A nemzetközi büntetőjog iránt az utóbbi években érthetően megélénkült az érdeklődés, hiszen a nemzeti büntetőjog alkotása és alkalmazása során számos esetben elkerülhetetlenné vált a büntetőjog nemzetközi dimenziójának figyelembevétele. A témában megjelent eddigi írások egy-egy konkrét szakterületre koncentráltak, ugyanakkor továbbra is hiányzik egy olyan átfogó munka, amely a nemzetközi büntetőjog diszciplínájának egészét, annak minden sarkalatos összetevőjét rendszerezetten, összefüggő egészet alkotva, az alapvető összefüggéseket feltárva foglalja össze, megkönnyítve ezzel a téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és szakemberek biztonságos eligazodását e szövevényes tudományterületen. A kötet e hiány pótlására vállalkozik: bemutatja a nemzetközi büntetőjog fogalmi-rendszertani kérdéseit, a tudományterület történeti fejlődését, a jogforrások rendszerét, a jogalanyok körét, a felelősségre vonás feltételrendszerét, a nemzetközi bűncselekmények dogmatikáját, valamint a nemzetközi büntetőjog kikényszerítésének modelljeit. A szerző az európai regionalizációs törekvéseket, így különösen az Európai Unió büntetőjogának specifikumait fejezetenként, az adott résztémakör összefüggésében taglalja, ezzel is érzékeltetve az európai büntetőjog önállósuló rendszerjellemzőit, illetve a nemzetközi büntetőjog fejlesztésében vállalt vezető szerepét.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Emberi jogok
A kötet hazai és külföldi jogeseteket alapul véve, nemzetközi össze-hasonlító módszert alkalmazva mutatja be az alapvető jogok általános kérdéseit és az egyes alapjogok sajátosságait. Az első rész az emberi jogok igazolásával, csoportosításával, a jogok korlátozásának alapjaival foglalkozik, valamint bemutatja az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményrendszerét és a magyarországi alapjogvédő fórumokat. Az egyes alapjogokat tárgyaló második rész egy-egy fejezete foglalkozik az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, a véleménynyilvánítás szabadságával, a gyülekezési és az egyesülési joggal, a vallásszabadsággal, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő joggal, a politikai részvételt biztosító jogokkal, az eljárási jogokkal, a tulajdonjoggal, valamint a szociális jogokkal. A kötetet átfogó irodalomjegyzék és részletes eset-, név- és tárgymutató zárja.
Ismeretlen szerző - Magyar büntetőjog - Általános rész
A kötet Földvári József több évtizedig forgalomban volt, számos kiadást megért tankönyve után jelenik meg. A szerzők igyekeztek megőrizni Földvári professzor szemléletét, szellemiségét, ám figyelembe vették, hogy azóta a világ hihetetlenül felgyorsult, s a büntetőjogban is alapvető változások mentek végbe. A teljesség igénye nélkül: részben átalakult a büntetési rendszer, változott egyes büntethetőségi akadályok tartalma, közel egy évtizedes tetszhalál után feltámadt a büntetéskiszabást érintő előírások sora, forrong a bűnismétlés és következményei szabályozásának világa. A kötet ezeket a változásokat is nyomon követi és magyarázza. A szerzők nem teljesen a törvény rendszerét, sor- rendjét követik. Úgy vélték, helyes az az egyébként számos hasonló műben követett elv, hogy az oktatási, didaktikai célok elsőbbséget élveznek a törvény legális rendszerével szemben. A céljuk nem kommentár készítése, az egyes egymást követő szakaszok magyarázata volt, hanem az, hogy kialakítsanak egy megértést, áttekintést segítő rendszert, s némi életet leheljenek a gyakran száraz paragrafusokba.
Erdősy Emil - Földvári József - Tóth Mihály - Magyar büntetőjog - Különös rész
A pécsi egyetem jogászprofesszorai közismert és sok kiadást megért jegyzetük tankönyvváltozatában a tőlük megszokott magas színvonalon és világos, jól tanulhat stílusban elemzik a Btk. különös részének rendszerét, a fejezetek sajátosságait, az egyes bűncselekmények törvényi tényállási elemeit, egymáshoz való viszonyát. A könyv a különös részi tényállásokat a bűncselekmény tárgyának, tárgyi oldalának, alanyának és alanyi oldalának sorrendjében tárgyalja. Ezzel követi a büntetőjogban általánosan elfogadott rendszert, és illeszkedik a Földvári József Magyar büntetőjog. Általános rész című tankönyvéhez. A két kötet együtt lehetővé teszi, hogy a joghallgatók és a jogászok, de még az érdeklődők is átfogó képet kapjanak e fontos jogterületről.
Ismeretlen szerző - Kriminológia - szakkriminológia
Tankönyvünk alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia egésze, illetve egyes területei ismeretanyagának szakszerű, ugyanakkor közérthető és az olvasó számára is élvezetes bemutatása. Szerzőink az ismeretközlés és az ismeretek értelmezésének szándékával írták a kötet három nagy egységét és számtalan fejezetét. Ha az egyes témakörök ezt lehetővé teszik, akkor a szerzők - problémafelvetésként - egy-egy jogesettel vagy "hétköznapi történettel" vezetik be a tananyagrészt, és ezek után bontják ki az adott fejezetet. Amennyiben az egyes témakörök indokolják, az olvasó nemcsak utalást talál az adott tárgykör nemzetközi dokumentumaira [pl. ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió, valamint más nemzetközi szervezetek (pl. OECD) egyezményei, ajánlásai, egyéb iránymutatásai], hanem azok kriminológiai szempontból lényeges tételeit a tankönyv minden része ismerteti is.
Sári János - Somody Bernadette - Alapjogok
A kötet az állampolgárok alapvető jogainak eszme- és intézménytörténetét, magyar szabályozását és nemzetközi gyakorlatát vizsgálja. Az alapvető jogok körében nemcsak az első és második generációs jogokat tárgyalja, hanem a legújabb kutatási eredmények és alkotmánybírósági gyakorlat alapján harmadik generációs alapjognak tekintett jogokat is (környezethez való jog, betegjogok, fogyatékosok jogai stb.) A szerző az egyes jogok kapcsán az alkotmányos szabályozás mellett szisztematikusan elemzi az azokhoz kapcsolódó elméleti megállapításokat, alkotmánybírósági határozatokat, nemzetközi dokumentumokat és bírósági gyakorlatot is, valamint bemutatja az alapjogok érvényesülésének magyar és nemzetközi biztosítékrendszerét. Mindezzel azt a célt szolgálja, hogy az alapjogok méltó súlyt kapjanak az alkotmányjogi gondolkodásban és a jogi oktatásban. A kötet a Kukorelli István szerkesztette Alkotmánytan I. című tankönyv második kötete, s együtt felölelik az alkotmányjog teljes területét és tananyagát.
Kovács Péter - Nemzetközi közjog
A tankönyv a nemzetközi jog alapkérdéseit, a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát és az e tárgyban született alkotmánybírósági határozatokat mutatja be. A jogforrási rendszereket áttekintve a szerződéskötés elméletére és gyakorlatára, a szerződések értelmezésére, érvénytelenségére és megszűnésére tér ki, majd a szokásjogot, valamint a jogalanyiságot és a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb jogi szabályait tárgyalja, figyelmet fordítva a Nemzetközi Bíróság joggyakorlatára. Az emberi jogok nemzetközi védelmét, a kisebbségvédelem nemzetközi jogát ismertetve hangsúlyozza a legfontosabb szabályok folyamatosságát, de jelzi azokat a fő területeket is, ahol a nemzetközi kapcsolatok jogi koordináta-rendszere átalakul. Így az erőszak alkalmazásának és az ún. humanitárius intervenciónak a kérdését és ezzel összefüggésben az ENSZ reformját a tankönyv már a 2006-os állapotnak megfelelően mutatja be. A felelősség nemzetközi jogi szabályait az ENSZ kodifikációs tervezetét figyelembe véve, az egyén büntetőjogi felelősségének kérdését pedig a nemzetközi büntetőbíróságok példáin keresztül tárgyalja. A diplomáciai jog bemutatásakor az elméleti alapvetések mellett a szokásosnál bővebben szól a diplomáciai gyakorlatról. A nemzetközi bírósági döntések megértését számos térkép segíti.
Földvári József - Magyar büntetőjog – Általános rész
A tankönyv a büntetőjog általános részének szabályit mutatja be, tehát azokat az alapvető büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek a bűncselekmények összességére vagy nagyobb csoportjaira érvényesek. Ennek során a büntetőjog tárgyáról, feladatairól, alapelveiről és történetéről szóló bevezetés után három részben tárgyalja a hatályos Büntető Törvénykönyv szabályait.
A jogszabálytanról szóló rész a büntetőjog forrásait, a büntetőtörvény értelmezését, hatályát és szerkezetét elemzi. A bűncselekmény tanába a törvényi tényállás kérdései, valamint a bűncselekmény fogalma, tárgya, tárgyi és alanyi elemei, megvalósulási stádiumai, elkövetői alakzatai, a büntethetőség akadályai, valamint a bűncselekményegység és a halmazat problémái tartoznak. Végül a büntetés tana a szankciórendszer és a büntetéskiszabás kérdéseit elemzi.
A kötet függeléke közli a hatályos Büntető Törvénykönyv általános részének szövegét.
Brósz Róbert - Pólay Elemér - Római jog
Régi hiányt pótol tankönyvkiadásunk, amikor most megjelenteti Brósz Róbert és Pólay Elemér korszerű római jog tankönyvét.
Ez a tankönyv, annak ellenére, hogy mintegy 2000 éves, leülepedett jogi anyagot ismertet, mégis sok vonatkozásban új. A szerzők ugyanis nemcsak a modern romanisztika legújabb eredményeit hasznosították művük megírása során, hanem ezt az immár több ezer éves anyagot olyan feldolgozásban adják, hogy az nemcsak megfelel modern, szocialista célkitűzéseinknek, de ugyanakkor közelebb kerül a mai egyetemi oktatáshoz, a mai hallgatókhoz is. Ezeket a célokat szolgálja elsősorban a sok kétnyelvű forrásidézet és példa. Az olvasó, a tanuló plasztikusan látja az anyagot. Ugyanakkor a lépten-nyomon fellelhető utalások szerves egésszé kapcsolják össze ezt a matériát. A tankönyv történeti szemlélete új, izgalmas oldaláról mutatja be a római jog felépítmény jellegét, fejlődését, és bizonyítja a gazdasági élet meghatározó mivoltát. Úttörő jellegű ez a tankönyv annyiban is, hogy kitekintést ad a feudális jogfejlődés felé, és egész röviden a római büntetőjogot is vázolja. - A könnyebb tanulhatást a tárgymutató és a kiejtést is feltüntető latin-magyar szójegyzék segíti.
A tankönyv nemcsak a joghallgatóknak hasznos, hanem kitűnő útmutató az ókori kultúra, jog iránt érdeklődő történészek, régészek stb. számára is.
Földi András - Hamza Gábor - A római jog története és institúciói
E tankönyv - és egyúttal kézikönyv - szerzői arra törekedtek, hogy a római jogot a modern jogok alapjaként mutassák be. Kétségtelen, hogy a római jog anyaga immár másfél évezrede nem változik, rohamosan változik azonban jelenkori világunk, amelynek jobb megértése végett időről időre a római jogról alkotott képünket is meg kell újítanunk. Emellett az elmúlt esztendők kutatásai sok új és jelentős eredményt hoztak, melyeket a jelen kézikönyv szerzői művük megírása során figyelembe vettek.
Vékás Lajos - Magyar polgári jog - Öröklési jog
"Az emberi társadalom történetében a törzsi-nemzetségi rend felbomlásával párhuzamosan jött létre és fokozatosan vált uralkodóvá a termelési eszközök és fogyasztási javak egyéni elsajátítása, a magántulajdon. Minél inkább előrehaladt ez a társadalmi folyamat, annál inkább válaszra várt a magántulajdon halál esetére történő jogutódlásának kérdése, vagyis jogi elismerésre várt az egyéni öröklés, tehát az öröklési jog igénye. Az egyszerű árutermelés legfejlettebb jogrendszere, a római magánjog alakulása igen jól példázza ezt a társadalmi összefüggést: a gyorsan tért hódító és erősödő magántulajdoni berendezkedés életre hívta az öröklést és az öröklési jogot. A magántulajdoni rend és az öröklés összefüggését a történelmi-társadalmi fejlődés későbbi időszakaiban is világosan nyomon követhetjük. A feudális tulajdon kötöttségei korlátozzák a magántulajdont és egyben behatárolják a vagyon halál esetére történő átörökíthetőségét is. Más módon, de még nagyobb mértékben korlátozott a magántulajdon szerepe a szocialista tulajdoni rendszerben; s ezért szűk körre, az egyéni tulajdon körére szorul vissza az öröklés lehetősége is. A kapitalista tulajdoni berendezkedés a magántulajdon szentségére épül; ennek egyenes következménye az öröklés lehetőségének teljes körű jogi elismertsége."
Ismeretlen szerző - A polgári nemperes eljárások joga
Sokféleség. Kevés fogalom tudná közelebbről jellemezni a polgári nemperes eljárások által érintett jogterületeket. Ez az oka annak, hogy a polgári igazságszolgáltatásban érintett, meghatározó jogászi szakmák mindegyike, így a bírói, a közjegyzői, az ügyvédi és a kodifikátori hivatás egyaránt kiemelt szinten képviselteti magát a jelen mű szerzőinek személyében. E szerzőket összeköti, hogy Németh János professzor tanítványai, és mindannyian hosszú ideje elhivatottsággal tanítanak az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszékén. A könyv ennek megfelelően a gyakorló jogászi és az egyetemi oktatói tapasztalatok alapján szerzett tudás szintézise is, amely egyaránt kíván egyetemi tankönyvként és a gyakorlat által hasznosítható kézikönyvként szolgálni. A mű néhány szempontból új megközelítésen alapul. Nem törekszik teljességre, inkább nagyobb hangsúlyt fektet a szerzők közössége által kiemelt jelentőségűnek ítélt nemperes eljárásokra. Nem tartja magát jogforrási, illetőleg jogrendszerbeli besorolási szempontokhoz sem, így nem kizárólag nemperes eljárásokat tárgyal, hanem a funkcionalitás irányába elmozdulva helyet biztosít egyes olyan peres eljárások ismertetésének is, amelyek igazi értelmüket csak valamely nemperes eljárás összefüggéseiben nyerik el. Ilyen beágyazottság jellemzi például a cégeljárások és a társasági jogi perek széles körének viszonyát, a végrehajtási eljárás és a végrehajtási perek kapcsolatát, de újabban a fizetési meghagyásos eljárás és a Pp. ,,kisértékű" pereinek viszonyát is. Az ilyen perek szabályainak tárgyalása és oktatása didaktikailag is a nemperes eljárásokkal együtt indokolt.
Pokol Béla - Jogi alaptan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Pokol Béla - Középkori és újkori jogtudomány
Az állampárti szocializmusban – átvéve a szovjet mintát – kialakult az egyes tételes jogtudományoktól teljesen elkülönített jogelmélet és ennek elvékonyított ismerettömege. A szerző ebben a kötetben négy irányban igyekezett tágításokat végrehajtani. A bevezető fejezetben a középkori és újkori európai jogfejlődés néhány alapvető vonulatát vázolta; a következő fejezetekben – és ez adta a kötet címét – az európai jogtudomány elmúlt ezeréves fejlődésének főbb fázisait elemezte; végül a két utolsó fejezetben a magánjogi dogmatika, illetve a büntetőjogi dogmatika főbb kategóriáinak fejlődését foglalta össze röviden. E két utóbbi nyitással célja az volt, hogy lehetővé váljon a jogelmélet és e két jogterület teoretikusai számára közös vitafórumok kialakítása, és ezzel a sok évtizede megszűnt jogfilozófia/büntetőjogtan, jogfilozófia/magánjogelmélet diskurzusai újjáteremtődjenek.
Pokol Béla az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerez diplomát, és e kar Államjogi Tanszékén kezdett tanítani. Kutatásai súlypontjai a jogszociológiai, a politikai szociológiai és a szociológiaelméleti kérdések felé tolódtak el, így 1984-ben az újonnan alakuló Politológiai Csoporthoz megy át. MTA doktori disszertációját "A komplex társadalom" címmel védte meg, mely után 1991-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Magyar és német nyelven jelennek meg könyvei.
Ismeretlen szerző - Nemzetközi jog
Ez a tankönyv a politológiát, a nemzetközi kapcsolatokat, a biztonság- és védelempolitikát, valamint a hadtudományt hallgatók részére készült. Tehát az olyan tudományterületeket tanulmányozók számára, amelyek jobb megértéséhez a nemzetközi közjoggal is komolyan foglalkozni kell. Közös ezekben a tudományokban, hogy hallgatóiknak a nemzetközi jog bizonyos technikai kérdései, mint például a belső jog és a nemzetközi jog viszonya, talán kevésbé érdekesek, mint a jövendő jogászok számára, ugyanakkor a politikai problémák, például az erőszak tilalmával összefüggő kérdések, nagyon is fontosak. Ez a megfontolás erősen befolyásolta a kötet belső arányait, csakúgy, mint az államközi konfliktusok szempontjából jelentős és egyúttal gyorsan fejlődő területek – ilyen például az emberi jogok és a kisebbségi jogok nemzetközi védelme, a környezet megóvására vonatkozó nemzetközi jogi normák vagy az államfelelősség – részletes kifejtése. Természetesen a nemzetközi kapcsolatok intézése szempontjából fontos kérdések, mint például a nemzetközi szerződések joga vagy a diplomáciai és a konzuli kapcsolatok joga szintén kellő terjedelmet kaptak. Így a kötet a jogi oktatásban is hasznosítható.
Ismeretlen szerző - Közjogi intézmények a XXI. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kisteleki Károly - Lővétei István - Nagyné Szegvári Katalin - Pomogyi László - Rácz Lajos - Egyetemes állam- és jogtörténet - Polgári kor
A tananyag elkészítését alapvetően két szempont vezérelte: egyrészt egy hiteles, elsősorban a fő fejlődési pontokra hangsúlyt helyező bemutatása az újkori vagy másképpen polgári korszak állam- és jogfejlődésének. Másrészt - tekintettel a tanításból adódó didaktikai szempontokra is - a tananyagnak egyfajta jogági bemutatatását kísérli meg. Ez új módszert jelent, melyet hitelesít az a jogtudomány-történeti tény is, hogy éppen a polgári korban kezdték a kontinentális európai jogtudósok a joganyagot jogágak szerint tördelni vagy jogágakba strukturálni. Ennek megfelelően az anyag három nagy egységre bontva kerül bemutatásra: 1. közjog- közigazgatási jog; 2. magánjog; 3. büntetőjog - büntetőbíráskodás rendje. A záró fejezetben az állam külső megjelenítése és a hatalmi szimbolika kérdéskörét dolgozzák fel a szerzők.
Herke Csongor - Büntető eljárásjog
A Jogi Szakvizsga Segédkönyvek összefoglalják az adott tárgyhoz kapcsolódó legszükségesebb ismereteket, tartalmazzák a témához kapcsolódó joggyakorlatot, iratmintákat. A kötetek tartalma szorosan kötődik az IRM Jogi Szakvizsga Bizottsága által megállapított követelményekhez. A tananyag elsajátítását a áttekintő táblázatok és ellenőrző kérdések is segítik.
A könyv azonban nemcsak a jogi szakvizsgára, hanem a joghallgatók számára is segítséget nyújthat a büntető eljárásjog szigorlati vizsga sikeres teljesítéséhez. Éppen ezért minden fejezet végén megtalálhatók az alapvető és kiegészítő vizsgakérdések, amelyekhez megoldókulcs is tartozik.
Ismeretlen szerző - Bűntények a könyvtárszobából
Othello, A velencei kalmár, Édes Anna, Vörös és fekete, Aranysárkány, Nana, Nóra, Aranyember, Ludas Matyi, Egy ifjú Don Juan emlékiratai, A kis Emma, Egri csillagok, A radbruchi formula - ismert irodalmi művek, ismert vagy kevésbé ismert büntetőjogi tényállásokkal. A mű arra vállalkozik, hogy a Btk. Különös Részén alapuló rendhagyó iratmintatárat adjon az érdeklődők kezébe azzal a céllal, hogy az alapvető jogi és technikai kérdéseket irodalmi műveken keresztül követhessék nyomon, és ezzel túllépjen a jogszabályok mechanikus elsajátításán. Azoknál az irodalmi jogeseteknél, ahol az összes irat szerepel, ott a büntetőeljárás teljes folyamata végig kísérhető, kezdve a nyomozás megindításától, az előzetes letartóztatáson és a vádemelésen keresztül a bírói határozatok megszületéséig. Ahol nem az egész büntetőeljárást dolgozták fel a szerzők, ott "bemerészkedtek" a büntetés-végrehajtás területére is, és a szabadságvesztés letöltése alatt keletkező döntések bemutatásával segítik a joghallgatók, illetve a szakvizsgára készülő bírósági, ügyészségi fogalmazók, valamint ügyvédjelöltek gyakorlati felkészítését.
Földes Gábor - Pénzügyi jog II.
A már nagy sikert aratott, és a legtöbb jogi karon, illetve az Államigazgatási Főiskolán tananyagként használt Pénzügyi jog I. című kötet folytatásaként, a jogág különös részének szabályait tartalmazza a könyv.
A kötet az állam- és jogtudományi karok jogász alapképzésének követelményrendszerét tartja elsősorban szem előtt. A képzési követelmények szerint a jogászképzés alapozó jellegű, de gyakorlatias ismereteket is elsajátíttat a hallgatókkal, különösen a jogalkalmazás, jogérvényesítés szempontjából kiemelt területeken (adójog, illetékjog, devizajog). Ezért a jogászképzésre készülő tannayag szinte változtatás nélkül felhasználható az Államigazgatási Főiskola igazgatásszervezőinek képzése során is. A tankönyv jelleg azt is jelenti, hogy a téma rendszerezett feldolgozása közérthető formában történik, a kiforrott ismeretekre szorítkozva. A bankjogi, adójogi, vámjogi, államháztartási jogi és nemzetközi pénzügyi jogi részek szerzői a jogász és közigazgatási szakemberképzés intézményeinek - az elméleti és gyakorlati életben egyaránt - elismert oktató.
Ismeretlen szerző - Alkotmányos alapok
Az Alkotmányos alapok elsősorban azok számára íródott, akik a felsőoktatásban, de nem jogtudományi képzés keretében tanulnak alkotmánytani, alkotmányjogi ismereteket. Feldolgozza a 2011-ben elfogadott Alaptörvény és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos és egyéb alkotmányjogi törvények legfőbb rendelkezéseit, elsődleges célja ugyanakkor az, hogy az – alkotmányszövegektől függetlenül érvényes – alkotmányos alapelvekről, értékekről és alapintézményekről nyújtson áttekintő képet. Ennek megfelelően az alapelvek és -intézmények keretében, azokhoz kapcsolódóan mutatja be a hatályos magyar alkotmányjog legfontosabb szabályait.
Az alkotmányos alapokat a szerzők áttekinthető, jól rendszerezett és strukturált módon tárják az olvasók elé, akik ezáltal egy könnyen feldolgozható és elsajátítható alkotmánytani rendszerrel ismerkedhetnek meg. Ez szilárd alapot jelenthet további, elméleti, összehasonlító és tételes jogi vagy akár gyakorlati ismeretek megszerzéséhez, de a könyvet így haszonnal forgathatják mindazok is, akik érdeklődnek az alkotmányos alapelvek és alapintézmények iránt.