A ​gazdasági társaságok átalakulásának új szabályai

Gál Judit - Vezekényi Ursula - Cégjogi ​útmutató gazdasági társaságok cégügyeiben
1998. ​június 16-án hatályba lép az 1997:CXLV tv. a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról. Az új és egységes szerkezetű törvény létrejöttét a mélyreható szemléleti és jogintézményi változások indokolták. A törvény igyekszik definiálni mindazokat a fogalmakat melyek megértése nélkül cégeljárási cselekmények nem végezhetők. A könyv ehhez kíván fontos segítséget nyújtani a jogalkalmazónak. A kiadvány a bejegyzési és változás bejegyzési, valamint a jogorvoslati eljárás szabályainak pontos ismertetésén túl tanáccsal szolgál ezen kérelmek összekészítéséhez is. Kidolgozza a legteljesebb körben, hogy az egyes bejegyzési és változás bejegyzési kérelmekhez típusonként milyen mellékletek csatolására van szükség. Gyakorlati útmutatást ad a cégjogi alapfogalmak meghatározásához, foglalkozik a cégjegyzéket nem érintő bejelentési kötelezettségekkel, a törvényességi felügyeleti eljárással és a hivatalbóli törlési eljárással. Ismerteti a cégbírósághoz intézhető egyéb kérelmek (cégkivonat, cégmásolat, cégbizonyítvány kérésének) szabályait, valamint a társasági törvény alapján előterjeszthető (például ügyvezetés felülvizsgálata, legfőbb szerv összehívása iránti) kérelmek benyújtásának rendjét. Kidolgozza azokat a kötelezően végrehajtandó társasági szerződési (alapszabályi, alapító okirati) módosításokat, melyeket a társaságoknak a Gt. új szabályai folytán a közeljövőben el kell végezniük. Aktuális iratmintákat mutat be, melyek a bejegyzési, változás bejegyzési kérelmek előterjesztéséhez segítséget nyújthatnak.

Lomnici Zoltán - Az ​alapítványok és közalapítványok kézikönyve
Magyarországon ​az alapítványok szerepe a XVIII. századot követően értékelődött fel. Megkülönböztettek köz-, magán- és családi alapítványokat, az alapító okirat szándékától függően. Az alapítványok jogi személynek minősültek és bármely világi vagy egyházi célra létesülhettek. Az alapítványi jog fejlődése a második világháborút követően megtört, hiszen a mindenről gondoskodó állam illúzióját rombolta volna az alapítványok széles körű szerepvállalása. Csak közvetlenül a rendszerváltást megelőzően kerülhetett sor az alapítvány jogintézményének feltámasztására, hiszen 1987-ig közérdekű célra való kötelezettségvállalásnak minősült az alapítvány-rendelés. Az ide vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket az 1987. évi 11. törvényerejű rendelet a Ptk.-nak a VI. fejezetébe iktatta be, de a bírói gyakorlatban kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a több alpontból álló egyetlen paragrafus számos lényeges kérdésre nem ad választ. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésekben és kollégiumi állásfoglalásokkal mutatott utat. A bírói gyakorlat rendkívüli jelenetőségét bizonyítja, hogy a kimunkált megoldásokat szinte szó szerint átvette a törvényalkotó a Polgári Törvénykönyv módosításakor, és így megállapítható, hogy erőteljesen érvényesült a bíróságok jogfejlestő szerepe. A könyv Első része az alapítvány nyilvántartásba vételének kérdéseit tekinti át, a Második részben az alapítványok működésének feltételeit részletezi, a Harmadik rész a közalapítványokat érintő legfontosabb jogszabályi rendelkezések szerepelnek, részben kivonatos közléssel.

Ismeretlen szerző - Munkavédelmi ​jogszabályok gyűjteménye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gál Judit - dr. Kiss Gábor - Zara László - A ​végelszámolási eljárás
A ​kézikönyv elsőként mutatja be átfogóan és áttekinthetően a végelszámolási eljárás szabályait, az eljárásban résztvevő felek jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a hitelezők érdekeinek érvényesítésére. A könyv első részében a tételes jogi szabályozás bemutatásán túl kifejti a végelszámolás alatt lefolytatandó perekre vonatkozó ismereteket, a végelszámolás és a felszámolás összefüggéseit, valamint az erre vonatkozó bírói gyakorlatot. A második rész a témában felmerülő számviteli tudnivalókat tartalmazza. A harmadik és negyedik részben a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódó iratminták, valamint a végelszámolást szabályozó jogszabályok kivonatai találhatók.

Tóth Mihály - Gazdasági ​bűnözés és bűncselekmények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gál István László - Gazdasági ​büntetőjog közgazdászoknak
"Úttörő ​vállalkozás ez a könyv, amelynek jogász-közgazdász szerzője következetesen ötvözi a jogi ismereteket a közgazdasági szemlélettel, s így a hallgatókon kívül egyaránt sokat tanulhatnak belőle a gazdasági bűnözéssel is naponta találkozó közgazdászok és a gazdasági bűnüldözés eredményességét szívükön viselő jogászok." (Prof. dr. Tóth Mihály büntetőjogász) "A kézikönyv - amelyet nemcsak közgazdászoknak, illetve a gazdasági élet szereplőinek ajánlok, hanem a bűncselekmények felderítésére, nyomozására hivatottaknak is - ötvözi a tankönyvek alaposságát a regények olvasmányosságával, és számomra különösen élvezetes példákkal vezet be a közgazdaságtan és a büntetőjog közös területeibe." (Dr. Molnár Csaba büntetőjogász, az ORFK Pénzmosás Elleni Osztályának volt vezetője) "Gál István László könyvében tanulmányozható a magyar gazdaság orvosi lova: az összes betegség, ami gátolja az eredményes felzárkózás végigvitelét. Mert ne feledjük el, hogy a gazdaság és a bűnözés túl szoros kapcsolata egy országban magát a gazdasági-társadalmi modernizációt hiúsíthatja meg, akár évtizedeken keresztül! Ajánlom e könyvet gazdasági szakembereknek és vezetőknek, valamint a bűnüldöző szervek tagjainak egyaránt." (Dr. Gazdag László közgazdász)

Kisfaludi András - Társasági ​jog
A ​modern piacgazdaságokban a gazdasági jellegű - termelő és szolgáltató - tevékenységek túlnyomó része társasági szervezeti keretek között zajlik. Az 1980-as évek végétől meginduló gazdasági és társadalmi rendszerváltozás keretében lezajlott átalakulási folyamatok eredményeképpen ma már Magyarországra is jellemző. A társaságok túlsúlya nemcsak a gazdálkodó egységek számszerű adatait illetően igaz, hanem még inkább a társaságok gazdasági potenciáljára vonatkoztatva. Ma már a nemzetgazdaságok és a globalizálódó világgazdaság elképzelhetetlen különböző formájú társaságok nélkül. Ráadásul ezek a társaságok többnyire nem is önmagukban fejtik ki tevékenységüket, hanem egymással összefüggő tevékenységi és szervezeti láncolatokon keresztül, tehát a társaságok bonyolult rendszert alkotva adják meg a gazdaság szerkezeti vázát. Részlet a könyvből

Dr. Tomori Erika - Értékpapírjog ​és a tőkepiac szabályozása
Taglalja ​és ismerteti azokat a normákat, amelyek az értékpapírok létére, gazdasági funkciójára, kibocsátására és forgalmára vonatkoznak, továbbá foglalkozik a tőkepiac alapvető intézményeivel. Tárgyalja a kapcsolódó, polgári jog által szabályozott intézményeket, és azokat a jogszabályokat is, amelyek a piac működését, felügyeletét és biztonságát szabályozzák.

Dr. Tóth Tihamér - A ​szekularizáció
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Adorján Csaba - Gál Judit - A ​gazdasági társaságok átalakulása
Az ​átalakulással foglalkozó önálló kiadvány utoljára 1999-ben jelent meg. Az azóta eltelt tíz évben a gazdasági társaságok átalakulásának szabályai - a Gt. és a Ctv. folytonos módosításai ellenére - koncepcionálisan keveset változtak, csekélyebb anyagi jogi módosulások mellett azonban az eljárásjogban lényeges újdonságok is vannak. A kézikönyvként megjelenő, a gyakorlati szakemberek használatára szánt kiadvány foglalkozik az átalakulás általános tudnivalóival, az egyes társasági formák átalakulásával, az országhatárokon átnyúló átalakulások teendőivel. Kitér a társasági formaváltással, egyesüléssel, szétválással összefüggő és az átalakulásnak nem minősülő, illetve "kedvezményezett" átalakulással kapcsolatos előírásokra. Részletes útmutatásokat tartalmaz az átalakulás számviteli és adójogi tudnivalóiról, és néhány iratmintával segíti a jogalkalmazást.

Fazekas Judit - Köncse Tamásné - Fogyasztóvédelmi ​kódex
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gál István László - A ​pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos jogszabályok magyarázata
Az ​elmúlt fél évtizedben a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos jogi szabályozás jelentős mértékben átalakult. A pénzmosás megelőzéséről szóló korábbi törvényt, a 2003. évi XV. törvényt felváltotta egy új jogszabály, a 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról. Többször megváltozott a pénzmosás büntetőjogi törvényi tényállása is, ráadásul 2013. július 1-jén hatályba lép Magyarország új Büntető Törvénykönyve, a 2012. évi C. törvény (melynek megalkotásában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által felkért szakértőként egyébként e könyv szerzője is részt vett). Gál István László büntetőjogász, habilitált egyetemi docens a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Büntetőjogi Tanszékén. Az egyetemi jogi végzettsége mellett diplomás közgazdász, gazdasági büntetőjogi szakjogász, EU-szakjogász és MBA közgazdász végzettséggel rendelkezik. A 2004-ben „A pénzmosás” címmel megjelent munkája volt az első magyar szakkönyv ebben a témában. 2005-ben a pénzmosás témakörében szerzett PhD tudományos fokozatot. Rendszeresen tart pénzmosás megelőzési tréningeket magyarországi bankokban, biztosítókban, takarékszövetkezetekben és más pénzügyi szolgáltatóknál.

Bednay Dezső - Gazdasági ​jogi alapismeretek
Bevezetés ​Az államszervezet felépítése Az államhatalmi ágak megosztása Államhatalmi, népképviseleti szervek (törvényhozó hatalom) A végrehajtó hatalom fõbb központi szervei Bíróságok Ügyészségek Alkotmánybíróság Az országgyûlési…

Ácsné Molnár Judit - Számvitel ​közhasznú és nem közhasznú társadalmi szervezeteknek, (köz)alapítványoknak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lomnici Zoltán - Az ​alapítványok és a közalapítványok
A ​közérdekű célt szolgáló alapítványok egyre jelentősebb szerepet töltenek be társadalmunk életében. A civil szervezetek nyilvántartásában már több mint 100 ezer név szerepel, és gazdasági erejüket bizonyítja, hogy évente több százmilliárd forint vagyonnal gazdálkodnak. Az ókorban a kereszténység elterjedésétől vált gyakorlattá az adományok kegyes célra való fordítása. Az alapítványok szerepe a XVIII. századot követően Magyarországon is felértékelődött. Az alapítványi jog fejlődését számos törvénycikk és kúriai döntés segítette. A rendszerváltást követően az alapítványok egyre jelentősebb szerepet töltöttek be a civil társadalom életében. Az alapítvány jogintézményének 1987-es feltámasztását követően bírósági eseti döntések és kollégiumi állásfoglalások adtak választ a joggyakorlat által felvetett kérdésekre. A bírói gyakorlat rendkívüli jelentőségét bizonyítja, hogy a kimunkált megoldásokat a Ptk. módosításai és az új Ptk. megalkotása során is figyelembe vették. A könyv a gyakorlatban felmerülő kérdésekre kíván választ adni. Ismerteti az alapítvány nyilvántartásba vételének bírói gyakorlatát, az alapítványok működésének feltételeit (így például a vagyon rendelkezésére bocsátása, felhasználása, szervezete, kezelő szerv kijelölése, stb.) és iratmintákat is tartalmaz. Áttekintést ad az alapítványokat érintő legfontosabb jogszabályi rendelkezésekről, az adózás kérdéseiről, illetve a szponzorálás problémaköréről. A jelenlegi 5. átdolgozott kiadás feldolgozza az ítélőtáblák eseti döntéseit, valamint a Legfelsőbb Bíróság új jogegységi döntéseit.

Dr. Lemák Ella - Gazdasági ​és jogi ismeretek II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Vásárolok, ​tehát vagyok!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fokasz Nikosz - Robinsontól ​a tőzsdéig
Utolérjük ​a Nyugatot! - Ha az élbolyt nem is, a középmezőnyt biztosan! Számtalan újrakezdést és megannyi nekibuzdulást motivált a remény, hogy ezúttal sikerülni fog! Volt, aki hitte, volt, aki nem. Hívők s kétkedők azonban egyaránt elfogadták, hogy a világ egy olyan versenypálya, amelyben az egyes országok évszázados versenyben állnak egymással. Kérdés, miben is zajlik ez a verseny, s hogyan, mi módon lehet legalább részeredményeket hirdetni. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a könyv nagy része. Végigjárja a gazdaságstatisztika hagyományos témáit, a mit mérjünk kérdésétől, a hogyan mérjünk problémájáig. Kritikailag elemzi a gazdaságstatisztika hagyományos válaszait, legújabb kísérleteit stb.

Serge Latouche - A ​nemnövekedés diszkrét bája
Latouche ​professzor ideális filozófus és ideális mozgalmár. Az általa bevezetett és most megjelent könyvében körüljárt 'nemnövekedés' egy valódi forradalmi fogalom, amely képes lehet elérni a szökési sebességet, kiszabadulni az 'elégedett társadalmak', a 'néma társadalmak' hermetikus karanténjaiból, a mesterségesen fenntartott közöny mocsarából, és terjedésnek indulni ... Jó hír, és jó könyv! Roppant izgalmas olvasnivaló, amely kellemes és érdekfeszítő beavatást jelent korunk globális kihívásainak rendszerébe, azaz abba, hogy mi a szitu nagyban, és mi mindent tehetünk mi, kis pontok ...

Széchenyi István - Hitel
A ​Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője. 1830. január 28-án jelent meg. A Hitel megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedezet hiányában elutasított. A mű a magyar gazdasági és politikai élet megreformálását hirdeti, különös tekintettel az akkor már archaikusnak számító ősiség (aviticitas) törvényére, és a jobbágyság intézményére. A magyar törvények értelmében ugyanis, 1351 (Nagy Lajos) óta a földbirtokosok nem adhatták el birtokaikat, és jelzáloggal sem terhelhették őket. Emiatt a tőkeszegény birtokosok nem vehettek fel hitelt a gazdaságuk fejlesztésére. A jobbágyság intézményének megszűnését Széchenyi örökváltság útján, fokozatosan képzelte el. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jobbágy egy előre meghatározott összegért cserébe megválthatja szabadságát, polgárrá válik. Széchenyi gondolatai annyira újnak és forradalminak számítottak, hogy alaposan felkavarták a korabeli közéletet: lelkes híveinek tábora mellett egy ellentábor is kialakult. Az ellentábor vezéregyénisége, Dessewffy József A Hitel czímű munka taglalatja című művében reagált Széchenyi felvetéseire (lényegében elutasítva őket). A Hitel című munkát követte 1831-ben a Világ, majd 1832-ben a Stádium. Utóbbinak magyarországi megjelentetését a cenzúra nem engedélyezte, Széchenyi külföldön nyomtatta ki. A három művet gyakran szokták együtt említeni.