A cím felidézte örökzöld sláger (Csak a szépre emlékezem) kezdősorát már szállóigeként szokás idézni. Az 1947-ben született szerző bevallottan-vállaltan nosztalgiakönyvet állított össze, több mint 200 fotóval, annak a korosztálynak a gyermek- és ifjúkoráról, amely némi iróniával-öngúnnyal “nagy generációnak” nevezte el magát. E nemzedék Budapestjét, helyszíneit, utcáit, tereit, ünnep- és hétköznapjait, jellegzetes alakjait, tárgyait mutatja be Gál László, fanyar humorral illusztrálva a remek képanyagot. E röpke két évtized alatt mi minden történt… A kissrác színes fakockával játszott, fémépítővel, és igazi gombokból reszelte-ragasztotta gombfocicsapata játékosait, kamaszként a hábéken feketecímkés cseresznyét ivott és az Ifiparkba járt táncolni (ahova twistpulóverben nem, csak sötétnadrág-zakó-fehéring-nyakkendő összeállításban engedélyeztetett belépni). S közben nem csak nézte, látta is a várost, a Várost, melynek minden pontja s momentuma emlékezetébe ragadt. Az emlékekből válogatott nagytotálokat és apró részleteket, tömegjelenteket és egyéni portrékat nyújtja át a Fekete Sas Kiadó az olvasónak, aki alkalmasint észreveheti, hogy van a képek között nem pont az adott időszakban készült, ám – megnyugtathatjuk – az is éppen “olyan”.
Kapcsolódó könyvek
Klösz György - Budapest anno
Három kisvárost egyesített itt 1873-ban az új, egységes közigazgatás. A házak nagy része földszintes volt, az utcák kövezetlenek. A szemetet rabok takarították, ha takarították, az ivóvizet "Donauwasser" kiabálással lajtos kocsikon szállították a Dunából. A Nagykörút helyén a Dunának egy holt ága kanyarodott, amelynek vizéből káposztáskerteket öntöztek, a körút két vége pedig lumpen elemek nem éppen biztonságosnak nevezhető tanyáját rejtette. A századfordulókor pedig itt állt egy milliós nagyváros, közművekkel, kövezett utcákkal, villamoshálózattal, öt híddal, csatornázással, vezetékes vízzel, élénk forgalommal, fejlett iparral: Európa korszerű nagyvárosainak egyike.
Ennek a változásnak krónikása Klösz György, a maga fotóival. Ha csak az épületeket fotózta volna, az sem kevés: a városi táj is nagyon sokat változott a csaknem száz év alatt, abból is sok mindent őriznek ezek a képek, ami ma már nincs. De - és ebben jelent sajátos értéket a fotó a korábbi idők kőrajzaihoz, színes nyomataihoz képest - ott látható egyes képeken, véletlenül rajtakapva a pesti utca népe.
Kondor Vilmos - Bűnös Budapest
1939 szeptembere. A magyar-lengyel határt megnyitották a menekültek előtt, akik tízezrével tódulnak a német és a szovjet csapatok elől. Gordon Zsigmond, a Magyar Nemzet újságírója is ott van a határon, amikor feltűnik neki három vöröskeresztes teherautó. Beszélni akar az egyik sofőrrel, de az továbbhajt. Pár nap múlva Gordon nyomozni kezd, és hamarosan titkos kártyabarlangokra bukkan, amelyekben egyetlen éjszaka alatt vagyonokat lehet veszíteni és nyerni – nem feltétlenül a játékosoknak. Ezzel egy időben Nemes Sándor nyugállományú főfelügyelő olyan megbízást kap, amelyet nem utasíthat vissza, méghozzá olyan embertől, aki nem szokott hozzá a visszautasításhoz. Ki kell nyomoznia, hová tűnt a lengyel katonáknak szánt kábítószer-szállítmány. Nemesnek ismerős az a mocsok és szenny, amely útját kíséri a bűnös városban, ám most olyasvalamibe botlik, amire még ő sincs felkészülve. A két nyomozás egy ponton összeér, Gordon és Nemes találkoznak, és borzalmas titkokra derítenek fényt, titkokra, melyekért semmilyen bosszú nem drága és semmilyen áldozat nem kevés.
„Szuggesztív és reményteljes módon teremti meg a magyar krimi
21. századi potenciális (nemzetközi) karriertörténetét.”
Rácz I. Péter, prae.hu
„Kondor stílusa letisztultabb, a helyzet viszont,
melyben főhősét mozgatja, egyre elszomorítóbb lett.
Szabó M. István
Ismeretlen szerző - Az év természetfotói - Magyarország 2006
A Magyar Természetfotósok Szövetsége (naturArt) évente megrendezi az Év természetfotósa pályázatot. Ez az album a 2006-os év legjobb pályaműveinek gyűjteménye. A felvételek Dr. Kalotás Zsolt, a zsűri elnöke szerint "olyanok, amilyennek mindannyian látni szeretnénk a világot". Néhány kép azt mutatja meg, ami túl van az emberen: természetes környezetünk, a benne élő növények és állatok harmóniáját. Más fotók a szélerőművek, az olajfoltok és a természet találkozásának szépségében az embert láttatják. Arra figyelmeztetnek, hogy nem vagyunk függetlenek a környezetünktől, és az sem független tőlünk.
Colin Monteath - Új-Zéland
Új-Zéland, a maorik és a bevándorló európaiak kultúrájának találkozási pontja, a szélsőségek országa: végtelen zöld síkságokat, sűrű trópusi őserdőket, széles legelőket, rendezett kiviültetvényeket, hallal teli tavakat, fenséges, hófödte csúcsokat, sőt élénk, zajos nagyvárosokat egyaránt találhat itt a látogató.
Kondor Vilmos - Budapest novemberben
A Gordon Zsigmond-sorozat ötödik és egyben befejező része.
Ezúttal nem egy cikkről van szó, nem egy tudósításról, egy riportról. Nem arról van szó, hogy Pesten érlelődik valami, s nem is arról, hogy kitört a forradalom. Nem arról van szó, hogy ismét tankok járnak Pest utcáin, és nem is arról, hogy Magyarország független lesz-e. Gordon Zsigmondnak, a sokat látott bűnügyi újságírónak nem a Parlament előtti sortűzről, a Corvin-közről és a háttérben az ország sorsát befolyásoló erőkről kell cikket írnia, és nem is arról, hogy miként harcolnak az emberek Budapesten a szabadságukért. Nem arról kell tudósítania a világot, hogy Pesten megállt az élet, a rádió épületénél harcok dúlnak, nem is arról, hogy mi történik azokkal, akiket ávósnak néznek. Nem. Gordon Zsigmondnak most egy gyilkost kell megtalálnia, aki a szeretteire jelent halálos veszélyt, egy gyilkost, akit ha ő nem állít meg, senki sem fog. Egy városban, ahol a becsület és a tisztesség sajátos fogalmakká váltak, egy városban, ahol csak saját magában bízhat, meg abban, hogy mindenkinek és mindennek ára van. Még a gyilkosnak és áldozatának is.
Ismeretlen szerző - Az év természetfotói - Magyarország 2007
A Magyar Természetfotósok Szövetsége -amelynek tagjai a világ legfontosabb természetfotó-pályázatain sorra remekelnek, és akiket egyre másra hívnak meg a nagy nemzetközi szakmai fesztiválokra- immáron tizenöt éve minden esztendőben pályázaton kutatja fel az év legjobb magyar természet fotósát. Ez az album a 2007-es termés legjavát mutatja be.
Ismeretlen szerző - Az év természetfotói - Magyarország 2008
Immár tizenhat éves Magyarország legrangosabb természetfotós pályázata, amely névadó támogatónak köszönhetően 2008-ban is Béres Csepp - Az Év Természetfotósa címmel várta mindazokat, akik a fotográfiának ezen a gyönyörű területén szerették volna összemérni tudásukat, képességeiket. Az idei pályázatra - minden eddigi számadatot meghaladva - 163 pályázó 3518 képet küldött be. Ezek közül választotta ki a zsűri a legjobbnak ítélt pályaműveket, a különböző kategóriák díjazottjait, valamint azt a 123 fotográfiát, amelyet a Magyar Természettudományi Múzeumban rendezett kiállításon és ebben az albumban mutatunk be a természetszerető nagyközönségnek.
Ismeretlen szerző - Az év természetfotói - Magyarország 2005
A hazai természetfotós társadalom és a felnövekvő generációk összetartása érdekében a Magyar Természetfotósok Szövetsége és a Magyar természetfotós Társaság immár második éve hirdeti meg az Év Természetfotósa pályázatot. A pályázat képei a modern természetfotózás világszínvonalát képviselik, így a kiírók örömmel tesznek eleget kötelességüknek, és e nagyszerű album formájában tárják a világ elé a magyar természetfotósok alkotásait, valamit Földünk, de mindenekelőtt hazánk európai jelentőségű természeti értékeit.
Ismeretlen szerző - Az év természetfotói - Magyarország 2004
Ez az album Magyarország legjobb természetfotóinak gyűjteménye. A felvételeket a neves szakértőkből álló zsűri a "Találkozás a Természettel - az Év Természetfotósa 2004" fotópályázatra beérkezett mintegy 4000 természetfotóból választotta ki. A bírálók az esztétikai minőséget tekintették elsődlegesnek, de elengedhetetlen követelményként fogalmazták meg, hogy a fotók a szabadban, természetes körülmények között készüljenek, és elkészítésük ne járjon természetkárosítással. Ez a lenyűgöző kötet újabb bizonyítéka annak, hogy a természetfotózás igen magas színvonalon áll hazánkban.
Demeter Zsuzsanna - Branczik Márta - Budapesti építkezések állomásai
2007 tavaszán, a XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra (április 12-15) minden olvasó kézbe veheti ezt a remek kivitelű, magyar-angol nyelvű albumot. Az alapötletet Branczik Márta és Demeter Zsuzsanna a kisföldalatti állomásaiban rendezett kiállítása (2002-2006) adta. A kötet e kiállítás könyvben továbbgondolt változata. A főváros 19-20. századfordulós építkezését, tulajdonképpeni kialakulását, lendületes fejlődését bemutató mű a megállók környékén lévő jelentős, híres, korabeli épületeket jeleníti meg fotók, rajzok, festmények, látványtervek és tervrajzok segítségével. Az anyag azonban nem szűkül az Andrássy útra – egész Budapest képviseltetik benne, hiszen a szerzők ismertetik a környezet jellemző építészeinek munkásságát is. Az album rácsodálkoztat minket Budapest építészetének múltjára, s méltón képviseli fővárosunkat és hazánkat az idelátogató turisták előtt, és különösen érdekes lehet a külföldiekkel dolgozó, azokkal kulturális vagy gazdasági kapcsolatban álló intézmények számára.
Kincses Károly - Nádas Péter - Mai Manó fotográfiái / Photographs by Manó Mai
Kincses Károly tanulmányával, Nádas Péter esszéjével, magyar-angol nyelven. Pár évvel ezelőtt, amikor először mondta, írta le Kincses Károly ezt a nevet: Mai Manó, azt hitték, jópofáskodik. Azóta sokan megtanulták, hogy a "Maimanó" az egy gyönyörű és párját ritkító műteremház a Nagymező utca 20. alatt. S akkor végre itt az ideje, hogy azt is megtudják, és főleg meglássák, Mai Manó a 19-20. század fordulójának különleges képességű fényképésze, a kor legjobb fényképészeti lapjának a főszerkesztője és jelentős közszereplő volt. Az Ab Ovo Kiadó és a Magyar Fotográfiai Múzeum közös albuma Mai Manó legjobb fényképeiből mintegy százat, Nádas Péter manózását és Kincses Károly életrajzi esszéjét tartalmazza. A kötet megjelenésével egyidőben Mai Manó képeinek kiállítása nyílik egykori műteremházában.
Simon Katalin - Szépületes Budapest
Érzékelni tanulni kell.
Meg kell tanulnunk folyamatosan jelen lenni, tudatosnak lenni, különben eltompulunk. És akkor nem érzékeljük többé a világot, és már föl sem tűnik, hogy nem látjuk, amit nézünk.
Ez a könyv megváltoztat.
Nem hiszed?
Gábor Eszter - Az Andrássy út körül
Budapest legrangosabb útvonaláról szól Az Andrássy út körül című tanulmánykötet. Megtudhatjuk belőle, hogyan alakult ki és miért szűnt meg itt Pest legkorábbi villanegyede, mennyit nyert gróf Andrássy Gyula az út területének kisajátítása során, vagy azt, hogyan jött létre a főváros első művésztelepe, és kik voltak a lakói. Részletes betekintést kapunk a kor egyik leggazdagabb magyar polgárának otthonába, amelyben minden tárgy azonos szellemben készült, a legmagasabb művészi színvonalat képviselve. A könyv végigvezet az úton, miközben kisebb-nagyobb kitérőket tesz nemcsak térben, a környező mellékutcákra, hanem a témákban is. Bemutatja a megépült, majd idővel átalakított épületeket, építtetőiket és tervezőiket, de szól a későbbi lakókról is. Mágnások és nagypolgárok, művészek, írók, köztük Jókai Mór, tudósok, politikusok vonulnak el előttünk, megjelennek a mindennapi életben, jelmezes művészestélyeken vagy éppen örökösödési ügyekben. Mégsem pletykás könyv ez a kötet, hanem építészet- és társadalomtörténet. Hiteles levéltári dokumentumok alapján tárja fel mindezt, bebizonyítva, hogy a száraz adatok mögött maga az élet lüktet, egy épület alaprajzából egy különös család legintimebb titkai fejthetők fel. A tudományos alaposság érzékletes leírásokkal párosul, és azzal a finom, enyhén ironikus felülnézettel, amely belehelyezi ugyan az olvasót a korba, de egyben egy kis távolságot is tart tőle. A kötetet dokumentumok, tervrajzok, egykori és új, színes fotók teszik teljessé.
Kondor Vilmos - Budapest noir
Budapest, 1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel.
Beth Duthie - Peter Duthie - Kanada
Végtelen erdőség halakkal teli óriási tavakkal; északabbra a nagy hideg, az örök hó és a fagyos sarki szelek; Kanada a világ egyik legnagyobb országa, ugyanakkor határvidék is, ahol különféle kultúrák és emberfajták élnek együtt.
Charlie Waite - Adam Nicolson - Landscape in Britain
'There is a slightly rotten shed in the middle distance. The sky unfurls in motorway diagrams of receding cumulus, wisping at the edges. The country has been entirely cleared of human beings, and almost nothing has happened in it since about 1760. Nothing blurs, and an electric neon-lit clarity hovers over the entire scene. There is a sense of perfection on the verge of decay... It is impossible to call Charlie Waite either a romantic or a classical photographer, since he finds in the most romantic of subjects the classic elements of balance, measured near symmetry and the comfort of patterned order.'
Thus, in his eloquent introduction, Adam Nicolson defines the sense of beauty and purity of the photographs in this book. In almost 150 images, the majority in colour, Charlie Waite illuminates a new way of looking at the landscape - one that avoids the twin pitfalls of hazy pastorialism and cheap quirkiness. Instead he has found a form of perfection that is as readily found in the uncelebrated and hidden corners of the countryside as in scenes already more familiar to us. The classic image of the Seven Sisters is seen completely anew, where dramatic folds of rock form a sculpted fringe to the sea. Yet just as compelling is his ability to reveal the significance of a solitary rock outcrop against the horizon, or the velvet veil of dew on fields in the early morning.
These harmonious yet intens images are admirably complemented by Adam Nicolson's perceptive essay on the different ways in which we respond and attempt to understand the landscape. But above all, this book will satisfy the need for a tangible record of the richly patterned landscape of Britain, whose subtlety of shape and form, whose drama and tranquility, is shown here with such indelible force.
'... a splendid compilation, invigorating to read and staggering to look at.'
Johh Hillaby
'What an enjoyable book this is ... a delightful miscellany of landscapes ... the text by Adam Nicolson if fascinating and thought provoking essay on our relationship to the landscape.'
Camera
-
Charlie Waite (left) was an actor for ten years before taking up photography professionally. He first worked for the Salisbury Playhouse as an assistans stage manager, later acting in various roles on the repertory theatre circuit. His initial interest in the camera grew through photographing stage productions and fellow actors. But he became increasingly absorbed in the landscape, which has become his speciality and his passion. He is married to the actress Jessica Benton. They live in London with their daughter Ella.
Adam Nicolson (right) read English at Magdalene College, Cambridge. He contributes regularly to The Spectator, The New York Times and other national journals. He has written two very popular books about walking, both illustrated by Charlie Waite: The National Trust Book of Long Walks and Long Walks in France. He lives in Leicestershire (when not away on his travels), and is married with a son.
Ismeretlen szerző - Az év természetfotói 2004
Ez a kötet a 2004-es Év Természetfotósa pályázat 90 díjnyertes felvételét tartalmazza. A képek a világ legismertebb természetfotósainak objektívjein keresztül tárják fel az olvasók előtt az élővilág csodáit, és reményeink szerint inspirációt nyújtanak mindenkinek, aki érdeklődik a természetfotózás iránt.
A válogatás különböző témájú és stílusú képeket tartalmaz - portrékat, életképeket ugyanúgy, mint absztraktabb felvételeket. A pályamunkákból szelektáló zsűri a szakmai és esztétikai szempontok mellett nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a felvételek természetes környezetben készüljenek.
Ismeretlen szerző - Budapest Anno és Most
Különleges, időutazásra csábító fotóalbum, amelyben a XIX.-XX. század fordulójának budapesti életképeit és az adott helyszíneken, a korabelivel azonos nézőpontból napjainkban készített városképeket egyszerre láthatjuk. Így a saját szemünkkel győződhetünk meg róla, mi változott, mi nem, fényes fővárosunkban az elmúlt több mint egy évszázad leforgása alatt. A legismertebb belvárosi helyszínek mellett a Budai vár kacskaringós kis utcáiba és a főváros világhírű fürdőinek belső életébe is bepillanthatunk a kötet lapjain. A Kiscelli Múzeum gyűjteményéből válogatott bámulatosan jó minőségű régi fényképeket többek közt Erdélyi Mór és Klösz György készítette, az ezek nyomán 2009 és 2012 között „újrafotózott” városképek pedig Vancsó Zoltán és Almási Zétény alkotásai.
Friedmann Endre - A pillanatból élek - Living for the Moment
Friedmann Endre 1934-ben született Budapesten. Azóta itt él. 1952-ben belépett a Magyar Fotó Állami Vállalathoz, az MTI Fotó elődjéhez. Azóta ott dolgozik. Laboratóriumi segédmunkásként kezdte, majd fotóriporter lett. Mind a mai napig az. Ő a Friedmann, akitől tanulni lehet mesterséget, emberséget, helytállást, egyszóval: hivatást; és akinek a szavára figyelnek, mert dicsérő szava rangot jelent. A több mint öt évtized alatt fölhalmozódott életmű sűrű dzsungel. Tájékozódni, utat vágni benne, választani belőle, amire albumunk vállalkozott, a lehetetlennel egyenlő. Ezzel a tudattal válogattuk az első három évtized termésének a javát, a jók közül is a legjobbakat; azokat a műveket, melyek túlélve a születésük pillanatát, ma is érvényesek.
Adolf Hitler - Mein Kampf
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.