|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - És várlak téged, tudhatod
A kötet kilenc gyönyörű novellája a legszebb érzelmi kapcsolatról, a szerelemről szól. A vágyódó, a beteljesült vagy éppen a reménytelen szerelmet ismerhetjük meg Stendhal, Merimée, Maupassant, Colette, Martin du Gard és Julien Green írásaiból.
Charles Baudelaire - Charles Baudelaire versei
Charles Baudelaire (1821-1867) halálának 125. évfordulójára jelenik meg ez a kötet, megemlékezésül a XX. század új borzongásokat hozó, rosszat sejtő előfutárára, aki Gyergyai Albert szerint "összegezi századának érzelmi és szellemi, erkölcsi és metafizikai hajlandóságait, hol abban, hogy elfogadja, s tökéletes formában ki is tudja fejezni őket, hol abban, hogy szembeszáll velük, s igy nyújt maradandóságot nekik."
E kiadás egyben tisztelgés Babits Mihály, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc előtt is, akik Baudelaire 100. születésnapja alkalmából készitették el A romlás virágai-nak teljes magyar forditását, a művészetük teljével, a nagy élmény hőfokán tolmácsolták a világirodalmi szenzációt. Jóllehet a forditás hálátlan műfaj, amelyet hamar kikezd az idők és izlések forgandósága, új Baudelaire-forditások nem születhetnek úgy, hogy ne idéznék meg a nagy hármas teljesitményét.
François Villon - A nagy testamentum
Villon azok közé a nagy lírikusok közé tartozik, akiknek élete és költészete elválaszthatatlan, akiknek lírájából nemcsak egy személyiséget, hanem egy személyes sorsot is megismerünk, s akiknek költészete híven tükrözi életük regényét.
Guillaume Apollinaire - Guillaume Apollinaire versei
Guillaume Apollinaire (1880-1918), az új francia líra úttörő vezére és szervezője, a költői nyelv megújítója, az első világháborúból súlyos fejsebbel tér vissza és fiatalon meghal.
Formabontó, de ugyanakkor formateremtő költő, a francia chanson továbbfejlesztője; a képalkotását tündéi báj és és újszerű groteszkség jellemzi. 'Legvadabb' újításai mögött is hagyomány van, bátor kísérletező, de Villon és Verlaine hagyományainak is legméltóbb örököse.
Guillaume Apollinaire - Apollinaire válogatott versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Réz Pál - Apollinaire világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Robert Merle - Mesterségem a halál
Robert Merle húsz évvel a _Mesterségem a halál_ megírása után, 1972-ben így jellemezte regénye főhősét: "Mindazt, amit Rudolf tett, nem gonoszságból cselekedte, hanem a kategorikus imperatívusz nevében, a vezér iránti hűségből, a parancsoknak engedelmeskedve, az állam iránti tiszteletből. Röviden, kötelességtudó emberként: és személye éppen emiatt iszonyatos."
A könyvben Rudolf Lang néven szereplő Rudolf Höss (aki a háború vége után letartóztatásáig Lang álnéven bujkált) már 16 évesen embereket ölt, igaz ekkor még szemtől szemben, a saját életét is kockára téve az I. világháború különböző frontjain. A fegyverletételt követő nehéz időszakban a német szabadcsapatok egyikében harcolt tovább, aztán belépett a nemzetiszocialista pártba. Hitler hatalomra jutása után pedig felvételét kérte az SS-be. Eleinte a dachaui koncentrációs táborban szolgált, majd átvezényelték az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborba, ahol az ő irányításával épültek fel a gázkamrák és a krematóriumok.
Giovanni Boccaccio - Dekameron
A Dekameron száz világhírű történetét Boccaccio 1349 és 1353 között írta. Hét fiatal hölgy és három ifjú mesél tíz napon át - a pestis elől menekülve - kies vidéki kastélyukban idillikus, szellemes, vidám és erotikus történeteket, amelyek a szerelem mindenhatóságáról szólnak. A nagy számú, színes képanyag híres művészek alkotásai, amelyek a középkortól a barokkig az akkor kor életszemléletét illusztrálják.
Émile Ajar (Romain Gary) - L'angoisse du roi Salomon
- Je vous préviens que ça ne se passera pas comme ça. Il est exact que je viens d'avoir quatre-vingt-cinq ans. Mais de là à me croire nul et non avenu, il y a un pas que je ne vous permets pas de franchir. Il y a une chose que je tiens à vous dire. Je tiens à vous dire, mes jeunes amis, que je n'ai pas échappé aux nazis pendant quatre ans, à la Gestapo, à la déportation, aux rafles pour le Vél'd'Hiv', aux chambres à gaz et à l'extermination pour me laisser faire par une quelconque mort dite naturelle de troisième ordre, sous de miteux prétextes physiologiques. Les meilleurs ne sont pas parvenus à m'avoir, alors vous pensez qu'on ne m'aura pas par la routine. Je n'ai pas échappé à l'holocauste pour rien, mes petits amis. J'ai l'intention de vivre vieux, qu'on se le tienne pour dit !
Kiharu Nakamura - Kiharu, a Gésa
Kiharu, a gésa elmeséli életét a művészet és a prostitúció között, harcát az előitéletekkel szemben.
___Reggelente a fiatal Kiharu gésa iskolába megy, esténként fényes partikat látogat meg selyemkimonóban és ünnepélyes Shimada-frizurával. Évekig tanulja a gésák mesterségét, a táncművészet ősrégi tradícióját, a teaceremóniát, az illem elsajátítását, a társalgás művészetét.
___Ám a vágyak ennél többre sarkallják. Csakhamar páratlan és híres gésa válik belőle, megismerkedik számos világhírességgel, köztük: Charlie Chaplinnel, Jean Cocteau-val, William Randolf Hearts- sel is. A könyv választ ad arra, hogy mind Japánban, mind a világ más országaiban miért tekintik prostituáltaknak a gésákat, akikkel a kapcsolat szégyennek számit.
___"A fiam még manapság is ezt mondja: Ha megtudják, hogy az anyám gésa, az árt a jövőmnek.
___A könyvet az előitéletek leküzdésére irtam meg a velem egykorú gésáknak, a nálam fiatalabbaknak és a világnak akartam elmondani, hogy KIK is valójában a GÉSÁK."
___Kiharu gazdag életéről filmet is készitettek Japánban, ami dijat kapott és az ebből készült darabot nagy sikerrel játszották a szinházakban is.
A könyvet a világon több millió példányban adták el.
Miklósi Károly - Málenkíj robot 1945-1947
A „málenkíj robot” (magyarul kis munka) a II. világháború utáni Szovjetunióbeli kényszermunka szokásos magyarországi elnevezése. A kárpát-medencei szovjet fogolygyűjtő akció a megtorlás, az etnikai és politikai tisztogatás, valamint a kényszermunkásszerző akciók sorába illeszkedett. A szovjet Vörös Hadsereg által elfoglalt magyar területeken romeltakarításra való hivatkozással fegyveres szovjet katonák a nyílt utcáról gyűjtöttek, és vittek el magyar civil embereket. A Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott 0060 számú parancsára gyűjtötték össze és hurcolták el az elsősorban német nevű férfiakat 17-től 45 éves korig és a nőket 18-tól 30 éves korig.
A Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott 0060 számú parancsa értelmében:
„(...) elrendelem az összes német származású munkaképes személy mozgósítását.
1. Minden német származású munkaképes személy mozgósítandó és jelentkezni tartozik, a férfiak 17-évtől, a nők 18-30 éves korig.
(...)
5. Mindazok, akik kivonják magukat a mozgósítás alól, a háborús törvények szerint felelősségre vonatnak – hadbíróság fog felettük ítélni. Ugyancsak szigorú megtorlásban részesülnek a családtagjaik és a bűntársaik is...”
Ezeknél a kényszerítő eseményeknél az orosz katonák a civilek megnyugtatásaként ismételgették a _málenkaja rabota_ orosz kifejezést, amely a magyar nyelvben málenkíj robot néven rögzült. Azt próbálták vele elérni, hogy a civilek megnyugodjanak, csak kis munkáról van szó, a munkájukra csupán rövid ideig lesz szükség. A 2002-ig föllelt dokumentumok és a túlélők tájékoztatása alapján 1862 helységből 101686 férfit, 29212 nőt, összesen 130898 személyt hurcoltak el málenkíj robotra.
A „kis munka” valójában kemény fizikai munkát jelentett (romeltakarítás, építkezés, bányászat), amelyre módszeresen válogattak össze férfiakat és nőket egyaránt, akik aztán akár öt évig is kényszermunkát végeztek valamelyik szovjet iparvidéken. Az elhurcoltakról az itthon maradottak csak elvétve jutottak információhoz. Legalább az egyharmaduk odaveszett. A hazatérők a kommunista magyar kormányoktól semmiféle segítséget sem kaptak, és évtizedekig hallgatásra voltak kényszerítve.
A téma a szocializmus idején tabu volt, csak a kilencvenes évektől kapott nyilvánosságot, a részletek feltárása mind a mai napig tart. A málenkíj robot a zsidónak minősített magyarok kiirtása és a 2. magyar hadsereg don-kanyari pusztulása mellett a II. világháború három legnagyobb magyar tragédiájának egyike.
A Málenkíj robot 1945–1947 című kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a II. világháború történetével kapcsolatos ismereteiket a málenkíj robotra való elhurcolással, annak körülményeivel és módjával is ki kívánják egészíteni és erről is megfelelően szeretnének informálódni.
Kaljánamalla - Anangaranga
"Manapság divatos az indiai kultúrát "erotikus kultúrának" nevezni. Ez így mindenképpen túlzás, helyesebben azt mondhatjuk, hogy az indek számára a szexualitás nem tartozott sohasem a tabu témák közé, és ez jól tükröződik a hinduizmus ideológiájában, a szépirodalomban, a képzőművészet erotikus témájú alkotásainak sokaságában és nem utolsósoran a hagyományos tudományosságban, amelynek önálló diszciplínája a kámasásztra, a "szerelem tudománya".
Jókai Mór - Írások életemből
Jókai Mór: Írások életemből
Az emlékek kezdetei
Hogy kezdődött ez a dolog?
Az első iskola
Az én iskolatársaim
Én és a zsidők
Az én színpadi életem
A hajdani hangos Budapest
Az én kortársaim
Egy magyar költő életéből
A márciusi ifjúság
Emlékek a szabadságharcból
Életem legszomorúbb napjai
Az első ősz hajszálak
Az én dolgom a Pesti Naplónál
Gróf Zichy Nándor és a Hon
A régi, boldog újságírók
A felszabadult felfogás
Utazás egy sírdomb körül
Egy régi adoma, mely mindig új marad
A méltóságos főrendek között
Solitudo
Zsolt Ágnes - Éva lányom
Heyman Évát 1944-ben, Nagyváradon hurcolták előbb gettóba, majd Auschwitzba, ahol személyesen Mengele küldte a halálba. Tizenhárom éves volt. Titkos naplóját édesanyja találta meg, aki könyvvé formálta, és kiadta. Az olykor érezhető anyai beavatkozástól a napló még drámaibb, még megrázóbb lett, főként, mert tudjuk: a megjelenés után Éva édesanyja mély depresszióba esett, majd öngyilkos lett. A napló azóta megjelent angolul és héberül is. Magyarul 1948-ban jelent meg. 1948 óta most, 2011-ben adták ki először újra.
Éva, aki körül napról napra esett szét megszokott világa, az utolsó pillanatig próbálta élni a kamaszlányok szokásos életét: szerelem, barátságok, család... Azután a napló 1944. május 30-adikán félbeszakad..."
„- No, nézd csak – üvöltött Mengele –, még rühes is vagy, te béka! Mars fel az autóra! – Mengele sárga színűre festett teherautóval szállíttatta az emberanyagot krematóriumai számára. Évát, szemtanúk szerint, maga Mengele tuszkolta fel a halálautóra. Így végződött a tizenhárom éves Éva élete, éppen Lengyelországban, amitől 1941 óta félt.”
„Pedig, kis naplóm, én nem akarok meghalni, én még akkor is élni akarok, ha egyedül az egész körzetből csak én maradhatnék itt. Én egy pincében, vagy egy padláson, vagy bármilyen lyukban is kivárnám a háború végét, én, kis naplóm, még a kancsi csendőrtől, aki elvitte a lisztet tőlünk, még attól is hagynám magam megcsókolni, csak ne öljenek meg, csak hagyjanak élni!”
Arthur Madsen - Az új generáció
Évezredekkel ezelőtt Ehnaton fáraó udvari alkimistáival egy medált készíttetett, amely képes volt befolyásolni a bolygók mozgását.
Az emberiség nem tudja, hogy létezik egy másik világ, egy ismeretlen birodalom, amelynek királynője mindenáron meg akarja kaparintani magának a legnagyobb hatalmat.
Öt gyerek élete változik meg örökre, amikor valaki ellopja a medált, és ezzel együtt a fény is eltűnik a Földről.
Az árvaházban nevelkedő Yeni, Jauns, és Nuwe, valamit a jómódú családból származó Berria és Baru csak egymásra támaszkodhatnak, ha sikerrel akarnak járni.
GYEREKEK ÉS FELNŐTTEK HARCA EGY IDEGEN VILÁGBAN. A BÁTORSÁG, A BARÁTSÁG ÉS A HŰSÉG PRÓBÁJA A VILÁG SORSA AZ Ő KEZÜKBEN VAN.
Márai Sándor - Füves könyv
Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.
Kosztolányi Dezső - Zsivajgó természet
Több, mint huszonöt esztendővel ezelőtt, 1930-ban jelent meg először a Zsivajgó természet, a Révai kiadásában: a bibliofil kis könyvritkaság, szinte fellelhetetlen. Kosztolányi ebben a kötetében játékosan, olykor tréfásan, máskor költői gondolatokat közölve virágokat, állatokat, lepkéket, fákat, rovarokat, bogarakat, ásványokat, drágaköveket szólaltat meg, hogy találóan és politikusan jellemezve tárgyát egyben a maga ars poeticájáról és világszemléletéről valljon. Hol versben, hol prózában szólal meg, de a műfajtól függetlenül mindig a játékos költészet, a magával ragadó líraiság hangján. Kiemelkedő ciklusa a kötetnek a "gyümölcsös-kosár", lírai miniatűrök tökéletes foglalata.
Liza Dalby - Muraszaki meséje
Kaliforniában élő kortársunk, Liza Dalby amerikai antropológus nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy elszegődött - gésának.
Élményeinek foglalata két dokumentumkönyve, a Cseresznyevirágok hölgye és a Kimonó. Az Arthur Golden Egy gésa emlékiratai című könyvéből készült Spielberg-filmnek is konzultánsa volt, majd nem kisebb fába vágta a fejszéjét, mint hogy a Japánról való bőséges ismeretei alapján regényt írjon.
Méghozzá nem is akárkiről, hanem Muraszaki-sikiburól, a 11. században élt udvarhölgyről, a mai napig is leghíresebb japán irodalmi alkotásnak, a Gendzsi regényének szerzőjéről.
Dalby a Gendzsinek, korabeli dokumentumoknak, valamint Muraszaki-sikibu fennmaradt naplójának és verseinek felhasználásával alkotta meg Muraszaki történetét.
A legendás hírű írónő első személyben meséli el életét, meglepően modern szemlélettel - és tökéletes korhűséggel. Megelevenedik a korabeli Japán, a császári udvar életének intrikáival, politikai és szerelmi cselszövéseivel; költői képek váltakoznak humoros epizódokkal, és bőséges ízelítőt kapunk a kornak a japán-kínai metszetek képvilágára emlékeztető költészetéből.
Csíkszentmihályi Mihály - Tehetséges gyerekek
A jövő a gyermekeinken múlik. A mi feladatunk pedig az, hogy segítsünk nekik kibontakoztatni a mindannyiukban ott rejlő tehetséget. Ehhez nyújt útmutatást a világhírű pszichológus.
A középiskolás évek kiemelkedő jelentőségűek a tehetséggondozásban. Vajon milyen folyamatok zajlanak le a tinédzserek fejében, miközben tanulnak: mire gondolnak, mit éreznek, mennyire szívesen csinálják, amit épp csinálnak? Befolyásolja-e a jövőben tapasztalataik minősége az elkötelezettségüket, céltudatosságukat? Melyek azok a tényezők, amelyek a tehetség elkallódásához vezetnek? Csíkszentmihályi Mihály és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy a képességek fejlesztéséhez komoly kihívásokra van szükség, és a tanulók szociális környezete is döntő jelentőségű. Kutatásaik során kimutatták, hogy az iskolában ritkán élnek át a gyerekek „flow” élményt, azaz igen kevés képességeiknek megfelelő kihívással találkoznak, amelyek a megfelelő önbizalom, önértékelés és jó közérzet kialakulásának alapfeltételei lennének. A népszerű pszichológus kutatócsoportjának eredményeit bemutató könyve mindenkinek a hasznára válhat, aki elő szeretné segíteni egy gyermek tehetségének kibontakoztatását.
Ismeretlen szerző - Idegen költők
Kosztolányi Dezső írja a műfordításról: "A fordítás mindig ferdítés is. Ha az értelmet híven, szóról szóra tolmácsoljuk egy másik nyelven, akkor szükségképp megváltozik a szavak alakja s ezzel együtt a mondat hangulati velejárója is. Ha csak a hangzást utánozzuk, a mondat muzsikáját, a betűk színét, akkor ennek a gondolat adja meg az árát. E két nehézség között tétováz az, aki idegen verset akar átültetni. Valahogy módot kell találnia, hogy mind a két követelménynek, az értelminek és zeneinek is eleget tegyen. Minden fordítás csak egyezmény, kompromisszum Eszmény és Valóság között, megalkuvások sorozata, a föladat legügyesebb megoldása - ha úgy tetszik, elmés csalás... A műfordítás alkotás és nem másolás. A művész azzal a verssel, melyet a nyelvén új formába önt, olyan kapcsolatban van, mint az életével, melynek rezzenéseit tulajdon verseiben rögzíti meg. Élmény számára egy idegen költő verse. Lélekkel, a saját lelkével kell átitatni, különben nem kel életre. Ennek az a következménye, hogy mindig rajta hagyja egyéniségét. Ha ezt eltünteti, akkor megbénítja a verset, megöli az ütemet. Az igazi műfordítás nem is úgy viszonylik az eredetihez, mint a festmény ahhoz a tárgyhoz, melyet ábrázol: a festmény hűbb, becsületesebb, igazabb, mint a fotográfia." Kosztolányi esztétikai nézeteivel, sőt műfordítói gyakorlatának némely vonásával is lehet vitatkozni - sokan meg is tették, egyesek elméletben, mások műfordításait elemezve vagy a verseket újrafordítva. Az azonban nem kétséges, hogy századunk magyar műfordítási irodalmának kiemelkedő alakja, immár klasszikus. Műfordításainak válogatása legutóbb nyolc évvel ezelőtt jelent meg. Azóta - különféle elfeledett kiadványokban s a hírlapi hagyatékban - újabb versfordításai bukkantak fel. Ez a kiadvány sem törekszik teljességre, de hetvenhét verssel bővítette az anyagot, köztük nem egy remekművel. A Szépirodalmi Könyvkiadó bibliapapíron jelenteti meg Kosztolányi Dezső műfordításainak mindeddig legteljesebb gyűjteményét.
