Másnap ​reggel

Sue Johnson - Ölelj ​át!
Mindenkinek ​szüksége van biztonságos kötelékre valakivel. Ez felnőttkorban leggyakrabban a társunk, a házastársunk. Ez a kötelék biztonságos menedéket jelent a számunkra, ahová elvonulhatunk, és egy biztos bázist, ahonnan elindulhatunk a világba. Ez biológiailag kódolt, természetes szükséglete minden embernek. A nagy konfliktusok és a súlyos párkapcsolati nehézségek középpontjában mindig az érzelmi eltávolodás áll; ugyanakkor a biztonságos, szeretetteljes és tartós szerelem egyáltalán nem lehetetlen, ha ismerjük, milyen terepen mozgunk. A hazánkban is egyre ismertebb Érzelmekre Fókuszáló Párterápiás szemléletre alapuló párkapcsolati könyv erre a terepre kalauzol minket.

Jean Sasson - A ​fátyol mögött
„...Országomban ​a nőket apjuk semmibe veszi. fivérei lenézik, férjük pedig uralkodik rajtuk... Asszonyaink történetét a titoktartás fekete fátyla fedi. Sem születésünk, sem halálunk nem szerepel egyetlen hivatalos feljegyzésben sem... Gyakran teszem fel magamban a kérdést, ha születésünk és halálunk nincs számon tartva, létezünk-e egyáltalán... Ez buzdított fel arra, hogy hatalmas kockázatot vállalva elmeséljem történetemet... és indított arra az elhatározásra, hogy a szaúdi nők teljes személyi szabadságáért és jogaiért küzdjek. Azokért a jogokért, melyekkel országomban csak a férfiak rendelkeznek.” Szultána, a mesés gazdagságban élő szaúd-arábiai hercegnő szavai ezek, aki makacsul lázad alávetettsége miatt, amit egyedül női mivoltának köszönhet, és inkább elszenvedi a büntetést, mint hogy legyőzöttként éljen. Ám a változásra csekély a remény egy olyan országban, amelyet primitív szokások uralnak, és a vallási vezetők árgus szemekkel figyelnek mindenkit.

Farid Abdelouahab - Utazók ​és kalandorok
Világszerte ​egyre népszerűbb az utazások irodalma, s egyre több kedvvel olvassuk a különféle útirajzokat. Tudósok, művészek, kereskedők és kalandorok a legbensőbb és legőszintébb gondolataikat, érzéseiket és benyomásaikat vetették papírra, hagyták az utókorra. Útijegyzetek azóta léteznek, amióta csak vándorútra keltek vagy tengerre szálltak az emberek. A kötet az útinaplók történetét mutatja be, és pompás áttekintést nyújt az utazók és az utazások sokféleségéről, az első illusztrált feljegyzésektől az önálló művészi alkotásokig. Arra csábítja az olvasót, hogy elmélyedve soraiban és gyönyörű illusztrációiban, átélje fél évezred kalandos expedícióit, együtt álmodozzon, bámuljon, vagy éppen mosolyogjon a szerzőivel.

John Farndon - Merre ​tart Irán
Irán ​csatlakozni kíván a nukleáris hatalmak klubjához, és ez sok emberben félelmet kelt. George W. Bush elnök a gonosz tengelyéhez sorolta az országot, és bár Irán állítja, hogy céljai békések, az Iráni Iszlám Köztársaság 1979-es megalakulása óta sokan kísérik aggodalommal az iráni belpolitikai fejleményeket. A világ második legnagyobb olajtartalékával rendelkező országa esetében kézenfekvő a kérdés, hogy mi szüksége lenne nukleáris energiára. A válasz sokak szerint egyértelmű: Irán atomfegyvert akar kifejleszteni. Félelmeink tehát vannak bőven, de vajon hányan vannak tisztában Irán múltjával, Irakhoz fűződő kapcsolatával, a szunnita többségű országok közé ékelődő síita többség problémáival, a 2500 éves perzsa múlt és a fiatal iráni állam ellentmondásaival?Ez a könyv segítséget nyújt azoknak, akik nem csupán az újságok hasábjai, vagy az amerikai döntéshozók kijelentései alapján szeretnék kialakítani véleményüket, de kíváncsiak az ország viselkedésének hátterére, különutas politikájának múltba nyúló okaira is. Irán történelmi sajátosságaival nem csak azoknak kell tisztában lenniük, akik a világgazdaság és világpolitika iránt érdeklődnek, hanem minden gazdasági döntéshozónak is, hiszen a Közel-Kelet egyik legjelentősebb állama már ma is befolyásolja a világgazdasági eseményeket, amennyiben pedig valóban atomhatalommá válik, súlya hamarosan még nagyobb lehet.

Roman Ghirshman - Az ​ókori Irán
Irán ​kivételes földrajzi helyzete révén évezredeken át összekötő kapocs volt Nyugat és Kelet között, s az őskortól kezdve különböző népek civilizációinak elemeit vette át, formálta a saját képére, és adta tovább. Roman Ghirshman, az ősi Irán felfedezésén a legtöbbet fáradozó tudósok egyike, e terület történetét tárja elénk a barlangi ember kőkori leleteitől kezdve egészen a középkor kezdetén bekövetkező iszlám hódításig. Először indoeurópai népek, médek és perzsák több, egymást követő hulláma érkezett az Iráni-felföldre, majd létrejött az óperzsa birodalom. A híres akhaimenida dinasztia (Kürosz, Dareiosz, Xerxész) törekvései és hódításai, a történelemben először, világuralmi igényekkel fellépő civilizációk összeütközéséhez vezettek. E harcok kimenetele döntő hatással volt az emberiség további sorsára. Több mint három évszázadon át folyt a harc a görögök ellen, kelet harca Nyugat ellen, a mediterrán partvidék biroklásáért. Az Akhaimenidák uralmának Nagy Sándor vetett véget, amikor seregeivel elindult Perzsia, majd India meghódítására, és létrehozta világbirodalmát, amely azonban nem sokkal halála után széthullott, s a szeleukida dinasztia vette át az uralmat a régi perzsa királyság fölött. A Szeleukidák hatalmát a párthusok uralma váltotta fel Iránban. Az ókori iráni civilizáció utolsó virágkora a szászánida birodalomban bontakozott ki, melynek kemény harcokat kellett vívnia Róma ellen. Az újperzsa birodalmat végül az arab hódítók döntötték meg az i. sz. 7. században. A számos fényképpel és Tania Ghirshman több mint száz rajzával illusztrált könyvet lapozva az ókori Kelet történelmének hosszú és mozgalmas periódusát ismerjük meg. A szerző, aki 1895-ben született, több mint negyven évet töltött Irakban, Afganisztánban és Iránban régészeti kutatásokkal. Nevét igen jelentős ásatások, elsősorban az Iráni-felföld kultúráinak feltárása tették ismertté. Roman Ghirshman, a Francia Tudományos Akadémia tagja, a Brit Királyi Akadémia külföldi tagja, a Német Régészeti Intézet tagja, a teheráni egyetem tiszteletbeli doktora, számos tudományos munkát és cikket írt. 1979-ben hunyt el.

Benedek Gábor - Irán ​történelme a kezdetektől napjainkig
Irán ​a kulturális folytonosság és az ellentétek hazája, amely az ősi Perzsia kultúráját, illetve az iszlám előtti és utáni civilizációt egyaránt ötvözi. A kötet végigvezet az egyik legrégebben fennálló ország folytonos háborúk tagolta történelmén, az ókori Perszepoliszon, Dareiosz és Xerxész hódításain át a jelenkori vallási fundamentalizmus egyik központjának számító Teheránig. Benedek Gábor történelem szakos bölcsész (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 2005), elsődleges érdeklődési területe a közel-keleti országok története. Jelen kötete szakdolgozatának átdolgozott és kibővített változata, amely az országtörténeti ismertetésen túl geopolitikai és gazdasági kitekintést is nyújt.

Obrusánszky Borbála - A ​hunok kultúrtörténete
A ​hunok története és régészeti emlékei iránt az elmúlt évtizedekben megnőtt a nemzetközi érdeklődés. Nem csoda, hiszen a hunok - mint a belső-ázsiai térség első jelentős államalkotó népe - olyan sajátos, pusztai műveltséget hoztak létre, amelynek nyomai a mai napig Eurázsia-szerte felfedezhetők.

Peter Brown - Az ​európai kereszténység kialakulása
A ​nagyszerű történész, Peter Brown a nyugati kereszténység születésének mesteri panorámáját szokatlan módon rajzolja meg: nem egyháztörténetet ír, hanem a Római Birodalom hatalmas átalakulását mutatja be. Az új napnyugati civilizáció Írországtól, Britanniától Galliáig és Germániáig, Rómától Pannóniáig eltérő életvilágok gazdag kölcsönhatásaként bontakozik ki - s feltárul Észak-Afrika és Kis-Ázsia szellemiségével való összetartozásának és világuk távolodásának izgalmas folyamata. Meglehet, "barbárság" és Róma határai is egészen máshol húzódnak, mint hittük.

Carmen García-Ormaechea Quero - Eva Fernández del Campo Barbadillo - Ázsia
Kelet ​és Nyugat között az ókorig nyúlnak vissza a ma eleven kulturális-művészeti kapcsolatok gyökerei. A kezdetektől az újkorig India és Kína állt az érdeklődés középpontjában, majd a 19. századtól kezdve Japán hatott leginkább a nyugati ember fantáziájára. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy Ázsia és Európa kultúrája között sokáig áthatolhatatlan akadály húzódott. Nyugat a kölcsönös kulturális kapcsolatok kiépítésének nehézségei mellett is csodálta a keleti világot, ami a kínai stílusnak az európai képzőművészetre gyakorolt hatásában jutott kifejezésre. Sok esetben azonban abban merült ki a kölcsönös kapcsolat, hogy Európa milliószámra vásárolta az egzotikus, mesteri díszítésű porcelán- és lakktárgyakat, de nem tudta, hogy a behozott áruk többségének csekély művészi értéke az Indiai Kereskedelmi Társaság ízlésvilágát tükrözi. A művészet története című sorozat újabb kötetének szerzőgárdája arra vállalkozott, hogy valódi áttekintést adjon a sokszínűségében lenyűgöző, gazdag ázsiai művészetről, amelyben az egyetemesség szenvedélye összegződik, és mélységes jelképiséggel itatódik át a vallási és a világi, a gyakorlati és a díszítő jelleg. A magyarázó szöveget a Kelet művészetét méltón reprezentáló, ritkán látott műtárgyakról készült, kivételesen szép kidolgozású illusztrációk teszik szemléletessé.

Elif Shafak - Becsület
Elif ​Shafak legújabb keletinyugati története a fenséges Eufrátesz folyónál kezdődik és végződik, ahol egy kurd faluban élt két ikerlány. Arrafelé a becsület nem csak jelző volt, névként is használták. Az ember adhatta a Becsület nevet a gyermekének, feltéve, hogy fia született. A becsület és a tisztelet a férfiak tulajdonsága volt. Az idős, a középkorú, a fiatal, sőt még a tejszagú csecsemő fiúnak is kijárt a tisztelet. A nőknek viszont nem. Nekik egy másik szó jutott osztályrészül: a szégyen. Az egyik ikerlányt feleségül vette egy török fiú, és Isztambulba, majd Londonba vitte. Ott reméltek új életet teremteni maguknak és gyerekeiknek, de akármilyen messzire utaztak, nem szabadulhattak a hagyományoktól, hiedelmektől és kötelességektől, amelyeket pedig maguk mögött akartak hagyni - a vérükben vitték magukkal. Ez az oka annak, hogy a Toprak család egyik tagja borzalmas gyilkosságra ragadtatja magát. Az isztambuli fattyú, a Szerelem és A város tükrei szerzője a legolvasottabb női író Törökországban. Műveit több mint harminc nyelvre lefordították. Isztambulban és Londonban él, férjével két gyermeket nevelnek.

Ismeretlen szerző - Kunok ​és jászok 770 éve a Kárpát-medencében
Györffy ​István és köre 1939-ben, éppen 70 éve szervezte meg Budapesten az I. Jászkun Kongresszust, a kunok betelepedésének 700 évfordulója tiszteletére. Akkor a hazai tudományosság összegezte mindazt, amit addig a kutatás feltárt a jászokról és a kunokról. 1985-ben Kiskunfélegyházán a múzeum felújította a Jászkunság kutatásának programját és azóta három évenként konferencián számol be az eredményekről az a kutatógárda, amely azóta műhellyé kovácsolódott. 2009. szeptember 24-25-én Karcagon rendeztük meg a Jászkunság kutatása 2009. című konferenciát, az első kongresszus 70. és a kunok (jászok) betelepedésének 770 évfordulója tiszteletére. A konferencián a hazai tudományos élet kiválóságai tartottak előadás, mintegy összegezve a 20 század tudományos eredményeit a régészet, néprajz, történettudomány és a nyelvészet terén. A konferencián elhangzott előadásokból írt tanulmányokat szerkesztettük egy kötetbe, Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve címmel. A kiadás költségét a Kun Összefogás Konzorcium, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága és a könyvben felsorol önkormányzatok, magánszemélyek támogatása fedezte.

Cem Mumcu - Törökfürdő ​avagy Sírbolt
Cem ​Mumcu a kortárs török szépirodalom fiatal szerzője, aki nemcsak alkotóként, de kritikusként, publicistaként is részt vesz az irodalmi életben. Végzettsége szerint pszichiáter, a lélek finom mozdulatainak pontos érzékelése és szavakba foglalása fontos jellemzője verseinek és prózájának. E regénye Makber címen 2004-ben jelent meg először Törökországban, s nagy népszerűségre tett szert, azóta hét kiadása látott napvilágot, több külföldi nyelvre lefordították. Ez az első magyar nyelven is olvasható munkája, reméljük, hogy a hazai olvasóknak izgalmas kihívást és szép olvasmányélményt jelent majd. „Éjfél után a kazánházban valósággal dühödten lobogtak a lángok. Az izzasztópadka alatti kályha vörösen izzott. A tűz és a füst végigjárt minden vezetéket. A tűzforró víz a falakból a mosdómedencékbe folyt. A fürdő soha nem látott forróságig hevült. […] olyan forró volt, mint egy anyaméh… Elégetheti az ember a múltját? Nem ég meg maga is, ha fölgyújtja? Meg tudja semmisíteni a múlt hamuját? Melegedhet a múltja mellett? Megtisztulhat, ha a múltjával mosakszik?”

Omair Ahmad - A ​mesemondó meséje
Miközben ​az afgán hadúr, Ahmad Sáh Abdálí éppen Delhi feldúlásával és kifosztásával van elfoglalva, a várostól nem messze egy magányos vándormesemondó kopogtat egy elszigetelt udvarház bejáratán, menedéket és vendéglátást remélve. Amikor azonban a ház gyönyörű úrnője megkéri, hogy fizetségül mondjon el neki egy történetet, még nem sejti, hogy Taka és Wara, a fiú és a farkas történetére a titokzatos asszony egy másik, hasonlóan felkavaró mesével fog válaszolni. A különös párbaj pedig estéről estére olyan veszélyes játékba sodorja őket, ahonnan maguk sem tudják, akarnak-e egyáltalán szabadulni... Omair Ahmad varázslatos elbeszélése a XVIII. századi Indiáról.

Csingiz Ajtmatov - Dzsamila ​szerelme / Az első tanító
Egy ​kis kirigiz aulban, valamikor a háború alatt Dzsamila, a szép fiatalasszony katona férjét várja vissza. Hogy szereti-e testével-lelkével, azt talán ő maga sem tudja – évezredes hagyomány kötelezi hűségre, várakozásra, s hogy zokszó nélkül dolgozzon, végezze akár a legnehezebb férfimunkát is, ha egyszer az életerős férfiak mind a háborúban vannak. De amikor meghallja Danijar énekét, s megismeri a különc, szűkszavú férfi szenvedélyét, tudja, hogy ez az igaz szerelem... A polgárháború után egyszer csak felbukkan egy kirgiz aulban Gyujsen, azzal a hóbortos ötlettel, hogy iskolát épít, és tanítani fogja a gyerekeket. Azt mondja, a párt bízta meg ezzel a feladattal, nem mintha a falubeliek sokat törődnének párttal, politikával. Az első tanító, aki tán maga sem tud rendesen írni-olvasni, mégiscsak elkezdi a munkát, s a gyerekek – főleg Altinaj, az árva kislány, akit a nagynénje nevel – rajongva lesik minden szavát. S amikor Altinajt férjhez akarják adni, mit sem törődve az akaratával, érzéseivel, csak Gyujsen védheti meg... A kirgiz írót ez a két korai kisregénye annak idején egy csapásra híressé tette a világban – egy számunkra egzotikus nép hétköznapjairól, szokásairól szóltak, s egyben olyan értésekről, szenvedélyekről, amelyek mélyen megérintik az olvasót. Az 1928-ban született kigiz író, Csingiz Ajtmatov gazdag életműve a XX. század történetének sajátos s egyben jellegzetes lenyomata – az új, „igazságosabb” társadalomba, Leninbe, a szocializmusba vetett hitet, az új élet teremtésének lázát lassanként felváltották benne a kételyek mind a szovjet rendszert, mind a világ sorsát illetően, majd – a kommunizmus bukása után – megjelent a globalizációval szembeni mélységes ellnérzés. De politikától, ideológiáktól függetlenül egyvalami bizonyos: Ajtmatov mindig nagyszerű mesélő, az emberi érzelmek szuggesztív ábrázolója volt.

Avanesian Alex - Dr. Szám László - Az ​örmény egyház története
Rohanó ​korunkban nincs idő terjedelmes tanulmányok olvasására, ezért nagy szolgálatot tesznek azok az írók vagy szerkesztők, akik egy-egy témából rövid, tájékoztató, átfogó képet nyújtanak az érdeklődőknek. Ezt a nem mindig könnyű, de járható utat kívánom az Olvasónak e kis "örmény kalauz" segítségével. Avanesian Alex e kézikönyvével átfogó képet ad az örmények és a kereszténység történeti hátteréről, az örmény apostoli egyház születéséről, más keresztény közösségekhez fűződő kapcsolatáról, az örmény egyház tanításáról, sajátos hagyományáról és szokásairól, kultúrájának és kultuszának, ünnepeinek sokszínűségéről és gazdagságáról. E sorok írója pedig egy találkozás rövid és bensőséges idejére Őszentsége I. Garegin Szargiszjan katholikosz vendégbarátságát élvezhette 1996-ban Ecsmiadzinban, majd pedig utódjával, Őszentsége II. Garegin Nersziszjan (Voszkehatci) katholikoszal találkozhatott Bécsben Schönborn bíboros-érsek társaságában. Ezen ajánló sorokkal nem csak e hasznos és okos könyvet akarom a kedves Olvasónak ajánlani, hanem egyúttal a sokat szenvedett keresztény örmény testvéreim előtt szeretnék tisztelegni. - Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát.

Szász Anna - Aki ​zsidónak vallotta magát
Vallomás? ​Önéletrajz? Visszaemlékezés? Esszé? - Talán mindez egyszerre. Egy asszimiláns zsidó családba született asszony élményei elevenednek fel gyerekkorától a jelenkorig. Elsődleges élménye a zsidóüldözés volt, családtagjainak pusztulása, a második világháború, a főváros ostroma. Majd a jövőbe vetett hit a kommunisták oldalán s a keserű kiábrándulás a Rajk per idején. Attól kezdve létformája a sehova nem tartozás, mintha folyton menekülne valahonnan valahova, olyan helyzetekbe navigálja magát, amelyekben újra és újra azt éli meg, hogy otthontalan. Az emlékezést olykor jelenkori történések hívják elő, olykor spontán asszociációk. Egy élet tapasztalata megpróbáltatásokkal, személyes tragédiákkal, szorongásokkal, leszűrt bölcsességgel. Felfénylő emberi sors...

Juraj Spitzer - Nem ​akartam zsidó lenni
,, ​Az ember születése törvényszerű, de születésük helye és ideje a véletlen műve. Nem lenne-e elég, hogy az ember emberi apától és emberi anyától születik? Fajhoz, nemzethez, a kiválasztottak és az alacsonyabb rendűek közé is tartoznia kell. Az egész föld az emberiség hazája - mindenütt emberi haza van, ahol emberek születnek. Milyen jogon írják elő az embernek a hazát? Haza ott van, ahol az ember élni akar, ahová szívesen visszatér és nem ott, ahol bujkálnia kell, ahol nem tekintik embernek, ahonnan menekülnie kell, ha életben akar maradni. Ha az emberek az egész földet a hazájuknak látnák, megbecsülnék a szülőföldjüket és minden embertársuk otthonát, nem csupán a sajátjukat. Szeretetteljesebbek lennének egymáshoz."

Asne Seierstad - A ​kabuli könyvárus
Asne ​Seierstad, norvég újságírónő a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadást követően három hónapot töltött Afganisztánban, neves skandináv lapok tudósítójaként. Ott szerzett tapasztalatain alapul A kabuli könyvárus, amely egy csapásra a világirodalom egyik legsikeresebb tényregénye lett. Lánykérések, esküvők, szenvedélyek, remény, rettegés, bűn és bűnhődés - egy titokzatos világ egy európai asszony szemével. Egy olyan világ, ahol a nő ma sem mehet a testét tetőtől talpig elfedő burka nélkül az utcára, férfival szót nem válthat, mi több, férfira nem is nézhet, feleségül pedig csak ahhoz mehet, akit a szülei kijelölnek számára. Egy olyan világ, ahol a fiú is csak akkor járhat iskolába, ha az apja engedi, ám ha szükség van rá a boltban, napi tizennégy órát kell dolgoznia. Feleségül pedig csak azt veheti, akinek elég hozománya van. Szultán, a kabuli könyvárus, ha apaként mégoly ellentmondásos alak is, féltve őrzött könyveiért az életét is kész kockáztatni a könyvégetők, hadurak és terroristák uralta világban. Regényes formában megírt igaz történet könyvekről és babonákról, asszonyokról és uraikról, a néhol félelmetes, néhol mesés Keletről egy sokat látott haditudósítónő tollából.

Ligeti Lajos - Afgán ​földön
"Az ​akadályokon keresztül végre bemásztam erre a kényelmes helyre, ahol legfeljebb az egyik ormótlan nagy fék csiklandozza az utas oldalbordáját. Még ki sem fújtam magam, mellém állt az elegáns férfiú és ékes szavakkal emlékeztetett előnyös helyemre; előbb barátságosan, majd egyre hangosabb és méltatlankodóbb hangon kezdte követelni tőlem a pótdíjakat. Hasztalan hivatkoztam arra, hogy voltaképpen az egész kocsi viteldíját kifizettem, szerinte ez a Konstantinápolyból magammal hozott utalványon nem volt elég világosan feltüntetve. Hogy az eredménytelennek ígérkező hosszú vitát elkerüljem, előzékenye felajánlottam a helyet Ebráhimnak. Erre azonban maga az elegáns férfiú is meghökkent, hiszen csak nem ültethet hitetlen gyaurt igazhívő asszonyok és gyerekek közé. De még akkor sem hagyta magát. Rendben van, maradjak csak ott, ahol vagyok, de majd még egy másik utast ültet mellém. Szerencsére ezt a fenyegetését nem tudta oly könnyen beváltani, ebben a holtszezonban még Ebráhimékat is nehéz dió volt neki megkaparintania."

Kecskeméti Károly - Görömbei András - Barna Gábor - Bányai János - Kultúra ​és identitás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.