Portugál ​kísérleti költészet

Fernando Pessoa (Álvaro de Campos) - Diadalív
Álvaro ​de Campos alakja és költői munkássága különleges helyet foglal el a pessoa-i életműben. Egyike a portugál költő teremtett, heteronim költőfiguráinak, de mind Alberto Caeiro-nál, mind Ricardo Reisnél közelebb áll hozzá. Talán csak a fél-heteronim-nek nevezett Bernardo Soaressel van Pessoa olyan intim kapcsolatban, mint Campossal. De míg Bernardo Soares, az egyhangú irodai munka, a hónapos szobák és a kifőzdék sivárságába belesüppedő kishivatalnok egyfajta csökkent értékű létet képvisel, hiszen mindig olyankor jön elő, amikor létrehozója álmos, fáradt, vagy szellemi képességeinek csak korlátozottan van a birtokában, Campos a kiteljesedett lét és költői pálya ígéretét jelenti Pessoa számára. Ez az 1890-ben született és Glasgow-ban hajómérnöknek tanult költő ifjúságát ugyanúgy utazással töltötte, mint Pessoa, és ugyanúgy életre szólóan kötődött az angol nyelvhez mint ő. Kis híján haláluk éve is azonos, hiszen Pessoa - egyes kutatói szerint - 1935 elejére tervezte költőtársának halálát, talán a magának készített horoszkópból kiolvasott közeli végének bizonyosságában. De egyre romló testi és lelki állapotában, az újabb és újabb Campos-versek írásába belefeledkezve talán elfelejtette vagy elnapolta költőtársa létének lezárását, így akaratlanul vagy talán nagyon is tudatosan halhatatlanná tette őt.

Ismeretlen szerző - A ​magyar költészet antológiája
Az ​antológiák feladata, hogy időről időre hozzáférhetővé tegyék jeles szerzők legfontosabb műveit. Másrészt azonban minden új antológia az irodalom önmeghatározásának új kísérlete is. Az Osiris klasszikusok sorozatban most megjelenő egykötetes magyar költészeti antológia a magyar líra évszázadainak legfőbb értékeit gyűjti egybe az Ómagyar Mária-siralomtól a XX. század már klasszikusnak tekinthető szerzőig. Közli a magyar líra hagyományosan legjelentősebbnek tekintett darabjait, de anyaga nem korlátozódik a legismertebb versekre. Kevésbé ismert költők nagy versei és nagy költők kevésbé ismert versei is helyet kaptak a kötetben, amely mintegy ezerkétszáz oldalon feltérképezi a líratörténet alakulásának gyakran szerteágazó útjait. Az antológia népköltési munkákat nem tartalmaz. Elsősorban lírai műveket közöl, csupán egy-két indokolt esetben szerepel hosszabb epikus mű részlete. A kötet anyagát válogatta és az utószót írta Ferencz Győző.

Fernando Pessoa - Daloskönyv
A ​huszadik század elejének barbár mohósággal terjeszkedő ipari civilizációjára riadtan tekintettek az érzékeny lelkek, s a kultúra és a művészetek továbbélését féltették az egészséget és a nyers erőt fennen hangoztató műveletlen tömegektől. Nem véletlen, hogy Csontváry a beteglelkű lángelmék menhelyén gondolkodott, hogy ott - mániáiknak élve - szabadon alkothassanak a kiválasztottak. De nemcsak ő tartott ettől a mindent befolyó lármás középszertől. Századunk egyik legnagyobb költője, a ma már Ezra Pounddal és T. S. Eliottal egy sorban számon tartott portugál Fernando Pessoa (1888-1935) művét is át meg átjárja a görögségben gyökerező európai kultúrát félte, a demokráciával manipulált és a hatalomfia beszabadított tömegektől való arisztokratikus elzárkózás gondolata, a kiválasztottaknak járó szellemi szabadság. Talán azért is tartott ilyen hosszú ideig, míg e jutott hozzánk, s érteni kezdtük költői- gondolkodói mondandójának lényegét. A költészetében és prózájában sorjázó alteregók, vagy másképpen heteronímek látszólagos misztifikációja mögé rejtőző Pessoa egész munkássága tudatos távolodás volt a mindennapitól, a vulgáris értelemben vett emberi problémáktól. Pályája elején, 1912-ben a portói Águra c. folyóiratban megjelent, a korabeli portugál költészetet elemző írásában megjósolja egy szupra-Camőes, egy új költő fejedelem e jövetelét. Az Indiákat meghódító portugálokról éneklő XVI. századi költő alakja Pessoa írásaiban összefonódik a világot megváltó szellemi birodalom próféciáival. A Dániel könyvében megjósolt Ötödik Birodalom képe lebeg a XX. századi művész szeme előtt: nemcsak nemzetét érzi kiválasztottnak, hanem saját magát is. Ettől fogva lesz munkássága fokozatos készülődés a beavattatásra, valamiféle magasabb dimenzióba történő átlépésre. Egész életét és költői művét ennek az egy célnak áldozza, már-már riasztó és kegyetlen művészi tudatossággal mond le minden érzékileg megragadható - s a tükröző művészetet tápláló - benyomásról, tapasztalatról, hogy ezen a mind anyagibbá váló és csak önmagára figyelő világon túlra transzponálhassa művét.

Fernando Pessoa (Alberto Caeiro) - A ​nyájak őrizője és más versek
Fernando ​Pessoa Adolfo Casais Monteiro-hoz 1935. január 13- án írt levelében részletesen beszámol költői munkásságának legsajátosabb vonásáról, a heteronimia, azaz a "másnevűség" lelki-tudati alapjairól, és - talán először ennyire összefoglalóan - heteronimköltőtársainak (Alberto Caeiro-nak, Ricardo Reis-nek és Álvaro de Camposnak) világra jöttéről. Nemcsak a heteronimek irodalmi megformálódásának folyamatát meséli el, ami ebben a kezdeti formájában költői játéknak, ugratásnak indult (ha hihetünk az általa is táplált irodalmi legendáknak, barátját, Sá-Carneiro-t akarta megtréfálni egy fiktív, bukolikus költő bemutatásával), hanem teljes valójukban is színre lépteti őket: megírja életrajzukat, elkészíti horoszkópjukat, sőt olykor fizikai valóságukban is megidézi őket. Így nemegyszer megesett, hogy ő maga, saját személyiségét feladva, Álvaro de Campos-ként mutatkozott be ismerőseinek. A kor költői gyakorlatával szemben álló, másféle gondolatiság jegyében fogant, másféle hangon megszólaló versek gondolata 1912 táján támad fel Fernando Pessoa-ban. Ekkor még ő is a "Portugál újjászületés" (Renascença Portuguesa) múltidéző mozgalmához kötődik, és amint a következő időszakban megírt versei-ből (többek között a Szürkületi benyomások-ból, vagy ismertebb címén Lápok-ból) és A kétségek könyvének egyik korai, Az idegenség erdejében címmel megjelentetett részletéből is kiviláglik, későszimbolista modorban ír. Ugyanakkor azonban a "Portugál újjászületés" mozgalmának folyóiratában, az A Águia-ban megjelenteti két hosszú tanulmányát az új portugál költészet szociológiai megítéléséről és lélektani vonatkozásairól (A Nova Poesia Portuguesa Sociologicamente Considerada és A Nova Poesia Portuguesa no Seu Aspecto Psicológicocímmel), s fölveti bennük a hagyományokkal, az eddigi költői gyakorlattal való szakítás szükségességét ...

Ismeretlen szerző - Hesperidák ​kertje I-II.
I. ​kötet-Spanyol és katalán nyelvű költészet. II. kötet-Portugál és gallego nyelvű költészet Hesperia, a görög-római monda szerint, a lenyugvó nap sugaraiban fürdő vagy alkonyi homályban borongó ország a nyugati végeken. Atlasz és Hesperis nimfalányainak gyönyörű kertjében aranyalmafa áll, melyet százfejű sárkány őriz. Mintha csak ezen a csodálatos fán virulnának a spanyol és portugál, katalán és gallego nyelvű költészet aranyalmái. Ezekből a pompás gyümölcsökből, az Ibéri félsziget - és Latin-Amerika - népeinek költészetéből kínál bőséges kóstolót ez a gyűjtemény, amerikai, afrikai, sőt ázsiai ízekkel is dúsítva a spanyol és portugál líra ősi zamatát. A közös eredet még változataiban is egységbe foglalja ezt a roppant világot, a XII. század elejétől a napjainkban elhunyt költők életművéig, a spanyol Cid-énektől az óportugál lírától a kubai Baraganóig és a brazíliai Manuel Bandeiráig ívelő, szakadatlan versfolyamot.

Parti Nagy Lajos - Rókatárgy ​alkonyatkor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fernando Pessoa - Ez ​az ősi szorongás
A ​portugál költő világirodalmi jelentősége, rangja csak jóval halála után, 1960-ban kiadott összes művei nyomán vált vitathatatlanná. Életében egyetlen kötete látott napvilágot Üzenet címmel (9409205), ennek anyaga adja e magyar edíció első ciklusát. ; "Istenben sincsen egység, hát bennem hogy legyen" - mondja egyik 1930-ban írt kétsorosában, másfél évtizeddel költői énje megsokszorozása, pontosabban egy költőből négy költővé válása után. Prózai vallomása szerint 1914. március 8-án egy bizonyos Alberto Caeiro nevében harmincnál több verset írt. Klasszikus tisztaságú, leíró, kiegyensúlyozott gondolatritmusú szabadversek ezek. Legtöbbjük 1914 és 1918 között született. Költői alapmagatartását itt legjobban az Egy esős napból vett idézet fejezi ki: "Egy esős nap éppoly szép, mint egy verőfényes. Mindkettő létezik: mindegyik olyan, amilyen". Tehát a szépség objektív létezésének csupán megállapítására vállalkozik, és tudatosan tartózkodik a hozzáfűzött reflexióktól. Ricardo Reis névvel jelzett versei részben a görög-római költészet fegyvertárát felhasználó ódák (Oly szépek; Látszólag új; Ha majd; Lídia). Minden bölcs tartózkodása és megelégedést hirdető szárnyalása ellenére azonban itt már kitűnik (pl. Semmiből sem lesz semmi) miért volt szüksége a század talán legkülönösebb lírai kísérletére. Ezt a kötetet kiváló műfordítója (Somlyó György) utószavában a valóság többfajta értelmezésére való jogos törekvésnek, próbának tartja, hogy "megpróbáljunk mindazok lenni, akik lehetünk". Pessoa még világosabban fogalmaz: "Semmik vagyunk. Mesét mesélők". A költő teljes megsemmisülése, s a költői semmiből a mese következetes megvalósulása ugyanis végtelen számú költőt és verset rejt magában. Bármily furcsa, inkább azon kellene tehát csodálkozni, miért nem négynél több név alatt készültek a költemények. Pessoa ugyanis bármely pillanatban a legmagasabb fokon képes a modern költő Rimbaud-i természetességű, sokfélévé-bármivé változására. Így pl. az Alvaro de Campos neve alatt írt szabadversek a leghíresebbjében a Tengeri ódában, amikor a közeledő tengeri gőzös láttán lassan benne is "fordulni kezd egy kormánykerék". Állandó megújulása a legmodernebb költők közé sorolja. De megtestesíti a hagyományos örök poétát is, akit "semmi nem fűz semmihez", aki "ötven dolgot akar egyszerre" (Lisbon revisited), akibe "a világ minden álma belészorult" (Trafik). A kötet címadó verse pszichológiai szempontból sok mindent megmagyaráz egyéni indítékaiból. Tehetségének formátuma és hatása azonban e magyarázat nélkül is meggyőző és vitathatatlan. A válogatás - mely a világhírnevet hozó 1960. évi Rio de Janeiro-i kiadás alapján készült - a magyar műfordítás-irodalomnak is nyeresége, nagy könyvtárak törzsanyaga. Vélhetően pótolandó az 1969. évi magyar kiadás "kikopott" példánya.

Ismeretlen szerző - Skandináv ​költők antológiája
Az ​északi germán népek, a skandinávok nagy múltú irodalma csupán az utóbbi száz év alatt vált a világirodalom jelentős részévé, elsősorban nagy próza-és drámaíróik révén. Költészetükről, különösen hazánkban, mindmáig keveset tud az olvasó közönség. Antológiánk - a magyar irodalom történetében első alkalommal - három nagyobb (norvég, dán, svéd) és két, lélekszámra kisebb, de irodalmában igen jelentős nép (izlandi és faerőeri) költészetének keresztmetszetét nyújtja a kezdetektől és népköltéstől kezdve napjainkig; Bernáth István válogatásában és alapos jegyzetapparátusával.

Ismeretlen szerző - BűnRossz ​Versek Anthológiája 1994
Egy ​nagy közönségsikert arató kötet a kortárs költők "bűnrossz" (vagy általuk annak ítélt), valójában humoros vagy irónikus verseinek gyűjteménye. Többek közt Somlyó György, Tandori Dezső, Pető Tóth Károly, Kukorelly Endre, Sumonyi Papp Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Petőcz András... és még nagyon sokan adtak művet e könyvbe.

Ismeretlen szerző - Ezer ​magyar haiku
Az _antológia_ ​elsőként vállalkozik arra, hogy a nálunk nemrég meghonosodott és népszerűvé vált költői műfaj, a haiku magyar alkotásaiból gazdag válogatást nyújtson. E japán eredetű költemény először csak fordításokban jelent meg magyar nyelven. A japán költészet utáni érdeklődés az impresszionizmus elterjedésével függött össze a XX. század elején. Hiszen a haiku pillanatnyi benyomást próbál meg érzékeltetni, a világról alkotott hangulatokat, érzéseket önti szavakba, arra bíztatva az olvasót, hogy tovább szője magában ezeket az impressziókat. A magyar költők is egyre többen alkották és alkotják meg ilyen típusú sűrített verseiket. Nemcsak a négy évszakot megéneklő klasszikus műforma bűvöletében írnak, hanem a modern haikunak is vannak követői, nem is kevesen. Ebben a gyűjteményben kétszáznyolcvankét magyar költő verseit olvashatjuk: szerzők határon innen, túl, olykor messze túl.. A kötet avatott összeállítója, a tanulmány értékű előszó írója, Vihar Judit huszonöt témakörbe csoportosította a bő válogatásból merített ezer haikut. Helyet kaptak olyan halhatatlan költőink remeklései is a kötetben, akik még csak haikuszerű költeményeket írtak, így Radnóti, Jékely, Pilinszky, Petri György verseiben gyönyörködhet az olvasó. A magyar haiku azonban az idők során sajátosan magyar arculatot vett föl. Bizonyos esetekben a formája változott, máskor tartalmi jegyei alakultak át, de olyan haikukkal is találkozhatunk, melyek mind formai, mind tartalmi szempontból magyar jellegzetességekkel rendelkeznek (példa: a filozófiai töltetű epigrammaszerű haikumű). A kötet mindezen törekvések s eredmények színes tárházát kínálja.

Simon Márton - Dalok ​a magasföldszintről
A ​legelső vers végén egy zuhanó gépet talál az olvasó. A gépben egy alvó utast, az utas fejében egy álmot, ami nem derülhet ki soha. A kép romantikus és leleplező: ezek a versek tele vannak szenvedéllyel, pedig látszólag semmi nem áll messzebb tőlük, mint a romantikusság. Inkább tűnnek nagyon szomorú és nagyon pontos blogbejegyzéseknek. Vagyis őszinték, mint egy napló, de olvasókhoz beszélnek. Mindenkihez, aki maradt már egyedül. Aki Simon Márton verseihez fordul vigasztalásért, nem csalódik. Éppen azt fogja kapni tőlük, amivel át lehet vészelni egy magányt: igen, ez most ilyen. Meghalt egy anya. Elmúlt egy szerelem. Volt, nincs. Igen, most üresség van. De ez az üresség jó, most éppen ez kell, mert enélkül nincs jövő. Márpedig jövő igenis van. Erőt és tartást kap az olvasó ezekből a versekből. Segítenek élni.

José Maria Eca de Queirós - Ramalho Ortigao - A ​cintrai út titka
A ​későbbi nagy, realista író és jó barátja a nyári unalomban tespedő portugál fővárost akarta felrázni. A cintrai út titka című, rejtélyes gyilkosságról szóló regényével, amelyet 1870-ben közölt folytatásokban az egyik lisszaboni napilap. A kísérlet túlságosan jól sikerült, mert a regény megjelenése nyomán a jámbor polgárok hónapokig nem mertek sötétedés után végigkocsizni a népszerű kirándulóhelyre vezető országúton. A romantikus elemekben bővelkedő történet, amelyet már a múlt században lefordítottak magyarra, ma is érdekfeszítő olvasmány azoknak, akik szeretik az izgalmas kalandokat, a romantikus szenvedélyeket, és a sírig tartó szerelmeket.

José Maria Eca de Queirós - Egy ​szőke leány különcségei
A ​XIX. századi portugál irodalom kimagasló klasszikusának, Eça de Queirósnak nálunk is jól ismert és sikeres regényei - Amaro atya bűne, A főváros, A cintrai út titka, A város és a hegyvidék - után elbeszéléseiből adunk közre egy csokorra valót. Az argentin Jorge Luis Borges véleménye szerint is európai léptékű félszigeti író, aki hazájának elmaradottságát ostorozta realista regényeiben, egészen más arcát mutatja meg rövid, prózai írásaiban. Ezek a kikapcsolódásként, vagy egyegy később regényként feldolgozott téma előgyakorlataként megírt rövidebb művek egy érzelmes-játékos szellemiségű művésszel ismertetnek meg bennünket, aki emberi gyöngeségekről, sírig tartó, romantikus szerelmekről, a XIX. századi gépi civilizáció áldásai elől vidékre menekülő fiatalemberekről, Szent Ferenc és Krisztus korában megesett példázat értékű történetekről, az anyai szeretetről és alattvalói hűségről ír

Ismeretlen szerző - Klasszikus ​francia költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Székely Szabolcs - Kilenc ​másodperc reggelente
Mindig ​nagy öröm, ha tehetséggel találkozunk, szebb lesz a világ, s szebb lesz a lelkünk is. Nagy örömmel ajánlom hát Székely Szabolcs verseit, amelyek meglepően érett és kiforrott tehetséget sugároznak. Azért meglepően, mert igen fiatalon jelentkezett s most is fiatal, de már saját hangja van, mesterien uralja a versformákat, biztos hallással muzsikál, meghökkentő képekkel, hasonlatokkal jeleníti meg a hétköznapi látomásokat. Mert az is nagy erénye, hogy a földről rugaszkodik el, egy óbudai utcáról, egy dunai hídról, egy álmos ébredésből; mert ez az igazi repülés! Fanyar és ironikus a mesterséggel szemben, szinte már koraéretten. Azt is örömmel írom le, hogy kész költő, mindent tud, most már csak rajta és az Istenen múlik, hogy milyen nagy költő lesz.

Fodor Ákos - Gonghangok
Fodor ​Ákos az aforisztikus haikut műveli, nála a koan bölcs tanítása egybefonódik a haiku műfajával. Haikuit általában a közép-európai sors vállalása jellemzi. Ironikus-önironikus bölcselet az övé, haikuiban rendkívül sok a játékosság. „Örülnék, ha alkatom és működésem valamelyest GONGszerűnek bizonyulna – a többi: Játékosaimon múlik.” – írja tizenhetedik kötetében a költő.

Parti Nagy Lajos - Esti ​kréta
Az ​1995-ös kötet Parti Nagy Lajos addigi verseiből a szerző által készített válogatás. A válogatás felöleli az Angyalstop és a Csuklógyakorlat legjobb darabjait és a Szódalovaglás teljes anyagát. E könyv részletes pályaképet ad az induló költő versbeszédének kiépüléséről a diletták és szójátékok versépítő hatásától kezdve a Szódalovaglás verseinek töredékességén át a fragmentáltság felőli komoly ellépést mutató újabb versekig. Parti Nagynak az irónia és szövegkezelés sajátosságai révén sikerült eltávolodnia az indulásakor divatos én-versektől, de még a szerepversektől is, és jól kivehetően különféle nyelvi rétegek felé való tájékozódással rombolta szét költészetében a magyar lírai hagyományban kódolt versmondatot. E leépítő jellegű tendencia nullpontjának a Szódalovaglás darabjai tekinthetők. Az új költői nyelv kimunkálását prózájában végezte el, de a Parti Nagy Lajosra oly jellemző és senkiével össze nem téveszthető szófűzés hihetetlen oldottsága és különlegessége visszakerült újabban írott verseibe.

Edgar Allan Poe - Edgar Allan Poe összes művei III.
E. A. Poe (1809-1849) összes műveinek harmadik, befejező kötetét tartja kezében az Olvasó. Kiadónk célja az volt, hogy a sokat vitatott, ugyanakkor kortársaira és a későbbi írógenerációkra egyaránt oly nagy hatással lévő író munkásságát végre a magyar rajongók is teljes egészében áttekinthessék. Jelen kritikai kiadással arra törekedtünk, hogy e rendkívül sokszínű életmű magyarul eddig hozzá nem férhető darabjai is eljuthassanak a közönséghez, s egyúttal a már korábban megjelent írások is hordozzanak új tartalmat. Ezt kívánja szolgálni a rendkívül széles jegyzetapparátus is. Poe, az emberi lélek nagy ismerője, prózai műveivel megteremtette az amerikai irodalomnak azt a „sötét” irányzatát, amelyet elsősorban Hawthorne, Bierce és Faulkner neve fémjelez, de ugyanígy kitörölhetetlen nyomot hagyott az európai irodalomban is. Verne Gyula az ő ihletésére indult írói útján és első regénye, A jégszfinx Poe Arthur Gordon Pymjének folytatásaként olvasható. A manapság kriminek nevezett műfaj szintén sokat köszönhet neki. Sherlock Holmes, Hercule Poirot és a többiek A Morgue utcai kettős gyilkosságból tanulták azóta is gyakorolt módszerüket. Kritikai írásai, amelyeket hírlapíróként jegyzett, a hozzáértő műkritikus képét tárják elénk, míg verseivel az európai líra olyan nagyságára hatott, mint Baudelaire. Edgar Allan Poe élete olyan, hogy novellaként csak saját maga írhatta volna meg. De nem írta meg, hanem végigélte, és ehhez képest stílszerűen halt meg. Háromkötetes sorozatunk e hatalmas életmű előtt kíván tisztelegni.

Faludy György - Test ​és lélek
"Nemegyszer ​villant fel előttem a kép, ahogy e könyv kéziratából halálom után legjobb barátaim egy-egy részletet őriznek fiókjukban, és olykor előveszik. Aztán bőröndbe kerül, és pincében eszi meg a penész, mint megannyi emigránstársam annyi, az enyémnél jóval fontosabb munkáját... A 80-as évek kezdetén melankóliámat kétségbeesett harag váltotta fel. Nem lesz időm elkészíteni az antológiát, öregszem, és ez ellen nincs orvosság a patikában. Nekiestem a napi 12-14 óra munkának. Ezúttal igyekeztem felkészülni arra, hogy ez a könyv csak a jövő ezredben posztumuszként jelenik meg, valamikor 2010 táján, vagy még később... Egyedül jó és szép verseket kerestem, de semmi módon nem határoztam meg előre, melyik népet vagy kort részesítem előnyben, és munka közben igyekeztem, már amennyire ember képes erre, objektív lenni. Eredményként a kötet szinte egyenlően tartalmaz hétszáznál néhánnyal több európai és hétszáznál néhánnyal kevesebb arab, héber, japán, kínai, perzsa és szanszkrit verset. Így a könyv nemcsak alcímében viseli a 'világlíra' kifejezést, hanem valójában azt igyekszik reprezentálni." (Részlet az előszóból)

Ismeretlen szerző - Perzsa ​költészet
Amikor ​a Glória Kiadó elhatározta, hogy sorozatot indít Faludy György műfordításainak képekkel illusztrált kiadásával, a mester nagy lelkesedéssel látott munkához. Az elsődleges szempont az volt, hogy olyan képeket válogassunk, amelyek különösen közel állnak Faludy György szívéhez. Így lett a sorozat címe _Faludy tárlata,_ melynek első darabja a _Perzsa költészet._ A versek és a képek párosítása igen nehéz feladat volt, mert sem időrendi szempont nem vezérelhetett minket - hiszen a versek keletkezésével azonos időben készített miniatúrák nem mindig álltak rendelkezésünkre. Ugyanakkor van olyan vers, amelynek képes kéziratát is felleltük, vagy olyan, ahol a versben szereplők azonosak a képen megjelenőkkel. Ahol ez nem volt lehetséges, ott a témában azonos vagy csak hangulatában a vershez illő miniatúrákat párosítottunk a versekhez.