Attila ​családfája

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Ismeretlen szerző - Bevezetés ​a mágiába I-III.
A ​háromkötetes tanulmánygyűjtemény 1928 és 1930 között az önmagát kezdetben "Ur"-, majd "Krur"-csoportként megnevező beavatási közösség tagjainak különálló, mégis egy határozott háttérlogikát követő írásaiból tevődik össze. A csoport tagjai szerzői neveken írtak, vezetője Julius Evola volt, aki - mint az a harmadik kötet végén, a szerzői nevek azonosításából kiderül - egyben a legtöbb tanulmányt írta. A könyvek érdekessége és erőssége a gyakorlati, "mágikus" hangsúly, olyan írásokkal, amelyek az önmagukat spirituálisan átalakítani kívánó egyének számára különösen érdekesek lehetnek - mindazokat a veszélyeket is figyelembe véve, amelyeket az ilyen gyakorlatok természetüknél fogva magukban hordozhatnak. A gyakorlati vonalat számos "elméleti" tanulmány egészíti ki, amelyek elmélyítik az archaikus ember számára nyilvánvaló, és egyben a spirituális emelkedés alapjául szolgáló világképet. Mindezek aláhúzásául pedig számos eredeti szöveg fordítása szolgál a szellemiség olyan területeiről, mint a buddhizmus, a Mithrasz-misztériumok, a nyugati és keleti alkímia, a tantrizmus, a taoizmus.

Ismeretlen szerző - Magyarországi ​boszorkányperek I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Raffay Ernő - Harcoló ​szabadkőművesség
A ​magyar történelem 19. század végi és 20. század elejei korszakát átírják azok a dokumentumok, amelyek a gerincét adják Raffay Ernő Harcoló szabadkőművesség – küzdelem a katolikus egyház ellen című új könyvének. A tudományos munka zömében eddig soha nem publikált levéltári forrásokkal mutatja be azt, hogy a különféle erők miként szállják meg az 1890-es évektől a szabadkőműves szervezetet. Ismerteti, hogy ezt követően a titkosan működő társaság saját szabályzatait és a legtöbb korabeli vonatkozó magyar törvényt megsértve politikai szerepvállalásba kezd, amelynek egyetlen fő célja: a keresztény magyar állam megdöntése. Miután ennek egyik legfőbb támasza a katolikus egyház, így soha nem látott küzdelemben próbálják ellehetetleníteni, lejáratni és megsemmisíteni a legnagyobb keresztény erőt. Megtudhatjuk, hogy kik állnak a küzdelem élén és a hátterében, kik lesznek a szövetségeseik és azt, hogy a zsidóságnak milyen szerepe van a sikeres stratégiában. A könyv a Szabadkőművesek Trianon előtt című munka folytatása.

Ipolyi Arnold - Magyar ​mythologia I-II.
Közel ​másfél évszázada annak, hogy Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia című akadémikus stílusban íródott műve megjelent. A kutatók és az érdeklődők számára ma is kiváló forrásmunka, úgy a pogány magyarok ősvallása, mitológiája és azok vallási hite és szertartásai tekintetében. Teljesebb mű a témáról azóta sem született. Nincs a magyar tudományos irodalomnak még egy olyan műve, amelyről későbbi kutatók kevesebb elismeréssel írtak volna, de amelyből legtöbbször a forrás megnevezése nélkül többet merítettek, mint Ipolyi Magyar mythológiája. A magyarok ősvallását keresve a szerző megalkotta a folklór-néprajz alapjait.

Erdélyi István - Scythia ​Hungarica
Ez ​a kötet azokat a volt Szovjetunió (Ukrajna, Oroszország, Grúzia) területén és Romániában, különféle régészeti intézetekben és múzeumokban, valamint egyetemeken fellelt régészeti emlékanyagokat foglalja magába, amelyeket Erdélyi István régészprofesszor hosszú éveken át a teljesség igényével gyűjtött össze. Elsősorban a honfoglaló magyarság elődeire jellemző, valamint olyan sírleletek ismereteit tartalmazza, amelyek az ősmagyarsággal egykor rokoni vagy szomszédos kapcsolatban állott népekhez - így főleg az ősbolgárokhoz és a besenyőkhöz - kapcsolhatók. Ez lényegében az első összefoglalás és adattár a Kárpátoktól keletre elterülő steppe és ligetes steppe területéről, mindenekelőtt a mai Baskíriából, Tatárföldről, a Mári Köztársaságból származó leletanyag tekintetében. Kitekintésként a szerző a mai Dagesztán és Grúzia területén talált rokon jellegű régészeti emlékeket is számba veszi. A széleskörű, hazánkban ritkán vagy sohasem felhasznált szakirodalmat mozgósító monografikus tanulmányhoz jelentős mennyiségű illusztráció kötődik.

Charla Hathaway - Erotikus ​masszázs
Érzéki ​érintés a gyönyör és szenvedély minél teljesebb és mélyebb átéléséhez - "Ebben a megdöbbentően szép könyvben Charla Hathaway arra bátorítja a párokat, hogy a kezükkel szeretkezzenek. Az itt megtanított erotikus masszázs szeretkezés kreatív, játékos és nagyon érzéki. Figyelem! Az Erotikus masszázs tanulmányozása hosszantartó szexuális izgalmi állapotokhoz és extázisos transzokhoz vezethet" (Joseph Kramer, Ph.D. - az Erotikus Érintés Új Iskolája vezetője)

Györffy István - Szilaj ​pásztorok
Szilaj ​pásztorok Káromkodók A régi szóbeszéd

Cholnoky Jenő - Kőrösi ​Csoma Sándor
Csodálatos ​emberről szól ez a könyv. A szentek elmondó igénytelensége és fanatikus lelkesültsége egyesül benne s olyan kényes lelkiismeretesség és szerénység, amilyennek nem találjuk párját a tudományok történetében. Határtalan szerénysége az oka, hogy olyan keveset tudunk róla. Sohasem kérkedett hőstetteivel, szenvedéseivel, a veszedelmekkel, amelyekben sikerült keresztülvergődnie. Ezért nagyon nehéz az életrajzát megírni. Amit tudunk róla, az legnagyobbrészt össze van foglalva Duka Tivadar: »Körösi Csoma Sándor dolgozatai« című művében, a reá vonatkozó levelek, írások a M. Tudományos Akadémiában vannak elhelyezve, abban a nagy faliszekrényben, amelyet szintén Duka Tivadar ajándékozott az Akadémiának. Amit eddig sikerült összegyűjteni, az elegendő arra, hogy ennek a csodálatos embernek jelleméről és munkásságáról kellő fogalmat szerezhessünk, ami még előkerülhet, az már a lényegen nem változtat. Ennek a könyvnek nem is az a feladata, hogy új adatokkal szolgáljon a bámulatos utazáshoz és eredményekhez, hanem hogy kellő világításba helyezze annak a fanatikus rajongásnak, annak a csodálatos utazásnak nagyszerűségét, amelyet szinte mesének gondolhatna valaki, ha nem bizonyítanák a megcáfolhatatlan tények. A magyar ember irtózik a kérkedéstől, de viszont nagyon fáj neki, ha el nem ismerik érdemeit. Nemzetünk nagy tragédiájának is egyik oka abban rejlik, hogy sohasem kérkedtünk a külföld előtt történelmünk nagyszerűségével, sohasem kérkedtünk azzal, hogy a magyar nemzet mindig a leghumánusabban gondolkozott, sohasem fitogtattuk, hogy mi a nemzetiségekkel olyan jól bántunk mindig, amihez hasonlót semmiféle más nemzet nem tud felmutatni. Emiatt a külföld nem vett tudomást minderről s ellenségeink ellentmondás nélkül terjeszthették rólunk a legalávalóbb hazugságokat. Minden igazi magyar ember ilyen szemérmes, szerény és úri gondolkozású. Ennek a magyar természetnek szinte túlzott megjelenése Körösi Csoma Sándor. Talán, ha nem lett volna ennyire kényesen szemérmes, szerény, sokkal többet érhetett volna el, talán testének ellenálló képessége is nagyobb lett volna, úgy nem ragadta volna el őt oly korán a kérlelhetetlen végzet.

Hóman Bálint - Szekfű Gyula - Magyar ​történet I-V.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Raffay Ernő - Politizáló ​szabadkőművesség
Raffay ​Ernő szabadkőműves témakörben megjelenő harmadik, talán az eddigi leginkább érdekfeszítő kötetét tartja kezében az olvasó. A szerző – folytatva korábbi gyakorlatát – egyedülálló levéltári kutatásaival nemcsak a magyarországi titkos társaság szándékait és célrendszerét tárja fel, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első két évtizede Magyarországának történetét. Nem túlzás azt állítani, hogy munkája teljesen átrajzolja a Trianont megelőző időszakról kialakult képet. A Politizáló szabadkőművesség című új kötetből megismerhetjük a magyarországi szabadkőművesség radikalizálódásának következő állomását, a Jászi Oszkár nevével fémjelzett Martinovics páholy létrejöttét és tevékenységét, s hosszú oldalakon át olvashatjuk ama súlyos állítás bizonyítékait, mely szerint: a baloldali radikálisok célja nem volt más, mint a magyar keresztény nemzetállam megdöntése. A könyv nemcsak az eszme- és politikatörténeti folyamatokat mutatja be, hanem a radikális vonal elfogadott és meghatározó személyiségeit is, akik politikai szerephez Károlyi Mihály kormányában, illetve az azt követő kommunista diktatúrában jutottak. Feltárul szemünk előtt, hogy a Tanácsköztársaság szellemi előkészítése éveken keresztül folyt, az nem „a semmiből ugrott elő” 1919. március 21-én. A titkos társaság tevékenységével akarva-akaratlanul hozzájárult a vörösterrorhoz és bizony a Magyar Királyság széthullásához is.

Vámbéry Ármin - A ​magyarok keletkezése és gyarapodása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország ​története 1301-1526
A ​kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1301-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.

Kristó Gyula - Makk Ferenc - Károly ​Róbert emlékezete
Károly ​Róbert, az első Anjou Magyarország trónján, 1288-ban született. A magyar-nápolyi kapcsolatoknak az a szála, amely elvezetett az Anjouk magyarországi királyságához, az 1260-as évek második felében vette kezdetét. IX. Lajos francia király öccse, Károly, Anjou és Provence franciaországi grófságok ura, jogilag 1265-ben, ténylegesen 1268-ban szerezte meg a hatalmat Dél-Itália felett a terület hűbérurának, a pápának a támogatásával. A nagyra törő terveket melengető Károly részéről indult ki a kezdeményezés, hogy kapcsolatokat építsen ki Magyarországgal. A Földközi-tenger keleti medencéje feletti uralom elérésének ábrándját kergető I. Károly úgy ítélte meg, hogy e célját magyar szövetségben érheti el. Magyarország ugyanis valóban fontos pozíciót töltött be abban a térségben, amelyre Károly szemet vetett. Egyrészt a a dalmát tengerpart birtoklása révén - tengeri ország volt, amelyet éppen Közép-Dalmácia birtoklásának kérdésében mély és régi ellentétek választottak el a Mediterraneum keleti felében nagy befolyással rendelkező Velencétől, másrészt déli területei ugródeszkául szolgálhattak a bizánci birodalom felé, amely a latin császárság 1261. évi összeomlása óta újra létezett, s amely Károly terjeszkedési terveinek célpontját képezte. Előbb maga kívánt házassági összeköttetést kiépíteni az Árpádokkal, feleségül kérve IV. Béla magyar király kolostorban élő Margit leányát, majd miután terve kútba esett, Béla fiával, a magyar trón várományosával, István ifjabb királlyal, a későbbi V. Istvánnal lépett szövetségre. Ennek értelmében a két dinasztia kettős köteléket létesített: Károly leányát, Izabellát István fia, a későbbi IV. László magyar király vette feleségül, míg István Mária nevű leánya Károly fiának, Károly salernói hercegnek lett a hitvese. Mária 1270 májusában érkezett Nápolyba. Házasságuk termékenynek bizonyult, tucatnyi gyermekük közül a legidősebb, Martell Károly 1272-ben született.

Ismeretlen szerző - Európa ​ezer éve: a középkor I-II.
A ​tankönyv a középkori Európa történetét nem az egyes országok történetének aggregátumaként kívánja bemutatni, hanem elsősorban azokra az átfogó meghatározottságokra és struktúrákra kíván rámutatni, amelyek Európa történetét egységbe fogták: a demográfia, a népvándorlás, a gazdaság, az egyházi szervezet, az egyházi és szerzetesi reformmozgalmak, a keresztes hadjáratok, az egyetemek, a reneszánsz és humanizmus megjelenése. Ezenkívül külön figyelemben részesíti a középkori Európa különböző történeti régióit s az azokban kialakuló sajátos fejlődési modelleket. A hiánypótló mű hét fejezetben tárgyalja a középkori Európa történetét, melyhez reprezentatív bibliográfiai tájékoztató, forráskiadvány- és szakirodalmi apparátus járul, továbbá egy körülbelül 200 tételből álló glosszárium, amely egy-egy bekezdésben, lexikon-szócikkszerű tömörséggel magyarázza a fontosabb történeti fogalmakat, szervezeteket, bemutatja a jelentős személyeket, forrásműveket. A könyvet táblázatok, térképek, uralkodólisták és genealógiák egészítik ki. A kötetet részletes történeti kronológia teszi teljessé.

Terplán Zoltán - A ​keresztes hadjáratok és az Árpád-kori Magyar Királyság
Terplán ​Zoltán, a Thúry József Medievisztikai Kutatócsoport tudományos munkatársa, több éve foglalkozik az Árpád-kori Magyar Királyság külpolitikai kapcsolataival. Könyvében a keresztes hadjáratok magyar vonatkozásait állítja a középpontba kevéssé ismert részletek és összefüggések bemutatásával. A szerző nemcsak szakembereknek, tanároknak, diákoknak ajánlja művét, hanem mindazoknak, akiket érdekel ennek az izgalmas korszaknak a politika-, vallás- és hadtörténete.

Baktay Ervin - A ​messzeségek vándora
Kőrösi ​Csoma Sándor a magyar multnak egyik legkiemelkedőbb, legrendkívülibb és legtragikusabb alakja. A tudomány pedig egyik leghősiesebb, legönfeláldozóbb úttörőjét tiszteli benne. Életéről, életének legfontosabb korszakairól egy évszázadon át csak igen keveset tudtunk. Amit tudtunk, azt is egy másik kiváló magyarnak, Duka Tivadarnak köszönhettük. Duka 1848-1849-ben Görgey oldalán harcolt, majd a szabadságharc után külföldre menekült és Indiába jutva angol szolgálatba lépett. Nagy érdemek, hogy Csoma elfeledett írásait, leveleit és kortársainak reá vonatkozó dokumentumait összegyüjtve, megírta a nagy "székely-magyar" tudós életrajzát. De Dukát hivatala Indiához kötötte, nem kereshette fel Csoma legfontosabb életkorszakának színhelyeit Nyugati Tibetben. Ezért éppen életének e döntő éveiről csak közvetett, gyér adatok maradtak reánk. E veszteségből reám nézve nyereség származott: így napjainkban elsőként kereshettem fel ladákhot és Zanszkárt, hogy bejárva Csoma egykori útvonalát, elzarándokoljak azokba a lámakolostorokba, amelyekben a székely tudós kimondhatatlan nélkülözések közt tette le a tibeti nyelvtudomány alapkövét. Összegyüjtöttem a reávonatkozó helyi adatokat és emléktáblákkal jelöltem meg nagy hazánkfiának egykori lakhelyeit.

Diószegi Vilmos - A ​sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben
Diószegi ​Vilmos (1923-1972), a magyar néphitkutatás kiemelkedő alakja, korai halála ellenére egyedülálló és maradandó életművet hagyott hátra. E - ma már könyvritkaságnak számító - kötetében dolgozta ki a pogány magyarok ősvallása rekonstrukciójának alapjait. Részletekbe menően hasonlította össze a szibériai samanizmust a magyar néphit táltos-hiedelemkörével, és ennek alapján állapította meg a rokonságot. Arra a következtetésre jutott, hogy a honfoglaló magyarság hitvilága közel állt a szibériai sámánok világképéhez. Reprint kiadásunkban Hoppál Mihály tollából értékes elemzés olvasható Diószegi Vilmos fáradhatatlan kutatómunkájáról és műveinek utóéletéről. A kötet nélkülözhetetlen, klasszikus olvasmány azok számára, akik a magyarság régi pogány hitvilágával és mitológiájával akarnak foglalkozni.

Baráth Tibor - A ​magyar népek őstörténete
Összefoglaló ​mű a magyari népek egyiptomi, mezopotámiai és kárpát medencei tartózkodásairól, írásos nyelvi és egyéb kulturális emlékeiről.

Soltész István - Árpád-házi ​királynék
Valószínűleg ​még a múltban járatosabb Olvasók is könnyen zavarba hozhatók egy olyan kérdéssel, hogy mondjuk ki volt Könyves Kálmán királyunk felesége. Mert Katona József Bánk bánjából ismerjük Gertrudis királynő nevét, talán még Sarolta vagy Gizella neve sem teljesen ismeretlen, de a többiekről a század eleje óta nem jelent meg szinte semmi. Ennek a csendnek, ennek a hallgatásnak a falát szeretné ez a könyv áttörni, mert szerző és kiadó egyaránt úgy gondolja, hogy ezek a nemes hölgyek megérdemelnek némi ismertséget. Különböző módon és különböző mértékben, de valamennyien hozzájárultak ahhoz, hogy ma itt vagyunk, s hogy ilyenek vagyunk. Pedig többnyire ők sem voltak akárkik...