Ne ​csüggedj, lelkem!

Ismeretlen szerző - Biblia
A ​biblia szó az ógörög byblion többes száma, jelentése "könyvek". (A "könyvtekercs" jelentésű byblion szó pedig a byblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte.) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi "könyvek"-nek a szent iratok gyűjteményét. A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen "Írásnak", "Írásoknak" nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést), továbbá "Isten Igéjének", "Szentírásnak", "Könyvek Könyvének" is hívják. Az "Isten Igéje" elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál. Ezen kívül Ézsaiásnál az "Úr könyve" néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.

Victor Sion - Élj ​a jelenben!
A ​mi korunkban, amikor az ember olyan gyakran menekül emlékeibe vagy terveibe, jót tesz visszatérni a jelen pillanatba, hogy teljes gazdagságát és termékenységét megízlelje. „A jelen pillanat a lélek és Isten találkozási pontja”. Victor Sion atya, a „Lisieux-i Teréz lelki realizmusa” címû könyv jól ismert szerzõje, itt arra hív bennünket, hogy álljunk egészen Isten rendelkezésére, álljunk készen megtenni azt, amit Õ kér tõlünk, akkor, amikor Õ akarja, legyünk szegények és elhagyatottak, vagyis, hogy valóban szabadok legyünk! A javasolt útvonal nem könyvízû, nem egyenes, nem is logikus, amolyan félhangosan suttogott titok. Egy hívõ lélek szeretné megosztani velünk, amit kapott, hallott, felfogott. A szerzõ újra áttekinti, árnyalja, kiegészíti. Felüthetjük ezt az írást találomra. Akárhol találjuk benne magunkat, a hozzánk szóló Lélek egységben van önmagával. S ez az egység egyesíti a tekintetet, a vágyat, az életet. Ez a könyv egy tervezett négyrészes sorozat elsõ darabja. A szerzõ tollából származó többi kötet témája: Ráhagyatkozás, A bûnös esélye, Mária

C. S. Lewis - A ​szeretet négy arca
A ​földi szeretet csupán elmosódott mása az „eredetinek”, s így bármily nemes érzés, megtisztulásra szorul. A szerző e kései írásában éleslátóan, képszerűen, jókora derűvel jeleníti meg a ragaszkodás, a barátság és a szerelem szépségeit, nem feledkezve meg visszásságaikról sem. „A természetünkből fakadó szeretet csak akkor lehet örök, ha beleolvadt az isteni eredetű adakozó szeretet örökkévalóságába.”

Daniel-Ange - Sebeket ​gyógyító szeretet
Lisieux-i ​Szent Teréz (1873-1897) francia karmelita szerzetes a szeretet szentje. (Kis Szent Teréznek is emlegetik, megkülönböztetésül a nagy misztikus szenttől, a spanyol Avilai Szent Teréztől). Az o életéből vett epizódokkal, minden embertársa iránt megnyilvánuló szeretetének példáival szolgál rendtársának kis könyve, amely a szent tiszteletét óhajtja szélesebb körökben elterjeszteni, illetve a karizmatikus közösségek számára kíván lelki olvasmányt, elmélkedési anyagot szolgáltatni. A szerző egyébként feltételezi olvasóinál a szent életének nagy vonalakban való ismeretét és önéletírásának olvasását.

M. Basilea Schlink - Gondviselő ​jó Atyánk
Milyen ​nagy ajándék Isten gyermekei számára – akik a Krisztusban nyert drága váltságot hitben megragadták –, hogy mennyei Édesatyjuk életük legapróbb részletére kiterjedően gondot visel róluk. Az ebben a könyvecskében található imádságok segítenek abban, hogyan „éljünk” ezzel a kimondhatatlanul gazdag kiváltsággal.

Michel Santier - Megújulás ​az egyház szívében
Harminc ​évvel azután, hogy a Megújulás elérte Franciaországot, íme egy világos és pontos elemzés a Megújulás Katolikus Egyházban betöltött mai helyéről. Az egyszerű tényeken túl találhatunk e könyvben néhány ötletet arra, hogyan segíthetjük elő a Megújulás beilleszkedését az egyházmegyékbe a nagyobb egyházi egység érdekében: megtanulva együtt munkálkodni, figyelmesnek maradni a Szentlélek szavára… A szerző püspök, aki tapasztalattal rendelkezik e téren. Támpontot nyújt azok számára, akik a Megújulással kapcsolatban kérdéseket vetnek fel, de eligazítja a hívőket és lelkipásztorokat is, akik együtt járnak a közös úton. Michel Saniter atyát 2001 októberében szentelték püspökké Luçon egyházmegyében, 18 év papi szolgálat után. A „Réjouis-toi” („Örvendj”) közösség alapítója. Az Instance de Communion du Renouveau Carismatique Catholique Français (A Francia Katolikus Karizmatikus Megújulás Egységéért szervezet) elnöke volt és az ICCRS (International Catholic Charismatic Reneval Services: Katolikus Karizmatikus Megújulás Nemzetközi Szolgálata) tanácsának tagja 1991-től 1998-ig.

Ismeretlen szerző - A ​szeretet arca
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Etienne Richer - A ​reménység ereje
A ​keresztény reménységtől mi sem áll távolabb, mint az idealista optimizmus vagy a világ realitásától való menekülés. A harmadik évezred közeledtével a pápa szüntelenül arra buzdít bennünket, hogy lépjünk be a szent reménységbe, amely nem csal meg. Sürgető hívása egyértelműen mutatja nemcsak nekünk, keresztényeknek, hanem minden embernek, hogy gyorsan kell cselekednünk, mert a reménység tétje óriási! Mint lelki életünk hathatós motorja, a remény környezetünk számára is bátorítást nyújt. Etienne Richer atya a Bibliából, valamint az Egyházatyák és számos lelki író tanításából bőségesen vett idézetekre támaszkodva segít rátalálnunk a szent reménység ízére. Etienne Richer atya 1985 óta tagja a Nyolc Boldogság Katolikus Közösségnek, 1992-ben szentelték pappá Cordes-ban. Ő a cseh és a magyar házak tartományfőnöke.

Jókai Anna - Ternyák Csaba - Sajgó Szabolcs - Szeretet ​szigetek
Látszatra ​könnyű, de valójában ezerágú feladatrengeteg értelmezésére és továbbgondolására ösztönöz szándékaink szerint a mostani kötetünk. Mert a szeretet egyszerre éhség és gyönyör, tűnő és maradandó, összetartó és elválasztó, s minden, mi életünk értelme. Általa látunk és eltávolodunk, értelmet nyerünk, és teljesülünk. A szeretet maga a remény, mert föltételezi azt, amiről már hírmondónk, Mikes Kelemen is tudta: „ahol nincsen emberi reménység, ott vagyon az isteni segítség". Mindig tudtuk: a szeretet által lehetünk méltók erre, de csakis általa és vele. Ahogyan kötetből is világosan felsejlik: ez a felismerés már teljes egészében e századi. Az idézett szavak azonban keményen kopognak: „a 21. század vagy keresztény lesz, vagy nem lesz." Sokan és sokféleképpen idéztük Malroux híres mondását a múlt század fordulójának lacrimosájában, s most a század első évtizedének végéhez közeledve, avatott szavak szólnak minderről kötetünkben. Mindenek előtt az imádság szavával. Mert itt van köztünk, és itt válik születésében is kibontva teljes értelművé Jókai Anna Ima Magyarországért című elhíresült verse, ami a bénultságból útra indított, és irányt szabott a mi 21. századunknak. És itt vannak az ezredforduló Rómájában a világegyház sokszínűségét megtapasztalt Ternyák Csaba egri érsek messzire nyúló gondolatai, a jezsuita teológus Sajgó Szabolcs elmélyülésre intő meditációi és költői sorai. A Szeretet szigetek, mint könyvcím és fogalom így tehát a fenti provincia közös gyermeke. Üzenet is egy szívszorító korban a reményt vesztőknek: „Kinek az ég alatt már senkie sincsen, / Ne féljen: felfogja ügyét a jó Isten." Mert valóban ezt jelezte minden kornak Arany a Toldi által, mai érvénnyel is mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy ennél többről is szó van. Szeretnénk hinni, hogy az Isten felé fordulás a mi korunk újbóli felismerése, életünk megújítója lesz, s ebben a jelben kapcsolódnak majd össze a szeretet mai szigetei.

Dr. Gyökössy Endre - Bandi ​bácsi a szeretetről
Kiadóm ​egyszer megjegyezte: - Bandi bácsit egyik életrajzírója a szeretet teológusának nevezte; föltételezem – folytatta -, hogy akkor sok cikk, tanulmány, igehirdetés van íróasztala fiókjában, amelyek mind a szeretet titkát feszegetik. Ha ezeket összegyűjtené, szívesen megjelentetnénk Karácsonyra, a Szeretet Ünnepére. Valóban összeszedegettem huszonnyolc írásomat, s így született ez a műfajában alig meghatározható könyv, mert az alaptémán, a szereteten kívül alig fűzi össze ez írásokat valami, még időrendi sorrend sem. Talán ezt a címet adhatnám könyvecskémnek: teológia és valláslélektani variációk a szeretetre. Vagy még egyszerűbben, a szeretet breviáriuma, amely bármikor elérhető, bárhol felnyitható s ugyanazt sugallja: szeressünk, MÉGIS szeressünk, akkor is, ha számtalanszor kiütötték tenyerünkből mások felé nyújtott szívünket. Szeressünk, s nem azért, mert „érdemes”, hanem azért, hogy embernek érezzük magunkat, az Emberfia rokonának, ma élő tanítványának, mert szeretet nélkül nem lehet és nem érdemes élni, mert „a szeretet a legnagyobb és soha el nem múlik.”(1Kor 13) Még akkor sem, ha újra és újra keresztre feszítik. (Gyökössy Endre)

M. Basilea Schlink - Isten ​szent maradéka
Ebben ​a kis füzetben Basilea Schlink azt mondja el, mik Isten népének fő ismertetőjelei, mi az a szívbeli hozzáállás, ami minden hívőt kell, hogy jellemezzen.

Norman Vincent Peale - Hit
A ​szerző, Norman Vincent Peale évtizedekig dolgozott papként, és szónoklatain és írásain keresztül milliók életére gyakorolt hatást. A hit magvai sorozatot lapozgatva az olvasóknak lehetősége nyílik arra, hogy megismerkedjenek Dr. Peale üzenetével, mely arról szól, hogy a szeretet mekkora erővel bír életünkben.

Dutka Judit - A ​kegyelemre készülni kell
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csengei Ágota - Istenről ​beszélő vonalak
A ​hit valójában nem filozófiai kérdés, hanem életforma. Egész életünk, a gondolkodásunk és a cselekedeteink teljes szívvel való alárendelése annak az eszmének, amit az életünk zászlajára tűzünk. Ennek értelmében Istenben hinni azt jelenti, hogy átadjuk neki a múltunkat, a jelenünket és a jövőnket is, és egész életünket a szeretet szolgálatába állítjuk. Életed: Szeretet-üzenet, Melyet Szent Lelkével ír Az Isten. Bárcsak eljutna A címzettekhez! Ne maradj Borítékba zárt levél!

Lengyel Anna - Rados Péter - "Millió ​évekre született"
Nekünk ​önmagunkról le kell tudni mondani. Rá kell tudni hagyatkozni a Gondviselésre. Amikorra kinyílott az értelmünk, addigra tudtuk azt, hogy örök életű teremtmények vagyunk. Valószínűleg így is születtünk már - ez a Jóisten ajándéka. Ha valaki önmagáról tudja - mert fölismerte önmagában, mert érzi -, hogy örök életű teremtmény, "millió évekre született" - ahogy az ókori egyiptomiak fogalmazták meg -, akkor ez a néhány évtized, ami itt van a Földön, ez guggolva is kibírható. "A legfontosabb, hogy az Égiekkel rendben legyen az ember."

Lengyel Anna - Rados Péter - Irigykednek ​ránk az angyalok
"Ha ​gondolkodom, az Úr Jézusról gondolkodom." Ha megkérdezik tőlem, hogy nekem mi a legfontosabb, akkor azt válaszolom, a holokauszt. Ebben minden benne van. Hitalapon is. Római katolikus vagyok, ha gondolkodom, az Úr Jézusról gondolkodom. Hogyan definiáljuk az embert, a homo sapienst? Úgy, hogy az az élőlény, aki már a transzcendens felé valamilyen értelemben kinyílt. Ezt a definíciót édesanyámtól tudom. Vértes László úgy definiálja a leleteket, hogy az [...] előember, vagy már ember. Ha amulettet talált - mondta Vértes Laci a mamámnak - akkor az egy ember. Az Egy Istent hívő ember, Ábrahám leszármazottja, tehát zsidó, keresztény vagy muzulmán. Ezért is őrület a harc, az ellentétek, hiszen mi mindnyájan Ábrahám gyermekei vagyunk.

Conrad De Meester - Jelenléted ​az örömöm
Elisabeth ​Catez, 1880--1906, huszonhat év. Egy tavasznyi idő... Mégis elég volt a kibontakozáshoz, ahhoz hogy egészen kimondja magát Istennek és testvéreinek, akik sokkal többen vannak, mint valaha is gondolhatta volna. Az Egyház 1984 november 25-én avatta boldoggá ezt a kármelita nővért. A szentháromságról nevezett Boldog Erzsébet nővér Isten jelenlétének prófétája. Élete példaértékű jelentőséget hordoz: megmutatja, hogyan lehetünk mi is égő csipkebokrok, melyekben az Úr kinyilatkoztatja magát (vö. Kiv 3,2). A bokorból pedig ez az üzenet hangzik: Isten téged sem szeret kevésbé, Ő benned lakik, és vár. Még ha a te történeted más formát ölt is, ez tulajdonképpen nem lényeges. A fontos az, hogy megtaláld a rejtett forrást, amely átalakítja kertedet. Isten szeretne a forrásod és a kerted lenni.

Viktor E. Frankl - Pinchas Lapide - Istenkeresés ​és értelemkérdés
Viktor ​E. Frankl (1905-1997), orvos, filozófus, a harmadik bécsi pszichoterápiás irányzat, a logoterápia és egzisztenciaanalízis megalapítója. Pinchas Lapide (1922-1997), teológus és vallástudós. Izraelben, Németországban és Svájcban tanított. Munkásságának középpontjában a zsidó-keresztény párbeszéd áll. "Frankl: nézze csak, talán ez az egyetlen mód, amellyel személyes tiszteletemet kifejezhetem Önnek, hogy olyan dolgokat mondok, amelyeket még sohasem mondtam, sőt nem is gondoltam, s ezeket Ön elé tárom. Mert Önnek is meg kell értenie a helyzetemet. A logoterápiát szívesen leértékelnék azáltal, s ez könnyen megy, hogy azt mondják, ez világnézet, ez személyes ideológia, ez Frankl úr személyes vallásossága, ő nem is tudós; a hátsó kisajtón be akarja engedni a vallást, miután végre megszabadultunk a csuhásoktól, stb. Nos, bizonyos értelemben ebben is van valami igazság. Mert a logoterápia nyitotta transzantropológiai - akarattal nem mondok transzperszonális - dimenzióra. (...) Lapide: Isten láthatatlan és bebizonyíthatatlan. Egyetértek. De a szeretet, a remény, a bátorság és a lelki nemesség létezése is kibújik a fényképészet, az objektív tudomány és a logikus bizonyítás elől - azonban nem a hit elől, amely gyakran sokkal mélyebb belátásra juttat. Életünkben a legszebb és a legnagyobb dolgok, úgy tűnik, éppen nem a racionalitás diktátumának engedelmeskednek. (...)"

Fazekas Valéria - A ​véletlen Isten szempillantása
Aki ​a szenvedők mellett áll: Aki magára hagyja kilencvenkilenc juhát, hogy azt az egyet, a kallódót, az elveszettet megkeresse. Pap lesz gondolta egykor, ifjan. Azután költő, író, színházi szerző lett, aki a hajdani gyóntatópap helyett valamennyiünknek vall műveivel. A hitét el nem hagyta, de mert kételkedő, a kákán is csomót kereső, ironikus alkat a vallás is nehezen boldogul vele. Az egyház úgy véli nem Noé bárkája, amely fölvesz bennünket a galambbal együtt. Mi, emberek, a szenvedés hajóján megyünk az égi házába. Kereste a bizonyosságot. Tán még ma is keresi. nem adta fel a reményt, ahogy egyszer megjelenik valaki a gangon, enyhén felhajtott gallérú ballonkabátban, becsönget, és azt mondja: Itt vagyok! Hogy tudjuk: létezik. Hogy ő a világ fenoménja.

Kozma László - Énekeljetek ​elmétekkel!
Milyen ​utat válasszon egy ma érettségiző fiatalember, milyen tudást kell megszereznie ahhoz, hogy megalapozott bizakodással építhesse jövőjét? Erre a kérdésre is választ ad a Roska Tamással, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának akadémikus professzorával készült interjú. A könyv érdekfeszítő módon, a tudós életútján keresztül mutatja be egy új tudományág fejlődését, a különféle szakterületek együttműködését, egy felsőoktatási intézmény megszervezésének történetét, az életünket közvetlenül befolyásoló új találmányok létrejöttét. Az interjúkötet választ keres arra is, hogy mit jelent az elkötelezettség, a hit, a tudós meggyőződése, hogyan függ össze a számítástechnika és a zene, a művészet, hogyan egészíti ki egymást a tudományos kutatás és az egyéni élet, a család harmóniája.