A Heti Válasz Kiadó új, Isten háta mögött című interjúkötete 18 ,,madárlátta" beszélgetést tartalmaz. Olyan személyiségeket szólítottunk meg – köztük Miklósa Erika operaénekest, Kassai Lajos lovasíjászt, Wahorn András képzőművészt, Török Gábor politológust, Szarvas József színművészt -, akik a nagyvárostól távol, vidéken leltek átmeneti vagy állandó otthonra. A könyvből kiderül, milyen csodákat lehet megtapasztalni vagy éppen végigvinni az Isten háta mögött, hányféle úton és módon lehet boldognak lenni és boldogulni ott, ahol a madár sem jár, és ahol a maga hamisítatlan mivoltában tárul fel a teremtett világ.
Kapcsolódó könyvek
Fáy Miklós - Kocsis Zoltán
A nívós kivitelű sorozatban megjelent kötet Kocsis Zoltán magánéletébe és alkotóművészi munkájába enged betekintést. A szerző egy éves időtartamot felölelő naplót készített, a zongoraművész 51. és 52. születésnapja közötti időszakot örökítette meg. Az alkotótárs, Gordon Eszter fotóin a napjainkban ismert, feszült koncentrációról árulkodó tekintetet és testtartást láthatjuk, a múltat, a művész pályakezdését, fiatal korát fekete-fehér fotók idézik.
Ismeretlen szerző - Hunya Dániel élete és munkássága
Hunya Dániel SJ élete olyan volt, mint egy lassan csonkig égő gyertya, mely szóval és szenvedéssel azt hirdette: "Elégni, lángolni, áldozattá válni Istenért!" Fiatalon, a papnövendékek lelki vezetőjeként ő adott eligazítást és jó példát az áldozatvállalásra, a hívek önzetlen szeretetére, a szegények iránti fogékonyságra, a lelkipásztori munka elsőbbségére, a sajátosan is magyar lelkiség és hivatás munkálására. Később hősiesen vállalt szenvedésével teljesítette be azt, ami Krisztus szenvedéséből "hiányzik". Acélos akarat, hatalmas erejű lélek uralta a beteg, esendő testet, de szavaiból sodró dinamizmus áradt.
Gárdonyi Géza - Isten rabjai
Egy XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett.
Polcz Alaine - Asszony a fronton
"Minden háborúnak ezer arca van. Ez az enyém, ahogy én élem meg. Egy fiatal nő, én magam, tizenkilenc-húsz évesen pár hónapos asszonyként hogyan kerültem az erdélyi kisebbségi sorból, az anyaországhoz visszakapcsolt Erdélyből a csákvári Esterházy-kastélyba. Egy asszony élete a fronton. Éhezés, tetvek, lövészárokásás, krumplihámozás, hideg, mocsok. Ez az élet nem csak az enyém volt. Férjem fehér hajú édesanyját ugyanúgy elhurcolták és megerőszakolták, mint a serdülő lányokat. Az orosz katonák megtámadtak, elvertek, megvédtek, csizmával a kezemre léptek, megetettek. Milyenek voltak ők, és milyenek voltunk mi? Miért erőszakolták meg a nőket, hogy esetleg az életükkel fizessenek érte? Nem csak a bombák és a lövedékek pusztítottak, nem csak magyarokat és németeket végeztek ki. Miért harcoltak ők? És mi?" - Polcz Alaine
Száz éve - 1922. október 7-én - született az egyik legmegrázóbb második világháborús emlékirat, az Asszony a fronton (1991) szerzője, Polcz Alaine. Az erőszakról való hallgatás tabuját megtörő, nagy hatású regény különleges kiadása erre az évfordulóra jelent meg.
Vámos Péter - Két kultúra ölelésében
Amikor egyetemistaként először töltöttem el egy szemesztert Tajpejben, meglepett, hogy a tajvani fővárosban milyen sokat tudnak Magyarországról, a magyarokról. Hamarosan rájöttem, miért. Valaki elmondta, hogy Tajvanon a fogyatékos gyerekek sorsáról azóta gondoskodnak intézményesen, amióta egy magyar jezsuita megszervezte az első nevelőintézetet számunkra. Idősebb kínai ismerőseim beszéltek magyar orvosokról, később kiderült, hogy azok is szerzetesek voltak... Rövidesen meghívtak egy délutáni kávéra a jezsuiták. Beszélgetéseink során egy roppant érdekes, helyenként hősies tettekkel tarkított eseménysor bontakozott ki előttem: a magyarok kínai missziójának története. Néhány hét múltán már magnetofonnal tértem vissza hozzájuk és immár tudatosan kérdezve, hangszalagra rögzítettem élményeiket.
Kepes András - Matt a férfiaknak
Neveljünk-e zsenit gyerekünkből?
És ha igen, hogyan?
Érdemes-e iskolába járni?
Ki döntse el, mi legyen a gyerekből?
Tehetségesebbek-e a férfiak a nőknél?
Okosabbak-e a nők a férfiaknál?
Lehet-e egy nő olyan sikeres, mint egy férfi?
Elérhet-e egy anya világraszóló eredményt?
Ha igen, mit szólnak ehhez a férfiak?
Érdemes-e nőként férfiaggyal gondolkodni?
Mi a fontosabb, a siker vagy a család?
Ez a könyv Polgár Judit életéről szól.
Pontosabban Judit történetén keresztül a fenti, valamennyiünket foglalkoztató kérdésekről.
Szabó Magda - Zeusz küszöbén
A Szabó Magda-életműsorozatnak ez a kötete, amely először 1968-ban jelent meg, egy görögországi nyaralás élményeinek krónikája. Az írónő személyes, szubjektív hangvételű naplót ad az antik görög világgal való találkozásáról, amely több, mint egyszerű úti élmény az ókori kultúra bűvkörében felnőtt, s klasszika-filológiát végzett Szabó Magda számára. Nemcsak a mitológiai és történelmi emlékek, a csodálatos múlt érdekli, hanem az olykor kellemetlen meglepetéseket hozó jelen is, a tarka, nyüzsgő élet, az emberek és az állatok, amelyekhez különleges gyengédséggel közeledik. Miközben elkalauzolja az olvasót Athénbe, Epidauroszba, Rhodoszba, a szigetekre és városokba, a hely szelleméhez méltó iróniával és öniróniával írja le a csőstül rázúduló úti viszontagságokat. Könyvében nemcsak a görög táj és történelem elevenedik meg, hanem a mindennapok Görögországa is, s benne a kispénzű magyar turisták humoros csetlése-botlása.
<div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">A</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>
Frank McCourt - Angyal a lépcsőn
"Amikor visszapillantok a gyerekkoromra, nem is értem, hogyan éltem túl. Természetesen nyomorúságos gyerekkorom volt - a boldog gyerekkor egy hajítófát sem ér. A szokványos nyomorúságnál persze rosszabb a nyomorúságos ír gyerekkor, de még ennél is sokkal rosszabb a nyomorúságos ír katolikus gyerekkor"
Így kezdődik Frank McCourt regényes memoárja, melyről amerikai méltatója a következőket írta: "McCourt sajátosan lírai és sajátosan ír hangja többek között James Joyce-ot idézi. Ugyanolyan elragadó és ugyanolyan jókedélyű. De ahogy McCourt és társai a nyomorral küzdenek, abban van valami bátor drámaiság, ami közelebb áll a mi korunkhoz. Ezek az emberek soha nem merülnek el az önsajnálatba (nem engedhetik meg maguknak), soha nem vész ki belőlük a tűz. McCourt nevét csupa nagybetűvel fogják beírni az emlékiratok nagy könyveibe." Frank McCourt a világválság sújtotta Brooklynban látja meg a napvilágot, frissen Amerikába emigrált, ír szülők gyermekeként, majd az írországi Limercik nyomornegyedeiben nevelkedik. Édesanyjának, Angelának nincs miből ennivalót vennie a gyerekeinek, mivel az apa, Malachy csak nagyritkán dolgozik, s ha igen, akkor is elissza amit keres. A léha, felelőtlen és megbízhatatlan apa csupán egyvalamit tud nyújtani gyermekének: a történetet, a mesét. Franknek az életet jelentik apja meséi Írország megmentőjéről, Cuchulainről, és az Angyalról, aki a kisbabákat hozza az édesanyjának. Talán a történeteknek, a meséknek köszönhető, hogy Frank túléli a viszontagságokat. Pelenka helyett rongyokba bugyolálva, egy disznófejnek könyörögve a karácsonyi vacsoráért, az út szélén lehullott széndarabok után kutatva tűrni a nyomort, az éhezést, a rokonok és a szomszédok közömbös kegyetlenségét - azért él, hogy elmondhassa a saját meséjét, ékesszólóan és megbocsátón.
Dallos Sándor - A nap szerelmese
Munkácsy Mihály, a legnagyobb magyar festő regényes életrajzának első része ez a könyv. Nehéz fiatalsága, pályakezdő éveinek viszontagságai összegződnek e kötetben, bemutatva a századvégi magyar Alföld világát, a polgárosodó főváros forgatagát, a bécsi festőiskolát. Szinte népmesehősként indul el életútján a kis asztalosinas. Pályája töretlenül ível felfelé, mégis már ebben a kötetben felsejlenek a tragédiák, amelyek egész életútján ott sötétednek. Hite, energiája, a szépség utáni vágya, tehetsége azonban elpusztíthatatlan, a tragédiák is művészete kiteljesedésének eszközei.
B. Kéry Ilona - Kertem
A természet egyetemes örömet kínál, ezért örök vágya és célja az embernek, hogy kertté tegye a sivatagot; ott pedig, ahol vadon burjánzik a természet, igyekszik emberszabásúvá, széppé alakítani.Az ókor egyik csodáját, a legendás asszír királynő, Szemiramisz függőkertjeit ez a kettős igény hozta létre. A Biblia Édenje is ennek a boldogságot, nyugalmat, békét adó természetnek, kertnek a költői metaforája, s a mohamedánok szent könyve szerint is a túlvilági élet egyik boldogsága nem más, mint virágzó, szép kertben üldögélni. Ezért tartja a kínai mondás: "Aki egy életen át boldog akar lenni, legyen kertész." Az embert ez a vágy készteti arra, hogy, amikor teheti, kimeneküljön a város kőrengetegéből, és néhány órára, néhány napra legalább üdülést leljen a fák, a virágok között, erdőben, parkban, napsütötte, tarka, virágos réten. És napjaink városi embere ezért menekül minden hét végén, minden évszakban távol a várostól, kicsiny telkére, ahol virágot nevel, fát ültet, pázsitot öntöz, fülledt nyári estéken pedig sz örömet szerző kerti munka jóleső fáradtságával izmaiban, a fák, bokrok esti neszeire figyel és pihen a nyíló virágok illatában.
Borsosné Kéry Ilona nemcsak rajongója a kertnek, hanem mestere, művésze is a kertépítésnek, de művésze az írásnak is: elragadó könyvében színesen, érzékletesen írja le gyönyörű tihanyi kertjének - melyet a televízió képernyőjén oly sokan megcsodálhattak - születését, s rajzolja meg évszakról évszakra, sőt napról napra, óráról órára változó képét, varázslatos hangulatát.
Néráth Mónika - A jelen lévő Isten
A pesti belvárosi folklórban szájhagyomány útján terjed évek óta Pál Ferenc a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán kedd esténként tartott előadásainak a híre. Az itt hetenként jelenlevő óriási hallgatóság a kívülálló számára is jelzi, hogy ezek az előadások - a fiatalok útkereséséről, szerelemről, párkapcsolatról, házaséletről, családról - többet jelentenek egyszerű találkahelynél az egyetemista fiatalok számára. "Feri atya" (saját maga is ezt a megszólítást kedveli legjobban) mondta egyik előadásában, hogy egyik régi barátja így szólította meg egyszer: "Te Feri, én nem is tudom, hogy mit esznek rajtad ezek a fiatalok. Nem vagy se különösebben művelt, se nagyon okos..." Valóban, a keddi előadások értékét, hitelességét nem annyira a hagyományos értelemben vett erudíció, az ókori egyházatyáktól a legújabb korig terjedő "kultúrkeresztény" műveltség alapos ismerete adja, hanem inkább az előadó személyes élettapasztalata és ehhez a tapasztalathoz, élményvilághoz kapcsolódó emberi hitelességre való törekvése. Ez az őszinte törekvés érezhető a kis kötetben olvasható mélyinterjú soraiban is, amelyben Feri atya hivatásának történetéről, személyes életprogramjáról, papi hivatásának tapasztalatairól beszél.
Réti József - Szeressek ott, ahol gyűlölnek
"Nem véletlenül kaptuk Ferenc pápát, aki mindig a szolidaritást hangsúlyozza. Amíg szegények vannak köztünk, nem ringathatjuk magunkat a kényelmünk illúziójában, nem ülhetünk nyugodtan a kényelmes lakásunkban, a terített asztalunknál, autóval, nyaralóval a hátunk mögött. Nem csukhatjuk be a szemünket, a szegénység, a hátrányos helyzet, a nyomor láttán" – fogalmaz karácsony alkalmából megjelent interjúkönyvében dr. Beer Miklós. A váci megyés püspök részletesen is elmondja gondolatait a menekültügyről, a kereszténység jövőjéről, a politikai megosztottságról, és a tőle megszokott nyíltsággal beszél a paphiányról, a cölibátusról, de még a fogamzásgátlásról is. Az életrajzi elemeket sem nélkülöző beszélgetésben Beer Miklós kijelenti: „Többször visszatérek ide: ez a világ elmúlik. A történelem folyamatában az egymást követő nemzedékek átadják a helyüket egymásnak, csak egy illúzió, hogy milyen fontos a fizetésünk nagysága, meg a félre tett pénzünk. Sokszor mondtam már szentmisén a híveknek: gondolkodjatok el, hogy ahol most ültök, ott ültek a ti nagyszüleitek, dédszüleitek, és Isten segítségével itt fognak ülni a ti unokáitok, dédunokáitok."
Csőgl János - Tedd magad igaz emberré
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Solymári Dániel - Pallos Tamás - Ferenc pápa útján
Egy szerény életvitelű jezsuita lépett a nyilvánosság elé 2013-ban. Bergoglio, az egykori Buenos Aires-i érsek ma Ferenc pápaként szól a tömegekhez. Hangja szelíd, de egyben határozott. Együttérez és irányt mutat: legyen szó társadalmi egyenlőtlenségről, menekültpolitikáról, vallási konfliktusokról. Kijelentéseire az egész világ odafigyel. Köztük az a tizenkét közéleti személyiség, aki tizenkét fejezetben, tizenkét nézőpontból közelíti meg a „reformok pápájának” gondolatait.
A könyvben megszólalnak: Bagdy Emőke, Beer Miklós, Fabiny Tamás, Farkas Beáta, Haranghy Csaba, Heller Ágnes, Köves Slomó, Kozma Imre, Oláh Jolán, Tulassay Tivadar, Várszegi Asztrik, Vizi E. Szilveszter
A kötet az első, magyar szerzők által készített teológiai-közéleti könyv Ferenc pápáról, amely a szentatya 80. születésnapjára jelenik meg.
Fabiny Tamás - Sem magasság, sem mélység...
Regényes beszámoló egy ember életéről, aki egy vérzivataros és léleknyomorító évszázadban, a legkedvezőtlenebb körülmények között is megőrizte hitét, becsületét, emberségét, aki hivatásként élte meg mások segítését, aki tiszta intellektusával és gazdag érzelemvilágával ma is beszélgetni hív mindnyájunkat.
Dallos Sándor - Aranyecset
Az Aranyecset Munkácsy Mihály regényes életrajzának második kötete, amelyben az író a művész párizsi éveit mutatja be; a siker, a beérkezés éveit, örömeit és gyötrelmét, s a betegség okozta művészi és emberi hanyatlást. Dallos Sándor teljes részletességgel avatja be az olvasót a festõ életének minden mozzanatába. Magánéletének intim részleteit éppúgy megismerhetjük, mint fizikailag és szellemileg egyaránt kemény munkáját. A két regénybõl egy mozgalmas, romantikus és drámai életutat ismerhet meg az olvasó, melynek hatására alig várja, hogy a festõ műveivel találkozzon, és újra meg újra megcsodálhassa azokat.
Wm. Paul Young - A viskó
Végre magyar nyelven is megjelenik a már sokak által nagyon várt könyv, A Viskó (The Shack). Egy regény, aminek sikerével – és tartalmával – még a Forbes Magazin is foglalkozott… Nem gyakran fordul elő! (2009. június 8.)
Egy, a telepesek által elhagyott rozoga, rossz emlékeket idéző viskó (A Viskó) egyszeriben döbbenetes titkok tárházává válik, ahol izgalmas találkozások során a megbocsátás gyógyító ereje és hatalma is felragyog a sebzett szív számára.
William P. Young megrázó regénye az utóbbi idők egyik legnagyobb könyvsikere, rövid idő alatt 8 millió példányban fogyott el! A sok vitát kiváltó regényről azt tartják, hogy olyan hatással lehet korunk kereszténységére, mint a Zarándok útja a maga idejében. A sokat megélt színésznő, Demi Moore a Twitteren keresztül ajánlotta rajongóinak és férjének, mivel Ő maga „ sorsfordító erejű” üzenetre talált a könyv elolvasása közben.
Papp Lajos - Verbum cordis
„Nem vagyok író. Sokat gyötrődtem: szabad-e könyv formában megjelentetni interjúkat, előadások lejegyzett változatát, rólam írott újságcikkeket? Szabad-e a szívemet kinyitni, kitárulkozni olyan mértékben, hogy az nemcsak szívem rejtett titkait fedi fel, hanem gyarlóságomat, bűneimet, hibáimat, félelmeimet is láthatóvá teszi?"
Sz. Kiss Mária - Reini
Mire szolgált különös neveltetése, hogyan lett Krisztus boldog követőjévé, és osztotta meg életét a svájci úrilány egy magyar lelkésszel? Szerelemről, életre szóló döntésről, bölcsők és koporsók melletti megállásról vall Reini, Ruck Reinhild, aki több mint ötvenöt évig volt odaadó társa Gyökössy Endrének, az ismert pasztorálpszichológusnak.
Benkei Ildikó - A fénygyújtogató
Kedves Csaba testvér! Csodálatos érzés lejegyezni szavait. Várom a lehetőséget, hogy a számítógép elé ülhessek és írhassak. Olyan hatással vannak rám szavai, hogy tegnapelőtti könyves találkozón, Királyfiakarcsán, a Felvidéken is, újra Önt idéztem. Más emberként fogom befejezni, mint ahogyan elkezdtem, ha Isten segít. Üdvözlettel és szeretettel, Benkei Ildikó
Kedves Ildikó! Úgy gondolom, hogy az általam kimondott igazságok felszabadítják az embert. Valahogy az lenne jó, hogy az igazságokon legyen a fény, s ne szájon, amely kimondja. A szeretet üzenetének hordozója szeretnék lenni, a fény maga Krisztus. Szeretettel, Csaba testvér