Sárkányok

Hajdu Péter - Uráli ​népek
A ​mai finnugor és szamojéd népek germán, szláv, román és török népek közé ékelődve, szétszórtan élnek Európa közepén és keleti tájain, illetve Északnyugat-Szibériában. Az összefoglalóan urálinak nevezett nyelvcsaládnak szám szerint és kulturális teljesítményei alapján is legismertebb tagja a magyaron kívül a finn és az észt. E népek származásáról, történeti szerepéről, régi és mai kultúrájáról legközelebbi szomszédaik is meglehetősen tájékozatlanok, a távolabb élő, kisebb finnugor és szamojéd népekről pedig még a velük rokon finneknek és nekünk, magyaroknak sincsenek kellően megalapozott ismereteink. Az informálódás hiánya nyilván arra vezethető vissza, hogy a szélesebb közönségnek szánt összefoglaló tájékoztatás még nem született meg. Könyvünk ezt a mulasztást kívánja részben pótolni, az információ-átadás eszköze kíván lenni. Kötetünk célja az, hogy dokumentációs anyaggal illusztrált, tömör, modern, világos és tárgyilagos áttekintést adjon az uráli népek történetének alapvető problémáiról, művelődésük néhány jellegzetes megnyilvánulási formájáról. A kötetben szereplő tanulmányok szerzői ismert magyar és finn tudósok, akik több éves kutatómunkájuk eredményeit összegzik ezekben az írásokban, megismertetve az olvasót az uráli népek anyagi és szellemi kultúrájával, népművészetével, hiedelemvilágával, antropológiájával, a nyelvészet és régészet legújabb eredményeivel. A kötetet gazdag fotó- és ábraanyag illusztrálja.

Király Jenő - Mágikus ​mozi
A ​filmélet ős- és hőskorának alapvető témája a filmszerűség, a modern filmelméleteké a filmnyelv, míg a posztmodern korban a filmalkotások sokfélesége, a műfajprobléma kerül előtérbe. A Modernség módszertani örökségét és a posztmodern érzékenység új tanulságait egyaránt figyelembe vevő Mágikus mozi e tekintetben a nemzetközi szakirodalomban is hézagpótló kísérlet.

Balassa Iván - Ortutay Gyula - Magyar ​néprajz
A ​két kiváló tudós, Balassa Iván és Ortutay Gyula a néprajztudomány eddigi eredményeire támaszkodva, a szakemberek, az érdeklődő nagyközönség igényeit egyaránt szem előtt tartva ad átfogó képet a hagyományos népi kultúra valamennyi ágazatáról, a társadalmi, az anyagi és a szellemi kultúráról. (...) Minden fejezethez rövid bibliográfia csatlakozitk, amely útbaigazítást ad azok számára, akiket egyik vagy másik kérdés közelebbről érdekel. A kötetet gazdag képanyag, 319 fekete-fehér, 65 színes fénykép és 231 rajz, térkép, kotta illusztrálja.

Ismeretlen szerző - A ​magyarságtudomány kézikönyve
A ​tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét - például a szokás- és hitvilágot - tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.

Jankovics Marcell - A ​Nap könyve
A ​mítoszkutató új kötete széles körű adattárat és kultúrtörténeti kommentárt nyújt arról a kiterjedt képzetkörről, ami a Naphoz kapcsolódik. Jankovics természetesen elsősorban a görög, a római, a zsidó-keresztény mítoszok és vallások fogalmi és szimbolikus ábrázolási anyagában leli meg a napkultusz megannyi vonását, de kutatói figyelmét nem kerülik el az afrikai, amerikai (azték, maya, indián) törzsi kultúrák leletei, az ezekkel kapcsolatos antropológiai, etnográfiai kutatási eredmények sem. A legkorábbi emberek is az idő rendjét a Nap járása szerint szabták meg, ezért A Nap könyve igen részletesen tárgyalja az asztrológiai vonatkozásokat, a naptárkészítés sok-sok változatát, a naiv kozmológiát. Az egyiptomiak, a bibliai idők zsidó népe, a nagy mediterrán kultúrák a legfontosabb istenalakokat, illetőleg az egy istent a nap jelenségeivel hozták kapcsolatba, s az ünnepeknek is megvolt a maga fényszimbolikája. Jankovics különös gonddal dolgozza ki a fejezeteken belül az ősmagyar hitvilágra vonatkozó adatok értelmezését. Manapság, amikor az asztrológia iránti érdeklődés felélénkülni látszik - felettébb hasznos, ha e nagyon sokirányú vallástörténeti-mitológiai kommentár tényanyagával megismerkednek az emberek. A főként rajzos illusztrációval kísért munkát sok esetben a kötet végén adott fogalmi mutató szerint lehet felhasználni: bizonyos témák, vonatkozások nemegyszer különböző fejezetekben jelennek meg a könyvben.

Diószegi Vilmos - A ​sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben
Diószegi ​Vilmos (1923-1972), a magyar néphitkutatás kiemelkedő alakja, korai halála ellenére egyedülálló és maradandó életművet hagyott hátra. E - ma már könyvritkaságnak számító - kötetében dolgozta ki a pogány magyarok ősvallása rekonstrukciójának alapjait. Részletekbe menően hasonlította össze a szibériai samanizmust a magyar néphit táltos-hiedelemkörével, és ennek alapján állapította meg a rokonságot. Arra a következtetésre jutott, hogy a honfoglaló magyarság hitvilága közel állt a szibériai sámánok világképéhez. Reprint kiadásunkban Hoppál Mihály tollából értékes elemzés olvasható Diószegi Vilmos fáradhatatlan kutatómunkájáról és műveinek utóéletéről. A kötet nélkülözhetetlen, klasszikus olvasmány azok számára, akik a magyarság régi pogány hitvilágával és mitológiájával akarnak foglalkozni.

Diószegi Vilmos - Samanizmus
A ​sámánhit nyomai a bronzkorba vezetnek. Szibériában, az Oka folyó partján egy bronzkori sziklarajzon találta meg a szerző a sámándob rajzát, valamint egy szarvasagancsos emberi alakot, aki feltehetően a dob gazdája volt. A párhuzamot is hamar megtalálja: a magyar hitvilág lucaszékről meglesett boszorkányai ugyanilyen szarvasagancsos fejdíszt viseltek. A képmelléklettel és Morvay Juditnak a szerzőt méltató Utószavával záruló, a sámánhit egészéről képet adó kötet - a szakemberek számára alapmű, a téma iránt érdeklődő olvasóknak izgalmas kaland.

Diószegi Vilmos - Sámánok ​nyomában Szibéria földjén
A ​szerző a magyar és nemzetközi néprajztudomány kiemelkedő, áldozatos alakja, aki minden nehézséget vállalt kutatásai érdekében. Ő volt az egyetlen külföldi kutató, aki a szovjet rendszerben terepen kutatta a már kihaltnak vélt szibériai sámánizmust. Négyszer járt Szibériában, s könyvében 1957-es, 1958-as útjainak izgalmas élményeit írja le, a sámánokkal kialakított baráti kapcsolatainak megható emlékeit eleveníti fel naplói nyomán.

Karl-Heinz Jesper - Ki ​teremtette az isteneket?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kerezsi Ágnes - Az ​udmurtok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hoppál Mihály - Sámánok ​Eurázsiában
Manapság ​szinte divatba jöttek a sámánok, pedig sok a félreértés körülöttük. Ez a könyv képekkel igyekszik felszámolni azt a sokféle képtelenséget, ami e fontos kulturális jelenségre rakódott. Az első részben a sámánok szerepköreit ismerteti a szerző, majd a sámánság kialakulásának kultúrtörténetéről ad képet. A középső rész enciklopédiaszerűen sorra veszi az egyes népek sámánjainak jellegzetességeit sok képpel, régiekkel és újakkal, illusztrálva azok jellemző vonásait. Végül a sámánok tárgyi világának bemutatására kerül sor, feltárva azokat a jelképeket és jelenségeket, amelyek az egyes tárgyakhoz (dob, öltözet, sámánbot) fűződnek, s amelyek e széles körben elterjedt jelenség megértéséhez szükségesek. A kötetet több mint ötszáz kép illusztrálja.

Ismeretlen szerző - A ​szocialista realizmus I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jankovics Marcell - A ​fa mitológiája
"A ​fa, mint az Idő szimbóluma - ez könyvem vezérmotívuma, legyen akár olyan időegységekről szó, mint a hét napjai, egy holdhónap, egy naptári év a maga ünnepi állomásaival, egy emberi élet, vagy világ teremtésétől az utolsó ítéletig tartó kozmikus sorsforduló... De korunkban, amikor a természet, a környezet pusztítása lassan megfordíthatatlan folyamattá válik, és lassú halált okozó öngyilkossággal ér fel, minden jó szó, ami a fáról elhangzik, aktuális politikai tettnek számít, hiszen mi más lehetne szebb szimbóluma a kíméletre, törődésre szoruló természetnek, magának a fenyegetett Életnek, mint a FA?"

Ágh Attila - Betemetett ​nyomok, emlékek rönkje
Tartalom A ​civilizációk születésésnek előjátéka A legősibb kultúrák Az ember az ősi mitológiában A mai ember kialakulása Az első nagy népvándorlás Zsákmányoló társadalmak a "világ végén" A barlangfestményektől az őserdei színházig A korai földművelő társadalmak A zsákmányolástól a termelésig A második nagy népvándolás "Maszkkultúrák" Az óvilág ősi civilizációi Az első civilizációk A feketefejű sumérok A mezopotámiai civilizáció előtörténete Az emberiség őstörténete A civilizáció bölcsője Látogatás Gilgames városában Az Istenek Kapuja Technikai forradalom A szántóföldi gazdálkodás Asszírok és perzsák tündöklése és bukása Egyiptom - a fáraók birodalma Az ősi egyiptom felfedezése Az egyiptomi civilizáció története Hódítók és felfedezők Látogatás az élők és a holtak városaiban Egyiptom - a Nílus ajándéka A társadalmi piramis India - a "csodák országa" Az elfelejtett és megtagadott ősi civilizáció A Mahábhárata történelemkönyve A buddhizmus Az indiai civilizáció fénykora Kína - a Mennyei Birodalom Kína ősi civilizációja A Dalok Könyve történelemkönyve A Mennyei Birodalom megalapítása Az ókori kínai civilizáció virágkora A Mennyei Birodalom alkonya Japán - az ismeretelen civilizáció A Felkelő Nap Országa Az ősi japán civilizáció A "japán csoda" "A XXI. század országa" Fekete-Afrika - korai civilizációk Az afrikai történelem ösvényein Egyiptom örökösei Az "arany Ganától" Dahomeyig A monomotapák birodalmában Az afrikai történelem ígérete Az Újvilág korai civilizációi Központosított állam az Andokban -az inkák Amerikai civilizációk az Óvilág árnyékában A napisten fiainak rejtélyes utazása Az inka társadalom "világrekordjai" Katonaállam a lagúnákon - az aztékok A kukorica-istennő diadalútja A Szárnyaskígyó kultusza Az ősi civilizációk Az azték birodalom Az aztékok társadalmi piramisa Városállamok a dzsungelban - maják A dzsungel meghódítása A maja Óbirodalom A maja Újbirodalom Az emberi világ teremtése El Dorado ígérete Az európai civilizáció születése A görög civilizáció eredete Az írás világtörténete Európa legrégibb városa A Thészeusz-legenda Mükéné drámája Európa - a továbbfejlődés igérete A fejlődés stafétabotja Munkák és hétköznapok A világtörténelem felfedezése A kultúrtörténet országútján Világtörténelmi találkozások A "saját történelem" igézetében "Menetrend" a kultúrtörténelemben? Amikor a társadalmak találkoznak Időrendi táblázatok Világtörténelmi útelágazások Képjegyzék

Judy Allen - Fantasy ​enciklopédia
A ​Fantasy Enciklopédia a folklór és a fantasy elvarázsolt tájain kalauzolja keresztül az olvasót. A fantasztikus utazás során a kíváncsi utazó mitikus teremtmények, képzelet szülte vadállatok és a csintalan apró nép mellett ijesztő kísértetekkel és vérszomjas vámpírokkal is találkozhat. Felfedezheti, hogyan keltek életre és formálódtak az emberiség gondolkodásában évszázadokon keresztül a mágikus teremtmények, rácsodálkozhat, mennyi rejtély és babona övezi még napjainkban is ezeket a különös fantázialényeket.

Király Jenő - Frivol ​múzsa I-II.
A ​tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája (Tankönyvkiadó, 1993) Könyv A Frivol múzsa esztétikai nagymonográfia a „kellemesség”-ről, világviszonylatban az első rendszeres, átfogó kísérlet a szórakozásesztétika megalapozására, mely ezzel az esztétika tudományának két és fél évezredes adósságát kezdi (vagy próbálja elkezdeni) törleszteni. Freud az éjszakai álmokat fejtette meg, a Frivol múzsa a nappali álmokat kutatja. Új értelmet nyert az „álomgyár” kifejezés: már nem feltétlen elítélő. A Frivol múzsa úgy próbálja feltárni a mai emberiség élő mitológiáját, ahogyan Mircea Eliade (vagy Hamvas Béla) az őseredeti ember képzeletvilágát, Lévi-Strauss pedig a törzsi ember tudatát, a „vad gondolkodást” vizsgálta. Jung a neurotikus panaszok fénytörésében kutatta a modern mitológiákat, a Frivol múzsa a kommunikatív nyilvánosság legelterjedtebb narratív tradícióinak titkos tartalmait kutatja. Tarthatatlan, hogy a bororo indiánokról többet, mélyebbet, átfogóbbat tudunk, mint önmagunkról. Fel kell tárni a modern nagyvárosi ember mitológiáit, össze kell foglalni a „Vízöntő korának” új szellemiségét. (…) A Frivol múzsa szerkezete Dante művének fordítottja – s ez jogosult, mert a huszadik század vér- és hazugságtengere nyelte el a felvilágosult szellemi rend ama virágkorát, melyet Dante műve megnyitott. A műfaji világképeket bejáró utunk mintegy a „paradicsomból” indul, s a pokol legmélyebb körein végződik, hogy itt találjuk meg a szenvedésben fogant érzékenység ősszikráját, az esztétikai szellem „ősrobbanását”.

Várkonyi Nándor - Sziriat ​oszlopai
Várkonyi ​Nándor könyve lenyűgöző, regényes látomás az emberiség írott történelme előtti korról. Víz és tűzözön, katasztrófák elől menekülő és kultúrát mentő emberiség képe bontakozik ki előttünk, az ismert ókori történelem előzményeinek nagyszabású vázlata. Várkonyi Nándor, a képzett klasszikafilológus hatalmas műveltséganyagot dolgozott föl és épített bele munkájába. A letűnt idők megértéséhez az emberiség mítoszkincsét fogta vallatóra. De nem elégedett meg ennyivel: a modern tudomány eredményeit is igyekezett fölhasználni a magyarázathoz. Látomásról és hipotézisről van szó, az alkotó írói képzelet munkájáról. Számos részletét éppúgy vitatja a tudomány, egy-egy részterületének kutatója, ámde a dolgok mai állása mellett egészében megcáfolni és elvetni sem lehet ezt a korántsem légből kapott föltevés-láncot. Elgondolkoztató, s ami fő, izgató olvasmány. A könyv első és második - a mostanitól sok mindenben eltérő és kurtább - kiadása 1940-ben és 1942-ben csupán zárt körben volt hozzáférhető. Az átdolgozott jelenlegi kiadás a korábbi változatnak számos, tudományos szemszögből tekintve tarthatatlannak bizonyult helyét korrigálja, s számos egészen új részletet is tartalmaz.

Ismeretlen szerző - A ​manierizmus
A ​manierizmus is azok közé a művészeti mozgalmak és stílusirányzatok közé tartozik, amelyek - akárcsak századunkban a szecesszió - hosszú időn át viselték az igaztalan és méltatlan elítélés bélyegét. Manierizmus! - maga a szó is megbélyegző, hiszen jelentése: mesterkéltség, modorosság. Legalábbis ezt értették rajta a XVII. század klasszicista kritikusai, minden rendhagyó, bizarr, fantasztikus, ádáz ellenfelei. Csak a XX. század ismerte fel, hogy korábban mesterkéltnek hitt művészi megoldások sok esetben korukat megelőző zseniális felismerések, olyan művészi vívmányok, melyeket igazában csak korunk szemlélete és ízlése tud értékelni és hasznosítani. A reneszánsz utolsó szakaszában, annak kései áramlataként kibontakozó manierizmusban már a reneszánsz válsága jut kifejezésre, e válság ideológiai, pszichológiai, művészeti-irodalmi szimptómái sűrűsödnek egybe. Képviselői "szomorú emberek", tragikus életútjuk, életművük azt példázza, hogy a reneszánsz humanizmusának bealkonyult. Eszményeik elbuktak vagy eltorzultak, de üzenetüket ma embere újra meghallotta - immár a maga valóságos jelentésében, tisztán. Ennek tanúsága ez a könyv.

Ismeretlen szerző - Az ​egzisztencializmus
A ​modern polgári filozófia és irodalom irányzatai között fontos helyet foglal el az egzisztencializmus, melyet Köpeczi Béla tanulmánya és szövegválogatása ismertet meg az olvasóval. A bevezető ideológiai igényességgel és pontossággal tisztázza az egzisztencializmus filozófiai és esztétikai problémáit, a szemelvények pedig Kierkegaard, Jaspers, Heidegger, Sartre és Camus műveiből vett részletekkel világítják meg más-más nézőpontból e jelentős irányzat különböző oldalait. Az egzisztencializmust tárgyaló antológiákkal szemben a kötetnek az az újdonsága és fő érdeme, hogy következetesen érvényesíti a filozófiai és esztétikai szempontot, egyiket a másikkal világítva meg.

Anne Tardy - Claire Merleau-Ponty - Sylvie Laferrére - Sárkányos ​könyv
A ​belga Casterman kiadó Musée en Herbe sorozatának egyik remek kötetét tartja kezében az olvasó. A sorozat három szerkesztő-írója, egy kitűnő karikaturista: Serge Ceccarelli és a kötet két tervezője, megformálója egyenrangú társként teremtette meg sok-sok ötlettel a sárkányok könyvét. A kötet lapjain mintegy 30 művészi alkotásban vagy annak részletében - mint látványban gyönyörködhet az olvasó, miközben maga cseveg el vidáman a sárkánnyal, efféle kérdéseket téve fel neki: "Ki vagy, különös sárkány? Hány éves vagy? Hol laksz?" - És a sárkány válaszol. hol az európai középkor ördöge, hol a kínaiak jóságos esőhozója ez a sárkány. Tüzet okád Uccello képein, az aranyalmát őrzi a Hesperidák kertjében. A kötet végén találós kérdésekre és játékcsináló ötletekre is bukkan a kis olvasó, hogy még jobban megszeresse a kalandozást a művészetek birodalmában, ahová Serge Ceccarelli "kis kobak" figurái kísérgetik hűségesen.