Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


Nikolett0907
3.5/5

Ez ​a kötet majdnem teljesen letükrözi az első részt, ami biztosan izgalmas azon olvasóknak, akik élvezték az előzményeket.
Számomra nem volt rossz élmény belemélyedni a történésekbe, viszont közömbös maradtam érzelmileg.
Komor, mély hangulatú, mégis csak annyit tudtam magamévá tenni, hogy felfogtam mi történik, hol tartunk, mely karakter élethelyzetéből kell átérezni a cselekmény lényegét.
De hidegen hagyott.
Biztosan velem van a probléma, nem vagyok elég nyitott most eme tematikára.
Ezért úgy gondolom kicsit jobban csillagozom, mint eredetileg terveztem.
Viszont egyenlőre elengedem a sorozat kezét.
Így nem sok értelmét látom tovább olvasni.
Talán majd egyszer.


Mondhatnám, ​hogy ez az első rész pepitában. Jem fia, Adam ugyanúgy látja az emberek szemében a számokat, és ő is meglátja, hogy valami nagy katasztrófa fog történni. A helyzetet súlyosbítja, hogy közben szerelmes lesz, de Sarah valamiért állandóan menekül előle. Mivel a könyv a két főszereplő szemszögéből íródott, egész hamar megtudjuk, mi a problémája a lánynak. Természetesen a szálak a háromnegyede felé összefutnak, és a főhősök meg jól egymásba szerelmesednek.
Ebben a részben sokkal több volt az akció, izgalmasabb is volt, mint az első, mégis gyengébb lett. A katasztrófa kidolgozatlan, nem tudjuk meg, honnan tudják a fejesek, mi fog történni, stb. Arról nem is szólva, hogy lázadó kamaszok, de ahogy Adam néha leordítja csóró dédije fejét, kissé túlzás.
Mivel Sarah-nak a könyv közepe táján babája lesz, ismét csak borítékolható a folytatás.


Roni_olvas
5.0/5

Sokat ​gondolkodtam rajta, miért annyira más, annyival több ez a könyv, mint egy átlagos YA vagy ifjúsági regény. És azt hiszem, rájöttem: azért, mert egy látszólag izgalmas és misztikus történetbe félelmetesen bátran ágyaz be egy szívettépően realista világot szívettépően fájdalmas problémákkal és helyzetekkel. Nem pusztán egy jövőbeli regény ez természetfeletti képességekkel megáldott fiatalokkal és közelgő világvégével, sokkal inkább valóságos, mélyebb jelentéstartalmú realista könyv ez, a YA irodalomtól eltérően igen komoly mondanivalóval.
Ami számomra az egyik legfájdalmasabb momentuma a könyvnek, ami egyre-másra mást sem tesz, csak marcangolja a szívemet, az Adam és Sarah kapcsolata. Mert igen, egymásra lelnek benne, de annyira fájó ez a szerelem! Két elveszett, sérült, magányos lélek találkozása, nem is társai ők egymásnak, inkább kapaszkodói, mentsvárai, az esély a jobb, boldogabb életre. Nem a teljességet adják ők egymásnak, csupán a reményt. A reményt arra, hogy akár még szebb is lehet. És ez a remény annyira erős bennük! Erősebb minden félelemnél, minden gyűlöletnél, mindennél, amit valaha is éreztek és akartak. Egymás mellé sodorja őket, egymás karjába kapaszkodva igyekeznek átbotladozni London és addigi életük romjain… És én remélem, sikerül nekik…
Bővebben a linkeknél!


Mazsidrazsi
4.5/5

_ ​Sötét, borongós, ijesztő, elképesztő, szívet tépő, fájdalmas, izgalmas… _
Ennyi és még megannyi szavak röpködnek a fejemben, mert annyi minden van ebben a részben.
Sokkal jobb, mint az első rész, a nyelvezete sokkal kiforrottabb, lírikusabb.
A két fiatal története már eleve szomorúan, reménytelenül indul. Kíváncsi vagy a közös kapcsolatra, a pontra, melyben találkoznak, összekapcsolódik az életük. Lassan folynak az események, de nekem így volt jó, mert a kilátástalanság lassan fokozódik, és a belső érzéseknek és változásoknak kell az idő.
Nem szeretnék egy ilyen jövőben élni. Ahol chipet ültetnek beléd, hogy követni tudjanak, ellenőrizve vagy állandóan, és ez elől senki sem menekülhet.
A végkifejlettől több választ vártam volna. Egyáltalán mi ez a katasztrófa? Hova menekülnek tovább? Van egyáltalán esélyük? Annyira nyitott maradt, most ezeken kattog az agyam…


abstractelf
5.0/5

Nos… ​próbálom összeszedni magam, hogy viszonylag értelmes értékelést írjak. Csak annyira nehéz, miután ennyi érzelmi impulzus ért.
Az első részről csupa rosszat hallottam, így kissé félve kezdtem A káosz olvasásának – de wow! Ha a Menekülés nem is volt jó, ez a rész bőven kimeríti a “jó” fogalmát. Ráadásul a szívem majd megszakadt némely események miatt, s még mindig a hatása alatt vagyok.
A főszál, de különösen a karakterek háttere, érzései fogtak meg. Teljes mértékben magába szívott a regény, és annyira utáltam, hogy mikor rossz történt, én nem tehettem semmit.
Szóval igen, szerettem, nagyon tetszett, és I ♥ Vinny és Nelson.


Marée_Noire
4.5/5

Még ​érdekesebbnek bizonyult, mint az első rész. Furcsa, mert alapból nem szeretem, ha egy sorozat újabb részében nem a megszokott szereplők, hanem a következő generáció szerepel, a váltogatott több nézőpontosat meg végképp nem, ebben a történetben viszont mindkettőre szükség volt, elképzelhetetlen nélküle, és kész. ;)
Élethűen van leírva a pusztulás, Adam és Sarah sokáig kétélű kapcsolata, Val jelenlétének pedig kifejezetten örültem, kellett ennyi “horgony” az előző könyvhöz.
Jöhet a következő! :)

Ui.: Az egyetlen zavaró tényező számomra az, hogy szerintem az utolsó szám/dátum el van írva a könyvben, legalábbis én értetlenkedve néztem. Eddig az egy számjegyű hónapok és napok előtt nem volt 0, ebben is csak a hónap elé került, a nap elé nem, szóval valami nem stimel, én meg nem tudtam átérezni azt a döbbenetet, amit csak sejtem, hogy kellett volna… :/


Briza
3.5/5

Mintha ​csak az első részt olvasnám, csak itt kissé felcserélődtek a fordulatok. Végre nem csak egy nézőpontból láthatjuk a történetet. Megint van egy várandós tinink, egy számokat látó középiskolás, a nagymama dédivé változott, és most több ezer embert kell megmenteni, akikből egy ismét nagyon, de nagyon fontos.
Kár, hogy a váratlan fordulatot a végén elírták, nem is kicsit.


FFG
5.0/5

Nagyon ​vártam a folytatást, nagy elvárásokkal indultam neki a regénynek. Ehhez képest nem okozott csalódást, inkább pozitív meglepetést. Rachel Ward felülmúlta önmagát. A menekülés című kötetben bebizonyította, hogy tud írni, A káosz -ban pedig megmutatta, hogy nem a szerencsén múlt…
Bízom benne, hogy a harmadik résszel minden eddigit sikerül felülmúlnia, és nem kezd mélyrepülésbe.

(Részlet a linkeknél)


Err
4.5/5

Elvileg ​, ha a százalékokat nézem, akkor ennek a kötetnek jobban kellett volna tetszenie mint az előzőnek. Hát, ez nálam nem így volt. Na, ez sem volt rossz, de valahogy nem volt az igazi. Talán a sok megválaszolatlan kérdés miatt.
Néhány dologban hasonlított az első részben, néhányban eltért tőle.
Láttam, többen írták a Menekülés-nél, hogy zavarta őket a sok káromkodás, engem nem, hisz ha belegondolunk tényleg káromkodunk, főleg a kamaszok.. itt viszont már zavart az, ahogy Adam sokszor a Dédijével beszélt, mert hiába mérges rá valamiért, családtaggal akkor sem beszélünk így!
Amúgy, ez a könyv már pörgősebb volt és tetszett a váltott szemszög is, csak a vége lett kicsit kusza nekem, vagyis inkább megválaszolatlan.
Hisz nem derült ki, hogy akkor mi is történt egészen pontosan Londonnal, hogy mi történt a tűzben, és hogy akik megmenekültek, azok Adam miatt, vagy alapból nem is az volt a számuk? Főleg ezen az utolsó kérdésen sokat gondolkodtam a könyv befejezése után is.
Már el is kezdtem a befejező részt, ahol remélem, hogy választ kapok a kérdéseimre. :)


Destinee
5.0/5

Nehéz ​így értékelni a könyvet, hogy az első felét több mint egy hónapja olvastam, és már alig emlékszem rá… de azért megpróbálom.

- Borító: Tulajdonképpen követi az első rész stílusát, csak a szín más. Nem is bánom nagyon, hogy nem olyan komor és sötét, egy kis életet visz bele a vörös. Alig várom, hogy a harmadik kötet is nálam legyen, biztosan nagyon szépek lesznek egymás mellett :)

- Történet: Ha ilyen lehetséges, még az előzőnél is izgalmasabb és fordulatosabb volt. Adam és Sarah rengeteg szenvedésen mentek keresztül, ráadásul időközben bekerült a képbe Mia, aki – persze önhibáján kívül – még több bonyodalmat okozott. Rachel Ward teljes hitelességgel írja le a katasztrófát – és ijesztő belegondolni, hogy ugyanez egyszer valóban meg fog történni… Nem szeretnék ott lenni, amikor az utcák lepusztulnak és romokba dől az otthonom :S

- Kedvenc karakter: Adam – az én hősöm… meg gondolom mindenki másé is :) ♥

- Kedvenc jelenetek: a végletekig romantikus lélekként azokat a részeket szerettem a legjobban, amikor Adam és Sarah egymásra találtak :)

- Negatív: Dédi. Csodálatos és egyben rettentő is, hogy a számok megváltozhatnak :(

- Zene: Tinie Tempah – Pass Out: “Until we hit the ground…”
http://www.youtube.com/watch?v=QzvGKas5RsU


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

44.3
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás

Címkék

Kollekciók