Furcsa, ​mégis igaz

Csikány Tamás - Eötvös Péter - Németh Balázs - A ​szabadságharc kézi lőfegyverei, 1848-1849
A ​kötet szerzői: DR. CSIKÁNY TAMÁS alezredes, egyetemi tanár. 2012-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsának rendes tagja. NÉMETH BALÁZS történelem, magyar szakos tanár. Saját vállalkozásában történelmi fegyverekkel, és különböző on-line kiadványok menedzselésével foglalkozik. EÖTVÖS PÉTER vegyészmérnök, elismert fegyverszakértő. Kutatási területe - az Augustin fegyverek mellett - a neves magyar fegyvertervező, Király Pál hazai és svájci tevékenységének tanulmányozása. Elméleti kutatási munkáját az említett fegyverek restaurálásával egészíti ki. * Ez a kötet átfogó részletességgel mutatja be a szabadságharc kézi lőfegyvereit. A magyar fegyver- és hadtörténet iránt érdeklődők számára a kötetben szereplő fegyvereket a különlegesen egyedi szerkezetük és a magyar történelemben betöltött szerepük teszi igen érdekessé. A szerzők az 1840 - ben rendszeresített Augustin-fegyverek megjelenését beillesztik a 19. századi fegyvertörténetbe. A hagyományőrző huszárok és a 48 - as honvédek felszerelése sem képzelhető el Augustin lovassági pisztolyok, puskák és karabélyok nélkül. A gyűjtők körében pedig egy-egy jó állapotú, eredeti Augustin - fegyver a gyűjtemény legbecsesebb példányai közé tartozik. * A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon: • Előszó; • A gyutacsos fegyverek története (Eötvös Péter); • A sima csövű gyutacsos perkussziós gyalogsági puska (Fordította Eötvös Péter); • Harcászat a XIX. század közepén (Csikány Tamás); • Az 1848-49. évi szabadságharc tűzfegyverei és töltényei (Németh Balázs); • Régi mértékegységek átváltása; • Irodalom; • A szerzők életrajza; • A képek forrásai; * „A SZABADSÁGHARC KÉZI LŐFEGYVEREI 1848 - 1849” című ezen kiadványt a magyar fegyver-és hadtörténet iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék jobban megismerni ezeket a fegyvereket a különlegesen egyedi szerkezetük és a magyar történelemben betöltött szerepük alapján, hiszen nemcsak a császári osztrák hadsereg, hanem a magyar forradalmi sereg fegyverzetének is a gerincét képezték, a közös hadseregen belül, és természetesen a szabadságharc idején is.

Szabó Péter - Don-kanyar ​1942-1943
A ​magyar királyi 2. honvéd hadsereg 1942–1943. évi szovjetunióbeli hadműveleteiről a fennmaradt korabeli személyes leírásokon és hadiokmányokon kívül a legérzékletesebben az amatőr és a haditudósítói fényképfelvételek tanúskodnak. Ezzel egyben emlékezünk és fejet hajtunk azon egykori, a magyar királyi Honvédségben szolgálatot teljesítők előtt, akik életüket adták hazájukért, nyomtalanul eltűntek vagy a hadifogolytáborok nyomorúságos körülményei között haltak meg.

Klaus-Ulrich Keubke - 1000 ​katonai egyenruha
Az ​egyenruhák történelmünk fontos részét képezik, s lenyűgöző történetükről Klaus-Ulrich Keubke pompás munkája kimerítő áttekintést ad. E könyvből az egyenruhák teljes történelmét megismerhetjük: a színpompás ókori hadiöltözékektől a történelmi csapatok tarka egyenkabátján át a mai harci ruhákig a kötet átfogó képet ad a katonai egyenruhák izgalmas fejlődéstörténetéről. A több mint 100 ország közé - melyeknek egyenruhái feltűnnek e könyv lapjain - olyan régi, már nem létező országok is bekerültek, mint Mecklenburg-Schwerin, Ó-Württemberg vagy épp az Amerikai Konföderációs Államok, s emellett olyan Európán kívüli országok egyenruháit is megismerhetjük, mint például Japán vagy Mexikó. Az egyenruhákhoz tartozó részletes adatok és az adott ország, csapattest, fegyvernem és rangjelzés leírása a könyvet az egyenruha-tudomány pótolhatatlan kézikönyvévé teszi.

Tim Newark - Sorsfordító ​ütközetek
50 ​csata, amely megváltoztatta a modern történelem menetét Ötven, a hadviselést átalakító és a modern történelem menetét megváltoztató összecsapás lebilincselő bemutatása. A győzelem lényege; a legnagyobb katonai hiba; a harci szellem; a háborúk tanulságai – 1792-től 1995-ig.

Hermann Róbert - 1848-1849 ​- A szabadságharc hadtörténete
A ​könyv az 1848-1849-es szabadságharc hadtörténetének eddigi legsokoldalúbb összefoglalása hazai és bécsi levéltári kutatások alapján. A politikai előzmények, a katonai intézményrendszer, az egymással szembekerült hadseregek fegyverzetének, egyenruhájának és szervezeti felépítésének ismertetése vezeti be a művet. Bőségesen foglalkozik azokkal a "járulékos" tényezőkkel (katonaföldrajzi helyzet, hadiipar, hírszerzés, háborús propaganda, hadisajtó, katonai cenzúra, hadlelkészi szolgálat, egészségügy, hadifogolykérdés) is, amelyek nélkül e háború története sem érthető meg. A hadjáratok, csaták és ütközetek rendkívül szemléletes leírása nem öncélú: nem csupán a harctéri történésének hátterét és következményeit érthetjük meg belőle, de kibontakozik a szabadságharc katonai-politikai eseményeinek láncolata, a meghatározó - neves és névtelen - személyiségek, hősök jelleme is. A munka külön érdekessége, hogy számos eleddig ismeretlen tényt tartalmaz, és több ponton (például a pákozdi és a schwechati csata eseményeit és a mellékhadszíntereket illetően) módosítja, bővíti az ismereteket. A hadműveletek világos áttekintését színes térképek segítik. A kiadvány egyik különlegessége a legfontosabb összecsapások térbeli, "terepasztalszerű" ábrázolása, mely minden olvasó számára közérthetővé és életszerűvé teszi a kor harcászatának a szövegben bemutatott jellegzetességeit. A szerző elbeszélői stílusa kifejezetten élvezetes, néhol "anekdotikus", de történelmileg mindvégig hiteles. A szöveget igen gazdag illusztrációs anyag kíséri, köztük nemritkán nyomtatásban először megjelenő korabeli metszetek, litográfiák, festmények, vízfestmények. A könyvet bátran ajánljuk minden általános és középiskolai tanulóknak, tanárnak és mindazoknak, akik a történelem, a hadtörténet iránt érdeklődnek.

Vida István Kornél - Világostól ​Appomatoxig
Az ​1848-49-es szabadságharc bukását követően a magyar katonai és politikai vezetés színe-java követte Kossuth Lajost a száműzetésbe, és sokan közülük - bár Kossuth maga nem - az Egyesült Államokba emigráltak. A szakirodalomban eddig szinte semmilyen figyelmet nem szenteltek az Amerikába irányuló kivándorlás ezen első hullámának. Könyvünk azt vizsgálja, miért választotta több mint kétezer magyar politikai menekült éppen az Egyesült Államokat második otthonának, továbbá az első tengerentúli magyar diaszpóra tagjainak életkörülményeit, integrációs lehetőségeit tanulmányozva arra keresi a választ, miért döntött úgy mintegy száz magyar katona, hogy fegyvert ragad Észak és Dél véres polgárháborújában. A kötet részletesen elemzi a magyarok részvételét a konfliktusban mind az Unió, mind a Konföderáció hadseregében, objektíven vizsgálja a legismertebb magyar tisztek amerikai katonai pályafutását, foglalkozik a rabszolga-felszabadításhoz és az afro-amerikaiakhoz fűződő viszonyukkal. Külön fejezet foglalkozik a téma irodalmi, képzőművészeti és filmes feldolgozásaival, illetve azzal, hogyan ápolják a résztvevők emlékét Magyarországon és az Egyesült Államokban. A kötet eddig zömmel ismeretlen források alapján minden magyar résztvevőről pontosan dokumentált részletes életrajzot közöl, illetve a könyvet számos korabeli fénykép illusztrálja. A szerző, Vida István Kornél a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézete Észak-amerikai Tanszékének adjunktusa, az észak-amerikai történelem és az amerikai–magyar kapcsolatok avatott ismerője. Főbb kutatási területei a nemzetközi migrációtörténet, az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás, a magyar–amerikai kapcsolatok és az Egyesült Államok 19. századi történelme. Számos tudományos cikk szerzője itthon és külföldön egyaránt. 2003–2004-ben a J. William Fulbright Alapítvány támogatásával a University of Maryland kutatói ösztöndíjasa, 2009-től pedig az Alexander von Humboldt Alapítvány posztdoktori ösztöndíjával a berlini Freie Universität John F. Kennedy Intézetében végez migrációtörténeti kutatásokat.

A. J. P. Taylor - Az ​első világháború képes krónikája
TAYLOR ​: Az első világháború képes krónikája (előszó) Az első világháború mély nyomot hagyott a mai ember gondolkodásában. Átalakította Európa politikai rendjét. Emlékművei ott állnak minden városban és faluban. Élményei fél évszázad múltán is elevenen élnek. Minden epizódja újabb könyveknek szolgál témául, és a könyvek kelendőek. Az én célom az volt, hogy történelmi távlatban mutassam be a háborút. Igyekszem megértetni hátterét, nem utolsósorban pedig igyekszem föloldani azt a paradoxont, hogy azok, akik szenvedélyesen vetették bele magukat ebbe a háborúba, ugyanakkor gyűlölték is. Mindegyik ország látszólag önvédelemből harcolt, ugyanakkor azonban hódításra és hatalmas előnyök szerzésére törekedett. Az események súlya maga alá temette az államférfiakat. A tábornokokat is. Úgy vélték, hogy a győzelem titka a tömeg. Azt a tömeget azonban, amelyet megmozdítottak, nem tudták kézben tartani. Mindannyian többé-kevésbé tehetetlenül vergődtek. Térkép nélküli hajóskapitányok voltak, akiket elsodort a vihar, és nem tudták, hol keressenek kikötőt. Az első világháború hőse az ismeretlen katona volt. Az írásos följegyzésekben csak a számjegyek utáni nullákban van róla híradás, a fényképeken azonban tovább él. A hadviselés mindig is a találmányok szülőanyja volt. Gyermekei között van a történelmi fénykép is. A fényképezés a krími háború során lett nagykorúvá. Fentonnak épp a Krímben készített képei a legnagyszerűbb művészi alkotásai. A búr háborút is megőrizte a fényképezőgép az utókornak. Ezek a háborúk távoliak voltak. Az első világháborúban a fényképezőgép már megörökítette a hétköznapi ember életét. A fényképek megmutatják az államférfiakat és a hadvezéreket a közszereplés színpadán és a színfalak mögött is. Megmutatják a pusztító eszközöket. Belátunk a lövészárkokba és a lőszergyárakba. Újra látjuk a letarolt vidéket és az élelemért sorban álló embereket. Föltűnnek azok, akik harcoltak, szenvedtek és meghaltak: a hús-vér emberek a pufogó frázisok mögött. A fényképezőgépnek köszönhetően nemcsak olvashatunk az első világháborúról, hanem újra átélhetjük. Fényképek ezreiből válogattunk; tízet félreraktunk, amíg egyet kiválasztottunk. Vannak közöttük olyanok, amelyek jól ismertek ugyan, de nem lehetett kihagyni őket. Van sok olyan is, amelyet eddig nem tettek közzé. A puszta leírásban a háború elvont és elméleti, ugyanolyan távolinak tűnik, mint a trójai háború, a képek azonban megmutatják az embereket. Ez a háború a mi háborúnk is volt. Ha jobban megértjük, talán nekünk sikerülhet az, ami nem sikerült az akkoriaknak: hogy urai legyünk tulajdon sorsunknak.

Fekete Ferenc - A ​vitézi rend története
"Vitézi ​Rend. Ki ne hallott volna róla? Vitéz nagybányai Horthy Miklós ünnepélyes külsőségek között egy díszes karddal vitézzé avatta az első világháborús hősöket, akiknek egy része emellett még földet is kapott... E könyv a Horthy-korszak különleges intézményéről, a Vitézi Rendről, illetve annak történetéről szól, melyet a magyar kormány hozott létre, a kormányzó kezdeményezésére.

Geoffrey Regan - Királyi ​baklövések
Színes ​és változatos gyűjteményében Geoffrey Regan hadtörténetíró kíméletlenül, és némi kajánsággal mutatja be a királyok, királynők és császárok megannyi botlását, baklövését és botrányát, miközben olyan egymástól merőben eltérő egyéniségek közéleti szerepléseit és magánéletét tárja elénk, mint például a különc II. Lajos bajor király, vagy Károly herceg.

Jack Sweetman - Admirálisok
A ​történelem legkiválóbb tengernagyai 1585-1945.

Sipos András - A ​Magyar Királyi Csendőrség egyenruházata és felszerelései 1920–1945
„A ​Magyar Királyi Csendőrségről és szerepéről folyamatosan a legszélsőségesebb vélemények hangzanak el. Sajnos. Ez nem csoda. A testületről kialakított nézeteket annyi történelmi körülmény, azok szándékos és akaratlan torzítása, érzelmek, valamint politikai töltetű állásfoglalások befolyásolják, hogy több mint fél évszázaddal a feloszlatása után is nehéz objektív véleményt formálni a szervezetről. (...)” (részlet az Előszóból)

Ács Tibor - A ​reformkor hadikultúrájáról
A ​kötet fejezetei a fejlődés és időrend menetét követve vizsgálati és tárgyalási módjában, s többé-kevésbé mind Magyarország XIX. századi hadtörténetébe és hadtudomány-történetébe ágyazva, a reformkori hadikultúra különböző kérdései vertikális és horizontális síkjai bemutatásának, ábrázolásának „kísérletei”, legalábbis kétféle értelemben. Egyrészt különböző módon keresik azt a műformát, amely a legjobban megfelel e bonyolult témakör – a magyarországi reformkor hadikultúrája – sokoldalú elemző tárgyalásának, hol a részletes hadügyi szövegmagyarázatban, hol ismert és ismeretlen hadtudósi és írói arcképekben, hol a katonai dialógusban vélik megtalálni. Másfelől mindegyiknek egy a célja: hogy az olvasókat egyenrangú társként vezesse be a magyar történelem egyik legfényesebb és sokat emlegetett korszakába – a reformkor mozgalmas világának egyik ismeretlen vagy inkább feltáratlan szférájába, bemutatva a hadikultúra fontos jellemzőit és értékeit, valamint az önálló nemzeti haderő és országvédelem megteremtéséért folyó reformtörekvéseket és küzdelmeket.

Mitták Ferenc - Várostromok ​a világtörténelemből
"A ​világtörténelem megszámlálhatatlan mennyiségű várostroma közül a Kr. e. 1250-től Kr. u. 1860-ig terjedő 3110 év hadi eseményeiből 15 ostromot választottam ki, részletesen tanulmányoztam őket, és a szűkre szabott terjedelem miatt tömören igyekszem bemutatni egy-egy ostrom történelmi előzményeit, körülményeit, lezajlását; a várak történetét, valamint a várvívók és várvédők rövid életpályáját. Könyvtárnyi irodalmat tekintettem át és összegeztem, bízva abban, hogy sikerül az olvasók érdeklődését felkelteni az események iránt, s talán az irodalomjegyzék alapján a részletekről tovább tájékozódnak."

Winkler Gusztáv - A ​hadviselés művészete
A ​szerző az európai kultúrkör - hozzávéve Kis-ázsia, Mezopotámia és Egyiptom - térségének hadtörténetét mutatja be kötetében az első civilizációktól a magyar államalapításig. A bevezetés után a korai kultúrák (pl. Jerikó) és a katonai tevékenységek kezdeteinek rövid ismertetése található. Az ezt követő, időrendileg tagolt fejezetek az államszervezeti fejlődés állomásait követik, melyekből átfogó képet kaphatunk az ókori kelet birodalmainak (pl. hettiták, babiloniak, egyiptomiak, perzsák), valamint a görögök és a rómaiak hadművészeti fejlődéséről. A kötetben a kora-középkor államainak (pl. Bizánc, Frank Birodalom) jelentősebb hadtörténeti momentumai is helyet kaptak, melyek sorát a magyar kalandozások összefoglalása zárja. Az általános fegyvernemi és taktikai ismertetések mellett az erődépítészet fejlődése, csataleírások és hadmozdulat-elemzések is áttekintésre kerülnek, melyek révén részletesebb ismeretek szerezhetőek a történelem híresebb, általában csak évszámként ismert ütközeteiről és hadjáratairól. A rövid, lényegre törő leírásokat csatatérképek és hadmozdulat-vázlatok illusztrálják, a kiadványt időrendi táblázat, irodalomjegyzék és tárgymutató zárja. Beszerzése - az állomány figyelembevételével és a kisebb pontatlanságok ellenére - szakkönyvtárak és általános gyűjtőkörű könyvtárak részére is ajánlható.

Ismeretlen szerző - Sorsfordító ​ütközetek
A ​világtörténelem 30 híres csatájának - köztük Marathón, Cannae, Höchstädt, Trafalgar, Austerlitz, Waterloo, Gettysburg, Verdun, Sztálingrád, Normandia - átfogó, gazdagon illusztrált ismertetése. Színes ábrák és térképek a sorsdöntő manőverekről, a szembenálló felek stratégiájáról. Több mint 250 színes és fekete-fehér fotó, illetve további illusztrációk az egyes korszakok egyenruháiról, az ütközetek legnagyobb egyéniségeiről, a háborús taktikákról és a fegyverzetekről.

Markó Árpád - Magyarország ​hadtörténete
Markó ​Árpád (1885–1966) a magyar hadtörténetírás egyik klasszikusa. Tudományos tevékenysége az 1921-ben alapított Hadtörténelmi Levéltárhoz kötődött, melynek hivatásos katonatisztként osztályvezetője volt. Számos tanulmányt és könyve írt, gróf Zrínyi Miklósról, II. Rákóczi Ferencről és Hadik András generálisról szóló monográfiái a magyar hadtörténeti irodalom legjobb alkotásai közé tartoznak. 1934-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, 1953-ban a hadtudomány kandidátusa, 1965-ben doktora lett. 1943-ban jelentette meg Magyarország hadtörténete című könyvét, melyben a honfoglalástól az I. világháború végéig tekinti át hadtörténetünket, részletesen elemezve ezen korszakok katonapolitikáját, hadszervezetét és hadászatát, valamint legkiválóbb hadvezéreink (Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Thököly Imre, gróf Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, az 1848/49--es szabadságharc tábornokai stb.) legfényesebb haditetteit. Megállapításainak zöme ma is helytálló, könyve – szintézis-jellege folytán – megkerülhetetlen a történelemmel, hadtörténettel foglalkozók számára. A térképvázlatokkal illusztrált kötet reprint formában történő újrakiadásához Tóth Gyula és Vargyai Gyula hadtörténészek írtak utószót.

John Keegan - Az ​amerikai polgárháború
Az ​amerikai polgárháború az egyik leghosszabb és legvéresebb az újabb kor háborúi közül. Ugyanakkor az egyik legrejtélyesebb is. Az Egyesült Államok számtalan háborúja közül ez az, amelyik valóban érdekli az amerikaiakat, ha másért nem, azért, mert máig ebben esett el a legtöbb amerikai. A Dél népe elképesztő lelkesedéssel vállalta a katonáskodást. Bár a küzdelem a rabszolgaság miatt tört ki, a két országrész szembefordulásának mélyén máig érzékelhető életformabeli különbségek húzódtak meg. Művészek sokaságát ihlette meg, a történészeket azonban még ma is zavarba ejti. Története csak a napóleoni vagy a világháborúkhoz mérhetően bonyolult és ellentmondásos. Az első modern - vagyis vasúton szállított, távírón irányított, gyáripari termékekkel felszerelt tömeghadseregek által vívott - háború történetéről írott könyvében John Keegan, a kiváló brit hadtörténész megfejti e háború földrajzi és vezetési viszonyainak, valamint hadászatának logikáját, és eligazít bennünket a konfliktus csataterein. Keegan ezzel a közérthető nyelven megírt munkájával teszi fel a koronát életművére, amelybe a hadtörténet több klasszikus művének megalkotásán túl beletartozik a NATO leginkább történelemtudatos tisztikarának, a Brit Hadsereg tisztjeinek az oktatása és nevelése is. Magával ragadó munkája a téma alapvető könyve.

Hermann Róbert - Az ​1848-1849-es szabadságharc nagy csatái
Hermann ​Róbert könyvével indul a Zrínyi Kiadó Nagy csaták című új sorozata. Célunk az, hogy a magyar történelem egy-egy háborús korszakának csatáin és ütközetein keresztül mutassuk be a magyar történelem egészét. Természetesen a hadieseményekre összpontosítunk, de miután a háborút társadalmi jelenségnek – vagy ahogy a neves porosz katonai teoretikus, Karl von Clausewitz fogalmazott, a politika más, erőszakos eszközökkel történő folytatásának – tekintjük, a kor tágabb politikai körülményeit ismertetve szólunk a háborúk történetéről. A kötet nem a forradalom és szabadságharc története, sőt nem is teljességre törekvő hadi krónikája. A szerző arra vállalkozott, hogy elemezze a szabadságharc legjelentősebb összecsapásait, s ezáltal a magyar hadtörténelem egyik legdicsőségesebb időszakát idézze fel a mai olvasó számára. A korszak politikatörténete, valamint a hadszíntér és a közlekedési lehetőségek ismertetése után a szembenálló haderőket mutatja be, majd ezt követi a szabadságharc 11 csatájának és 28 ütközetének leírása – számos illusztrációval, világosan eligazító térképekkel, az összecsapásokban szemben álló erők vezetőinek életrajzával, és a fennmaradt jelentésekből, visszaemlékezésekből, levelekből vett részletekkel. A kötetet részletes, áttekintő bibliográfia zárja.

John Keegan - A ​parancsnoklás álarca
Ez ​a könyv hadvezérekről szól. Arról, hogy kik ők, milyen cselekedetek fűződnek a nevükhöz, s hogy e cselekedetek milyen kihatással vannak arra a világra, amelyben a közönséges halandók, férfiak és nők élnek. Hiszen egy tábornok – ez a szó már önmagában is kétértelmű – sokkal több a hadsereg egyszerű parancsnokánál. Lehet király vagy pap: Nagy Sándor mindkettőt megtestesítette egy személyben. Lehet diplomata: Marlborough és Eisenhower egyformán kiválóan értett a békítéshez és a stratégiához. Lehet inkább teoretikus, mint gyakorlati szakember: az idősebb Moltke inkább intellektuális képességeivel írta be nevét a történelembe, mintsem végrehajtói tehetségével. Parancsnokolhat az uralkodó helyetteseként, mint Wellington, vagy esetleg demokratikus gyülekezet felhatalmazásával, ahogy Grant kapta a hatalmát. Lehet demagógból zsarnokká avanzsált politikus, és mégis megőrizheti főparancsnoki hatalmát, ahogyan Hitlernek sikerült. A hadvezérség sokkal több, mint seregek vezénylete a harctéren. Hogy a megszokott kliséhez folyamodjunk, a hadsereg annak a társadalomnak a tükörképe, amely kiállítja. A célokat, amelyekért küzd és ahogyan küzd, az határozza meg, mit akar elérni az adott társadalom a háborúval és mit vár el a hadseregétől.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.