Szovjet ​diplomáciai jelentések Magyarországról a Hruscsov-korszakban

Kmoskó Mihály - Mohamedán ​írók a steppe népeiről I/2.
Kmoskó ​Mihály nagy terjedelmű szöveggyűjteményben dolgozta fel a honfoglalás előtti magyar történet és az ehhez szervesen kapcsolódó eurázsiai steppetörténet mohamedán és szír forrásait. Noha azóta az őstörténészek új generációi nőttek fel, Kmoskó munkája alapvető forrás a korszak kutatói és a magyarság múltja iránt érdeklődő közönség számára. Újabb kötetünkben öt arab földrajzi író a steppei népekről, városokról, területekről szóló szövegeinek magyar fordítását adjuk közre eredeti térképekkel és az azokhoz tartozó magyarázatokkal. Készült a Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Program keretében.

Andrássy Ilona - Mindennek ​vége!
"nem ​javul a világ, csak okosabb lesz, önzőbb és színtelenebb" Andrássy Ilona a kiegyezés nagy formátumú politikusának, csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyulának az unokája, Katinkának, a "vörös grófnőnek" a nővére volt. Több nyelven beszélő, a politika és a művészet iránt érdeklődő, művelt kisasszony. 1909-ben feleségül ment rajongva szeretett vőlegényéhez, Esterházy Pál grófhoz. Pápai kastélyukból rendszeresen eljártak a budapesti "világba", ki-kiruccantak Bécsbe, elutaztak Olaszországba nyaralni vagy az Alpokba zergére vadászni. Élték az arisztokraták kellemes gondokkal teli életét. Kitört a háború. Pál gróf tartalékos huszár főhadnagyként bevonult. Kezdetben a frontvonal mögött, később az első vonalban szolgált. Ilona sok más arisztokrata fiatalasszonnyal együtt jelentkezett a Vöröskeresztbe. Nagy szerepe volt abban, hogy a szanitécek mellett nők is teljesíthettek frontszolgálatot. Megpróbált hivatalosan a férje frontszakaszára kerülni, de az olasz hadszíntérre irányították. Eközben érte a hír, hogy Pál 1915 júniusában az oroszokkal vívott ütközetben elesett. A napló Andrássy Ilona beszámolója a hadikórházakban szerzett tapasztalatairól, a magyarok kezdeti háborús lelkesedését követő egyre súlyosabb csalódásáról, kiábrándulásáról, céltalanságáról. Vallomás szerelemről és hazáról. A kötet alapjául szolgáló kéziratos hagyaték 1971-ben került elő a dénesfai Cziráky-kastélyon végzett tatarozási munkálatok során egy befalazott rekeszből. A leveleket, feljegyzéseket, fényképeket tartalmazó anyagot a győri Rómer Flóris Múzeum őrzi.

Ismeretlen szerző - Amerika ​koronázatlan királyai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rónai András - Fejezetek ​a politikai földrajzból
A ​politikai földrajz a XIX. század végén születő, s a XXI. század hajnalán megerősödő, új szempontú csoportosítása és hasznosítása a földrajzi ismereteknek. A politikai földrajz elsősorban a gazdaság- és a társadalomföldrajzzal van szorosabb kapcsolatban, s a társadalomtudományok felé közvetíti a földrajztudomány legkülönbözőbb területeinek eredményeit. E tudomány létrejöttének pillanatától arra hívta fel a figyelmet, hogy művelői kiemelt fontossággal még pontosabban tanulmányozzák a természeti keretek által nyújtott, földrajzi egységekbe foglalt államok történelmét. És lényegében ez is a politikai földrajz célja. A leszűrt összefüggésekből és kölcsönhatásokból eredményeket mutat fel, így segítve a politikusokat abban, hogy jó döntéseket hozzanak a bonyolult politikai helyzetekben. Az 1948-ban összeállított munka máig érvényes megállapításai hátborzongatóan igazak és valósak, holott az alapgondolat Teleki Páltól származik, aki politikai elfoglaltságai miatt a munka összeállítását kiváló tanítványára, Rónai Andrásra bízta. A könyvet gondosan olvasó hamar rájön, hogy a politikai földrajz elméleti alapjait tartja kezében, amelynek minden gondolata, megkutatott témája és eredménye mind-mind a gyakorlatra irányul. Olyan nélkülözhetetlen alap, amely történelmileg fogja át és rendszerezi hazánk és a Föld valamennyi államának, népének egységben értendő létezését. A kánonikus alapmű egy emberöltő után jelenik meg újra! Előszót Dr. Rónai András tanítványa, Dr. Kőrösi Mária egyetemi docens írt.

Kurt Vonnegut - Az ​ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five
6., ​kétnyelvű ünnepi kiadás Van okunk ünnepelni. Kerek negyven esztendeje, 1969-ben jelent meg első ízben ez a méretében szerény, irodalomtörténeti jelentőségét illetően azonban korszakos mű. A szerző, ez a "tisztavérű" német, 1944-ben, alig huszonkét évesen az amerikai hadsereg felderítőjeként német hadifogságba esett a belga hadszintéren. Drezdába vitték. Az ékszerdoboz-szépségű barokk kórházvárost a brit légierő nem sokkal a második világháború befejezése előtt porig égette. Bosszúból. Coventryért, Londonért. Néhány óra alatt százharmincötezer ember, csupa öreg, gyermek, asszony és hadirokkant égett szénné. Katona egy sem akadt köztük. Vonnegutnak és társainak jutott a feladat, hogy a közparkokban hatalmas piramisokat építsenek a hullákból, és elhamvasszák őket. Tömegmészárlásról alighanem teljes képtelenség katartikus, ráadásul mulatságos könyvet írni. A szerző maga huszonöt éven át kísérletezett vele, mire végül megszületett a nevezetes "Dezda-kötet", s általa a világméretű Vonnegut-kultusz. 1969 óta millió és millió példány fogyott el a könyvből. Az írót nemcsak a hazájában, de az egész bolygón afféle prófétaként tisztelik. A groteszk, az abszurd, a fekete humor apostola ő. Meghalt, mégis elevenebben hat, mint valaha. E kétnyelvű kötet főhajtás a megrendítő erejű alkotás és Kurt Vonnegut géniusza előtt.

Horvát János - Kubai ​retró
Horvát ​János, az ismert tv-riporter, újságíró, író és nagykövet így vall Kubáról: "Kuba keretbe foglalja fél évszázados történetemet, havannai diákéveimtől a nagyköveti megbízatásomig. Ezért hát nem véletlen, hogy amikor átléptem a nagykövetség korábbról már jól ismert G utcai kapuját, összeszorult a gyomrom... Nincs másik ország, amelyet ennyire ismernék, és nincs másik ország, amelyet ennyire szeretnék. Szeressék Önök is!" Hogyan lehet egy Castróval vívott pingpongmeccsen interjút nyerni? Valóban gyógyítanak a híres szivarok? Milyen a salsa és a szex? Hogyan bókolnak a kubai férfiak? És mi köze egy dundi fekete macskának a magyar diplomatákhoz? Különös kérdések egy különös országból... A választ egyvalaki ismerheti igazán: Horvát János. Ő vérbeli Kuba-szakértő, hiszen több mint négy évtizedes ismeretség fűzi a szigetországhoz. Tapasztalatairól, élményeiről szól ez a temperamentumosan csapongó, tárgyilagosan szubjektív hangulatú kalandozás, hiteles, magával ragadó visszaemlékezés. Aki járt már Kubában, újra elmerülhet ezen az egyedi és varázslatos szigeten tett időutazásban, beleszippanthat a permanens forradalmi készültség mágikus levegőjébe - vagy legalábbis, ami még megmaradt belőle. Akinek pedig még nem volt szerencséje a karibi ország földjére lépni, az a könyv lapjain barangolhatja be ezt az izgalmas világot.

Károlyi Mária - Napszülöttek
"Természeti ​környezetünk évmilliós emlékei Szombathelyen és környékén Hogyan hasznosítottuk a természet adományait emberi kultúránk elején? Két külső világunk van. Az egyik, amely közvetlenül körülvesz, amelyben berendezkedtünk, hétköznapjainkat éljük, amelyben megszülettünk, élünk és meghalunk. Ez a világ még veszélyei ellenére is alapvetően barátságos, emberi léptékű, bejárható, felfedezhető és lakható. A másik világ, melyről emberré válásunk folyamatában szereztünk lassan tudomást, nyugtalanító, félelmetes, megmagyarázhatatlan és felfoghatatlan. Ez az egyáltalán nem emberre szabott végtelen tér és végtelen idő világa, melynek tudata különös módon gazdagította az emberi létet. Tudjuk, hogy vagyunk. De azt is megtudtuk keserves ráadásként, hogy foglyok vagyunk, a nekünk jutott rövidke életidő foglyai. Gondolataink azonban szabadok, akadály nélkül utaztathatók előre és hátra a végtelen időben. Felemelő ez a képességünk, valóban, Madách vigasztaló szavaival élve "emel a végtelen érzete". Kissé a föld fölé emelkedett gondolatainkkal járjunk hát egyet az időben, abban a szakaszban, melyet régen magunk mögött hagytunk, és amelyről sokszor hisszük azt, hogy nyomtalanul elmúlt. Ma már tudjuk, hogy a földdarab, amelyen élünk, színhely - akár egy színpad - időről időre változó díszletek és szereplők: szüntelenül átalakuló élettelen és élő természet alatt. A múltban elpusztult természeti környezeteink nem tűntek el nyomtalanul, régmúlt világainkat képletesen és valóságosan is elnyelte a föld."

Benkő László - A ​lázadás parazsán
A ​XI. század közepén forog a magyar történelem kereke. I. István király megteremtette a keresztény államot, és lerakta az új államalakulat alapjait. Halála után unokaöccse, a római keresztényként nevelt Orseolo Péter kapta a koronát, ám István tudva, hogy egy nép vallását megváltoztatni, letéríteni őt szokásainak évezredes útjáról gigászi és roppantul veszélyes feladat , belpolitikai lavinát indított el döntésével. Újra fellángoltak a belső forrongások, amit a krónikaírók felszínes értékítélettel egyszerűen pogánylázadásként jegyeztek fel. Kik irányították a belső lázadásokat, és mit akartak elérni? Valóban istentelen lett volna a magyarság széles rétege? A fordulatos regény felöleli a korabeli eseményeket, összefüggéseket keres az egymással ellentétben álló érdekek között. Eközben László életének alakulását is nyomon követhetjük gyermekkorától, krakkói és bihari éveitől kezdve. Együtt vágtathatunk I. András király és öccse, Béla herceg vitézeivel a belső rend helyreállításáért a nyugati seregek ellen. Tanúja lehetünk András és Béla konfliktusának és utóbbi trónra kerülésének. Majd hirtelen a gyermek Salamon király udvarában találjuk magunkat, ahol színre lépnek I. Béla király fiai, Géza, Lambert és László hercegek. Mellettük lehetünk a kerlési ütközetben, és megismerhetjük a fiatal, de máris nagyszerű és kiváló tehetségű lovagot, a majdani László királyt. Az ő szemével látjuk a forrongó világ véres eseményeit, és megkíséreljük az eligazodást az udvari intrikákban és a politikai torzsalkodásokban. A lendületes történet egyszerre lebilincselő és széleskörű ismereteket nyújtó, s ahogy az író regényeiben megszokhattuk, rendkívül tárgyilagos. A majdani szent király fiatal, tudásra szomjazó hús-vér emberként jelenik meg, erényekkel, hibákkal, de kiváló hadvezéri és uralkodói tulajdonságokkal. Életének első szakaszát tárja az Olvasó elé a regényfolyam nyitó kötete.

Ősi János - A ​Lovagkirály keresztje
Ősi ​János könyve ígéretes olvasmány a történelmi kalandregények kedvelőinek. A műfaj legszebb hagyományait követve bontakozik ki a cselekmény Szent László ifjúkorától a legendás látomásáig, amelyben angyal hozza neki a koronát. A fordulatos cselekményt egyaránt jellemzi cselszövés, szerelem, árulás, politikai taktikázás, harc és kaland. Az ember és a politika természete egy ezredév alatt vajmi keveset változott, és ezt híven tükrözi a regény. A fordulatos és szórakoztató olvasmány akarva akaratlanul, a cselekménybe szőve bár, de elkerülhetetlenül felveti a magyarsággal kapcsolatos örök kérdéseket: szükségszerű volt-e a kereszténység felvétele, gondolkodását tekintve hány Magyarország létezik, hogyan tekintsünk Szent Istvánra és művére.

Harsányi Lajos - Fejjel ​nagyobb mindenkinél
Harsányi ​Lajos történelmi regénye a tizenegyedik századi Magyarország zűrzavaros, ugyanakkor szenteket "termő" világába kaluzolja az Olvasót. Szent István halála után veszélybe kerül a kereszténység épp szárba szökkenő vetése. Az új erőre kapó pogányság belső és a Krisztushívőnek mondott Európa több évtizedes külső támadásainak Szent László keménykezű uralkodása vet véget. Ő terjeszti el hazánkban az akkor virágkorát élő lovagi eszméket, ő szilárdítja meg végleg a keresztény normákat, és ő szerez legendás hadvezéri képességeivel tekintélyt országunknak a környező népek között. A regény lapjain életre kelnek a történelemkönyvekből ismert személyek: Szent Gellért, Orseolo Péter, Vata, Álmos herceg, Könyves Kálmán, s általuk és a magával ragadó cselekmény által mi is részeseivé lehetünk az Árpád-kor sokszor vészterhes, mégis lélekemelő légkörének. Harsányi Lajos immár klasszikusnak számító regénye kezdő kötete a Szent István Társulat által most útjára bocsátott Családi Regénytárnak.

Salgó László - A ​gyarmati rendszer története 1870-1955
Ázsia ​és Afrika nem csupán titokzatos idegenségével, hanem földjének kincseivel, mezőinek, erdőinek gyümölcseivel és fűszereivel is vonzotta évszázadokon át a föld iparilag fejlettebb népeit, elsősorban tőkéseit. Századunkban pedig a nagy monopóliumok fokozódó érdeklődését váltja ki az olaj... Salgó László és Balogh András e két hatalmas földrész történetét dolgozza fel, nagyjából az utóbbi száz évben. Foglalkoznak az első gyarmati vállalkozásokkal, háborúkkal, majd a leigázott népek ellenállásának, a nemzeti felszabadító mozgalmaknak a megindulásával. Különös hangsúlyt helyeznek Indiára és Kínára. De Marokkótól Japánig, Afganisztántól a Fokföldig minden jelentősebb eseményről számot adnak. 1955, a bandungi értekezlet éve nem zárja le végleg a könyvet; utolsó részében kitekintést kapunk szinte napjainkig, az el nem kötelezett országok havannai értekezletéig.

Ismeretlen szerző - Néger ​kiáltás
Afrika ​politikai térképét századunkban, főként az utóbbi évtizedben, szinte évente kell újrarajzolni... A gyarmatosítás elleni harcban egymás után vívják ki függetlenségüket a fekete földrész népei, s a gyarmatosítás elleni küzdelemben születik meg az új afrikai ember, akinek figurája fel-felbukkan a mai afrikai prózairodalomban, akinek érzéseiről afrikai lírikusok költeményei vallanak. Az ősi joruba, fullani, sotho, zulu versek, népmesék felélednek a gyarmatosítás okozta dermedtségből, történetei, szereplőik átlépnek a mai életbe, mesemondóik életre keltik őket, a mai ember sorsához, vágyaihoz igazítják. A gyarmatosítás elleni fegyveres harcban jön létre az új afrikai ember típusa, mely már nem az elnyomás miatt kesergő néger, hanem a nemzeti felszabadítás, az újjászülető nemzeti kultúra és a haladó társadalom kialakításának aktív harcosa. Az ő műveikből - és néhány nem afrikai szerző írásából - állítottuk össze ezt az antológiát, nem a földrajzi csoportosítás szerint, hanem arra keresve választ: merre tart napjaink Fekete-Afrikája társadalmi-kulturális újjászületésében.

Ray Bradbury - Fahrenheit ​451 és más történetek
Több ​mint hatvan évvel a megjelenése után Ray Bradbury világszerte elismert regénye, a Fahrenheit 451 igazi klasszikusként hat a világirodalomban a zord, disztópikus jövőábrázolásával. A könyv üzenete soha nem volt aktuálisabb, mint napjainkban. Guy Montag tűzőrként dolgozik. Az a munkája, hogy elégesse a könyveket... a házakkal együtt, ahol eldugták azokat. Montag soha nem kérdőjelezi meg a pusztítást, amit a munkájával végez, az estéi pedig unalmasan telnek a feleségével, Mildreddel, aki az egész napját a televízió bűvöletében tölti. Aztán egy nap Montag találkozik a különc szomszéd lánnyal, Clarisse-szal, aki egy olyan múltról mesél neki, amelyben az emberek még nem féltek, és bemutat neki egy olyan jelent, amelyben az emberek a könyvekben rejlő ötleteket felhasználva gondolkodnak. És akkor Guy Montag hirtelen megkérdőjelez mindent, amit addig igaznak hitt.

Cseres Tibor - Hideg ​napok
1964-ben ​jelent meg először Cseres Tibor Hideg napok című regénye, amelyből nagy sikerű film és dráma is készült. A több kiadást is megért könyv harminc évvel ezelőtti utolsó megjelenése óta a beszerezhetetlen regények közé tartozik. A regény két időben, két színtéren játszódó, keretes cselekménye az 1942-es újvidéki vérengzés hátborzongató napjait idézi. Cseres Tibor a legnehezebb írói megoldást választva, negatív hőseinek belső monológjaiban, párbeszédeiben az önleleplezés akaratlan, de kegyetlen következetességű módszerével eleveníti fel a hírhedt megtorlás történetét. Az országos méretűvé táguló, megrázó dráma hátterében a legmagasabb rangú szereplő - Büky őrnagy - személyes jellegű tragédiája bontakozik ki: egy véletlen következtében felesége, aki titokban látogat Újvidékre, szintén a megtorlás áldozata lesz. A József Attila-díjas szerző műve a közelmúlt irodalmának egyik kiemelkedő, jeles alkotása, mely a mai napig nem veszített értékeiből.

George Orwell - Esszék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

George Orwell - Rádiós ​jegyzetek / Londoni levelek
"A ​japán kapituláció hire tegnap dél tájban ért ide, amikor épp a Fleet Streeten jártam. Az utcákon örömujjongás tört ki, s az emeleti irodákban nyomban elkezdték fecnikre szaggatni, majd sz ablakon át kiszórni a régi újságokat. A rádiót hallgatva mindenkinek egyszerre jutott eszébe, hogy igy tegyen, s emiatt a buszunk néhány mérföldön át valóságos papiresőben haladt, az újságfecnik csillogón szálldostak alá a napfényben és bokáig beteritették a járdát. Mindez, nem tagadom, engem még bosszantott is kicsit, hisz akkor, amikor könyvekre nincs elég papir, lám, más léhaságokra mindig bőséggel akad. Igy a brit hadügyminisztérium ma egymaga több papirt használ el, mint az egész hazai könyvkiadás."

George Orwell - Háborús ​napló
"1940. ​VIII. 16. A dolgok láthatóan rosszul mennek Szomáliföldön, Egyiptom felé onnan várható az oldaltámadás. A Csatorna felett tömeges légicsaták dúlnak, ha a hírek igazak, elképesztő német veszteségekkel. Csak tegnap állítólag 145 német gépet lőttek le. (...) London belvárosának is alighanem jót tenne már egy komolyabb légitámadás, hogy végre észhez térjenek az emberek. Jelenleg teljes a zűrzavar, a teherfuvarozás kivételével minden közlekedést leállítottak anélkül persze, hogy bármi hathatós óvintézkedést tettek volna. Ha a szirénák megszólalnak, az első 15 másodpercben óriási a zűrzavar, sípszó, kiabálás a gyerekekkel, hogy menjenek le az óvóhelyekre..."

George Orwell - Tragédia ​Burmában
A ​mű egészen 1989-ig az egyetlen legálisan kiadott Orwell-mű maradt Magyarországon. Hőse Flory, az 1984 Winstonjának előképe. Tulajdonképpen nem hős, mégis mindent a végsőkig kell vinnie, mégpedig abban a határhelyzetben, amit a halódó gyarmatbirodalom és rabszolgasorban tartott burmai lakosság találkozása jelent. Burmai szeretője és angol szerelme verhetne hidat a két világ közé, de Flory - bár talán már semelyikhez sem tartozhat - nem hajlandó a képmutatására...

George Orwell - Burmai ​napok
A ​világhírű író 1934-ben írt első regénye most jelenik meg másodízben magyarul, pedig a meghökkentő, kalandos történet kitűnő olvasmány, már-már romantikus nagyregény. Az egzotikus környezet nem csupán vonzó díszlet, hanem pontos helyszín - Orwell öt évig élt Burmában, mint az indiai Birodalmi Rendőrség tagja -, a burjánzó stílus a vad indulatok érzékletes kifejezője. Az író egy különös szerelmi tragédia kapcsán a gyarmati rendszer visszásságait pellengérezi ki, de későbbi műveivel ellentétben itt egyáltalán nem a szenvtelen ábrázolás híve. A gyilkos szatíra erejét nem gyengítik, ellenkezőleg, növelik a távol-keleti táj leírásai, a mély emberi drámák szenvedélyes ábrázolásai.

Sólymos Szilveszter - Szent ​Benedek - keresztes érme
Kedves ​és lényeges könyv a magáról az elmúlt években egyre gyakrabban hallató Sólymos Szilveszter bencés atya Szent Benedek keresztes érme című karcsú kötete. Talán nem mindenki ismeri azt a gazdag hagyományt, amely rendkívül szép formában, fogható alakban jelenik meg az egyik oldalán Szent Benedeket, a másik oldalán Jézus Krisztus keresztjét (természetesen más jellegű ábrázolás is létezik), feliratok és egyéb vissza-visszatérő ikonográfiai jegyek mellett ábrázoló érmen. Sólymos Szilveszter lényegretörő bemutatásából megismerhető Szent Benedek (akinek passió-teológiáját mások mellett Hans Urs von Balthasar is kiemeli) kötődése a kereszthez, az e köré épülő hagyomány (amely a kereszt tényleges erejéről és ennek az erőnek a komolyan vételéről tanúskodik) és persze elsősorban az ezt tükröző keresztes érem története és kultusza a XVII. századtól, a különböző ünnepi alkalmakra készült ábrázolások, valamint a Szent Benedek-éremhez hasonló keresztes érmek. A szerző kitér az érem magyarországi kultuszára és közöl egy, a Benedek-keresztről szóló rövid írásműről készített XVII. századi magyar fordítást is, amely talán elsősorban nem mosolygásra indítja az olvasót, hanem feltárja számára azt az életet, amelyet korábbi századok a keresztben ismertek fel. A kötet második fele hármas csoportosításban mutat be, rövid, szakszerű leírással, hetvenkét, a pannonhalmi numizmatikai gyűjtemény birtokában lévő keresztes érmet. A bemutatott érmekről készült fényképek rendkívül jó minőségűek, világosan kivehető minden részletük, a feliratok nagy része olvasható. Ez a gondosság jellemzi egyébként a kötet egészét: az elegáns borító és a választékos betűtípus méltó külsőt kölcsönöz ennek a karcsúságában is igen gazdag kötetnek, amelyben (az ajánlást író Várszegi Asztrik főapát szavaival) egyképpen „gyönyörködhet a hívő, a vallástörténész és a numizmatikus”.