…Megítélésem szerint a rémalakok nyüzsgésében a kancsi szándékúak világméretű összeesküvése húzódik meg.
És ebben nem az az új, hogy hírt ad magáról a félvakság és a kancsalság. Mindig voltak fogyatékosak, akik megjelentek, megértést és jóindulatot esedezve.
De most úgy lépnek elénk, mintha mindenki, akinek két szeme, egy orra és két füle van, köteles lenne számot adni furcsa megjelenéséért. Sőt, a kétszeműek irgalomért se folyamodhatnak, mert annyi gaztettet néztek végig két szemmel, hogy elvesztették jogukat a védekezésre. Ha valamit enyhíteni akarnak ítéletükön: úgy próbáljanak kancsalítani. Akkor a továbbiakban nemcsak helyesebben fogják látni a bonyolult világot, hanem moderneknek is nevezhetők!
És itt kerülök szembe véglegesen a ferdepofájúakkal és kancsikkal. Én ugyanis eredetileg – ezt őszintén be kell vallanom – kancsal vagyok. De hittel, tudással és szorgalommal küzdök ellene. Egyszer-egyszer már eljutok odáig, hogy duplán látom a világot, sőt néha képes vagyok gyönyörködni a szépségeiben. Ha valami torzat pillantok meg a valóságban, először a szememet tartom bűnösnek, és számtalanszor helyesnek bizonyult e feltételezés.
Ez a való: én első pillanatra mindég visszataszító és torz jelenségeket fedezek föl. De gyűlölöm a torzságot, a kétfejűeket, a káoszt, a színek értelmetlen egyvelegét.
Hát hogyne lennének ellenségeim azok, akik a káoszt és az értelmetlenséget kiagyalják? Akik nehéz agymunkával jutnak odáig, ahonnan eredetileg bámészkodom?…
Kapcsolódó könyvek
Kaszás György - Amit a lovakról feltétlenül tudni kell
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Karinthy Frigyes - Rájöttem valamire
Immár több mint fél évszázada Karinthy a mérce és a forrás. Még mindig nem apadt ki, még mindig lehet utánozni. Az önállótlanabbak vele, az erősebb egyéniségek ellene, de nélküle ma sincs magyar humor és szatíra.Látásmódja, szemlélete, gondolkodásának mechanizmusa eleve arra predesztinálta, hogy a komikus, a torz, a groteszk jelenségeket fedezze fel a világban. Ő nem tudott másképp látni, csak szatirikusan. A tudománytól tanulta meg a kételkedés tudományát, hogy minden másképp van.
Szakított az anekdotikus előadásmóddal. Rögtön a lényegre tért, elhagyott minden sallangot, minden epikus kitérést, nem engedett kényelmes tempót, sokszor a végletekig fokozta az abszurd ötletet.
Az író - aki a humorban nem ismert tréfát - legjobb humoreszkjeinek, krokijainak, legmulatságosabb tárcáinak, cikkeinek, legkacagtatóbb karcolatainak, szatíráinak gyűjteményét tartja kezében az olvasó. A kiadó célja a szórakoztatás volt, a nevettetés, a nevettetés...
Ephraim Kishon - Drehn Sie sich um, Frau Lot!
Obwohl der Humor dieses Werks in erster Linie allgemein verständlich ist, ist das Buch gewissermaßen auch eine Einführung in die Kultur des LandesIsrael. In der ersten Person erzählt der Autor von der Komik des israelischen Alltags und entblößt die Idiosynkrasien seiner Mitbürger. In der GeschichteUnternehmen Babel wird das Sprachchaos gezeigt, das die vielen Einwandereraus aller Welt erzeugen. Aber trotz anscheinend unüberwindbarer Schwierigkeitenzwischen den verschiedenen Sprachen arrangiert sich das Volk mit der Situation. Der Streit zwischen alten Traditionen und modernen Lebensweisen wird in Brautkauf im Kibbuz dargestellt. In dieser Erzählung erfährt der Leser Einzelheiten über die Kibbuzstruktur, aber auch über alte und neue kulturelle Sitten. In der Skizze Auf dem Supermarkt beleuchtet Kishon der Kaufhysterie,die er als Resultat des Kapitalismus versteht.
Tamási Áron - Ábel a rengetegben
Ábel népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája - Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában - küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".
William Vance - Henri Vernes - Bob Morane
Band 2 enthält die ersten drei Abenteuer mit dem Gelben Schatten, die Coria 1987 und 1998-99 zeichnete.
John Caldwell - Jeffrey Stone - Az Éj Káosza
Skandar Graun grimaszolva fogadta társa bizakodó pillantását, mélyet lélegzett, maga elé tartotta a varázsgyűrűt, ráköpött, és nagy műgonddal szétkente nyálát. Aztán várt.
Halk puffanás hallatszott, ámbraillatú füstfelhő jelent meg a helyiségben. A fülke közepén egy pocakos, kék szakállú dzsin lebegett bojtos fezben és bő szárú selyembugyogóban. Zavart képpel nézett körül, majd Skandar Graunhoz fordult.
– Maga Aladdin?
– Nem, kérem – krákogta a félork meglepetten. – Én Skandar Graun vagyok, a két lábon járó pestis.
Káosz a Káosz hátán Cherubionban!
AZ ÉJ KÁOSZA
Fantasztikus paródia, melyben Skandar Graun és Leon Silver, a Káosz-ciklus és a Cherubion-saga prominens alakjai azt sem tudják, melyik regényben szerepelnek. Csak egy a biztos: az íróik az életükre törnek! Vajon sikerrel?
Jonathan Swift - Gulliver utazásai
A könyv minden idők legnagyobb és legsikerültebb szatirikus regénye. Lemuel Gulliver, seborvos, majd hajóskapitány bőrébe bújva Swift a korabeli (1725) divatos útleírások modorában adja elő hőse fantasztikus kalandjait; ironikusan hitelesiti féktelen mesélőkedvét köznapi adalékkal, hajónaplóadatokkal, tengerészszakzsargonnal, hogy országról országra haladva véresen kegyetlen szatírát adjon először csak a korabeli Angliáról, aztán egyre inkább, magáról az emberről és az emberiségről.
Gulliver négy nagy utazást tesz. Először a törpék országába, Lilliputba, aztán az óriások hazájába, Brobdingnagba jut el - eközben, mintegy kicsinyítő és nagyító látcsövén át megismerjük az embert kicsinynek és nagynak, kicsinységében nevetségesnek, nagyságában visszataszítónak, s közben gonosz karikatúráját kapjuk Anglia társadalmi és politikai életének. A következő utazás több országba is elvisz: Laputában a filozófia és a tudomány ferdeségeit látjuk nevetséges színezetben. Glubbdubdriben, a Mágusok szigetén a történelem holt nagyjai lepleződnek le, s végül a halhatatlanság kétes áldásaival ismerkedünk meg a halhatatlan struldbrugok sorsán keresztül. Az utolsó utazás, amely a nemes és bölcs lovak, a nyihahák országába visz, végső, epés leszámolás magával az emberi nemmel, amelyet az undorító, ocsmány jehuk személyesítenek meg.
A Gulliver utazásai sokszínű, sokértelmű alkotás, amely sértetlenül vészelte át a megírás óta eltelt évszázadokat. Korabeli célzásai ugyan elhomályosodtak, mégis változatlan hökkenő erővel hat, alapvető mondandója - úgy látszik - örökké aktuális marad. Gyerekkönyv-változata éppúgy örökzöld klasszikus, mint az eredeti véres szatíra, amely az egyetemes világirodalom ritka remekműve.
Jaroslav Hašek - Švejk, a derék katona a háború előtt és más furcsa történetek
Ha néha-néha lezuhantak, és ripityára törték a gépet, a roncsok közül mindig elsőnek a vitéz Švejk kászmálódott elő, és mialatt tiszt urát lábra segítette, leadta a jelentést:
- Alássan jelentem, lepottyantunk, de azért élünk és egészségesek vagyunk.
Igen kellemes útitárs volt. Egy nap Herzig hadnagy úrral szállt fel, és amikor már nyolcszázhuszonhat méter magasságban voltak, a motor csődöt mondott.
- Jelentem alássan, kifogyott a benzin - szólalt meg a tiszt háta mögött Švejk a tőle megszokott kellemes és tisztelettudó hangon -, én, kérem alássan, elfelejtettem megtölteni a tartályt. - Kisvártatva hozzátette. - Jelentem alássan, a Dunába pottyanunk.
Amikor néhány pillanat múlva fejük felmerült a Duna zavaros, zöld hullámaiból, Švejk a tiszt úr nyomában a part felé úszva megállapította:
- Jelentem alássan, ma magassági rekordot csináltunk.
Jaroslav Hašeket, a század eleji cseh írót, híres _Švejk_-regénye emelte a világirodalom nagyjai közé.
Ez a kötet az író kisprózai munkáiból nyújt válogatást, s ennek megfelelően szatírákat, humoreszkeket, humoros tárcákat tartalmaz, valamint a főmű előzményének tekinthető írást, a _Švejk, a derék katona a háború előtt_ című novellafüzért, amely a később született világirodalmi remekmű őse, előmunkálata.
Jonathan Swift - Viktor Shatunov - Gulliver újabb utazásai
Újabb kalandos utazásain kísérhetjük el Gullivert, aki ezúttal a repülő szigetre jut el, majd a laputai egyetemre is ellátogat, ahol vak professzor keveri a színeket, míg egy másik tudós az uborkából próbálja meg kivonni a napsugarakat. Ezután a Glubbdubdrib, a boszorkányok és a varázslók szigete következik, majd Gulliver útja a nemes és bölcs lovak országába visz, ahonnan bizony főhősünk nehéz szívvel indul tovább. Végül azonban sok-sok kaland és tapasztalat után hazatér, s megosztja velünk utazásainak hihetetlen történetét.
Christopher Moore - Die Bibel nach Biff
Im Buch der Bücher fehlen einige Kapitel: Unter den wachsamen Augen von Engel Raziel soll Biff diese Lücke füllen und alles über die Kindheit und die turbulente Jugend von Jesus Christus berichten. Biff ist der einzige glaubwürdige Zeuge dieser Zeit, schließlich ist er in all den Jahren Jesus' bester Freund gewesen und stand ihm schon zur Seite, als dieser noch versuchte, vertrocknete Eidechsen zum Leben zu erwecken ...
Jonathan Swift - Gulliver's Travels (Oxford Bookworms)
Egyszerűsített olvasmány angol nyelven. Hasznos segítség a nyelvtanulásban. A kötet 4. nehézségi fokozatú, az olvasásához kb. 1400 szavas szókincs szükséges.
"Oxford Bookworms Stage 4"
"Soon I felt something alive moving along my leg and up my body to my face, and when I looked down, I saw a very small human being, only fifteen centimetres tall... I was so surprised that I gave a great shout."
But that is only the first of many surprises which Gulliver has on his travels. He visits a land of giants and a flying island, meets ghosts from the past and horses which talk...
Jancsó Miklós - Vilma, te édes
Ez a Jancsó Miklós nem az a Jancsó Miklós. Ez itt a kolozsvári színművész és humorista, szemben az odaátival, a budapestivel, aki, mint köztudott, világhírű filmrendező. A mi Jancsónk most indult el - szinte leírtam "csuklás", azaz fontolgatás gondolkodás nélkül - az íróvá válás útján, minthogy ez az ő első kötete. Ám a fogalmazás így valóban méltánytalanul és kissé sértőn is hangzana, hiszen folyóiratainkban és napilapjainkban már évek, évtizedek óta megjelenő humoreszkjeivel, a világot groteszk módon ábrázoló írásaival, tréfás elbeszéléseivel, vidám jeleneteivel máris nagy népszerűségre tett szert, legalábbis (egyelőre) "ideát." Írásainak sikere egyáltalán nem meglepő, hiszen azt a fajta irodalmat műveli - jegyezzük meg, jó érzékkel és tehetséggel -, amelyre a mai (s talán a mindenkori) olvasók a leginkább szomjaznak, s amely Bajor Andor halála óta a mi tájainkon majdhogynem kiapadt. A szerző eredeti, vérbő humora, amellyel a mindennapok, a közélet, a színház világának visszásságait, a valamennyiünkben lakozó hétköznapi ember csetlését-botlását pellengérezi ki oly módon, hogy közben önmagát sem kíméli, minden bizonnyal meg fogja találni az utat e kötet által is az olvasók kezéhez (zsebéhez) és szívéhez.
C. Northcote Parkinson - Parkinsonné törvénye
A méltán népszerű szerző most új oldaláról mutatkozik be: a "Parkinsonné törvényé"-ben az otthon, a család és a "házi üzem" alapításával, szervezésével és irányításával összefüggő problémák fonákját boncolgatja "parkinsoni nagyító" alatt.
Parkinson tulajdonképpen végigvezeti az olvasót a jómódú angol polgár egész életén: a párválasztástól a gyereknevelésen keresztül a nyugdíjba vonulásig. E kereten belül a szerző a tőle megszokott fanyar humorral tárja fel az átlagember életét betöltő mindennapi apró dolgokat és eseményeket. Bár a mienktől erősen különböző világot és fonákságokat tükröznek Parkinson elgondolkodtató és mosolyra derítő írásai, mégis van sok közös emberi vonás, amely nálunk sem idegen. Régebben megjelent köteteinél is nem egy olvasó gondolt arra, hogy a Parkinson név mögött magyar szerző rejtőzik és a hazai dolgokról ír. Azóta természetesen ilyen gyanú fel sem merülhet, legkevésbé ennél a könyvnél.
Tóth-Máthé Miklós - Romrázók
Humor, de elsősorban kemény szatíra árad a szerző legújabb regényéből, amely a rendszerváltozást követő hazai gazdaság új útjait, és az azzal párhuzamosan kialakult "újgazdag" vállalkozói réteg mentalitását és életvitelét mutatja meg. ; Történetének színhelye Tárkonyos, Magyarország egy képzeletbéli - de annál tipikusabbnak ábrázolt - jelentéktelen városkája, főszereplői annak polgárai. Tárkonyos már az "ántivilágban" is kis országunk legjellegtelenebb települése volt, olyannyira, hogy a városi rangot is csak tévedésből nyerte el, ugyanis az elvtársak (ott fönn) összetévesztették Párkonyossal, amely azóta is csak falu maradt. Ez a jellegtelenség igen-igen bántja Dobolka Dénes polgármestert, aki már tanácselnök korában is mindent szűkebb pátriája érdekében tett, de egyetlen leányán, a szépséges Darinkán kívül semmi érdemlegeset nem volt képes létrehozni Tárkonyos felemelkedéséért. Természetesen a szép Darinka is Pestre költözött, hogy bájait kamatoztatva színésznő legyen, s a felkészülést egy peep shaw-ban kezdte meg. Itt mutatták be Spec Manónak, a Speciál Bt. tulajdonosának, aki nagy ötleteiről és még nagyobb bukásairól volt nevezetes. Spec Manó már-már legendás csúnyaságával és egy nagy ötlettel hódítja meg a gyönyörű Darinkát: Tárkonyost - egy várrom létesítésével - be kell vonni a turistalátványosságok körébe. Dobolka polgármester kapva-kap az ötleten, így megindulhat a várrom-akció, amelynek tevékeny részese a tárkonyi történelemtanár, a Tárkonyi Hírmondó főszerkesztője, egy régész és még több tehetséges vállalkozó. Az ötlet hamarosan valósággá válik; miután sikertelenül próbálnak várromot vásárolni, elhatározzák, hogy eredeti 16. századi kövekből felépítenek (feltárnak. ) egy valaha volt törökkorabeli romot. Tárkonyos képviselőtestülete megszavazza a régészeti munkálatok költségeit, Spec Manó pedig - egy pesti építési kft. és egy "tuti" kőszállító segítségével létrehozza a várromot, Darinkának ígérve a várúrnő dicsőséges szerepét. A nagyszerű tervet azonban csak kevéssé követi az országos felemelkedés: a turisták csak gyéren látogatnak Tárkonyosra mindaddig, amíg ki nem tör a botrány. A városka részeges kultúrhatalmassága, Póni Tóni - bosszúból - leleplezi a történelmi csalást. Bukás helyett azonban dicsőség vár Tárkonyosra; az álvárrom hírére tömegesen érkeznek az érdeklődők, és ezzel Tárkonyos gazdag város lesz. Az álságos dolgok jól jövedelmező üzleteket hoznak (álvárromvendéglő és szálloda, álhírektől hemzsegő népszerű hetilap stb.). ; A történet végére az álromvállalkozás már a határokon túlra is kiterjed. Spec Manó feleségül veszi Darinkát, és Budán egy álvárrom utánzatú villában élnek boldogan - álüzleteik hatalmas jövedelméből. Mert ez egy ilyen ország - összegzi Spec Manó, aki tudja, hogy csak felesége szépsége valódi, de ezt titkolni kell; sikeres csak az álság lehet, amely az ál-arcok gyártására is berendezkedve társadalmi valósággá nőtte ki magát. Tóth-Máthé Miklós új regénye társadalmi szatíra, amely szórakoztatva hívja föl a nagyközönség figyelmét a rendszerváltozást kísérő jelenségekre.
Írta: Könyvtári Intézet
C. Northcote Parkinson - Parkinson újabb törvényei
C. N. Parkinson angol professzor, az angolszász hivatali apparátus tapasztalt ismerője, az angol szatirikusok legjobb hagyományainak mesteri folytatója, számos világsikerű szatíra írója, nem ismeretlen immár a magyar olvasóközönség előtt sem. A múlt évben magyarul is megjelent Parkinson törvénye nálunk éppen olyan sikert aratott, mint a világ számos országában. Az az élénk érdeklődés, amellyel a magyar közvélemény a Parkinson törvénye c. kötetet fogadta, felhatalmazza a Kiadót, hogy a "második és harmadik törvényt" is megismertesse olvasóival. A jelen kötet két részből áll: teljes terjedelmében közli a "Parkinson harmadik törvénye" művet, továbbá a "Parkinson második törvénye" c. fejezetben összefoglalja Parkinson professzor "Törvény és profit" c. kötetét.
Csurka István - A kard
Egy magyar házaspár nyugati turistaútra utazik. Ausztriában egy árverésen fölfedezik azt a kardot, mellyel valaha Frangepánt és Zrínyi Pétert lefejezték. A turista pénzzé teszi minden "vagyonát": autóját, fényképzőgépét - és megveszi a kardot. Történelemszeretetete nagy bajba sodorja: jön a vám, a gyanúsítgatás...
Sok humor és írónia fűszerezi Csurka István kisregényét, melynek társaságában egy másik is megjelenik: A csodaló. Ennek meséje két szálon fut, az első Kincsem történetét és a mai Kincsem napjainkban játszódó viszontagságait ismerhetjük meg. A kétféle szál két kor hangulatát eleveníti fel hitelesen, sok bölcsességel és emberismerettel.
Sarbu Aladár - Egyetem
Az angolszász világban fölötte gyakori, hogy egy-egy egyetemi oktató, professzor humorisztikus regényben vagy regényszerű beszámolóban űz csúfot a tudósvilágból, az egyetemi élet visszásságait, abszurditásait, a tudósok emberi esendőségét, vakságát, ostobaságát kipellengérezve. Hazánkban talán Sarbu Aladár (az ELTE angol tanszékének professzora) műve az első példa erre a regényválfajra. Az Egyetem fergetegesen kacagtató mű, amely - a hasonló angolszász művekhez képest is - egyúttal kisenciklopédiája az egyetemi életnek, nem a hallgatók felől, nem is őket állítva a középpontba, hanem az oktatók, kutatók, a tudósok vonatkozásában. Nem kulcsregény az Egyetem, bár a hazai tudományos (elsősorban filológiai) világban járatosak rá-ráismerhetnek nemcsak egy-egy figurára is, hanem fergeteges szatírája az "egész" hazai tudományos világnak: az oktatásnak, a kutatásnak, az adjunktusi, docensi, professzori karrierizmusnak, az akadémikusi szenilitásnak, a tudományos publikációk technikáinak, a tudományos minősítés visszásságainak stb. A regény humorát jelentősen fokozza, hogy a mű a pártállam utolsó esztendeiben játszódik, amikor érvényesek ugyan még a régi normák, de már megjelentek az újak is (egyik sem jobb a másiknál - a szerző szerint -, illetve mindkettő egyaránt végtelenül komikus). Vidéki egyetem bölcsészkarán játszódik a történet, de a szerző látószögébe bőségesen belefér a fővárosi egyetemi élet is. - Kitűnő, remekül szórakoztató regény, de humorát inkább csak azok fogják igazán érteni, akik valamelyest ismerik az egyetemek belső életét.
Karinthy Frigyes - Szatírák I-VIII.
Kötetünk Karinthy Frigyes 1920-as évekbeli írásaiból merít. Törzsanyaga a "Ki kérdezett?..." című kötete, amelynek homogenitását az író ama nézete segíti elő: hogy a szavak elvesztették valódi jelenségüket, s ezért célszerű egy új enciklopédiát megalkotni. Ez a gondolata egyébként már az első világháború alatt megfogamzott, s az időkben több ilyen témájú cikket is írt. Ezt így fogalmazta meg: "Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát. Gyalázatos hazugok megrontották a szavak becsületét." Karinthy nem kevesebbre vállalkozott, mint a szavak becsületének visszaszerzésére. E szándék még a harmincas években is fölbukkan írásaiban, s más műfajokban is. Sőt. Már az első világháború idején írott háborús karikatúráiban is benne munkál.
A "Ki kérdezett?..." teljes anyaga mellé beválogattuk azokat a 20-as, 30-as években megjelent írásokat, amelyeket Karinthy a "Címszavak a Nagy Enciklopédiához" alcímmel látott el. E műről viszonylag kevéssé vett tudomást a közvélemény, holott gondolati tartalma miatt egyik legfontosabb kötete Karinthynak. Általában csak azt emlegetik ezzel kapcsolatban, hogy új enciklopédiát akart írni, de a lényeget, magukat az írásokat elfeledte az utókor.
Nicole Hoefs - Petra Führmann - Mit olvas le a kutya a lámpaoszlopról?
Miért harapdálják előszeretettel a kutyák a füvet? Ki tudják-e szagolni az emberi bosszúságot? Túl keveset alszanak-e az ásítozó ebek? Vajon miért túrja fel az egész kertet a kutyám? Itt egyetlen kérdés sem marad megválaszolatlanul! Ez a könyv szórakoztató stílusban tájékoztat mindarról, amiről a kutyakedvelők mindig is tudni akartak. Akár furcsa, akár bámulatos, akár csupán mindennapi dolgokról szól, ez a kötet ugyanolyan különös és elragadó, mint négylábú kedvenceink. Nicole Hoefs és Petra Führmann kutyaszakértők az ember ősbarátjáról szóló megannyi érdekes ténnyel lepik meg a könyv olvasóját. A kutyakedvelők izgalmas információkat és hasznosítható ötleteket meríthetnek a kötetből, amely olvasmánynak is igen szórakoztató.
James Herriot - Apraja-nagyja megbabonázott
J. Herriot önéletrajzának egy részét már jól ismeri a magyar olvasók nagy tábora. A Gondolat Kiadó most az autobiográfia első részét, a pályakezdő fiatal állatorvos legelső éveit felidéző novellákat adja közre. A szerző nemcsak a gyógyításnak, a tollnak is jeles mestere. Az egyes fejezetek rendszerint egy-egy farmernél tett látogatást, kalandos, nem egyszer izgalmas műtéteket, kezeléseket örökítenek meg. Bepillantást nyerhetünk a yorkshire-i farmerek életmódjába, megismerkedhetünk sajátos erényeikkel, hibáikkal, de feltárul előttünk három fiatal állatorvos magánélete is. Herriot önmagát sem kíméli, amikor őszintén beszámol tévedéseiről, nevetséges helyzeteiről. Herriot kitűnő ember- és állatismerete, humánuma és humora átsüt könyvének minden fejezetén. A karakterek a történet során bomlanak ki, s Herriot szeretetteljes humorral világítja meg egyik-másik jellemző vonásukat. Szinte minden történetének megvan a helyzet- vagy jellemkomikumból adódó humoros csattanója.