Horváth Imre költészetének nagyszámú kedvelői – idősebbek és fiatalabbak egyaránt – az elmúlt évek folyamán fokozott érdeklődéssel követték a költő életművének gazdagodását, teljesedését. Mennyiségileg, a verssorok számát tekintve nem túl nagy a jelen kötetbe gyűjtött új termés, de költői, gondolati értékekben annál bővelkedőbb. Horváth Imre költői gyakorlatában, ebben az időszakban, szinte egyeduralkodóvá váltak a két- és négysorok, de hogy e miniatűr versformákban szocialista társadalmunk, egyén és emberiség időszerű problémái, az öregedés tényének szomorkás, humoros felfogása, az ifjúságszeretete hogyan kapnak intenzív, gyakran maradéktalan művészi élményt nyújtó megfogalmazást – az már a sajátos költői tehetség titka. Verseinek olvasásához maga a költő adja meg a legtalálóbb útbaigazítást: Nem ellenzem, ha versem rőffel méred, de ne a hosszát – a mélységét mérjed.
Kapcsolódó könyvek
Ady Endre - Válogatott versek I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Csoóri Sándor - Várakozás a tavaszban
Egy hang él bennünk, egy különös tónus állandóan visszacsengő emléke Csoóri verseiből. Valami fojtott lobogás hangja, amely folytonosan újjáéled: hol panaszban, hol örömben, hol odaadó önkívületben és önmagát leszerszámozó elhagyatottságban. Költészetében a látvány és élmény, a kép és jelentés közötti rés egyre tágabb, egyre nehezebben követhető lett. Mintha különböző szférák keverése révén Csoóri mind tudatosabban távolodna a konkrét, a közvetlenül azonosítható mondatoktól az elvontabb, az általánosító jelentések irányába.
Gyóni Géza - Lengyel mezőkön, tábortűz mellett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Nagy László - Adjon az Isten
A kiváló ízléssel, dekoratív optima betűtípusból készült, Nagy László szakrális verseiből, és képzőművészeti hagyatékából összeállított kis kötet mindenekelőtt ajándékozásra és reprezentatív célra alkalmas. Különösen szépen sikerültek az eredetileg vászonra festett Betlehem, a Fűrészelők, valamint a Kút, holddal című akvarell reprodukciói. A képek s a margókon is alkalmazott ifjúkori rajzvázlatok közt összesen hét költemény olvasható. A szép kiadvány tipográfiai kivitelezését a költő fia, Nagy András végezte.
Ladányi Mihály - Élhettem volna gyönyörűen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Reviczky Gyula - Reviczky Gyula összes költeményei
Ismertető
Az 1870-es évek elején kialakuló "modern" magyar lírát - szemben a Gyulai Pál értelmezte "népnemzeti" hagyományokkal - az "örök emberi" érzések feltérképezése vezette; a művészet közkinccsé tételének programja, illetve a nemzetek közeledésének vágya egyesítette e "kozmopolita költészet" első nemzedékét (pl. Endrődy Sándor, Darmay Viktor, Indali Gyula stb), amelynek legnagyobb alakja kétségtelenül Reviczky Gyula volt. Reviczkyt - már az 1870-es évek eleje óta ismerte a hazai irodalmi élet. A különböző fővárosi és vidéki lapok szerkesztőjének művészi-filozófiai kritikáira, Heine-fordításaira felfigyelt a szak- és közvélemény, a siker azonban csak közvetlenül halála előtt érte el. Személyes hangú, vallomásos líráját Petőfi, Vajda és Heine hatása formálta, valamint Schopenhauer eszmevilága. Elutasította a népies irány tradícióit és romantika pátoszát, "érzelem-kultuszával" inkább a szentimentalista hagyományokhoz kapcsolódott, verseit a panaszos boldogtalanság és a rezignált lemondás ellentéte jellemezte, kifejezve nyomorúságos és küzdelmes életét, amelyet alapvetően származása és nincstelensége határozott meg. Reviczky líratörténeti helyét az impresszionizmushoz közel jelölte ki irodalomtörténetünk. A "dal" műfaját a modern szubjektivizmus és hangulatiság eszköztárával megújító költőt így méltán tekinthetjük Ady, de főként Juhász Gyula és Kosztolányi elődjének. A kötet minden lírai és verses elbeszélő szöveget tartalmaz, ami a hazai forrásokban hozzáférhető. Tartalmilag felöleli Reviczky 1874 és 1889 között írott zsengéit, lírai ciklusait, kiadatlan verseit, töredékeit és kísérleteit, valamint műfordításait. Nem közli azonban tehetségét más oldalról bizonyító kritikáit, drámatöredékeit, így amellett, hogy bevezető kiadványa egy jövőbeli "összes műveknek" - a Reviczky-líra teljességigényű összegzése.
Berzsenyi Dániel - Berzsenyi Dániel válogatott versei
Kettős Berzsenyi-évfordulót ülünk 2006-ban: a költő születési dátuma 1776, halálának éve: 1836. A műkedvelő módra verselgető földesúrból az 1810-es évek elejére a korabeli magyar líra legnagyobb mestereinek egyike lett, noha tehetségét egyértelműen még a híres ítészek, Kazinczy és Kölcsey sem ismerték el, sőt, egy-egy levelük, recenziójuk éppenséggel kedvét szegte a poétának. Ám a magyar időmértékes verselésnek az a magas rendű foglalata, amely Berzsenyi Dániel költői életművében ma is gyönyörködteti, megrendíti az olvasót, e súlyos szavú versvilág a hazai felvilágosodás szószólója és tanúja napjainkig: kapunyitás a magyar romantikus költészet lángelméinek. Kötetünk válogatás ugyan, de voltaképp alig néhány nagyobb kompozíciót s egy-két kisebb művet hagy el csupán: tehát a Berzsenyi-teljességbe kalauzol.
Székely Magda - Kőtábla
Székely Magda (1936. július 28. - 2007. április 30.) Kossuth-díjas költőnő
Budapesten született asszimilált zsidó családban. Nyolcéves volt, amikor édesanyját - a kislány szeme láttára - elhurcolták a nyilasok. A gyerek egy katolikus zárdában - valójában egy javító-nevelő intézetben - élte túl a II. világháborút. Az ötvenes években elvégezte az egyetem magyar-bolgár szakát. Évtizedekig kiadói szerkesztőként, lektorként dolgozott. Ritkán és keveset publikált.
Első verseskötete, a Kőtábla 1962-ben látott napvilágot.
Kátai Tamás - Távolodó, távolodó
Kátai Tamás makói költő és zenész (Thy Catafalque, Gire, stb.) első, szerzői kiadásban megjelent verseskötete
Berzsenyi Dániel - „Forr a világ...”
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Orbán Ottó - Kocsmában méláz a vén kalóz
"Orbán Ottó, a hagyomány korszerű klasszicitását képviselő költő, akinek kisujjában van a posztmodern eljárások fölényes ismerete, a posztmodern teszi idézőjelek közé. Közelmúlt éveinek költészete a tagadás tagadása, ami sokak szemében esztelennek minősülő remény..." Domokos Mátyás
Jókai Mór - Jókai Mór költeményei I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Török Gábor - A pecsétek feltörése
Tartalom
Ajánlás az autonóm emberhez
Meg lehet-e tanulni, hogyan olvassunk modern verset?
Hogyan olvasunk?
A líraolvasás játékszabálya
Nem mind líra, ami átvitt értelmű!
Pop-art líra: költőivé emelt talált tárgyak és tanulságaik
A versben van a többértelműség vagy bennünk?
Az elsőleges jelentés ellenállása
A MODERN LÍRA REJTJELEZETT NYELVE
Szökellő gondolatok, merész kapcsolatok
Az ellhallgatás beszédessége
Ponttalanul = pontatlanul?
És mégis költészet lehet az írásjelekben!
A feszített, a csonka meg a többi: az aktivizáló versmondat
Nyelvtan: magánhasználatra? Korlátdöntögetés?
Képzők a költő kezében
Összekapcsolt és összekovácsolt szavak
Lírai szavak vegykonyhája
Jelentésjáték
A költői "halandzsa" tanulságai
A VERS SZERKEZETHÁLÓZATA, AMELY ELŐKELŐBBEN STRUKTÚRÁNAK IS MONDATIK
A művészileg megértett-átélt disszonancia
Szerkesztési elv - az azonos versmondatformákból
Ismétlődő jelentésegységek lírai szőttese
A lírai idő
Térbeliség és filmszerűség
A költő, a lírai én és az egyes szám első személy
Ki a lírai vers címzettje?
Végén csattan?
A tárgyszerű, az "objektív" vers
Mit mutat a vers szerkezetéből a versszak, a szakasz?
Sorvég és mondatvég ellentéte
Amit a nyomtatás láttat a vers szerkezetéből
Számadatokká "nyomorított" versek, szentségtörő statisztikázás?
A VERS ÉS AMI KÖRÜLÖTTE VAN
Az "irodalmi" költészet
Francia mondat magyar versben?
Kollázs
A VERS GYÖKEREI
Élmény és vers
Válasz a múltból - válasz a múlt nyelvén
Szókincs a város pereméről
Lírai nyelvünk pincéjéből - a kertjébe
Anyag és forma a népköltészetből
Ismeretlen szerző - Az Ady-vers időszerűsége
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Vajda János - Vajda János válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Hollós Korvin Lajos - A vízbefúlt hal
A Költő írja:
Ezen a helyen a kiadó, illetve a könyv szerkesztője szokta jellemezni és értékelni a szerzőt és művét, a célnak megfelelően mindkettő erényeire, kiválóságára keltve fel a könyvvásárló figyelmét. Én nem kedvelem az efféle előzetes „recenziókat", ezért megkértem kiadómat, hagyjuk el ezúttal a „fülszöveget".
Az olvasót pedig arra kérem, üsse fel találomra e kötetet, s fülszöveg helyett olvassa el bármelyik versemet, majd ennek alapján döntse el, joggal igényli-e könyvem az érdeklődést.
S mert az is gyakorta megesik, hogy ehelyt a szerzővel iratnak önmagáról, szemléletéről, ars poeticájáról néhány mondatot, erre nézvést is hadd jegyezzem meg: mindezt magukban a versekben érzékletesebben, elevenebben találja meg az olvasó.
Hollós Korvin Lajos
Domokos Mátyás - Ugyanarról másképpen
Tartalom
Bevezető
Próza
Epikus képzelet és írói bátorság
Egy lelki arisztokrata
A megtaposott ostor
A humor - A teljes igazság
A "tervhalmozó" utolsó ítélete
Felhám és igazság
Találkozás a magyar valósággal - novellák tükrében
Vers
Lírai életregény - filológiai rejtelmekkel
Racionalista költő és modernség
Nagyság
Gyönyörű-vad futás
A senkiföldjén
A versben bujdosó kimondhatatlan
Collage
Ősképlet versben
Konok gyurma a világ
A mai magyar líra megkísértései
Vita
Életmű - mérlegen
"Népközelítő" vállalkozások
A "sorskérdések" sorsa
A prózaíró magatartás változása a hetvenes években
Nagyhatalmi helyzet vagy versírógép?
Lengyel Balázs - Verseskönyvről verseskönyvre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Orbán Ottó - A teremtés napja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Vihar Béla - A négy felelet
Akik figyelték a költő munkásságát az utóbbi esztendőkben, észrevehették, hogy egyre erőteljesebben, egyre nagyobb erőfeszítéssel próbálja kibontani önmagát, megformálni költészetét. Ez a könyv szép bizonyítéka annak, hogy Vihar Béla igazi utat tett meg az utóbbi időben: költészete mély és meggyőző vallomás önmagáról és a korról. A költő, aki talán Babits Mihály és Radnóti Miklós lírai emlékezetét hordozza leginkább sejtjeiben, olyan versekkel köti le figyelmünket, mint a Jób tánca, Dózsa cigányai, Jeanne D'Arc utolsó estéje, Egy lovacska tűnődése az ókorban, vagy a Jelenés a Néva partján címűek. Kötetének talán legmegrázóbb, legnagyobb hatású verse az Egy katona megy a hóban című nagy vallomás, amely a hazatérés lírai eposza, a szenvedés útjáról való hazatérésnek, kegyetlen és fölemelő nehézségeinek, a hazaszeretetnek nagyzengésű éneke.