Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


- ​Van abban valami provokatív, ha a mesék rosszul végződnek. Mesék maradnak így egyáltalán?
- Úgy gondolom, nem, mert amint rossz végük lesz, kilépnek a kereteik közül, átalakulnak, emberivé válnak, és onnantól nem mese, hanem sors a nevük.
- Ezzel azt akarod mondani, hogy valahol mindenki egy bukott mesehős?
- Azt akarom mondani?
- Szerintem igen.


Algernon
5.0/5

Nem ​mesék ezek. Ne olvasd este, lámpafénynél, alvás előtt. Itt nincs boldog vég.
Ezek olyan mesék, amelyek rosszul végződnek. Lelked egy-egy sötét darabja, elméd démonai bukkannak fel bennük.
Rövid történetek ezek, és a végén egy pillanatra felszínre kerül mindaz, amit mindenki elhallgatott, amiről senki nem beszélt.
Ne olvasd lefekvés előtt! Mert nem ringat álomba – hanem egész éjjel ébren tart.
Elgondolkozol, és csak jár majd az agyad.
Mert ebben a világban kell élned.
És félni fogsz behunyni a szemed.


lilla_csanyi
4.0/5

Lassan ​haladtam vele, mert mindig közbejött valami, de ez nem azt jelenti, hogy nem élveztem. Csáth Gézával ez volt az első találkozásom, mert sajnos mi irodalomórán sosem jutottunk el a modern korig, úgyhogy felnőtt fejjel kell pótolnom ezt a súlyos hiányosságomat…
A novellák többségében egyszerű, hétköznapi emberek egyszerű és hétköznapi tragédiái tárulnak a szemünk elé, és ettől lesznek igazán szívhez szólóak.
A kedvencem egyértelműen a “Mese az emberek rosszaságáról” lett; ez a kis történet igazi esszenciáját adja a novella élménynek – rövid, tömör és akkorát csattan a végén, hogy csak na.
Egészen biztosan fogok még Csáth Gézát olvasni!


Stendhal
4.0/5

Ezek ​a mesék tényleg rosszul végződnek. Vagy legalábbis nem happy enddel, ez azonban semmit nem von le az értékükből. Bár elég komor, szomorkás a világa, de a történetek lebilincselőek és magával ragadóak. Egyik-másik azért engem sokkolt, és nem voltam benne biztos, hogy folytatom a gyűjtemény olvasását, de aztán ezen túllendültem. Mondhatnám, hogy minden jó, ha a vége jó, de nem. :)


Cassus
5.0/5

Mikor ​nagyon magam alatt vagyok, előveszem ezt a könyvet. Kinyitom találomra és elkezdem olvasni.. még mélyebbre kerülök :-D
Depressziós emberkék számára, mint tiltott olvasmányt kellene jelölni!!
Boldogság kórságban szenvedőknek meg nem kezébe való!
Akkor mégis kinek ajánlanám, ha tehetném?
- Mindenkinek, aki elég bátor szembenézni a lelke sötétebbik felével!
- Aki nem lusta gondolkodni!
- Aki szeretné tudni, hogy mi is az a Csáth-effektus :-)


Emerencia
5.0/5

Képzelgések ​a realitás és a képzelet határán.Borzongató ,de ugyanakkor érdekes történetek.Egy idült morfinista gondolatai.Olykor horrorisztikus és szomorú.Csáth Géza írásaiban a betegség, a háborodott elme és az öngyilkosság gyakran terítékre kerül, ez annak köszönhető, hogy pszichiáter volt, ezért is tudta ilyen hitelesen ábrázolni az eseményeket.Sajnálatos ,hogy 32 évesen öngyilkos lett,egy különleges tehetséggel kevesebb a magyar klasszikus irodalomban.


bleknajt
4.5/5

Viszonylag ​hamar elolvastam. Nagyon tetszettek, és azt vettem észre, hogy gyorsan olvasom. Nem volt szenvedős. Vártam, hogy legyen időm olvasni. Az elején kicsit tartottam tőle, de valamiért most mégis azt érzem még kell olvasnom tőle.


molke
4.5/5

Hiánypótló ​olvasás volt, hála a novellás kihívásnak. És nem bántam meg!
Csáth Géza világa csupa érzés, mégsem vidám. Jó ismerője az emberi léleknek, szépségnek és rútságnak, jóságnak és gonoszságnak, reménynek és csalódásnak. Gyermeki lélek (Józsika, Egy vidéki gimnazista naplójából), végtelen gonoszság (Gyilkosság, Anyagyilkosság), álom és valóság összefonódása (A béka), valami csodás, szinte zenélő mese (Tavaszi ouverture), a skizofrénia pontos leírása (Fekete csönd) – mindez szerepel ebben a gyűjteményben, ettől aztán olyan, mint egy érzelmi hullámvasút.
Nagy élmény volt! Mi mindent írt volna, ha nem megy el olyan korán?!


Kantele
5.0/5

Csáth ​Géza azt adja, amit ígér. Meséket, amelyek rosszul végződnek. Destruktív, gyakran a végletekig negatív, a mélypont, de valahol mégsem az ürességet és a hiányt hagyja. Sokszor vázlatosnak éreztem kissé a műveket, de ez nem a hátrányukra vált. Nehéz olvasmány néhol, le kellett tennem, apránként olvasgatva sokszor a novellákat, de megérte. Zseniális, felkavaró, nem öncélú. Olyan mint a mese: tanít és veled marad.


Bi_bi_bi
5.0/5

Ez ​hosszú volt nekem…legalábbis több, mint egy évig tartott és szinte sajnálom,hogy vége… a vége pedig annyira találónak, aktuálisnak sikeredett, hogy igaz, érzékeny hangulatban talált, de majdnem elsírtam magam rajta…

A mesék: néha nem is végződnek rosszul… néha majdnem jónak is nevezném a végeket… igaz kevésszer…,de nem baj az,legalaábbis olvasás köznem nem éreztem bajnak. Olyan igaziak. Néha pedgi félelmetesek, de azok is nagyon tetszenek. Még sokat lesz forgatva.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

26.0
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók