Válogatott ​versek és versfordítások

Szabó Lőrinc - Tücsökzene
Szabó ​Lőrinc (1900-1957) A Tücsökzene ciklus a háborús és az azt követő megpróbálatások ellenére a gyermekkor emlékeit idézi, önfeledten idillikus világához fordul; a középkorú költő 370, egyenként tizennyolc soros versben tekinti át életét . Áradni kezdenek az emlékek megállíthatalanul, a költő a tücskök muzsikáján át újra képes a mindenséghez kapcsolódni. A Tücsökzene izgalmasan modern, univerzális tudatregény, a költői életmű ragyogó betetőzése.

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc összes versei
E ​két kötet tartalmazza Szabó Lőrinc máig ismert összes versét. A kötet szerkezetét a költő életében megjelent sorrend szerint alakították ki.

Reviczky Gyula - Versek ​és műfordítások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc összegyűjtött versei I-II.
"Szabó ​Lőrinc azok közé a különben nem túlságosan gyakori költők közé tartózik – írta róla költői életútját összegző, nagy tanulmányaiban 1955-ben Illyés Gyula –, akinek életműve egyben életregény. A világirodalom két legnagyobb életregényének – Szent Ágoston és Rousseau írásának – címe egyaránt ez: Vallomás. Mi egyéb a lírai vers is? Gyűjteménybe állva, mi mássá válhat az ilyen líra, ha anyagát a társadalom szikráztatja ki, mint izgalmas, mert kettősen is hiteles leleplezésévé az egyénnek is, a világnak is?" Korának balzaci és baudelaire-i értelmében is megrázó, hiteles érzékeltetésével, "amikor a kapitalizmus már toronygombig elöntötte a magyar városokat is", Szabó Lőrinc véglegesen személyes és végletesen őszinte életbeszámolója irodalmunknak egy nagy hiánya fölé csinált hidat, Illyés szerint: ez a látszólag csak magával foglalkozó lírikus voltaképpen a polgári élet konfliktusainak legnagyobb költői ábrázolójává nőtt modern líránkban. Világszemlélete, amely költészete minden szakát végigkíséri, s amelyről hitvallásszerűen külön nagy verset is írt: a materializmus. Igazságérzetével, individualista moralitásával párosulva sötét, véres, nemegyszer tragikus képet tár elénk, olyasfélét, mint a kritikai realizmus mesterei, akik feladatuknak környezetük és koruk fölboncolását tekintették. Szabó Lőrinc önmagát boncolta. Kevés költő volt, aki magával kegyetlenebbül járt el, magát ridegebben feltárta volna, mint ő. "Műve tragikussága így olyan kicsengésű, mint a sorstragédiáké."

Nemes Nagy Ágnes - Szárazvillám
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Faludy György - Faludy ​György összegyűjtött versei
"1975-ben ​megjelent _Levelek az utókorhoz_ című kötetem zárószavában némi rezignációval említettem, hogy több, mint négy évtizedes írói működésem során mindössze három verskötetem látott napvilágot. (A Levelek volt a negyedik.) Hozzáfűztem azt is, hogy az emigráció szűkös körülményei közt az olvasó ezúttal is a csak verseim harmadát kapja kézhez. A világ alakulása láttán, meg a magam karrierje iránti közönyöm tudatában úgy véltem: ennél sokkal több életemben már amúgy sem lát nyomdafestéket. Annál nagyobb örömmel jegyezhetem ide: tévedtem. A jelen könyv, majd négyszáz verssel, közlésre szánt költeményeimnek nem egy, hanem három harmadát tartalmazza." (F.Gy.)

Reviczky Gyula - Reviczky ​Gyula összes költeményei
Ismertető Az ​1870-es évek elején kialakuló "modern" magyar lírát - szemben a Gyulai Pál értelmezte "népnemzeti" hagyományokkal - az "örök emberi" érzések feltérképezése vezette; a művészet közkinccsé tételének programja, illetve a nemzetek közeledésének vágya egyesítette e "kozmopolita költészet" első nemzedékét (pl. Endrődy Sándor, Darmay Viktor, Indali Gyula stb), amelynek legnagyobb alakja kétségtelenül Reviczky Gyula volt. Reviczkyt - már az 1870-es évek eleje óta ismerte a hazai irodalmi élet. A különböző fővárosi és vidéki lapok szerkesztőjének művészi-filozófiai kritikáira, Heine-fordításaira felfigyelt a szak- és közvélemény, a siker azonban csak közvetlenül halála előtt érte el. Személyes hangú, vallomásos líráját Petőfi, Vajda és Heine hatása formálta, valamint Schopenhauer eszmevilága. Elutasította a népies irány tradícióit és romantika pátoszát, "érzelem-kultuszával" inkább a szentimentalista hagyományokhoz kapcsolódott, verseit a panaszos boldogtalanság és a rezignált lemondás ellentéte jellemezte, kifejezve nyomorúságos és küzdelmes életét, amelyet alapvetően származása és nincstelensége határozott meg. Reviczky líratörténeti helyét az impresszionizmushoz közel jelölte ki irodalomtörténetünk. A "dal" műfaját a modern szubjektivizmus és hangulatiság eszköztárával megújító költőt így méltán tekinthetjük Ady, de főként Juhász Gyula és Kosztolányi elődjének. A kötet minden lírai és verses elbeszélő szöveget tartalmaz, ami a hazai forrásokban hozzáférhető. Tartalmilag felöleli Reviczky 1874 és 1889 között írott zsengéit, lírai ciklusait, kiadatlan verseit, töredékeit és kísérleteit, valamint műfordításait. Nem közli azonban tehetségét más oldalról bizonyító kritikáit, drámatöredékeit, így amellett, hogy bevezető kiadványa egy jövőbeli "összes műveknek" - a Reviczky-líra teljességigényű összegzése.

József Attila - József ​Attila művei I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Számadás
A ​huszadik század elején indult modern költőket ma már klasszikusokként olvassuk, ám a többnemzedéknyi távolságot mégsem érzi a mai verskedvelő. Nem véletlen, hogy Kosztolányi napjainkban is a legnépszerűbbek közé tartozik. A Nyugat költői közül ő az, aki a legközvetlenebb hangon szól megrázó kérdésekről, énekli a halált, ünnepli a szerelmet és az élet csodáját. Bámulatos verselésében, pazar rímeiben, sajátos dallamot muzsikáló sorainak lüktetésében rejlik páratlan népszerűségének titka. Válogatásunk a lírai életmű legszebb darabjait tartalmazza, köztük "A szegény kisgyermek panaszai" és "A bús férfi panaszai" teljes szövegét is. A válogatás és a szöveggondozás Fráter Zoltán munkája.

Laár András - Laár ​Pour L'art
Sokáig ​nem gondoltam, hogy majd könyvet írok, sőt a verseket se kiadásra szántam eredetileg. Komoly művészi tevékenységnek magamra vonatkozólag csak a zenélést éreztem, illetve a festést, amibe időnként belemerültem. A versek hülyülésből születtek, de ennek a hülyülésnek az idők során lett mélyebb értelme is. Bár már 17 éves koromban is írtam egy-két, néhol viccesebb, néhol komolyabb költeményt, az igazi kezdet csak későbbre tehető. Az itt olvasható versek nagy része 1975-től kezdődően egy „kottagrafikus költészeti kommandó" inspirációjára jött létre. Erről a következőket érdemes tudni abban az időszakban kottagrafikusként dolgoztam a Zeneműkiadónál, ahová mindennap rendesen, kora reggel be kellett menni. Itt másokkal együtt kollégám volt Bornai Tibor és Orosz Barna is. Tiborral már akkor is együtt zenéltem, Barnát pedig ott ismertük meg mindketten a „kottagrafikán". Sorokba rendezett rajzasztaloknál ültünk, hárman egymás mellett, épp beszélőtávolságban, és munka közben, vagy épp munka helyett, kis rajzokat küldözgettünk egymásnak, barkochbáztunk, rejtvényeket adtunk fel egymásnak, vagy akár egy-egy új verset hoztunk a másik két „művész" döntőbírósága elé. Nemegyszer hármasban mászkáltunk el munka után délután, estébe vagy akár éjszakába nyúlóan is verset írni.

Boncza Berta - Csinszka ​versei
Indítsd, ​Csinszkám, bízvást útjuknak dalaidat, én gyönyörködő illetődöttséggel olvastam mély tüzű, igazán poétalélekből fakadó ütemű, hol finom halkságú, hol őserővel felviharzó verseidet. A magyar irodalom gazdagszik velük, a magyar közönség pedig szerető érdeklődéssel fogja magához ölelni annak a költőasszonynak a lelkét, aki Ady Endre megvalósult álma, egyetlen tiszta szerelme, szertefoszlott mámorok után végre megtalált igaz boldogsága volt. _Vészi József_

Ismeretlen szerző - Verses ​országjárás
Mit ​ér a föld, ahová születésünk, élményeink szerint tartozunk? A költő tud erre legszebben felelni, ő látja legérzékenyebben, benne a legnagyobb a nyughatatlan kíváncsiság és a mozdulatlan hűség, a röghöz tapadás, a szívdobogás két egymásba feszülő üteme, mindaz, ami mindnyájunkat szülőhazánkhoz köt. Kétszázhetvenöt költő vallomását veszi kézbe az olvasó ezzel a kötettel, klasszikusaink és élő költőink színe-javának meghatódott vallomásait. Az antológiát egyik kiváló élő költőnk: Fodor András válogatta nagy körültekintéssel, s ő írta a versek közt eligazító előszót is. A magyar irodalom gyöngyszemei / szerk. Kormos István sorozat tagja

Kosztolányi Dezső - Válogatott ​versek
A ​diákoknak szóló kötetben Kosztolányi Dezső válogatott versei olvashatók.

Somlyó György - Hármastükör
Alcím: ​I.Válogatott versek, II. Válogatott tanulmányok III. Válogatott műfordítások

Kosztolányi Dezső - Kínai ​és japán költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Összegyűjtött ​versei
Lírai ​igéző erejével Nagy László több mint három évtizeden át szólt és énekelt közöttünk. Töményen, nehezen bogozható vállalásokkal s képekkel, erkölcsre, emberségre és szavára kényesen. Képzeletének egyetlen villanása elegendő, hogy az élet egyetemességével szembesítsen. Emberi lényünk teljességet ostromló vágyaival: "Ki viszi át fogában tartva / a Szerelmet a túlsó partra!" S a képeivel át lehetne rajzolni a világot. Emberibbre, tisztábbra. A tartás s a fegyelem erejétől egyetlen tömbből faragottá. Mert amit Adyról írt, róla is szól: "Akinek ország nem fáj, azoknak: pózmagyarság, Póz-e, ha embert is magához mérhetőt kíván?" Verseiben az emberi helytállás és odaadás "mércéjét" példázta folyton. Költő ennél többet értünk nem tehetett.

Heltai Jenő - Heltai ​Jenő versei
A ​nyolcvanas években jelentkezik első verseivel. Az első igazán városi költő, a polgári világ eredeti, eleven típusainak megrajzolója, aki könnyedén szellemes, bájosan pajzán kabaré-dalaival iskolát teremtett – új színt, sajátos hangulatú költői arculatot jelentett a kor epigon irodalmában. Nem véletlen, hogy dalait nemcsak szavalták, de énekelték is, s szinte minden egyes új verse egyszersmind új szenzációt aratott. A költő utolsó tizenöt esztendőjében írott, jobbára ismeretlen versei annyi mélységet, finoman árnyalt humanizmust, mosolygós-könnyes életszeretetet sugároznak, hogy méltán soroljuk őket nagy élményeink közé. Ezek a költemények méltó befejezői egy olyan költői oeuvre-nek, melyben a jóság, a meleg emberei érzés nemcsak a humanista kötelező póza volt, hanem átélt és megélt emberei valóság. A kötet a pályakezdő Modern dalok, a közismert Kató versek, a kacagtató portrékkal teli Fűzfasíp és az 1947-ben megjelent meghatóan szép Elfelejtett versek mellett tartalmazza a csak lapokban megjelent verses krónikáinak ma is közérthető részleteit, az utolsó tíz esztendő kiadatlan verseit, valamint műfordításainak legjavát.

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​műfordítások I-IV.
Weöres ​Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordítás irodalmi legjava terméséhez tartoznak. A költő területileg és időben a világirodalom legkülönbözőbb műveinek magyar nyelvű tolmácsolására vállalkozott, proteusi alkatából fakadóan bámulatos beleérző képességgel, nyelvi kreativitással. Mivel az ötvenes években csupán fordításai jelenhettek meg és létfenntartását is csak ezeknek köszönhette, rengeteg ismert és ismeretlen verset teremtett újjá anyanyelvünkön. Ezeknek csak egy részét közölte az Egybegyűjtött műfordítások 1986-ben megjelent három kötete. A mostani életmű kiadás teljességre törekedik, a műfordítások első részeként a híres keleti (kínai, indiai, perzsa, vietnámi, mongol) anyagot adja közre, amelyben nemcsak az eddig összegyűjtött művek szerepelnek. Mivel Weöres a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, műfordításai nem csak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.

Radnóti Miklós - Erőltetett ​menet
Radnóti ​a fasiszta barbárság tombolása közben jutott el a klasszicitás, a művészi tökély magaslatára. E magaslatig hosszú és nehéz utat kellett megjárnia. Költői tehetségének néhány alaptulajdonsága, a békéhez, az idillhez, az antikizáló buklikához való vonzódása, valamint a társadalmi lázadás, a kor haladó politikai mozgalmaival rokonszenvező és változást sürgető igény már korai köteteiben is megnyilatkozik (Pogány köszöntő; Újmódi pásztorok éneke; Lábadozó szél), de a kifejezés költői erejét ekkor még gyengíti a divatos avantgarde megoldások erőltetése. A világháború közeledte, a fasizmus kibontakozása, saját halálraítéltségének tudatosodása költészete nemes egyszerűsödését, legbenső hajlamai felszabadítását váltotta ki a Járkálj csak, halálraítélt!, de főként a Meredek út c. kötettől kezdve. Akár József Attila, mindvégig pontosan megkülönbözteti előre megpecsételt egyéni sorsát és a jó ügy későbbi diadalának perspektíváját (Sem emlék, sem varázslat). Kiküzdött, megszenvedett magyarságáról vall e korszak verseinek nyelvi tisztasága, a régebbi magyar líra örökségének egyéni adaptációja, s több nagy vallomás hazaszeretetéről, a "búvó otthoni táj" vonzásáról (Nem tudhatom..., Negyedik Ecloga). Antifasizmusa is az érett és tűnődő, kevésszavú alázat nyelvén, tényközlő hitelességgel, bosszúvágy nélkül, de a fojtott felháborodást mindvégig éreztetve fogalmazódik meg (Eclogák, Töredék, Razglednicák).

Ismeretlen szerző - A ​magyar költészet antológiája
Az ​antológiák feladata, hogy időről időre hozzáférhetővé tegyék jeles szerzők legfontosabb műveit. Másrészt azonban minden új antológia az irodalom önmeghatározásának új kísérlete is. Az Osiris klasszikusok sorozatban most megjelenő egykötetes magyar költészeti antológia a magyar líra évszázadainak legfőbb értékeit gyűjti egybe az Ómagyar Mária-siralomtól a XX. század már klasszikusnak tekinthető szerzőig. Közli a magyar líra hagyományosan legjelentősebbnek tekintett darabjait, de anyaga nem korlátozódik a legismertebb versekre. Kevésbé ismert költők nagy versei és nagy költők kevésbé ismert versei is helyet kaptak a kötetben, amely mintegy ezerkétszáz oldalon feltérképezi a líratörténet alakulásának gyakran szerteágazó útjait. Az antológia népköltési munkákat nem tartalmaz. Elsősorban lírai műveket közöl, csupán egy-két indokolt esetben szerepel hosszabb epikus mű részlete. A kötet anyagát válogatta és az utószót írta Ferencz Győző.