Mesék ​nőkről férfiaknak

Ismeretlen szerző - Mesék ​testvérekről testvéreknek
Testvérmeséink ​egyik legszebb jelenete az, amikor a testvérek a búcsúzásnál jelet tesznek egy életfára, s megegyeznek abban, hogy egymás életéről, egészségéről, a másik sorsának alakulásáról ebből a jelből szereznek majd tudomást: ha a jel véres lesz vagy elszárad, az azt jelenti, hogy a másikkal baj történt, sőt az élete is kockán forog. A változást megpillantó hős gondolkodás nélkül útnak indul, hogy megmentse bajba jutott testvérét, ami sok viszontagság árán sikerül is neki. A mese törvénye azt állítja, hogy a testvérek semmilyen körülmények között nem hagyhatják cserben egymást, s még akkor is útnak kell indulniuk a másik megmentéséért, ha előtte évekig nem találkoztak egymással, netán mindenféle látható kapcsolat megszakadt közöttük. Az ember életében ideális esetben a testvérkapcsolat a leghosszabb időtartamú kapcsolat, több időt van együtt a testvérével, mint a szüleivel, még ha ez nem is egy térben való tartózkodást jelent. A testvérkapcsolatok általában mégsem felhőtlenek, s erről árulkodnak azok a szókapcsolataink is, amelyek a testvérek között megjelenő konfliktusokra utalnak: testvérféltékenység, testvérbosszú, testvérviszály, testvérharc, testvérgyilkosság. A testvérekről szóló mesék világosan megmutatják, hogy a testvérek között feltámadó irigység és a féltékenység átalakítja a testet és a lelket, megvadítja, eldurvítja azt, aki testvérében látja saját sorsának megrontóját. Kötetünk meséi abban segítenek, hogy a jó testvérkapcsolatok még jobbá váljanak, azok pedig, akik rossz testvérkapcsolatban élnek, felismerjék azt a bizonyos jelet az életfán, s tudják, mit kell tenniük.

Ismeretlen szerző - Esti ​mesék lányoknak
Gyermekeink ​életében nélkülözhetetlenek a mesekönyvek. Az esti mesélések és simogatások percei felejthetetlenek. Ezúttal a kislányokhoz szólnak a magyar, francia, német, török, szicíliai, dán népmesék, hogy általuk jobban megismerjék önmagukat, közelebb kerüljenek a világhoz. Elek Lívia illusztrációi hívják életre a mesék szereplőit, a gyermekek képzeletét megindító világot. Természetesen az sem kizárt, hogy a lányok bátyjai, öccsei is tanulnak a szívhez szóló történetekből. Ám, hogy vita ne legyen a fiúk és lányok között, közreadjuk az ESTI MESÉK FIÚKNAK című mesegyűjteményt is.

Ismeretlen szerző - Esti ​mesék fiúknak
Gyermekeink ​életében nélkülözhetetlenek a mesekönyvek. Az esti mesélések és simogatások percei felejthetetlenek. Ezúttal a kisfiúkhoz szólnak a magyar, lengyel, bolgár, ír, török, norvég, japán népmesék, hogy általuk jobban megismerjék önmagukat, közelebb kerüljenek a világhoz. Elek Lívia illusztrációi hívják életre a mesék szereplőit, a gyermekek képzeletét megindító világot. Természetesen az sem kizárt, hogy a fiúk húgai, nővérei is tanulnak a szívhez szóló történetekből. Ám, hogy vita ne legyen a fiúk és lányok között, közreadjuk az Esti mesék lányoknak című mesegyűjteményt is.

Ismeretlen szerző - Mesélj ​nekem sárkányokról és ördögökről
Ebben ​a kötetben olyan ismert sárkányokról és ördögökről szóló mesék szerepelnek, mint például a Szerencsepróbáló királyfi, vagy Arany János Fehérlófia című meséje. De megtalálhatók a kötetben kevésbé ismert történetek is, mint például A sárkányifjú, vagy Az üveghegyi királylány című népmese.

Ismeretlen szerző - Mesélj ​nekem törpékről és manókról
Ebben ​a kötetben olyan ismert, törpékről és manókról szóló klasszikus és népmesék szerepelnek, mint A molnárlány vagy a Gyöngyvirág Palkó. De megtalálhatók benne kevésbé ismert mesék is, mint A tengerlépő cipő vagy az Ezüstfogú Pampalcse című népmese.

Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev - A ​tűzmadár
Igazi ​csemegét jelent Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev (1826-1871) író, irodalomtörténész, néprajzkutató 1855-ös orosz mesegyűjteményének első magyar kiadása. Az európai mesekincs legarchaikusabb rétegéhez tartozó orosz mesék világa talán hátborzongatóbbnak tűnik a magyar népmeséknél, de a mesékbe rejtett jó tanácsok, próbatételek és megoldási technikák valódi bölcseleti anyaggá formálják a meseanyagot. Még vonzóbbá teszi a most közreadott gyűjteményt, hogy Vlagyimir Propp, a híres mesekutató is e meseanyag vizsgálatára építette meseelméletét, példát adva az európai mesék további kutatásához és értelmezéséhez. A kötet - hasonlóan a Grimm testvérek és Andersen meséinek gyűjteményes kiadásához - mind a gyerekek, mind a felnőttek számára számos meglepetést és gyönyörűséget kínál.

Ismeretlen szerző - A ​csuka parancsára
Nagy ​öröm volt számomra összeállítani az orosz népmesékből ezt a kötetet, mert az orosz mesék igazi varázsmesék: abba a korba hívják meg a mese hallgatóját, amikor az ember még nem ismerte a lehetetlent. Az orosz mesehősök azt tanítják, hogy legyen bármilyen nehéz is az előttük lévő akadály, érdemes megküzdeniük a boldogságért. Ezt a tanítást már a 4-8 éves gyerekek is megértik, sőt képesek erőt meríteni belőle. De mivel a kötetet leginkább családi mesélésre szántam, a felnőttek is sokat okulhatnak belőle. - Boldizsár Ildikó

Ismeretlen szerző - Világszép ​Vaszilisza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Boldizsár Ildikó - Mesekalauz ​úton lévőknek
Minden ​élethelyzetnek van mesebeli párja - hallottuk az elmúlt években többször a kötet írójától, aki nemcsak tematikus mesegyűjteményekkel, hanem Meseterápia című könyvével is igazolta állítását. A férfiakról, nőkről, apákról, anyákról és testvérekről szóló mesék után most az emberélet fordulóihoz és határaihoz kapcsolódó meséket válogatta új kötetébe Boldizsár Ildikó. A fogantatástól az élet utolsó harmadáig azokhoz a történetekhez vezeti el olvasóit, amelyek nemcsak az ember fejlődését segítik, hanem az egyik életszakaszból a másikba való átlépést is. A mesékhez írt élvezetes kommentárok - úgynevezett mesekalauzok - bámulatos egyszerűséggel mutatják meg, hogyan fűzhető fel egy emberi élet a mesék rendjére. Mert a könyv szerzője szerint a népmesék legfontosabb eleme nem a csoda, hanem a rend. És minden mese annak a példája, hogyan lehet a rendezetlenséget és a káoszt renddé alakítani, azaz olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a teljesség vágya irányítja a gondolatokat és a tetteket. Ez a tudás azért nélkülözhetetlen, mert csak így van esélyünk arra, hogy egyszer majd rólunk is elmondhassák: ,,boldogan éltek, míg meg nem haltak".

Ismeretlen szerző - Mesék ​anyákról
Vajon ​miért nincsenek jó anyák a mesékben, és az apák miért olyan jók szinte minden mesében? - teszi fel a kérdést a kötet előszavában a neves mesekutató és meseterapeuta, aki nagysikerű Mesék nőkről - férfiaknak és Mesék férfiakról - nőknek című kötetei után ezúttal apáknak és fiúknak, anyáknak és lányoknak válogatott történeteket a világ mesekincséből. Tette ezt azzal a céllal, hogy a mesén keresztül is bemutassa, milyen nehéz anyának és apának (no és persze leánynak és fiúnak) lenni, mennyi nehézséggel és próbatétellel kell megküzdeni egy jól működő szülő-gyermek kapcsolat érdekében is. A mesekutató állítása szerint a mesék egészen másképp beszélnek az apáról, mint az anyáról: például a népmesékben alig találni jó anyákat, a jó apák viszont egyáltalán nem ritkák. Az anyához fűződő kapcsolat mindenki életében a legfontosabb, és a fogantatás pillanatától meghatározó. Azonban több ezer mese szól arról az ambivalenciáról is, amellyel az anyák kötődnek gyermekeikhez, és több ezer mese mutatja meg ennek másik oldalát is: a gyerekek ambivalens viszonyát édesanyjukhoz. A jó anya önzetlenül kíséri és segíti gyermekei kibontakozását, és méltó módon - hamuban sült pogácsával - engedi el őket a szülői házból, ha eljön az ideje. Persze a legjobb anyának még a mesékben sem csak szerető, kedves és odaadó arca van - épp oly erőteljes a haragos, szenvedélyes, sötét indulatokkal terhelt másik arc is. Az utóbbi anyatípusból mintha kicsivel több került volna a mesékbe, s ennek oka elsősorban az, hogy a mesék mindig problémákkal foglalkoznak. A valóságban általában nem a "jó" anya jelent problémát, hanem a jó anya hiánya. A mesék pedig nem azt vetítik elénk, ami rendben működik, hanem azt, amit rendbe kell - mert rendbe lehet - hozni. Ebben kíván segíteni ez a kötet anyáknak, apáknak, lányoknak és fiúknak.

Ismeretlen szerző - Göndörű ​nyírfácska
Világjáró ​varázscipők sorozatunk harmadik kötetében az orosz és szovjet-orosz irodalomból nyújtunk válogatást. A népköltészet jeles darabjai mellett neves írók-költők meséit, verseit olvashatjuk a gyűjteményben.

Ismeretlen szerző - Mesék ​apákról
Vajon ​miért nincsenek jó anyák a mesékben, és az apák miért olyan jók szinte minden mesében? - teszi fel a kérdést a kötet Előszavában a neves mesekutató és meseterapeuta, aki nagy sikerű Mesék nőkről -férfiaknak és Mesék férfiakról -nőknek című kötetei után ezúttal apáknak és fiúknak, anyáknak és lányoknak válogatott történeteket a világ mesekincséből. Tette ezt azzal a céllal, hogy a meséken keresztül is bemutassa, milyen nehéz anyának és apának (no és persze leánynak és fiúnak) lenni, mennyi nehézséggel és próbatétellel kell megküzdeni egy jól működő szülő-gyermek kapcsolat érdekében is. A mesekutató állítása szerint a mesék egészen másképp beszélnek az apáról, mint az anyáról: például a népmesékben alig találni jó anyákat - ha vannak is, mindjárt a mese elején meghalnak, bár a síron túlról továbbra is gondját viselik gyermekeiknek -, a jó apák viszont egyáltalán nem ritkák. A jó apa alakja épp olyan fontos és meghatározó egy gyermek életében, mint a jó anyáé. A mesebeli jó apák megőrzik és virágzásban adják át a birodalmat fiaiknak, és jó előre gondoskodnak az örökség igazságos elosztásáról. A jó apák atyai áldással indítják útnak azokat a gyermekeket, akik „szerencsét próbálni indulnak", és segítenek jó házastársat találni azoknak, akik erre vágynak. Lényeges vonása a mesebeli (és a valóságos) apáknak, hogy mindig a megértés felé egyengetik az utat, és igyekeznek elejét venni a tévedéseknek. Vagyis az apa a mesében sem más, mint a mérték, a mérce, a tartás, a biztonság és a bizalom hordozója törvény, a kötelesség szimbóluma. Mindaz, amit egy apa a gyermekeire hagyományoz a mesékben, leírható egyetlen szóval: felelősség. Felelősség a bennünk és a rajtunk kívül létező birodalmakért, amelyekből nem hiányozhat egyetlen aranyalma, aranyköles vagy szépen szóló aranymadár sem.

Jakob Grimm - Wilhelm Grimm - Gyermek- ​és családi mesék
1861-ben ​jelent meg utoljára teljes magyar Grimm-mesegyűjtemény. Azóta mintegy kétszázötven kiadásban olvashattuk a népszerű meséket, a Piroskát, a Jancsi és Juliskát, a Hófehérkét, a Csipkerózsikát nagyszerű fordításokban és átköltésekben, s egyre inkább elfeledkeztünk a német romantika két nagyszerű alakja által lejegyzett és feldolgozott gyűjtemény egészéről. Jakob és Wilhelm Grimm családi olvasmánynak szánta a könyvet, melyben gyerek és felnőtt egyaránt megtalálja örömét, sírhat és kacaghat, borzonghat és töprenghet. A Magvető Könyvkiadó régi adósságot törleszt, amikor útjára bocsátja új, szöveghű fordításban a kétszáz Grimm-mesét, és lehetőséget ad az olvasónak, hogy gyermekkori élményeivel szembesüljön, és felfedezze e gyűjtemény méltatlanul elfeledett gyöngyszemeit.

Pavel Bazsov - A ​Rézhegyek Királynője
Mint ​minden igazi nagy mesemondónál, Bazsov történeteiben is csodálatosan keveredik valóság és mese ; a drágakövet bányászó és faragó Danyiluska történetei és a Rézhegyek Királynőjének titokzatos varázslatai, a hegyek alatti drágakövek kertje, lidércek bolygó fényeitől csillogó mocsarak, erdők, drágaköveket rejtő bányák tárnái. Semmihez nem hasonlítható, különös világ ez, amelyet Bazsovnál jobban nem ismer senki.

Vlagyimir Jakovlevics Propp - A ​varázsmese történeti gyökerei
"A ​következőképpen lehetne bemutatni az egyik legelterjedtebb, a sárkánnyal folytatott harcról és a leányszöktetésről szóló meseszüzsé keletkezésének és alakulásának vázlatos történetét. [.] Az első stádium a rítusé, a ténylegesen elvégzett rítusé. A második stádium a mítosz: a rituális gyakorlattal már felhagytak, és úgy tekintenek rá, mint értelmetlen és elítélendő szokásra. Megjelenik a hős, az istenek fia, hogy elpusztítsa a leányrabló szörnyet. Az emberek hisznek a mítoszokban, a mítoszoknak vallásos értelmük van, a közösségek szakrális hagyományait hordozzák. S végül a harmadik stádium a meséé. A mesei váz változatlan marad, a szüzsé néhány vonása átalakul, az elbeszélést azonban már kitalált, fantasztikus történetként fogadják. A hős a maga ereje vagy szépsége miatt kelt csodálatot, többé nem isteni alak, hanem ember, a cárevics, idealizált és gyönyörű. [.] De vajon minden varázsmesei szüzsé hasonló stádiumok mentén fejlődött? A kérdés nagyon is kézenfekvő, mégis helytelennek tartom. Mindig arra igyekeztem rámutatni, hogy a varázsmesék [.] egy egységes rendszer részei, és egyetlen kompozíciós séma szerint épülnek fel. Következésképpen nem is igen beszélhetünk különálló mesetípusok keletkezéstörténetéről, sokkal inkább a varázsmesék hagyományrendszerének történetiségéről. A varázsmese történeti gyökerei című munkámat is ennek a kérdésnek szenteltem" - foglalta össze munkájának téziseit Propp. Manapság már aligha vitatható, hogy A mese morfológiája "második kötetének" tekintett mű nélkül a korábbi, a strukturalista folklór- és irodalomtudomány klasszikusává vált Propp-mű jó néhány alapvető következtetése sem érthető meg. Mégis óva intenénk a két mű olvasóit attól, hogy az első kötetet mint a varázsmesék szerkezeti leírását, a másodikat pedig mint a varázsmesék "szimbólumtárát" olvassák. Propp 1928-as és 1946-os könyveiben a varázsmesei elbeszélés műfaji jellegzetességeinek és a mesehagyomány egészének a rítusokkal és a mítosszal párhuzamos történeti modelljét vázolta fel. Életének utolsó évtizedeiben fogott hozzá a mesegyűjtés és -kutatás elméleti kérdéseit is tárgyaló munkájához, Az orosz mese című, sajnos befejezetlenül maradt monográfiájához. "Hősies" vállalkozása még akkor is le kell nyűgözze a professzionális vagy a laikus olvasót, ha a proppi meseelmélet egyes elemeinek mára inkább csak tudománytörténeti jelentőségük van.

Ismeretlen szerző - Esti ​mesék a szeretetről
A ​mesék évszázadok óta azért születnek meg, hogy megőrizzék a legnemesebb érzéseket és élni segítsenek az embereknek. Kötetünk meséi - legyenek azok népmesék vagy klasszikus mesék - egytől egyig a szeretetről szólnak, arról az érzésről, amelyből legnagyobb hiány van mai világunkban.

Ismeretlen szerző - Háncsvirág
A ​kötetben szereplő történeteket két 19. századi norvég mesegyűjtő kötötte egy csokorba, a míves, remekbe szabott fordítás hat fiatal műfordító munkája. A hagyományos népmesei elemeket - az elrabolt, elvarázsolt királylányokat megszabadító legifjabb szegénylegény, a gonosz mostoha, a ravaszdi, tréfás állatok motívumait - felsorakoztató meséket az északi ország jellegzetességei, a jegesmedve, a komor, hideg telek és különösen az éjjel fává vagy kővé váló, nappal folyton rosszban sántikáló trollok jelenléte teszi egyedien érdekessé. A norvég mesevilág megidézését a jeges fjordokhoz, a sötét eredőkbe, titokzatos vidékre elvezető rajzok, Szegedi Katalin varázslatos képei teszik teljessé. A Háncsvirág évtizedeken át őrizgetett kedvenccé váló, szívhez szóló élményt nyújthat az apróságoknak, és örömet szerezhet a különlegességeket, könyvcsemegéket kedvelő felnőtteknek is.

Ismeretlen szerző - Kisgyermekek ​nagy mesekönyve
Ugye, ​milyen nagy öröm mesét hallgatni? Az ember előtt felvonulnak képzeletének ködalakjai: ravasz kis törpék, nagy erejű óriások, bátor vándorlegények, szépséges királylányok, s megelevenednek legkedvesebb társai: kajla fülű, huncut szemű bársonykutyák, beszélő varjak, gyanakvó medvebocsok, no és a legismerősebbek, a mindennapok apró hősei: félelmet legyőző kisfiúk, vidám kislányok! S milyen diadal, amikor a gyerek iskolás lesz, és lassacskán maga olvashatja a mesét!... Hát még amikor már annyira önálló, hogy maga veszi le a könyvespolcáról a régi jó barátot, a Kisgyermekek nagy mesekönyvét meg a többi könyvet, és már maga lapozza fel legkedvesebb olvasmányát, maga határozza el, hogy Tündér Ilona, az igazságos király, a pórul járt tudós vagy valamelyik más kedves mesehős társaságában akarja-e tölteni szabad perceit.

Pápes Éva - Királylányok, ​tündérek, boszorkányok
Szeretne ​találkozni igazi királylányokkal? Olyanokkal, akikért a mesei hős életét is kockára téve elindul, hogy akár csak egyetlen pillantást vethessen rájuk? Esetleg tündérekkel, akik játszi könnyedséggel teljesítik a vágyakat, de hatalmuk tudatában ugyanilyen könnyedséggel veszejtenek is el, ha óvatlanok vagy tiszteletlenek vagyunk velük? Netán boszorkányokkal, aki olyan titkok tudói, amelyekkel nemcsak élni, de egyben ölni is lehet? Akkor nézzen mélyen a saját lelkébe, mert ott megtalálja mindhármat! A kötet a mesék bölcsességének segítségével a női lét három alapvető szakaszán vezeti végig az olvasót, feltételezvén, hogy a mai világban semmivel sem nehezebb királylánynak, tündérnek vagy boszorkánynak lenni bármely nő számára, mint hajdanán… Ezek ugyanis olyan női minőségek, amelyeket nagyon jól ismerünk, élünk benne vagy vele, csak éppen nem kapcsoljuk össze az éppen aktuális életkorunkkal, élethelyzetünkkel. Hajdani őseink az életről, a női élet ciklusairól szóló minden tudásukat „elmesélték” – „bele-mesélték” a következő generációk tudatába. „Rólad szól a mese, csak a név más” – mondja Horatius, ahhoz azonban, hogy megtaláljuk/felismerjük benne magunkat, nem mindig vagyunk készen. Bár a mese a mai napig úgy működik, mint Ariadné fonala, mert a megrekedt, válságba került ember ebbe kapaszkodva újra megtalálhatja a helyét a számára elidegenedett világban, mégis egyre nehezebben tudjuk megragadni ezt a segítséget. A kötet fő célja, hogy a választott népmesék felfejtésével ráébressze a meséről (és egyben a képi gondolkodásról) leszokott mai olvasót, mesehallgatót, hogy mekkora erő és tudás az, amit a sarokba állítottunk…

Ismeretlen szerző - Szélanyó ​keresztlánya
A ​Móra kiadó Hetedhét Magyarország sorozatának egyik darabja. A jelen kötet több meséje származik Kocsisné Szirmai Fóris Mária Felsőtiszai népmesék című könyvéből, ebben még sokszor ennyi, hasonlóan érdekes mesét találni. Sőt, ebben egészen sokat írnak a mesemondókról is, akiktől a meséket gyűjtötték. "Hol volt, hol nem volt egy jegenyenyárfa. Azon volt százhatvanhat gally. Azon a százhatvanhat gallyon volt százhatvanhat szoknyadarab. Abban a százhatvanhat szoknyadarabban volt százhatvanhat kis könyvecske. Azt a könyvecskét mármost kivesszük belőle, lefényképezzük, aztán abból fogjuk a meséket mondai."