A ​Lady

Bret Easton Ellis - Glamoráma
Glamoráma ​- azaz hírességek, sztárok, csillogó egyéniségek panorámája. Ezt kínálja új, fergeteges cselekményű könyvében Bret Easton Ellis: kandi kíváncsiságunk kielégítését, hogyan élnek, hogyan szeretnek, ölelnek, ölnek, üzletelnek a sztárok, egy új világ új, veszélyes elitje... A szerző könnyed, csipkelődő szatírának induló regényéből végül kafkai hangulatú vízió bomlik ki, amelyben úgy kavarognak korunk "hősei", a film- és popsztárok, topmodellek, rendezők, producerek, sportolók, divattervezők, mint konfettik egy végtelen buliban... vagy mint egy felrobbantott repülőgép utasai.

Toni Morrison - A ​Paradicsom
A ​XIX. század végén százötvennyolc felszabadított rabszolga elindult nyugatra Mississippiből és Louisianából, hogy otthont találjon magának. De mert a bőrük színe túlságosan sötét volt, a feketék egyik újonnan épülő városban sem fogadták be őket. Oklahomában telepedtek le végül, és létrehozták előbb Havent, majd Rubyt, ahol még az 1970-es évek közepén is paradicsomi állapotok uralkodtak. A város önellátó, senki sem éhezik, mert háromszázhatvanra gyarapodott lakosa feltétel nélkül és nagylelkűen segíti egymást. Nincs börtön és nincs rendőrség, az eltévelyedőket maga a közösség tartja kordában. De minden hiába a 60-as évek lázadó hangulata már Rubyt is megérinti, a fiatalok megkérdőjelezik apáik fojtogató fanatizmusát és anakronisztikus világnézetét. A regény főszereplője a kisváros maga, alapításától egy megrázó lincselésig tartó története az emberi természetről, a fekete amerikaiak hányatott sorsáról mesél. Morrison 1993-ban irodalmi Nobel-díjat kapott, azóta írta legjobb művének tartott regényét, A Paradicsom-ot.

Mark Twain - Egy ​gyilkosság, egy rejtély és egy házasság
A ​kedves Olvasó Mark Twain tavaly felfedezett, 125 évvel a megírása után publikált kisregényének első magyar kiadását tartja a kezében. A fordulatos história egy furcsa, mesebeli falucskában kezdődik, melyet Szarvasnyalintásnak neveznek - s nagyon hasonlít Mark Twain gyermekkorának helyszínére; az ugyancsak missouri államban található Hannibalra. Egy egyszerű farmer, Joh Gray elhatározza, hogy Mary nevű lányát férjhez adja az isten háta mögötti település leggazdagabb családjának sarjához. De egy titokzatos idegen hirtelen feltűnése - akit a hóban fekve eszméletlenül talál meg - nemcsak Gray terveit húzza keresztül, hanem egy rejtélyes gyilkossághoz is vezet, melynek megoldása áll a történet középpontjában. Mark Twain a világirodalom egyik legnagyobb ifjúsági regénye, a Tom Sawyer kalandjainak befejezése, és másik nagy műve, a Huckleberry Finn kalandjainak megkezdése között írta 1876-ban az Egy gyilkosság, egy rejtély és egy házasság című kisregényét, melyben számos későbbi művének témáit és motívumait fellelhetjük. Az elbeszélés egyszerre önmagában is élvezetes és szórakoztató olvasmány, valamint irodalomtörténeti csemege, és olvashatjuk úgy is, mint a mindannyiunk által ismert és szeretett nagy regényeinek "kis testvérét". E mű mellett Mark Twain elragadó történeteinek legjavából válogattunk a kötetbe minden korosztály örömére.

Nathaniel Hawthorne - A ​skarlát betű / A hétormú ház
Nathaniel ​Hawtorne nevét az amerikai regény megteremtői között tartja számon az irodalomtörténet, azok között, akiknek örökségét mindmáig hordozzák a társadalom és az emberi lélek mélységeinek pontos feltárására vállalkozó amerikai realista írónemzedékek. Az író neve azonban másfajta örökséget is idéz. Tősgyökeres új-angliai puritán család leszármazottja, ősei közt hírhedt boszorkányüldözők is akadtak. E terhes hagyatékot - egy komor világ konok, szűk látókörű, embertelen szemléletét - kívánja Hawthorne az igazság és az emberszeretet mérlegére tenni _A skarlát betű_ című regényében. Főhőse, Hester Prynne a világirodalom remekbe formált, örök asszonyfiguráinak egyike. Hibátlan művészettel megalkotott, tökéletesen árnyalt, gazdag jellem, aki a sivár, kegyetlen puritán erkölcs lélektelen kötelezettségeihez hűtlen, de önnön igaz valójához, legjobb, legártatlanabb énjéhez mindvégig kitartóan hűséges marad. A regény realista korrajz, a XVII. századi Boston életének hiteles krónikája, s egyben romantikus lelkesedéstől fűtött hitvallás: minden puritán előítélettel szemben azt bizonyítja, hogy "a szerelem szent és boldogító". _A hétormú ház_ - noha cselekménye később, az író korában játszódik - szintén a puritán múlthoz kapcsolódik. A hagyomány szerint az író egyik ősapját, a salemi boszorkányperek bíráját átok sújtotta, amely végzetes örökségként nehezedett a családra. A mű Hawthorne "vezeklése" az ősök vétkéért, a nyomasztó bűnrészesség terhe alól való felszabadulás az alkotás, a "kiírás" folyamatában. A történet a rejtelmes sorscsapások után romantikus szerelemmel oldja fel az évszázados bűnt.

Truman Capote - A ​fűhárfa / Álom luxuskivitelben
A ​Fűhárfa egy árva fiú története, aki hóbortos öregkisasszony - rokonai, a bíró, a seriff, a tiszteletes, a pék: az amerikai kisvárosok tipikus figurái között éli át a csak gyerekkorban érzékelhető, álomszerűen fülleteg kisvárosi létet, amely gyújtópontjában egy, a fatetőről vívott harc áll... Ott, a fa tetején mondja a bíró: "aki nem álmodik, az éppen olyan, mint aki nem verejtékezik: a mérgező anyagok benn rekednek a szervezetében." A másik történetben kevesebb a stílromantika. "Szívem, maga eltévesztette a házszámot, én nem vagyok lókórházi kedvesnővér" - így utasítja el a férfiakat Cily Hebrentch, a naiv és rafinált New York-i prostituált, aki "hebrentch"-ségében és jószívűségében amennyire amerikai, ugyanannyira a mi század eleji perditáink rokona is. A mi perditáink többnyire költők múzsái voltak - Miss Cily mellé pedig egy fiatal író szegődik, hogy végignézze tündöklését és bukását a New York-i alvilágban, ahol az álmok mindig "luxuskivitelben" jelennek meg.

William Styron - Sophie ​választ
A ​második világháborús hadszíntért sikeresen megúszó déli amerikai írópalánta - maga Styron - egy olyan háromszög poklába keveredik bele, ahol a másik két "emberi tényező" ugyanezen háború traumájának a perverzitás fokáig sérült pólusa: a regény végén a kettős öngyilkosság a szeretet és gyűlölet, az irracionálissá fejlődő, szinte állati ragaszkodás és kínzás, tapadás és taszítás logikus következménye, shakespeare-i konzekvencia. Sophie, ez a konzervatív, sőt antiszemita lengyel lány a véletlen folytán kerül Auschwitzba, ahol előkelő árja létére zsidósorsot él meg, olyan sorsot, amelyen szerelmének, Nathannak fizikailag nem kellett átesnie. S itt jön a regény egészen eredeti paradoxona: Nathan számára az európai lidércnyomás - még közvetlen átélés híján is - olyan személyes katasztrófát jelent, amely logikusan vezet el a világ teljes megtagadását jelentő őrületig, a halál választásáig. E két ember egymás kínzásában, őrült szeretkezéseiben, harcában azért nem lehetséges békében feloldódó megnyugvás, mert a fasizmus patológiája sejtjeikig megfertőzte őket. Hiába akarják a megváltást, már képtelenek rá.

William Styron - Feküdj ​le sötétben
Egy ​fiatal, Virginiából származó lány öngyilkosságot követ el New Yorkban. Megdöbbentő halála a kiindulópont, melyre az eseményt előidéző okok, motívumok - az előélet - feltárását, kegyetlen megvilágítását céljául kitűző regény cselekménye épül. Mert e mögött a "mindennapi" haláleset mögött bonyolultnak látszó, s mégis oly logikus rendről tanúskodó bűnök és mulasztások, gyengeségek és csalások láncolata húzódik. Peyton Loftis az "elveszett nemzedékhez" tartozó részeges, kisiklott életű, gyenge apa és a gyűlölet, gyanakvás lelkileg sterilizáló állapotában senyvedő anya végleg "elveszett gyermeke". A huszadik századi Amerika - közelebbről: a Dél - erkölcsi-társadalmi hegycsuszamlásának emlékműve ez a könyv. William Styron (1925–2006), a Fitzgerald-Faulkner-Hemingway utáni nemzedék egyik legnagyobb írója. Most életműsorozatát indítjuk útjára ezzel az első művével, amellyel 1951-ben berobbant az amerikai irodalomba.

Erskine Caldwell - Tobacco ​Road - Dohányföldek
A ​Tobacco Road a legismertebb mû Erskine Caldwell legerõteljesebben kifejezõ regényei közül. Mind könyvszerû, mind színpadi és filmfeldolgozása egy jellegzetesen Caldwell-i szegény, délvidéki családot világhírûvé avatott és a családfõt, Jeeter Lestert, olan óriási körre kiterjedõen népszerûsítette, mint amilyen ismert Twist Olivér. A drámai és a filmbemutatással járó leegyszerûsítés folytán Jeeter személyét széltében-hosszában tisztára tréfás figuraként, Rabelais alakjaira emlékeztetõ bohócként fogták fel és fogadták el. Még a kritikák is arra hajlottak, hogy ilyen síkon domborítsák ki a fõhõs szerepét. Horace Gregory így írt errõl a New York Herald Tribune-ban: "Mr. Caldwell jellemeinek kamaszos, csaknem hülyeségbe hajló ünnepélyessége ösztönösen kirobbanó nevetést kelt az olvasóban, a nézõben vagy a hallgatóban és a szerzõ alakjainak érzéki kalandjait olyannyira tiszteletlenül kezeli, hogy ez már egy burleszk-mutatván vaskos trágárságának a pereméig terjed." A könyv olvasóinak a figyelmét azonban semmiesetre sem fogja elkerülni, hogy a humorban mélységes keserûség vonaglik, mint ahogy át fogja élni azt a tragédiát, borzadályt és lendületet is, tehát mindazt, amivel Caldwell a civilizáció kiesõ területein fogva tartott és az abban alámerült fehér emberek problémájához oly döbbenetesen közel tudott férkõzni. A Tobacco Road az új amerikai Délvidék, voltaképpen egy család története, mely azon a kietlen vidéken tengõdik, ahol egykor még Jeeter Lester nagyatyjának a termékeny dohányültetvénye volt. Ez a történet az érem másik oldalát mutatja meg, mely érem különben "a hamis romantika beteges magnoliáit" ünnepli, azt, aminek a legtöbb délvidéki regényíró oly szívesen hódol.

LaVyrle Spencer - Fátylat ​a múltra
Micsoda ​nagy szerelem volt! De amióta elváltak, látni sem bírják egymást. A sikeres belsőépítész, a feltűnően csinos Bess Curran az elmúlt hat évben mindent elkövetett, hogy semmi ne kösse többé volt férjéhez, a jóképű, sármos Michaelhez, s a férfi sem tett másként. Csakhogy kihagyták a számításból közös gyermekeiket, akik minden igyekezet ellenére örökre összekötik őket. Különösen most, hogy Lisa, a nagyobbik váratlanul férjhez megy és avagy nem csupán erről van szó? Netán szunnyad még elég parázs a hamu alatt, hogy egy kis segítséggel lángra lobbanhasson? Lehetséges volna, hogy Bess és Michael ennyi gyűlölködés és szenvedés után újra egymásra talál, vagy a békítési kísérlet csupán Lisa beteljesületlen vágyálma marad? A Fátylat a múltra! egy család megindító története a remény és a fájdalom keresztútján". - New York Daily News LaVyrle Spencer ezúttal is biztos kézzel vezeti át olvasóit a fájdalom és a szenvedély útvesztőjén ebben a modern mesében, melynek mélyén örök értékek rejtőznek." - Publishers Weekly

Louisa May Alcott - Kisasszonyok
A ​March család négy lánya - Meg, Jo, Beth és Amy - számára nehéz idők járnak. Édesapjuk az amerikai polgárháborúban szolgál, anyjuk otthon igyekszik elfogadható életet teremteni. Sok megpróbáltatást és jó pár örömteli fordulatot végigélve, a lányokból igazi kisasszonyok válnak a történet végére.

Caleb Carr - A ​Halál angyala
1896, ​New York. A város egyik legnevesebb lélekbúvára a magyar származású Laszlo Kreizler. Amikor a rendőrséget vezető Theodore Roosevelt tudomást szerez egy borzalmas gyilkosságsorozatról – amelynek áldozatai fiatal gyerekek, főleg prostituáltak –, a város hatalmas urainak akarata ellenére Kreizler segítségével megindítja a nyomozást. De nem hivatalosan, hiszen azt sokan nem néznék jó szemmel, főleg Kreizler botrányosan modern felfogása miatt, mely szerint az ember személyiségét és tetteit csak összefüggéseiben lehet megismerni. A doktorhoz csatlakozik John Schuyler Moore, a New York Times újságírója, Sara Howard, a metropolisz rendőrségének első női alkalmazottja, valamint két detektív is, az Isaacson testvérpár. A csapat nyomozni kezd, a gyilkos azonban egyre-másra szedi áldozatait, akiket brutálisan gyilkol és csonkít meg. Csak Laszlo Kreizler képes megállítani őt, de a doktor ellenségei és a gyilkos semmit és senkit sem kímélnek. Caleb Carr kritikailag rendkívül méltatott regénye húsz évvel a megjelenése után sem veszített semmit az erényeiből, még ma is lebilincselő, izgalmas és okos thriller. 2018-ban televíziós sorozat készült belőle Daniel Brühl, Dakota Fanning és Luke Evans főszereplésével.

Edith Wharton - A ​vigasság háza
A ​regény főhőse, Lily Bart egy csődbe ment nagypolgári család éteri szépségű ifjú leánya, választás elé kerül: hallgasson-e a szíve parancsára, vagy a belénevelt értékrendnek engedelmeskedjen: azaz szabadon, szerelemből kössön-e házasságot, vagy a csillogó életet, az anyagi biztonságot válassza. Nyiladozó öntudata végül képtelenné teszi a megalkuvásra. Szerelem, társadalmi elvárások, tragédiák klasszikus hármasa a regény, Edith Wharton azonban nem elégszik meg ezzel. Máig modernnek ható szatírát ír, amelynek alapján nem vétetlenül emlegetik őt Henry James női párjának. Egy átmeneti korszak tablóját festi meg, amelyben New York tradicionális nagypolgári családjai és a betelepüli újgazdagok élik egymás mellett fényűzi életüket. Világuk azonban csak látszólag békés, mindennapjaik mélyén pusztító ellentétek feszülnek. A gyökértelen, hagyományok nélküli betelepülők összetőzsdézett vagyonukkal követelnek bebocsátást, az elit társaság életébe. A polgárcsaládok utolsó sarjai pedig egyre nagyobb irigységgel szemlélik az újgazdagok társadalmi emelkedését, s azt a valamit, amely immár megmásíthatatlanul az övék: a fényűző jövőt...

Maggie Stiefvater - Shiver ​- Borzongás
Grace ​nem tud élni egy sárga szemű farkas borzongató közelsége nélkül. Sam két életet él: a nyárban és a télben... Aztán Grace találkozik egy sárga szemű fiúval, aki olyan ismerős, hogy eláll a lélegzete. Az ő farkasa! Csak ő lehet! De a tél itt van a nyakukon... Hagyd, hogy Maggie elbűvöljön a meséjével! Szeretni fogod.

Alice Walker - Kedves ​Jóisten
A ​fehér déli irodalom kulcsalakja az elpusztíthatatlan és önpusztító, metszően józan és rögeszmés, istenváró és istenkáromló, könyörületes és kegyetlen ember - gondoljunk Flannery O'Connor egyszerű georgiai hőseire, akik szenvedélyes vággyal keresik a lelki kapaszkodót, vagy Carson McCullert, Kathrine Anne Porter és Eudora Welty magányosaira, a szeretet-szerelmet szomjúhozókra, az önámítókra és a magukat kifejezni nem tudókra. Nem véletlenül ők a színes bőrű Alice Walker fehér példaképei. Walker 1944-ben, a georgiai Eatontonban született, nyolcgyerekes szegény családban. Mint ízig-vérig déli író, érzi, tudja, hogy a déli ember nem véletlenül olyan, amilyennek az irodalom ábrázolja. Nála azonban a déli típus a feketeközösség világában jelenik meg - s többnyire asszony. "Csak nézd meg magad - vágja a Kedves Jóisten hősnőjének fejéhez a férje. - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy. Az istenbe, egy nagy nulla vagy." És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki hosszú-hosszú éveken át csak Istenhez írhatta leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: "Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni se tudok... De itt vagyok." Keresetlen egyszerűségében felemelő, mozgósító mű Alice Walker regénye, amelyből Steven Spielberg készített nagy sikerű filmet.

Edith Wharton - Az ​ártatlanság kora
A ​19. század végi New York arisztokráciájának életét szigorú törvények irányítják. A szabályok sehol nincsenek leírva, mégis születésük óta ezt tanulják. Itt elképzelhetetlen, hogy egy szépreményű ifjú, jó házból való menyasszonya helyett egy már elvált, tehát bukott asszonyt válasszon. A jóképű Newland Archer jövőjét is már előre megírták a társaság törvényei, miszerint a csinos, fiatal May Wellanddel köti majd össze az életét, egyesítve ezzel a két jómódú család vagyonát. Archer házasságkötése küszöbén ismeri meg jegyese unokanővérét, a szokásokra keveset adó, szabad szellemű, válása miatt a társasági körökből kinézett Olenska grófnőt. A fiatalember saját befolyását és elismertségét latba vetve fölkarolja a leendő rokont, ám lovagiasságába csakhamar gyöngédebb érzelmek keverednek. Newlandet nemcsak a nő szépsége babonázza meg, de intelligenciája és öntörvényűsége is. Tisztessége, az elfojtott szerelmi szenvedély és a társadalmi nyomás választások egész sora elé állítja a férfit... Edith Wharton egyszerre érzelmes és finoman pszichologizáló, Pulitzer-díjas remekműve - mely elevenébe tapintott a hanyatlóban lévő amerikai arisztokráciának - megrendítő emberi dráma, kíméletlen korrajz és az életbölcsesség magasiskolája is egyben.

Edith Wharton - Ethan ​Frome, avagy egy szerelem csapdája
Az ​Ethan Frome a Pulitzer-díjas Edith Wharton egyik legismertebb műve, igazi irodalmi csemege. A szerzőnő ugyanis a prózai megoldásokban és a témaválasztásban minden addig klasszikusnak számító, s többé-kevésbé őt is jellemző szabályt figyelmen kívül hagy. Újszerű szépírói kísérletének eredménye a lélektani és érzelmi realizmus mesterműve, az elfojtott érzések sodró erejű drámája. A különös elbeszélői keretbe foglalt történet főhőse Ethan Frome, a nehéz sorsú massachusettsi gazdálkodó, akit szülei váratlan betegsége, majd halála térített vissza a nagyvárosból a magányosan álló családi birtokra. Ethan hazatér, hogy a farm és a fűrészmalom ügyeit, valamint beteg szüleit gondjaiba vegye. Kötelességszerűen ellátja feladatait, kötelességtudóan feleségül veszi anyja ápolóját, Zeenát, s kötelességszerűen támogatja a később ugyancsak betegeskedő feleséget.

Bret Easton Ellis - Holdpark
Újra ​itt van Patrick Bateman, az 1991-ben megjelent, s azóta kultikus könyvvé vált Amerikai psycho sorozatgyilkosa - egy démoni figura, aki nem hagyja nyugodni Ellis regényének főhősét (a Szerzőt, akit szintén Bret Easton Ellisnek hívnak): mióta megalkotta, állandó rettegésben él, hogy valaki a valóságban utánozni fogja a regényalakot... És most itt van: először egy partin jelenik meg - majd Ellis megtudja, hogy a környéken már vagy egy éve rejtélyes bűncselekmények történnek, amelyek hátborzongató módon hasonlítanak az Amerikai psychó-ban leírt gyilkosságokra... A regénybeli írónak - aki sohasem tudta feldolgozni a hihetetlen sikert: ivott, kábítószerezett, s most romjaiból próbálja újra felépíteni az életét (és megírni végre egy új, a pornográfia határát súroló regényt) - az őrület határáig kell eljutnia, hogy végre elpusztítsa a démont, a vad és perverz történetek kiagyalóját... Mert Bateman ő maga: az egykori fiatal író, aki a családját elhagyó, gyűlölt apáról akart mintázni egy regényalakot, s ez lett belőle - egy vérszomjas szellem, amely már nemcsak őt fenyegeti, hanem a családját is.

Anne Rice - Interjú ​a vámpírral
Mindenkit ​érdekelnek a vámpírok. Évszázadok óta foglalkoztatják a képzeletet, hátborzongató történetek hősei, elkárhozott, démoni teremtmények, az éjszaka gyönyörű vadászai, akik embervérre éhezve lesnek gyanútlan áldozataikra. Ezek a mesék olyannyira lenyűgözőek, hogy egyesek szinte már megszállottan rajonganak értük. Talán éppen ezek a gondolatok jutnak eszébe annak az ifjú újságírónak, aki egy nap különös felkérést kap: valaki, aki azt állítja magáról, hogy vámpír, szeretne interjút adni neki. Ám bármire is számít, egy különc pozőr helyett valódi démont talál. A döbbent riporter szeme előtt megelevenednek a mesék, életre kelnek a legendák, s míg a különös, korszakokon átívelő történet kibontakozik, megismerhetjük egy szörnyeteg emberi lelkét, vágyait, ösztöneit, évszázados kutatását igazságok és válaszok után, s megtudhatjuk, hogy az egyetlen dolog, ami enyhítheti az örök élet kínját, a szerelem. _Anne Rice regényéből Tom Cruise, Brad Pitt és Antonio Banderas főszereplésével készült film, mely a vetítését követően szinte azonnal kultikussá vált a vámpírfilmek között._

Stephen King - A ​ragyogás
A ​ragyogás pompás rémtörténet, amelyben minden hitchcocki klisé adva van: a Colorado-hegység egyik magaslatán a hó által a világtól elzárt szálloda, melynek története hátborzongató rémségek sorozatából áll; egy ún. "második látással", vagyis ragyogással megáldott-megvert túlérzékeny kisfiú, aki azt is megérzi, ami csak történni fog, s érzékenységével jelen idejű fenyegetésként éli át, ami a múltban már megesett; az alkoholizmusából éppen kigyógyult apa, akinek labilis idegrendszere fokozatosan tovább bomlik, mígnem a Szálloda (amelynek történetét meg akarja írni) szelleme teljesen hatalmába keríti, s ezzel a pusztító szellemmel azonosulva családja megsemmisítésére tör; az elhatalmasodó tébolynak már-már természetfölötti őrületté fokozása, s ennek megfelelően olyan "képsorok", amelyekhez hasonlók csak a Hitchcock-filmek tetőpontján találhatók; s végül - ha nem is mindenki számára - a megmenekülés. A regényből sikeres film is készült Stanley Kubrick rendezésében, Jack Nicholsonnal a főszerepben.

Dan Brown - Angyalok ​és démonok
Robert ​Langdont, a Harvard világhírű szimbólumkutatóját egy svájci tudományos intézetbe hívják, hogy segítsen megfejteni egy rejtélyes jelet, amelyet egy meggyilkolt fizikus mellkasába égettek. Langdon elképesztő felfedezésre jut: egy több száz éves földalatti szervezet - az Illuminátusok - bosszúhadjáratra készül a katolikus egyház ellen. Langdon mindenáron meg akarja menteni a Vatikánt a hatalmas erejű időzített bombától; a gyönyörű és titokzatos tudóssal, Vittoria Vetrával szövetségben Rómába megy. Hétpecsétes titkokon, veszélyes katakombákon, elhagyatott székesegyházakon és a földkerekség legrejtettebb barlangján át, őrült hajszát indítanak együtt a rég elfeledett Illuminátusok búvóhelye után.