Gazdaság ​és társadalom a középkorban

Marc Bloch - A ​történész mestersége
A ​modern francia történetírás, az Annales-iskola egyik alapító atyjának posztumusz munkája a történészi munka gyakorlatával, a történelem elméleti- módszertani kérdéseivel foglalkozik. Mi a történelem célja? Hol helyezkedik el a társadalomtudományok között? Hogyan dolgozik a történész? Marc Bloch munkája ezekre a kérdésekre keresi a választ. A XIX. századi "pozitivista" történetírással szemben a problémaközpontú, kérdéseket felvető történetírás programját fogalmazza meg, amelyben az összehasonlítás és értelmezés fontos helyet kap. A kötetben először jelenik meg "a történelem védelmében" írott művének teljes szövege, valamint helyet kap benne két kisebb módszertani írás is.

Trócsányi Zsolt - Az ​erdélyi parasztság története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​középkori élet
Könyvünk ​dokumentumai a X-XIII. század életének szinte minden területére rávilágítanak. Megismerjük a királyok, lovagok, szerzetesek, a városi polgárok és szegénység életét, a falusi parasztok gonddal, munkával terhelt hétköznapjait. A szemelvényekből tudomást szerzünk a szokásokról, hatalmon lévők és elnyomottak életformájáról, öltözködésről, táplálkozásról, s az élet számos más viszonylatáról. Az így kialakuló kép sokoldalú és egyben hiteles tájékoztatást ad az olvasónak. Kulcsár Zsuzsanna a középkor történetének ismert kutatója, magyaráatai jól egészítik ki a szemelvények anyagát.

Alekszandr Szolzsenyicin - A ​Gulag szigetcsoport
E ​megrázó erejű dokumentumregény megjelenésekor még azokból is kétkedést váltott ki tényeivel, aki a veszélyt vállalva kézről kézre adták a hat részre szabdalt könyvet. Nemcsak a szovjet értelmiségnek a "brezsnyevcsinát" elítélő, a valósággal azonban csak félve szembesülő, közel sem szűk köre riadt vissza a sorokban rájuk tekintő tragédiáktól, de a nyugat-, és különösen a kelet-európai olvasók is. A Gulag azóta fogalommá vált. nem egyszerűen a személyi kultusz, a sztálinizmus, a brezsnyevi önkény elleni fellépés szükségességének a szimbolumává, hanem a XX. századi embertelenség jelképévé is. Szolzsenyicin könyve nem egyike a "lágerirodalom" nagyszámú visszaemlékezéseinek, hanem maga a kollektív emlékezet. Emlékezet a múltból és a jelenből, s a jelennél is inkább a jövőhöz szól. A regény hősei - a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva - létező - a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva - létező és létezett személyek, saját névvel. Az eseménysor sem írói absztrakció formálta valóság, hanem maga a valóság.

Georg Ostrogorsky - A ​bizánci állam története
Talán ​Moravcsik Gyula 1940-ben megjelent könyvismertetésével ajánlhatjuk leginkább Osztrogorszky munkáját a magyar olvasók figyelmébe: "Egy minden részletre vonatkozólag alaposan tájékozott és önálló felfogású történész saját kutatásain alapuló és egyéni, de mindenkor objektív kritikáján átszűrt, modern szempontok szerint megrajzolt képe ez a bizánci államnak, amelyhez specialisták és távolabb állók egyaránt teljes bizalommal fordulhatnak, tehát azok is, akik kutatásaik közben egyes részletkérdésekre keresnek feleletet vagy tájékoztatást, és azok is, akik a korábban annyira félreismert Bizáncnak mint önálló államtestnek az életét akarják megismerni."

Vámbéry Ármin - A ​magyarok keletkezése és gyarapodása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marc Bloch - A ​feudális társadalom
A ​megjelenése óta eltelt több mint hatvan év ellenére Marc Bloch műve megkerülhetetlen olvasmány az európai középkor minden kutatója és a korszak iránt komolyan érdeklődő minden olvasó számára. A könyv a 9. század közepétől a 13. század első évtizedeiig terjedő korszakot tekinti át, mivel ebben az időszakban érvényesültek pregnánsan azok a struktúrák, amelyek Marc Bloch szerint a feudális társadalmat jellemzik. Az első kötet a 9-10. századi arab, magyar és normann betörések után kialakult gazdasági, társadalmi, jogi, kulturális és mentális környezetet, valamint az emberek közötti függőségi viszonyokat (vérségi kötelék, hűbéresség) tekinti át. Az egyházi társadalom és a közrendű rétegek mellett terjedelmes fejtegetéseiben máig érvényes fejezeteket szentel a nemesség kialakulásának, belső tagolódásának, valamint a nemesi életformának; bemutatja a hatalom gyakorlásának valóságát, majd azt vizsgálja meg, miként vezetett a királyi hatalom megszilárdulása és a polgárság felemelkedése a szoros értelemben vett hűbériség felbomlásához.

Bányai Viktória - Fedinec Csilla - Komoróczy Szonja Ráhel - Zsidók ​Kárpátalján
A ​magyar közbeszédben, valamint társadalomtudományi szakirodalomban általános értelemben Kárpátalja néven ismert térség az első világháború végén szerveződött csak politikai, közigazgatási és történeti régióvá. Ezt megelőzően a történeti Magyarország része volt, még csak nem is képezett önálló politikai–közigazgatási egységet. Zsidó történelmi és kultúrtörténeti szempontból azonban az Északkeleti-Kárpátok vagy Északkeleti-Felvidék egységes, és sok szempontból egyedi – a kezdetektől fogva. Jelen kötet erről a zsidó történelemről és kulturális örökségről kíván összefoglalót adni, a 19. század közepétől napjainkig. A témáról alig-alig létezik érdemi szakirodalom, a régió más nyelvein és világnyelveken is csekély az anyag, könyvünk így hiánypótló jelegű. Az egyes fejezetek a kérdéssel kapcsolatban rendelkezésre álló tudás foglalatát adják, történelmi forrásokra támaszkodva, a regionális megközelítés sajátosságait, kisebbség és többség szempontjait egyaránt figyelembe véve. Jelen kötet több szerző műve: a térséggel, a zsidó kultúrával és történelemmel foglalkozó magyarországi, izraeli, ukrajnai, romániai kutatóké.

Kristó Gyula - A ​feudális széttagolódás Magyarországon
A ​szerző új könyvében a középkori államfejlődés fontos kérdését, a feudális széttagolódás magyarországi történetét vizsgálja. Fél évezredet áttekintve részletesen elemzi a XI. század közepétől a XIV. század elejéig terjedő kort, röviden utal a IX-X. századi előzményekre, és a XIV-XV. századi fejleményekre is. Külön fejezetek foglalkoznak a királyi hercegség (dukátus) több évszázados históriájával, a korai Erdély és Drávántúl (Horvátország, Dalmácia és Szlavónia) történetét felvázolva a területi különkormányzat, valamint a tartományúri berendezkedés kérdéseivel, mindezt széles európai keretbe ágyazva, s egyben megadva a feudális széttagolódás Európára kiterjedő tipológiáját is.

Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország ​története 1301-1526
A ​kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1301-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.

Anonymus - Gesta ​Hungarorum
Béla ​király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről Hasonmás kiadásban megjelentette a Magyar Helikon Pais Dezső fordításában, Budapesten 1977-ben

Ismeretlen szerző - Európa ​ezer éve: a középkor I-II.
A ​tankönyv a középkori Európa történetét nem az egyes országok történetének aggregátumaként kívánja bemutatni, hanem elsősorban azokra az átfogó meghatározottságokra és struktúrákra kíván rámutatni, amelyek Európa történetét egységbe fogták: a demográfia, a népvándorlás, a gazdaság, az egyházi szervezet, az egyházi és szerzetesi reformmozgalmak, a keresztes hadjáratok, az egyetemek, a reneszánsz és humanizmus megjelenése. Ezenkívül külön figyelemben részesíti a középkori Európa különböző történeti régióit s az azokban kialakuló sajátos fejlődési modelleket. A hiánypótló mű hét fejezetben tárgyalja a középkori Európa történetét, melyhez reprezentatív bibliográfiai tájékoztató, forráskiadvány- és szakirodalmi apparátus járul, továbbá egy körülbelül 200 tételből álló glosszárium, amely egy-egy bekezdésben, lexikon-szócikkszerű tömörséggel magyarázza a fontosabb történeti fogalmakat, szervezeteket, bemutatja a jelentős személyeket, forrásműveket. A könyvet táblázatok, térképek, uralkodólisták és genealógiák egészítik ki. A kötetet részletes történeti kronológia teszi teljessé.

Louis Bréhier - Bizánc ​tündöklése és hanyatlása I-III.
Louis ​Bréhier (1868-1951), századunk egyik legkiemelkedőbb francia bizantinológusa trilógiájában tudományos alapossággal, mégis olvasmányosan tárja elénk Bizánc izgalmas fordulatokban bővelkedő történetét. Az egész középkort átívelő keletrómai birodalom páratlan egységbe ötvözte a római hagyományokat, a hellén kultúrát, a keresztény hitet s a keleti kormányzati módszereket. Az első kötetben az olvasó megismerkedhet azzal a küzdelmes évezreddel, amelyben Konstantinápoly volt a művelt Európa központja, s innen sugárzott tovább a környező népekre a kereszténység által új formát kapott antik kultúra. A magyarság történelmére is évszázadokon át hatást gyakorol a vele szomszédos tündöklő, majd hanyatló birodalom. Háborúk és udvari intrikák, hitviták és zsinati csatározások közepette kristályosodik ki az a keleti keresztény öntudat, amely képes túlélni még a birodalom államszervezetének összeomlását is, s biztosítja Bizánc szellemi örökségének továbbélését. A második kötet az intézményrendszert, a harmadik a civilizációt tárgyalja.

Bóna István - A ​középkor hajnala
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Róna-Tas András - A ​honfoglaló magyar nép
Tartalom Előszó ELSŐ ​RÉSZ: MÓDSZERTANI BEVEZETÉS Bevezető Alapfogalmak, módszerek Történelem, őstörténet, korai történelem Nép, etnikum, nyelv, népnév, kultúra, nemzet Időrend és időrendi megállapítások A földtörténeti korszakok A növényföldrajzi övezetek A kő- és a fémkorszakok Néhány világtörténeti koordináta Időrend és időtartam A természettudományok szerepe az időrend megállapításánál A kormeghatározás Az eredetmeghatározás A környezetmeghatározás A termelés és a technika meghatározása Egyéb segédtudományok az időrend megállapításánál Az éremtan A régészet A nyelvészet Irodalom A források A forrás fogalma A forráskritika Az írott források A bizánci források A latin források A szláv források A középiráni források A muszlim szerzők által írt források A szír források Az örmény források A grúz források A török források A tibeti források A kínai források A héber források A nyelv mint forrás A régészeti források A néprajzi források Az antropológiai források Irodalom A rokonok A nyelvrokonság Az uráli nyelvek és népek Az alapnyelv A szamojéd nyelvek és népek Az obi-ugor nyelvek és népek A permi nyelvek és népek A volgai finnugor nyelvek és népek Kihalt finnugor nyelvek és népek A balti finn nyelvek és népek Irodalom A szomszédok A régi indoeurópai nyelvek és népek Az indoeurópai nyelvek kialakulása és korai vándorlások A tochár nyelv és nép Az iráni nyelvek és népek Az alánok A krími gótok A hsziungnuk és a hunok A régi török népek Az ogur népek megjelenése és az avarok A szabirok A zsuanzsuanok és az európai avarok A türkök Európában A bulgárok A kazárok A besenyők A szláv népek A déli szlávok Az alpesi és a nyugati szlávok A pannóniai szlávok, a morvák és a szláv térítés A keleti szlávok és a kijevi Rusz Irodalom MÁSODIK RÉSZ: A HONFOGLALÁS A magyarság nevei az államalapításig A népnevek, sajátosságaik és eredetük Türk Onogur, ungar, hungarus Szavarti aszfali Baskír Madzsgar Magyar A magyarság egyéb nevei Szkíta Hun Avar Egyéb nevek Történeti összefoglalás Irodalom Őshazák és népvándorlás Általános kérdések Az előmagyarság vándorlásai A magyarság vándorlása az Uráltól a Kárpátokig Irodalom A honfoglalás Az avarok a Kárpát-medencében A honfoglalás történeti előzményei A Kárpát-medence a honfoglalás előestéján A magyarok Etelközben A honfoglalás Irodalom A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyar törzsszövetség neve Politikai szervezet Társadalmi szervezet Gazdálkodás Vallás, műveltség, kultúra Irodalom A magyarság beilleszkedése Európában A népek beilleszkedése, a középkori népalakulások típusai A magyarság harmadik beilleszkedése Irodalom Összefoglaló áttekintés Újabb kutatások és tanulmányok A korai magyar történelem kutatásának áttekintése A legkorábbi magyar krónika és a Levedi-kérdés Irodalom A történeti hagyomány, Attila és a hun-magyar rokonság Irodalom A keleti magyarok, a baskíriai törzsnevek és Jugria Irodalom A székely rovásírás Irodalom

Donald Matthew - A ​középkori Európa atlasza
Ez ​a kulturális atlasz az európai kultúra és társadalom történetének a Római Birodalom széthullásával kezdődő és Amerika felfedezésével lezáruló ezer évét foglalja össze. A középkor - írja Donald Matthew - "ahhoz a mesés szigethez hasonlítható, amelynek minden látogatója talál valamit, ami megragadja képzeletét, s hazatérve mind másként meséli el a látottakat. Egyesek számára a hit korszakát jelenti, másoknak a kézművesség tökélyét vagy a feudális elnyomást, megint mások a primitív társadalmat látják benne, amely egyszer csak valami rejtélyes módon nekilódult... Aki Európának egy ilyen ezerévesnél is hosszabb szakaszához nyúl, mintha kincseskamrában keresgélne, azt remélve, hogy valamely mesés leletre bukkan. Rejtett titkok és csodás misztériumok, úgy tetszik, örökké velejárói maradnak annak, amit el szokás várni a középkortól." Az 5. században az addig egyetlen központból, Rómából erős kézzel irányított birodalom területén és peremvidékén új erők lendültek mozgásba. Voltak, akik Róma örököseként léptek fel - ne feledjük, hogy a 14. századi Itáliában éltek olyan német királyok, akik római császárnak vallották magukat, míg mások éppen a római örökség megtagadásában látták jövőjük zálogát. A közös keresztény hit teremtett egyfajta szellemi egységet, mely a városi és a falusi közösségek mindennapi tevékenységében s a művészetekben is megmutatkozott. A szerző önálló fejezetekben mutatja be a tudományok, a gyógyászat, a katedrálisépítészet fejlődését, a mesteri illusztrációkat készítő kódexmásoló műhelyeket, a Karoling reneszánsz páratlan szépségű műalkotásait, a várak építését, a könyvnyomtatás feltalálását s a középkori térképészetet. A középkori Európát részleteiben is remekül tárgyaló művelődéstörténeti munka azért különösen vonzó az érdeklődő olvasók számára, mert most első ízben jelenik meg magyar nyelven olyan könyv, amely Európa minden nagyobb térségéről legalább egy térkép segítségével könnyíti meg az események megértését. De olyan témákról is készültek önálló térképek, mint az Alpokon átvezető utak, a 14. századi kereskedelem, az egyházi alapítványok s a 15. századi nagy felfedezések. A kitűnő minőségű, többségükben színes illusztrációk mellett kislexikon, időrendi táblázat, földrajzi névmutató könnyíti meg az alapos tájékozódást.

Erdélyi István - Pannoniai ​húsvét
A ​kötet szerzője a VI. század közepén lezajlott langobard-gepida háborút és a langobardok oldalán harcoló, győztes avarok további sorsát mutatja be a régészeti emlékek és az írásos történeti források alapján, az első sorsdöntő naptól, 568 húsvétjától indítva az eseményeket. Ekkor kezdték meg - az avarokkal kötött megegyezés szerint - a langobardok átmeneti hazájuk, a Dunántúl kiürítését. Hogyan alakult ezután az avarok története? A szerző érzékletes képet rajzol további harcaikról, az avarság gazdaságáról és társadalmáról, az avar vezető rétegről és köznépről, majd a frankok csapásai alatt összeomló Avar Kaganátusról, azaz egy olyan eltűnt nép eredetéről és életéről, melynek utódai a honfoglaló magyarokkal is találkoztak, majd összeolvadtak.

Thuróczy János - A ​magyarok krónikája
E ​kötet magyar fordításban pontosan azt a szöveget közli, amely latinul 1488-ban gyors egymásutánban két nyomtatott kiadásban, Brünnben és Augsburgban is napvilágot látott: Thuróczy János krónikáját a magyarok történetéről a kezdetektől Mátyás királyig, valamint Rogerius gesztáját a tatárjárásról. Thuróczy János, az első világi történetíró Mátyás udvarában szolgált, előbb a kúria jegyzőjeként, majd élete végén a királyi személyes jelenlét bíróságán ítélőmesterként. Művének első részét (Károly Róbert uralkodásáig) a középkori krónikás hagyomány alapján készítette el, Nagy Lajos koráról saját művébe másolta Küküllei János egy évszázaddal korábbi krónikáját (mely csakis ennek köszönheti fennmaradását), a Nagy Lajostól Mátyásig terjedő korszak pedig Thuróczy eredeti alkotása. A magyarok krónikája középkori krónikairodalmunk összegző, legteljesebb lezárása. Rogerius mester itáliai származású pap, aki a pápai legátus kíséretének tagjaként került Magyarországra, s itt élte át a tatárjárás (1241-1242) véres időszakát. Siralmas ének a tatárok magyarországi pusztításáról című művét közvetlenül az események után írta, saját élményei alapján. A mű azonban távolról sem csupán élménybeszámoló, hanem objektív elemzéseket tartalmazó, oknyomozó történeti munka, középkori irodalmunk kiemelkedő alkotása. Fennmaradását szintén csak annak köszönhetjük, hogy elkészülte után közel negyed évezreddel Thuróczy János függelékként krónikájához csatolta és kinyomatta, hiszen nemhogy kézirata nem maradt fenn, de még csak egy utalás sem arról, hogy Thuróczy előtt bárki ismerte volna. A két mű együtt pedig olyan kötetet alkot, melyet fél évezrede Mátyás király is kezében tartott...

Klaniczay Gábor - Az ​uralkodók szentsége a középkorban
A ​késő középkori uralkodó dinasztiák Európa-szerte előszeretettel használták fel hatalmuk legitimálására a szent királyok kultuszát. Az Árpád-ház különlegesen sok szenttel dicsekedhetett. A "hitvalló" király, Szent István, a szűz herceg típusát megtestesítő Imre, a lovag-szent László és a szent hercegnők Erzsébettel és Margittal kezdődő sora szemléletesen képviseli e kultuszforma különféle modelljeit. Klaniczay Gábor szintézisre törekvő könyve a magyarországi példából kiindulva az összehasonlító elemzés módszerével vizsgálja az európai szentkirály-kultuszokat és az uralkodói-dinasztikus szakralitás formaváltásait a X-XV. században.