India ​bölcsessége Szöveggyűjtemény ​India legendakincséből, vallási és filozófiai irodalmából

Padmaszambhava - Tibeti ​Halottaskönyv
Életünk ​folyamatos készenlét. Készenlét a halálra. A halálra mely kapu - rajtunk áll, hogyan megyünk át rajta, mit teszünk, mivé leszünk általa. Nem pedig miatta! Folyamatos okozat keresésünk, pótcselekvéseink megszűnnek, s legtöbbünk bolyong a köztes lét forgatagában, legvégső megoldásként ölelkező anya ölet keresve. Az istenségek szimbólumok, tulajdonságaink,érzelmeink, melyek vezetnek minket, legtöbbször ki tudja hová....pedig legalább nekünk tudnunk kellene! Nekünk szól tehát e könyv, lássuk, milyen örökséget viszünk magunkkal, hogyan fordíthatjuk javunkra, s számtalan lény javára. OM MANI PADME HUM

Szabó Attila - Művészettörténet ​vázlatokban
Szabó ​Attila könyvét mindazok örömmel fogják használni, akik a művészetek bármely ágával foglalkoznak, akár általános iskolai tanulók, középiskolások, felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók, vagy a művészetek történetét, történelmet, irodalmat, zenét tanító pedagógusok. A könyv elsősorban a műalkotások és történelmi, szellemi hátterük megértéséhez nyújt összefoglaló ismeretanyagot, de mindazok haszonnal forgathatják, akik szeretnék, ha nagyobb rálátásuk lenne egy-egy stílustörténeti korszakra, egy-egy nép mai kultúrájának gyökereire, művészetének eredetére és alapvető fejlődéstörténetére. Bemutatja a kezdetektől napjainkig született legfontosabb művészeti eredményeket, a különböző művészeti ágak adott korra jellemző stílusjegyeit, kiemeli és megmagyarázza azokat az építészeti, művészeti alapfogalmakat, amelyek ismerete egy-egy kor művészetének és műalkotásainak elemzéséhez nélkülözhetetlen. Irodalmat kínál a részletesebb művészeti tanulmányokhoz, és megemlít műalkotásokat, amelyek egy-egy korszak művészetében és az emberiség történetében kiemelkedő jelentőségűek, vagy legalább példaértékűek. (...)

Héjjas István - India ​ősi bölcsessége
A ​könyv a hindu eredetű filozófiai gondolkodás csúcsteljesítményeit mutatja be. A szerző szerint ezek a bölcseleti rendszerek nem spekulatív világmagyarázatok és nem is valamiféle ideológiák, amelyek különféle társadalmi csoportok érdekeit szeretnék kifejezni. Ezek a bölcseleti iskolák örökérvényű gondolatokat fejeznek ki, a végső valóság megismerésének módszerét kutatják és arra keresnek választ, hogy hogyan lehet kiküszöbölni az életünkből a szenvedést és hogyan lehet elérni a tökéletes szellemi szabadság állapotát.

Rama Dr. Friderick Lenz - Szörföltem ​a Himaláján
Az ​itt következő beszámoló himalájai kalandjaimról saját tapasztalataimra épül, amelyeket évekkel ezelőtt Nepálban éltem át. Bár valóságos eseményeken alapulnak, átalakítottam és kiszíneztem azokat. Remélem, hogy a következő oldalakon bemutatott belső és külső élmények elszórakoztatják Önt, Kedves Olvasó, és segítik a megvilágosodáshoz vezető úton.

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - Nem ​a test az éned!
Mi ​az anyag? Mi a lélek? Ezek a kérdések már időtlen idők óta foglalkoztatják a filozófusokat. A Nem a test az éned! című könyvben India ősi védikus irodalmának segítségével e kérdésekre kapunk tájékoztató jellegű, könnyen érthető magyarázatokkal és gyakran humoros illusztrációkkal tarkított válaszokat.

Blaise Pascal - Gondolatok
___Mély ​filozófia, még mélyebb pszichológia, őszinte, felfakadó líra és csodálatos zene ez a könyv. Végigvezeti az olvasót a világon, és Istenhez érkezik. Logikus érveléssel és valószínűség-számítással bizonyítja be Pascal az ész emberének, hogy a vallási közöny a legnagyobb esztelenség. Pascal emberábrázolása tökéletesebb a legnagyobb francia pszichológus írók rajzainál. "Villáma széthasítja az eget - írja róla Mauriac -, és bevilágít az ember lelkébe." ___Pascal nem volt teológus, műve mégis a legismertebb és legjelentősebb alkotások egyike a keresztény hit-irodalomban; nem volt irodalmár, a _Kereszténység apológiája,_ mely _Gondolatok_ címen jelent meg, mégis a legszebb költői alkotások egyike.

Umberto Eco - A ​Foucault-inga
Három ​kiadói szerkesztő megunja az okkult könyvek „ördöngös" szerzőinek pancserságát, és egy Abulafia nevű számítógép segítségével nekilát, hogy egy tökéletes Tervet kovácsoljon. Az állítólagos Terv értelmében az emberiség sorsa a Világ Urainak kezében van; ez pedig valamiképpen összefügg azzal a gyanúval, hogy Szép Fülöp francia királynak talán mégsem sikerült felszámolnia annak idején a templomos lovagrendet. Hőseink remekül szórakoznak, ám egyszer csak hátborzongató sejtéseik támadnak... Annyi bizonyos, hogy bajba kerültek. A Foucault-inga a második nagy sikerű regénye Eco professzornak, a világhírű olasz szemiotikusnak. Ezúttal már nem egy gyilkosságsorozat tettesét s a tettes indítékait, tervét kutatja a detektív, mint A rózsa nevében, hanem végső soron maga a Terv: az emberi történelem, sőt a Mindenség tervszerűsége válik meghökkentően kérdésessé. Ha van Terv, akkor minden mindennel összefügg. Ha van Terv, akkor nem kétséges, mi közük a templomos lovagoknak a hasszaszínokhoz, az alkimistáknak a párizsi metróhoz, a titokzatos Saint-Germain grófnak Shakespeare-hez,a rózsakereszteseknek Arséne Lupinhez, a druidáknak az Eiffel-toronyhoz, a Föld forgását bizonyító Foucault-ingának... Kihez-mihez is? Ha van Terv, minden kiderül.

Boda László - Emberré ​lenni, vagy birtokolni?
Emberré ​lenni, vagy birtokolni? Az Evangélium már régen föltette ezt a kérdést: "Mi hasznára van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelkének kárát vallja?" (Mt 16,25). Korunkban - főként Gabriel Marcel és Erich Fromm nyomán - hatalmas visszhangja van a "vagyok" és a "birtokolok" szembesítésének, melyet az erkölcsteológia hagyományosan a keresztény igazságosság keretében tárgyal, ma új szempontokkal gazdagítva. - A "lenni" igéhez kapcsolódik a test-lelki-szellemi értékekben kibontakozó emberség. Az öngyilkosság, a háború, a magzatelhajtás megannyi támadás a "lenni" ige ellen. A "birtokolni" pedig az ember ősvágyát fejezi ki, mely bűnös formájában a hiteles emberéletet fenyegeti. Mégsem arró van szó, hogy a "birtokolni" szót a "létezni" szó ellenségének tekintsük. Az Evangélium az anyagiakkal való helyes bánásmódra hívja fel a figyelmünket. A helyes értékrangsort azonban nem szabad szem elől téveszteni. Nem az ember van a pénzért, hanem a pénz az emberért. A birtoklásvágy eluralkodása a szerelmet és a házasságot is tönkreteheti. Mi tehát az értékek hiteles rangsora ebben? II. János Pál pápa többször is lerögzíti üzenetében, hogy embervoltunk megvalósítása fontosabb a birtoklásnál. Sokatmondó az üzenet, melynek igazsága átszövi ennek a könyvnek valamennyi alapkérdését: "Az ember többet ér annál,mint amije van"...

Boda László - Isten ​országa közöttünk
Elszakadt-e ​a katolikus erkölcsteológia Jézus alapvető üzenetétől, mely a benne elérkezett Isten országára vonatkozik? Nem szakadt el. Ezt az Üzenetet fejti ki és viszi tovább, különösen a hitről, reményről, szeretetről szóló tanításban. Ez a 3 "teológiai erény" egyúttal a keresztény élet alapja. A hitben kitágul és végső értelmet kap az ember jövője. A remény termékeny várakozás az Ígéret beteljesülésére. A szeretet pedig ízelítőt ad e láthatatlan Ország alapélményéből. Mindez tapasztalatközelbe hozza az üdvösséget már itt a földön, és érthetővé teszi, miért válik méltatlanná erre az Országra a hívő keresztény, ha szembefordul a hittel, ha elveszíti a végső reményt és árulója lesz a szeretetnek. -- Ez az Ország tehát nem ködbe vesző illúzió, amely átutalja a földi élet problémáit a bizonytalan túlvilágba. Itteni létformánkról van szó, hiteles emberi életünk titkáról, utunk biztonságáról és öröméről, melyet csak az Ország polgárai, az üdvösség meghívottjai élnek át, amikor a megtérésben megkapják a vízumot ebbe a köztünk és bennünk kezdődő Országba, amely várakozásunk szerint odaát majd beteljesül.

Chaim Potok - A ​nevem Asher Lev
"A ​nevem Asher Lev. Az az Asher Lev, akiről az újságokban és a képeslapokban olvasnak, akiről annyi szó esik a vacsora- és koktélpartikon, a Brooklyni Feszületről elhíresült, legendás Lev. Vallásos zsidó vagyok. Igen. Hívő zsidók természetesen nem festenek feszületeket. Ami azt illeti, hívő zsidók egyáltalán nem festenek - úgy, ahogyan én. Szerfölött kemény szavakat írnak és mondanak rólam, vádakat koholnak ellenem: áruló vagyok, hitehagyott, öngyűlölő, a családom, a barátaim, a népem szégyene; másfelől, a keresztények eszméinek kigúnyolója, a nem zsidók által kétezer éve mélységesen tisztelt létformák istenkáromló kufárja. Nos, semmi efféle nem vagyok. Mindazonáltal teljes őszinteséggel megvallom, hogy vádlóim egészében véve nem tévednek: bizonyos szempontból csakugyan mindegyik vagyok..."

Friedrich Nietzsche - Im-ígyen ​szóla Zarathustra
Az ​Im-ígyen szóla Zarathustra (1883) a filozófiatörténészek szerint szerzője kevésbé kidolgozott, nem elsőrangú fontosságú művei közé tartozik. Nem így vélekednek róla az irodalmárok, akik a költő Nietzsche egyik legjobb művének tartják. A nem filozófus Nietzsche-olvasóknak pedig mindenkor a legnépszerűbb, legkedvesebb olvasmánya volt. Műfajilag a nagy világköltemények, emberiség-költemények közé tartozik, állandó utalással, finom, művészi rájátszással a Bibliára. Cselekménye, története úgyszólván nincs. A szerző - alakmása, alteregója, a perzsa vallásalapító, Zarathustra maszkjában - próféciáit mondja el benne, hol tömören megfogalmazott aforizmák, hol prózai ditirambusok, hol ritmizált prózájú himnuszok, hol példabeszédek formájában (szerepel benne szabadvers is, a műfaj világviszonylatban legkiemelkedőbb darabjai közül). E próféciák értelmét, irányultságát mindmáig vitatják. Sokan a legreakciósabb, prefasiszta elméletek megnyilvánulását vélik kiolvasni belőlük (Zarathustra az Übermenschet, a felsőbbrendű embert jövendöli, hirdeti meg bennük); mások a pozitivista értékválság, az ontológiaellenes, afilozofikus polgári "józan ész" ellen meghirdetett legnagyobb lázadás, az emberi integritás, nembeli szabadság irányába tett "felkelés" halhatatlan dokumentumának tekintik. A mai olvasóra nyilvánvalóan esztétikai értékével hathat elsősorban. Hatalmas, egyívű pátosza, tragikus lírája, önkínzó, öngyötrő vallomásossága, a legmélyebb dekadencia ellen emelt akaratetikája kétségkívül a nagy műalkotások levegőjét árasztja. A huszadik század szinte minden fontos irodalmi irányzata sokat köszönhet e műnek, amely nélkül sem az elioti nagy poémákat, sem Adyt nem lehet igazán megérteni. A mű irodalomtörténeti, filozófiai és esztétikai szempontból alapvető jelentőségű.

Friedrich Nietzsche - Az ​értékek átértékelése
Friedrich ​Nietzsche születésének 150. évfordulóját ünnepli 1994. október 15-én a világ. Ebből az alkalomból adjuk közre posztumusz töredékeinek filológiailag hiteles válogatását, amelynek még egyetlen sora sem látott magyarul napvilágot. A válogató-fordító - Romhányi Török Gábor - két Nietzsche-kiadást vett alapul: az először 1906-ban Wille zur Macht címen kiadott, és azóta is rengeteget vitatott aforizmagyűjteményt, amelyet a filozófus húga rendezett - meglehetősen önkényesen - sajtó alá. Kötetünk másik forrása két világszerte ünnepelt olasz Nietzsche-kutató - Giorgio Colli és Mazzino Montinari - műve: Kritische Studienausgabe (1980), amely több ezer oldalon dolgozza fel a beláthatatlanul hatalmas Nietzsche-hagyatékot, mindenre kiterjedő figyelemmel és abszolút kritikai hitelességgel. Kötetünk olyan jellegzetes nietzschei fogalmakra világít rá, mint az a "nihilizmus", "Isten halála", a "hatalom akarása", az "örök visszatérés"; olyan témaköröket fogva át, mint vallás, erkölcs, hatalom és igazság, társadalom-állam-egyén, művész és művészet, a filozófia.

Raymond Avery Moody - Élet ​az élet után
"Nem ​akartam visszatérni, de mást nem tehettem. És még ugyanabban a pillanatban visszakerültem a testembe. A mellemben iszonyú fájdalmat éreztem, és hallottam a kisfiam rimánkodását: Édes istenem, hozd vissza az én mamimat!" Dr. Moody, a kiváló orvos-filozófus közelebb visz bennünket az emberiség legnagyobb megoldatlan misztériumához. A kötet két részében több száz olyan ember számol be élményeiről, akik visszatérnek a klinikai halál állapotából. A döbbenetes egybeesés a megtapasztalt "halálküszöb" élmények közt nem fordítja dr. Moody kutatásait sem a vallás, sem az okkultizmus irányába, pusztán tényfeltárással és ennek vizsgálatával keres magyarázatot a ma még tabunak számító kérdésekre.

Roland Barthes - S/Z
Milyen ​szövegekre vágynék, milyen szövegeket írnék meg (írnék újra), fogadnék el érvényes erőnek világomban? Az értékfelmérés során mindenekelőtt éppen erre az értékre akadunk: arra, amit ma is lehetséges megírni (újraírni) - ezt nevezzük `írhatónak`. Miért az írhatót tekintjük értéknek? Azért, mert az irodalmi munka (az irodalom, mint munka) tétje, hogy az olvasót immár ne a szöveg fogyasztójává, hanem létrehozójává tegye. Irodalmunkat a szöveg előállítója és felhasználója, tulajdonosa és vásárlója, írója és olvasója közötti könyörtelen szakadás jellemzi, s ezt az állapotot az irodalom, mint intézmény tartja fenn. A mai olvasó egyfajta dologtalanságra, intranzitivitásra, egyszóval `komolyságra` kárhoztatott. Ahelyett, hogy maga játszana, ahelyett, hogy a jelentő varázsa megigézhetné, hogy az írás kéjéből részesedne, nem marad számára más, mint soványka szabadsága arra, hogy elfogadja vagy elutasítsa a szöveget: az olvasás nem több mint `népszavazás`.

Raymond M. Smullyan - A ​tao hallgat
„A ​keresztényeknek – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell győzniük a pogányokat és ateistákat Isten létezéséről, hogy lelküket megmentsék a kárhozattól. Az ateisták – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell, hogy győzzék a keresztényeket arról, hogy az istenhit nem több gyerekes, primitív babonánál, amely csak árt a társadalmi haladásnak. Így aztán üvöltöznek, egymás torkának esnek, vég nélkül csatáznak, míg a taoista bölcs békésen üldögél a folyó partján egy verseskötet, egy pohár bor vagy néhány ecset és paletta társaságában. Átadja magát a Tao élvezetének, és egy cseppet sem izgatja, létezik-e a Tao. A bölcsnek semmi szüksége rá, hogy bizonyítsa a Tao létezését, teljesen leköti annak élvezete.” Raymond Smullyan egy személyben kiváló matematikus és logikus, sikeres zongorista, hivatásos bűvész, humorista és filozófus, akinek mindenről eszébe jut egy (vagy több) anekdota, vicc vagy rejtvény.

Osho - Mindennapra
Osho ​felismerései több mint harminc éve jelentenek nagy örömet és kihívást a spirituális keresőknek. Az Osho mindennapra e felismerések esszenciája. Összhangot teremt a spirituális és filozófiai tradíciók, valamint a modern tudomány és pszichológia vívmányai között. Ez az inspiráló könyv mindennapra kínál egy meditációt, melyek segítségével teljesebben élhetünk a jelenben, és átléphetünk egy újfajta létezésbe, ahol szerves egységet alkot a test, a lélek és a szellem.

Medvigy Mihály - Erkölcstani ​jegyzetek
Mi ​a Városmissziónak a legfőbb és legvégső célja? Természetesen az, hogy Krisztusnak a missziós parancsát teljesítsük, elvigyük örömhírét minden néphez az egész világon. Természetes az is, hogy ha a vén Európában, a nagyvárosokban tartunk missziót, akkor előtte körül kell nézni a bennünket körülvevő világban, és észre kell venni, hogy rengeteg ember él a közelünkben, akikhez az első, tiszta igehirdetés még nem jutott el. Tehát a szó szoros értelmében missziós helyzetben élő egyház vagyunk itt, Budapesten is. Reményt és jövőt adok nektek. Nem egyetlen évnek jelmondata ez, és nem egyetlen történelmi helyzetre vonatkozik, hiszen Jeremiás prófétától idézzük. De az, aki a reményt és a jövőt adja, Ő ugyanaz, most is él, és nekünk is reményt és jövőt akar adni, még ebben a földi életben is, főleg pedig az örök életben. Ezt a lendületet, lelki fölemelkedést kellene sugároznia missziónknak, és Krisztus nevében, Krisztus segítségére építve a remény és a jövő üzenetét kellene továbbadnunk egész társadalmunknak. Ehhez természetesen találékonyságra, tapintatra és valami nagyon nagy erőre van szükség, mindenekelőtt magára a kegyelemre, amely eligazít bennünket a legnehezebb helyzetekben is. (Részlet Erdő Péter bíborosnak a Városmisszió előkészítő tájékoztatóján mondott beszédéből)

C. S. Lewis - Csűrcsavar ​levelei
A ​cambridge-i irodalomprofesszor, író és kritikus leghíresebb könyvében „alulnézetből” láttatja a világot. Az ember ősi ellenségével szemben a szatíra fegyverét alkalmazza, jelezve, hogy félelmesen komoly mégsem rémületes valósággal van dolgunk. A tapasztalt főördög leveleiben időszerű, huszadik századi tanácsokkal látja el a kezdő kísértőt: hogyan térítse le a jó útról a gondjaira bízott fiatalembert. „Tudom, hogy élvezetek segítségével már sok lelket nyertünk meg magunknak. De maga az öröm mégis az Ellenség találmánya, nem a miénk. Ő csinálta a gyönyöröket, nekünk szerteágazó kutatásaink ellenére sem sikerült egyetlenegyet sem előállítanunk. Csupán annyit tehetünk, hogy az embereket arra ösztökéljük, hogy az Ellenség alkotta örömöket általa tiltott időpontban, módon vagy mértékben élvezzük. Arra törekszünk, hogy minden örömöt kiszakítsunk természetes feltételeinek talajáról, és ott gerjesszük fel, ahol legtávolabb esik a természetestől. Legkevésbé emlékeztet a Teremtőre, s a legkevesebb örömet okozza. Aranyszabály: a vágy mind gyötrőbb legyen, a gyönyör mind csekélyebb. Így biztosabb – és stílusosabb.”

Paulo Coelho - Maktub
Maktub ​(que quiere decir «está escrito») es una selección de los artículos de Paulo Coelho publicados en el periódico brasileño Folha de S. Paulo entre junio de 1993 y junio de 1994. Según el autor, «no es un libro de consejos, sino un intercambio de experiencias», una excelente ocasión para reflexionar y reencontrarse con uno mismo.

Ismeretlen szerző - Testamentumok ​- Az Újszövetség könyvei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.