Miféle ember, mit tart magáról, jövőjének miféle tervét szövögeti a Francesco Goya y Lucientes nevű fiatal legény, aki 1775 elején az Alcalái Kapun át megérkezik Madridba? Ortega y Gasset (1883-1955), aki a kérdésre a művészettörténészeknél körültekintőbb és mindig az egész életet, a teljes művet szem előtt tartó választ akar adni, írásának akár a ,Goya titka’ címet is adhatta volna. Mert tudja, hogy a Goyát megérteni akarók “egy talánnyal állnak szemben, egy olyan rejtvénnyel, amelyet jó lenne legalább tisztábban látni, ha már megfejteni nem tudják; hogy óvatosnak kell lenni, és őrizkedni kell a leegyszerűsítő magyarázatoktól, amikor a művészet történetének egyik legbonyolultabb jelenségéről van szó”. De a magát elsősorban filozófusnak, Szókratészre hivatkozva"a tudatlanság tudósának" tartó Ortegay Gasset végül csak a jelképpé vált nevet írta a címlapra, hiszen a ,titok’ szót – vélhette – csak író engedheti meg magának. E kései művének olvasója a spanyol gondolkodót mint a művészetről újat mondani tudó esszéírót ismerheti meg.
Ahogy Ortega szembesíti a Goya-legendát a ráköltésektől megfosztott élettényekkel, művészetével, nemcsak írói remeklés, hanem olyan célirányos módszer is, melynek – Ivo Andricé mellett – a legszebb Goya-esszét köszönhetjük. S egyben a legvalószerűbbet, a legtöbb ismeretet közlőt is, amelyben minduntalan van valami meglepő és meghökkentő, akár a jó spanyol arcképeken.
Kapcsolódó könyvek
Jared Cade - Agatha Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla.
Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak.
Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.
Adolf Hitler - Mein Kampf
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
Vincent Meylan - II. Erzsébet, Anglia királynője
Ki ez a határozott kiállású királynő? Hogyan él? Kit szeret? Milyen a valóságos politikai befolyása és mennyire határozta meg korát? Valóban ő a világ leggazdagabb asszonya? Mindezekre a kérdésekre válaszol, és persze további izgalmas titkokról is fellebbenti a fátylat Vincent Meylan ebben a részletes életrajzi írásában, amelynek soraiban élettel és emberséggel tölti meg az uralkodónő mindennapjait, akit a sajtóban megjelenő fotók gyakran csak külsőségeiben és az elvárásoknak megfelelően képesek bemutatni.
Kurt Cobain - Naplók
A gitárszólókon élvezkedő, nyálas metálból ő csinált megint felforgató, bomlasztó, szülőriasztó rockzenét, a "minél szarabbul szól, annál jobb" punkból vad, de melodikus MTV-slágereket. Azt hitte, kimegy a divatból a rasszizmus, a szexizmus, a bunkóság, de csak Jon Bon Jovi ment ki a divatból, ő is csak egy időre. Persze szétesett, mint mindenki, aki túl tehetséges, túl korszakos, túl érzékeny, túl tudatos, túl zavart, túl sokat lövi magát, túlságosan hisz abban, hogy a rendszer belülről szétrohasztható. Öngyilkos lett, az özvegy arra kérte a rajongókat, kórusban kiáltsák a búcsúztatón: "Seggfej! Seggfej!" Kurt Cobain naplói zavarbaejtőek, megrázóak, megvilágító erejűek, helyenként mulatságosak, máshol szívszorítóak, az elképzelhető legközelebb engednek a múlt század popkultúrájának utolsó meghatározó alakjához. Túl a sztorikon, túl a szörnyülködésen.
Jeffrey Young - William L. Simon - Steve Jobs és az Apple sikertörténete
Ez a könyv olyasvalaki titkos életéről szól, aki a legnagyobb hatású ember a technológia világában. Fölényes, előrelátó, despotikus és zseniális. Ki más lehetne az, mint aki három olyan meghatározó iparágban hagyta ott a kézjegyét, mint a számítástechnika, zeneipar és animációs filmek. Kevés olyan vállalkozó van, aki oly rövid idő alatt egy garázsvállalkozásból a világ vezető technológiai cégét építi fel. Azt, hogy ez hogyan sikerülhet egy kis intelligenciával, pimaszsággal, elszántsággal és némi ellenállhatatlan bájjal ötvözve, megtudhatjuk a könyvből.
„Ha a technológia egy versenysport lenne, akkor Steve Jobs egy nehéz természetű sztárkosaras szupersztár és egy szabálytalanságoktól sem visszariadó hokijátékos keveréke lenne, aki minden alkalommal használná az ütőjét, ha úgy érezné, hogy valaki rosszul bánt vele. De emellett a legjobb játékos is lenne. Lenyűgöző és feledhetetlen.”
Carol Mitch, Best Damned Sports Show
Ez a megingathatatlan és teljes mértékben külső behatás nélküli portré bemutatja mindkét oldalát Steve Jobs szerepének a Pixar animációs stúdió emlékezetes felemelkedésében, kezdve a Toy Story-tól egy sor olyan rajzfilmen át, amely megörvendeztette a közönséget világszerte a Disney-vel való tüskés szövetséggel a háttérben. A könyv felidézi a kesernyés viszonyt Jobs és a Disney elnöke, Michael Eisner között, amely egy valaha szoros együttműködést eredményezett a két cég életében.
A legdrámaibb és kétségkívül a legkielégítőbb Jobs eredményei közül a hamvaiból éppen éledező Apple újbóli elnyerése volt, éppen tíz évvel azt követően, hogy Steve-et kirúgták a cégtől, egy olyan puccs során, amelynek végrehajtására csak ő volt képes. A szerzők részletesen megvizsgálják a cég visszahódítását, Jobs újjáélesztési lépéseit benne a népszerű iMac számítógéppel, amely átformálta az iparágat, majd a kultúrát.
A könyv kötelező olvasmány azoknak, akik meg akarják érteni a modern digitális kor születését és alakulását, majd újraalakulását a korszak egyik legbefolyásosabb személyisége jóvoltából – három iparág mestere ő: a filmiparé, a zeneiparé és a számítógép iparé. A könyv a jövő megértése a múlt megismerése útján a Digitális Király, Steve Jobs jelenében.
Ismeretlen szerző - Steve Jobs
A kiadványban szakírók, IT- és médiaszakértők, újságírók foglalják össze Steve Jobs pályafutásának és az Apple történelmének legfontosabb fejezeteit, illetve megszólal Steve Jobs egyik volt kollégája is, aki 1990 és 1994 között dolgozott együtt az Apple alapítójával. A kiadó szándéka szerint a korabeli interjúk és médiaszereplések anyagait is feldolgozó kötet változatos és érdekfeszítő portrét rajzol az IT korszak ikonjáról.
Steve Jobs (1955–2011) küldetésének érezte, hogy megváltoztassa a világot. Intellektusa és megalkuvásra képtelen természete, vezetői és üzleti képességei segítségével a földkerekség egyik legnagyobb vállalatává tett egy kaliforniai garázscéget. Emberközpontú technológiát, mindenki által használható eszközöket alkotott, és a digitális kor ikonjává vált. Úgy élte az életét, hogy távozása után is örökre köztünk maradjon, mint az információs társadalom farmernadrágos prófétája.
Ben Myers - Muse - Az Univerzum lüktetése
Szinte hihetetlen, hogy három fiatal hangszert fog a kezébe, alkotni kezd, és meg sem áll a világsikerig. Hihetetlen, de szerencsére időről időre mégis megtörténik. Néha egy szemvillanás alatt, néha pedig hosszú évek, kemény munka és kitartás kell hozzá. A Muse-ra az utóbbi jellemző. Megdolgoztak a sikerért. Hittel és alázattal várták ki azt a pillanatot, amikor rájuk került a sor.
A könyv ezt az utat mutatja be. Elmeséli a zenekar teljes történetét, onnantól, hogy az 1990-es évek közepe táján egy tengerparti kisvárosból, Teignmouthból elindultak, egészen addig, hogy megannyi koncerttel és grandiózus albumaikkal elérték, hogy immár egyértelműen az egyik legnagyobb angliai rockzenekarként tartják őket számon.
A könyv írója, Ben Myers a Melody Maker, NME és Guardian munkatársa, egyben Muse-rajongó is. A rengeteg exkluzív interjú, amit a zenekarral és a zenekar barátaival karrierjük során készített, és a végtelen sok koncert, amire ellátogatott, adják a világon egyedülálló zenekar-történeti könyv alapját.
Kjell Månsson - Burzum
Zenekarok: Burzum, Mayhem, Thorns, Darkthrone, Emperor, Immortal
Zenészek: Grisnák gróf, Euronymous, Necrobutcher, Hellhammer, Maniac, Dead, Csihar Attila, Blackthorn, Blasphemer, Fenriz, Nocturno Culto, Faust, Samoth, Demonaz
RÓLUK szól ez a könyv.
Templomgyújtogatások, öngyilkosságok, emberölések. Fekete fém. Pogányság: Odin, Baldr.
Vigyázz!
Bernd Krewer - A csülkös vad utánkeresése
A kötet az elejtett állat felkutatásának módszerével ismerteti meg az vadászni vágyó olvasót.
Arturo Pérez-Reverte - A Dél Királynője
Központi Bűnügyi Hivatal Azonosítási főosztály Nyilvántartási szám: 8653690PA/42 Név: Teresa Mendoza Chávez; Beceneve: Mexikói Személyleírás: Szeme: fekete; haja: fekete; különös ismertetőjele: nincs; testmagassága: 1,65 cm; sovány testalkatú. Bűnügyi leírás: Született: Culiacán, Sinaloa, Mexikó. Apja spanyol, anyja mexikói. Élettársi viszony a Juárez klánnal kapcsolatban álló Raimundo Dávila Parra (Gringó Dávilá) pilótával. Spanyolországba menekül. Melilla. Kapcsolat az éjszakai bártulajdonos Dris Larbival. Algeciras. Gibraltár. Kapcsolat a vitorlázó repülő Santiago López Piesterrával. Cigaretta- és kábítószer-kereskedelem. A határőrség által őrizetbe véve. Átszállítva az El Puerto de Santa Maria fogházba. Arturo Pérez-Reverte: Spanyol újságíró, író. 1951-ben született Cartagenában. Huszonegy éven keresztül haditudósító. Riportokat készít Cipruson, Libanonban, Eritreában, Nicaraguában, Líbiában, Angolában, Szerbiában és Boszniában. Az egyik legnépszerűbb kortárs spanyol prózaíró, számos hazai és nemzetközi irodalmi díj kitüntetettje. 2003-tól a Spanyol Királyi Akadémia tagja. Különös vonzódást érez titokzatos, kalandos történelmi események, dokumentumok iránt, s nem egy könyvében a rejtélyek nyomába ered. Regényeit a krimibe illő fordulatos cselekményszövés és a rendkívül érzékletes környezetrajz tette világszerte közkedveltté. Műveit 23 nyelvre lefordították, négyből filmet forgattak. Magyarul két regénye jelent meg: A flamand tábla rejtélye (1996); A vívómester (2003). Legújabb munkája A Dél Királynője.
Ben Myers - Green Day
Billie Joe Armstrong, Mike Dirnt és Tre Cool triója nem csak az amerikai álmot váltotta valóra, hanem a világ összes középsulis bandájának álmát is:
"Zenéljünk, legyünk híresek!"
Ennyi elég volt, hogy három barát meghódítsa a világot. Nem volt mindig könnyű, de mindig marha vicces volt.
Hogy átéljük a lazulást, mintha egy nagy füstfelhőn át szemlélnénk az eseményeket egy nyugis napon, amelyen tulajdonképpen abszolút semmi sem történik (ez a green day alapjelentése), akkor ez a jó választás: a teljes Green Day sztori rengeteg beszólással és interjúrészlettel.
Stephanie Cowell - Mozart asszonyai
Történetünk 1777-ben kezdődik Mannheimben. Fridolin Weber zenész és kottamásoló csütörtök esténként összejövetelt rendez szerény, ötödik emeleti szalonjában. A forró csokoládé illatával megédesített közös zenélések remek alkalmat szolgáltatnak arra is, hogy a ház asszonya számba vehesse a partiképes férjjelölteket, hiszen a házaspárnak négy szép, tehetséges lánya van, akik lassan eladósorba kerülnek. Egyik alkalommal új vendégeket jelentenek be: egy sápadt, himlőhelyes arcú, nagyorrú fiatalembert, Wolfgang Amadeus Mozartot és édesanyját. A kisasszonyok – Jozefa, Aloysia, Constanze és Sophie – szinte azonnal felfigyelnek az érzékeny, különleges ifjúra, aki nemigen felel meg anyjuk elvárásainak, hiszen nincs egyebe, csak a tehetsége. Amadeust rabul ejtik a Weber lányok, mindegyik a maga módján, és sorsa összefonódik a családéval. Josefa beleszeret, Sophie a bátyját látja benne, ő heves szerelemre lobban Aloysia iránt, de Constazét veszi feleségül, miközben nekik komponálja a zeneirodalom legszebb áriáit. Életük is kész opera tele szenvedéllyel, erotikával, érzelmekkel, fellángolásokkal és csalódásokkal. Történetük akkor is lebilincselő lenne, ha sorsuk nem a zenei géniuszéhoz kötődne, de ezt megtetézi az élvezetesen hiteles, megejtően emberi Mozart-portré.
Antonia Fraser - VIII. Henrik hat felesége
Számos művészeti ág kedvelt témáját dolgozza fel nagyívű (és bestseller érdekességű) történelmi esszéjében a kitünő angol történész-író, akinek Mária, a skótok királynője című könyve már szintén megjelent magyarul.
Az angol reneszánsz idején, VIII. Henrik, a Tudor-házbeli uralkodó és az angol reformáció korában játszódó történet hőse valójában hat asszony, hat királyné, akiket a köztudatban nem elsősorban életük különböztetett meg egymástól, hanem inkább az, ahogyan ezek az életek - jobbára tragikusan - véget értek.
Hat egymástól nagyon különbőző asszony életének története ez a könyv, ám alapjában mégis összefüggő elbeszélés.
-Igyekeztem - mondja a szerző- valamennyi asszonyt azzal a rokonszenvvel szemlélni, amelyet már csak azért is megérdemelnek, mert VIII. Henrik feleségeinek korántsem irígylésre méltó sors jutott osztályrészül. És mégis : tárgyilagos távolságtartásra törekedtem... Remélem sikerült ugyanilyen távolságtartást tanúsítanom a királlyal kapcsolatban is.
Ő a hatalmas májusfa, mindennek a középpontjában, körülötte járták körtáncukat ezek az asszonyok.
Ám ez itt, nem az ő története, hanem az asszonyoké.
Philipp Vandenberg - Nofretete
A nagyszabású történelmi-archeológiai életrajz a vele és korával kapcsolatos kutatásokat áttekintve olvasmányos, de a régészeti tényekre támaszkodó módon mutatja be Nofretete életét.
A tények történetté való kitöltése és összefűzése természetesen az írói fantázia terméke, melynek sikerül az önmagában véve száraz tényanyagot olvasmányos, szórakoztató formába öntenie anélkül, hogy ez megkérdőjelezné a történet alapjainak hitelességét. Bár az író időnként saját, szubjektív következtetésekkel is él, ezeket hipotetikus formában közli, nem erőlteti az olvasóra. Összefoglalva: egy komoly tényanyagon nyugvó, de nem tudományos igénnyel fellépő népszerű-ismeretterjesztő mű.
Barbara W. Tuchman - Távoli tükör
Több történelmi népszerűsítő könyv után Barbara Tuchman ebben a munkájában a XIV. századi Franciaország és ezen belül elsősorban a francia lovagság történetét, mindennapi életét, szokásait és erkölcseit írja le. Az elbeszélés vezérfonala Enguerrand de Coucy előkelő francia nemesúr élete, mely módot ad a szerzőnek a zűrzavaros és nagyszerű középkor pompás bemutatására: megfogható közelségbe hozza a pápák avignoni „fogságát”, a század nagy társadalmi, vallási, szellemi mozgalmait a parasztfelkelésektől a reneszánsz szellem áttöréséig; a nagy pestisjárványokat, a százéves háború csatáit és hadjáratait, a vallási hasadást és a pápák harcát Rómáért, IV. Károly német-római császár párizsi látogatását, Franciaország harcát Nápolyért, az európai lovagság nagy vállalkozásait és a templárius lovagrend bukását, a kor angliai, franciaországi, itáliai trónviszályait, diplomáciai házasságait, intrikáit, politikai gyilkosságait, cselszövéseit, s mintegy a drámai kifejlet betetőzéseként: a török ellen felvonuló keresztény seregek nikápolyi vereségét, a francia lovagság „színe-virágának" tömeges lemészárlását, s magának Coucy bárónak a halálát. Mire a könyv végéhez érünk, nemcsak a szereplőkről és eseményekről tudunk meg mindent, hanem a kor irodalmáról, művészetéről, építészetéről, iparáról és mezőgazdaságáról, társadalmi rétegeiről, e rétegek műveltségéről, életmódjáról, öltözködéséről, táplálkozásáról, a kor eszméiről, világképéről, nemzeti és nemzetközi intézményeiről, diplomáciájáról is, egyszóval megtudunk mindent, amit a korról tudni lehet. Tuchman könyve, roppant tartalmi gazdagsága ellenére – az olvasó, a laikus olvasó nagy gyönyörűségére – nem lexikon vagy a beavatottak szűk köréhez szóló kézikönyv, hanem jó arányérzékkel, kitűnő stílusban megírt, érdekfeszítő olvasmány. Nem véletlen tehát, hogy Amerikában és Kanadában évekig első helyen állt a legolvasottabb könyvek listáján.
Farkas Lajos - Az erdők szerelmese
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Hilde De Clercq - Mama, ez itt ember vagy állat?
Ez a könyv egy anya tapasztalatait és eredeti gondolatait mutatja be.
Theo Petters írja a könyv előszavában: "Az aki a részleteken keresztül történő gondolkodás alapján próbálja megérteni az autizmust, megbízható alapokkal fog rendelkezni a szindróma megértéséhez, és az autizmussal élő emberek kezeléséhez is. Ez az, amiért a Mama, ez itt ember vagy állat ? című könyv mindenkinek ajánlható, aki az autizmus világában mozog. Ez nem túlzás. Olvassák el."
Giacomo Casanova - Giacomo Casanova emlékiratai I-II.
"Ha az embernek az égvilágon semmi dolga, és olyan a természete, mint az enyém, nem nézhet naphosszat egy ilyen gyönyörű nőt anélkül, hogy belé ne bolondulna." Giacomo Casanova (1725-1798) Író, pap, utazó kalandor, tiszt és feltaláló, csodadoktor, alkimista és pszichológus, hazardőr, a lottó kitalálója, matematikus, Homérosz fordító, színházi hegedűs, diplomata, az inkvizíció titkosügynöke, a velencei ólomkamrák ideiglenes s a női bájak örök foglya és szökevénye. Szerb Antal pompás Casanova fordítása most jelenik meg először.
Laurence Bergreen - Magellán a Föld körül
A nagy földrajzi fölfedezések sorában - jelentőségét tekintve - Kolumbusz után a portugál Fernando Magellán expedíciója áll. Ezt a tengeri utat a legekkel lehet legjobban jellemezni: a közel hároméves, emberfölötti megpróbáltatásokkal terhelt út eredményeként sikerült nyugat felé megkerülni a földgolyót. Ez az út tizenötször volt hosszabb, mint nagy elődjéé, öt hajójából mindössze egy, 263 emberéből csak 18 ért haza Spanyolföldre.
A nem mindennapi teljesítmény hátterében a világkereskedelmi útvonalak, a mesés Fűszer-szigetek megszerzéséért folytatott portugál-spanyol viszály állt - az expedíció élén pedig egy ellentmondásos, rendkívüli, a maga korában méltatlanul elfeledett férfi: Magellán. Nevét mára egy tengerszoros és két csillagkép őrzi.
A kötet gazdag történelmi-földrajzi ismeretanyagot és két szemtanú hiteles naplóját felhasználva, korabeli képekkel, térképekkel mutatja be e felfedezőutat.
Legs McNeil - Gillian McCain - Please Kill Me
A punkmozgalom kronológiájának kezdődátumát illetően sokféle vélemény létezik. A téma iránt érdeklődő, ám felszínes kultúrafogyasztók tetemes hányada leginkább a Ramones vagy a Sex Pistols első fellépését tekinti a zászlóbontás időpontjának, a tájékozottabbak David Bowie, Jim Morrison vagy a Velvet Underground tájékán vélik felfedezni a gyökereket. Sőt, a tudatos polgárpukkasztás már a Rolling Stones korai időszakában is tetten érhető volt, így hát akár Jaggeréket is kinevezhetnénk az önmagukat a popzene főáramával szemben meghatározó punkzenészek előfutárainak.