Nyugtalan ​madár

Füst Milán - Füst ​Milán válogatott versei
"Legelső ​versei, amelyek 1909-től kezdve jelentek meg a Nyugatban, már teljes kifejlettségében mutatnak nemcsak egy, a magyar irodalomban teljesen ismeretlen verstípust, hanem egy talán még ismeretlenebb költőtípust, amely első olvasóit a lírai költészetről alkotott fogalmak újraértelmezésére kényszerítette... Szenvedély és objektivitás, líra és abszolútum költészetben és pszichológiában mindaddig összeegyeztethetetlen fogalmak voltak... A semmi addigihoz nem hasonlítható, végtelen hosszú sorokkal kanyargó szabadversek egy ugyancsak ismeretlen szellemi és erkölcsi szabadságot sodortak hatalmas ritmusukban... Jelen válogatás különössége abban áll, hogy - önellentmondásként - többet tartalmaz az Összes verseknél. És összeállításánál fogva mást is tartalmaz. Ez kétségkívül egyfajta hűtlenség a költővel szemben, aki olyan féltékeny és kizárólagos gonddal teremtette meg és őrizte összes versei egyszeri és homogén egységét (illetve annak fikcióját), mintha összes versei egyetlen verset alkotnának. De úgy hiszem, amennyire kötelessége az utókornak a kegyelet, annyira joga a kegyeletlenség is, ha a mű teljesebb ismeretéhez vezet" - írja Somlyó György válogatásának nagyon alapos előszavában. És vele együtt hisszük, hogy ez az új szempontú válogatás a modern költészettel most ismerkedő fiatal olvasókhoz is megtalálja útját.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1980
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Gyula - Juhász ​Gyula válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fülöp László - Élő ​költészet
Egy ​nagyobb lélegzetű - az elmúlt harminc év magyar költészetét áttekintő- tanulmányt és tizenegy kisebb-nagyobb költőportrét tartalmaz a kötet. A fiatal debreceni irodalomtörténész és kritikus abból az alaptételből indul el, hogy a magyar líra sohasem volt egyhangú, mindig sokszínű volt és gazdag, a felszabadulás azonban "távlatnyitó lehetőséget" teremtett továbbgazdagodásához. Ezt bizonyítva elemzi a különböző lírai irányzatokat és törekvéseket. Nem mindent átfogó líratörténetet írt; könyve inkább műhelytanulmány, kísérlet. Nemcsak vagy nem a legnagyobb költői teljesítmények foglalkoztatják, hanem tegnapi és mai költészetünk problémái, olyan problémák, amelyek vitát kavartak; viták, értékelések, amelyek szerinte helyreigazítást igényelnek. Szerényen és rokonszenvesen vitatkozik, nem dönt, nem ítélkezik, csak hozzájárul véleményével a vitatott kérdések megoldásához. Roppant anyagismeret s tárgya odaadó szeretete jellemzi. Tiszteletet ébreszt benne minden nagy teljesítmény, azok is, amelyek nem állanak közel szívéhez-ízléséhez, de mindig őszintén megvallja, kik és miért kedvesek neki a mai magyar lírából. És ez a tárgyilagossággal párosult elfogultság teszi élvezetessé, rokonszenvessé írásait.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1976
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyóni Géza - Csak ​egy éjszakára
Az ​első világháború idején közismertté Gyóni Géza költészete. Vidéki újságíróként kezdte, az Ady-utánzók között tartották számon, s az irodalmi irányzatok vitái közepette, éppen Adyval szemben próbálták kisajátítani. Hírnevéhez tragikus életsorsa is hozzájárult: "1914 nyarán - Juhász Gyula szavaival - a háború költőjének indult a lengyel mezőkre, s 1917 nyarán mint a nemzeti demokrácia és az emberi szolidaritás vértanúja esett el." A háború és a hadifogság felkavaró és megrendítő élménye költészetét eszmeileg tisztultabbá tette, s művészete - különösen élete utolsó éveiben - a különféle hatások ellenére is egyénivé és jelentőssé emelkedett. Az orosz cári önkényuralom összeomlását látva az Októberi Forradalom előestéjén már az emberi fölszabadulás tudata adott célt és értelmet költészetének. Öntépő kételyei között vergődve is a "tudatos jövőbelátást" kereste, míg a téboly lángjai fel nem égették. A sokféle nemzetségből jött hadifoglyok tízezres tömege állt végtisztességet sírjánál. Eszméltető igazságait itt hagyta örökül, mintegy poéta sorsa intéseként: "Lesem, lesem a csillagírást: Hol véget ér a véres tenger, Majd szán engem és nem ér ily gyászt, Ki születik: a másik ember." A válogatást a költő születésének 75. évfordulójára adtuk ki.

Benjámin László - Tüzet ​akartam
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1988
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Gyula - Juhász ​Gyula összes költeményei I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - Válogatott ​versek
Válogatta ​és a jegyzeteket összeállította Szappanos Balázs. A szöveget gondozta Láng József és Schweitzer Pál.

Ismeretlen szerző - Miért ​szép?
Illyés ​Gyula A virradat tükre (Lengyel Balázs) Gyalogút (Kiss Ferenc) Koszorú (Tüskés Tibor) Zrínyi a költő (Kovács Sándor Iván) Zelk Zoltán Babits (1883-1941) (Rónay László) Hajnal Anna Kormos ranét (Bóna Anna) Vas István Párbeszéd két ismeretlen között (Tandori Dezső) Boccherini sírja (Orbán Ottó) Rapszódia egy őszi kertben (Lengyel Balázs) Takács Gyula Mézöntő (Fodor András) Kálnoky László De profundis (Alföldy Jenő) Az elsodortak (Vas István) Hajnal Gábor Nehéz az út még odáig (Rónay László) Jékely Zoltán Az ég játékai (Tandori Dezső) Weöres Sándor Harmadik szimfónia (Tellér Gyula) Téli reggel (Vajda Endre) Az ég-sapkájú ember (Tandori Dezső) Rónay György Az öreg költő (Rába György) Benjámin László Két évtized (Alföldy Jenő) Mi van a hold túlsó felén (Pomogáts Béla) Csorba Győző Március (Tüskés Tibor) Csanádi Imre Ötven körül (Rónay László) Somlyó György Mese a létfenntartásról (Tandori Dezső) Rákos Sándor Kialvó csillagok alatt (Kartal Zsuzsa) Pilinszky János Apokrif (Tellér Gyula) Senkiföldjén (Szabó Ede) Nemes Nagy Ágnes Között (Tellér Gyula) Kormos István Ház Normandiában (Fodor András) Rába György Pillantás az éjszakába (Rónay László) Váci Mihály A szempontokon át (Garai Gábor) Nagy László Bolgártánc (Tellér Gyula) Menyegző (Kiss Ferenc) Ha döng a föld (Vajda Endre) Simon István Téli rapszódia (Garai Gábor) Lator László Fa a sziklafalon (Tellér Gyula) Juhász Ferenc Rezi bordal (Pomogáts Béla) Babonák napja (Bodnár György) Tűzliliom az éjszakában (Pomogáts Béla) Garai Gábor Evés (Mezei András) Fodor András Tánc (Csűrös Miklós) Csoóri Sándor Vadfiú hajjal (Alföldy Jenő) Mezei András Lesz-e bárka? (Sebeők János) Kalász Márton Impromptu (Rónay László) Ladányi Mihály Himnusz (Vajda Endre) Orbán Ottó A teremtés arca (Vajda Kornél) Tandori Dezső Orvosra várva (Vas István) Ágh István Aranykorba vezető (Vajda Endre) Bella István Néha (Vajda Endre) Jegyzetek

Komlós Aladár - A ​magyar költészet Petőfitől Adyig
Tartalom Előszó AZ ​ELNYOMATÁS KORA (1850-1867) A petőfieskedők A népnemzeti iskola Arany János Tompa Mihály Gyulai Pál Lévay József Szász Károly Thaly Kálmán Dalmady Győző A befelé forduló líra Madách Imre Zilahy Károly A KIEGYEZÉS KORA (1867-1880) A meghasonlott népnemzetiek (I) Arany László A meghasonlott népnemzetiek (II) Dömötör János Tolnai Lajos Szemere Miklós Szabó Endre A népnemzeti iskola (összefoglalás I.) Írósors és romantika Vajda János Retorikus közösségi líra Ábrányi Emil Darmay Viktor Gáspár Imre Bartók Lajos MEGOSZLÁS A SZÁZADVÉGEN (1880-1906) A népies idill költői (I) Pósa Lajos Szabolcska Mihály Gárdonyi Géza A népies idill költői (II) A népnemzeti iskola vége A népnemzeti és a modernség közt Kozma Andor Bárd Miklós Vargha Gyula A népnemzeti iskola utolsó szakaszának tanítványai A népnemzeti iskola (összefoglalás II.) A modernek, az elveszett álmok siratói Reviczky Gyula Endrődi Sándor Kiss József Zempléni Árpád Inczédy László Telekes Béla Szalay Fruzina Czóbel Minka Az erotika költői Szilágyi Géza Erdős René Szász Zoltán A nagyváros költői (I) Rudnyánszky Gyula Ignotus Heltai Jenő Szentessy Gyula Makai Emil A nagyváros költői (II) Szocialista költészet (I) Palágyi Lajos Szocialista költészet (II) Csizmadia Sándor Farkas Antal Komjáthy Jenő A modern költészet felé A Nyugat előtt Bibliográfia

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc
A ​szerző mondja könyvéről: "Szabó Lőrinc a 20. századi magyar líra klasszikus nagysága. A kétségbeejtő és a feloldó végletek állandó küzdelme alakítja életművét. Ellentmondásos és lenyűgöző egyénisége évtizedeken át foglalkoztatott. Háromkötetes monográfiában, az életrajzát megmutató két forráskiadásban igyekeztem pályáját szinte napról napra követve megrajzolni. A részletes feltárás után szükségét éreztem, hogy egy, az irodalom iránt érdeklődő közönség számára készített pályaképben összegezzem eddigi írásaim eredményeit. Az eddig véglegesnek érzett szövegek átvétele is ez a könyv, és természetesen korrekció is: alkalom arra, hogy egyetlen könyvben újítsam meg és véglegesítsem azt a képet, amelyet két évtized kutatásai alapján eddig rajzoltam a költőről."

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1983
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - József ​Attila-versek elemzése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szécsi Margit - Mit ​viszel, folyó
"...az ​ének, a firtatott, a megvetett, az imádott és kifigurázott, az ének egy hihetlenül-szép betonívbe beleálmodva, az ének a szerkezetek remegésében, az ének röpülve az ujságpapír világos arcán, sárkányként a világon át, röpítve gondolkodó urát, az ének magyarázza meg hogy miért kell átvinni magát korok és szennyes létformák felett az embernek - hogy velünk a mindenség önmagát igazolja - hogy a létezésnek más értelme is van, nem csak az évelő halál: jaj annak aki az idő ellenére megáll!"

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1982
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Teremteni
Illyés ​Gyula olvasóközönség elé szánt, összegyűjtött verseinek második kötete.

Várnai Zseni - Ének ​az anyáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gulyás Pál - Világító ​álom
Gulyás ​Pál versei Gulyás Pál (Debrecen, 1899. október 27. – Debrecen, 1944. május 23.) magyar költő, tanár A debreceni református kollégiumban tanult. Debrecenben tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A Tanácsköztársaságot 1919-ben verssel üdvözölte. Első műve 1923-ban jelent meg. 1924-ben Hajdúböszörményben tanított. 1925-1926 között Kiskunhalason volt tanár. Ezután a debreceni Iparostanonc Iskolában kapott állandó munkát. 1927-ben alapító tagja volt a debreceni Ady Társaságnak, amelyben később vezető tisztséget töltött be. 1928-ban a Napkelet költői pályázatán első díjat kapott. 1934-ben Fülep Lajossal és Németh Lászlóval együtt szervezője, főszerkesztője volt a népi írók lapjának, a Válasznak.