Áprily ​Lajos Alkotásai ​és vallomásai tükrében

Gyertyán Ervin - József ​Attila
Gyertyán ​Ervin József Attila-díjas (1981), Balázs Béla-díjas (1997) irodalomtörténész, filmesztéta, műfordító. 1966-ban írta József Attila - Arcok és vallomások című művét.

Borbély Sándor - Juhász ​Gyula
Juhász ​Gyula századunk egyik legalaposabban tanulmányozott költője. Az életmű egészének és számos részproblémájának beható ismerete kedvező alkalmat kínált a pályaív társadalompolitikai és irodalomtörténeti, egyben esztétikai újragondolásához. Minden ilyen vállalkozás természetesen bizonyos perújrafelvétel is, egyúttal pedig kísérlet az alkotó és a közönség kapcsolatának elmélyítésére. Borbély Sándor kismonográfiája a költő születésének centenáriumára jelenik meg.

Tüskés Tibor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel. Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Tamás Attila - Weöres ​Sándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Levendel Júlia - Vörösmarty ​Mihály
A ​kiadó most induló sorozata a magyar szépírás, a magyar költészet nagy, halhatatlan alakjainak körébe vezeti el az olvasót. Nem új értékek kutatása, felfedezése vezérli a kiadót s az egyes kötetek íróit, szerzőit, hanem sokkal inkább a magyar irodalom klasszikus és mai értékeinek megőrzése, valamint a költészet értő és élményt adó olvasásának rejtelmeibe bevezetni az olvasót. A sorozat első három kötete még idén napvilágot lát, s ezek közül Vörösmarty Mihállyal, Csokonai Vitéz Mihállyal és Arany Jánossal foglalkoznak. Levendel Júlia Vörösmarty Mihályról írott és költeményeiből összeállított kötete személyes hangú, szinte már lírai vallomás az emberről, a költőről, aki a Szózat sorainak szellemében élt, alkotott, s életének minden tragikus fordulata ellenére reménykedett. A kötet olvasása, forgatása maradandó élményt nyújt minden embernek, aki meg akar ismerkedni költészetünk e kimagasló alakjával, s különösen javasoljuk azoknak a fiataloknak, akik most ismerkednek a költővel, és szeretnék ismereteiket bővíteni, mélyíteni.

Fodor András - Szólj ​költemény
József ​Attila megrendítő sorsát idézi föl Fodor Andrásnak, a költő születésének hetvenedik évfordulójára immár második kiadásban megjelenő írása. Élet és művészet egymásra valló, szoros kapcsolata jellemzi a tragikus-gyorsan véget ért pályát; minden képben, metaforában - valóságélmény sűrűsödik. A könyv írója - maga is költő - részletesen szól a költő életének szinte minden fontos eseményéről, érzékelteti, miként váltak az élet epizódjai egy páratlan jelentőségű líra alkotórészeivé. Ily módon egyszerre ígér ez a könyv bensőséges találkozást, meghitt ismeretséget József Attilával, s kínálkozik eligazító kalauzul verseinek tág horizontú világában.

Hatvany Lajos - Szalontától ​Pestig
Hatvany ​Lajos Arany-tanulmányainak és cikkeinek gyűjteménye a költő születésének 160. évfordulójára jelenik meg. A különböző időkben, a felszabadulás előtt és után, itthon és emigrációban készült írásokból egységes és a maguk korában merőben új Arany-kép bontakozik ki. Hatvany hadakozik a kortárs irodalomtörténet "epikus lett, mert szükségszerűen azzá kellett lennie"-féle sommás, Aranyt szoborrá merevítő elképzelései ellen. "Igaz-e, hogy Arany változatlanul 12 vaskos kötetbe gyűjtött műveiből csak változhatatlan, állandó igazságokat lehet leszűrni?" -- kérdezi, és elemző életrajzzal, a családi hagyományok felkutatásával, Szalonta társadalmi rétegződésének vizsgálatával utat nyit az Arany-oeuvre titkainak megfejtéséhez. A műveknek, az apró élettényeknek és a leveleknek összevetéséből a rejtőzködő, ellentmondásokkal terhelt polgár-költő portréját rajzolja elénk, akinek a közhiedelemmel szemben nem előnyére, hanem éppen kárára volt a magyar félfeudális falu idegőrlő bezártsága, kisszerű, eseménytelen, távlatok nélküli élete. A rendkívül művelt Hatvany remek kritika- és tanulmányíró. Munkái többnyire valamilyen aktualitás kapcsán (főleg könyvbírálatként) születnek, tele lendülettel, szenvedéllyel, vitázókedvvel, olykor maró gúnnyal és elfogultsággal is a bírálat tárgya iránt, de fő jellemzőjük mégis az okosság s -- Arannyal kapcsolatban -- a végiggondolt, elemző értékelés. Hatvany Lajos századunk egyik legsokoldalúbb magyar írója és személyisége. Báró és radikális polgár, Ady, József Attila barátja és támogatója, kritikus, regényíró, lapszerkesztő.

Domokos Mátyás - Lator László - Versekről ​költőkkel
"Gondolta ​a fene" - említi a kötet előszava Arany János sokszor citált szösszenetét, amit a Budapesti Szemlének őt méltató tanulmánya alá firkantott. Az anekdota példázata - melynek valódiságában különben a mikrofilológia ma már kételkedik - világos. Holott: a vers létezéséhez a költő szándékait értő olvasó is kell, aki magában újjáépíti a verset. Kell a magyarázat is. De hát, ki tudja valóban, milyen fájdalmak, örömök, élmények, az élet milyen szeletei szűrődtek be a versbe, miféle inspiráció ihlette, vezette tollát, mi hívta elő képeit, honnan való az indulat, ami dallamának ívét vagy darabos töredezettségét megteremtette - ki tudja: mire gondol a költő? Harmincnégyen felelnek rá a kötetben. A legilletékesebbek: a költők. Új magyar költészetünk egy-egy reprezentatív verséről szólnak, a mögöttes tartalmakról, a verseket meghatározó élményekről. A nem is mindig koncentrált pillanatról - időről, melyben a vers megszületett. Olykor sorról sorra bontják ki rétegeit, fejtik meg a vers titkát - ki, hogyan. Mindent persze még a költő sem magyarázhat meg - hiszen a "minden" maga a vers: a költő "csak" közelhozza a vers testét, fókuszait, áramának ábráját - elmondja, milyen élmények hatására írta, mit akart közölni vele, de ez a csak, ez a kevés: sok. Az esszék formája: párbeszéd. A kötet szerzői, szerkesztői: Domokos Mátyás és Lator László faggatják, vallatják a költőket. Partnerek és társszerzők a beszélgetésformát öltött esszékben. Az ő érdemük is - jártasságuk a lírában, a költők életében, az irodalomban; érzékenységük a vers rezdüléseire-, hogy rejtett, lényeges "titkokat" tudunk meg a versről, a költőről és a korról, melyben megszületett. S hogy ekképpen, a harmincnégy esszéből, mely két mártírhalált halt költő: Sárközi György és Radnóti Miklós egy-egy versével indul - kirajzolódik "az új magyar líra sajátos regénye". Az eleddig páratlan vállalkozás első fóruma a Magyar Rádió volt; a vasárnap reggeli Minden versek titkai címet viselő műsor közölte rövidített formában a dialógusesszéket - melyeknek most a versekkel együtt teljes szövegét kapja kézhez az olvasó.

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc
A ​szerző mondja könyvéről: "Szabó Lőrinc a 20. századi magyar líra klasszikus nagysága. A kétségbeejtő és a feloldó végletek állandó küzdelme alakítja életművét. Ellentmondásos és lenyűgöző egyénisége évtizedeken át foglalkoztatott. Háromkötetes monográfiában, az életrajzát megmutató két forráskiadásban igyekeztem pályáját szinte napról napra követve megrajzolni. A részletes feltárás után szükségét éreztem, hogy egy, az irodalom iránt érdeklődő közönség számára készített pályaképben összegezzem eddigi írásaim eredményeit. Az eddig véglegesnek érzett szövegek átvétele is ez a könyv, és természetesen korrekció is: alkalom arra, hogy egyetlen könyvben újítsam meg és véglegesítsem azt a képet, amelyet két évtized kutatásai alapján eddig rajzoltam a költőről."

Király István - Ady ​Endre I-II.
Ady ​Endre eszmei hagyatékát, költői üzenetét kívánja tudatosítani ez a könyv. 1905-tel, az önálló költői hang megtalálásával indul a tanulmány. Ady életművét Király István négy korszakra osztotta: az érzelmi forradalmiság időszaka, 1905-8; a kétmeggyőződésű forradalmiság ideje, 1098-12; a plebejusnépi forradalmiság periódusa, 1912-14 s a valóság forradalmára 1914-19 között. Ez a négy korszak egyben Király István nagy Ady-könyvének négy fejezete is, melyből e két kötet az első két szakaszt öleli fel: Ady 1905-12 közötti világképének elemzését. Ady költői pályájának eddigi marxista értékelését két ponton igyekszik továbbfejleszteni a szerző: jobban előtérbe állítani Ady lírájának huszadik századiságát, s fokozottabban hangsúlyozni az egységes életművön belüli fejlődést, változást. E hatalmas, impozáns és szuverén alkotás legizgalmasabb részei a verselemzések. A történelmi szempontú és a versegészre koncentráló elemzésekkel Király István elsősorban a tanároknak, az ifjúságnak nyújt nagy segítséget. Így vall szándékáról: "Annak a művésznek a felmutatása jelentette számomra a fő célt, ki lehúzó, bénító szomorúságokat hordva magában, az emberi lét elintézetlen kérdéseivel megterhelten is, szerette volna ébren tartani a meg nem alkudó, kemény, büszke dacot; a mégis morálját, a Minden akaratát; szerette volna ébren tartani a gondolkodó, értelmes élet vágyát, igényét. S így főképp azokhoz kíván szólni munkám, kik irodalomról, versekről beszélve az emberre néznek, s embert formálnak mindenekelőtt."

Millok Éva - Fogoly ​a Vártoronyban
"Száz ​évvel ezelőtt született Ady Endre, akinek életéről és munkásságáról számtalan mű jelent meg. Barátai és kortársai imádták vagy gyűlölték, de senki sem maradt iránta közönyös. És bár halála óta közel hatvan év telt el, annak számára, aki igazán megismeri, ma sem csupán az irodalomtörténet egyik klasszikusa merevedett alakja izgalmas, eleven, bonyolult személyiség, csupa belső dráma, élete csupa harc, vívódás, és költészetében a huszadik század magyarságának legösszetettebb problémái jelennek meg csodálatos kifejező erővel. Millok Éva nem a halott Adyt méltatja, hanem az első embert próbálja megidézni. Nem elemző tanulmányt ír, hanem regényt, amely a modern ábrázolás eszközeivel él, szubjektív látomást vetít fel, és a költő egyetlen drámai éjszakájában jeleníti meg életének s egyéniségének döntő elemeit. Ez a szubjektív módszer azonban mégsem hamisít. Ady költészetével és egyéb írásaival megismerkedve, az olvasó lényegében áttekintést kap a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjáról."

Kovalovszky Miklós - Léda: ​legenda és valóság
Korántsem ​mondanám, hogy alázattal fordultam e könyvecske lapjain Léda és Ady emléke felé: ez a szó nem helyénvaló itt, nem illenék e leleplező-bíráló-vitázó fejtegetésekhez. Csak őszinte és igazmondó akartam lenni.

Bodnár György - Juhász ​Ferenc
A ​Juhász Ferenc költészetét bemutató monográfia alapjául szolgáló tanulmányok egy része szinte egy időben készült a költői életmű alakulásával. A szerző negyven éve figyeli közelről a költő pályáját, könyve tehát "a részt vevő tanú megnyilatkozása". A szöveget a költő munkásságát elemző írások bibliográfiája teszi teljessé.

Keresztury Dezső - "S ​mi vagyok én..."
Arany ​talán legnépszerűbb klasszikusunk. Műve a közfelfogás szerint olyan világos, tiszta, mint a forrás. ez a hasonlat akkor igaz, ha tudjuk: a forrás tisztasága nem üresség, hanem leszűrtség; az ég fényes magasságait, a föld mélyének sötét tárnáit bejárt víz minden emléke benne van. Arany költészetének látszatra nyugodt, sugárzó felszíne alatt mély örvények kavarognak: egy válságokkal teli korszak, közösség és egyéniség örvényei. Innen az Arany-magyarázatoknak azok az ellentmondásai, amelyek jellemrajzaiban elénk tűnnek. "A magyar nép józan bölcsességének megtestesülése" s "az első nagy dekadens költő irodalmunkban"; "a személytelen epikai ábrázolás mestere" s "legszubjektívebb magyar lírikus": az effajta idézeteket hosszan lehetne folytatni. Keresztury Dezső az ellentmondások életbeli egységét kutatja s mutatja meg, amikor megrajzolja a költőpályaképnek első felét. Könyve évtizedes elmélyült kutatás eredménye. Arany életművének s az erről szóló gazdag irodalomnak teljes ismeretében a modern irodalomtudomány és esszéirodalom eszközeivel idézi fel a költő alakját, korát, jellemzi alkotó művészetét, keresi s jelöli ki pályájának fő korszakait. Tisztelete soha nem csap rajongásba: hiteles és eleven képet rajzol Aranyról. Könyve méltó tisztelgés a költő emléke előtt Arany születésének 150-ik évfordulóján.

Szabó Ede - Rilke ​világa
Nézd, ​a virágok hívek e földi világhoz, bárha a sorsuk sors töredéke marad – , ámde ki tudja? Ha mind hervadva leáldoz,, nem borusak - mi vagyunk borulat., , Minden szállna. S lehúzzuk, mindnek a terhe, és nehezéke mi, így érzünk örömöt;, ó, a tanításunk mint őrli a tárgyakat egyre,, s gyermeki létük boldog, örök. , Egyszer aludnék mélyen az ember a tárgyak, közt, velük együtt –: ó, milyen áldott,, könnyü lehetne az ébredése, a másnap. , Vissza se térne talán; s dícsérve szünetlen, zengenék őt, aki megtért, s mint a virágok, – halk hugai – most szunnyad a réti szelekben.

Ismeretlen szerző - Déry ​Tibor
A ​Kossuth-díj a legmagasabb rangú állami elismerés Magyarországon. Az 1848-as szabadságharc századik évfordulóján, 1948-ban adták először, s odaítélése ma is jelentős szellemi és kultúrpolitikai esemény. A sorozat kiadása nem csupán hiányt pótló, egyedi szemléletű könyvszakmai nagyvállalkozás, hanem kortörténeti dokumentumok gyűjteménye is. Hiszen az, hogy kik mikor kaptak díjat, és mely alkotásaikért vagy milyen életművükért, sokat elárul az adott időszak általános és kulturális politikájáról, irodalomról vallott felfogásáról és értékviszonyairól. A sorozat az egy író egy könyv alapelvét követi, de azok az alkotók, akiknek lezárt életműve szakmailag nem igazolta a magas díj odaítélését, egy-egy kötetben összevontan kapnak helyet. Az írók munkásságát reprezentáló művek és műrészletek kiválasztását jeles szakértőink végzik. Minden egyes kötet a nagyközönség számára írt irodalomtörténeti bevezetővel és bibliográfiai jegyzékkel készült. Az Alexandra Kiadó exkluzív sorozata 2002 könyvhetétől folyamatosan jelenik meg. Turczi István sorozatszerkesztő

Tüskés Tibor - Nagy ​László
A ​szerző - munkájáról: „A közelmúlt évek veszteségei közül az egyik legfájdalmasabb Nagy László korai távozása. A Versben Bujdosó egyike azoknak a legkiválóbb költőinknek, akiknél a háború utáni magyar lírában kifejeződik a Németh László megfogalmazta igény, irodalmunk »bartóki vonala« : a nemzeten át az emberiséghez szólni. Műve, élete példája nem múló erővel áraszt kihívást. E könyv íróját is »belső rendelés«, Nagy László értékeinek felismerése késztette arra, hogy életművét a maga lelkiismeretének és ízlésének mérlegére helyezze. A Deres majális óta kortársként olvastam verseit, egy-egy művéről korábban magam is írtam, most e könyv kedvéért az előzményeket is »hozzátanultam«, ifjúsága és élete tájait bejártam. Munkám kísérlet, az első könyv, amely elsősorban a költő vallomásai és a korabeli kritika tükrében kíván képet rajzolni Nagy László költői útjáról. Kényszerű fogyatékossága, a képek hiánya ellenére is a költő jobb megismerését szeretné szolgálni. Hiszem, hogy nem pótolja, legföljebb kiegészíti mások munkáját, s ösztönzi a megírandó műveket. E könyv olyan mértékben vitairat, hogy szeretné elkerülni mind a Nagy László költészetét lekicsinylők, alábecsülők, mind a nevét kisajátítók, személyének »vezéri« szerepet szánók magyarázatát. Nagy László egyetemessége a költészetével foglalkozót is megértésre, szolgálatra, a szélsőségek elkerülésére, az érték befogadására inti."

Laczkó András - Fekete ​Gyula
Tartalom Változások ​sodrában Közéleti igények nyomán Jelenkorunk hőse: a köznapi ember Történelem és moralitás Metszetek a közgondolkodásból Éljünk magunknak? A magány nem magánügy Regények a sorsfordító időről Sarkcsillag jegyében Életrajzi adatok Fekete Gyula művei Felhasznált és ajánlott irodalom

Tüskés Tibor - Versről ​versre
„Tüskés ​Tibor újabb könyvében Ady Endrével kezdődően tizenhárom századunkbeli költő verseiben mutat irányt a magyar költészet fejlődési vonalának követésére. Az irodalomtörténet által már meghatározott értékű lírikusok: Juhász Gyula, Tóth Árpád, Babits Mihály, Füst Milán, József Attila, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc mellett öt ma is élő költő: Illyés Gyula, Pilinszky János, Csorba Győző, Nagy László és Fodor András alkotásairól is szól. . . A Versről versre biztos fogódzót ad a költemények szépségének megértéséhez. S még valamit: ténylegesen megosztja az olvasóval annak a küzdelemnek a „szépségét", amivel a szerző a líra titkainak közelébe férkőzött."

Sándor Iván - Németh ​László üdvtana
"Az ​a meggyőződés vezetett - Írja Sándor Iván -, hogy a huszadik századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjának élete és műve-olyan egységet alkot, amelynek magva és irányító eszméje mindvégig a Németh László-i idea. Ezért ennek születését, útját, küzdelmeit kisérem végig, az egész életet, a teljes tanulmányírói és drámaírói munkásságot. A regényeknek csak keletkezéstörténetét érintem, ott utalok rájuk, ahol az eszme útjának bemutatásához ez nélkülözhetetlen." Mi késztette Sándor Ivánt, a regény- és esszéírót, hogy meghökkentő igénybejelentéssel a Német-életmű értelmezésére vállalkozzon, s mindeddig kimondatlan kérdésekre válaszokat keressen? Sándor Iván munkásságára az a törekvés jellemző, hogy írásaiban a múlt és jelen nagy emberi-társadalmi kérdéseit világítja át. Ebbe a sorozatba illeszkedik a Német László üdvtana, amelyben alkalmat talál, hogy az elmúlt fél évszázad legizgatóbb kérdéseiről is szóljon. Elemzéseinek segítségével az olvasó betekintést nyer Németh László életének, munkásságának, küzdelmeinek folyamatába, megismeri egyetemes, korlátokat nem ismerő kíváncsiságát, kivételes sokoldalúságát. Sándor Iván tollát tisztelettel párosult szeretet vezeti, s igazságkutató szenvedéllyel a művek olyan részleteit tárja fel, amelyekről eddig alig vagy egyáltalán nem esett szó. Könyvének összegezéseként állítja Németh László életművét a XX. század magyar irodalmának nagy teljesítményei közé.