Garrett ​több hangon

Edgar Allan Poe - Edgar ​Allan Poe összes versei / The Complete Poems
"Poe-t, ​a költőt sokan az abszolút ínyencek szerzőjének tartják. Valóban nem való mindenkinek, nem olvasható nagy mennyiségben, s nem is akármikor. Főleg az utóbbi lényeges: verseinek olvasásához sajátos lelki állapot kell. Poe-t olyankor érdemes elővenni, ha például úgy érezzük, kissé túlságosan sok a zajos, önelégült ember körülöttünk, és nem kapunk levegőt tőlük; ha ravatalon látjuk azt, akit soha senki nem pótolhat számunkra... Vannak őszi alkonyatok, amikor úgy tűnik: a közelgő éjszaka benyomja ránk az ablaküveget, és a besüvítő hideg ellen nem tudunk védekezni. Ilyenkor gyógyítanak Poe tompa tónusú, ólomsúlyú szavai, rímes bánatai, időmértékes szorongásai, lebegő iszonyatai, rejtelmes, anyagtalan víziói; talán úgy, ahogy megfelelő adagokban, szérum formájában a betegség kórokozói meggyógyítják a betegséget. A kötet Poe kísérteties tájaira kalauzol - ahová a költő is menekült a szorongató élet valósága elől." (Baróti Szabolcs)

Luís de Camões - Költemények ​/ Poemas
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jim Morrison - Csörgőkígyó-blues
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Publius Vergilius Maro - Vergilius ​összes művei
Vergiliust ​két erénye jelölte ki a nagy alkotásra. Az egyik magas és gáncstalan művészete. A másik a világ sorsán, Róma hivatásán csüggő törődése. A nagy szándék egyúttal nagy élmény lehetett ennek a költőnek. Ilyen szándék még nem volt a világon. Homérosz nem akart nemzeti eposzt írni. Ő egyszerűen hősöket énekelt. A hősök egyének: semmi más. Egy egész nemzetet szimbolizálni egy reprezentatív ősben, egy nemzet sorsát egy ember végzetében: ez Vergiliusra várt. Az Aeneis az első nemzeti eposz a világon... A gyengéd, szelíd költő, anyagtalan édességű versek zenésze, pásztorok, parasztok, szőlők és méhek és jámbor daliák poétája, aki legharciasabb jeleneteibe is bájos kisgyermekek, felejthetetlen holdas éjszakák és szerelmes asszonyok képeit szövi be: a világot átfogó római politika prófétája lett.

Paul Verlaine - Paul ​Verlaine válogatott versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fernando Pessoa (Alberto Caeiro) - A ​nyájak őrizője és más versek
Fernando ​Pessoa Adolfo Casais Monteiro-hoz 1935. január 13- án írt levelében részletesen beszámol költői munkásságának legsajátosabb vonásáról, a heteronimia, azaz a "másnevűség" lelki-tudati alapjairól, és - talán először ennyire összefoglalóan - heteronimköltőtársainak (Alberto Caeiro-nak, Ricardo Reis-nek és Álvaro de Camposnak) világra jöttéről. Nemcsak a heteronimek irodalmi megformálódásának folyamatát meséli el, ami ebben a kezdeti formájában költői játéknak, ugratásnak indult (ha hihetünk az általa is táplált irodalmi legendáknak, barátját, Sá-Carneiro-t akarta megtréfálni egy fiktív, bukolikus költő bemutatásával), hanem teljes valójukban is színre lépteti őket: megírja életrajzukat, elkészíti horoszkópjukat, sőt olykor fizikai valóságukban is megidézi őket. Így nemegyszer megesett, hogy ő maga, saját személyiségét feladva, Álvaro de Campos-ként mutatkozott be ismerőseinek. A kor költői gyakorlatával szemben álló, másféle gondolatiság jegyében fogant, másféle hangon megszólaló versek gondolata 1912 táján támad fel Fernando Pessoa-ban. Ekkor még ő is a "Portugál újjászületés" (Renascença Portuguesa) múltidéző mozgalmához kötődik, és amint a következő időszakban megírt versei-ből (többek között a Szürkületi benyomások-ból, vagy ismertebb címén Lápok-ból) és A kétségek könyvének egyik korai, Az idegenség erdejében címmel megjelentetett részletéből is kiviláglik, későszimbolista modorban ír. Ugyanakkor azonban a "Portugál újjászületés" mozgalmának folyóiratában, az A Águia-ban megjelenteti két hosszú tanulmányát az új portugál költészet szociológiai megítéléséről és lélektani vonatkozásairól (A Nova Poesia Portuguesa Sociologicamente Considerada és A Nova Poesia Portuguesa no Seu Aspecto Psicológicocímmel), s fölveti bennük a hagyományokkal, az eddigi költői gyakorlattal való szakítás szükségességét ...

Fernando Pessoa - Daloskönyv
A ​huszadik század elejének barbár mohósággal terjeszkedő ipari civilizációjára riadtan tekintettek az érzékeny lelkek, s a kultúra és a művészetek továbbélését féltették az egészséget és a nyers erőt fennen hangoztató műveletlen tömegektől. Nem véletlen, hogy Csontváry a beteglelkű lángelmék menhelyén gondolkodott, hogy ott - mániáiknak élve - szabadon alkothassanak a kiválasztottak. De nemcsak ő tartott ettől a mindent befolyó lármás középszertől. Századunk egyik legnagyobb költője, a ma már Ezra Pounddal és T. S. Eliottal egy sorban számon tartott portugál Fernando Pessoa (1888-1935) művét is át meg átjárja a görögségben gyökerező európai kultúrát félte, a demokráciával manipulált és a hatalomfia beszabadított tömegektől való arisztokratikus elzárkózás gondolata, a kiválasztottaknak járó szellemi szabadság. Talán azért is tartott ilyen hosszú ideig, míg e jutott hozzánk, s érteni kezdtük költői- gondolkodói mondandójának lényegét. A költészetében és prózájában sorjázó alteregók, vagy másképpen heteronímek látszólagos misztifikációja mögé rejtőző Pessoa egész munkássága tudatos távolodás volt a mindennapitól, a vulgáris értelemben vett emberi problémáktól. Pályája elején, 1912-ben a portói Águra c. folyóiratban megjelent, a korabeli portugál költészetet elemző írásában megjósolja egy szupra-Camőes, egy új költő fejedelem e jövetelét. Az Indiákat meghódító portugálokról éneklő XVI. századi költő alakja Pessoa írásaiban összefonódik a világot megváltó szellemi birodalom próféciáival. A Dániel könyvében megjósolt Ötödik Birodalom képe lebeg a XX. századi művész szeme előtt: nemcsak nemzetét érzi kiválasztottnak, hanem saját magát is. Ettől fogva lesz munkássága fokozatos készülődés a beavattatásra, valamiféle magasabb dimenzióba történő átlépésre. Egész életét és költői művét ennek az egy célnak áldozza, már-már riasztó és kegyetlen művészi tudatossággal mond le minden érzékileg megragadható - s a tükröző művészetet tápláló - benyomásról, tapasztalatról, hogy ezen a mind anyagibbá váló és csak önmagára figyelő világon túlra transzponálhassa művét.

Boncza Berta - Csinszka ​versei
Indítsd, ​Csinszkám, bízvást útjuknak dalaidat, én gyönyörködő illetődöttséggel olvastam mély tüzű, igazán poétalélekből fakadó ütemű, hol finom halkságú, hol őserővel felviharzó verseidet. A magyar irodalom gazdagszik velük, a magyar közönség pedig szerető érdeklődéssel fogja magához ölelni annak a költőasszonynak a lelkét, aki Ady Endre megvalósult álma, egyetlen tiszta szerelme, szertefoszlott mámorok után végre megtalált igaz boldogsága volt. _Vészi József_

Fernando Pessoa (Álvaro de Campos) - Diadalív
Álvaro ​de Campos alakja és költői munkássága különleges helyet foglal el a pessoa-i életműben. Egyike a portugál költő teremtett, heteronim költőfiguráinak, de mind Alberto Caeiro-nál, mind Ricardo Reisnél közelebb áll hozzá. Talán csak a fél-heteronim-nek nevezett Bernardo Soaressel van Pessoa olyan intim kapcsolatban, mint Campossal. De míg Bernardo Soares, az egyhangú irodai munka, a hónapos szobák és a kifőzdék sivárságába belesüppedő kishivatalnok egyfajta csökkent értékű létet képvisel, hiszen mindig olyankor jön elő, amikor létrehozója álmos, fáradt, vagy szellemi képességeinek csak korlátozottan van a birtokában, Campos a kiteljesedett lét és költői pálya ígéretét jelenti Pessoa számára. Ez az 1890-ben született és Glasgow-ban hajómérnöknek tanult költő ifjúságát ugyanúgy utazással töltötte, mint Pessoa, és ugyanúgy életre szólóan kötődött az angol nyelvhez mint ő. Kis híján haláluk éve is azonos, hiszen Pessoa - egyes kutatói szerint - 1935 elejére tervezte költőtársának halálát, talán a magának készített horoszkópból kiolvasott közeli végének bizonyosságában. De egyre romló testi és lelki állapotában, az újabb és újabb Campos-versek írásába belefeledkezve talán elfelejtette vagy elnapolta költőtársa létének lezárását, így akaratlanul vagy talán nagyon is tudatosan halhatatlanná tette őt.

Ismeretlen szerző - Mai ​portugál költők
Antológiánk ​a Fernando Pessoa utáni portugál költészet bemutatására vállalkozik. Időhatárait tekintve meglehetősen hosszú korszakot ölel fel, mert a húszas években jelentkező költőktől fogva azokig a művészekig tekinti át a portugál költészet alakulását, akik a hetvenes években léptek színre. Ilyenképpen a kötet verseit olvasva egyrészt tanúi lehetünk a Pessoa, Mário de Sá-Carneiro és Almada Negreiros nevével fémjelzett modernista hagyomány leülepedésének, a negyvenes-ötvenes évek neorealista törekvéseinek és szürrealista próbálkozásainak, másrészt pedig a legfiatalabb költők verseiben a modern művészet válságát, posztmodern keresgéléseit s próbálkozásait is figyelemmel kísérhetjük. A kötetet előszó és bőséges jegyzetanyag teszi a mai portugál költészetet megismerni kívánó, értő olvasók hasznosan forgatható kézikönyvévé.

Somlyó György - Mesék ​a mese ellen / Contrefables
Ezek ​a versek megerősíthetnek abban a meggyőződésünkben, hogy a kortárs költészet világra hoz egy világról, rólunk szóló objektív realitást. A preszokratikus folyam feltámadása? Talán a költészet efelé tart. És Somlyófontos szerepet játszik ebben.

Ismeretlen szerző - Portugál ​kísérleti költészet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Charles Baudelaire - Válogatott ​versek
A ​Kétnyelvű Klasszikusok sorozatának második kötete Baudelaire válogatott versei. Éppen száz éve, hogy a nagy költő híres verseskönyve, a Fleurs du Mal megjelent. Viták, botrányok zajlottak körülötte, bíróság elé is került, ma azonban megállapíthatjuk, hogy ezzel indult útjára az egész modern költészet, s nincsen azóta a világon - Magyarországon sem - egyetlen jelentős költő, aki ne tanult volna Baudelaire-től, a végsőkig kifinomult tartalom és a tökéletes forma nagy költőjétől. Babits, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc méltó fordításai a magyar irodalom örök értékei közé tartoznak.

Fernando Pessoa - Portugál ​tenger
Fernando ​Pessoa (1888–1935) a XX. századi Európa legismertebb portugál nyelvű költője, aki jelentékeny hatást gyakorolt az európai költészet fejlődésére, az ún. objektív líra egyik mestereként. Költészete befolyásolta a magyar irodalmat is, elég, ha Weöres Sándor Psychéjére vagy Esterházy Péter Csokonai Lilijére, Parti Nagy Lajos Sárbogárdi Jolánjára gondolunk. A modern latin-amerikai irodalom jeles képviselői, Octavio Paz vagy Borges előszeretettel idézik műveikben. Pessoát ma már együtt szokás emlegetni az olyan portugál klasszikusokkal, mint Luís de Camoes, ill. az európai századelő legnevezetesebb európai mestereivel, mint Rilke vagy Kavafisz. Jelentősége a portugál irodalomban magyar példát idézve csak a Nyugat első nemzedékéhez mérhető, Pessoa személyiségével, pontosabban személyiségeivel, mintha egymaga alkotna egy egész írói csoportot. Életművének legkülönösebb vonása ugyanis az, hogy számos alteregót hozott létre. Ráadásul saját néven is publikált műveket, alkalmasint több nyelven. Valószínűleg külön énként kell kezelnünk az angol és a portugál nyelven, ám egyazon Fernando Pessoa néven publikáló költőt. Az alteregók nem egyforma jelentőségűek, van, akitől csak néhány korai mű származik, de van néhány olyan is, aki végigkíséri Pessoa egész költői pályáját. Első alteregóját hat (!) évesen hozta létre. Az alteregók kilépnek a képzelet világából és önálló életre kelnek, Pessoa közli életrajzukat, megszerkeszti horoszkópjukat, kitalálja az aláírásukat. Mivel maga Pessoa három nyelven alkot, angolul, franciául és portugálul, alteregói is többnyelvűek. A Portugál tenger egy kötetben mutatja be Fernando Pessoa színes életművének legszebb darabjait. A vállalkozás nemcsak azért érdemel külön figyelmet, mert a fordító portugál eredetiből ültette át verseket magyarra, hanem azért is, mert a válogatás magába foglalja a hatalmas terjedelmű lírai életmű kevésbé ismert remekműveit is.

Térey János - Anja Utler - Költőpárok ​7.
A ​nyelv és annak lehetőségei iránti szenvedélyes vonzódás hatja át az Anja Utler - Térey János költőpár verseit. Veresek két nyelven. CD melléklettel.

Alpek Zoltán Imre - Macskakörmök ​/ Cat's Claws
Alpek ​Zoltán Imre a szófukar költők közé tartozik. Buda Ferencre, a legkevesebbet író magyar költőre emlékeztet. Minden szava: hitel, bizonyosság és pontosság. Nem szavalóknak, inkább a verset olvasni szerető, vissza-visszalapozó irodalombarátoknak íródott. Fábián László rajzai a versek tükörképei. Elegáns vonalvezetése, a csak rá jellemző stílusjegyek öntörvényű művészt sejtetnek.

Ismeretlen szerző - A ​Volga felett
„Ebben ​a kötetben 40 évi fordítói munkásságom gyümölcseit kapja kézhez a Kedves Olvasó, és ha csak megközelítőleg annyi örömet és élvezetet talál e versek olvasásában, mint fordítójuk e kötet megálmodásában, nos, ez csak újabb rábólintás lesz az én régtől vallott igazamra: egyetlen nép szellemiségét, lelkiségét, művészetét sem szabad azonosítani az őt megnyomorító és elaljasító politikai rendszerrel. Az ilyen esetekben egyenlőségjelnek nincs helye, és nem is lesz soha.”

Paul Celan - Paul ​Celan versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alekszandr Szergejevics Puskin - Alekszandr ​Szergejevics Puskin válogatott versei
A ​legnagyobb orosz költő nemcsak hazájáé, hanem a világirodalomé, s mint a bevezető tanulmány joggal állapítja meg, a miénk, magyaroké is. Részben a legjobb magyar műfordítók régebbi fordításaiból, részben új fordításokból, köztük magyarul most első ízben megjelenő Puskin-versekből áll e kötet, amely végre méltó képet ad Puskin költői lángelméjének sokoldalúságáról és eleven aktualitásáról.

Novalis (Friedrich von Hardenberg) - Johann Christian Friedrich Hölderlin - Novalis ​és Hölderlin válogatott versei
A ​német líra két halhatatlan költőjének legszebb verseit tartalmazza ez a kötet, két költőét, akiknek irodalmi rangját az utókor megállapította, odaállítván őket Goethe és Schiller mellé, mert számban kisebb munkásságukkal sem kisebbek azoknál. Novalis a német romantika legkikristályozottabb egyénisége, a mély szerelem s a tiszta vallásosság dalosa, Hölderlin a klasszicizmus rajongója, a német Berzsenyi, akinek görög ihletésű versei a német költészet egyedülálló kincsei. Lefordíthatatlannak tartott két költő, s Rónay György fennen szárnyaló stílusával, a multszázadbeli magyar líra nyelvét modernné formáló tolmácsolásával a mai magyar műfordítás egyik legnagyobb teljesítményét nyujtja.