A ​szenvedély szerelmese Elizabeth ​Taylor életrajza

Szabó Magda - Az ​ajtó
Álmában ​nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

Sandro Monetti - Aki ​a király hangján szólt: Colin Firth
"Colin ​Firth az a karakter, akiben a nők a férfit imádják, az erősebb nem képviselői a zseniális színészt tisztelik." - _Los Angeles Daily News_ Az Oscar-díjas színész körül nincsenek botrányok, nem tombol benne agresszió, nem váltogatja sűrűn partnereit, mégis nők millióinak bálványa, és tehetségét számtalan filmben bizonyította. Sőt, a reflektorfénytől távol több mint húsz éve támogatja a szegények és rászorulók ügyét. Sandro Monetti tapasztalt és elismert újságíróként szenvedélyesen és nagy beleérzéssel, de a pletykákat kerülve, párkapcsolati és divatszakértőket segítségül hívva írja le annak a pályának a részletes történetét, melynek mérföldkövei voltak az _Büszkeség és balítélet_, a _Bridget Jones naplója_, a _Mamma Mia!_, _A király beszéde_ és a _Suszter, Szabó, Baka, Kém_. A kötet nem szűkölködik szórakoztató anekdotákban sem, melyek betekintést engednek a forgatások szüneteibe, s amelyeken keresztül megismerhetjük a szerepeire alaposan felkészülő színészt, a magánembert és az apát. "Colin veleszületett visszafogottsága, önfegyelme és szerénysége a tipikus angol úriembert juttatják eszünkbe. Szívélyessége, beleérző természete és szenvedélyessége viszont egy esendő átlagember jellemzői." - _Helen Hirren, Oscar-díjas színésznő_ "Őszinte és elkötelezett bajnoka a szegényeknek. Hatalmas energiával kampányol, gyűjti az adományokat és támogatja a rászorulókat." - _Jeremy Hobbs, az Oxfam jótékonysági szervezet igazgatója_ SANDRO MONETTI brit újságíró, dolgozott a BBC-nek, a Sky Tv-nek, s tagja a BAFTA-nak. Az elmúlt 20 évben közelről figyelte a sztár karrierjét, s számtalanszor készített vele interjút. Korábbi életrajzi művét (_Mickey Rourke: Wrestling with Demons_) a kritikusok és az olvasók is nagy lelkesedéssel fogadták.

Christa Maerker - Marilyn ​Monroe - Arthur Miller
1956 ​júniusában Arthur Miller, a már közismert amerikai drámaíró elvált első feleségétől, és június végén összeházasodott Marilyn Monroe színészővel, aki a kedvéért áttért a zsidó vallásra. 1961-ig voltak házasok: akkor januárban elváltak. Közös életüket, személyiségüket mutatja be a "Híres párok" sorozat e kötete.

Bradányi Iván - Richard ​és Elizabeth
Elizabeth ​Taylor a szerencse gyermeke volt. Rendkívüli szépsége mellé egy ambiciózus édesanyát kapott, aki könyörtelenül kergette a művészi pálya soha nem álmodott csúcsai felé. Még a szerelmet is a siker szolgálatába kellett állítania. Első férje a hotelmilliomos Hilton báró fia volt, utána az angol színész, Michael Wilding következett. Mike Todd, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül producere a vagyonával kápráztatta el. Tragikus halála után Elizabeth a népszerű táncdalénekes, Eddie Fisher karjai között talált vigaszt. Embereken gázolt át, házasságokat tett tönkre, hogy pillanatnyi szeszélyeit kielégítse. Az emberek gyűlölték vagy imádták, közömbös senki sem tudott maradni vele szemben. Richard Burton egyéves volt, amikor az édesanyját elveszítette. Részeg apja egyáltalán nem törődött vele. Saját erejére volt szükség, hogy ezeket a mostoha körülményeket legyőzze. Akárcsak Elizabeth Taylor, ő is eszköznek használta az embereket, főleg azokat, akik szerették őt. Mind a ketten veszélyesen éltek, naponta a halállal játszottak. Két vulkán került egymás mellé azon a napon, amikor a Cleopatra forgatása alatt egymásra találtak. Szenvedélyük mindent elsöpört. Az évszázad románcából az évszázad házassága, majd az évszázad válása lett. Tíz év alatt több mint ötvenmillió dollárt kerestek, de minél több pénzük volt, életmódjuk annál féktelenebbé vált. Lángolások, veszekedések, kibékülések váltották egymást. Házasságuk hajója részeg őrület és őrült részegség között hánykódott. Gyengéd óráikat a durvaság hónapjai követték, amikor a legkegyetlenebb igazságokat vágták egymás fejéhez. Hollywoodban, Mexikóban és Svájcban laktak. Már amikor együtt voltak. Viharos életükről szól ez a könyv, amelynek címében Richard Burton régi vágya teljesült: neve Elizabeth Taylor elé került

Liska Dénes - Zárt ​ajtók mögött
Fél ​évszázada már, hogy 1951.február 12-én a reggeli órákban holtan találták fekvőhelyén Bajor Gizit, századunk egyik legnagyobb színésznőjét. Lábánál félig a rekamiéra borulva a földön feküdt a férje, Germán Tibor orvosprofesszor. A sajtó először kettős öngyilkosságról adott hírt, de hamarosan kiderült, hogy a férj előbb végzett a feleségével,és csak ezután lett öngyilkos. Ma már azt is tudjuk,hogy Bajor Gizi a kegyes halál áldozata volt... Germán Tibor meg akarta őt kímélni a szenvedésektől... Vagy mégsem ?

Charlotte Chandler - Én, ​Fellini
Emlékszem, ​Lubitsch temetéséről mentünk hazafelé Willy Wylerrel. Nehéz volt elképzelni a világot Lubitsch nélkül. - Nincs többé Lubitsch - mondtam. És Willy azt felelte: - Rosszabb. Nincsenek többé Lubitsch-filmek. Most már Fellini-filmek sem lesznek többé. A filmjeit előbb ismertem meg, mint őt. Az Országúton rendezőjeként fedeztem föl magamnak. Ezzel a filmmel rögtön feltűnt, a feleségével együtt, aki olyan remek volt. Fellinire, az emberre Az édes élet után találtam rá. Éppen Rómában voltam, és ő elvitt ebédelni egy étterembe, öt percre a Cinecittától. Csirkék mászkáltak az asztalon. - Látja - mondta a csirkékre mutatva-, itt minden olyan friss. - Elhiszem - feleltem. Néhány tojást hozatott. - Tessék - mondta -, és felém nyújtott egyet. - Még meleg. Nem rendeltem omlettet. Legközelebb a 8 és fél után találkoztunk. Ugyanabba az étterembe mentünk. A csirkék még mindig megvoltak, bár azt hiszem, már nem ugyanazok. Nagyon szeretett enni. Nagyon olasz volt. Mindig élveztem, ahogy a nőkről, a szexről, a romantikáról, a szenvedélyről mesélt. Nagyon szórakoztató tudott lenni. Szívesen döbbentette meg az embert. Téptük a szánkat, izgató témákról beszélgettünk, egyik hozta magával a másikat. Mint két hajóskapitány. Én öreg hajós vagyok, ismerem a tengert, és ő is ismerte. Hasonló a múltunk. Ő is újságíró volt, meg én is. Mindketten úgy kezdtük a pályánkat, hogy filmsztárokkal, rendezőkkel készítettünk interjúkat. Én ugyanannál az újságnál dolgoztam, amelyiknél Erich Maria Remarque. Felliniből is, belőlem is olyan rendező lett, aki éberen ügyel a forgatókönyvére, akárcsak Preston Sturges. Az édes élet ugyanúgy nem csupán Rómáról szól, ahogyan a Sunset Boulevard sem csupán Hollywoodról. Neki is voltak munkatársai, nekem is. Tizenöt évig Charles Brackett-tel, huszonöt évig I. A. L. Diamonddal dolgoztam együtt. Az embernek készen kell állnia arra, hogy meghallgassa a másikat, és méltányolnia kell mások véleményét, még akkor is, ha végül nem fogadja el. Olyasvalakire van szükség, akit az ember tisztel; de jobb, ha az illető egészen más, mint mi vagyunk, mert az ember a saját ötleteitől teljesen eltérő gondolatokat akar hallani, különben akár magában is beszélhet. Meg kell próbálni meggyőzni egymást. Fellinit nagyon érdekelte a festészet, csakúgy, mint engem. Festőszeme volt. Csakhogy ő remekül rajzolt, én meg se rajzolni, se festeni, se szobrot faragni nem tudok - csupán élvezem a látványt.

Baló Júlia - Hollywoodi ​interjúk és európai legendák
Világsztárok. ​Mítoszok, legendák. Magazinok, pletykarovatok főszereplői. Valódi életük, gondolataik, titkaik mások számára - számunkra – rejtve maradnak. Amíg nem találkoznak valakivel, aki úgy tud kérdezni, mint Baló Júlia.

Baló Júlia - Interjúk ​világsztárokkal
Hosszú ​évekig készített Baló Júlia interjúkat világsztárokkal. Elmélyülten beszélgetett olyan hírességekkel is, akikkel magyar riporter azóta sem. Néhányan közölük már a filmtörténet halhatatlanjaivá váltak, ám újra és újra levetített filmjeikkel hódító útjukat folytatják a fiatalabb generáció szívében... Kiadónk, a szerző korábbi - a Rejtély című - könyvének sikerén felbuzdulva ezúttal válogatott interjúit adja közre.

Zsugán István - Szubjektív ​magyar filmtörténet 1964-1994
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nick Yapp - Barbra ​Streisand
Barbra ​Streisand a hatvanas évek elején robbant be a köztudatba. Ettől a pillanattól fogva nekiállt lerombolni valamennyi útjában álló akadályt és áttörni a szórakoztatóipar üvegplafonját. A stúdióban, a színpadon, a filmvásznon és rendezőként végzett munkájával valamennyi komoly szakmai elismerést elnyerte, bálványozott szépséggé vált, és gondoskodott róla, hogy hangját a politikai színtéren is hallassa. Közel fél évszázadon át uralta a világot, a világ pedig imádta őt. A sztár jól ismert, ikonikus fotói mellett ebben a könyvben kevésbé ismert fényképek is szerepelnek Terry Finchertől, Bill Eppridge-től és Terry O’Neill-től, egyedi módon mutatva be Amerika különleges szupersztárjának életét és munkásságát. Nick Yapp harmincöt könyvet írt a legkülönbözőbb témákban a költészettől a jogig. Sok éven át tanított, mielőtt íróként és rádiós szerkesztőként kezdett dolgozni. Több mint ötven tévéműsor és több mint száz rádióműsor forgatókönyvét jegyzi, emellett számos novellát és úti beszámolót írt a New York Timesnak is.

R. Kárpáti Péter - Péter ​könyve
Ezt ​a könyvet tehát egy sorozatszínésznek látszó színművész írta, akit jómagam igen jó színésznek tartok. Ami azonban ennél sokkal érdekesebb számomra, az nem ez. Hanem az, hogy a szerző, aki mellesleg színész, szembeötlően más, mint legtöbb pályatársa. Amolyan fehér holló! Számomra ugyanis egyértelműen az derül ki ebből a könyvből, hogy miközben tizennégy évig játszott egy tévésorozatban, közben figyelt is! Na, ettől izgalmas ez a vallomás! Az apró részletek érzékletes lejegyzésétől, a kollégáiról való árnyaltan szeretetteljes jellemzésektől, annak a világnak a megjelenítésétől, amelyet ugyan nekem is volt alkalmam kiismerni, de persze mást láttam meg benne én, és mást R. Kárpáti Péter. Nyilván az olvasó is így lesz ezzel hát éppen ezért érdemes kézbe venni a kötetét. - (Verebes István)

Jászai Mari - Jászai ​Mari emlékiratai
Az ​egyik legnagyobb magyar drámai színésznőről, még ellenségei -akikből szép számmal akadt- mindig- is azt állították, hogy színésznőnek született.Pedig nem kapta tálcán a lehetőségeket, gyerekkora is igen hányatott volt, nem született bele az anyagi jólétbe. Már egész fiatalon cselédként szolgált, s csak tizenhét éves korában került a budai Népszínházhoz, ahol Kassai Vidor figyelt fel a képességeire. Egyre jelentősebb szerepek eljátszását bízták rá, két évvel később (1869-től) pedig Kolozsvárra szerződött, s ott aratta színpadi sikereit. Alakításaival és hitelességével annyira megkedveltette magát, hogy 1872-ben a budapesti Magyar Színház szerződtette a visszavonult Jókainé Laborfalvi Róza helyébe. Elsősorban tragikus szerepekben nyújtott kiemelkedő alakításokat, de a karakterszerepek megformálásában és vígjátéki alakításaiban is lenyűgöző volt. A drámák közül Élektra, Szappho, Margit királyné, Gertrudis életre keltésén kívül Stuart Mária megszemélyesítőjeként mindenképp bevonult a magyar színháztörténelembe.Ezt bizonyítja az a kritika is, amit a NYUGAT 1915. év 9. számában írt róla Lengyel Menyhért. "Csak a folyton emelkedők, ezek a magukat mindig megújítani tudók, ezek a nagyszerű nyugtalankodók a kivételes és igazi tehetségek, akik felett nem lehet napirendre térni, újra és újra kell nézni őket és akikről csodálkozással és örömmel kell azután megállapítani, hogy megint haladtak. A Jászai új Stuart Máriája is ilyen belső érés és fejlődés eredménye. Keressük, hogy mihez hasonlítsuk, s a klasszikus latin írók jutnak az eszünkbe, ami a kifejezés pontosságát, szépségét és nemességét illeti. Ritkán látni színpadon ennél érettebb, teljesebb, imponálóbb és finomabb alkotást. Mert olyan az egész, mint egy kitűnő szöveg, mint egy hibátlan szobor, mint a jó szónok előadása élete egy szerencsés pillanatában. - így játssza ma Jászai a szerencsétlen királynőt, kinek emléke és alakja úgy fog megmaradni ezentúl a képzeletünkben, ahogy ő azt életre idézte."A színésznő nagyon bölcs asszonnyá érett, és gondolatait, művészi tapasztalatait meg is osztotta a világgal. Érdekes cikkeket írt az akkori magyar nyelvhelyességről és a színészi alkotómunka módszereiről. Lakásának ablakából a Duna folyását szerette nézni naphosszat, s nagyon sokat jelentett számára az ottani környék, amit ma Jászai Mari térnek nevezünk.1926-ban bekövetkezett halála után nyilvánosságra kerülő naplója és emlékiratai színháztörténeti szempontból is nagyon értékesek az utókor számára.

Jászai Mari - Jászai ​Mari levelei
A ​naplók és memoárok mellett a nagy egyéniségek levelei is a korszak legfontosabb forrásai. Ilyen nagyszabásu kép tárul elénk a 19. század végének legnagyobb magyar szinészegyénisége, Jászai Mari levelezésének először összeállított hatalmas gyűjteményében. Ennek a szines és változatos, tartalmas és értékes levelezésnek olvasásakor magunk előtt látjuk Jászait fejlődésének majdnem minden jelentős állomásán, ugy ahogy ő magát önkénytelenül megörökitette - önmaga - és mégis az utókor számára. Nincs izgalmasabb és lélektani bonyodalmakban gazdagabb regény, mint ennek a nagyvonalu művésznőnek, szinésztörténetünk legendáshirű Nagyasszonyának életét bemutató levelezése. Forrongása, művészi vivódása, emberi nagysága hiven tükröződik naplószerű érdekességű, túlfűtött liraiságú leveleiben. Lebilincselően érdekes és lelki tartalmában fölemelő minden sora, amit papirra vetett. Jászai Mari nemcsak alakitó, ábrázoló művésznek volt nagy, de ugyanilyen nagy levéliró művészete Niagra-zuhatagszerű stilusának lenyügöző pompája. Levelei alapján a legnagyobb magyar női levéliróként üdvözölhetjük. A nagyobbrészt ismeretlen fényképanyagot közlő diszes könyv a magyar szinészet történetének örökké emlékezetes monumentuma marad.

Monique Chapelle - Gérard ​Philipe
Jóformán ​minden színészi adottság megvolt benne, de birtokában volt az a még értékesebb adomány is, hogy állandóan bírálta, megkérdőjelezte önnön tehetségét is, mellyel a sors olyan bőkezűen ajándékozta meg már az indulásnál. Hosszú évek teltek el, mióta eltávozott, de valahányszor elgondolkodom ezen az ifjú életen, s ahogy az emlékezés nyomán - még ma is a maguk frissességében - fel-felrajzanak bennem a képek közös munkánkról és barátságunkról, olyankor úgy érzem, kenyeres társak vagyunk ma is. Nem is csodálkozom ezen a jóleső, derűs érzésen, mely ellene mond a halál valóságának. Azt is tudom, hogy holnap pedig neki köszönhetem, ha könnyedén, átszellemülten, bonyodalom nélkül megy majd a munka. Jean Vilar

B. Élthes Eszter - Férjem, ​a Komédiás
Feri ​egész életében szerelmes volt. Mindig azt hangoztatta: szerelem nélkül nem érdemes élni. Igaz, ehhez azt is hozzátette, hogy nemcsak egy nőbe lehet szerelmes az ember, hanem a hivatásába is. Ma már érettebb fejjel, jobban átlátva az elmúlt éveket, úgy gondolom, hogy Ferinek azért nem volt soha érett, korban hozzá illő nővel kapcsolata, mert valójában soha nem a másikba, hanem mindig magába a szerelembe volt szerelmes. (B. Élthes Eszter)

Kalmár Tibor - Legendás ​komédiások
A ​szerző előző könyvében, A Nagy nevettetőkben a klasszikus vígjáték- és kabarészerzők anekdotáit gyűjtötte csokorba. Az új kötet az egykori nagy nevettető komédiások életéről és sztorijairól mesél, a szerző jelmondatának megfelelően: halottról jót vagy rosszat, de az igazat! A legtöbbször személyes emlékeken alapuló történetek főszereplői között megtaláljuk Dayka Margitot, Hofi Gézát, Kabos Gyulát, Kabos Lászlót, Latabár Kálmánt, Márkus Lászlót és Salamon Bélát.

Ambrus Péter - Az ​igazi Hofi
Ambrus ​Péter szerkesztette kötetté Hofi Géza életének egyes momentumait, emléket állítva a híres humoristának. "Sokáig latolgattam e könyv megírását. Többször próbáltam Géza bácsit is rábeszélni, hogy maga írja meg önéletrajzi elbeszéléseit, de ő mindig kitért előle és azt mondta: "Majd egyszer." Erre sajnos már nem lesz lehetősége. Ezért vettem a bátorságot arra, hogy részben saját emlékeim, részben Géza bácsi testvérének, unokatestvéreinek, rokonainak, barátainak - eddig sehol meg nem jelent - visszaemlékezéseiből próbáljam bemutatni azt a Hofi Gézát, akit nekem, nekünk volt szerencsénk ismerni. Szeretnénk megismertetni az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar humorista előadóművészének magánéletét a rajongókkal, azzal a közönséggel, amely hosszú évtizedeken keresztül ismerte őt." (Ambrus Péter)

Ambrus Péter - Hofi ​- Második menet
Hofi ​mindig megmondta…, de úgy ahogy más nem merte volna, s ráadásul közben gurultunk a kacagástól. A feledhetetlen, nagy komikus népszerűsége ma is töretlen, a TV adók újra, s újra műsorra tűzik a felvételeit. Az emberek idézik egymásközt a híres mondásait. A mai humoristákat nézve, felsóhajtanak: bezzeg a Hofi! Nincs már hozzá fogható. Ez a kötet, halálának 10 évfordulója alkalmából jelent meg. Bemutatja Hofi Géza életét, pályáját, művészetét. A hozzá nagyon közel állók, őt jól ismerők valamint „ a rendőrségi műsorszervezője” mesélnek a mindennapjairól, a vele kapcsolatos dolgokról, születésétől haláláig. Csupa izgalmas és mulatságos sztori és rengeteg fénykép, illusztráció, dokumentum hozza közelebb hozzánk a nagy HOFI-t. Páratlanul szórakoztató és izgalmas olvasmány!

Bóta Gábor - Koltai ​Róbert - Pogány Judit
Koltai ​Róbert és Pogány Judit két közismert, közkedvelt ember, két színész. Fiatalkoruk óta összeköti őket a sorsuk, pályájuk, magánéletük. Színházban ismerkedtek össze. Örökre elkötelezték magukat egymásnak és a színháznak is. Imádják Tháliát, és perlekednek vele. Imádják egymást, és nem ritkán perpatvaroznak. Eltávolodnak, elhidegülnek, de aztán újra összemelegednek, széttéphetetlen a kapocs közöttük. Menthetetlenül különböznek, és reménytelenül hasonlítanak egymásra. Több közös szerepük volt színpadon, filmen, tévében, de gyakran, éppen a mesterségük miatt, alig találkoznak. A könyvben, amely sok fotóval illusztrálja szakmai és magánéletüket, mindenképpen együtt vannak.

Bóta Gábor - Komlós ​Juci
Komlós ​Juci a NEMZET SZÍNÉSZE, a nemzet nagymamája és dédnagymamája. A Szomszédok című sorozatból Lenke néniként szerette meg az egész ország. Főzési tanácsot kértek tőle, és aggódtak, ha kórházba került. Rámosolyogtak az utcán, és ő is visszamosolygott. Kifogyhatatlan derűtartalékaival zord világunkban a kiegyensúlyozottság és a jó kedély jelképe. Pedig nincs könnyű élet mögötte. A háborúban meghalt az egyik testvére, őt pedig pöttöm kislányukkal faképnél hagyta a férje. De játszott akkor is, rendületlenül, hiszen már háromévesen ezt tette. Még mindig szerelmes a színházba. És a nézők változatlanul rajonganak érte.