Teljesebbé ​válni Önfejlesztés, ​önmegvalósítás, önmeghaladás

Ismeretlen szerző - Az ​ember és szimbólumai
Álom ​és valóság csodás találkozását örökíti meg e kötet, mely nemcsak az önmagunkról szóló ismeretek új tartományait csatolja a már kialakult világképünkhöz, hanem lényeglátó és élvezetes összefoglalását is adja századunk egyik legnagyobb pszichológusa, Carl Gustav Jung gondolatrendszerének. Jung kapcsolódása a freudi tanokhoz közismert. Kevesen tudják viszont, mi az a nagyon lényeges különbség, mely a két tudós mentalitása között megmutatkozik. Freud számára az álom vágyteljesítés, ezzel szemben Jung az álmokban a „tudattalan önkifejezéseit" véli felfedezni. Az álomszimbólumok véleménye szerint egy olyan psziché megnyilvánulásai, amely a tudatos lélek felügyeletén kívül esik. Az organikus és pszichés növekedés elveiben nincs különbség. „Amint a növény virágot hajt, úgy hozza létre a lélek a maga szimbólumait. Minden álom ennek a folyamatnak a bizonyítéka." A kötet az egyes szimbólumok értelmezése, és eredetének bemutatása mellett az egyetemes kultúrtörténetet átfogó kalauzként is szolgál.

Eric Berne - Emberi ​játszmák
Eric ​Berne, az 1970-ben elhunyt amerikai pszichiáter ezt a könyvét segédkönyvnek szánta szakemberek számára. Ő is és a kiadó is meglepetéssel tapasztalta, hogy a kötet rövid idő alatt laikusok körében is bestsellerré vált, s ma már minden idők egyik legnépszerűbb pszichológiai tárgyú munkája. Hogy mi e páratlan siker titka? Talán az, hogy a szakzsargont nem ismerő olvasó számára is rendkívül frappánsan, lépten-nyomon "aha"-élményt kiváltva tárja elénk mindennapjaink (élet, házassági, szexuális stb.) "emberi játszmáit".

Dr. Csernus Imre - Kádár Annamária - Pál Ferenc - Popper Péter - Sors ​és önismeret
Ismerd ​meg önmagad, és tudni fogod a sorsodat - mert a sorsod te vagy! Nem külső erők uralkodnak rajtad, jellemed, személyiséged alakítja jövődet - mondta a delphoi jósda papnője, Püthia a hozzá fordulóknak, s ennél nehezebb, ugyanakkor izgalmasabb feladatot aligha adhatott volna nekik. Az ember gyakran önmaga számára is megfejthetetlennek tűnő rejtély: mást gondol, mint amit érez, mást mond, mint amit gondol, és mást tesz, mint amit mond. Valódi belső motivációink nyomába eredni életre szóló kaland, tele meglepő, felszabadító, ugyanakkor gyakran zavarba ejtő és fájdalmas felfedezésekkel. Mégis érdemes! A Mesterkurzus-sorozat legújabb kötetének neves szerzői ezúttal azt a kérdést vizsgálják, hogy miként vonhatjuk befolyásunk alá sorsunk alakulását, s a nehéz helyzetekben hogyan szabadíthatjuk fel belső erőforrásainkat. Gondolkodjunk velük együtt, hiszen ahogy Emerson írja: "A világ utat nyit annak az embernek, aki tudja, merre tart."

Feldmár András - Ébredések
Az ​Ébredések tehát az én credóm, ami szintén nem azért született, hogy a nézeteimet, a hitvallásomat a magadévá tedd, elhidd, másold vagy kövesd, hanem azért, hogy bátorítson és megerősítsen, hogy artikuláld, fogalmazd meg, mondd ki a saját credódat. Amikor a gyerekek megtanulják, hogy mit szabad és mit nem szabad, hogy mit kell és mit nem kell tenniük, ezt a szülőktől, a tanároktól, a rokonságtól tanulják meg, explicit vagy implicit módon. Ez az a közeg, amelyben úszunk anélkül, hogy észrevennénk, hogy tulajdonképpen miben is vagyunk. Ez a helyi, provinciális, homogenizáló hipnózis a moralitás világa. De mindannyiunknak megvan a lehetőségünk arra, hogy felébredjünk, megvizsgáljuk a parancsolatokat, tilalmakat, muszájokat, és kialakítsuk saját individuális, a helyi moralitáson felül álló etikánkat. Más embereket csak arra lehet, arra szabad bátorítanunk, hogy ők is merjenek erre vállalkozni.

Dr. Csernus Imre - A ​nő
​"Ez a könyv, a NŐ-ről szól, aki a férfiak imádatának a tárgya, az örök és megfoghatatlan csoda, amelyet már sokan leírtak és megfogalmaztak. Én meg arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan lesz valakiből jó Nő! Nehéz téma, de ahogy megfigyeltem, ez mindkét nemet egyformán izgatja." Mitől nő egy nő? És vajon mitől jó nő? Hogyan képes egy nő - vagy akár egy férfi - megélni saját nemiségét? Tud-e jó példával szolgálni gyermekeinek? Tudja-e jól érezni magát a saját bőrében? És tesz-e valamit azért, hogy jobb legyen? Ha Ön elég erős, hogy feltegye magának ezeket a kérdéseket, lapozzon bele Dr. Csernus Imre legújabb könyvébe! Bátraké a szerencse...

Pál Ferenc - A ​szorongástól az önbecsülésig
A ​szorongásaink, aggodalmaink, nehézségeink és gyöngeségeink rettenetesen megkeseríthetik az életünket. Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink, a zavaraink akadályoznak minket és kapcsolatainkat, de a munkánkat is. Amikor akadozik az élet bennünk és körülöttünk, amikor azt gondoljuk magunkról, hogy velünk valami nincs rendben, éppen akkor van igazán szükségünk az önbecsülésre. Az önbecsülés az emberi élet egyik alapértéke. Általa vagyunk jóban önmagunkkal, érezhetjük jól magunkat a bőrünkben, és lehetünk érdekes társaság magunk számára. Az önbecsülés tesz alkalmassá arra, hogy megfelelő társat találjunk magunknak, akivel kölcsönös meghitt kapcsolatban lehetünk. A megfelelő önbecsülés segít megvédeni magunkat, és nem engedi, hogy rosszul bánjanak velünk. Megalapozza a hiteles kommunikációt, és alkalmassá tesz az együttműködésre érzelmileg nehéz helyzetekben is. Az önbecsülés segít, hogy ne vegyünk több terhet magunkra, mint amit az élet valóban nekünk szánt, de ami a miénk, azt képesek legyünk hordozni. Az önbecsülés révén tudjuk kihozni magunkból a legjobbat, és elviselni vereségeinket. Az önbecsülés által tisztelhetjük magunkat akkor is, ha gyöngének bizonyultunk. Szilárdságot biztosít, hogy ne akarjunk mindenkinek megfelelni, és megerősít, ha valaki nem fogad el minket. Az önbecsülés széppé teszi az életet, mert segít fölfedezni mások értékeit, és megbecsülni mindazt, amit kapunk. Ráadásul az önbecsülés sok pénzt takarít meg nekünk, hiszen nem szorulunk rá arra, hogy tárgyakon keresztül, birtoklás révén bizonygassuk magunk előtt is, hogy érünk valamit. Az önbecsülés hozzájárul a boldogsághoz azáltal is, hogy mindig lesz egy barátunk, akire számíthatunk, aki együttérzéssel fordul felénk - mi magunk. Az önbecsülés sok szorongástól és aggodalomtól szabadít meg, gyógyítja a sebeinket, és lehetővé teszi, hogy egészségesen és önfeledten éljünk. Segít, hogy szembenézzünk a realitásokkal, még ha fájdalmas is. Az önbecsülés föltárja, hogy a szívünk mélyén lakik bennünk valaki, aki sokkal több, mint amit valaha is reméltünk.

Kurt Tepperwein - Mit ​árul el a betegséged?
A ​nyugati orvostudomány sokat tud az emberi test működéséről. S ha az meghibásodik, képes megjavítani. A baj csak az, hogy módszerei sokszor nem az okokat, hanem csupán a tüneteket szüntetik meg. Az utóbbi évek változásai hozták, hogy a gyógyítással foglalkozó szakemberek figyelme mindinkább az egész emberre - nem csak annak működésére - terelődött. Egyre többen hangoztatják, hogy a lelki tényezőknek döntő szerepe van az egyén sorsának, egészségének alakításában. A könyv psziché és szóma - lélek és test - kölcsönhatását világítja meg. A szerző felfogása szerint testünk nem csupán azt mondja el nekünk, miben vétettünk az élet ellen, de mindig pontosan megmondja azt is, mit kell tennünk, hogy ismét teljes harmóniában élhessünk.

Csíkszentmihályi Mihály - Barbara Schneider - Életre ​hangolva
Milyen ​elképzelései vannak a fiataloknak majdani munkalehetőségeikről? Mit tehet a család, az iskola, a közvetlen környezet annak érdekében, hogy a tinédzserek olyan értékrendet és szokásokat alakítsanak ki, melyek hasznosak lehetnek felnőttkori boldogulásuk szempontjából? Mi a serdülők véleménye az iskolai és az iskolán kívüli életről, s tapasztalataik vajon segítik-e beilleszkedésüket a felnőttek világába? Csíkszentmihályi Mihály pszichológus és Barbara Schneider szociológus egy máig egyedülálló kutatáson keresztül mutatják be a tinédzserek felnőtt élettel kapcsolatos elképzeléseinek, készségeinek és elvárásainak alakulását. Számos amerikai középiskolában gyűjtöttek adatokat a jövő tudósait képző elitiskoláktól a leghírhedtebb oktatási intézményekig. Eredményeik elemzése során kiemelt figyelmet fordítottak Csíkszentmihályi flow elméletére, mely szerint az értelmes időtöltés során szerzett pozitív élmények segítenek később örömet találni a munkában. Az Életre hangolva sok régi, jól bevált elképzelésünkre rácáfol, ugyanakkor útmutatót is ad arra vonatkozóan, hogyan lehet a tinédzsereket rávezetni egy sikeres jövő felé vezető útra.

Louann Brizendine - A ​női agy
Miért ​kommunikálnak jobban és többet a nők, mint a férfiak? Miért emlékeznek sokkal tisztábban egy veszekedés részleteire? És vajon miért kötődnek jóval mélyebben a barátnőikhez, mint a férfiak a saját barátaikhoz? Ezekre, és még sok hasonló kérdésre kaphat választ Louann Brizendine forradalmian új szemléletű könyvéből. A szerző saját klinikai gyakorlata során megismert valódi élettörténetek (a kaliforniai egyetemen nők és tinilányok hormonális és kedélybetegségeire koncentráló szakrendelést indított 1994-ben) és a legújabb tudományos kutatások eredményei alapján mutatja be, hogyan is működik a női agy. Könnyed, olvasmányos stílusa és forradalmi eredményei a kritikusokat sem hagyták hidegen: máig élénk vita folyik méltatói és a kétkedők között. Egy dologban azonban mindannyian egyetértenek: a szerző szakértelme a témában kétségbevonhatatlan. Rengeteg hasznos információval és jó pár meglepő meglátással szolgál a női agy elemi, sejtszintű működéséről az élet különböző periódusaiban, és azokról az idegrendszeri folyamatokról, amelyek a nőt nővé teszik. Ez a könyv hasznos lehet mindenkinek, aki valaha is elgondolkodott azon, hogy miért különböznek annyira egymástól a nők és a férfiak, és szinte kihagyhatatlan olvasmány a nők, valamint a lányos szülők számára.

Ranschburg Jenő - Popper Péter - Személyiségünk ​titkai
A ​szülő-gyermek kapcsolat kialakulása a messzi múltban kezdődik, jóval a gyermek megszületése előtt. A szülő-gyermek kapcsolat olyan kettős szerep, amelynek mindkét oldalát megéli az ember, csakhogy több évtizedes időeltolódással. Mindenki volt gyermek, azaz átélte saját szüleivel e szociális szerep gyermeki oldalát. Majd évtizedek múltával az egykori gyerek lesz szülő, s megéli e szociális szerep másik oldalát is. Vajon milyen szülő lesz az egykori gyermekből? Akár akarja, akár nem, ezt részben meghatározza mindaz, amit gyerekként látott, megélt és tapasztalt. Egykori gyermekkori élményeink ellentétesen és ellentmondásosan csapódnak le bennünk: van, amit követünk, van, amit elutasítunk szüleink egykori viselkedéséből, mindez elkeveredik azóta szerzett tapasztalatainkkal, élményeinkkel. A magatartásformákat sokkal inkább tanuljuk, mint örököljük. De egy-egy nevelési téveszme okozta torz személyiségvonás úgy belénk ivódott, hogy szinte örökletesnek tűnik. A nagy sikerű sorozat adásai a harmonikus személyiség kibontakoztatásának módjairól szóltak. Ha a két kiváló pszichológus tanácsait megfogadjuk, gyermekeink biztosan különbek lesznek nálunk, de magunk is csak nyerünk az önneveléssel.

Daniel Kahneman - Gyors ​és lassú gondolkodás
Vajon ​mi vezérel bennünket: a gyors (intuitív) vagy a lassú (racionális) gondolkodás? Az elfogadott tudományos nézet szerint az ember természettől fogva racionálisan gondolkodik, érzelmei és intuíciói pedig csak megzavarják. Ez a mainstream közgazdaságtan alfája és ómegája, a racionális döntéshozatal és ítéletalkotás. Mindannyian igyekszünk ennek megfelelni, azt hisszük, többnyire logikusan gondolkodunk, és ha kudarcot vallunk, másokban vagy magunkban keressük a hibát. Daniel Kahneman feje tetejére állította a racionalitásba vetett hitünket. Néhai kollégájával és barátjával, Amos Tverskyvel három évtizeden keresztül folytatott pszichológiai kísérleteikből azt a következtetést vonták le, hogy elménk nem mindig olyan racionális, mint feltételezzük. Intuícióink, érzelmeink, benyomásaink – hibáival, torzításaival és zsenialitásával együtt – lényeges szerepet kapnak elemző logikánkban. Gyors és lassú gondolkodásunk kölcsönösen hat egymásra, és ha kitüntetett szerepet tulajdonítunk a racionalitásnak, önmagunkat csapjuk be. Ahogy Kahneman fogalmaz: „Rendszerint túlbecsüljük a világ működésével kapcsolatos tudásunkat, és alábecsüljük a véletlen és a szerencse szerepét.” Gondolatai nagy hatással voltak számos tudományterületre, beleértve a pszichológiát, a közgazdaságtant, az orvostudományt, a pénzügyi viselkedéstant és a politológiát, de csak most először adja közre összefoglalóan egész életművét.

Bagdy Emőke - F. Várkonyi Zsuzsa - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Visszatalálunk ​egymáshoz?
A ​szülő-gyermek kapcsolat életünk alapvető, meghatározó viszonya, néha mégis fényévnyi távolságra érezzük magunkat egymástól, és reménytelennek tűnik, hogy akár a legapróbb dolgokban is egyetértésre jussunk. Vajon miért nem beszélünk közös nyelvet azzal, akit annyira szeretünk, vagy legalábbis annyira szeretnénk szeretni? Jól tudjuk, hogy a gyermek felnövekedése során van - legalább - két olyan érzékeny időszak, amikor különösen sok ütközésre, konfliktusra számíthatunk. De mely esetek tartoznak a fejlődéssel együtt járó, természetes problémák körébe, és mi az, ami már aggodalomra adhat okot? Mikor érdemes a szülőnek türelmesnek, toleránsnak lennie, s mikor határozottan föllépnie? Hogyan értessük meg és fogadtassuk el gyermekünkkel azt, amiben nem vagyunk készek a kompromisszumra? Miként érjük el, hogy kamaszként is a bizalmába avasson bennünket? Rendbe hozhatjuk-e még - akár szülőként, akár "felnőtt gyermekként" - a kapcsolatot, ha már eldurvultak a konfliktusok, és tele vagyunk sebekkel? A nehéz, sok szülő számára napi problémát jelentő kérdésekre négy kiváló szakember igyekszik választ adni. A kötetben olvasható Ranschburg Jenő élete utolsó előadásának szerkesztett anyaga, amely a tőle megszokott emberséggel, humorral és eleganciával idézi emlékezetünkbe a nagy formátumú, szeretetre méltó tudós alakját.

Almási Kitti - Bagdy Emőke - Böjte Csaba - Szendi Gábor - Veszteségből ​nyereség, vereségből győzelem
Nincs ​olyan ember, aki élete során legalább egyszer - de inkább többször - ne kerülne lelkileg a padlóra. Valamennyiünket érnek veszteségek, vereségek, kudarcok, ám mivel ezekben többnyire csak a szenvedést látjuk, az értelmet nem, pánikszerűen menekülünk előlük. "Nincs idő a fájdalomra!" - halljuk a tévéreklámban is, a fájdalom azonban igenis időt és teret követel magának az életünkben. Van, amikor képtelenség kivédeni - az egyetlen lehetőségünk, hogy megküzdjünk vele, azután erőnket újra összegyűjtve feltápászkodjunk a földről. Erre azonban kultúránk nemigen tanított meg minket, és környezetünk sem sokat segít a bíztatónak szánt, ám sokszor ostorcsapásként ható mondatokkal: Szedd már össze magad!, Ha nem csinálsz semmit, mitől várod, hogy jobb legyen? Nem gondolod, hogy kissé túlreagálod a dolgot? De mi segíthet annak, aki éppen mélységesen gyöngének, tehetetlennek, kiszolgáltatottnak és szomorúnak érzi magát? Mi tesz képessé valakit arra, hogy súlyos csapások után is talpra álljon? Hogyan lehet a veszteséget nyereséggé, a vereséget győzelemmé alakítani? A modern pszichológia eszköztára és a hit, a spiritualitás útja egyaránt segítségünkre lehet a sikeres lelki megküzdésben; abban, hogy egy nehéz, fájdalmas életszakasz után újra - immár megerősödve - önmagunkra találjunk.

Bagdy Emőke - Daubner Béla - Popper Péter - Öröm, ​harmónia, boldogság
Vajon ​a "mesterek" valóban birtokában vannak a nagy titoknak, amiből ezek a csodálatos életérzések kisarjadnak? Vagy csak keresik, mint a mesebeli fiú a boldog embert, hogy az ingét magára vehesse. De mi tudjuk: a boldog embernek nincs inge. Maeterlinck KÉK MADÁR-nak nevezi a boldogságot, ami mindig az orrunk elől röppen fel. A Mesterkurzus nem ácsol kalitkát a kék madárnak. De felfigyel arra, hogy az emberek jó része boldogtalanabbul él, kevesebb örömmel, jóval több szomorúsággal, mint amennyit az élet rákényszerítene. Valamit csinál velünk a társadalom, valamit csinálunk magunkkal mi is, ami boldogtalanságot szül. Mi múlik rajtunk? Miért hozunk olyan kompromisszumokat, amelyeket nem tudunk elviselni? Mi az a tehetetlenségi nyomaték, ami beszorít bennünket alig kibírható helyzetekbe, s bár gondolatban százszor is megtesszük, mégsem változtatunk rajta? Holott az embernek joga van az örömhöz. Hogyan látja ezeket az orvos, a pszichológus és a közíró? Tudnak segíteni? Azzal mindenesetre, hogy - mint e kötetben is - felébresztenek minket önáltatásainkból, hamis illúzióinkból.

Barbara Pease - Allan Pease - A ​testbeszéd enciklopédiája
Mondanivalónkat ​a beszéden kívül gesztusaink, arcjátékunk, testtartásunk - összefoglalóan a testbeszédünk - közvetíti, erősíti meg vagy cáfolja. Aki ennek tudatában van, az sokkal hatékonyabban kommunikál. Ha érti és érzékeli ezeket a sokatmondó jeleket, lényegesen többet tudhat meg a másik szándékáról, mint ha csupán a szavaira hagyatkozna. A világhírű szerzőpáros, Allan és Barbara Pease legújabb könyvükben élvezetes, közérthető stílusban - számtalan fotó és rajz kíséretében -foglalják össze a testbeszéd alapvető tudnivalóit. Ne feledjük: miközben elsajátítjuk a testbeszéd tudományát, apránként jobban megértjük saját viselkedésünket is. A testbeszéd enciklopédiája a kereskedők, menedzserek, üzletkötők, állásinterjúra készülők elengedhetetlen kézikönyve, de hasznos lehet az élet bármely területén: otthon, randevún vagy a munkahelyen.

F. Várkonyi Zsuzsa - Szendi Gábor - Bagdy Emőke - Popper Péter - Mindennapi ​játszmáink
Eric ​Berne, a világhírű pszichológus figyelt fel arra, hogy a legtöbb ember életében sorozatosan ismétlődnek bizonyos kudarcos események, amelyek olyan szabályszerűen zajlanak le, mintha csak egy sportág vagy társasjáték előírásait követnék. Ezért nevezte el ezeket játszmáknak. Hamarosan azt is észrevette, hogy a „szegény áldozat” érdekes módon maga is aktívan dolgozik a kudarcos folyamat továbbgörgetésén – egészen a zárójelenetig. Felfedezését, miszerint életünket gyakran egyáltalán nem a józan ész vezérli, hanem valami mögöttes program – ami többnyire csak fájdalmat, veszteséget és kudarcot gyűjt be számunkra –, nem könnyen fogadták el a tudományos körök, a pszichológiai játszma fogalma azonban bekerült a közgondolkodásba és a köznyelvbe is. A Mesterkurzus-sorozat legújabb kötetében négy neves hazai pszichológus igyekszik megfejteni, miért ragaszkodik belső rendezőnk egy-egy adott dramaturgiához, és milyen módszerek segítségével javíthatunk a számunkra fontos, ám rosszul működő emberi kapcsolatainkon.

Baktay Miklós - Baktay Zelka - Popper Péter - Tari Annamária - Zsolt Péter - Pénz, ​karrier, csillogás?
Pénz, ​karrier, csillogás... A fogyasztói társadalom mágikus értékei, melyek megszerzéséért sokszor minden egyebet képesek vagyunk feladni: szerelmet, családot, egészséget, barátságokat. A verseny kemény tempót diktál, időt sem hagy, hogy észrevegyük: egy eltorzult valóságban gyakran mások akaratát hajtjuk végre, mások álmait hisszük a magunkénak. Vajon, mit jelent az ember életében a valódi siker? Mekkora szerepet játszanak benne a pénz, a hatalom, a luxus látványos kellékei? Lehetünk-e ezek nélkül is boldogok egy olyan társadalomban, amely elvárja tőlünk, hogy a maga szabályai szerint bizonyítsunk? Létezik-e a sikernek személyes útja is? A három neves pszichológus és a szociológus különböző nézőpontokból vizsgálja a siker kényszerét és lehetőségeit a modern világban. Igyekeznek választ adni arra a kérdésre is, hogy milyen hibák, félelmek, rossz beidegződések akadályozhatnak meg abban, hogy kiteljesítsük életünket, s minként változtathatunk ezeken. A Mesterkurzus e kötetbe foglalt előadásai még a gazdasági világválság kirobbanása előtt hangzottak el, ám számos jelenleg égető kérdésre is érdekes lélektani magyarázattal szolgálnak.

Aldous Huxley - Visszatérés ​a szép új világhoz
Vissza, ​de nem a jövőbe, a Ford utáni hetedik század szép új világába, hanem a jelen csöppet sem tetszetős és fiatalosnak is aligha mondható huszadik-huszonegyedik századába. Hogy a szerző negyedszázaddal korábbi jóslatainak némelyike 1959-re, a Visszatérés megírásának korára valóra vált, vagy jó úton haladt – és persze halad ma is – a megvalósulás felé, az inkább aggodalomra, mint bizakodásra ad és adott okot. Hogy az orwellinél is ijesztőbb – mert jelenleg valószerűbb – rémálom, a túlnépesedés valós veszélyeit túlszervezettséggel és totális lélekkontrollal elhárító, fogyasztói utópia rémálma mégsem vált eleven valósággá minden lehangoló részletében, az tán egy kicsit az esszéista Huxley gondolatkísérleteinek, köztük a Visszatérésnek is köszönhető. Ennek belátásához nem okvetlenül kell azonosulnunk az anarcho-konzervatív brit író egyesek szemében „elitista” világnézetével. Válaszait elvethetjük, kérdéseit azonban jó lesz ismét feltennünk magunknak. Talán még mindig nem késő.

Edward de Bono - A ​csodálatos elme
Használja ​ki a kreatív gondolkodás erejét, és tegye vonzóvá gondolkodásmódját! Ebben siet segítségünkre Edward de Bono pszichológus, kommunikációs guru és sokoldalú gondolkodó, aki tudásának legjavát ebben a könyvben foglalta össze. Kötetünk szerzője azzal szerzett világhírt, hogy emberek gondolkodásmódját változtatta meg és tette jobbá. Könyveit eddig 37 nyelven adták ki, egyes országokban pedig kötelező tantárgy az általa kifejlesztett gondolkodási tréning. Módszerei praktikusak és egyszerűek, bárki számára könnyen elsajátíthatóak.A szellemi vonzerő nem igényel egetverő IQ-t, hatalmas tudás sem kell hozzá, sem ritka nagyszerű személyiség. Csak képzelőerőre, beleélőképességre, némi kurázsira, egy kis kreativitásra van szükség – és egy sor olyan gyakorlati megoldásra, amit mindenki képes megtanulni. Szeretne ellenállhatatlan, sziporkázó és változatos lenni vagy éppen könnyebben felismerni problémás helyzetek kulcsát? Kövesse Bono tanácsait: el sem hiszi, mennyire egyszerű és hatásos módszert kap kézhez!

Feldmár András - Büky Dorottya - A ​barna tehén fia
A ​kötet egy székelyföldi népmese elolvasása után kialakult játék a gondolatokkal. Gyakorlatokkal tarkított, amelyek vezetik az olvasót, hogy elmélyülhessen egy-egy témában, és főként önmagában. „A belső mozgatóerő lényege az, hogy odataláljunk, ahol azt érezzük, hogy nem vagyunk egyedül, hogy van egy valóságos együttlét. Ha elveszítjük a kapcsolatunkat ezzel az érzéssel, akkor nagyon egyedül vagyunk, és ez depresszióba visz.”