A sok nagy sikerű könyv szerzője legújabb művében arra vállalkozik, hogy a világegyetemmel ismertesse meg olvasóit. A megszokottól eltérően legtágabb “otthonunkból”, a világmindenségből szűkíti a kört, először azzal foglalkozva, hogyan is keletkezett a világegyetem, (ősrobbanás elmélete, a kozmikus űrökkel kapcsolatos legújabb szovjet és amerikai kutatási eredmények, a szuperhalmazok, a kvazárok stb.) Ezután a Tejútrendszert mutatja be, szerkezetét, a kozmikus ködöket, világító és sötét felhőket, csillagtársulásokat, a csillagok keletkezését, fejlődését, típusait. Így közeledünk „hazafelé”, a Naprendszerbe. Megismerhetjük a mindannyiunkat éltető Napot, társainkat a bolygókat, a holdakat, üstökösöket, meteorrajokat stb. A könyv felépítése újszerű, hiszen nem anyabolygónkból indul ki, s így általánosít, hanem az irtózatos méretektől halad a parányi ember felé, aki kicsiny ugyan, de tudása, szellemi ereje képes legyőzni a hatalmas távolságokat is. A könyv alapgondolata világnézeti szempontból rendkívül fontos: a világ megismerhető!
Számos fénykép – több színes is – teszi érdekessé, izgalmassá A Mi Világunk című ismeretterjesztő könyvsorozat első darabját.
(A sorozat következő kötete: Juhász Árpád – A kék bolygó)
Kapcsolódó könyvek
Émilie Beaumont - Marie-Renée Pimont - Csillagok és bolygók titkai
Ez a csodálatosan illusztrált könyv a világűr titkait tárja fel a gyerekek előtt. Választ kaphatnak belőle például olyan kérdésekre, hogy hogyan keletkeztek a bolygók, mi jellemzi őket, mi a szerepe a Napnak és a Holdnak, mi a Tejút és mik a galaxisok. Megismertet az ember első űrutazásával, a Holdra szállással, az űrrepülők és rakéták működésével. Az új ismeretek elsajátítását szellemes játékok segítik. A könyv elolvasása után a gyerekek másképpen tekintenek majd a csillagos égre.
Erich Übelacker - A Nap
Az őseink számára rejtélyesnek hitt égitest szakszerű, közérthető, szemléletes bemutatásával, számos jelenségre és titokra kapunk feleletet. Megtudhatjuk, hogy mi az ózonréteg, összeütközhet-e a Nap a csillagokkal, s fekete lyukká válhat-e majd. Színes fotókkal és ábrákkal gazdagon illusztrált könyv.
Carl Sagan - Milliárdok és milliárdok
A csillagász Carl Sagan, a világ legelismertebb tudományos írója, Pulitzer-díjas, és számos ismeretterjesztő bestseller szerzője ezúttal utolsó, gondolatébresztő és provokatív tanulmánygyűjteményét adja közre. Az írások témája széles skálát ölel fel, a sakkjáték keletkezésétől a marsbeli élet problémáján és a globális felmelegedésen keresztül az abortuszról folyó vitáig. Sagan utolsó könyve a természettudományokban, a matematikában és az űrkutatásban szerzett ismereteinket a mindennapokra alkalmazza. Emellett napjaink legellentmondásosabb kérdései közül is érint néhányat, és segít felfogni a minket körülvevő világot, amint az a közelgő új évezred kihívásaival készül szembenézni. Ráadásként az utolsó tanulmányban különleges bepillantást merünk Sagan gondolatainak legmélyébe, hiszen ezt akkor írta, amikor már tisztában volt saját halála közeledtével.
Isaac Asimov - A robbanó Napok
Veleszületett képessége van hozzá, hogy a legtitokzatosabb tudományos elméleteket is érthetővé tegye - szokták mondani a neves amerikai tudósról, napjaink legolvasottabb tudománynépszerűsítőjéről, a számunkra tudományos-fantasztikus regényei révén ismerős Isaac Asimovról. Legfrissebb könyve tárgyául olyan problémagubancot választott, amelyben számos tudományág legizgalmasabb kutatásai futnak össze. A szupernóvák, e gigantikus energiakitörések tanulmányozásától várják a csillagászok az "ősrobbanás" titkának megfejtését; e hatalmas űrbeli olvasztótégelyekből eredeztetik az asztrofizikusok mindazokat a (hidrogén- és héliumfúzió útján létrejött) nehezebb elemeket, amelyekből a kőzetek, a fémek, a szerves anyagok fölépülnek; a belőlük eredő kozmikus sugárzással hozzák összefüggésbe a biolúgusok a földi élet keletkezését és az evolúció olyan, máig megoldatlan rejtályeit, mint a "nagy kihalások" időszakai (pl. a dinoszauruszok hirtelen-váratlan pusztulása.) S az olvasó, miközben Asimov élvezetes stílusú enciklopédiáját lapozza, nemcsak a neutroncsillagok, fekete lyukak, fehér törpék és vörös óriások távoli világába pillanthat be, de az ókoriak természetfölfogásával, az újkori csillagászat legnagyobbjaival, a genetika és az evolúcióelmélet klasszikusaival és modern kutatóival is ismeretséget köthet,
Timothy Ferris - A világmindenség
Amióta a kozmológia tudománnyá nőtte ki magát, szorosan összekapcsolódott a fizikával. Nem véletlen, hogy az általános relativitáselmélet jelentéstartalmának letisztulásával kapott szárnyakat. Einstein elmélete volt az első, melytől univerzális megoldást lehetett remélni a világegyetem kialakulására és fejlődésére vonatkozóan is.
Ezek a remények nem minden tekintetben váltak valóra, egyre inkább kiderült, hogy az univerzum megértéséhez még Einstein gravitációs elméleténél is bonyolultabb, általánosabb elméletre van szükség. Így aztán a kozmológia lassanként szerves egységbe olvad a fizika makroszkopikus szintű általános elméleteivel, de ami még ennél is furcsább, napjainkban úgy látszik, hogy a világegyetem jellegét a szubatomi szinten megnyilvánuló kölcsönhatások alakították. Az elméletalkotás alapja a megfigyelés. Bizonyos alapvető természeti állandók értékének pontos meghatározását csak műszereink fokozatos fejlesztésétől remélhetjük.
A Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk? kérdésekre nem csak a tudomány keresi a választ. A filozófia, a művészet, a vallás egyként illetékes. Ferris, aki kozmológus, szakmájának prominens képviselője, emellett tud is, szeret is írni, toleráns ember. Önmagát és kollégáit nem tekinti csalhatatlannak, a tudomány válaszait sem kizárólagosaknak. Ez is csak egy út, mely a megismeréshez elvezethet, tele buktatókkal, fordulatokkal, ragyogó szellemi alkotásokkal és esendő emberi életekkel. De mint oly sok területen, itt is igaz, hogy a megismeréshez vezető út legalább olyan fontos, mint az eredmény maga.
Almár Iván - A SETI szépsége
Almár Iván csillagász-űrkutató, c. egyetemi tanár, az MTA Csillagászati Kutat<űntézetének tudományos tanácsadója
Ez a kötet nem a fantázia terméke, hanem egy ténylegesen működő, izgalmas, számos tudományág; látókörét átfogó kutatási téma bemutatása. Szerzője immár két évtizede az IAU bioasztronómia bizottságának vezetőségi tagjaként és az IAA SETI bizottságának társelnökeként aktív résztvevője a nemzetközi SETI tevékenységnek.
E könyv mindazokhoz szól, akik arra kíváncsiak, hogy miként kereshetőek tudományos eszközökkel idegen civilizációk nyomai az égen.
„Gratulálni kell a szerzőnek, mert sikerrel oldotta meg az összefoglalás nehéz feladatát, eredeti gondoatokkal és saját kutatási eredményeivel fűszerezve."
Simon Singh - A Nagy Bumm
"A világmindenséggel kapcsolatban az a leginkább fölfoghatatlan, hogy meg lehet érteni"
/Albert Einstein/
Simon Singh hisz abban, hogy nem csak az Einsteinhez hasonló géniuszok képesek fölfogni a világegyetem természetét meghatározó fizika lényegét. Mindnyájan képesek vagyunk rá. Könyve az ókori teremtés-mítoszoktól a görög filozófusokon és későbbi évszázadok gondolkodóin át kiváló, olykor hóbortos tudósok sorával ismertet meg, akik a világ keletkezésének megértéséért küzdve már-már megszállottan szegültek szembe az örökkévaló, változatlan kozmoszt hirdető akadémikus tudományossággal. Könnyed és világos stílusban magyaráz el bonyolult tudományos gondolatokat. Megérthetjük például, mi rejlik a kozmikus tágulás, a vöröseltolódás, a gravitációs tér vagy a szférák zenéje kifejezések mögött, s közben nagy ívű és lebilincselő történeti áttekintést kapunk a világegyetem létrejöttét magyarázó ősrobbanás-elmélet kialakulásárol. A Nagy Bumm élvezetes és kalandos tudománytörténeti utazás. Simon Singh 1964-ben született az angliai Somersetben. A Cambridge-i Egyetemen részecskefizikából szerzett PhD-fokozatot. Először producerként dolgozott a BBC-nél, majd Fermat utolsó tétele címmel 1996-ban díjnyertes dokumentumfilmet rendezett. Két korábbi könyve - A nagy Fermat-sejtés és a Kódkönyv - világszerte nagy sikert aratott.
Both Előd - A világmindenség
A sorozat köteteinek tárgya az ember és környezete: a Világmindenség, a Föld, az ember, az ember helye az élővilágban, Magyarországon, Budapesten. Minden kötet alapismereteket tartalmaz 77, ABC-ben sorakozó szócikkben. Megfigyelésre, rendszerezésre, következtetések levonására ösztönöz, tankönyv-kiegészítő vagy tankönyvpótló lehet az általános iskola 4. osztályától. Az egyes köteteket kislexikon zárja, a könyvben szereplő jelentős személyiségekről.
Reggel feljönni, este lenyugodni látjuk a Napot, este megjelenni, hajnalban eltűnni a Holdat - ez a legegyszerűbb csillagászati megfigyelés. Az már kicsit nehezebb, hogy eligazodjunk az égbolton látható csillagok között, de ezt is meg lehet tanulni. Ennél is távolabbra már csak csillagászati eszközökkel jutunk. Csillagászati alapfogalmakkal viszont nemcsak a csillagos eget vagy a mindenséget nézve találkoztunk: elég lapozni egyet a naptárban, ránézni a karóránkra - az időmérés és a naptárkészítés is csillagászati ismereteken alapul. A Föld, a Naprendszer, a Tejútrendszer, más tejútrendszerek, a bolygók körül keringő holdak, a csillagok világa, megismerésük története, a csillagászati megfigyelések lehetőségei és eszközei szóban és képben - ez a Világmindenségről szóló könyv tartalma.
J. Craig Wheeler - Kozmikus katasztrófák
A közismert asztrofizikus és író, J. Craig Wheeler lélegzetelállító utazás keretében mutatja be a szupernóvák, a fekete lyukak, a gamma-kitörések és a hipertér rejtelmes világát. Mindez ma már nem tudományos fantasztikum, napjaink asztrofizikájának élenjáró kutatási területét képezi.
Amikor egy nagy tömegű csillag összes nukleáris tüzelőanyagát elhasználta, élete véget ér. Ám ahelyett, hogy mindezt csendesen tenné, egy hatalmas, katasztrofális robbanás keretében, szupernóvaként fejezi be életét.
A robbanáskor olyan óriási mennyiségű energia szabadul fel, amely könnyűszerrel túlragyog akár egy sok milliárd csillagból álló galaxist is. E nem mindennapi eseményeket összefüggő történetbe rendezve a könyv végigköveti a csillagok háborgó életét - a születéstől egészen a halálig -, és elvezet bennünket a fekete lyukakká történő összeroskadás, az időgépként működő féreglyukak, a feltételezett bébi buborék-világegyetemek és a térre és időre vonatkozó, forradalmian új nézőponttal szolgáló tízdimenziós húrelméletek elképzeléséig. Az út során bemutatja azokat a bizonyítékokat is, melyek a Világegyetem gyorsuló tágulását jelzik, valamint szó esik a gamma-kitörések - melyek a kozmikus méretű katasztrófák között is talán a legnagyobbak - megértésében bekövetkezett forradalomról is.
A világos és könnyen érthető analógiáknak, az egyszerű nyelvezetnek és a Tim Jones által készített, jól áttekinthető illusztrációknak köszönhetően e könyv érthető közelségbe hozza a Világegyetem legérdekesebb és leghihetetlenebb objektumait és elképzeléseit.
Monika Wittmann - Bolygók és csillagok
Bolygók és csillagok
Milyen messze van a Nap?
Mik azok a hulló csillagok?
Hány holdja van a Jupiternek?
A Pixi ismeretterjesztő sorozat a kisiskolások számára is érhetően magyarázza el a világ dolgait.
Egyszerű szövegel
Sok kép
Információs blokkok
Rejtvények
Teszt
Mini-Lexikon
A Pixi ismeretterjesztő sorozat füzeteit pedagógusok, illetve az adott téma szakértői ellenőrizték.
Ismeretlen szerző - Csillagászat
A csillagászat az ókorban a legfontosabb tudomány volt. A fizika, a matematika, a kémia, a biológia és más természettudományok kifejlődésével a csillagászat szerepe ugyan csökkent, de egészen a múlt század közepéig a csillagászat egyenrangú társa volt a többi természettudománynak. Századunk második felében a csillagászat ismét az előtérbe lépett.
Tihanyi László - A kalap és a galaxis
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Geoffrey Cornelius - Csillagképek kézikönyve
A kötet ismerteti a csillagászat történetét, összefoglalja az égbolt megfigyelésének alapelveit, megmagyarázza az éggömb, az állatöv és az ekliptika fogalmát. Színes illusztrációkkal.
Erich Übelacker - Csillagképek és csillagjegyek
Milyen a téli és a nyári égbolt, milyen csillagokat látnak a Föld másik féltekén lakók? Milyen mondák fűződnek a csillagképekhez? Hogyan függ össze a Vízöntő az özönvízzel? Mik az állatövi csillagjegyek? A könyvet lapozgatva választ kapunk ezekre a kérdésekre és még sok hasonlóra is. Végre magyarázatot kapunk csillagászat és az asztrológia összefüggéseire, de ellentéteire is.
Claudine Masson - Jean-Michel Masson - Csillagok és bolygók
Hogyan ismerjük fel a csillagokat és a csillagképeket? Keressük meg a bolygónkat! Mi a szerepe a Holdnak és a Napnak?
Ismeretlen szerző - Fedezd fel a világot! - Az Univerzum és a csillagképek
A sorozat ötödik kötete eredeti illusztrációk segítségével érzékelteti az emberi gondolkodás számára felfoghatatlanul hatalmas világegyetem méretét és arányait. Űrteleszkópok által készített, látványos fényképek és rajzok segítségével mutatja be a csillagképeket, amelyekhez különböző skálák és színkép-jelmagyarázatok társulnak a könnyebb megértés végett. Emellett számos érdekességet is tartalmaz: felsorakoztatja az univerzum rekordereit, a legnagyobb csillagképtől egészen a legparányibb csillagig.
Joachim Herrmann - Csillagok
Pontos és részletes határozókönyv természetbarátoknak. Bevezetés a csillagok vizsgálatába, sok ötlettel és magyarázattal. Amit tudni érdemes a Napról, a Holdról, a csillagokról, a bolygókról, csillagrendszerekről, meteorokról, üstökösökről.
John Gribbin - Egyedül vagyunk!
Az Egyedül vagyunk a Földről és a Világegyetemben elfoglalt helyének jelentőségéről szól. Tárgyalásmódja merőben új felfogású és provokatív. Számíthat valamit is egyetlen bolygó a Mindenség végtelenjében? John Gribbin arról győzi meg az olvasót, hogy igen! Érvelése szerint annak köszönhetjük létezésünket, hogy 600 millió évvel ezelőtt egy "szuper üstökös" csapódott a Vénuszba. Ez azonban a történetnek csak egyik része, csupán egyetlen a csillagászati és geofizikai érvek közül, amelyek mind a Föld különleges volta mellett szólnak.
Gribbin elsőként foglalja szerves egységbe annak a kozmikus eseménysornak az elemeit, amelyik a Föld sorsát döntően alakította, lehetővé téve intelligens civilizációnk kifejlődését - egy olyan civilizációét, amilyen Gribbin álláspontja szerint nincs még egy a Tejútrendszerben. Még ha a Földhöz hasonló bolygók gyakoriak is, sőt maga az élet is sokfelé előfordul a világegyetemben, olyan intelligens, technikai civilizációt, amilyen a Földön kialakult, sehol másutt nem találunk. Ha az emberiség túléli a jelenlegi környezeti válságot, akkor az egész Tejútrendszert otthonává teheti. Ha nem, akkor pusztulásunk a szó szoros értelmében egyetemes jelentőségű esemény lesz.
John Gribbin az egyik legkiválóbb és legjobban érthető kalauzunk a tudomány nagy kérdéseiben. Ebben a könyvében mindezek közül a legnagyobbat, a legizgalmasabbat, és a leginkább zavarba ejtőt boncolgatja: miért vagyunk itt, hol van a helyünk a Világegyetemben - és van-e egyáltalán jövőnk.
Janice VanCleave - Csillagászat
Miért keringenek a bolygók?
Milyen forró a Nap?
Mi tartja a Holdat föld körüli pályán?
Mi a fekete lyuk?
E könyvben a fenti és még számos kérdésre választ kaphatunk 101 játékos, biztonságos és nem költséges kísérlettel és gyakorlattal, amelyeket végezhetünk akár otthon, akár a tanteremben. A SH Junior sorozat csillagászat című kötetében a gyerekek egy cipősdoboz-planetárium segítségével is megismerkedhetnek az égbolttal, feltérképezhetik egy spárgával, egy szövegkiemelővel és egy tűvel. A Föld védelmező erőterét akár egy játékmágnessel is szimulálhatják.
A 101 kísérlet mindegyike ismerteti a kísérlet célját, a hozzávaló anyagokat, lépésről lépésre közli a teendőket, a várt eredményt és a tudományos magyarázatot a gyermekek számára is érthető módon. A szülők is bizonyára örömmel fogadják majd, hogy minden egyes gyakorlatot gyermekek teszteltek, olcsón és biztonságosan végezhetők akár otthon, akár az iskolában.
Adriana Rigutti - A csillagászat képes atlasza
Napközben örökké rohanunk, esténként hipnotizáltan bámuljuk a televízió képernyőjét. Elvakítanak bennünket a nagyvárosok fényei, lassan elfelejtjük a csillagos égbolt szépségét, alig emlékszünk már a Hold változásai, a bolygók mozgása, az évszakok eljövetele mögött munkáló jelenségekre, természeti törvényekre. Ez a pazar kiállítású könyv az emberiség legősibb tudományával, a csillagászattal foglalkozik: a legfrissebb kutatási eredményeket előtárva mutatja be a Világegyetemet, jellemzi Napunkat, a bolygókat, a csillagokat és a galaxisokat. Gazdag kép- és ismeretanyaga főként azok számára szolgál érdekességekkel, akik komolyan érdeklődnek a kozmosz jelenségei iránt, de nem barátai a matematikai formuláknak.
Megjelenés: 2006.