A szerző e könyvében a szimbolikus logika módszereit, fejlődéstörténetét és fontosabb filozófiai problémáit tárgyalja. A hasonló tárgyú munkáktól eltérően nem áll meg a klasszikus (extenzionális) elméletnél, hanem messzemenően behatol a logika alapvető jelentőségű modális és intenzionális logika területére, a legutóbbi évekig követve e tudományág fejlődését. A szerző a kifejtéshez szükséges matematikai apparátus használatát a minimumra korlátozza anélkül, hogy engedményt tenne a szabatosság rovására.
A művet felépítése és tárgyalásmódja alkalmassá teszi a tankönyv jellegű felhasználásra.
Kapcsolódó könyvek
Raymond M. Smullyan - A tao hallgat
„A keresztényeknek – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell győzniük a pogányokat és ateistákat Isten létezéséről, hogy lelküket megmentsék a kárhozattól. Az ateisták – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell, hogy győzzék a keresztényeket arról, hogy az istenhit nem több gyerekes, primitív babonánál, amely csak árt a társadalmi haladásnak. Így aztán üvöltöznek, egymás torkának esnek, vég nélkül csatáznak, míg a taoista bölcs békésen üldögél a folyó partján egy verseskötet, egy pohár bor vagy néhány ecset és paletta társaságában. Átadja magát a Tao élvezetének, és egy cseppet sem izgatja, létezik-e a Tao. A bölcsnek semmi szüksége rá, hogy bizonyítsa a Tao létezését, teljesen leköti annak élvezete.”
Raymond Smullyan egy személyben kiváló matematikus és logikus, sikeres zongorista, hivatásos bűvész, humorista és filozófus, akinek mindenről eszébe jut egy (vagy több) anekdota, vicc vagy rejtvény.
Walter Murch - Egyetlen szempillantás alatt
Szerzőifilmes Könyvtár 1. kötet
Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.
Darai Lajos Mihály - A filozófia kultúrtörténete
Szerencsés, aki elég korán találkozik az ember filozófiai teljesítményeivel. Ehhez általában a filozófiatörténet formájában szoktunk először hozzájutni. Ám, bár nem is sejtjük, már kezdeti iskolai képzésünket is átjárják a filozófiai állásfoglalások, megfontolások, sőt ilyen hatásoknak születésünktől fogva ki vagyunk téve. Helyes hát, ha akár annak a korszaknak, amelyben élünk, akár a hozzá vezető fontosabb múltbeli folyamatoknak megismerjük a legáltalánosabb kulturális és elméleti alapjait, összefüggéseit és lehetőségeit. E megismerést elérni legjobban - meggyőződésem szerint a filozófia kultúrtörténetének elsajátításával lehet. Ezért ebben a kötetben az egyes ókori, középkori, újkori és a legújabb kori filozófusok életművének, gondolatainak taglalásán túl szerepet kap magának a filozófiai gondolkodás kialakulásának, a filozófia létrejöttének bemutatása, valamint a későbbi, a filozófia fejlődésével nagyban összefüggő kultúrtörténeti folyamatoknak a felvázolása. Hiszen már a filozófia első klasszikus korszaka olyan nagy hatással volt az emberi kultúra alakulására, ami máig érvényes. E hatás különösen nagy jelentőségét akkor fogjuk fel igazán, ha az európai vallási, művészeti és tudományos fejleményekre tekintünk, valamint figyelembe vesszük ezeknek az egész Földre, az egész mai emberiségre kifejtett messzemenő befolyását. Ugyanakkor a filozófiatörténet egészének bejárása után felismerjük majd, mennyire szükség van minden filozófiai útra és módra, amit az emberiség eddig teljesített, mert csak e gondolati egészből építhető fel nagy biztonsággal az emberi jövő. Ezen túlmenően az egész filozófiatörténet - bár kényszerűen vázlatos - elsajátítása után minden bizonnyal azt is igazolva látjuk, mennyire fontos a filozófia megszületése előtti állapotok és a filozófiához vezető útnak a feltárása. Hiszen az emberi előrehaladás csak ebben az összefüggésben értelmezhető igazán a valóságos történelmi kihívásoknak megfelelően. S hogy ne gondoljuk: a jelentősebb filozófusok és filozófiák megismerése után már nem is marad majd több feladatunk, s így unalomba fordul az életünk, arról éppen a filozófia előtt álló számtalan mai megoldatlan kérdés gondoskodik. Ezeket nekünk is mérlegelnünk kell, nem bújhatunk ki a válaszadás alól. Maga a filozófia valódi természete fog azonban a segítségünkre sietni, ami tartalmazza saját eredetét, a mitikus emlékezet elvesztését, s felöleli minden korábbi megnyilvánulását, amikor gondolkodásunkban életünk számára a legjobb megoldásokat javasolja, juttatja eszünkbe.
Király Jenő - A kalandfilm formái
A 2009-ben a Kaposvári Egyetemen Művészeti Karán újonnan alakult Mozgóképkultúra Tanszék elhatározta, hogy A film szimbolikája címmel tankönyvsorozatban jelenteti meg a diákok számára Király Jenő legendás Frivol múzsa című művének eredeti, teljes verzióját.
Az 1993-ban megjelent kétkötetes Frivol múzsából félmondatok, sőt olykor féloldalak is hiányoznak, ami erősen csorbítja a kiadvány élvezhetőségét, közérhetőségét. Jelen bővített kiadás a szerző témában tartott egyetemi előadásainak teljes szövegeit tartalmazza. A most megjelent első három részt (I. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája; II. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A fantasztikus film formái; III. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A kalandfilm formái) a tervek szerint további két kötet követi majd, illetve várható egy új, bővített kiadás is, ami a további filmműfajokat mutatja be. A köteteket válogatta és sajtó alá rendezte Balogh Gyöngyi. A hat vaskos kötetet bőséges, Király Jenő munkásságát bemutató utószó egészíti ki.
Pavlovits Tamás - Blaise Pascal
A hazánkban is rendkívül népszerű francia filozófus bölcseletéről szóló első átfogó, magyar nyelvű monográfia - részletesen ismerteti Pascal életét, műveit (matematikai, természettudományos műveitől a vallási iratokon át a Gondolatok-ig) s a társadalmi-szellemi környezetet, amelyben alkotott. A főmű, a Gondolatok egészen újszerű megközelítését és elemzését adja a kötet záró része.
Madarász Tiborné - Pólos László - Ruzsa Imre - A logika elemei
A szerzők a tankönyv írásakor több évtizedes tudományos és oktatómunkájuk tapasztalatait használták fel. Ezt a rövid logikatankönyvet elsősorban egyetemi, főiskolai hallgatóknak és gyakorló pedagógusoknak ajánljuk, továbbá azoknak is, akiknek fontos a világos fogalmazás, a tiszta, áttekinthető érvelés, a következtetések logikus vagy nem logikus voltának felismerése. A tankönyv logikai eszközök elsajátítására és használatára tanít az oktatásban és a gyakorlati életben egyaránt.
Michael-Thomas Liske - Leibniz
Leibniz nevét leginkább arról ismerjük, hogy képes volt azt állítani: „Ez a világ a lehető világok legjobbika.”
Talán ennyit sem tudnánk, ha nem lenne közismert, hogy Voltaire olyannyira fölháborodott, hogy megírta leghíresebb művét, a Candide-ot, minden ízében kigúnyolva e kijelentést. Mért jutott ilyen következtetésre Leibniz? Ki is volt ő? Az utolsó univerzális géniusz – mondják, ahogy Leonardo az utolsó polihisztor. Nagy Frigyes úgy vélte, Leibniz önmagában kitett egy egész akadémiát, enciklopédikus rendszerező tudása és a folytonos dialógusra nyitott személyisége máig inspiráló életműhöz vezetett. Enciklopédikus tudása kiterjedt a filozófia, a logika, a teológia, a történelem, a jogtörténet, a matematika, a fizika, a geológia területeire.
Rendszerező hajlama arra ösztökélte, hogy e sokféle tudását a lehető legkevesebb számú elvek köré építse fel, így jutott el a monasz gondolatára, amely alkalmas volt még a differenciál- és integrálszámítás megalapozásához is. Korának szinte minden gondolkodójával levelezett, szüksége volt a dialógusra, saját rendszerét állandó egyeztetés alá vetette. És bár Diderot szerint ő volt korának legolvasottabb embere, nem riadt vissza a diplomáciai feladatoktól sem. Nehéz számot adni arról, hogy jelentőségéhez képest a mindenkori magyar olvasók számára mért olyan kevés mű jelent meg Leibniztől és Leibnizről, ez utóbbit pótolja a jelen könyv.
Michael-Thomas Liske (1954) német filozófus. Münsteri és freiburgi tanulmányai után jelenleg a Passaui Egyetem filozófiaprofesszora. Szakterülete a modernitás előtti filozófia: görög antikvitás, skolasztika, korai racionalisták.
Nagy Károly - Kvantummechanika
A szerző a természetben lejátszódó jelenségekből kiindulva mutatja be a kvantummechanikai törvényszerűségeket. A mérésekből nyert adatokkal jól egyező számítások, a kvantummechanikai mozgástörvények értelmezése, a perturbációszámítás és a mindezt kiegészítő atomfizikai és molekulafizikai alkalmazások ismertetése elvezeti az olvasót a századunk húszas éveiben indult és a mai napig fejlődő modern fizikához.
G. Havas Katalin - Logikus!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Orvosi biokémia
A tankönyv tartalmazza a legalapvetőbb biokémiai ismereteket, a szervezetet felépítő molekulák egyszerű leírásától a folyamatok szabályozásáig. A szerzők összefoglalták a gyakorlati orvostudományban is egyre nagyobb jelentőségű molekuláris biológiai ismereteket. Az orvostanhallgatókon kívül jó szívvel ajánljuk a könyvet azoknak az érdeklődő orvosoknak is, akik szakmájuk egy-egy problémájának megértéséhez szeretnék megismerni a molekuláris történéseket, vagy egyszerűen csak képet kívánnak kapni arról, hogy meddig jutott a biokémia az életfolyamatok megértésében azóta, hogy elhagyták az egyetemet.
Richard P. Feynman - A fizikai törvények jellege
"A természet - írja Feynman - egyszerű, és ezért nagyon szép." Ám közvetlenül a kísérletekből olvassák-e ki a fizikusok a természet törvényeit? Kiterjesztik-e bátran az eredményeket még feltáratlan területekre, hogy ellenőrizhető jóslatokat tegyenek? Vagy kigondolják törvényeiket, és a valóság nyakába akasztják azokat? Hogy megválaszoljon ilyen alapvető kérdéseket, Feynman professzor felvázolja azokat a témákat, amelyek közösek a gravitáció törvényében és Newton, Maxwell és Einstein nagy, világosságot gyújtó felfedezéseiben. Vizsgálja a matematikát, mint a természet nyelvét, a megmaradás és a szimmetria alapvető elveit, a riasztó tényt, hogy az idő soha nem fordul vissza és a kvantummechanika által bevezetett valószínűségeket és bizonytalanságokat; az utolsó fejezet előretekint új törvények felkutatására. Az eredmény egy gazdag, érthető könyv.
Kovács József - Takács Miklós - Takács Gábor - Analízis
Néhány évvel ezelőtt, a műszaki főiskolákon tanító matematikusok konferenciáján vetődött fel, hogy ezeken a főiskolákon hasznos lenne egységes matematikai tankönyvből
oktatni. Ez a gondolat valósult meg - a műszaki főiskolák fennállása óta
először - abban a három kötetben, amelyek most a hallgatókhoz jutnak.
A matematikai analízis, a lineáris algebra, a valószínűségszámítás és a matematikai
statisztikával foglalkozó kötetekre jeligés pályázatot írt ki a Művelődésügyi Miniszterim.
Ezen a pályázaton szinte minden műszaki főiskola elindult, így is igazolva, hogy
igen erős az egységes tankönyv iránti igény. E pályázat eredményé alapján fogtunk
hozzá a sorozat elkészítéséhez. , , .
Stephen W. Hawking - Leonard Mlodinow - A nagy terv
A VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB GONDOLKODÓJÁNAK CSAKNEM EGY ÉVTIZED UTÁN AZ ELSŐ JELENTŐS MUNKÁJA, MELYBEN ÚJ VÁLASZOKAT AD AZ ÉLET VÉGSŐ KÉRDÉSEIRE.
Mikor és hogyan kezdődött az Univerzum története? Miért vagyunk itt? Miért van ott valami a semmi helyett? Mi a valóság természete? Miért vannak a természeti törvények olyan pontosan beszabályozva, hogy éppen megengedjék a hozzánk hasonló lények létezését? És végül, a Világegyetemünkre érvényesnek látszó „nagy terv” bizonyítékot jelent-e egy jóindulatú Teremtő létezése mellett, aki mozgásba hozta a világ fejlődését – vagy a természettudomány másmilyen választ ad erre a kérdésre?
Stephen Hawking és Leonard Mlodinow legújabb könyvükben briliánsan szellemes, ugyanakkor egyszerű és közérthető nyelven mutatják be az Univerzum rejtelmeire vonatkozó, legfrissebb tudományos elképzeléseket. Elmondják, hogy a kvantumelmélet szerint a kozmosznak nem egyetlen létezése vagy történelme van, hanem az univerzum minden lehetséges történelme egyidejűleg létezik. Amikor ezt az Univerzum egészére alkalmazzuk, az elképzelés megkérdőjelezi az ok és okozat viszonyának hagyományos felfogását. A szerzők szerint az a tény, hogy a múlt nem ölt határozott formát, azt jelenti, hogy nem a történelem hoz létre bennünket, hanem mi magunk hozzuk létre a történelmet, azáltal, hogy megfigyeljük a múltat. A szerzők kifejtik, hogy mi magunk is a korai Világegyetemben fellépő kvantumfluktuációk leszármazottai vagyunk, és megmutatják, miként jelzi előre az elmélet a „multiverzum” létezését – amely elképzelés szerint a miénk csak egyike annak a rengeteg univerzumnak, amelyek mindegyikében eltérő természeti törvények uralkodtak, és amelyek mind spontán módon, a semmiből bukkantak elő.
Emellett Hawking és Mlodinow megkérdőjelezi a valóság hagyományos fogalmát, amikor felállítják a valóság „modellfüggő” elméletét mint a legjobb elméletet, amelynek felfedezésében reménykedhetünk. Végül megvizsgálják az M-elméletet mint a minket és az egész Világegyetemünket irányító törvények magyarázatát. Ez az elmélet jelenleg az egyetlen életképes jelölt arra, hogy a „mindenség elmélete” legyen. Ha sikerül bebizonyítani az elmélet helyességét, írják a szerzők, akkor ez lesz az az egyesített elmélet, amelyet már Einstein is keresett.
A nagy terv bármely más könyvnél informatívabb és provokatívabb útikalauz azon felfedezések világába, amelyek megváltoztatják világképünket, és alapjaiban fenyegetik legjobban kedvelt elképzeléseink némelyikét.
Király Jenő - Frivol múzsa I-II.
A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája (Tankönyvkiadó, 1993)
Könyv
A Frivol múzsa esztétikai nagymonográfia a „kellemesség”-ről, világviszonylatban az első rendszeres, átfogó kísérlet a szórakozásesztétika megalapozására, mely ezzel az esztétika tudományának két és fél évezredes adósságát kezdi (vagy próbálja elkezdeni) törleszteni. Freud az éjszakai álmokat fejtette meg, a Frivol múzsa a nappali álmokat kutatja. Új értelmet nyert az „álomgyár” kifejezés: már nem feltétlen elítélő. A Frivol múzsa úgy próbálja feltárni a mai emberiség élő mitológiáját, ahogyan Mircea Eliade (vagy Hamvas Béla) az őseredeti ember képzeletvilágát, Lévi-Strauss pedig a törzsi ember tudatát, a „vad gondolkodást” vizsgálta. Jung a neurotikus panaszok fénytörésében kutatta a modern mitológiákat, a Frivol múzsa a kommunikatív nyilvánosság legelterjedtebb narratív tradícióinak titkos tartalmait kutatja. Tarthatatlan, hogy a bororo indiánokról többet, mélyebbet, átfogóbbat tudunk, mint önmagunkról. Fel kell tárni a modern nagyvárosi ember mitológiáit, össze kell foglalni a „Vízöntő korának” új szellemiségét. (…)
A Frivol múzsa szerkezete Dante művének fordítottja – s ez jogosult, mert a huszadik század vér- és hazugságtengere nyelte el a felvilágosult szellemi rend ama virágkorát, melyet Dante műve megnyitott. A műfaji világképeket bejáró utunk mintegy a „paradicsomból” indul, s a pokol legmélyebb körein végződik, hogy itt találjuk meg a szenvedésben fogant érzékenység ősszikráját, az esztétikai szellem „ősrobbanását”.
Kovács András Bálint - Szilágyi Ákos - Tarkovszkij
Nehezen megszületett könyvet tart kezében az olvasó. Tarkovszkij halála után tizenegy évvel jelenik meg a mű, amelyet három évvel a tragikus esemény előtt kezdtünk el írni mint az életútja feléhez érkezett művész addigi pályájának összefoglalását. Miután 1984-es "disszidálása" miatt Tarkovszkij indexre került, a magyarországi publikálásra nem is gondolhattunk. Mire a könyvnek - kalandos körülmények között - külföldi kiadót találtunk, s mire a francia fordítás elkészült, Tarkovszkij már nem volt közöttünk. Monografikus feldolgozásáról akkor, abban a helyzetben szó sem lehetett. 1986 óta tervezzük, hogy megírjuk "a" könyvet, a "végleges változatot". Írás közben kellett ráébrednünk: "végleges változat" nem létezik. Ez a könyv csak Tarkovszkij világaiban folytatott utazásaink egy újabb állomása.
Andrej Tarkovszkij az orosz filmművészet eddigi legnagyobb alakja volt, aki az Iván gyermekkorával, az Andrej Rubljovval, a Szolárisszal, a Tükörrel, a Sztalkerral, a Nosztalgiával, és az Áldozathozatallal az orosz kultúrát és művészetet klasszikus fokon képviselte a szovjet korszakban. Mintha az orosz filmművészet sztalkere lett volna ő, akinek megadatott, hogy a világkultúra megszentel földjére, hatalommal, pénzzel, tudatlansággal, körülkerített csodás Zónájába vezesse mindazokat, akik vagyunk, s aki ő maga is volt, föltéve, hogy művészetének útitársául szegődünk. A 20. század utolsó harmadában, az évszázadok óta haldokló orosz ortodox civilizáció végének atmoszférájában lehetővé vált számára, hogy mindössze hét játékfilmből álló életművével olyan művészetet teremtsen, amelynek spirituális telítettsége és érzéki varázsa, formaszépsége és plaszticitása csak két átmeneti korszakhoz, a középkor végének európai és a 19. század végének orosz művészetéhez mérhető.
Ismeretlen szerző - Formális módszerek az informatikában
A kötet az informatikai szakma igényeinek megfelelően igyekszik gyakorlatorientált szemlélettel bemutatni azokat a legfontosabb matematikai eszközöket, amelyek az informatikai rendszerek tervezési és ellenőrzési folyamataiban szerepet játszanak.
A könyv fókuszában a modellellenőrzés áll, amely egy olyan verifikációs technika, amely a rendszer egy véges modelljén bizonyítja be, hogy valamilyen megkövetelt tulajdonság teljesül.
A kötet szerzői a Budapesti Műszaki Egyetem oktatói, akik a könyvet a műszaki informatikus alapképzésben jegyzetként is használják. A könyv ugyanakkor igyekszik a gyakorló informatikusok számára is érthető és hasznosítható ismereteket nyújtani.
Hársing László - A tudományos érvelés logikája
A tudományos kutatás válaszkeresés jól formulázott kérdésekre. E keresés során alternatív válaszlehetőségek fogalmazódnak meg, amelyek mint "igazságjelöltek" versengenek egymással. E rivális hipotézisek összemérésénél alkalmazott logikai eljárásokat nevezzük tudományos érvelésnek. Az adott korban elérhető tudományos igazságot az a válasz képviseli, amely győztesként kerül ki ebből a küzdelemből.
A szerző a magyar logikai irodalomban elsőnek vállalkozik a tudományos érvelésnek mint megismerési szituációnak az elemzésére. Megismerheti az olvasót az argumentáció egyszerűbb és bonyolultabb formáival. Tárgyalja a klasszikus és a valószínűségi logika, valamint a szemantikai információelmélet jelentősebb tételeit, és ezek segítségével a főbb érvelési módok egzakt formulázását adja. Az egyes argumentációs eljárásokat igyekszik tudománytörténetileg jelentős példákon szemléltetni. Olyan szabályokat is megfogalmaz, amelyek lehetőséget nyújtanak a versengő hipotézisek közötti ésszerű választásra.
Király Jenő - A filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája
A 2009-ben a Kaposvári Egyetemen Művészeti Karán újonnan alakult Mozgóképkultúra Tanszék elhatározta, hogy A film szimbolikája címmel tankönyvsorozatban jelenteti meg a diákok számára Király Jenő legendás Frivol múzsa című művének eredeti, teljes verzióját.
Az 1993-ban megjelent kétkötetes Frivol múzsából félmondatok, sőt olykor féloldalak is hiányoznak, ami erősen csorbítja a kiadvány élvezhetőségét, közérhetőségét. Jelen bővített kiadás a szerző témában tartott egyetemi előadásainak teljes szövegeit tartalmazza. A most megjelent első három részt (I. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája; II. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A fantasztikus film formái; III. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A kalandfilm formái) a tervek szerint további két kötet követi majd, illetve várható egy új, bővített kiadás is, ami a további filmműfajokat mutatja be. A köteteket válogatta és sajtó alá rendezte Balogh Gyöngyi. A hat vaskos kötetet bőséges, Király Jenő munkásságát bemutató utószó egészíti ki.
Gottlob Frege - Az aritmetika alapjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Fonyó Attila - Az orvosi élettan tankönyve
A tankönyv első kiadását 1999-ben egy átdolgozott változat követte. Az angol nyelven megjelenő kiadással párhuzamosan készült a harmadik, átdolgozott és bővített kiadás. Két fejezet, az elektrokardiográfia és az energiaforgalom esetében változtak a szerzők (Kollai M. és Fonyó A.). Lényeges változásokon mentek át a jelátvitelről, a táplálékfelvétel szabályozásáról, a vérzéscsillapító mechanizmusokról, a vérkeringésről és a szívműködésről, a veseműködésről és az egyes belső elválasztású mirigyekről szóló fejezetek, de más fejezetekben is megjelentek az új kutatási eredmények. Az eddigieknél bővebben ismerteti a könyv a molekuláris biológia módszereivel nyert eredményeket és a genetikai hibák következtében megnyilvánuló funkcióváltozásokat. A tipográfiai változások valamennyi fejezetben az előzőeknél jobban emelik ki a tartalmat. Nagyobb hangsúlyt kaptak a klinikai utalások, amelyeket színes háttér jelez. Az előző kiadás ábrái (közel 500 ábra) számítógépes feldolgozásra kerültek. Új táblázatok beiktatása is segíti a megértést. Az irodalomjegyzék 2001-ig bezáróan korszerűsödött.