A ​nagy ember / Lófő és kora

Déry Tibor - Niki
A ​kisregénynek keretet adó kutyatörténetben az 1950-es évek eseményei elevenednek meg. Niki, a fiatal kis nőstény kutya, alig másfél éves, amikor a nyugodtan, kiegyensúlyozottan élő Ancsa házaspárhoz kerül. Életének egy boldog korszaka kezdődik, Ancsáék, szeretik, megbecsülik. Amikor Pestre költöznek, oda is magukkal viszik. A kis foxi „városi kutya” lesz. Hozzászokik a pórázhoz, a lakáshoz, de hiányzik neki korábbi szabad, vidéki élete. Amikor pedig gazdáját politikai okokból letartóztatják, a kiskutya végképp elveszti lába alól a talajt. Hosszú, szomorú, kilátástalan évek következnek. Ancsáné – maga is megtört lélekkel, hitét vesztve, magányosan , a mindennapi megélhetésért küszködve – legjobb tudása szerint próbál életkedvet csepegtetni a csöppnyi kis állatba, de nem sok sikerrel. A férjről sokáig azt sem lehetett tudni, hogy él-e még. Bár később az asszony nagy ritkán meglátogathatta őt a gyűjtőfogházban, ennek élményét nem oszthatta meg a kiskutyával. Az elkövetkező évek sivárságába ritkán csöppen egy-két vidám óra az asszony és a kutya életébe. Mindketten megtörnek, idő előtt elkopnak örömtelen életükben. Öt évvel gazdája eltűnése után , Niki végképp feladja a küzdelmet, elpusztul. Ancsát pedig szabadon engedik. Mikor letartóztatták, nem mondták, mivel vádolják. Most elengedték, nem mondták miért. Mindhármuktól elvették a fiatalságot, a boldogságot, az életörömöt. A két ember túlélt - a kiskutya belepusztult.

Kertész Imre - Az ​angol lobogó
Az ​angol lobogó Kertész négy rövidprózai művét tartalmazza. A címadó, 1956-ban játszódó elbeszélés mellett olvasható az 1977-ben kiadott, majd 1988-ban átdolgozott Nyomkereső; a szintén 1977-ben megjelent Detektívtörténet, mely egy képzeletbeli, dél-amerikai diktatúrában játszódó negatív utópia, valamint az 1991-es, naplószerű Jegyzőkönyv.

Deák Júlia - A ​pincebérlő
Deák ​Júlia kisregénye olyan tapasztalatokat önt irodalmi formába, amelyeket a mai Magyarországon élők jelentős része a saját életéből ismerhet. A rendszerváltás könyve ez, mely magányos női főszereplője szemszögéből beszéli el egy budapesti pince megszerzésének és elvesztésének történetét. S miközben pontosan és érzékletesen ábrázolja a kisemberek, a vesztesek világát, a pusztulásról, a veszteségekről nem egyneműen tragikus hangon beszél: a foszladozó, málló anyagi világ tárgyias megközelítésébe vegyülő nosztalgia mellett a romlásban rejlő költészet fölmutatása is jellemző vonása.

Fehér Klára - Narkózis ​/ Négy nap a paradicsomban / Sárgaláz
Szenvedély ​és humor, ismeretlen tájak és nagyon is ismerős, küzdő, vergődő kisemberek - ez Fehér Klára három klasszikus kisregényének világa. A Narkózisban egy középkorú nő súlyos műtétre várva, már a műtőasztalon fekve idézi fel múltját: életének hazugságait és igazságait. A Négy nap a Paradicsomban egy várva várt, sokáig álmodott-tervezett korzikai nyaralás emlékeit eleveníti fel. A Sárgaláz középkorú házaspárja azért vállal többéves kiküldetést egy trópusi országba, hogy lakást tudjon venni három lányának. A három, látszólag más-más témájú kisregény rólunk szól, átlagemberekről: a mi küzdelmeinkről, kudarcainkról és sikereinkről, melyek lényegileg mit sem változtak az évtizedek során.

Lajta Erika - Egy ​életem, két halálom
Lemondhat-e ​az ember az állampolgárságáról, ha a gondoskodó állam felmondja a hallgatólagos egyezséget, és többé nem gondoskodik? Erre a kérdésre ad választ ez a. keserű, de folyamatos nevetést kiváltó könyv.

Gárdonyi Géza - Ábel ​és Eszter
Gárdonyi ​Géza életében gyakran visszatér a boldogtalan szerelem ábrázolása, ez a témája e regényének is. Az Ábel és Eszter egy különös és tiszta szerelem részletezően finom rajza az első pillantástól az egymásra találásig. Nyéky Ábel és Kardos Eszter kezdettől fogva tudják, hogy egymásnak teremtette őket az Isten. Ám sorsukat a körülmények hatalma határozza meg, sem elereszteni, sem megtartani nem tudják egymást. Gárdonyi költői átéléssel és biztos lélektani tudással eleveníti meg a két fiatal szerelmének történetét, s egyben a századforduló Budapestjének hangulatát is. A regény - az író szavaival élve - "az epekedés végtelen éneke". Gárdonyi kisregényét az Új Idők közölte először folytatásokban, az utóbbi évtizedek kiadásaiban azonban az utolsó két fejezetet rendre elhagyták. A fordulatos, hangulatos történet ma is valamennyi női olvasó érdeklődésére számíthat.

Schein Gábor - Lázár!
"Szavakból, ​amelyek ebben az utolsó időben végképp idegenné váltak tőled, sírboltot építek sírod fölé, lehetetlenné téve, hogy e könyvön kívül, amely házad lesz és tested, legyen még közös dolgunk, miközben titokban talán még mindig arra várok, hogy egy valóságos házban, amikor belépek, te nyiss ajtót, és ne értsd meglepődésemet." Schein Gábor kisregénye az apa-fiú kapcsolat mélységeit boncolgatva egy 20. századi zsidó család három generációjának történetét meséli el.

drMáriás - Lipót
Akár ​az első kórház-privatizációs regénynek is nevezhetnénk e kötetet, ha nem lenne annál sokkalta több, hiszen húsbamaróan aktuális és egyszerre örök érvényű látleletet ad arról a bolondházról, amelyben élünk.A szerző a Tébolyda magánosítását és jövőjét írja le egyetlen hatalmas szusszban lakói, a betegek szemszögéből.

Szép Ernő - Natália
"Lehajoltam ​a papucs után, felhúzta a térdét, hogy a papucsot megint a lábára vegye. Attól, hogy a térdét felhúzta, mindene kilátszott, mert szétesett a pongyola két szárnya. Elkaptam a fejem, hogy ne lássam, amit látok, szédültem a meglepetéstől, az izgalomtól. Kinevetett. És visszahúzta a pongyolát a hasára. Ing nem is volt a testén. Maga mellé csapott bal kézzel a díványra: - Csüccs közelebb. Vagy fél tőlem?" Szép Ernő regényéről először Réz Pál adott hírt sok évvel ezelőtt, mégis a Natália könyv alakban most jelenik meg először, ez az első kiadása. A gépelt változat, a szerző saját kezű javításával, csaknem ötven évig a Széchenyi Könyvtárban lappangott, keletkezése 1945 utánra tehető.

Lőrincz L. László - A ​hosszú szafári
A ​címadó kisregény a robotok korába vezet el bennünket, ahol az emberhez tökéletesen hasonlító androidok az embert magát is helyettesítik. De lehet-e mindenütt és minden körülmények között helyettesíteni az embert? Tudja-e akármi is pótolni az emberi szervezetet? Az örök visszatérés az űrutazó és az idő problémáját veti fel. Mi történik akkor, ha valaki korábban érkezik vissza, mint ahonnan elindult? Jó-e akárkinek is, ha környezetünkben valaki ismeri a jövőt?

Tersánszky Józsi Jenő - Legenda ​a nyúlpaprikásról
Hőse ​Gazsi, afféle megöregedett, faluvégre rugdalt, mindenki szolgája, valójában egyszerű, gyermeteg, tisztalelkű öregember. Egyetlen vágya, szinte már rögeszméje: egyszer nyúlpaprikást enni. Már-már hozzájuthat óhajtott tárgyához, ám a sors közbeszól. Megbetegszik, nem szerezheti meg a nyulat. És innen kezdődik a "legenda": maga a nyúl jön el hozzá, de Gazsi megszánja, minden kísértésnek ellenállva életben hagyja, megszelidíti, magához emeli. Ezzel válik azután méltóvá a csodára: arra, hogy a grófkisasszony alászálljon érte a kastélyból, nyulastól magához vigye a "paradicsomba", uradalmi kanásszá tegye. A kisregény a már érett szerző alkotása, "állattörténetei" közül a legjobb.

Sarkadi Imre - A ​gyáva
A ​kisregény első személyű elbeszélője Éva, luxuskörnyezetben, szobrászfeleségként élő fiatal nő, aki szerelmes lesz Szabó Istvánba, a friss gépészmérnöki diplomás autószerelőbe. A fiú egyénisége, jelleme, az iránta érzett, hirtelen fellobbant szerelem és az általa kínált új, tiszta életforma vágyakozást ébreszt benne egy más, tartalmasabb élet iránt. Ám amikor döntésre kerül a sor, Éva megretten és visszalép: nem tudja vállalni a józan, kiegyensúlyozott, de erőpróbáló vidéki életet, hisz szüksége van a fényűzésre, a semmittevésre, megvetett, de megszokott társasági életre.

Tar Sándor - Minden ​messze van
"...tisztán ​hallottam mindent, és egy sirályt láttam, errefelé nincsenek sirályok, de én láttam, és mintha fogták volna a kezemet, indítsak, kapcsoljak, gázt, szinte nem is tudtam róla, és kint voltam, és előtte, mikor még féltem, nem is féltem, csak elkeseredtem, hogy ennyi volt, és tovább semmi, na, akkor próbáltam elmondani a Miatyánkot és nem tudtam..."

Zilahy Lajos - Valamit ​visz a víz
Kötetünk ​négy kisregénye - Zilahy Lajos alkotásainak javából válogatva - művészetének széles skáláját fogja át. Az olvasó találkozhat a _Valamit visz a víz_ lendületes, sodró erejű prózájával, a _Csöndes élet_ nyugodt, kiegyensúlyozott, de a felszín alatt vibráló, sejtetéssel s elhallgatásokkal dolgozó modern epikájával. Ismét más oldalról mutatja be Zilahy tehetségét a _Szépapám szerelme_ finom lírával, humorral és iróniával átszőtt történelmi idillje és a _Családi levelesláda_ kedélyes, anekdotázó elbeszélése.

Fekete István - Csend
Fekete ​István új regénye az író gyermekkorába, egy mélyen az emlékekbe süllyedt nyári nagyvakációba vezet el. Költőien és részletesen idézi fel a falusi gyerek önfeledt játékait, érlelő tapasztaltatait, a vakációs szabadság boldogságát. Hogyan fejti meg ez az érzékeny lelkű kisfiú egy nyári padlás fülledt, zárt magányában családjának rejtettebb történetét a felnőttek valóságos viszonylatait, hogy fest magának képet a valódi életről - ez a Csend mélyebb mondanivalója. Mert ez a nyár, ez a vakáció a főhős számára a múló idő és a szeme előtt élő kisebb közösség - a játék világa után a valódi világ - felfedezésének nyara.

Háy János - Xanadu ​/ Völgyhíd
Nem ​nagy dolog. Kell pár tucat angyal, egy Teremtő, néhány részeges tengerész, egy velencei kereskedő, egy piránói lány, kell egy nagy tenger, kellenek rá hajók, kell Velence és kell Piránó, kell Marlon, a régi kópé, és az elrejtett angyal lány, Marion. Összekeverjük, kiöntjük és készen van az első fejezet. Keverünk harmincnyolcszor és készen van mind a harmincnyolc fejezet. Nem nagy dolog. Bárki megcsinálhatja, ha van neki egy akkora tálja, amibe belefér pár tucat angyal, egy Temető, néhány részeges matróz, egy nagy tender, meg Velence... "A legenda szerint a velencei kereskedő olthatatlan szerelemre gyulladt egy szép piránói hajadon iránt, aki türelmetlenül leste, mikor fut be a kikötőbe szerelmesének hajója. A városi szóbeszédre fittyet hányó velencei építtette a kikötőre tekintő palotát, s tétette rá a feliratot: Lassa pur dir - Hadd fecsegjenek." - Jugoszláv útikönyv 1997 "Hétszáz ékes palota közé Kincstárat vasból rakatott S a napot akarta ráveretni Mint óriás, tüzes lakatot." - J.A.

Benedek István - Ember ​és gyerek
Három ​kisregény: Ember és gyerek Két szerelem a varázsos erdő mélyén: egy tiszta gyermekszerelem, amely révbe juttatja a másikat, a szülők szemérmesebb és bonyolultabb szerelmét - ez a tárgya ennek a szokatlan hangvételű kisregénynek. Nem is az a szokatlan benne, hogy megszólalnak az erdő madarai, fái és virágai, s hogy az ember meg a gyerek - sértetten visszahúzódó felnőtt és a hozzá kerülő kisfiú - szinte ősközösségben élnek a természettel, szokatlanná az teszi, hogy a történet szereplői valamennyien tiszta szívű emberek. Ember és gyerek kölcsönösen nevelik egymást: a felnőtt megtanítja a gyermeket a jól végzett munka örömére, a gyermek pedig kiemeli a felnőttet keserű magányából. Egészséges életbölcselet sugárzik a könyvből: az összetartozásnak, a meleg otthonnak, a szép és dolgos életnek derűs bölcsessége. S az irodalomban járatos olvasó megérzi, hogy ebben a könyvben a mesemondó Benedek Elek szelleme támad új életre. Három ing "... egy különös könyvön dolgozom: Bot Péter képzeletbeli szkizofréniás lélekrajzában rekonstruálom, mi történik szkizofréniás lelkében, amikor éppen "megzavarodik", vagyis amikor hosszú neuraszténiás, kényszeres előzmények után "kitör" rajta az őrület..." Így jelezte az Aranyketrec-ben ennek a könyvének a születését az író. Valóban különös világot tár az olvasó elé: egy gyermekkorától fogva neuraszténiás ember álomvilágát, aki a realitástól elszakadva, mintegy a múlt században él, a temetőt járja, a holtak közül választ baráti kört magának, majd egy meggyilkolt varrónő iránt lobbant kései szerelemre, végre halluciánció nyomán azt képzeli, ő ölte meg a leányt. Kisvárosi történet 1935-ben egy tizenhat éves fiú szülei hirtelen elválnak, őt bátyjával együtt egy baráti házaspár gondjaira bízzák. A serdülő fiú tudni akarja, mi borította fel a harmonikusnak látszó családi életet. Valóságos detektívmunkával rágja át magát a kispolgári család konvencionális hazugságainak védőfalán. Lassanként lehámlanak róla a vallási és társadalmi előítéletek, amelyek közt nevelődött, szeme kezd kinyílni. A szerelmek, szenvedélyek és származási korlátok szövevényében mégis eltévedne, ha a bátyja házassági terve által előidézett drámai összeütközés kíméletlenül le nem rántaná a leplet a hazugságokról.

Vámos Miklós - Öt ​kis regény
"Öt ​Kis Regény. Engem fölkavar, hogy a legkorosabb mindjárt betölti a harmincat, s a legfiatalabb is elmúlt tizenöt. Huszonhárom voltam, amikor az elsőnek nekiültem, harminchét, amikor az utolsót befejeztem. Most ötvenkettő vagyok, így hát nem tudtam megállni, hogy picit át ne írjam őket. Égek a kíváncsiságtól, mit szólnak hozzánk. Öt Kis Regény. Ajánlom magunkat." - Vámos Miklós A kötet tartalmazza a Borgiszt, az Én és ént, az Emily néni szakállát, a Hanyatt-homlokot és a Jajt. A legkorábbi írás a 70-es évek elején, a legutolsó a 80-as évek végén jelent meg először. A mostani kiadás számára a szerző átdolgozta őket.

Déry Tibor - Képzelt ​riport egy amerikai popfesztiválról
"De ​voltunk néhányan, talán hatvanan-nyolcvanan a háromszázezerből, akik elhatároztuk, hogy eltakarítjuk az égig bűzlő szemetet; addig nem megyünk haza, amíg be nem gyógyítjuk a föld sebeit, ahogy egyikünk mondta."

Mészöly Miklós - Alakulások
Közel ​harminc év novellatermésének legjavát foglalja magába Mészöly Miklós kötete; legkorábbi elbeszélése 1942-ben keletkezett, az utolsó 72-ben. A kötetben vannak kisregények, elbeszélések, groteszk történetek, mesék, pillanatképek. A hangvétel gazdag; az írások hangütése is, jellege is nagy átalakuláson ment keresztül az évek során. Mi az, ami mégis azonos maradt, mi foglalkoztatja Mészölyt? Az ember természetrajza - a legkülönfélébb embereké -, magatartás és viselkedésformák. Az alkalmazkodásra való képesség. A megbúvó komisz ösztönök s az ellenük vívott harc. Az a keserű megalázottság, szégyen, ami az emberben - a nagyjából emberben is feltámad egy időre, ha alulmarad ebben a küzdelemben. A szerelem szépsége és csapdája. A magány szorítása. Indulat és ráció gyakran ellentétes irányú mozgása. "Mészöly - írta többek között tanulmányában egyik legavatottab ismerője, Béládi Miklós - az elsők között próbálkozott a magyar elbeszélés határainak kitágításával; az irreális, groteszk, abszurd elemek fölhasználásával; egy jelentésekkel, utalásokkal telített, összetett ábrázolási módszer kikísérletezésével... Novelláiban a részletek nem a magáról értetődő logika közvetlenségével fűződnek egymáshoz. Az írói figyelem ide-oda kalandozik; a tárgyi világ leírását váratlanul a legbensőbb lélekrezdülések rajza követi, az aprólékoskodóan szabatos környezettanulmányt titok lebegi körül, az írói figyelem ide-oda vibrál közeli és távoli, életteli és elvont között. E novellák világvíziója azt sugallja, hogy az egyéni sors mindennapi és véletlen helyzetei elrendelten érintkeznek a külvilág embertől függetlennek és fölfoghatatlannak tetsző törvényeivel. Mészöly ezt a fölfoghatatlanságot igyekszik élővé, azaz mégis megfoghatóvá tenni."