Legistica A ​jogalkotástan vázlata

Peter Stein - A ​római jog Európa történetében
A ​római jog története nem ért véget a Nyugatrómai Birodalom bukásával, mert azóta is, mindmáig jelen van Európában. E ténynek köszönhetjük az európai kultúra egyik alapvető értékét: a jog uralmát (rule of law), de egyszersmind az egész európai kultúra számos jellegzetes vonását is. A neves brit jogtudós, Peter Stein, a Cambridge-i Egyetem nyugalmazott regius professora ebben a művelt nagyközönség számára is jól befogadható módon megírt könyvében az ókori kezdetektől a középkoron át egészen a jelenkorig követi nyomon, hogyan gyakorolt hatást a római jog az európai jogrendszerek és az európai jogtudomány fejlődésére. A szerző szemléletesen mutatja be, hogyan élt tovább a római jog a középkorban és a kora újkorban hosszú évszázadokon át mint ius commune, vagyis mint az európai államok közös joga. A 19-20. században megalkotott polgári törvénykönyvek is döntően a római jogi tradíció átvételét tükrözik. Ezért szolgálhat a római jog napjainkban is modellként a magánjog európai szintű egységesítése számára. A könyv minden bizonnyal meggyőzi az olvasót arról, hogy a római jog korunkban sem vesztette el kiemelkedő jelentőségét.

Nagy Boldizsár - A ​magyar menekültjog és menekültügy a rendszerváltozástól az Európai Unióba lépésig
Magyarország ​a menekülteket kibocsátó országból valóban menekülteket befogadó országgá – vagy legalábbis ugródeszkává – vált a nyolcvanas évek végétől kezdődően? Ha igen, miért tette? Miért nem költözhet mindenki oda, ahová akar, miért kell a menekülőnek „kivételt”, rendkívüli bebocsáttatást kérnie? Másképp kell-e, szabad-e bánni az Erdélyből menekülővel, mint az Afganisztánból érkezővel? Szigorodott, vagy enyhült a magyar menekültügyi rendszer az Európai Unióhoz közeledvén? Csak néhány kérdés azok közül, amelyekre választ kap az Olvasó. A könyv elméleti fejezetei megvilágítják, hogy miért képzelhető el egy olyan világrend, amelyben mindenki (aki nem közvetlenül veszélyes a társadalomra) oda költözhet, ahova akar, s azt is, amíg ez az állapot nem következik be, miért helyes a menekültekkel kivételt tenni. A magyar történelem, a jogszociológia, a demográfia, a politológia, a nemzetközi jog s mindenekelőtt a magyar menekültügy iránt érdeklődők olyan könyvet kapnak kezükbe, amely elsődleges – gyakran nem publikus – források feldolgozásával, és a nyilvános diskurzus elemzésével kínál tükröt. Megmutatja, hogy a független magyar menekültpolitika időszakában, a nyolcvanas évek vége és az uniós csatlakozás közötti negyedszázadban mit tettünk mi – akik annyi hullámban menekültünk el innen – azokért, akik nálunk kerestek oltalmat.

Sári János - Somody Bernadette - Alapjogok
A ​kötet az állampolgárok alapvető jogainak eszme- és intézménytörténetét, magyar szabályozását és nemzetközi gyakorlatát vizsgálja. Az alapvető jogok körében nemcsak az első és második generációs jogokat tárgyalja, hanem a legújabb kutatási eredmények és alkotmánybírósági gyakorlat alapján harmadik generációs alapjognak tekintett jogokat is (környezethez való jog, betegjogok, fogyatékosok jogai stb.) A szerző az egyes jogok kapcsán az alkotmányos szabályozás mellett szisztematikusan elemzi az azokhoz kapcsolódó elméleti megállapításokat, alkotmánybírósági határozatokat, nemzetközi dokumentumokat és bírósági gyakorlatot is, valamint bemutatja az alapjogok érvényesülésének magyar és nemzetközi biztosítékrendszerét. Mindezzel azt a célt szolgálja, hogy az alapjogok méltó súlyt kapjanak az alkotmányjogi gondolkodásban és a jogi oktatásban. A kötet a Kukorelli István szerkesztette Alkotmánytan I. című tankönyv második kötete, s együtt felölelik az alkotmányjog teljes területét és tananyagát.

Dr. Kántás Péter - Dr. Bisztriczki László - Az ​új szabálysértési törvény magyarázata
2012. ​április 15-én új, a jogalkotó célja szerint hatékony és gyors eljárási lehetőséget biztosító szabálysértési törvény lépett hatályba. Olyan kódex született, mely az anyagi jogi és eljárási szabályokon túl valamennyi szabálysértési tényállást is magában foglal, valamint tartalmazza a központi nyilvántartási rendszerre vonatkozó – korábbiakhoz képest kibővülő – szabályokat is. Az új törvény jelentős szigorítást tartalmaz a társadalomra csekélyebb fokban veszélyes cselekményekkel szemben: a vagyoni szankciók emelkedése (elzárással is fenyegetett szabálysértések esetében 300.000 Ft) mellett újdonság, hogy a közérdekű munkával bővül a büntetések köre, a többszöri elkövetés pedig bármely cselekmény esetében megnyitja az elzárás büntetés kiszabásának lehetőségét. Új elem, hogy a rendőrség bármely szabálysértés esetében felajánlhatja az elkövetőnek a helyszíni bírság alkalmazását, ennek elutasítása esetén pedig az ún. helyszíni idézéses eljárás indulhat meg. Háromra szűkül az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságok száma, mivel az általános hatáskört a megyei kormányhivatalok kapták meg, amit majd feltehetőleg a járási hivatalok vesznek át tőlük 2013-ban. Lényeges, a jogorvoslat alkotmányos alapjogát érintő változás, hogy szűkülni fog a kifogás alkalmazásának a lehetősége, továbbá kikerül a végrehajtásból az adók módjára történő végrehajtás. Okkal lehet tehát számítani rá, hogy a területre ma is jellemző jogalkalmazási gondok tovább bővülnek majd a minősítési, a büntetéskiszabási, a hatásköri, a bizonyítási, az adatkezelési, a végrehajtási stb. problémákkal. Ebből következően a törvényes, de egyben gyors jogalkalmazásra való ügyintézői és „ügyféli” igény jelentősen növekedni fog. Nos, ezt az igényt szeretnék az új kommentárral a jogterület múltját, elvi és gyakorlati nehézségeit jól ismerő szerzők kielégíteni, a törvény gyakorlati alkalmazásához kézzelfogható segítséget nyújtani. A kötetet az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének egyetemi tanára lektorálta.

Ismeretlen szerző - Emberi ​jogok
A ​kötet hazai és külföldi jogeseteket alapul véve, nemzetközi össze-hasonlító módszert alkalmazva mutatja be az alapvető jogok általános kérdéseit és az egyes alapjogok sajátosságait. Az első rész az emberi jogok igazolásával, csoportosításával, a jogok korlátozásának alapjaival foglalkozik, valamint bemutatja az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményrendszerét és a magyarországi alapjogvédő fórumokat. Az egyes alapjogokat tárgyaló második rész egy-egy fejezete foglalkozik az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, a véleménynyilvánítás szabadságával, a gyülekezési és az egyesülési joggal, a vallásszabadsággal, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő joggal, a politikai részvételt biztosító jogokkal, az eljárási jogokkal, a tulajdonjoggal, valamint a szociális jogokkal. A kötetet átfogó irodalomjegyzék és részletes eset-, név- és tárgymutató zárja.

Walter Cairns - Introduction ​to European Union Law / Bevezetés az Európai Unió jogrendszerébe
Az ​Európai Unió joga az utóbbi években fokozatosan - de egyre gyorsuló ütemben - kerül a magyar jogásztársadalom érdeklődésének középpontjába. Az 1989-es/1990-es rendszerváltozást követően - amely a magyar jogrendszerben alapvető változásokat indukált, önmagában is - és annak következményeként megnyílt az út az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz. A csatlakozási folyamat első jelentős állomása az 1991-ben - az (akkor még) Európai Közösségek és azok tagállamai és Magyarország között - aláírt, és Magyarországon az 1994. évi I. törvénnyel ratifikált Társulási Szerződés. A Társulási Szerződés nyilvánvalóvá tette mindenki számára, hogy a csatlakozás egyik alapvető feltétele - de az sem túlzó állítás, amely szerint a csatlakozás maga - a magyar jognak az Európai Unió jogához való közelítése és az azzal való harmonizációs folyamat végrehajtása. Így az utóbbi években nemcsak a joghallgatók, de a gyakorló jogászok is arra kényszerültek, hogy az uniós jogot tanulmányozzák, példaképp elég utalni itt az uniós versenyjog és az 1997. január 1-je óta hatályos magyar, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény nagyfokú hasonlóságára. Megállapítható, hogy az uniós jog már most a mindennapi jogalkalmazás részévé vált, amely megállapítás -természetesen - még inkább igaz lesz akkor, amikor Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz. A csatlakozás - remélhetően minél korábbi - időpontjáig azonban a magyar jogásztársadalomnak (ideértve joghallgatókat és gyakorló jogászokat egyaránt) a felkészülést folytatnia kell, amely folyamathoz kíván segítséget nyújtani ez a könyv.

Ismeretlen szerző - A ​gazdaság dinamikájának joga
A ​kötet szerzői a gazdasági szerződéseket, a pénzvilág szerződéseit, az iparjogvédelem, valamint az egyéni és kollektív munkajog kérdéseit tárgyalják.

Platón - Törvények
Életünket ​mindvégig azzal kell töltenünk, hogy mi emberek, férfiak és nők, a legszebb játékokat játsszuk... A Törvények, Platón hatalmas jogfilozófiai műve nemcsak jogalkotás, hanem a bűn lélektanának történetében is fordulatot jelent. Platón műveinek kommentált Atlantisz-összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Nagy Ferenc - A ​magyar büntetőjog általános része
A ​mű bemutatja a büntetőjog alapvető fogalmait, a hatályos büntetőjogi rendelkezések elméleti hátterét, a vonatkozó Btk. rendelkezések és a kapcsolódó joggyakorlat magyarázatát, valamint az európai tendenciák mellett az uniós jogfejlődés eredményeit.

Stumpf István - Az ​Országház kapujában
Magyarország ​polgárainak jóléte és a nemzet versenyképessége ma már nagymértékben azon múlik, hogy a kormányzati kapacitásokat milyen minőségűre sikerül felfejleszteni. Mindehhez pedig az egész alkotmányos szerkezetünk mélyreható átalakítására van szükség. Az elmúlt öt esztendőben született tanulmányaim nagyobb része e (szerintem) szükségszerűség okait, indokait, célszerűségét elemzi.

Szathmáry Béla - Magyar ​egyházjog
Könyvem ​elsősorban a hittudományi egyetemek és főiskolák hallgatói számára készült, de a világi egyetemek jogi karain folyó egyházjogi oktatásban is hasznos olvasmánynak szántam. Munkámban jó néhány, még mindig időszerű egyházjogi kérdést is felvetek. Úgy hiszem, ez törvényszerű, mert az állam és az egyház elválasztásának alkotmányos rendelkezéséből következően hagyományaink tiszteletben tartása mellett elengedhetetlenül szükséges újragondolni a népegyházból a hitvalló egyházba való átmenet lelki és anyagi természetű feladatait. Leendő lelkészeinket az elméleti tudományok mellett több és hasznosabb gyakorlati ismeretekre kell megtanítanunk, hogy a szószék közelebb kerülhessen a padsorokban helyet foglaló és a krisztusi közösséget áhító lelkekhez. Meg kell teremteni az egyházon belül az egyházjog tudományos művelésének feltételeit, fel kell nevelnünk egy új tudós nemzedéket. Létre kell hoznunk hittudományi és jogtudományi egyetemeink számára az egyházjogi tanszékeket. Csak ezeken az alapokon nőhet fel az egyházjog tudományával foglalkozó fiatal nemzedék.

Kondorosi Ferenc - A ​mi jogunk
Az ​ember felfedezte és megalkotta a jogot. Felfedezte a jog által nyújtott stabilitás szerepét és erejét. Az élet "eljogiasodásának" korszakát éljük. Jogszabály mondja meg, mit kell tanulni az egyetemeken, jogszabály születik az alkalmazható ételfestékekről és növényvédő szerekről, jogszabály írja elő az autóvezetés, a gyalogos közlekedés szabályait. Sokszor úgy érezzük - a jog megköti a kezünket. Nem vigasz, de megköti az állam kezét is, hisz a jogszabállyal az állam önmagát is korlátozza. A jog tehát korlát - a szabadság korlátja - a magunk és mások szabadságának védelmében. A jog - ha helyes elveken és értékeken alapul - olyan korlát, amely szabadságot teremt. Könyvünk a jog világába enged bepillantást. Nem jogászoknak, hanem a jogi tudást felhasználni szándékozó tanulóknak, szülőknek és minden más érdeklődőnek készült. Bevezeti az olvasókat a jogi normák keletkezését meghatározó, a jogrendszert Magyarországon is átalakító demokratizálódási folyamatokba, szól az államszervezet működéséről, az emberi jogok rendszeréről, a polgári jog és a családi jog világáról, az állam büntető hatalmáról és az államközi kapcsolatok legfontosabb szabályairól.

Fenyvesi Csaba - A ​kriminalisztika tendenciái
Ez ​idáig a kriminalisztikáról mint egyetemes ténytudományról és annak legfőbb elveiről nem született áttekintő, koncentrált elméleti monográfia hazánkban. A nyomozás múltját, jelenét és jövőjét is elemző kötet bemutatja, részletesen elemzi és széleskörűen vizsgálja a bűnügyi múltkutatás (felderítés) történeti mérföldköveit, kontinentális (kriminalisztikai) és angolszász (forenzikus) fogalmi rendszerét, tudományági kapcsolódásait, krimináltechnikai és taktikai monografikus feldolgozottságát, piramis modelljét, alapelveit, nemzetközi tendenciáit, a ténykutatók hibázásait és azok lehetséges következményeit, valamint a dinamikusan fejlődő tudományterület jövőjét, fejlődési lehetőségeit és kihívásait.

Tóth Gábor Attila - A ​jogok törvénye
A ​könyv tárgya egy élettelen dokumentum: az alkotmány. Mégis az élő ember áll a fókuszában. A civilizáció gyümölcse, hogy az ember képes jogi eszközökkel előmozdítani a társadalmi koordinációt. Fontos szerepük van ebben az alkotmányoknak. A modern demokratikus alkotmányokkal szembeni elvárás, hogy ne az uralkodók javát szolgálják, hanem biztosítsák a politikai közösségben élő emberek szabadságát és egyenlőségét. Előfordul azonban, hogy az alkotmány nem ismeri el az emberek jogosultságait, és intézményei önkényesen működnek. A kötet hét tételben vizsgálja a szabadságot biztosítani és csorbítani is képes alkotmányokat és a jogok törvényszerűségeit. I. A törvényekről: a tapasztalástól a morális bírálatig II. Az alkotmányról: fékező bizalmatlanság és gyorsító bizalom III. Az emberi életről: az abortusztól a genetikai mérnökségig IV. A személyi szabadságról: a habeas corpustól a korlátlan fogva tartás tilalmáig V. A szabad szólásról: gyűlöletbeszéd és befogadó társadalom VI. A jogok migrációjáról: a United States versus Schwimmer-ügy elágazásai VII. Exkurzus: az alaptörvény után.

Erdei Arpád - Hack Péter - Holé Katalin - Király Eszter - Koósné Mohácsi Barbara - Büntetőeljárási ​jog I.
E ​könyv a jelenleg hatályos, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény rendelkezéseire alapozva dolgozza fel a büntetőjogi felelősségre vonás rendjét alkotó szabályokat. Az első kötet a büntetőeljárás alapfogalmainak, történeti rendszereinek, valamint az eljárás formáinak és tartalmának bemutatása utána statikus rész szabályait elemzi. Ebben a körben szól a büntetőeljárás alapelveiről, alanyairól, az eljárási cselekmények általános szabályairól, a bizonyításról és a kényszerítő intézkedésekről. A kötet utolsó négy fejezete már a dinamikus rész szabályai közül mutatja be a nyomozásra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés és titkos információgyűjtés szabályait, a nyomozási bíró eljárását, valamint szól az ügyész feladatairól a nyomozás befejezését követően, és a vádemelésről. A dinamikus rész további rendelkezései, vagyis a büntetőeljárás bírósági szakaszának bemutatása, a rendkívüli jogorvoslatok, a külön- és különleges eljárások elemzése a második kötetben található.A jegyzet kerüli a mélyreható elméleti és dogmatikai elemzéseket, és inkább kommentárjelleggel segíti a törvény rendelkezéseinek megértését azáltal, hogy a tételes jog szabályai megalkotásának indokait próbálja feltárni és rendszerezni. A szerzők arra törekszenek, hogy a jegyzetből az olvasók olyan ismereteket szerezzenek a büntetőeljárásról, amelyek a tételes joganyag változása esetén is használható tudást jelentenek.

Pokol Béla - Jogi ​alaptan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vékás Lajos - Magyar ​polgári jog - Öröklési jog
"Az ​emberi társadalom történetében a törzsi-nemzetségi rend felbomlásával párhuzamosan jött létre és fokozatosan vált uralkodóvá a termelési eszközök és fogyasztási javak egyéni elsajátítása, a magántulajdon. Minél inkább előrehaladt ez a társadalmi folyamat, annál inkább válaszra várt a magántulajdon halál esetére történő jogutódlásának kérdése, vagyis jogi elismerésre várt az egyéni öröklés, tehát az öröklési jog igénye. Az egyszerű árutermelés legfejlettebb jogrendszere, a római magánjog alakulása igen jól példázza ezt a társadalmi összefüggést: a gyorsan tért hódító és erősödő magántulajdoni berendezkedés életre hívta az öröklést és az öröklési jogot. A magántulajdoni rend és az öröklés összefüggését a történelmi-társadalmi fejlődés későbbi időszakaiban is világosan nyomon követhetjük. A feudális tulajdon kötöttségei korlátozzák a magántulajdont és egyben behatárolják a vagyon halál esetére történő átörökíthetőségét is. Más módon, de még nagyobb mértékben korlátozott a magántulajdon szerepe a szocialista tulajdoni rendszerben; s ezért szűk körre, az egyéni tulajdon körére szorul vissza az öröklés lehetősége is. A kapitalista tulajdoni berendezkedés a magántulajdon szentségére épül; ennek egyenes következménye az öröklés lehetőségének teljes körű jogi elismertsége."

Ismeretlen szerző - Híres ​magyar perbeszédek
Különös, ​hogy vád- és védőbeszéd-gyűjtemény Magyarországon lassan több emberöltő óta nem jelent meg. Pedig nagy tanulságul szolgálhatnak a gyakorló szakembereknek, de a joghallgatóknak is szakmájuk jeles képviselőinek bírósági fellépései. Jelen kötetünkben ezért a közelmúlt néhány perbeszédét teszi közkinccsé a szerkesztő. Olvashatjuk a fogalommá (800 milliós mértékegységgé) vált tanácsadó-asszony és társai híres-hírhedt sikerdíjas ügyének néhány perbeszédét, aztán itt van a pártfinanszírozási (vagy annak álcázott?) ügy vádbeszéde, felelevenítjük a kecskeméti maffia-pert, a bankcsődök kezdeteit, megidézzük az akkoriban az évszázad bűntényének nevezett festménylopási ügyet, vagy az immár örök mementóvá változni kezdő móri mészárlás körülményeit. Tanulságosak egyes annak idején nagy visszhangot kiváltó rablási vagy ölési ügyekben elmondott záróbeszédek is.

Ismeretlen szerző - Polgári ​eljárásjog II.
A ​négy jogi kar tanszékvezetőinek közös együttműködésében készült kötet célja, hogy egységes és összehangolt tananyagként segítse a hallgatókat polgári eljárásjogi tanulmányaik során. A tankönyv három szerkezeti egységből áll: az első rész tartalmazza a polgári perben igénybe vehető perorvoslatokat, ezt követik az ún. különleges eljárások, másképpen: a Pp. Különös része, majd a harmadik egységben három olyan nemperes eljárás szabályai kapnak helyet, amelyek mindegyik érintett kar tematikájában szerepelnek: a bírósági végrehajtási eljárás, a fizetési meghagyásos eljárás és a hagyatéki eljárás. A Pp. Különös részében szabályozott végrehajtási pereket a bírósági végrehajtási joggal együtt, a harmadik részben tárgyaljuk. Az egyes fejezetek, jogintézmények részletezésénél a szerzők mércéje az volt: mi az, amit minden joghallgatónak tudnia kell ahhoz, hogy az egyetemről kikerülve gyakorló jogászként is helyt tudjon állni. Továbbá, bár célközönségét elsősorban a joghallgatók jelentik, a tankönyv a más szakokon tanuló hallgatók számára is jól hasznosítható lehet a könyv a polgári eljárásjog, bírósági végrehajtási jog vagy az egyes nemperes eljárások elsajátítása körében. A szerzők a jobb tagolhatóság, átláthatóság és a könnyebb kezelhetőség érdekében úgy döntöttek, hogy a polgári eljárásjog anyagát két kötetben dolgozzák fel. Rendhagyó módon a tankönyv jelen második kötete jelenik meg korábban, megelőzve a mű első részét: a döntően a polgári perrendtartás általános részét – az elsőfokú eljárással bezárólag – felölelő „Polgári eljárásjog I.” kötet később kerül megjelentetésre.

Várnay Ernő - Papp Mónika - Az ​Európai Unió joga
A ​kiadvány hiánypótló jelleggel ad átfogó képet az Európai Unió jogrendszeréről. Az elsősorban egyetemi tananyagnak szánt mű, amely nélkülözhetetlen az európai jogi államvizsga letételéhez is, bemutatja az integrációs szervezet fejlődését, intézményrendszerét; jogalkotási, döntéshozatali és jogszolgáltatási rendszerét és a belső piac működését. Az európai versenyjog ismertetése mellett hangsúlyt kap a műben a közös politikák rendszerének és egyes elemeinek a bemutatása is.