Ajax-loader

kollekció: Tudomány és Természet

“A világjáró tudós élete Isten kezében van.”

(Rejtő Jenő)


Karádi Ilona - Különös ​állatok
Kötetünk ​különböző állattörzsekből válogatva mutatja be a legérdekesebb fajokat, csoportjuk óriásait és törpéit, az álcázás művészeit éppúgy, mint a külsejükkel rémísztő "szörnyeket" vagy a nőstényüket csalogató "szépfiúkat". Nem tagadjuk, egy idlyen válogatás csak szubjektív lehet: olyan nehéz eldönteni, mit is tartsunk igazán különlegesnek! Hiszen ami számunkra izgalmas, egzotikus ritkaság, az a saját hazájában olyan megszokott, közönséges állat, hogy szinte észre sem veszik. Az imént a "ravasz" és az "előrelátó" szavakat említettük. Nem szabad azonban tévedésbe esnünk: sem az eszközt használó, sem az utódaikról oly nagy bölcsességgel gondoskodó állatoknál nincs szó tudatos emberi tevékenységről. A két legfontosabb ösztön: az ön- és fajfenntartás különleges példáit kell bennük látnunk. A bemutatott állatok közül néhány latin nevén szerepel, mert nincs jó magyar nevük. Külön szót érdemelnek a rajzok, melyek általában színes fényképek alapján készültek. És ha a fotóművész netán szokatlan pózban örökítette meg becserkészett "modelljét", bizony a mi állatunk is így jelenik meg a könyvben.

Móczár László - Legyek, ​hangyák, méhek, darazsak
1974 ​- Rajzolta Csépe Magdolna A hosszúra nyúlt cím szaknyelven rövidebben is kifejezhető volna: valójában ez a könyv a kétszárnyú (Diptera) és a hártyásszárnyú (Hymenoptera) rovarok legfőbb csoportjait mutatja be. Sokszor egymáshoz meglepően hasonló és mégis sok szempontból más, jól elkülöníthető, közepes és apró, olykor parányi (0,2 mm-es) rovarokat sorol ide a tudomány. Valóban gyakorlott szem tudja csak a virágokra repülő méhmajmoló legyet a valódi méhecskétől megkülönböztetni. Mindkettőjük 1 cm körüli, barnás testük szőrös, fejükön egyformán hatalmas összetett szemek ülnek, csak alaposabb összehasonlítással fedezhetjük fel a különbségeket. A méhmajmoló légynek csak két fejlett szárnya van, ezért is nevezzük a legyeket szaknyelven kétszárnyúaknak. A második szárny ugyanis nyeles gömböcskévé, az ún. billérré alakult. Ezzel szemben a háziméh torán négy hártyás szárny ered (innen a hártyásszárnyú elnevezés is), jóllehet csak kettőnek látszik, mert a hátulsó pár szárny az elülsőnél jóval kisebb, és parányi, csak mikroszkóp alatt látható horgocskákkal kapcsolódik hozzá az elülsőhöz. A két pár szárny a hártyásszárnyúak egyéb csoportjaira is jellemző, bár néhány darázs és a hangyák munkásnői szárnyatlanok. Ismerünk szárny nélküli legyeket is, ezek vagy élősködők, vagy talajlakók. A kétszárnyúak a táplálékot vagy a szúró-szívó berendezéssé alakult, megnyúlt szájszervükkel, vagy tapadókorongban végződő nyelvükkel szívják fel. A darazsak, a hangyák és a méhek viszont erős rágóikkal darabolják fel a táplálékot, a nedveket pedig megnyúlt nyelvükkel nyalogatják fel. A világon eddig ismert 85 ezer kétszárnyú és legalább 300 ezer hártyásszárnyú közül Magyarországon és a környező országokban mintegy hatezer, illetve tízezer faj él.

Priszter Szaniszló - Hagymások, ​gumósok
Könyvünk ​csak a télálló hagymásokkal, gumósokkal és hagymagumósokkal foglalkozik, ezért pl. nem említi a dáliákat. Így is 1000-1500 faj közül kellene választanunk, ha csakis a szabad földben - legfeljebb kis lombtakarással áttelelő fajokat számítjuk. Miután a szerző a Balkán, a Kaukázus, Közép-Ázsia tájairól a hazai meghonosításra alkalmas fajokat évtizedeken át gyűjtötte és nevelgeti budafoki kertjében, csakis az ő kertjének virágait mutatjuk be - melyekkel nemigen találkozunk a virágkatalógusok lapjain. A grafikus eredetiben festette meg az összes virágot, nyílásuk időrendjében - ami könyvünknek is vezérfonala. A közölt méretek és virítási adatok a 15-20 éves átlagok, a szerző megfigyeléseinek alapján készültek, amelyektől az ország más tájain kisebb eltérések lehetnek. E fajok nem különösebben érzékenyek talaj, hőmérséklet vagy csapadék iránt, így csak a sajátos igényekre térünk ki.

Tuba Zoltán - Vízinövények
1987 ​- Rajzolta Bíró Krisztina A szárazon csodákat művelő ember ősi vággyal vonzódik a vizekhez és környékükhöz, a természet legüdébb foltjaihoz. Nem csoda, hiszen a vízi, lápi és mocsári világ semmi máshoz nem hasonlítható. A folyószabályozások és a lecsapolások előtt hazánk jelentős részét uralta a víz élővilágával. Csodálatos és félelmetes volt ez egyszerre. A múlt század közepi Bodrogköz lápvidékéről írja a krónikás: "Sok község él csupa lúdtenyésztés-nádlás vagy csíkhalfogásból, marhát őriz, a lápot használja, szántóföldje nincs..." Egykor hazánk nagy részét uralta a víz csodálatos és félelmetes élővilágával. A vizek, lápok elzártságuk révén háborítatlanul őrizhették mára megtizedelődött növényritkaságaikat, melyek még mai is számtalan meglepetést tartogatnak. Kötetünkben a tavaink, folyóink, nyílt vizeinek és partjainak növényeit mutatjuk be a mocsarak és lápok titokzatos növényzetével együtt. Utalunk arra is, hogy e növények élelemforrásként, gyógyírként és használati tárgyként is szolgálnak.

Kordos László - Emberelődök
Tartalom: Az ​emberiség törzsfája I. Emberszabású ősmajmok (driopitekuszok): Proconsul III., Dryoptihecus II., Óriásmajom III., Siva III., Bodi III. Emberszerű ősmajmok (ramipitekuszok): Kenya IV., Rama IV., Rudi V. Afrikai emberszerű lények (Homo): Lucy VI., 1470 VII., Az ügyes ember VIII. Afrikai déli emberszabásúak (ausztralopitekuszok): Tanung bébi IX., Tűzhozó déli majom IX., Ples kisasszony X., Sterkfontein X. Ősemberek (paleanthropuszok): Neander-völgyi ősember XXI., Le Chapelle-i ősember XXI., Krapina XXII., Saccopastore XXII., Suba-lyuk ősember XXIII., Ngandongi ősember XXIV., Tabuni ősember XXIV., Skhuli ősember XXIV., Tesi-tasi gyermek XXV., Shanidar XXV., Rodéziai ősember XXVI., Jebel Irhoud-i ősember XXVI., Atlanthropus XXVI. Ásatag értelmes emberek (neonathropuszok): Obercasselk XXVII., Amudi ember XXVII. Értelmes emberek (Homo sapiens): Cro-Magnos-i ember XXVIII., Combe Capelle-i ember XXVIII., Grimaldi ember XXIX., Wadjaki ember XXIX., A mai értelmes ember

Alfred Edmund Brehm - Az ​állatok világa
A ​19. század közepére a gazdaság, a tudomány, a technika fejlődése lehetővé tette a fejlett európai civilizációk számára, hogy a föld addig ismeretlen vidékeit is birtokukba vegyék, természeti erőforrásait feltérképezzék, kiaknázzák. Először a felfedezés, feltérképezés, számbavétel volt soron, azt követte a gyarmatosítás, amelynek révén megszerzett gazdagság egyszersmind a gyarmatosító hatalmak további fejlődésének alapját is adta. Kalandorok, utazók, tudósok ezrei keltek útra, hogy az addig sosem látott tájak kincseit megismerjék, megszerezzék. A tudomány is sokat profitált ezekből a felfedezésekből: addig sosem látott élőlényekkel, ökoszisztémákkal ismerkedett meg. Linné, Humboldt, Darwin, és nem utolsósorban Brehm munkái nyomán, a föld egészének élővilágát megismerve az emberi tudás új horizontja tárult fel. Az "otthon maradott" milliókban ugyanakkor nagy igény mutatkozott a tudományos ismeretterjesztésre, érdeklődéssel falták az utazók nemegyszer hihetetlen kalandjainak leírását. A 19. század derekán a föld élővilága hatalmas területeken szinte még érintetlenül őrizte az évmilliós evolúció révén létrejött paradicsomi állapotot. Alfred Brehm ezzel a paradicsommal találkozott utazásai során. Számtalan saját megfigyelése, úti élményei, tanulmányai, tudományos munkássága, írói kvalitása a tudományos ismeretterjesztés mindmáig egyik legkiválóbb képviselőjévé tették. Brehm munkája az egyik első mű, amely az állatok életének tanulmányozására helyezi a hangsúlyt: nem felboncolt állatok, csontvázak, részletek vonzották, hanem az élő állatok viselkedése. Az állatok világa első kiadása 1863-ban jelent meg, amelyet több német nyelvű kiadás követett, a negyedik 1927-ben jelent meg. Az állatok világa lassan hatalmas tudományos-ismeretterjesztő vállalkozássá terebélyesedett. Nem csak Brehm, hanem egy sor nagyhírű tudós is közreműködött létrehozásában, továbbfejlesztésében. Egy sor nyelvre lefordították, a CD-hez felhasznált magyar kiadás a negyedik német alapján készült. A kor jeles hazai tudósai fordították, írták, magyar vonatkozású fejezetekkel egészítették ki, beépítették a friss tudományos eredményeket is. Élvezetes, közérthető stílus, ugyanakkor precíz, tudományos alaposságú rendszerezettség jellemzi nemcsak a Brehm által írt részeket, hanem az egész művet, a később született részeket is. "A Nagy Brehm" az állatvilágról szóló ismeretek utánozhatatlanul gazdag tárháza még ma is. Az állatrendszertant követő struktúra a főemlősöktől a primitív egysejtűekig az egész föld ökoszisztémáját elénk tárja. Éppúgy helyet kaptak benne a távoli egzotikus dzsungelek állatai, mint a hazánkban honos kutyafajták vagy egyéb háziállatok. Külön könyv foglalkozik a mikrobiológiával: a bakteriológia lebilincselően izgalmas történetét a 19. kötet tárja elénk.

Héjjas István - Ezoterikus ​fizika
A ​modern fizika ezoterikus tudomány, mivel magán hordozza az ezotéria minden fontos jellegzetességét. Melyek ezek? Először is a modern fizika olyasmiket tanít, amelyek szöges ellentétben állnak mindazokkal a személyes tapasztalatainkkal, amelyekkel naponta szembesülünk. Másodszor: a modern fizika annyira bonyolult, hogy azt csak kevés számú beavatott érti, és e tudomány elsajátítása óriási szellemi erőfeszítés és személyes tanítómester nélkül szinte lehetetlen. Végezetül, de nem utolsósorban a modem fizika azt állítja, hogy az érzékszerveinkkel tapasztalható jelenségek nem azonosak a végső, valósággal, és a felszín mögött egy sokkal mélyebb, egészen másfajta valóság rejtőzik. Ezeket a megállapításokat persze sokan kétségbe fogják vonni, hiszen úgy tanultuk, hogy a fizika az élettelen természet jelenségeit kutatja oly módon, hogy matematikai modelleket állít fel ezek leírására, a modellek helyességét kísérletekkel ellenőrzi, és az így kidolgozott egyenletek segítségével képes előre megjósolni, kiszámítani, hogy az egyes fizikai kísérletek, illetve jelenségek a jövőben hogyan fognak lezajlani.

Járainé Komlódi Magda - Fűszernövények
A ​korokkal és népekkel változik a konyhai fűszerek divatja is. Fűszerez már az őserdei gyűjtögető ember, sokszor éppen azzal a gyökérrel, gumóval, levéllel vagy virággal, amivel gyógyít is. Mert a mértékkel használt fűszerek javítják étvágyunkat, serkentik az emésztést, aromás illatokkal, ízekkel gazdagítják ételeinket. Az ókori, de főleg a középkori lakomák fűszerei a Távol-Keletről érkeztek Európába. Gyömbér, sáfrány, bors, szerecsendió szerepelt például Mátyás király udvarának sokféle fűszere között. Hihetetlenl drágák voltak az Indiából hosszú hajóúton szállított fűszerek: mire egy-egy előkelő úr asztalára érkeztek, olykor annyiba kerülte, mint egy egész uradalom. Alaposan "megtrágyázták fűszerszámmal", sóval az ételeket nemcsak a sokféle nehéz szagú és ízű vadhús miatt, hanem a gazdagság fitogtatása végett is.

Lutz Bartuschek - A ​kanári
A ​könyvből megtudhatjuk a kisállataink szakszerű gondozását és ápolását. A tartalomból: -A madarak otthona -A kanári vásárlása -A kalitka berendezése -Az első napok feszültsége -A kanári testfelépítése -A szaporulat tervezése -A kanári táplálása -A gondozás alapszabályai -Idős madarak gondozása -Röpködés és játék

Dr. Lénárd Gábor - Biológia ​III.
Lénárd ​Gábor biológia-tankonysorozatának harmadik kötete - a sorozat többi tankönyvéhez hasonlóan - a gimnáziumokban kedvelt tankönyv. Az új kiadás tartalmazza a korábban külön kötetben megjelenő színes Biológiai album képanyagát. Az ismeretanyag tárgyalása megfelel a kerettantervi követelményeknek.

Dr. Lénárd Gábor - Biológia ​IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dr. Lénárd Gábor - Biológia ​II.
Lénárd ​Gábor biológia-tankönyvsorozatának második kötete - a sorozat többi tankönyvéhez hasonlóan - a gimnáziumokban kedvelt tankönyv. Az átdolgozott, új kiadású könyv tartalmazza a korábban külön kötetben megjelenő színes Biológiai album képanyagát. Az ismeretanyag tárgyalása megfelel a kerettantervi követelményeknek, de a tankönyv megőrizte az előző kiadások értékeit is.

Szendi Gábor - Paleolit ​táplálkozás
A ​hosszú élet titka táplálkozási szokásainkban keresendő! De vajon miért gondoljuk, hogy a tej és a tejtermékek nélkülözhetetlenül fontos részei étrendünknek? Tudjuk-e pontosan, milyen hatással vannak a gabonafélék az emberi szervezetre? Vajon tényleg a koleszterin, vagy inkább a szénhidrát tehető felelőssé a mind gyakoribb szívbetegségekért? Új könyvében a szerző rámutat, az úgynevezett civilizációs betegségek – a ráktól kezdve a diabéteszen át az autoimmun betegségekig – szinte egytől egyig összefüggnek a nyugati életmód utóbbi pár száz évben kialakult táplálkozási szokásaival. SZENDI GÁBOR kérdései és tudományos bizonyítékokkal alátámasztott válaszai évszázados elméleteket ingatnak meg mindennapi élelmeinkkel kapcsolatban, miközben evolúciós kutatások alapján igazolja, hogy az ember optimális táplálkozási módja a paleolit, azaz kőkori étrend, amely csak növényi eredetű szénhidrátokat, azaz zöldségeket és gyümölcsöket, valamint állati eredetű fehérjét és zsírokat tartalmazott. A szerző alapos vizsgálat alá veszi legáltalánosabb ételeinket: a tejet, a gabonaféléket, a burgonyát, valamint egyik legféltettebb kincsünket, a kenyeret. Részletesen elemzi a sófogyasztás és a D-vitamin-hiány kérdéseit, miközben kitér olyan fontos problémákra is, mint a csontritkulás, a mellrák, a különböző neurológiai betegségek vagy épp a depresszió lehetséges okaira és táplálkozással való kapcsolatára. Hatalmas tudományos anyagot feldolgozó új kötetében Szendi a napjainkban kibontakozó modern dietetika hazánkban eddig ismeretlen irányzatait foglalja össze a tőle megszokott élvezetes előadásmódban.

Csányi Vilmos - Jeromos, ​a barátom
"A ​kutyák érzelemvilága általában nagyon gazdag, Bukfenc is sokszor kifejezte szeretetét, aggodalmát irántam, de Jeromosnál valahogyan ez is másképpen van. Bukfenc mindig mindenben meg akar felelni, Jeromos viszont abszolút önálló egyéniség, és szeretetét az emeli magasabb szintre, hogy mindig ott van mögötte a függetlenség. Megpróbálom néhány történettel érzékeltetni ezt. Jeromos nekem fogad szót, de ne tessenek valamiféle katonás engedelmességet képzelni e mögé. Jeromos szót fogad, hacsak az éppen végzett tevékenységét, mondjuk egy idegen kutya megfegyelmezését, nem tartja pillanatnyilag fontosabbnak. Megfegyelmezi gyorsan, majd szótfogad, miközben én vöröslő fejjel üvöltök, hogy Jeromos, nem! Gyere ide! Ez alatt az idegen kutya gazdaasszonya hisztérikusan sikoltozik a háttérben. Szóval időnként kisebb nagyobb konfliktusaink vannak, egy nagyobbról töredelmesen beszámoltam már az ikerkötetben. Jeromosra jellemző viszont, hogy pontosan tisztába van azzal, hogy valamilyen szabályt megsértett, ha ilyenkor rácsapok, hozzávágok valamit, vagy csak kiabálok, akkor ezt a fegyelmi aktust magától értetődőnek tartja, és egyeben azt is gondolja, hogy ezzel az ügy lezárult, a barátság a régi.

Daniel H. Pink - Motiváció ​3.0
A ​legtöbben azt hisszük, hogy mind önmagunk, mind pedig mások motiválására a legjobb eszköz valamilyen kívülről jövő jutalom, például, a pénz. Ez a „jutalmazás-büntetés” elmélete. Provokatív és igen meggyőző, új könyvében Daniel H. Pink azt állítja, hogy ez bizony hibás elgondolás, ugyanis a kimagasló teljesítmény és megelégedettség titka – mind a munkában, az iskolában, mind pedig a magánéletben – az a mélyen gyökerező emberi szükséglet, hogy mi irányítsuk a saját életünket, új dolgokat tanuljunk és alkossunk, és jobbá tegyünk saját életünket és a világunkat. Az emberi motiváció 4 évtizeden át tartó tudományos kutatásával a háta mögött, Pink feltárja a tudományos ismeretek és az üzleti gyakorlat közötti szakadékot, és azt, hogy ez milyen hatással van az élet minden területére. Levezeti, hogy a jutalmazás és büntetés rendszere miért működött jól a XX. században, és miért alkalmatlan az emberek motiválására a XXI. században. Ebben a könyvben Pink megvizsgálja a motiváció 3 elemét: az önállóságot, a mesterséget és a célt, majd okos, és igen meglepő módszereket kínál ezek mozgásba hozására. Menet közben megismerteti olvasóit olyan cégekkel, amelyek új megközelítésből tekintenek a motivációra, és olyan tudósokkal és vállalkozókkal, akik kijelöltek egy – meglehetősen merész – új utat.

John Gribbin - A ​multiverzum nyomában
Egykor ​el kellett vetnünk az elképzelést, mely szerint a Föld a Világegyetem középpontjában helyezkedik el. Most egy ennél is mélyebb értelmű lehetőséggel kell szembenéznünk: talán maga a Világegyetem is csak a számtalan létező univerzum egyike. A multiverzum nyomában rendkívüli utazásra visz, amikor megvizsgálja a tudomány legalapvetőbb kérdéseit. Melyek a mi Világegyetemünk határai? Létezhetnek az általunk ismertektől különböző fizikai törvények is? Valóban léteznek más univerzumok is? Tényleg egy multiverzumban élünk? Ez a könyv maga a kutatás – a végső kutatás-, amelyben a szerzők feltárják a valóság határait. John Gribbin megmutatja, hogyan gyarapodnak a bizonyítékok, amelyek szerint a Világegyetem ténylegesen több annál, mint amit látunk belőle. Végigkalauzol bennünket a különböző elméleteken, ismerteti, mi ezekben a közös és mire számíthatunk a jövőben. Lebilincselően izgalmas kiránduláson ismerteti meg az olvasót a kozmológia mai állapotával. Eközben Gribbin számba veszi a kvantumelmélettel, a gravitációval, a világunkat alakító alapvető kölcsönhatásokkal, az idővel és a sokdimenziós világgal, magával az anyaggal, valamint az ismert Világegyetem növekedésével és sorsával kapcsolatos legújabb elképzeléseket. Bepiullant a jövőbe is, ahol egy szép napon annak a lehetőségével találhatjuk szembe magunkat, hogy mi magunk is létrehozhatunk univerzumokat. Áttekinti az ezzel járó kockázatokat és ennek a rendkívüli, a képzeletet is felülmúló következményeit. John Gribbin napjaink egyik legnevesebb ismeretterjesztő írója. Legtöbb könyvét feleségével, Mary Gribbinnel együtt írja. John Gribbin asztrofizikusként végzett a Cambridge Egyetemen. Jelenleg a Sussex Egyetemen külsősként csillagászatot ad elő. Szabadidejében szívesen ír tudományos-fantasztikus történeteket is, könyveit a kertje végében álló pajtában írja.

Richard Dawkins - A ​valóság varázsa
A ​varázslatnak sok formája van. Őseink leginkább arra használták, hogy a világ érthetetlen jelenségeit magyarázzák meg vele, mielőtt tudomány választ talált volna rájuk. Az ókori egyiptomiak szerint az éjszaka akkor jön el, amikor Nut istennő lenyeli a napot. A vikingek szerint a szivárvány az istenek hídja a földi világba. A földrengéseket a japánok egykor az óriási harcsával magyarázták, ami a hátán hordozza a világot - és minden alkalommal, amikor megrázza a farkát, a föld remegni kezd. Ezek mind varázslatos, különleges történetek. Van azonban még valami, ami ennél is varázslatosabb: megtalálni az igazi választ ezekre a kérdésekre. Ez a valóság varázsa - a tudomány. A valóság varázsa seregnyi találó gondolatkísérlettel, lenyűgöző illusztrációkkal és megdöbbentő tények garmadájával segíti a természeti jelenségek megértését. Miből vannak a dolgok? Mennyi idős a világegyetem? Miért néznek ki úgy a kontinensek, mintha egy kirakós szétszedett darabjai volnának? Mi okozza a tsunamit? Miért van ilyen rengeteg féle állat és növény? Ki volt az első férfi, vagy nő? A könyv letehetetlen, látványos detektívtörténetként kalauzol végig a legkülönbözőbb tudományágakon, arra sarkallva az olvasót, hogy közben ő maga is gondolkodjon a tudósok fejével. Richard Dawkins, a világ leghíresebb evolúciós biológusa, és a tudományos oktatás egyik legszenvedélyesebb élharcosa egész karrierjét annak szentelte, hogy megismertesse a tudomány csodáit a felnőttekkel. Most azonban Dave McKean illusztrátorral közösen arra vállalkozik, hogy páratlan oktatói tehetségének segítségével minden korosztály számára elérhetővé tegye a tudomány varázslatos világát. Dawkins és McKean könyve valódi kincsesbánya mindazok számára, akik valaha is eltűnődtek azon, hogyan működik a világ. Olyan képes kalauz a világ titkaihoz, mely hosszú éveken át útitársunk lehet.

Barbara Pease - Allan Pease - A ​testbeszéd enciklopédiája
Mondanivalónkat ​a beszéden kívül gesztusaink, arcjátékunk, testtartásunk - összefoglalóan a testbeszédünk - közvetíti, erősíti meg vagy cáfolja. Aki ennek tudatában van, az sokkal hatékonyabban kommunikál. Ha érti és érzékeli ezeket a sokatmondó jeleket, lényegesen többet tudhat meg a másik szándékáról, mint ha csupán a szavaira hagyatkozna. A világhírű szerzőpáros, Allan és Barbara Pease legújabb könyvükben élvezetes, közérthető stílusban - számtalan fotó és rajz kíséretében -foglalják össze a testbeszéd alapvető tudnivalóit. Ne feledjük: miközben elsajátítjuk a testbeszéd tudományát, apránként jobban megértjük saját viselkedésünket is. A testbeszéd enciklopédiája a kereskedők, menedzserek, üzletkötők, állásinterjúra készülők elengedhetetlen kézikönyve, de hasznos lehet az élet bármely területén: otthon, randevún vagy a munkahelyen.

David Lambert - Graham Rosewarne - Őslények
Földünk ​különleges, az élővilág fejlődése során több millió évvel ezelőtt kihalt lényeinek korába pillanthatunk be a megtalált fosszíliák segítségével. A könyv hihetetlen figurák, színes rajzok, leírások a törzsfejlődés több mint 80 letűnt élőlényének bemutatásával egy őskori állatkertet varázsol elénk, melyet gerinctelenek, halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök népesítenek be.

Covers_164311
elérhető
36

Hans Breuer - Fizika
A ​kötet az alapismereteken kívül a mechanikával, az áramlásokkal, a hullámokkal, az akusztikával, a termodinamikával, az optikával, az elektrodinamikával, az elektrosztatikával, a mágnesességgel, a szilárdtestfizikával, a relativitáselmélettel és a kvantumelmélettel foglalkozik. A függelékben megtalálható a legfontosabb felfedezések jegyzéke, a fizika úttörőinek és Nobel-díjasainak listája, a kötet név- és tárgymutatója pedig a könnyebb eligazodást segíti. A könyv szerzője, Hans Breuer, aki az Atlasz sorozatunk Kémia c. kötetének is a szerzője, az újabb kiadás számára alaposan átnézte, átdolgozta és kiegészítette a kötetet. A szakirodalmi információtárolás lehetőségeinek bemutatásában naprakész a könyv, és felsorolja azokat az internetcímeket is, amelyeken keresztül a fizika tudományának legfrissebb újdonságaihoz hozzá lehet férni.

Nagy Andrea - Kovács Ádám - Domsa István - Fizika
A ​DIÁK - KISKÖNYVTÁR a tudomány és a művészetek területén való ismeretszerzést segíti. A középiskolai tananyagra és a legfontosabb lexikonokra építve egy olyan összeállítást készítettünk, melyből könnyen és gyorsan lehet tájékozódni. Hasznos segítség lehet nemcsak feleletek és dolgozatok előtt, hanem minden olyan helyzetben, amikor nem áll rendelkezésre több kötetes lexikon, vagy kevés az idő a bővebb információ megszerzéséhez.

Alvin Hudson - Rex Nelson - Útban ​a modern fizikához
A ​jelen könyv alapjául szolgáló kézikönyv több hazai egyetemi-főiskolai szakemberrel való konzultáció alapján került kiválasztásra a hasonló külföldi kiadványok széles választékából. E könyv a fizika elemi fogalmainak bevezetéséből indulva eljut a relativitáselmélet, az atomhéj-, az atommag-fizika alapjáig, sőt a részecskefizika helyzetéről és történetéről" is ad korrekt vázlatot.A szerzők didaktikai érzékéről tanúskodnak az ábrák, amelyek nem pusztán illusztrációk, hanem a kifejtést, a megértést szolgálják. Másik, didaktikailag jelentős érdeme a könyvnek a minden egyes fejezethez csatlakozó példatár. Alapfeladatoktól komplex és bonyolult példákig megtalálhatják benne a tanulni vágyók az elméleti fejtegetések gyakorlati alkalmazásait.

Lee Smolin - Mi ​a gubanc a fizikával?
Lee ​Smolin AKKORD Lee kezd tévútra jutni. Az extra dimenziókról, egzotikus részecskékről, párhuzamos világegyetemekről és az elemi húrokról szóló elképzelések elkápráztatták a nagyközönséget – és megragadták a szakemberek képzeletét. Ezek az elképzelések azonban nincsenek kísérletileg igazolva, és közülük némelyik, köztük a húrelmélet, látszólag nem is kecsegtet ilyen lehetőséggel. A területet mégis ezek a hipotézisek uralják, magukhoz csábítva a legtehetségesebb kutatókat és a finanszírozás jelentős részét, olyan légkört teremtve, amelyben az újonnan felbukkanó, más utat járó fizikusok sokszor hátrányba kerülnek. Smolin felhívja rá a figyelmet, hogy ez a helyzet magát a tudományos fejlődést hátráltatja.Világosan, szenvedélyesen és mégis szakszerűen, közvetlen stílusban foglalja össze azokat a problémákat, amelyekkel szembe kell néznie a modern fizikának. Egyben felvázolja a lehetséges kiutat jelentő irányzatok biztató kilátásait. Lee Smolin fizikai tájékozottsága szokatlanul széleskörű és alapos, kritikus észrevételei pedig különösen mélyenszántóak, ezért állításának, mely szerint a húrelmélet felelős a valódi fejlődés megtorpanásáért a fundamentális fizikában az elmúlt negyed század során, komoly súlya van. Érdemes végigolvasni ezt az izgalmas könyvet, és kialakítani saját véleményünket. Roger Penrose A húrelmélet gyengeségeinek komoly és alapos feltérképezése. New York Times

Michio Kaku - A ​jövő fizikája
Képzeld ​el, milyen lesz a világ 2100-ban. A jövő fizikájában Michio Kaku elképesztő, provokatív és felvillanyozó képet ad az előttünk álló évszázadról. A könyv a világ több mint háromszáz olyan kiemelkedő tudósával készített interjún alapul, akik saját laboratóriumaikban már feltalálták a jövőt. Az eredmény az orvostudományban, a számítógép-tudományban, a robotikában, a mesterséges intelligencia, az energiatermelés és az asztronautika területén már zajló forradalmi fejlődés leghitelesebb és tudományosan pontos leírása. Kaku rávilágít a szigorú tudományos alapelvekre, megvizsgálja, milyen ütemű fejlődésre számíthatunk az egyes technológiák esetében, meddig mehet el a fejlődés, és melyek a végső korlátok és kockázatok. Óriási mennyiségű információ szintézisével izgalmas bepillantást nyújt a 2100-ig vezető évek várható eseményeibe. Mesél például érzelmes robotokról, antianyaggal hajtott rakétákról, röntgenlátásról, új életformák létrehozásáról és bemutatja a mesebeli űrliftet, amely egyetlen gombnyomásra embereket juttathat sok száz kilométerrel a földi légkör fölötti magasságokba. A jövő fizikája érdekfeszítő és rendkívüli utazás a lélegzetelállító tudományos forradalom elkövetkező száz évében.

Stephen W. Hawking - Az ​idő rövid története
Az ​angol szerző ugyanannak a tanszéknek a vezetője Cambridge-ben, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt. Teljesítményét Einsteinével veti össze a tudományos közvélemény. Hawking az Univerzum keletkezésének és megszűnésének, a fekete lyukaknak, a térnek, az időnek, a téridőnek a kutatója. Könyve olvasmányosan, szellemesen foglalja össze a "teremtés" legfontosabb kérdéseit.

Gerald Durrell - A ​lehorgonyzott bárka
Gerald ​Durrell világhírű természetbúvár kétéves korától fogva megszállottja volt az állatoknak, ekkor kezdett állatgyűjteményének létrehozásába is: a felnőttek legnagyobb megdöbbenésére, begyűjtött mindenféle élőlényt kezdve a fürge cselléktől egészen az ászkákig. Amikor felnőttként elhatározta, hogy létrehozza Jersey szigetén a Vadvédelmi Alapítványt, egyben azt is eldöntötte, hogy az különbözni fog a régi típusú állatkertektől, ahova a szülők vonakodva cipelik el csemetéiket. Hiszen e nyilvános állatbörtönökben semmi érdemleges nem történt, minthogy a látogató gyerkőcök elefántháton lovagolhattak, s elronthatták a hasukat a jégkrémtől. Természetesen a Durrell-féle állatkertben is megtalálhatta a látogató a szórakozást, ám egy egyszerű cirkuszi látványosságnál jóval több volt: kutatólaboratórium, oktatási intézmény és természetvédelmi egység is... 1976-ban, amikor Durrell ezt a könyvét írta, már javában működött saját állatkertje, de számos terve és vágya akkor még csak elképzelés volt a számára. Azóta ezek a vágyak valóra váltak: megépült a korszerű állatkórház és a biológiai laboratórium. Felépült a tágas hüllő- és kétéltű-bemutató és szaporító részleg. A korábbi kartotékos adatnyilvántartási rendszer helyett ma már korszerű számítógépes hálózat működik. Új tágas és látványos állatbemutatók épültek, amelyek minél szélesebb körben igyekeznek kielégíteni a bennük élő fajok természetes igényeit. Létrejött az a nemzetközi oktatási központ, amely a világ minden tájáról odaérkező diákokat oktatja a ritka és kipusztulófélben lévő fajok fogságban történő szaporítására és visszatelepítésére. A Jersey Állatkert eredményes szaporító munkájának köszönhetően néhány fajt már sikerült is visszatelepíteniük eredeti élőhelyeikre: pl. a fekete oroszlánmajmocskát vagy a mauritiusi rózsaszín galambot. Gerald Durrell könyvei ma is aktuálisak; emberek százainak és ezreinek szereznek maradandó élményeket a világ minden táján.

Csányi Vilmos - Ironikus ​etológia
„Az ​evolúció legképtelenebb, sületlen, hagymázos ötlete minden kétséget kizáróan az ember, becenevén a Homo sapiens. Öt-hatmillió éve a bioszféra üde színfolt lehetett a bolygón sokféle állattal és növénnyel, amelyek között persze szép számmal voltak mulatságosak, netán bolondosak is, mint azt példáim igazolták, de az ökológiai rendszer kiegyensúlyozott volt, és úgy tűnhetett, hogy megalapozott, tartós jövője sok százmillió évre biztosítva van. És ekkor a rendszer finom, olajozott kerekei közé por, homok, autóroncsok, kátrány, mindent feloldó savak és lúgos, enzimes mosópor került. Recsegés, ropogás, pattognak a fogaskerekek, égett fémszag, füst és korom. Mi történt? Egy csimpánzméretű, a fák ágai között kiegyensúlyozottan élő derék majom megőrült…”

Barbara Cork - Struan Reid - A ​tudomány nagy enciklopédiája
Kiadványunk ​hat önálló részt tartalmaz, átfogó képet nyújtva a tudomány csodálatos és rejtelmes világáról.

Charles Darwin - A ​fajok eredete
Darwin ​monumentális műve, A fajok eredete másfél évszázad alatt semmit sem veszített az időszerűségéből. Ma éppúgy lelkes ünneplés és heves ellenzés veszi körül, mint megjelenése idején, 1859-ben. A művelt ember könyvespolcának szinte kötelező darabjaként még mindig az élő természettudományos műveltség fontos része, de a tudományt és az evolúciót elutasítók figyelmét is joggal vonja magára. Mi e tartós siker titka? Egyrészt az, hogy A fajok eredete világos logikájú, a mai biológia és geológia fényében is helytálló szemléletű, átfogó munka. Hatalmas ívű érveléssel mutatja meg az okokat, amelyek alapján a tudomány a fajok leszármazással való keletkezésére következtetett. Másrészt, mint Darwin maga mondja, a könyv ,....egyetlen hosszú gondolatmenet", olyan egymást támogató elemek láncolata, melyek földrajzi, geológiai, ásványtani, őslénytani, rendszertani, örökléstani, embriológiai és más részletekből állnak össze. Az evolúcióelmélet részproblémái iránt érdeklődők vagy az elméletet egészében elutasítók pedig ma egyaránt e Darwin által felállított lánc elemeit vizsgálgatják. Más szóval, A fajok eredete kétféle értelemben is modern mű: mind ismeretközlő funkcióját tekintve, mind pedig abban, hogy felmutatja, vagy számos esetben előre megsejti azokat a gondolati fordulópontokat, amelyek az evolúció kérdését a mai napig olyan izgalmassá és továbbgondolásra is érdemessé teszik. A pszichológia, a filozófia, az ismeretelmélet, a szociológia, a nyelvészet és még számos más tudományterület frontvonalában ma sikerrel hasznosítják Darwin örökségét.

Kovács Lajos - Csupor Dezső - Lente Gábor - Gunda Tamás - Száz ​kémiai mítosz
Tudásunk ​nem jelentéktelen hányadát képezik a különböző tévhitek. Ezek olyan tudományosan nem helytálló ismeretek, melyek alapvetően befolyásolják a világról alkotott képünket, mindennapi cselekedeteinket. Tévhiteink nagyon is „emberiek”: a mindennapi megismerés hiányosságai (túláltalánosítás, szelektív észlelés, pontatlan megfigyelés), a számunkra elviselhetetlenül bonyolult problémák egyszerű megoldásába vetett hit és a csodavárás legalább annyira okai, mint a félretájékoztatás, félrevezetés, legyen az szándékos vagy akár jó szándékú is. És tévhiteink megannyi veszélyt hordoznak magukban: gyakran pénztárcánk, nem ritkán egészségünk látja kárát. A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy kutatója arra a feladatra vállalkozott, hogy megpróbál a sok-sok tévhitünk közül száz olyannal szembesíteni bennünket, amely valamilyen módon köthető a kémia tudományához és kémiai ismereteink hiányosságaihoz. Jogos-e a mesterséges anyagoktól való félelmünk? Igaz-e, hogy a természetes anyagok csak jók és egészségesek lehetnek? Mi a veszélyesebb: az ismert mellékhatású gyógyszerek vagy az ismeretlen hatású „csodaszerek” szedése? Valóban a „bio”-é a jövő az élelmiszerek és az üzemanyagok terén? Ilyen és ehhez hasonló kérdések húzódnak meg a tudományos igényesség és az olvasmányosság határán egyensúlyozó írások mögött. Hézagpótló ez a könyv. Nem elsősorban tudományos ismeretterjesztés. Annál több: az élet dolgaiban történő eligazodásunk, végül is életben maradásunk segítője, támogatója. Ezért ajánlom mindenkinek, azoknak is, akikben a „kémia” szó rossz emlékeket ébreszt, azoknak is, akik eddig sem tartották illő dolognak, hogy kémiai ismereteik hiányosságával kérkedjenek, és legfőképpen ajánlom a könyvet a tanároknak: tegyék óráikat színesebbé, tanítványaikat problémaérzékenyebbé a könyvben található írások feldolgozásával. Tóth Zoltán egyetemi docens Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

Ewald Kleiner - Kaktuszok ​a lakásban és a kertben
Ki ​ne szeretne ablakába színesen virágzó levélkaktuszokat, üvegházába a pompás Püspöksüveget vagy az Anyósülést, saját kertjébe télálló Opuntiákat? A kaktuszszakértő Ewald Kleiner közérthető formában írja le, miképp ültessük, szaporítsuk gondozzuk az ismert, és a ritkábban előforduló fajokat.

Lányi György - Meglepő ​dolgok állatokról
Értjük-e ​az állatokat? Barangolás az ösztön körül Kiváltott mechanizmusok Rituális ceremóniák Az érzelem kulcsa A tanult magatartás Miről és hogyan tájékoztatják egymást az állatok? Harc és behódolás az állatvilágban A tisztogató szimbiózis Az idomítás és feltételes reflexek A majmok figyelemre méltó képességei Emlékképek különféle állatokról.

Kollekciók