelt a kritikai kiadásban. Önálló versként az Irodalomismeret 2000. decemberi számában tettem közzé és kommentáltam.
Tóth Krisztina - Síró ponyva
Tóth Krisztina előző kötetét, a Porhót az ezredforduló egyik legjelentősebb magyar irodalmi vállalkozásaként értékelték, elnyerte a rangos Palládium-díjat, szerzője azóta is a fiatal költőnemzedék legkedveltebb tagjai közé tartozik. A kivételes formaérzékű költő a Síró ponyva szövetét is gyöngéd figyelemmel szövögeti lenyűgöző egésszé. A letisztult versciklusok megszenvedett fegyelmezettségről és rendkívüli érzékenységről árulkodnak. Tóth Krisztina a hétköznapi események hátterében meghúzódó örökérvényűt keresi verseiben, méghozzá úgy, hogy belát, bevilágít a mindennapi történések mögé. Az elénk táruló látvány nem mindig szívderítő, a pontosan rajzolt, kinagyított részletek olykor valami bizonytalan, sejtelmes, baljós végkifejlet felé mutatnak. Abban a világban, ahol a ponyva is sírva fakad, s szinte a keletkezése pillanatában elmúlik minden, a csönd és a néma szemlélődés a túlélés eszköze lesz.
Parti Nagy Lajos - Grafitnesz
Kétségtelenül az utóbbi időszak egyik legjelentősebb költői teljesítménye a Grafitnesz. Minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti Nagy Lajos több mint tíz évig rajzolgatta őket. Klasszikus motívumok ezredvégi átiratai groteszk hangszerelésben. Merthogy koncert is ez, sokhangú. Első hallásra úgy tűnik, mintha az előadó mellé ütne, aztán kiderül, hogy ezek a "tévesztések" egy sajátos és nagyon tudatosan felépített összhanggá állnak össze. Parti Nagy játékos könnyedséggel ugrál át szakadékokon, mi meg nézzük-hallgatjuk, és örülünk, hogy ilyen is van. Mármint költészet. A verseket a szerző előadásában hallgathatjuk meg.
William Shakespeare - Szonettek
William Shakespeare 1609-ben - kalózkiadásban - megjelent szonettciklusa a világirodalom legrejtelmesebb művei közé tartozik, népszerűségével talán csak Catullus és Villon versei vetekedhetnek. Shakespeare életművén belül is csak a Hamlet-et övezi hasonlóan felfokozott érdekődés. Magyarul több teljes fordítása is ovasható: a múlt században Győri Vilmos és Szász Károly (1880), majd Ferenczi Zoltán (1916-1922), Szabó Lőrinc (1921), később Keszthelyi Zoltán (1943) fordította le a teljes szonettciklust. Justus Pál (1905-1965) társadalomtudós, költő, műfordító, a Szociáldemokrata Párt egyik vezetője, országgyűlési képviselő 1956-ban adta közre a saját fordítsait, melyeket a megelőző évek tragikus körülményei között készített. Justust a koncepciós perek során 1949-ben bebörtönözték, és csak 1955-ben szabadult. A szonetteket börtönévei alatt fordította egy oxfordi kiadás és egy szótár segítségével - fejben, papírfecnikre. E fordítások értéke azonban, mint ezt az olvasó is tapasztalhatja, nem az alkotás ellenében ható körülményekben rejlik: Justus méltó és egyéni változatot teremtett.
Allen Ginsberg - Halál Van Gogh fülére
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Fodor Ákos - Dél után
Fodor Ákost Tandorihoz képest szokták a kortárs költészet térképén elhelyezni. A kötet hátlapján idézett interjú szerint éppen ő nyilvánítja a szerzőt "eredeti költő"-nek. Bár ez a gyűjtemény címekkel együtt sem tartalmaz többet háromszáz rövid sornál, mégsem tekinthető ötletek, rímes vagy rímtelen szójátékok, poénok, maximák véletlenszerű halmazának. Olyanféle gondolati, nyelvi sűrítés munkálkodik bennük, amilyen a haikukban, még inkább Weöres Sándor legtömörebb, olykor csak egysoros költeményeiben. Fodor Ákos elmés paradoxonjaiban mindig van továbbgondolható tanulság: "Gyertyámra sem vet / rossz fényt az, hogy folyton fogy, / amíg világít" (Védőbeszéd); "Némelyik árnyék / jelentőségteljesebb, / mint ami veti" (Metaoptika). Egyik Axiómája - valószínűleg véletlenül - csaknem teljesen egybevág W.H. Auden saját versírómódszerére alkalmazott kijelentésével: "Emberi művet / csak abbahagyni lehet / - befejezni nem."
Az epigrammatikus tömörségen túl sajátos jellemzője még a szerző helyzetjelentéseinek a szarkasztikus humor. A barguzini ásatás hisztériájától is nyűgös közélet korabeli jelenségeit például így összegzi: "Hőhányó venne inaktív Petőfit / Nemzet van. Dal nincs. A PITI tetőzik." (Helyzet, jelentés). Hasonló közéleti kiáltvány karikatúrája olvasható ki az Állás, pont-ból. Kiemelkedően szellemesek még: Bejön, majd kimegy két jelmezes figura, meg egy mezítlen; Weimari emlékkönyv-lap; Goethe-haiku; Egy románc szinopszisa; Kavafisz-hangminta, illetve az Egy vallomás hommage á Kosztolányi; Főhajtás a dramaturg nyomorúsága előtt; New Age; Az is, valamint a Politika hommage á W.S. című versei is. - Főként a szatirkus-intellektuális költészetre fogékony olvasókban válik élményszerű befogadássá.
Tóth Árpád - Az öröm illan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Gazdag Erzsi - Mesebolt
Melyik gyerek nem tanulta meg az óvodában az _Egy kis malac röf-röf-röf_ vagy _A csavargó füstgyerek_ c. verset, s melyik gyerek nem énekelte vidáman az óvodában vagy az esti elalvás előtt azokat a népdalokra emlékeztető verseket, melyeket a költő írt Kodály Zoltán gyermekdalaihoz? Gazdag Erzsi versei antológiákban, számos kiadványban, kottákban váltak népszerűvé, a szép vers megszerettetésének egyik eszközévé. Lukáts Kató nyuszikkal, törpékkel, csillagos réttel teli képei még játékosabbá teszik ezt a sokszínű költészetet. A _Mesebolt_, mely most negyedik kiadásában jelenik meg, minden gyermek könyvespolcának kedves darabja ma is.