Szerettem ​önt... Válogatás ​Alekszandr Puskin költészetéből

Hugh Fearnley-Whittingstall - Zöldséget ​minden napra!
Hugh ​Fearnley-Whittingstall díjnyertes író, műsorvezető és gasztronómiai aktivista, a szezonális, etikusan termelt élelmiszerek rendíthetetlen elkötelezettje új szakácskönyvében a zöldségeket tette meg főszereplőnek. Vegetáriánus receptjeivel - bár a szerző maga nem vegetáriánus, és nem is áll szándékában bárkit rávenni arra, hogy az legyen - bevallottan életeket próbál megváltoztatni. Célja az, hogy meggyőzze az olvasót, egyen több zöldséget. Sokkal több zöldséget. Tegye a zöldségeket a mindennapi főzés alapelemeivé, ezáltal pedig fogyasszon kevesebb húst. Hogy miért? Mert a zöldségek tesznek leginkább jót az embernek, és ezek okozzák a legkevesebb kárt a bolygónknak. "Nevezzenek nyugodtan hatalommániásnak, de most életeket próbálok megváltoztatni. Azt szeretném elérni, hogy az olvasóim több zöldséget egyenek. Sokkal több zöldséget. Bízom benne, hogy ehhez nem szónoklatokra van szükség, hanem csábító ételekre... Be kell vallanom, amikor elhatároztam, hogy többször főzök és eszem zöldséget, és persze megírom ezt a könyvet, akkor kissé nehéz volt megszabadulnom a saját húsimádó, kicsinyes előítéleteimtől. De őszintén mondhatom, minden aggodalmam - hogy a hús nélkül készült étel valahogy kevésbé lesz élvezetes, ízletes vagy könnyen elkészíthető - alaptalannak bizonyult. Valójában nagyon is felszabadító élmény volt... Íme hát: több mint kétszáz zöldséges recept River Cottage-ból." (a Szerző)

Ismeretlen szerző - Ég ​áldjon, kedvesem
„...Ebben ​a kötetben 40 évi fordítói munkásságom gyümölcseit kapja kézhez a Kedves Olvasó, és ha csak megközelítöleg annyi örömet és élvezetet talál e versek olvasásában, mint fordítójuk e kötet megálmodásában, nos, ez csak újabb rábólintás lesz az én régtől vallott igazamra: egyetlen nép szellemiségét, lelkiségét, müvészetét sem szabad azonosítani az őt megnyomorító és elaljasító politikai rendszerrel. Az ilyen esetekben egyenlőségjelnek nincs helye, és nem is lesz soha."

Galgóczy Árpád - Furcsa ​szerelem
A ​kötetben háromszáz év orosz költészetének terméseit olvashatjuk Galgóczy Árpád József Attila díjas műfordító tolmácsolásában.A szerző ekképp nyilatkozik az orosz irodalomról:"Egyetlen nép szellemiségét, lelkiségét, művészetét sem szabad azonosítani az őt megnyomorító és elaljasító politikai rendszerrel. Az ilyen esetekben egyenlőségjelnek nincs helye és nem is lesz soha"

Peter Burke - Az ​olasz reneszánsz
A ​reneszánsszal foglalkozó számos korábbi tanulmányhoz hasonlóan, könyvemnek is az a célja, hogy megértse és megmagyarázza az újításokat - melyek idővel új tradíciót teremtettek. Könyvemet elődeitől némiképp az különbözteti meg, hogy a mozgalom kultúrtörténete mellett társadalomtörténetét is szeretné megragadni és kiemelt jelentőséget tulajdonít a kultúra és a társadalom közötti viszonynak. ( Peter Burke)

Ismeretlen szerző - Autósmesék
"Mi ​ketten" – mondja az öreg kisasszony az öreg autójának Mosonyi Aliz meséjében. – "Te meg én." És a kötet egészét sem tudnánk ennél jobban jellemezni: az "autó és én". Hiszen kortárs meseszerzőink legjobbjai Berg Judittól Lackfi Jánoson át Kiss Ottóig és Mosonyi Alizig autókról mesélnek. A gyűjteményes kötetben szerepelnek játékautók, igazi autók, kukásautók, locsolóautók, érző és gondolkodó autók, öreg és megbízható autók, fiatal és szemtelen autók – egy a lényeg: minden mesében az AUTÓ áll a középpontban, és az autó nem szimplán használati tárgy, hanem társ, játékszer, rokon, barát, varázseszköz. Talál magának olvasnivalót mindenki, kicsi és nagy, fiú és lány egyaránt. Sőt, nem csak olvasni-, de néznivaló is akad bőven: az Autósmeséket Rubik Anna mulatságos Autósrajzai kísérik.

Békés Pál - BÁLDOR
Kedves ​Olvasó! Szeretné tudni, miről szól ez a könyv? Én is szeretném tudni, pedig én határozottabban előnyösebb helyzetben vagyok, mivel én írtam. Hát... körülbelül arról, hogy milyen az, amikor "magunknál vagyunk". Mármint mi hárman, Bálint és Dorka (BÁL)+(DOR)=BÁLDOR, meg én, aki a sors jótéteményeként apjuknak születtem. Békés Pál

Békés Pál - A ​Félőlény
A ​világ már nem olyan, mint régen. Nincs béke, nincs nyugalom, mert rémek tartják rettegésben a Kiserdő-lakókat. Köztük is kiváltképp egyet, a Félőlényt. És rá akarják venni, hogy csapjon fel közéjük, akkor nem esik bántódása. Hogy sikerül-e rábírni? Meglátjuk. Egy biztos. Kiderül, hogy szörnnyé válni könnyű. Szörnyen könnyű. Nem lenni szörnnyé: az a nehéz...

Békés Pál - Lomtalanítás ​a Fehérlófia utcában
Mindenki ​látott már lomtalanítást. De olyat, mint a Fehérlófia utcai? És mindenki kutatott már a limlom közt. De hogy mi az igazi kincs a lomhalomban? Azt csak egyvalaki tudja, a szomszédom. Egy nyugdíjas borz.

Békés Pál - A ​bűntárs
„Mindenkinek ​van egy felkavaró és feledhetetlen nyara, és sokaknak ugyanaz, ami nekünk, a harmadik és negyedik gimnázium közötti, amikor tizenhétről tizennyolcra vált az ember és nincs mese: ráfordul a célegyenesre. Sikerülhetett volna jobban is. Pedig tulajdonképpen hibátlan volt a nyár. A tábor, a háromszorosan is a mezőn hagyott szüzességem - a gyors és hathatós orvosi kezelést is beleértve -, a filmforgatás - a betiltást is beleértve -, Liktor és Bokor párviadala - Éberfy Ottiliát is beleértve. Talán csak utólagos belemagyarázás, de úgy emlékszem, akkoriban, augusztus utolsó napjaiban suhintott meg a gondolat, hogy talán soha többé nem tűz majd ilyen élesen a nap. A Várhegy oldalában ültem, az Alagút fölött, onnan néztem le a Dunára, mintha olvadt ezüst folyt volna a hidak alatt. Hogy pontos legyek, tulajdonképpen az jutott eszembe, hogy egyszer, a távoli jövőben eszembe jut majd ez az üldögélés, és akkor nyilván - mint vén trotty - arra gondolok majd, hogy soha olyan élesen nem tűzött a nap, mint akkor, ott az Alagút fölött... De már nem tudom, így gondoltam-e, vagy csak most gondolom, hogy akkor így gondoltam."

Békés Pál - Doktor ​Minorka Vidor nagy napja
Kép-te-len-ség! ​Ez a könyv egyik hősének, Teréz néninek első szava, és csak egyetérthetünk vele. Hiszen képtelenség, hogy egy tyúk beszéljen, és az is, hogy Minorka Vidornak hívják, ráadásul doktornak. Különben is a Vidor férfinév, a tyúk meg nőnemű! Képtelenség az is, hogy a piac, ahol Teréz néni, az unokahúga, Dorka és Minorka Vidor mindenféle kalandba keveredik, a kofák és a hentesek háborújának színtere. Vagy nem is képtelenség, hanem varázslat műve mindez? vajon meddig tart a varázslat? Meddig tart a háború? Ki lesz a győztes, és vajon hőseink ép bőrrel megússzák-e? Békés Pál fordulatos, kalandos és legfőbbképen humoros regényének végén minden kiderül. Ráadásul a szereplőkben mindenki magára ismerhet: gyerekek, felnőttek, de talán a tyúkok is...

Békés Pál - Szerelmem, ​útközben
Békés ​Pál második kötetének műfaja: három fejezet. Mondjuk inkább: három szemelvény, háromszor néhány óra egy fiatalember életéből; emlékek, víziók, álmok. Epizódok egy meghatározó szerelem, különféle utazások és az útközben felbukkanó véletlenek történéseiből. Ám e részek mégis egységes egészt alkotnak. Át- meg átszínezi őket a felnövekvés fájdalma s az egyéni életsorsból kinövő, egy szerelem történetében megfogalmazódó közérzet: a széteső világ összetartásának igénye, az önmegőrzés vágya. A két fejezeten át névtelen, végül nevet találó fiatalembert a maga módján ugyanaz a kérdés foglalkoztatja, mint a Keleti pályaudvar előtt dolgozó földgép kezelőjét. A sárga acélmonstrum bénultan ingatja markolókanalát a fél köbméternyi kavics-, homok-, aszfaltkeverékkel, a gépkezelő tanácstalanul körülnéz, lekászálódik a vezetőülésről, s a bontógépek dübörgését túlüvöltve kér útbaigazítást a művezetőtől: "Uram! Uram, a föld hová lesz?

Békés Pál - Semmi ​baj
Hány ​évet és hány életet élt meg könyvünk hőse, ha 1956-ban született, az "októberi sajnálatos eseményeket" csecsemőként némasági fogadalomban töltötte, és első iskoláit, munkahelyeit, első reményeit és vereségeit a közép-Kádár kor tompa éveiben érte meg? A hosszabb elbeszélésekből és a kafkai-örkényi rövidtörténetekből az derül ki, hogy hősünk elidegeníthetetlen osztályrésze az egész elmúlt évszázad, hogy ott volt ő már Ülő Bika és Ady Endre városligeti találkozóján és ott a megsemmisítő táborok barakkjaiban is. Békés Pál életrajzi regénnyé összeálló írásainak ez a kitágult idő a terepe.

Békés Pál - A ​bogárnak mindegy
"Hú, ​micsoda marha vagyok! Túllőttem. Egészen kiguvadtak a szemei. Veszélyben a harmincasom. Igazán tudhatnám, hogy a túldekorált karácsonyfák mindig vérnősző hazafiak. Döngetik a mellüket, míg beszakad. Legalább tudhatnék valamit erről a Magyarországról... Valami rémlik... Kossuth? Így hívták?" Ezt egy hírneves angoltanár gondolja elhíresült tanítványáról 1904-ben Polában. Hogy kicsoda, kiről? Válasz a kötetben. "Ültünk a Lábvízben, a lábszagban (egyikben sem csupán képletesen - a Lábvíz a törzspresszónk neve volt, a lábszag meg a szaga) és megvoltunk. Akkori állapotunk és közérzetünk aligha írható le pontosabban. Ráadásul nem is akárhogyan voltunk meg, hanem valahogy. Úgy tűnt föl, így volt mindig, és így lesz ezután is, változatlanul, az idők végeztéig." Ezt pedig olyasvalaki gondolja a hetenes évekről, aki akkoriban nőtt föl. A következmények? A kötetben. Békés Pál, a harmincas éveiben járó nemzedék sokoldalú képviselője, regények, mesék, színdarabok szerzője ezúttal novellákkal jelentkezik. Békés Pál olyasvalamivel "kísérletezik", ami manapság már-már ritkaságnak számít: kerek, olvasmányosnak szánt történeteket ír. Új novellagyűjteménye eddig megjelent köteteinél is érettebb, a nyelvvel szuverén módon bánó írót állít elénk. Történeteiben tragédia és irónia, valóság és varázslat úgy váltogatják egymást, ahogyan - az író meggyőződése szerint - mindennapi életünkben.

Békés Pál - Törzsi ​viszonyok
"A ​Tell Vilmos ment a tévében. Mire véget ért a sorozat, kilenvenkét félszemű gyerek volt az országban. Nem ismételték. Mindezt persze akkor még nem tudtam." - Azt pedig nem is sejtettem, hogy egyszer még írok róla. Vélhetőleg jobb most, amikor a személyes múlt még viszonylag közeli. Így talán kizárható, hogy később hamis nosztalgiától bearanyozva bukkanjon elő. A Zsálya téren, az Arany-tó partján és a Magdolna-toronyban ott voltunk mind, későbbi barátok és ellenségek. Magukkal hoztuk-vittük bűneinket és büntetéseinket, mi, már akkor alá- és fölérendeltek, már akkor győztesek és vesztesek. Pedig még csak a szerszámoskamra mögött készültünk fölfedezni Amerikát, lyukas teknőnkben eveztünk a Világtenger felé a Rákospatakon, és a szabadság-hegyi fenyő csúcsáról vágyakoztunk vissza zokogva a Zsálya térre. Vissza hát e - kissé löttyedt - paradicsomba: körülnézni legalább. Kirakósdi, mozaikkép, morzsasor. Mert amióta az egész eltörött, a részlet a minden. Nem baj: az isten a részletekben lakik. S persze az ördög is.

Békés Pál - Viola ​violával
Viola ​modern lány. Körtefejű és jókedvű. Nem tehet róla, ilyennek alkotta őt meg a mester. De megunta a múzeumot, a szomszédjában lógó szarvast a téli erdővel meg a hálót foltozgató halászokat. Útnak indul hát, hogy új keretet találjon a modernségéhez. Keret az van sok, ám a mi Violánk válogatós. Kóborol erre, kóborol arra, ide is bebújik, oda is. Mit gondoltok, végül is megtalálja a keretét?

Békés Pál - Darvak
"Mi ​vagyunk az első tiszta nemzedék ebben az országban, értitek, a legelső... mi még alig éltünk, mikor utoljára vér folyt Magyarországon, nem emlékszünk semmire, és nem tapasztaltunk a bőrünkön semmit, ilyen előnnyel itt még nem indulhatott senki, mi vagyunk az első tiszta lap..." - mondja Horog, a regény egyik hőse barátainak, a "darvaknak" egy szilveszter éjszakán; a darvak játék, tánc, muzsika közben lázas kamaszfantáziával jövőjüket tervezik: a egyikükből nyelvész lesz, aki többek között japán szótárt készít, a másik jogász, a harmadik tanár - van, aki titokban írónak készül, van, aki egyszerűen világmegváltásra tör. Érettségi előtt álló diákok ők heten, hat fiú, egy lány. S ezen az emlékezetes szilveszteri éjszakán elhatározzák: öt év múlva találkozni fognak, hogy számot adjanak sorsukról: mi az, amit céljaikból megvalósítottak? Öt esztendő múltán - öten a hétből - valóban ismét együtt szilvesztereznek. Mit valósítottak meg régi céljaikból? Mi történt velük? "Mi vagyunk az első tiszta nemzedék, ilyen előnnyel itt még nem indult senki" - hallják hangtalanul is Horog régi szavait. Tiszta nemzedék? Nemzedéknek tekinthetik-e önmagukat egyáltalán? Lázas és izgalmas regényt tart kezében az olvasó; a huszonhárom esztendős szerző első könyvét, saját nemzedékéről és a világról, mely körülveszi.

Békés Pál - Lakótelepi ​mítoszok
Lakótelep ​és mítosz - ellentétek. Márpedig épp e kettő ötvöződik egybe a fiatal szerző új kötetében. A novellák hőse, a fordító, eltartási szerződés révén kerül valamelyik se eleje-se vége budapesti lakótelepre, s igyekszik hozzáedződni e sajátos világhoz. A lazán egymásba kapcsolódó novellák azonban nem a lakótelepek szociológiájának szépirodalmi adalékai. Itt éppenséggel működik a lift, megteszi a maga tíz emeletét föl, az ég felé, sőt máskor tízemeletnyire visz a föld alá, a fordító és az olvasó múltjába, mélyébe. A fordító olykor vitézül viaskodik látomásaival, máskor groteszkül csetlik-botlik a képzelt vagy való világban, s néha ráérez a csetlés-botlás-viaskodás okára: "Amiben élek, nem ház, hanem lelkiállapot." A főszereplő nem a panel, hanem a panelvilágba került ember, aki bárhová érkezik, újrateremti az aranykor mítoszait, az éppen adott körülményekkel átszínezetten. Az első pillantásra könnyedén áttekinthető derékszög- és síkvidék éppoly rejtelmeket őriz, mint a legendák hegyvidékei, s az eligazodni kívánó fordító hol képzelgéseibe, hol a külvilág gátjaiba botlik. Újraéli Ikarosz és Thészeusz történeteit, vagy új mítoszokat teremt magának. Így tévedhet el a nyílegyenes folyosón, így vetülhet a tar Wilkinson felügyelő az égre sokszoros nagyításban, és így szállhat alá a fordító a lakótelepi alvilágba - hiszen, ahol ember él, ott mítosz terem, legyen a fal szalmatörekkel kevert vályog vagy szögcsorbító beton.

Békés Pál - A ​női partőrség szeme láttára
A ​női partőrség szeme láttára fordító-hőse boldogan veszi birtokba régen várt új lakását, amelynek azonban van egy szépséghibája: hiányzik az ajtaja. A hullaszállítók ugyanis - hogy az ellopott koporsót valamivel pótolják -, ezen vitték el az előző lakó holttestét. A Pincejáték fiatalembere gyanútlanul lemegy a pincébe gyújtósért, de ott, gyújtós helyett a vérzivataros magyar történelem különös bujdosóit, bujkálóit, túlélőit találja. A lakásból átjáróház, a pincéből bunker, az emberből Félőlény lesz Békés Pál darabjaiban, s bennük minden és mindenki bizonytalan korvonalú: a tér, az idő, a környezet és maga az ember is. Kelet-Európa és benne hazánk az örökös átmenetek, az állandó szorongások gyűjtőhelye. Talán nem véletlen, hogy ezen a tájon alakultak ki a fekete humor, a morbid szatírák, a valószerű képtelenségek gazdag nyelvi és műfaji hagyományai. A szerző markáns játékai jól felismerhető tükrei és teremtményei ennek a zaklatott világnak, gondolkodásmódnak. Kitűnő színpadismeret, szellemes dialógusok, meghökkentő helyzetek, sajátos humor és mindenekfölött imponáló elegancia jellemzi a kötet - olvasmányként is élvezetes, emlékezetes - komédiáit.

Békés Pál - Borz ​a sámlin
"– ​Bo-bo-bocsánat - hebegtem -, ön a szomszédom borza? – Micsoda kérdés! Bóóórzasztó! Én nem a szomszédjáé vagyok, én vagyok a szomszédja. A magam borza vagyok. Nevem Szűcs Sebestyén." Így ismerkedik meg a Fehérlófia utca 13-as bérház új lakója egy kurta lábú, sámlin üldögélő, szivarozó, csíkos állatkával. Annyi mindent beszélnek a borzokról, némelyek ellenszenvesnek, mogorvának, mások vidámnak, mókázónak tartják őket, de igazán senki sem tudja, a borzok életét sűrű homály fedi. Szerencsére Szűcs Sebestyén a barátságos fajtához tartozik, és sok mindent elmesél a bérház lakói és a borzok életéről. Borzunk kiterjedt levelezést folytat az Amerikában élő Bűzös Borzzal, jó barátja a zseniális esőcsináló: Azúrborz; s egyszer egy borongó lelkületű borzot is vendégül lát. Akit érdekel a borzok élete, Békés Pál mulatságos meseregényéből mindent megtudhat róluk. Cakó Ferenc rajzai jelenítik meg a borzok eddig ismeretlen életét.

Békés Pál - A ​kétbalkezes varázsló
Történetünk ​első helyszíne: a varázslóiskola, hőse Fitzhuber Dongó, a legügyetlenebb varázslótanonc, aki éppen a diplomájára vár. Ha megkapja, okleveles mestervarázslóként lehet pályakezdő. Békés Pál kitűnő humorú meseregénye a kétbalkezes varázsló első nagy tettének izgalmas krónikája. Hogyan kutatja fel hősünk egy irdatlan lakótelepen Első Badar király egykori mesebirodalmának szétszórt udvartartását és a király legkisebb lányát, a szépséges Lanolint.