Él egy furcsa török család Isztambulban, négy generáció, és csupa nő – köztük földrajztanárnő, csendes őrült, városszerte híres jósnő, tetoválóművésznő –, a férfitagok ugyanis sajnálatosan rendre korán elhaláloznak. Egy másik furcsa család San Franciscóban él; ők örmények, és nem tudnak, nem is akarnak szabadulni annak emlékétől, hogy Törökországban 1915-ben deportálták és lemészárolták az örményeket. A két családot a köztük lévő hatalmas földrajzi távolság ellenére szoros szálak kötik össze, ám ők erről mit sem tudnak. A tizenkilenc éves, amerikai örmény Armanoush a családi történetek hatására Isztambulba utazik, hogy felkutassa és megismerje a gyökereit. Ott összebarátkozik a vele nagyjából egyidős Asyával, a címbeli fattyúval. Asya sok szempontból Armanoush ellentéte: múltjához nem kötődik, gyökértelenül lézeng, rajong Johnny Cashért és a francia egzisztencialistákat olvassa. Beszélgetéseikben önmagukat és az igazságot keresik, s mindeközben misztikus módon tárul fel a sötét titkokban bővelkedő múlt. A kényelmesen hömpölygő, szövevényes és felettébb izgalmas történet végén sok egyéb mellett az is kiderül, megszakad-e az isztambuli család férfitagjait sújtó átok.
Elif Şafak (1971) nemzetközileg elismert, török származású írónő. Műveiben elsősorban női témákat dolgoz fel, és az identitás, a kulturális meghasonlás és az anyanyelv kérdése foglalkoztatja. Az isztambuli fattyú-t eredetileg angol nyelven írta, majd egy fordító közreműködésével, némileg átdolgozva ültette át törökre. Törökországban a fordítás megjelenésének évében, 2006-ban bestseller lett, Şafakot azonban perbe fogták “a török nép megsértésének” vádjával a regény egyik szereplőjének kijelentése miatt. A vádat később ejtették. A magyar kiadás alapja a török változat volt.
Értékelések 5.0/5 - 1 értékelés alapján
Kapcsolódó könyvek
Jonathan Safran Foer - Rém hangosan és irtó közel
Ha netán az ember egy lángoló felhőkarcolóból kényszerül kiugrani, nem árt, ha aznap a madáreledeles trikóját viseli, mert akkor a madarak rászállnak, és a levegőben tartják. Ugyancsak életet menthet az olyan toronyház, amely képes liftként a földbe süllyedni, hogy még akkor is épségben le lehessen jutni a legfelső emeletéről, ha nekirepül egy utasszállító. Ha pedig mégis bekövetkezne a legrosszabb, hasznos lehet egy speciális csatornarendszer, amely a párnákból egy hatalmas víztározóba vezetné a könnyeket, mert akkor a rádióban beolvasott vízállás alapján mindenki tudná, hányan sírták álomba magukat bánatukban.
Talán nem véletlen, hogy ilyen egyszerre mesébe illő és baljóslatú találmányokról ábrándozik Oskar Schell, a Rém hangosan és irtó közel kilencéves főszereplője, aki a 2001. szeptember 11-i terrortámadásban veszítette el imádott édesapját. De mi mást tehetne egy szülőjének hiányával küszködő, fékezhetetlen fantáziájú kisfiú? Nos, például nagyszabású nyomozásba kezdhet: mert miután Oskar apja holmijai között egy "Black" feliratú borítékra bukkan, benne egy kulccsal, elhatározza, hogy felkeresi New York összes Black családnevű lakóját, és kideríti, miféle titkot őriz a kulcshoz tartozó zár.
Jonathan Safran Foer világszerte nagy sikert aratott, generációkon átívelő regénye kreatív ötletek és fantasztikus fordulatok egyedülálló gyűjteménye - magával ragadó történet sorsfordító találkozásokról és tragikus elválásokról, szeretetről és gyászról, az elveszett gyermekkori biztonság újrateremtésének vágyáról és a felnőtt élettel járó veszteségek elkerülhetetlenségéről.
JONATHAN SAFRAN FOER (sz. 1977) amerikai író. Felsőfokú tanulmányait a Princetoni Egyetemen végezte filozófia szakirányon, jelenleg a New York-i Egyetemen tanít kreatív írást.
Elif Shafak - Becsület
Elif Shafak legújabb keletinyugati története a fenséges Eufrátesz folyónál kezdődik és végződik, ahol egy kurd faluban élt két ikerlány. Arrafelé a becsület nem csak jelző volt, névként is használták. Az ember adhatta a Becsület nevet a gyermekének, feltéve, hogy fia született. A becsület és a tisztelet a férfiak tulajdonsága volt. Az idős, a középkorú, a fiatal, sőt még a tejszagú csecsemő fiúnak is kijárt a tisztelet. A nőknek viszont nem. Nekik egy másik szó jutott osztályrészül: a szégyen. Az egyik ikerlányt feleségül vette egy török fiú, és Isztambulba, majd Londonba vitte. Ott reméltek új életet teremteni maguknak és gyerekeiknek, de akármilyen messzire utaztak, nem szabadulhattak a hagyományoktól, hiedelmektől és kötelességektől, amelyeket pedig maguk mögött akartak hagyni - a vérükben vitték magukkal. Ez az oka annak, hogy a Toprak család egyik tagja borzalmas gyilkosságra ragadtatja magát.
Az isztambuli fattyú, a Szerelem és A város tükrei szerzője a legolvasottabb női író Törökországban. Műveit több mint harminc nyelvre lefordították. Isztambulban és Londonban él, férjével két gyermeket nevelnek.
Gabi Gleichmann - A halhatatlanság elixírje
A Spinoza család az ősidőktől fogva zsidó volt, talán inkább a körülményeknek, mint a meggyőződésüknek következményeként. Egy váratlan felfedezést követően a család egyik tagjának birtokába kerül az örök élet receptje, ami isteni adomány, de ördögi örökség is egyben. Ari Spinoza az utolsó sarj, kezében a múlt és a jövő: 36 generáció mágikus, vérrel és szenvedéllyel teli krónikája. Ősöké, akik ott voltak Európa történelmének legfontosabb pillanatainál, és döbbenetes titkok ismerői. A halhatatlanság elixírje egyszerre torokszorító és humoros családregény az emlékezés erejéről, és mindazokról, akik leigázhatták volna a halált, de megelégedtek az örökkévalósággal...
Ismeretlen szerző - 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz
Egy remek és bátor kézikönyv a világ képzeletét megragadó regényekről és szerzőkről. Hasznos kalauz a könyvekhez, amelyek - akár kritikai sikerként, akár kultuszműként - hatást gyakoroltak ránk. Az írókból, kritikusokból, tudósokból álló nemzetközi szerzőgárda eklektikus válogatása új megközelítést ad a régi klasszikusokhoz, és eligazít a kortárs szépirodalom hatalmas dzsungelében. Több mint 600 színes illusztráció – könyvborítók, plakátok és fakszimile oldalak -, a regényekből vett idézetekkel kiegészítve: íme az ideális segédkönyv az olvasás szerelmeseinek.
Orhan Pamuk - Isztambul
Orhan Pamuk Isztambul szülötte. Amikor a városról beszél, valójában magáról ír, amikor pedig saját emlékeit idézi föl, igazából a város történetét meséli el. A gazdag, nagypolgári és kifejezetten világi gondolkodású családban felnövő író történetei elsősorban Isztambul európai részén játszódnak, de fontos szerepet kapnak a város elhagyott derviskolostorokkal tarkított „egzotikus” negyedei is, valamint a Boszporusz, amely a boldogság „egyedüli, kiapadhatatlan forrása”. Pamuk lenyűgöző fantáziával kelti életre gyönyörű szülővárosát, regényei visszatérő helyszínét, miközben Isztambul eddig ismeretlen arcát mutatja be, bölcsen, kellő rálátással, úgy, ahogy csak a távolba szakadt ember tud rácsodálkozni gyermekévei helyszínére.
Stefan Bollmann - Az olvasó nők veszélyesek
Az olvasó nők története a festészetben és a fotóművészetben is tükröződik, hiszen az olvasó nőalakok minden korszakban lenyűgözték a művészeket. Persze több évszázadnak kellett eltelnie, mire a nők végre valóban azt olvashatták, amihez kedvük támadt. Kezdetben csak hímezniük, imádkozniuk, gyerekekre vigyázniuk és főzniük volt szabad. Attól a perctől fogva azonban, amikor rájöttek, hogy az olvasás révén az otthon szűk világát a gondolatok, a fantázia, és nem utolsósorban a tudás határtalan világával cserélhetik fel, fenyegetést jelentettek a férfiak uralta társadalomra. A nők az olvasás által olyan tudásanyagot sajátíthattak el, melyet eredetileg nem nekik szántak. Stefan Bollmann az olvasó nők történetének ezt az izgalmas fejezetét beható részletességgel vizsgálja a középkortól a jelenig, a súlypontot a XIX. és XX századi alkotásokra helyezve. A kiválasztott festményeket, rajzokat és fényképeket rövid kísérőszöveggel mutatja be. Az olvasó nőket ábrázoló képek különleges szépséggel, bájjal és kifejezőkészséggel rendelkeznek. A rövid kísérőszövegek elmondják, hogy miért vagy mit olvasnak.
Orhan Pamuk - A nevem Piros
Nevem Piros című regényével a Nobel-díjas török író, Orhan Pamuk akárha első szerelmét, a festészetet köszöntené. Ő maga "legszínesebb és legoptimistább" regényének nevezi. A történet 1591 havas téli napjaiban, Isztambulban játszódik.
Mariolina Venezia - Ezer éve itt vagyok
Egy apró, isten háta mögötti olasz falucskában él egy gazdag és nyughatatlan természetű földesúr; Don Francesco Falcone. Szeretője, Concetta, a cselédlány számos leánygyermeket szül neki, de egyetlen fiuk születésekor csoda történik, megrepednek az olívaolajos hordók, és elfolyik belőlük a kincset érő olaj…
A Falcone család egy évszázadot felölelő, öt generáción átívelő színes történetét Gioia meséli el, aki szemtanúja volt a legendák születésének. Háborúk, gazdagság és nyomor, elásott és hiába keresett kincsek, szerelmek és szakítások, gyönyör és fájdalom, hagyomány és lázadás, és mindenekelőtt erős és bátor asszonyok, akik fantasztikus és gazdag életet éltek.
Mariolina Venezia első regénye szinte azonnal nemzetközi sikert és irodalmi elismerést hozott a fiatal írónőnek. Akár a Száz év magány, Mariolina Venezia műve is páratlanul fordulatos és mesebeli, egyben realisztikus és szívszorító családregény.
Cem Mumcu - Törökfürdő avagy Sírbolt
Cem Mumcu a kortárs török szépirodalom fiatal szerzője, aki nemcsak alkotóként, de kritikusként, publicistaként is részt vesz az irodalmi életben. Végzettsége szerint pszichiáter, a lélek finom mozdulatainak pontos érzékelése és szavakba foglalása fontos jellemzője verseinek és prózájának. E regénye Makber címen 2004-ben jelent meg először Törökországban, s nagy népszerűségre tett szert, azóta hét kiadása látott napvilágot, több külföldi nyelvre lefordították. Ez az első magyar nyelven is olvasható munkája, reméljük, hogy a hazai olvasóknak izgalmas kihívást és szép olvasmányélményt jelent majd. „Éjfél után a kazánházban valósággal dühödten lobogtak a lángok. Az izzasztópadka alatti kályha vörösen izzott. A tűz és a füst végigjárt minden vezetéket. A tűzforró víz a falakból a mosdómedencékbe folyt. A fürdő soha nem látott forróságig hevült. […] olyan forró volt, mint egy anyaméh… Elégetheti az ember a múltját? Nem ég meg maga is, ha fölgyújtja? Meg tudja semmisíteni a múlt hamuját? Melegedhet a múltja mellett? Megtisztulhat, ha a múltjával mosakszik?”
Orhan Pamuk - Az új élet
"Egy napon elolvastam egy könyvet, és ettől az egész életem megváltozott. ...láttam a másik életre nyíló ajtó küszöbénél kiszivárgó fényt; láttam mindent, amit már ismertem, és mindent, amit még nem... Mindaz, amit addig tanultam, minden, amiben addig hittem, megszűnt érték lenni... de azért csak folytattam az olvasást, mert minél inkább előrehaladtam a könyvben, annál jobban megértettem, hogy olyan útra tévedtem, ahonnan nem lehet visszafordulni."
Oszmant, az ifjú narrátort egészen felkavarja ez a titokzatos olvasmány. Évekig bolyong Törökországban, bejárja a legelhagyatottabb helyeket, s mindvégig ugyanaz az őrült szerelem és remény hajtja. Különös kalandokon át vezet az útja egészen addig a napig, amíg meg nem érti, hogy az új világ, amelyre oly igen vágyik, talán nem is egyéb, mint maga a fényes halál...
Az elképesztő fordulatokban gazdag, nyugat-európai hagyományokra épülő, finom humorú misztikus regény eleven és valósághű képet fest a keletről, a mai Törökország életéről, belső viszonyairól. A mágikus realizmus kiemelkedő keleti képviselőjeként ismert Orhan Pamuk művei közül ez a második, amely megjelenik magyarul. A fehér kastély szintén az Ulpius-ház gondozásában látott napvilágot. Pamuk könyveit eddig huszonnégy nyelvre fordították le, legjelesebb kritikusai - köztük John Updike - García Márquezhez, Kafkához, Borgeshez, Ecóhoz, Italo Calvinóhoz, Virginia Woolfhoz, Faulknerhez, sőt, még Prousthoz is hasonlították.
Marina Fiorato - A velencei szerződés
VAJON MILYEN SÚLYOS TITKOK REJLENEK VELENCE SZÍVÉBEN?
Konstantinápoly
Feyra igazán szerencsésnek mondhatja magát: fiatal lány létére ő a szultána legfőbb bizalmasa, és egyben a hárem orvosa.
Nur Banu szultána megdöbbentő titkokat oszt meg vele, majd utolsó kívánságával arra kéri, hogy utazzon el Velencébe.
A lánynak egyébként is menekülnie kell, mivel a szultán az ágyasának szemelte ki. Titokban eljut Velencébe, ahol nem számíthat másra, csak egy négylovas gyűrűre, és az orvosi ismereteire…
Velence
Miután a legnevesebb orvosok babonákkal próbálják gyógyítani a városra lesújtó pestist, a helyiek egyedül a hit erejében bízhatnak.
A dózse egy áldozati templom felépítésével bízza meg a neves építészt, Palladiót; Annibale Cason, a fiatal orvos pedig önhatalmúlag kórházszigetet létesít a betegek számára.
MINDKÉT FÉRFI A MUZULMÁN HITET ÉS KELETI ORVOSLÁST GYAKORLÓ FIATAL LÁNY, FEYRA SZEMÉLYÉBEN KAP SEGÍTSÉGET, ÉS MIRE A KÉT KULTÚRA MEGTANULJA TISZTELNI ÉS ELFOGADNI EGYMÁST, A CSODA IS MEGÉRKEZIK.
A VALÓS TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK ALAPJÁN ÍRT REGÉNYBEN A LENYŰGÖZŐ 16. SZÁZADI VELENCE ÉS ISZTAMBUL MAGÁVAL RAGADÓ VILÁGA TÁRUL ELÉNK.
Galgóczi Dóra - Felpróbált életek
Hányszor fordul meg a fejünkben, ha elégedetlenek vagyunk a sorsunkkal: Bár lenne még egy életem! Biztosan boldogabb, szerencsésebb, sikeresebb lennék. Valóban így történne? Anna, a fiatal, nyíltszívű tanárnő gyakran álmodozik erről. Makacs önbizalomhiánya miatt úgy érzi, csak az élet árnyékosabb oldalán jut neki hely. Míg egy nyáron valóra válik a gondolat, és új női szerepeket próbálhat fel. Átéli a férfiszemeket mágnesként vonzó modell, az intelligens doktornő, az odaadó családanya és a talpraesett menedzser mindennapjait. Mosolyok és könnyek, remények és csalódások után ráébred a válaszra, vajon érdemes-e szüntelenül másra vágynia. Vagy mégis rátalálhat valódi önmagára abban az életben, amire született? Galgóczi Dóra, a tehetséges, fiatal író, aki már két sikeres könyvvel - a Test a lélek börtönében című regényével és a Nő millió arca című novelláskötetével - hívta fel magára a figyelmet, ezekre a mindnyájunkat foglalkozató kérdésekre keresi a választ ebben a művében.
Orhan Pamuk - Az ártatlanság múzeuma
„Életem legboldogabb pillanata volt, de nem vettem észre.” Kemal, Isztambul egyik gazdag családjának sarja eljegyezni készül Sibelt, egy másik jómódú család szépséges leányát, amikor is egy véletlen találkozás egy húszéves lánnyal kizökkenti szépen elrendezett életéből. Füsun Kemalnak adja szüzességét, titkos szerelmi találkáik azonban veszélyesen távolítják őket attól az élettől, amit addig ismertek. Kemal kényszeresen gyűjti azokat a tárgyakat, amelyek Füsun szerelmére emlékeztetik, és „az ártatlanság múzeuma” így válik hiteles krónikásává Isztambul színes és változó világának, a törtetők és lemaradók köreinek és egy férfi soha nem múló szerelmének.
A Nobel-díjas Orhan Pamuk Törökország legnevesebb írója. Munkásságát García Márquez, Umberto Eco, Franz Kafka és Marcel Proust írásművészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint negyven nyelven megjelenő és a legrangosabb irodalmi díjakkal kitüntetett szerző politikai nézeteinek is gyakran ad hangot, míg műveiben Európa és az iszlám Törökország találkozik.
Dasa Drndić - Sonnenschein
Történelmi regény, oknyomozó dokumentumregény, családregény. Isonzótól Treblinkáig, halálvonatokkal, üldözötten, rabul ejtve s kódorogva, vagy meghúzódva s a tudatlant játszva, avagy korbáccsal a bőrkesztyűs kézben - s onnét a mába, melynek békés felszíne alatt még mindig ott rejlenek bedobozolva, bürokratikus módon eltüntetve vagy a feledés meg a hallgatás zavaros vízébe fojtva a történelmi (és persze személyes) vétkek nyalábjai.
Özcan Ozan - A szultán konyhája
"Mióta volt alkalmam megkóstolni Özcan Ozan csodálatos ételeit, folyton erre a könyvre várok. Özcan valóban érti a mesterségét. Ez talán a lehető legnagyobb bók, amit egyik szakács a másiknak valaha is mondhat. Azok számára, akiknek Törökország ételeivel kapcsolatos ismereteik hiányosnak mondhatók, A szultán konyhája kitűnő útmutatást nyújthat e csodálatos, ízletes és könnyen elkészíthető receptek világában. Például a vöröslencseleves, a tört burgonyával töltött kofta, a fokhagymás joghurtmártással készült zöldhüvelyesek receptje értékes kiegészítőként szolgálhat ki-ki személyes receptgyűjteményében."Csípős-savanyú tojásos citromleves. Zöldségekkel töltött padlizsán illatos olívaolajban párolva. Szaftos báránysült tejszínes padlizsánágyon. Ezek Törökország ízei, ez, A szultán konyhája.A török konyha a világ leggazdagabbjai közé sorolható. Nagy és igen összetett múltra tekint vissza. A könyvünkben található receptek némelyikét Ottoman szultán konyhájában készítették és fejlesztették tökéletesre, több mint öt évszázaddal ezelőtt, amikor is a hal, a szárnyas, a hús,a gyümölcs, a gabona és a zöldségfélék óriási választékát segítségül híva, a szultán főszakácsai versenyre keltek egymással, melyikük tud újszerűbb és különlegesebb ételkölteményt alkotni a sok finomságból. Ennek eredményeként egész sor étel született, mely éppoly egészséges, mint amilyen finom. Törökországban és Európában gazdag tapasztalatokat szerezvén, Özcan Ozan főszakács a nyolcvanas évek elején nyitotta meg éttermét, A szultán konyháját, Boston üzleti negyedében. A jellegzetes, friss keleti ízek újra és újra visszacsalogatták az étterem látogatóit. A vöröslencseleves, a csicseriborsós rizses tál (piláf), a csípős, szénparázson sütött sis kebab, rózsavízpuding, valamint az Imam Bayildi avagy "Ájult imám" (melynek elnevezése, a monda szerint, onnan ered, hogy az imám elájult, miután evett a finomságból), olyan ételek, melyek igazán könnyen elkészíthetők, és csupa olyan összetevőket tartalmaznak, melyek bárhol beszerezhetők. A zöldség- és gabonafélékből összeállított receptek, és azok "nem vegetáriánus" változata gazdag választékkal szolgál mind a mindenevők, mind a vegetáriánusok számára. A szultán konyháját Carl Tremblay esterfotós káprázatosan szép fényképei teszik még tetszetősebbé. Találunk benne egy egész sor teljes menüajánlatot, valamint több mint 130 ínycsiklandozó receptet, melyek egytől egyig arra csábítják a főzés szerelmeseit, hogy otthonukba is igazi fejedelmi étkeket varázsoljanak e könyv segítségével.
Kepes András - Tövispuszta
Kellő fantáziával a valóság is kitalálható.
Kávéfoltos levelekből, megsárgult, tépett szélű dokumentumokból, elrongyolódott naplókból és felesleges tárgyak szagából próbálom összerakni ezt a történetet. Mindent én gyűjtöttem a behívóparancstól a kitelepítési határozatig és az egymásnak ellentmondó önéletrajzokig, a koronás ezüstkanáltól a tulipános ládáig, a chanuka gyertyatartótól a vásári Krisztus-képig és a felfújható Buddháig. Ahogy elnézem, jó mocskos kis történet lesz, tele vicsorral és könnyes röhögéssel, szerelemmel, gyilkossággal, barátsággal és árulással, fordulatokkal és közhelyekkel. Akár egy szappanopera. Vagy mint a történelmünk. De, azt gondoltam, valakinek el kell mesélnie, hátha az igazság helyett mondogatott és a valóság helyett megélt történetek összeillesztve valósággá válnak.
A könyv egyik hőse én vagyok. Hogy melyik, azt egyelőre nem árulom el. Nagyjából mindegy is. Ne reménykedj, nem fogsz rájönni. Egyes szám harmadik személyben írok magamról, kellő távolságtartással és öngúnnyal, ahogy ilyen esetben elvárható, azontúl persze mély együttérzéssel és önámítással, helyenként önimádattal, ahogy magunkkal bánni szoktunk.
Ken Follett - A Titánok bukása
A VÉRES ÉS GYÖNYÖRŰ HUSZADIK SZÁZAD TÖRTÉNETE ÚGY, AHOGY AZT CSAK KEN FOLLETT TUDJA ELMESÉLNI.
A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül.
Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. Amerikában pedig él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki hamis útlevéllel vándorolt ki Petrográdból. Bátyja, Grigorij Peskov öntudatos munkás, a kommunista vitakör tagja, majd az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetője. Lenin és a bolsevikok győzelme után komisszárként a Kreml egyik elegáns lakásába költözhet be családjával.
Ezeknek a világ különböző részein élő családoknak a sorsa a nagy történelmi események, elsősorban a világháború során egymásba kapcsolódik.
A titánok bukása – Ken Follett többi regényéhez hasonlóan – izgalmas, mesterien felépített cselekményű regény, amely megmutatja, hogyan sodródott bele Európa és Amerika az első világégésbe.
Ken Follett legújabb nagyszabású regénytrilógiájának címe: Évszázad.
A három kötetben az író arra vállalkozik, hogy elmesélje a 20. század európai és amerikai történetét öt család életén keresztül, akiknek sorsa egymásba kapcsolódik, összefonódik.
Az 1. kötet, A titánok bukása a 20. század első éveitől az első világháború végéig, a Párizs környéki békekötésekig terjedő időszakban játszódik.
A 2. kötet (megjelenés 2012) a két világháború közti időszakról és a második világháborúról szól, szereplői az 1. kötet hőseinek gyermekei.
A 3. kötet pedig (megjelenés 2014) a következő generáció életét mondja el a hidegháború időszakában.
KEN FOLLETT
(Cardiff, Wales, 1949. június 5.)
Brit író, aki történelmi kalandregényeket és napjainkban játszódó krimiket ír. Világszerte több mint 100 millió példányban adták el köteteit. Művei rendszeresen a bestsellerlisták élére kerülnek. A kritikusok egyöntetűen állítják, hogy az Évszázad-trilógiájával újabb mestermű született.
Christopher Moore - Biff evangéliuma
Jézus születésének történetét jól ismerjük. Csakúgy, mint bölcs tanításait, dicső cselekedeteit és isteni önfeláldozását a harmincadik születésnapját követően. De Isten Fiának gyermekkoráról és felnőtté válásának történetéről senki nem tud semmit – Biffet, a Messiás legjobb haverját kivéve, akit most az Úr parancsára feltámaszt egy Raziel nevű botcsinálta angyal, hogy írja meg a saját evangéliumát. Úgyhogy Biff egy szállodai szobába zárva nekiáll elmesélni az elveszettnek hitt évek történetét. Senkit és semmit nem kímélve végre kipakol a maga sajátos stílusában (persze, hogy nem véletlenül törölték ki őt az evangéliumokból), és megosztja velünk, hogy hogyan is történt minden valójában, a betlehemi jászoltól egészen a Golgotáig.
A _Biff evangéliuma_ tele van izgalmas kalandokkal, szerelemmel, varázslattal, gyógyítással, kung-fúval, halottkeltéssel, démonokkal és dögös csajokkal. De bármi is történjen velük, egy biztos: Biffet nem olyan fából faragták, hogy csak úgy szó nélkül hagyja a legjobb barátját keresztre feszíteni. Nem. Ő harcolni fog a végsőkig.
Christopher Moore 2002-es regénye a szórakoztató irodalom nagybetűs Klasszikusa: a szerző megnevettette vele az egész világot, és teszi azóta is az újabb könyveivel töretlenül. Magyar nyelven először 2006-ban jelent meg, és több utánnyomást ért meg, az olvasó ennek a felújított kiadását tartja most a kezében.
Salinger Richárd - Omyno
A születésnapod csupán egy dátumnak tűnik. Pedig a nap, amikor születtél talán jóval több ennél. Kód, amellyel meg tudod változtatni az életed. Kód, amelyet ha jól használunk, meg tudjuk változtatni a világot, amelyben élünk. Salinger Richárd új regénye egészen más irányból közelít a misztikus témákhoz, mint amit eddig megszoktunk. Rengeteg humorral, szeretettel és iróniával tárja elénk, hogy mi az Omyno, és mi az ősi, rejtélyes képlet, amely felkavarja az indulatokat, abban a pillanatban, amikor megismerik. Az Omyno végtelen lehetőséget jelent mindenki számára. Omyno kódja pedig mindenkinek van, akár tudomást vesz róla akár nem. Sokan gondolják majd, hogy ez az energia hatalom mások felett, pedig éppen ellenkezőleg, azért kapjátok meg a kódot, hogy újra egyenlők lehessetek. Akik attól félnek, hogy nevetségessé teszik magukat, mert hisznek egy náluk nagyobb erőben, nem beszélnek majd róla, de próbálkozni azért fognak. Ők a hosszabb úton járnak, így tanulnak alázatot. De lassan mindenki hite és vérmérséklete szerint méltóvá válhat Omynóhoz. Egyedülálló regényt tart a kezében az olvasó, amely nagyon szórakoztató utazás önmagunk felé, ugyanakkor jól használható technikai forgatókönyv mindenki számára, aki javítani akar a saját életén. A nemzetközi piacon egyre több misztikus bestseller jelenik meg. Már éppen ideje volt, hogy egy magyar szerző is titkok után eredjen. Csakhogy a nemzetközi szerzők végül homályos utalásokon kívül nem találtak semmi kézzelfoghatót. Ebből a regényből tényleg kiderül valami fontos, gyakorlati és visszavonhatatlan.
John Burnham Schwartz - Haruko hercegnő
A történet narrátora Haruko, a japán császárné. 1959-ben, huszonnégy évesen feleségül megy a koronaherceghez, és ezzel ő lesz a világ legtitokzatosabb, legrégibb és legzártabb monarchiájának az első nem arisztokrata származású tagja.
Az ifjú koronahercegnő csak az esküvő után döbben rá, hogy az előző századok szokásrendjének rabja lett, minden mozdulatát figyelik, és folyamatosan kioktatják. Haruko idővel összeroppan, ám saját gyermekkori emlékeiből táplálkozva újra talpra áll, és a későbbiekben már maga is aktívan befolyásolja a következő nemzedék életét.
Császárnéként, komoly szerepet játszik abban, hogy egy másik fiatal nő – Keiko, a külügyminisztérium feltörekvő csillaga – igent mond fiának, az akkori koronahercegnek a házassági ajánlatára. A drámai következmény nem marad el.
A regényt valós történet alapján írta a szerző. A még ma is élő Micsiko japán császárnő élettörténete tárul elénk a könyvben, aki Harukóhoz hasonlóan szintén szerelemből ment feleségül az akkori koronaherceghez, Akihito császárhoz. A fiatal lány közemberként került a császári palotába, és fia születése után olyan súlyos válságon ment át, s olyanannyira megviselték a császári udvarban követendő szigorú szabályok, hogy átmenetileg megnémult. John Burnham Schwartz érzékenyen megrajzolt, fiktív háttértörténetet és végkifejletet ad az újságokból ismert keretnek.