Életünk tartozékai a képek. De nemcsak az állóképek, hanem a hangos mozgóképek is. Olyannyira, hogy szinte mindennap nézzük ezt a varázsdobozt, a televíziót, információink nagy részét a tévé híradóiból szerezzük, de a fiatalok gyakran járnak moziba is egy-egy film kedvéért. A kritikátlan televíziózásnak, mozizásnak természetesen megvannak a veszélyei. Mégsem magát az eszközt kell hibáztatnunk, hiszen a bajok abból adódnak, hogy nem megfelelően, nem ésszerűen élünk ezzel az eszközzel. Ez a kis könyv többek között arra vállalkozik, hogy megtanítsa a 10-14 éves diákokat (s talán még az idősebbeket is) a hangos mozgóképek helyes és minél gazdagabb értelmezésére, a film- és tévénézés fontos szabályaira. Nem unalmas prédikálás vagy elvont fejtegetések segítségével, hanem játékos feladatokkal, gyakorlatokkal, praktikus tanácsokkal.
Kapcsolódó könyvek
Király Jenő - A fantasztikus film formái
A 2009-ben a Kaposvári Egyetemen Művészeti Karán újonnan alakult Mozgóképkultúra Tanszék elhatározta, hogy A film szimbolikája címmel tankönyvsorozatban jelenteti meg a diákok számára Király Jenő legendás Frivol múzsa című művének eredeti, teljes verzióját.
Az 1993-ban megjelent kétkötetes Frivol múzsából félmondatok, sőt olykor féloldalak is hiányoznak, ami erősen csorbítja a kiadvány élvezhetőségét, közérhetőségét. Jelen bővített kiadás a szerző témában tartott egyetemi előadásainak teljes szövegeit tartalmazza. A most megjelent első három részt (I. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája; II. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A fantasztikus film formái; III. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A kalandfilm formái) a tervek szerint további két kötet követi majd, illetve várható egy új, bővített kiadás is, ami a további filmműfajokat mutatja be. A köteteket válogatta és sajtó alá rendezte Balogh Gyöngyi. A hat vaskos kötetet bőséges, Király Jenő munkásságát bemutató utószó egészíti ki.
Király Jenő - Frivol múzsa I-II.
A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája (Tankönyvkiadó, 1993)
Könyv
A Frivol múzsa esztétikai nagymonográfia a „kellemesség”-ről, világviszonylatban az első rendszeres, átfogó kísérlet a szórakozásesztétika megalapozására, mely ezzel az esztétika tudományának két és fél évezredes adósságát kezdi (vagy próbálja elkezdeni) törleszteni. Freud az éjszakai álmokat fejtette meg, a Frivol múzsa a nappali álmokat kutatja. Új értelmet nyert az „álomgyár” kifejezés: már nem feltétlen elítélő. A Frivol múzsa úgy próbálja feltárni a mai emberiség élő mitológiáját, ahogyan Mircea Eliade (vagy Hamvas Béla) az őseredeti ember képzeletvilágát, Lévi-Strauss pedig a törzsi ember tudatát, a „vad gondolkodást” vizsgálta. Jung a neurotikus panaszok fénytörésében kutatta a modern mitológiákat, a Frivol múzsa a kommunikatív nyilvánosság legelterjedtebb narratív tradícióinak titkos tartalmait kutatja. Tarthatatlan, hogy a bororo indiánokról többet, mélyebbet, átfogóbbat tudunk, mint önmagunkról. Fel kell tárni a modern nagyvárosi ember mitológiáit, össze kell foglalni a „Vízöntő korának” új szellemiségét. (…)
A Frivol múzsa szerkezete Dante művének fordítottja – s ez jogosult, mert a huszadik század vér- és hazugságtengere nyelte el a felvilágosult szellemi rend ama virágkorát, melyet Dante műve megnyitott. A műfaji világképeket bejáró utunk mintegy a „paradicsomból” indul, s a pokol legmélyebb körein végződik, hogy itt találjuk meg a szenvedésben fogant érzékenység ősszikráját, az esztétikai szellem „ősrobbanását”.
Gyenes Zsolt - Hartai László - Kozák Zsuzsanna - Mozgókép és médiaismeret feladatgyűjtemény I-II.
Ez a feladatgyűjtemény természetesen a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyat tanuló diákoknak szól. Szándékunk a széles spektrumban alkalmazható gyakorlatok lehető legbőségesebb kínálatával a képességfejlesztés hatékony segítése. A műveltségterület Nemzeti Alaptantervben meghatározott céljával összhangban, a gyűjteményben található 668 feladat elsősorban a megfigyelési és kommunikációs, az önismereti és együttműködési, az ismeretszerzési és feldolgozási (elemző) képességeket, az alkotásra való beállítódást, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti érzékenységet, a más kultúrákkal és személyekkel szembeni toleranciát, a képzeletet, a kreativitást, az esztétikai érzékenységet és a kritikai gondolkodást fejleszti.
Bán Róbert - A rendező munkája
Filmamatőrök Kiskönyvtára 4. kötet
Balázs Géza - Szayly József - Szilágyi Árpád - Újságíró-ismeretek kezdő és civil újságíróknak
Balázs Géza, Szayly József és Szilágyi Árpád könyvének célja, hogy megismertesse a média működésével a civil szervezetek munkatársait és a kezdő újságírókat.
A kötet tartalmazza az írott sajtó, a rádió, a televízió és az online média alapismereteit, vázolja a civil szervezetek helyes médiastratégiáját, megismerteti az olvasót a legfontosabb sajtóműfajokkal és a sajtónyelv eszköztárával.
Terestyéni Tamás - Kommunikációelmélet
Terestyéni Tamás Kommunikációelmélete az emberi viselkedés azon alaptételének tudományos igényű, de minden részletében közérthető kibontása, hogy nem lehet nem kommunikálni. Vezérgondolata, hogy a kommunikáció az emberek közötti együttműködés, a kölcsönös megértés terméke. Legmélyebb alapjaiban maga is együttműködés, egyben minden más természetű együttműködés elengedhetetlen tartozéka, kovácsa, elősegítője. A könyv a matematikai kommunikációelmélet, a szemiotika, az elméleti nyelvészet, a nyelvfilozófia, a játékelmélet, a kognitív tudomány, a szociológia, a társadalomelmélet, az etológia és más tudományágak megállapításainak felhasználásával tekinti át a kommunikáció jelenségeit az állati jelzésektől kezdve a korai ember testkommunikációján, majd a nyelv kialakulásán, aztán az írás megjelenésén keresztül egészen napjaink magasan technicizált kommunikációjáig és mediatizált kultúrájáig, a sajtó, a televízió, a multimédia és az internet világáig. Haszonnal forgathatják a tudományok, a média és az oktatás területén dolgozó szakemberek, a kommunikáció tárgykörével most ismerkedő egyetemi-főiskolai hallgatók és mindazok, akik a kommunikáció kérdései iránt érdeklődnek.
Balogh Gyöngyi - Király Jenő - Csak egy nap a világ…
A magyar film műfaj és stílustörténete 1929-1936 Az "egy nap a világ" hangulat alapvető szerepet játszik a jellegzetes filmformák genezisében. A vizsgált időszak magyar filmjeinek a kor ideológiáját, mentalitását tükröző alaphangulata nagy szerepet játszik a filmek nemzetközi sikerében, ma is élő hatásában, feltűnő és a filmtörténetben szinte páratlan örökifjúságában. A kötet egyetemi és főiskolai filmoktatáshoz javasolt tankönyv.
Király Jenő - Mágikus mozi
A filmélet ős- és hőskorának alapvető témája a filmszerűség, a modern filmelméleteké a filmnyelv, míg a posztmodern korban a filmalkotások sokfélesége, a műfajprobléma kerül előtérbe. A Modernség módszertani örökségét és a posztmodern érzékenység új tanulságait egyaránt figyelembe vevő Mágikus mozi e tekintetben a nemzetközi szakirodalomban is hézagpótló kísérlet.
Kovács András Bálint - A modern film irányzatai
A Modern film irányzatai című könyv az első olyan összefoglaló munka, amely átfogóan dolgozza fel az európai film hatvanas-hetvenes évekbeli nagy korszakát. Nem tételes filmtörténet, sokkal inkább összehasonlító forma- és eszmetörténeti áttekintés, gazdag képi illusztrációval és részletes filmográfiával. Kovács András Bálint úttörő vállalkozása az elmúlt évtizedek kiemelkedő filmművészeti törekvései és teljesítményei közt segít tájékozódni.
Hartai László - Muhi Klára - Mozgókép és médiaismeret I-II.
A nagy sikerű tankönyvcsalád kerettantervhez készült tagja. Ajánljuk minden, a médiával és filmművészettel most ismerkedő tanulónak. Folytatásképp a II. kötet és egy feladatgyűjtemény is megjelenik a tanév elejére. L. tanártovábbképzéseink.
Kovács András Bálint - Szilágyi Ákos - Tarkovszkij
Nehezen megszületett könyvet tart kezében az olvasó. Tarkovszkij halála után tizenegy évvel jelenik meg a mű, amelyet három évvel a tragikus esemény előtt kezdtünk el írni mint az életútja feléhez érkezett művész addigi pályájának összefoglalását. Miután 1984-es "disszidálása" miatt Tarkovszkij indexre került, a magyarországi publikálásra nem is gondolhattunk. Mire a könyvnek - kalandos körülmények között - külföldi kiadót találtunk, s mire a francia fordítás elkészült, Tarkovszkij már nem volt közöttünk. Monografikus feldolgozásáról akkor, abban a helyzetben szó sem lehetett. 1986 óta tervezzük, hogy megírjuk "a" könyvet, a "végleges változatot". Írás közben kellett ráébrednünk: "végleges változat" nem létezik. Ez a könyv csak Tarkovszkij világaiban folytatott utazásaink egy újabb állomása.
Andrej Tarkovszkij az orosz filmművészet eddigi legnagyobb alakja volt, aki az Iván gyermekkorával, az Andrej Rubljovval, a Szolárisszal, a Tükörrel, a Sztalkerral, a Nosztalgiával, és az Áldozathozatallal az orosz kultúrát és művészetet klasszikus fokon képviselte a szovjet korszakban. Mintha az orosz filmművészet sztalkere lett volna ő, akinek megadatott, hogy a világkultúra megszentel földjére, hatalommal, pénzzel, tudatlansággal, körülkerített csodás Zónájába vezesse mindazokat, akik vagyunk, s aki ő maga is volt, föltéve, hogy művészetének útitársául szegődünk. A 20. század utolsó harmadában, az évszázadok óta haldokló orosz ortodox civilizáció végének atmoszférájában lehetővé vált számára, hogy mindössze hét játékfilmből álló életművével olyan művészetet teremtsen, amelynek spirituális telítettsége és érzéki varázsa, formaszépsége és plaszticitása csak két átmeneti korszakhoz, a középkor végének európai és a 19. század végének orosz művészetéhez mérhető.
Hartai László - Muhi Klára - Mozgóképkultúra és médiaismeret
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Margitay Tihamér - Az érvelés mestersége
Ez a tankönyv áttekinti az érvelések elemzésének és értékelésének fogalmi eszközeit, bemutatja a formális logika eszköztárát és az informális logika fontos fejezeteit. Különös gondot fordít a hibás, de gyakran meggyőzőnek tűnő – ezért veszélyes és félrevezető – érvelések bemutatására.
A kötet elsősorban a gyakorlat és az alkalmazás igényeit tartja szem előtt. Az érveléstechnikai fogalmakat és eszközöket hétköznapi alkalmazási példákon keresztül, „működés közben” mutatja be, és a háttérben meghúzódó elvont filozófiai, nyelvpragmatikai, formális logikai és pszichológiai megfontolásokat csak a minimálisan szükséges mértékben, a technika zsargont mellőzve tárgyalja. Az elméleti háttér iránt érdeklődők az irodalomban és a lábjegyzetekben találnak segítséget a további tájékozódáshoz.
Király Jenő - A filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája
A 2009-ben a Kaposvári Egyetemen Művészeti Karán újonnan alakult Mozgóképkultúra Tanszék elhatározta, hogy A film szimbolikája címmel tankönyvsorozatban jelenteti meg a diákok számára Király Jenő legendás Frivol múzsa című művének eredeti, teljes verzióját.
Az 1993-ban megjelent kétkötetes Frivol múzsából félmondatok, sőt olykor féloldalak is hiányoznak, ami erősen csorbítja a kiadvány élvezhetőségét, közérhetőségét. Jelen bővített kiadás a szerző témában tartott egyetemi előadásainak teljes szövegeit tartalmazza. A most megjelent első három részt (I. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája; II. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A fantasztikus film formái; III. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A kalandfilm formái) a tervek szerint további két kötet követi majd, illetve várható egy új, bővített kiadás is, ami a további filmműfajokat mutatja be. A köteteket válogatta és sajtó alá rendezte Balogh Gyöngyi. A hat vaskos kötetet bőséges, Király Jenő munkásságát bemutató utószó egészíti ki.
Király Jenő - A kalandfilm formái
A 2009-ben a Kaposvári Egyetemen Művészeti Karán újonnan alakult Mozgóképkultúra Tanszék elhatározta, hogy A film szimbolikája címmel tankönyvsorozatban jelenteti meg a diákok számára Király Jenő legendás Frivol múzsa című művének eredeti, teljes verzióját.
Az 1993-ban megjelent kétkötetes Frivol múzsából félmondatok, sőt olykor féloldalak is hiányoznak, ami erősen csorbítja a kiadvány élvezhetőségét, közérhetőségét. Jelen bővített kiadás a szerző témában tartott egyetemi előadásainak teljes szövegeit tartalmazza. A most megjelent első három részt (I. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája; II. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A fantasztikus film formái; III. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A kalandfilm formái) a tervek szerint további két kötet követi majd, illetve várható egy új, bővített kiadás is, ami a további filmműfajokat mutatja be. A köteteket válogatta és sajtó alá rendezte Balogh Gyöngyi. A hat vaskos kötetet bőséges, Király Jenő munkásságát bemutató utószó egészíti ki.
Karl Erik Rosengren - Kommunikáció
Rosengren könyve világos és árnyalt bevezetést nyújt a kommunikáció egyre fontosabbá váló tudományába. Áttekinthető, jól kereshető szerkezetével és tiszta, világos szövegezésével méltán népszerű tankönyv az észak-európai főiskolák és egyetemek mellett immár a magyar felsőoktatásban is.
A Társadalmi kommunikáció sorozat szerkesztői olyan könyveket kívánnak az olvasó kezébe adni, amelyek egyszerű stílusukkal, világos szerkezetükkel és gazdag tartalmukkal hasznosan forgathatók középiskolában és egyetemen egyaránt. Ugyanakkor haszonnal forgathatja mindenki – az iskolán kívül is –, akit érdekelnek az emberi és így szükségképpen a társadalmi kommunikáció kérdései.
Ismeretlen szerző - Filmesztétikai szöveggyűjtemény I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Hartai László - Muhi Klára - Mozgóképkultúra és médiaismeret - Tankönyv 12-18 éveseknek
Hogyan, milyen "szabályok" szorításában mesélhetik el a filmkészítők a történeteket nekünk a moziban? Hogyan épül fel egy izgalmas üldözés vagy krimifordulat? Miért, hogy azt is látni véljük a képen, amit meg sem mutatnak nekünk? A tankönyv Mozgóképkultúra fejezetei a mozgókép kifejezési lehetőségeit a filmtörténet gazdag anyagából vett művek segítségével mutatják be, hiszen ennek az új nyelvnek a legszebb példái, a "nyelvhasználat" legárnyaltabb darabjai a filmnek köszönhetőek. Látni fogjuk azt is, hogyan lehet a mzgókép nyelvén hatékonyan és pontosan közölni a világ eseményeit, akár egy olyan "eseményt", mint a legújabb mosópor, vagy CD felbukkanását az üzletekben. A Médiaismeret többnyire a század második felének uralkodó médiumával, a televízióval foglalkozik, televíziós műsortípusokat, illetve magát a televíziós jelenséget mutatja be. Az utolsó fejezetben pedig a napjainkban születő új kommunikációs formák - mint a multimédia, vagy az internet - jövőnkre, s a mozgóképi univerzum mai rendszerére gyakorolt hatásáról lesz szó.
Király Jenő - Filmelmélet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bernáth László - Bevezetés az újságírásba avagy tanuljunk könnyen, gyorsan újságot írni
Tanuljunk könnyen, gyorsan újságot írni! szólít fel mindenkit Bernáth László, a neves újságíró, az újságíró-iskola tanára e könyv címében. Az olvasmányosan megírt, sok sztorival színesített könyv hasznos mindenkinek. Annak is, aki csak kacérkodik a gondolattal, hogy szabadidejében megpróbálkozzék az írással; annak is, aki erre a pályára készül vagy már szakmabeli, de szívesen betekintene egy nagy tapasztalatú, gyakorló újságíró műhelytitkaiba. Könyve hasznos azoknak is, akik munkakörük révén (pl. tanárok) publikálnak, de érdemes a kezébe adni minden iskolai újság fiatal szerkesztőjének is, ezért az iskoláknak feltétlenül ajánljuk. Bernáth László ízig-vérig napilapos újságíró, így nem véletlen, hogy könyve az újságírói praxis oldaláról tárgyalja témáját, beleértve a legszükségesebb szakzsargont is, amelyek ismerete e népszerű pályán elengedhetetlenül fontos.